Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

Kedd, 1976. április 13. MnanMaanraaanni 5 Nagy részvéttel Emlékezés temették el Kónyi Gyulát Rákóczira Hétfőn a Mező Imre úti temetőben katonai díszpom, pávai, sok ezer gyászoló mély részvételével kísérték utolsó útjára Kónyi Gyula rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettest, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját. Ravatalánál fejet hajtottak a Központi Bizottság, a Minisztertanács képviselői, a Belügyminisztérium vezetői, a Magyar Néphadsereg, s a társ fegyveres erők parancsnoki karának számos tábornoka és tisztje. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisiztertanács és a Belügyminisztérium nevében Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúzott a szilárd és elvhű kommunistától, a puritán, tiszta életű embertől. Kónyi Gyula sírját elborították a hála, a kegyelet, a megbecsülés, és a tisztelgő emlékezés virágai. (MTI) Üzemi munkások részvételével rendeztek hétfőn Tatabányán emlékünnepséget II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója tiszteletére., A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a hőerőmű és a gyapjúfonó gyár dolgozóit hívták meg az ünnepségre. A városi népfrontbizottság meghívta a Rákóczi nevét viselő szocialista brigádokat az üzemekből, s e brigádok tagjai is részesei voltak az ünnepségnek. Dr. Tolnai Gábor akadémikus tartott ünnepi beszédet. A t. Cím - a lakosság Kemény szavakat idézek, egy idegen tollából, s közben pironkodom Szeged 160 ezer lakója helyett is. „Az egész város lehangolóan 'piszkos! A lakosság ruházkodási, szórakozási, közlekedési igénye nagy, ellenben a tisztaságra, rendre való hajlama, sajnos, ijesztően alacsony.'' Aláírás: „Kovács Margit, aki jobban szereti Szegedet, mint állandó lakosai." S mit írnak az „állandó lakosok"? Sallai Ferencné például azt, hogy a Vedres utcából nyíló zsákutca hosszú hónapok óta nagyon sáros, A parkosítok ugyanis kocsijukkal felhordják a sarat. És még sorolhatnánk a példákat, hiszen a szerkesztőségbe érkező levelek leggyakoribb témája az utóbbi hónapokban a város tisztátalansága. Olyan is akadt közöttük, amelynek írója a szűnni nem akaró építkezések miatt reménytelennek tartja, hogy bármi javulást el lehetne érni. Létező, sokakat foglalkoztató gondunk tehát ez, szemet hunyni felette nem lehet. A hó elolvadt, s ahogy az építkezésekre, az időjárásra sem lehet ráfogni mindent. A városkép: önarckép. Olyan, amilyen az itt élő emberek. S hogy most nem tetszünk sem az idegeneknek, sem jóérzésű önmagunknak? S hogy mármár közérzetünk is megsínyli ezt? Az „ecset" a mi kezünkben van: a szegedi intézmények érdekében és a lakosságéban. Tessék szebb önarcképet festeni! Hogyan látnak hozzá ehhez az intézmények? A kérdéssel felkerestem a tanácsi szolgáltató és kommunális vállalatok pártbizottságát, amely néhány hónapja jött létre, s tíz vállalat pártszervezetét egyesíti. Célja az, hogy az intézmények politikai és gazdasági tevékenységének összehangolásával javuljon a szolgáltató és kommunális ellátás. A város rendjéért, tisztaságáért négy vállalat felelős: az IKV, a Vízművek, a Városgazdálkodási Vállalat és a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Képviselőik március végén konzultációs megbeszélésen vettek részt a pártbizottságon, ahol az első fél év gazdaságpolitikai feladatait tárgyalták meg. Terítékre került itt az a gyakran elhangzott panasz is, hogy Vízművek bontási, javítási munkái után sokáig sárosak, sőt használhatatlanok az utak. Ha feltöltik, az a kérdés, miért nem aszfaltozták, ha aszfaltos, miért van oly hosszú ideig körülkerítve, sőt még a kiásott sáros föld is ott éktelenkedik hetekig. A szakmai ma»gyarázat erre: amíg a beton nem köt meg, körülbelül két hétig, nem szabad ráengedni a forgalmat az úttestre. A füldhányásra is azért van szükség, hogy megfékezze az elszánt autósokat, hiszen a korlátot könnyen félre is lökik. Tizennégy nap „rendetlenség" tehát indokolt ilyenkor, több azonban