Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
Vasárnap, 1976. május 16. 3 Vállalatok munkaverseny-felhívása Papírlzű egyenjogúság (Folytatás az 1. oldalról.) valamint több a külkereske- párt, szakszervezeti és KISZdelemben is jól értékesíthe- vezetői az Ikarus vezetőinek lemző, egymásba kapcsolódó tő és keresett termék terme- példáját követve vállaljanak termelési feladatokat, akik a lésével járuljanak hozzá a mindenütt kötelezettséget, termelési körülmények vál- terv célkitűzésének megváló- hogy a középtávú terv idötozása szerint gyorsabban sításához, élelmiszeripari üze- szakában a korábbihoz haképesek a változó követel- meink eredményesebb mun- sonló ütemben javítjuk a ményeknek megfelelni. Ezért kájával segítsük elő a la- dolgozók munkahelyi, szocitámogassuk a munkások to- kosság élelmiszer szükségle- ális kulturális ellátását. A vábbképzését és megfelelően tének a tervezett szinten jövedelmi színvonalat az készítsük fel ezzel őket a történő kielégítését. Növel- egyes területeken az orszáfejlesztési lehetőségek és jük a minden piacon érté- gostól még meglevő elmaraeredmények hasznosítására, kesíthető exportáruk terme- dásunk csökkentésével emelEgyidejüleg támogassuk a lését. E cél elérése érdeké- jük. A gazdasági célkitűzészocialista brigádok kulturá- ben az előző éveknél na- sek mellett törekedjünk a lis vállalásainak kimunkálá- gyobb mennyiségben, gazda- szocialista magatartás és életsát, azok teljesítését, a dol- ságosabban és magasabb mód széles körű elterjesztégozók általános műveltségi színvonalon dolgozzuk fel a sének elősegítésére, az anyaszintjének emelését, s ezzel mezőgazdasági termékeket, gj és erkölcsi elismerés köteremtsük meg a szakmai Tudjuk, hogy e célkitűzések vetkezetes érvényesítésére, kultúra növelésének alapjait, teljesítésének egyik alapvető Hisszük, hogy1 a Csongrád Az ipar előtt álló felada- feltétele a mezőgazdasági és megyei vállalatok, szövetketok teljesítése szerves részét élelmiszeripari üzemek jól zetek mindent megtesznek képezi társadalompolitikai, összehangolt tevékenysége. azért, hogy méltó módon életszínvonal-politikai célja- A középtávú terv elsőévé- vegyék ki részüket az ötöink megvalósításának. Dolgo- tői kezdve a célkitűzések dik ötéves terv megyénkre zóink tudják, hogy ezt a teljesítése érdekében irányít- háruló feladatainak megvafeladatot nemcsak egyetér- suk a dolgozók kezdeménye- íósításából, s az Ikarus-gyár téssel, hanem aktív, együt- zéseit a kiemelt feladatok példáját követve dolgozzák tes cselekvéssel oldhatják elvégzésére, a település-fej- ki munkaverseny-vállalásaimeg. E cselekvéssel érjük el, lesztési célkitűzések megva- hat hogy évenként átlagosan 3 lósítására. Teremtsük meg az százalékkal csökkenjen a ilyen jellegű társadalmi KENDERFONÓ ÉS SZOVOtermelési költségszint, az munkájuk feltételeit, hogy IPARI VÁLLALAT egységnyi állóeszköz állo- kommunista műszakokkal já- KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZTERmányra jutó termelés min- rulhassanak hozzá szociálpo- MELÓ VÁLLALAT SZEGEden évben magasabb legyen, litikai céljaink megvalósítá- DL ÜZEME mint az előző esztendőben sához. A Csongrád megyei DÉLMAGYARORSZAGI volt vállalatok mozgalmi és gaz- MAGAS ÉS MÉLYÉPÍTŐ Érjük el, hogy Csongrád dasági vezetőin nagyban megyé mezőgazdasági