nem. A Vízművektől elvárja a pártbizottság — és a lakosság — a gyors és minőségi munkát. Azt, hogy külön ügyelnek a kátyúzásnál a bányahomok helyes tömítésére, döngölésre, hogy ne kelljen két hét múlva újból kezdeni az egész munkát. Az ülésen elhangzott az a kérés is, keverjenek a betonhoz kötésgyorsító anyagot, hogy minél hamarabb használatba lehessen venni az utat, s megszüntetni az építés teremtette felfordulást. A magasés mélyépítő vállalat pedig ígérte, hogy napi 600 négyzetméter aszfaltburkolatot állit helyre. (A tél után 6 ezer négyzetméter vár javításra.) A nagytakarításból az IKV is kiveszi részét — rá a járdatisztítás és a házak homlokzatának mosása vár. Megígérte a vállalat képviselője, hogy felhívják a házfelügyelők figvelmét: a szemetet a járdáról söpörjék fel, és ne le, a kocsiútra. És mossák is fel olykor a házuk előtti részt. Legtöbbet a Városgazdálkodási Vállalat tehet azért, hogy szépnek, rendesnek lássák a várost az idegenek és mi magunk is. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1374-ben értékelte' a vállalat tevékenységét, nem hallgatva el a hibákat sem. Egyben kérte, hogy olyan belső érdekeltségi rendszert dolgozzanak ki, amely a minőségi munkára ösztönzi a dolgozókat. Ez azóta meg is valósult, noha még mindig látni napközben pihengető söprögetőgépeket, s a fűben heverő vezetőiket. A vállalat technikai felszereltsége jobb annál, mint amilyet feltételez a város képe. Ésszerűbb szervezéssel, a gépek jobb kihasználásával szemnek is feltűnő eredményt lehetne elérni. A pártbizottság tavaszi megbeszélésén kérte a vállalatot, hogy áprilisban lásson hozzá a városban a kampányszerű tavaszi nagytakarításhoz. Azóta a masinák már éjszaka is dolgoznák. , Kétségtelen, a piszkot, felfordulást állandóan termelő építkezésekkel szemben nehéz állnia a versenyt a vállalatnak. Olyan ez. mintha egyik kezünkkel söprögetnénk, másikkal meg rögtön szórnánk a cirokszálak nyorrjába a s.zemetet. Igazat szólt az a levélíró is, aki szerint nem elég takarítani, vigyázni is kell a tisztaságra. A városi tanács vb városgondnoksága körlevelet küldött a szegedi intézmények vezetőinek, melyben többek között emlékeztetnek a tanács vb-nek egy évvel ezelőtti határozatára. Ebben kérték a KPM útfelügyelői csoportját, hatósági tevékenységével segítsen az utak tisztán tartásában. Kísérje figyelemmel a szennyezőgócokat, intézkedjen megszüntetésükről, s kezdeményezzen szabálysértési eljárást a közutak szennyezői ellen. Azóta azonban — annak ellenére, hogy volt elég példa a megbírságolásra — talán még piszkosabbak az utak. S így szól a felhívás utolsó bekezdése: „Mivel városunk közútjainak tisztasága, valamint a szennyezés által okozott balesetveszély elkerülése mindannyiunk érdeke, kérjük a t. Címet, hogy hívja fel az állományába tartozó gépkocsivezetők figyelmét a rakomány helyes elhelyezésére, az útviszonyoknak megfelelő sebesség megválasztására, az építési területről, illetve a telephelyről a közútra való felhajtás előtt a gépkocsi kerekeinek megtisztítására ..." De a „t. Cím" nemcsak egy-egy intézmény, nemcsak egy-egy gépkocsivezető. Az utcák, terek tisztaságáért az egész város .apraja-nagyja felelős. S ha ki-ki nem érzi magát lakóhelye gazdájának — akár bírságolással — rá lehetne ébreszteni erre. Évente 7 és fél millió forintot költ a tanács a város tisztaságára. Chikán Ágnes II sertéshústermelés növelése az V. ötéves tervlen Rekonstrukció a régebbi telepeken Az ötödik ötéves terv idő- grammot. A szakemberek nagyüzemi termelés mintegy szakában a forgalomba ke- szerint a telepek jobb ki- 70 százalékát. A tervidőszak rülő hús 60 százalékát adó használásával különösebb be- utolsó évére tervezett sertés sertéshústermelés 9 százalék- fektetés nélkül fokozni lehet állomány elhelyezésére öt év kai növekszik. Az eredmény a hústermelést. Több árut le- alatt országosan 430 ezres beeléréséhez az idei évre ter- het várni a régebbi telepíté- fogadóképességú új létesítvezett 7,6 milliós sertésállo- sú telepektől