üze- múlik az, hogy a dolgozók meiben, szövetkezeteiben a alkotó készségét és energiágazdasági termelés növelésé- ját a jó ügy érdekében havel. a hazai élelmiszerfo- tékonyabban hasznosíthasgyasztás szükségleteinek ma- suk. gasabb szintű kielégítésével, A vállalatok gazdasági, VÁLLALAT SZEGEDI KONZERVGYÁR PANKOTAI ALLAMI GAZDASÁG gazdasági, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetősége Hatékonyság (5.) Az állattenyésztés produktivitása Az állattenyésztés termeié- látotfcsága. A tehén-, a nö- előállító telepek, árutermelő Bének értéke 54,2 milliárd vendékmarha-, s a sertésfiaz- telepek), forint volt tavaly. Azonos tató férőhelyek száma különárakon számítva ez az ered- külön több mint százezerrel Ötödik ötéves tervünkben mény mintegy 8,7 milliárd- nőtt, a hízó marha férőhelye "^Itelte^ a^me^t dal haladja meg az 1970. csaknem 80 ezerrel. Las- nnt SZOlgálhatja d mezogazévit, a fejlődés tehát lénye- san haladt viszont a szarvasgesen kisebb arányú mint a marhatartás gépesítése. Igaz növénytermelésben. Ha kü- ugyan, hogy az állami gazlön-külön vesszük szemügy- daságok' teheneinek 95, a térré az egyes ágazatokat, ak- melőszövetkezetek teheneikor az derül ki, hogy a nek pedig több mint 80 szászarvasmarha- és a baromfi- zalétet géppel fejik. Az altenyésztés produktuma alig, kai mázott fejési technológiák ^ kedvezőenTaT a mezóa sertéstenyésztésé nagy- azonban csak a nehez fizikai gazdasag, termelésre a2on mértékben növekedett, a juh- munkákat könnyítik. A mun- bel£U az állattenyésztésre is tenyésztésé pedig némileg te termelékenységét több- Varhatóan csökkenti azokat csökkent Sotet mond az ,s, szorosere novelo kozpont, a feszültségeket melyek a hogy változatlanul igen nagy fejőállasos technologia ara- két á t közfm a iegutóbbi a háztáji es a kisegítő gaz- nya meg a két szazaiékot sem ... . daságok szerepe az állatte- éri el. Alacsony színvonalú ot ev alatt létrejöttek. Ez nyésztésben. a tatermánykiosztás, az al- Pedig növeli az állattenyészNem lehetünk elégedettek mozás és a trágyakihordás tés és -hizlalás biztonságát. daság, 34—35 milliárd pedig az élelmiszeripar fejlesztési beruházásait. Az egymásra utaltság, a szoros összefüggés miatt a kettőt együtt helyes értékelni, hiszen az élelmiszeripar — s benne a húsipar — erőteljesebb fejleszR ezignált megjegyzése- szólni, adatokkal alátámasz- pedig időt nem, csak erőt ket fűzött a tévéhír- tani, hogy ezek nem „nő- takarítanak meg. (Automaadó műsorvezetője ah- problémák", hanem társadal- ta mosógépet most nem is hoz a riporthoz, amely a mi problémák. lehet kapni, de eleddig is kismamák továbbképzéséről A szakképzettséget emlí- csak 40 ezer darab van beszólt. Néhány nagyüzemünk tettük —, de a nők tanulá- lőle az országban — és az — a szegediek közül a KSZV sának lehetőségeiről is szól- ára!) A szolgáltatások aráis tervezi — a gyermekgon- junk. A falusi lányok több- nyára jellemző, hogy a csadozási szabadságon levő sége nem tanul tovább kö- ládi költségvetések töredéanyáknak továbbképzést zépiskolában, szakmát ta- két fordítják rá. A tipikuszervez, lehetőséget ad szá- nulnának és egy részük nan női munkának kikiálmukra, hogy szakvizsgát te- tanul is, de alig van nagy- tott háztartási küzdelmek gvenek „levelező" úton. üzem, vagy ipari tanuló in- maradnak az asszonyokra és „így próbálják megfogni a tézet, ahol munkásszálláson, a lánygyermekekre — sajmunkaerőt, biztosítják a kollégiumban hely lenne szá- nálatos módon újratermelőkapcsolatokat, hogy majdan mukra. A képzést pedig pb- dik ez; kérdezzék csak meg visszatérjenek munkahelyük- ben a korosztályban kellene egy osztályban 12—14 éves ra a kismamák" — fűzte kezdeni — noha sok család fiúktól, szoktak-e porszívózhozzá a műsorvezető. van még, ahol nem is tart- ni, mosogatni? (Harsány neGyakorta okunk van el- ják szükségesnek a lányok vetés a válasz — aki szokeseredelt szavakra és hang- továbbtanulását! Ha már fi- kott, az is restelli.) Mikor vételre, ahányszor csak a atalasszony, kisgyermekes volt az már, és miért igaz női egyenjogúság megváló- anya — sokkal nehezebb a még (sajnos) ma is, amit sulásának feltételeit vizs- tanulásra időt, lehetőséget Lenin mondott: „A háztargáljuk. így aztán még azon találni. Szembenézhetnek a tási munka elnyomja, fojis elszomorodunk, aminek munkába álló fiatal nők az- togatja, eltompítja, lealacsovalójában csak örülni le- zal a meglevő előítélettel is, nyitja a nőt... munkaerehetne, hogy például az okta- hogy őket bizony nem enge- jét barbár módon termékettással csak jobb lesz a szak- dik, nem tanítják be a jobb len, kicsinyes, idegölő, bumunkás nők aránya, hiszen gépek kezelésére, míg má- tító, nyomasztó munkára pasokak által ismert, milyen sokhoz meg a férfiak nem zarolja." rosszul állunk, hogy az ipar- állnának semmi pénzért. ban csak minden ötödik dol- Semmi pénzért? A kaba- azdasagi helyzetünk gozónő szerzett még eddig rétréfa szerint a bérelszá- nem jözsas, tudjuk, a szakmai bizonyítványt (a mólók az okai mindennek. szolgáltatásokat máférfiak 60 százaléka), a Mert „fent" azt akarják, rol-holnapra nem leszünk nagyüzemi mezőgazdaságban hogy a nők is annyi pénzt képesek ideálisra fejlesztepedig ennél jóval-jóval ala- kapjanak egyenlő munkáju- ni- De kormányzatunk ma csonyabb a szakmunkásnők kért, mint a férfiak, „lent" sem taria családi ügynek száma. pláne azf akarják, hát kö- a nők gondjait: kiemelt táAz elmúlt 30 évben foko- zépen ki ' van? A bérelszá- mogatást nyújt például azokzatosan emelkedett az ön- moló. Ez persze csalt (kese- nak az ipari szövetkezetekálló keresettel rendelkező rü) tréfa. Mert az is „kö- nek, amelyek kapacitásuk 75 nők száma, ma már a kere- zépen" van, aki a munkát százalékát szolgáltatásokra sőképesek háromnegyed ré- szervezi. Az iparban is van- tervezték. Olcsóbb, jobb sze, több mint két és ne- nak „elférfiasodott" és „el- szolgáltatásoknak kellene gyedmillió nő dolgozik mun- nőiesedett" munkaterületek, biztosítani, hogy a nőknek kahelyen. Világos, hogy ez A mezőgazdaságban meg? több ideje legyen pihenésre, már maga az egyenjogúvá Egyszer megkérdeztem a ha- tanulásra. Emberfeletti, amiválás egyik alapfeltétele, sőt, tárban kapáló asszonyoktól, re némelyikük vállalkozik, annak fő kérdése. Mert a kié az a férfikalap a baráz- Ismerek fiatalasszonyt, aki társadalom átalakulása — dában. „Hát a brigádveze- kőt kicsi lányával gyermekpéldául a mezőgazdaság tőé! Ott beszélget, a másik gondozási segélyen volt, aminagy átszerveződése — tette csoporttal!" — mutattak a kor technikumban levelező lehetővé, hogy munkát vál- tábla túlsó végére. Az asz- tagozaton