is, a tervezett ményeket kell építeni az időmányt öt év alatt 7,9 mii-- rekonstrukciók nyomán pél- közben elavuló és felszámolióra kell növelni, miközben dául akár 20—30 százalékkal lásra kerülő épületek helegalább 700 ezerre kell több sertést adhatnak a hús- lyett. Emellett 930 ezer hizemelni a kocalétszámot. iparnak és a fogyasztóknak, lalóhelyet rekonstrukcióval A fejlesztésből a korábbi De csakis abban az esetben, korszerűsítenek — ezek a léévekhez képest nagyobb ha az üzemi „hatáskörben" tesítmények gazdaságosan felarányban veszik ki részüket megvalósított rekonstrukciók újíthatok —, és további 160 a nagyüzemek. (A kisterme- megfelelő műszaki színvona- ezer sertés elhelyezésére bőlés átmeneti visszaesésének lú termelést tesznek lehe- vítik' a már meglevő telepeellensúlyozására hozott intéz- tővé. ket, hizlaldákat. Egyéb építkedésektől. azt várják, hogy A fejlesztés nyomán 1980- ményekben 680 ezer féröhea lecsökkent háztáji állatál- ra a korszerű, úgynevezett lomány fokozatosan kiegé- szakosított és rotációsteleszül, és továbbra is fontos pek — ahol magas fokú terszerepet tölt be a belföldi fo- melési programozást valósígyasztói igények kielégítésé- iának meg — adják majd a lyet alakítanak át, főleg az elavult fialtatókat, valamint a régebbi építésű koca- és süldŐ6zállásokat váltják fel újabbakkal. ben.) A terv szerint a tsz-ek és az állami gazdaságok telepei 1976—80. között a sertéshizlalást olyan mértékben fokozzák, hogy részesedésük az összes vágósertés-termelésből 1980-ra eléri az 50 százalékot. A nagyüzemi termelés fellendítésének feltételei részben már adottak. A 280 szakosított sertéstelep árukibocsátása növekvőben van, de — amint a vizsgálatok bebizonyították — a lehetőségekkel még nem mindenhol éltek. Tavaly például a telepek 2,5 milliós kapacitását csak részben sikerült kihasználni, a telepek csak 2,1 millió sertést tartottak. A termelés színvonalában is nagyok a különbségek; a tíz legjobb telepen az egy kocára eső húshozam 1900 kilogramm volt tavaly, ugyanakkor a tíz legrosszabb eredménnyel gazdálkodó üzem átlaga alig haladta meg az 1100 kiloA költészet napján Yörösraart)-yerskoncert Előszó címmel Vörösmarty- lan alkotója ma is kedvelt verskoncerttel köszöntötték és elismert a közönség előtt, a költészet napját tegnap, Ismét megdőlt az aggodahétfőn este a Bartók Béla lom, miszerint a filozofikus Művelődési Központban. A gondolatokkal. társadalmi töltéssel mélyen átitatott Vörösmarty-életmű már nehezen talál olvasóihoz, hallgatóihoz utat. A verskoncert kezdő költeményei a szabadságharc bukása után kétségekkel viaskodó költőt állították elénk. Az általuk teremtett komor hangulatot a Gáspár János rendezte ünnepi irodalmi esten Vörösmarty terjedelmes életművének legszebb darabjait, húsz verset, s a Csongor és Tünde egy részletét Bessenyei Ferenc, Dőry Virág, Gordon Zsuzsa, Bujtor István. Kertész Péter es Madaras József szólaltatta meg. szerelmes versek sora oldotta fel, ezt Harangozo Terez Már a zsúfolásig telt nézőtér, később a hosszan tartó ünneplő taps is elárulta: a magyar költészet halhatatAz IKARUS gyára lett a Szegedi Fémipari Vállalat Másfél évtizedé működik együtt a Szegedi Fémipari Vállalat az Ikarusz Karosszéria- és Járműgyárral. Tavaly egyebek között visszapillantó tükröket, tetőszellőzőket, lépcsőket és napellenzőket gyártott a szegedi kollektíva az autóbuszokhoz. Mindez termékeinek csaknem felét tette ki. A népgazdaság számára rendkívül fontos járműprogram megvalósítása érdekében a kapcsolatot most még szorosabbra fűzték, a fémipari vállalat az Ikarusz szegedi gyára lett. Tegnap, hétfőn délután a volt fémipari vállalat forgácsolóműhelyében tartott munkásgyűlésen Fogas János igazgató jelentette be az idén január elsejétől érvényes változást, majd Tóth Mihály, a szegedi városi tanács vb ipari osztályának a vezetője beszélt a vállalat eddigi fejlődéséről. — Bcnkő Dániel lantkíséretével — virágénekekkel egészítette ki. Majd a gondolati versekből hallhattunk néhányat, Bujtor