tanulni kezdett laljanak a nők. szónyok a „gyalogmunká- Visszament dolgozni — nem sok", de férfi a brigadéros akarja abbahagyni a tanuég sok minden hiány- igaz perezei 5 js gyalog lást sem. Érettségire készül zik viszont ahhoz, sétált fel s le ellenőrizni. — a játszótérre is könyvvel hogy valóban egyen- mondhattak oe- iön- A házbeIi kismamák ratrf"rtölcozók°^a'erre^hítöa nem kabfró Ne^ segítenek, vigyáznak a kia nodolgozok — erre hívja * államj gazdaságokban a csínyeire, míg a „matek" fel a figyelmet a párt prog- A^Jg^ Szerint a nők Piákkal birkózik. Szalagramnyilatkozata is: „Meg stotertikak s^rita a noK munkás a ruhagyarban sotet kell tennünk a nők tel- 70 «™ek« a Annyi a feladat és legjes egyenjogúságának ér- j^iakénak a teeszw ai többneR fedezetc nemcsak a vényre juttatásáért. A to- a"d° ^f®1 ftfiak jövl Pér>*. * jószándék is. Üjból vábblépés iránya a nők fo- ^fmének tű^O s^zalétet őjból meg kellene vizsdafmitös'szervezett * mimká" őrT el S 'a^rbal? f™* * P-talapszervezedalmilag szervezett munka- utalni hocv a teknek a szakszervezeti ban, szakmai és altalános «rra taini no^ a bizottsa knak , hogy mun. műveltségük emelése, va- leStoDD not rogiaiKoziaio — az állati termékek termeié- gépesítettsége is. sének alakulásával sem. Kü- A sertéstartás gépesítési lönösen alacsony az egy te- színvonalában a szakosított hénre jutó évi tejtermelés, telepek létrehozásának megAmi a nagyüzemeiket illeti, valósított programja ugrásazokra igen nagy feladatok szerű fejlődést hozott. A telvárnak ötödik ötéves ter- jesen gépesített és automativünk idején mind az egész zált etetés elterjedése követállattenyésztés, mind pedig keztében számottevően ja~ az állati termékhozamok' nö- vult a munka termelékenyvei éseben. Népgazdasági ter- sége. A trágyakezeles gazdavünk ennek a mezőgazdasági ságos műszaki megoldásai ágnak a 15—16 százalékos azonban még nem alakultak fejlesztését írja elő. ki, ezért jelentős tartalékok Ennek a tervnek a megva- vannak az emberi munka halósítása erőfeszítést követel tékonyságának további fokominden nagyüzemtől. S el- zásában. engedhetet.lenné teszi, hogy Megfelelő a baromfitartás a korszerű nagyüzemi állat- technikái színvonala. A nagy tenyésztés fejlesztésének el- termelékenységű technoló6Ődlegessege mellett kiaknáz- giák további, széles körű elzák' a háztáji és a kisegítő terjedése után a további korgazdaságok lehetőségeit is. szerűsítés időszakában vaMégpedig sokkal szervezet- gyünk. tebben, mint eddig. Követ- A mezőgazdasági termelés kezetesen és messzemenően üzemi koncentrálásának és érvényesítve azt az elvet, szakosításának általános fohogy mind a termelöszövet- lyamata az állattenyésztésre kezetek, mind az állami gaz- is kiterjed. A baromfit tartó daságok a nagyüzemekhez gazdaságok aránya jelenleg szervesen kapcsolódónak te- 30, a juhot tartóké 55, a serkintsék azt a termelést, ame- tést tartóké 65, a szarvaslyet a tsz-tagok, a mezőgaz- marhát tartóké pedig 93 szádasági, az ipari munkások, zalék az összes nagyüzemi más foglalkozásúak és a gazdaságok számához ké • nyugdíjasok folytatnak a ház pest. A baromfitenyésztésben körüL már üzemileg is elkülönülA nagyüzemekben a leg- tek a hasznosítási irányok utóbbi öt év alatt gyorsuló (tojás- vagy hústermelő), sőt, ütemben javult az állatte- a termelés fázisai is (keltetőnyé&stó&i ágazatok eszközei- állomások, K. S. M ,u» emelése, — . .. .. . . lamint a vezető funkciók be- ^Sokten alacsonyabb Wk vannak az asszonyok amelyek na.k bérezésben ... hátrányok ""SSSS^S azokban katerületükön milyen gondvannak az asszonyokszemély szerint kinek Különösen „elnőiesedtek". Mégha leg- miben lehetne és kell segía teendő a nök S- több helyen csupa szakmun- ^^telenség, Jho^ a iltrrofőtrol Irón szakban. ehhez szenvedélyesen hozzáSzámítógép-központ rls, • Gazdagh Gabriella (elvétele A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat hoszszú esztendőkön át albérlő volt a Szegedi Kábelgyár épületében. Nemrégiben Üiszegedcn központi irodaházat építettek számára, a KSH Csongrád megyei igazgatóságával közösen. Az épület szépen illeszkedik környezetébe, homlokzati vonalvezetése kitűnő építészeti megoldás. Talán csak az a kár, hogy nem lett egy emelettel magasabb — a beköltenyészbaromfit; tözést követően máris szűknek bizonyult az épülettöltésében és a még fennálló megszüntetése. sok a teendő a nók csalá- d'iior,Vi'ir 7s'"háröm mű- munkaerőnek ezt a tömegét, don belüli helyzetével kap- 1S' három mu amelyet a nők képviselnek, csolatos maradi szemlélet SzaKDan; lebecsüljük, noha hivatalomegvaltoztatasaban. A nopolitikai hatarozat Ez világos beszéd, úgyszól- felmérésekre, jelentkezések- 6an Persze nem, de valójáván felesleges is bármit hoz- re, meg persze intézkedések- ban sok tény arra mutat, zátenni. Aligha véletlen, re is serkentett, de mosta- hogy igen. hogy a nők tudnak mégis nában alig esik ^la szó. A nők teljes egyenjogűsáLeginkább csak olyankor, ha ga, jó közérzete kihat a jötúllőttek a célon valamiben, vőre is (az külön elemzést mondjuk akkor gyorsan ki- érdemelne, hogy a nevelésneveztek valakit előkészítés, ben is — intézményekben is, tudatos megelőző munka családban is — rajtunk a tenélkül, s az nem állja a sa- her nehezei), de a jelenben rat. Azt emlegetik még egy meghatározó. Ahogy a progdarabig! ramnyilatkozat is hangsúAligha lehet komolytalan- lyozza: „a társadalom fejnak nevezni, hogy a párt lettségének ismérve", hogy programnyilatkozata a nők milyen a nők sorsa. családon belüli helyzetével . , C^ccí Jutunk hát oda, is foglalkozik. K. lehetne h hogy _ mint a ^ számítani, mint ahogy nem kommentátor — néegy orezágban ki is mérics- ha még azt is keserűen kélték, hogy mekkora fize- mondjuk el, aminek mint tést érdemelnének a csa- ténynek örülnünk kellene, ládanyák a második műsza- De nem lehetünk keserűségkért. A statisztika szerint az töl mentesek: hiszen ha asszonyok átlag heti 33 órát ilyen nagy szükség van a töltenek háztartási munkó- nők munkaerejére (elég csak val, persze nem mondom, a gyermekgondozási segéakad már, aki szabad szom- lyen levő anyukák visszabatján tényleg szabad akar csalogatását példának előlenni, meg vasárnap ebédet hozni!), akkor miért tartunk hoz az étteremből — de a még mindig itt, hogy rendevacsorajegy-akció megbu- letekkel, határozatokkal kokott, az éttermi kosztot le- rülbástyáztuk már az egyenszólja a család, a mirelite jogúságot, de még... szóválaszték az idén is nagyon val: van mit tenni, szegényes volt, a Patyolat Még jó, hogy tudjuk, mit pontatlan és hosszú határ- kellene tenni. időre váUal, a mosógépeit SZŐKE MARIA 4