István érzékletes tolmácsolásában. A vén cigányt Bessenyei Ferenc saját egyéniségével átitatva, ugyanakkor a kétségekkel, reményekkel viaskodó költő lelkiállapotát hűségesen közvetítve szólaltatta meg. A Szózatot — a várakozásnak megfelelően — a robbanékony, indulatokkal teli Madaras Józseftől hallhattuk, magával ragadó erővel. Gergely István díszletei, Meluzsin Mária jelmezei diszkréten, de céltudatosan a verskoncert hangulati aláfestéséül szolgáltak. L. Zs. A méla Tempefői Közlekedési balesetek Szeged és Algyő között dr. Tóth Mihály Algyő, RákócziAndrás Ferencné Dunaföld- telep 60. szám alatti lakosvár, Magyar László utca 8. nuk, aki motorkerékpáron szám alatti lakos az esti hajtott. Összeütköztek. A moórákban nem adott elsőbb- toros felborult, súlyos sérüséget személygépkocsival lést és anyagi kárt szenvedett. Torzóban maradt műveket befejezni nemcsak nagy felelősség, kockázatos vállalkozás is. Írott alkotásoknál elég, ha csak néhány mondat hangulata, stílusa bicsaklik meg, máris hamisnak, disszonánsnak tűnik az egész. Érthető kíváncsisággal ültünk vasárnap este a képernyő elé. A költészet napját Csokonai Vitéz Mihály befejezetlenül maradt, A méla Tempefői című művének adaptációjával köszöntötte a televízió. A választást csak dicsérni lehet, az ünnepléshez aligha lehetett volna jobb. frappánsabb módszert találni. S ne kerülgessük a lényeget: ha Csokonai láthatta volna Tempefői je zenébe, játékba öltöztetett változatát, bizonyára nem tiltakozott volna. Stílusosan, úgyis mondhatnánk, gratulációképpen odanyújtaná Zsurzs Mária far; gatókönyvírónak, Dékány cénásság ^napjainkban is Endre .zeneszerzőnek, Lit- gyakran szóba kerülő kérdéványi Károly dramaturgnak sére, a közízlés pallérozásáés Zsurzs Éva rendezőnek a ra gondolunk: bizonyítani jókedvre derítő csikóbőrös sem szükséges, aktualitásukulacsot. kat több mint száz év távlaAz alkotói gárdát elsősor- tából sem vesztették el. S ban a mü befejezéséért, kép- noha a Tempefői karikiroernyöre fordításáért illeti el- zott, beszélő névvel elkereszismerés. A legcélravezetőbb telt jellemei mind kevesebb megoldást választották: a hasonmást találnak, a Serköltő legszebb, kora ízlés- és teperti-félék külföldimádata stílusvilágának jegyeit leg- vagy a Tökkolopi-fajták inkább magukban hordozó sznobizmusa, rossz ízlése ma verseihez fordultak segítsé- sem csupán irodalmi kuriógért. A reményhez, az Oda zum. a csikóbőrös kulacshoz ter- Élvezetes, gondolatébreszmészetesen simultak az ere- tő játék kerekedett a porádeti szöveghez. Az utólag te- ból felelevenedett műből, remtett szituációk, melyek Mondhatnánk komédiának megszólaltatásukat lehetővé is, a rendező — bizonyára tették, nagyszerű alkalom- tudatosan — a moliére-i nak bizonyultak a költészet vígjáték fogásaihoz nyúlt. örök szépségének, hivatásá- Sok-sok humoros figurát, Ionnt A rendörs=g meeáii* nak és ellentmondásainak kacagtató helyzetkomikumot I p 0?t'a Ijogv a lov^ k J — azaz ma is létező aktua- alkalmazott, s mindezt jó1 puoua' nogy d lovai litásainak - megelevenítő- érzékkel, szatírával elegyísére. Elég, ha a költészet tette. Szegeden, a Budapesti körúton Csurgó György né Algyő, Kócsag utca Í7. szám alatti lakos a gyalogjárda iránVában akart áthaladni az úttesten. Elütötte motorkerékpárral Nagygyörgy István Szeged, Május 1. utca 24. szám alatti lakos. A gyalogos olyan súlyosan sérült, hogy a kórházban életét vesztette. Szeged és Szőreg között ittas állapotban és jogosítvány megszerzése nélkül hajtott motorkerékpáron Börcsök Imre Üjszentiván. Árpád utca 4. szám alatti lakos. Egy kanyarban elesett és megsérült. A rendőrség előállította vérvételre és eljárást indított ellene. Szeged és Algyő között lovas kocsinak hajtott személygépkocsival Király Ferene Szeged, Hunyadi János sugárút 75/A'a szám alatti lakos. Sérülés nem történt, az ajiyagi kar mintegy ötezer forint. A rendőrség megállatánwrialni) szerepére a mehajtója, Tandori István Hódmezővásárhely, Kökény utca fa. Zs. la. szám alatti lakos ittas volt.