Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

Kedd, 1976. április 13. MnanMaanraaanni 5 Nagy részvéttel Emlékezés temették el Kónyi Gyulát Rákóczira Hétfőn a Mező Imre úti temetőben katonai díszpom­, pávai, sok ezer gyászoló mély részvételével kísérték utolsó útjára Kónyi Gyula rendőr vezérőrnagy, belügy­miniszter-helyettest, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ját. Ravatalánál fejet haj­tottak a Központi Bizottság, a Minisztertanács képviselői, a Belügyminisztérium veze­tői, a Magyar Néphadsereg, s a társ fegyveres erők pa­rancsnoki karának számos tábornoka és tisztje. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Mi­nisiztertanács és a Belügy­minisztérium nevében Bor­bándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese búcsúzott a szilárd és elvhű kommunis­tától, a puritán, tiszta életű embertől. Kónyi Gyula sírját elborí­tották a hála, a kegyelet, a megbecsülés, és a tisztelgő emlékezés virágai. (MTI) Üzemi munkások részvé­telével rendeztek hétfőn Ta­tabányán emlékünnepséget II. Rákóczi Ferenc születésé­nek 300. évfordulója tiszte­letére., A Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár, a hő­erőmű és a gyapjúfonó gyár dolgozóit hívták meg az ün­nepségre. A városi népfront­bizottság meghívta a Rákó­czi nevét viselő szocialista brigádokat az üzemekből, s e brigádok tagjai is részesei voltak az ünnepségnek. Dr. Tolnai Gábor akadémikus tartott ünnepi beszédet. A t. Cím - a lakosság Kemény szavakat idézek, egy idegen tollából, s közben pironkodom Szeged 160 ezer lakója helyett is. „Az egész város lehangolóan 'piszkos! A lakosság ruházkodási, szó­rakozási, közlekedési igénye nagy, ellenben a tisztaságra, rendre való hajlama, sajnos, ijesztően alacsony.'' Aláírás: „Kovács Margit, aki jobban szereti Szegedet, mint állan­dó lakosai." S mit írnak az „állandó lakosok"? Sallai Ferencné például azt, hogy a Vedres utcából nyíló zsák­utca hosszú hónapok óta nagyon sáros, A parkosítok ugyanis kocsijukkal felhord­ják a sarat. És még sorolhatnánk a példákat, hiszen a szerkesz­tőségbe érkező levelek leg­gyakoribb témája az utóbbi hónapokban a város tisztá­talansága. Olyan is akadt közöttük, amelynek írója a szűnni nem akaró építkezé­sek miatt reménytelennek tartja, hogy bármi javulást el lehetne érni. Létező, sokakat foglalkoz­tató gondunk tehát ez, sze­met hunyni felette nem le­het. A hó elolvadt, s ahogy az építkezésekre, az időjá­rásra sem lehet ráfogni min­dent. A városkép: önarc­kép. Olyan, amilyen az itt élő emberek. S hogy most nem tetszünk sem az idege­neknek, sem jóérzésű ön­magunknak? S hogy már­már közérzetünk is megsíny­li ezt? Az „ecset" a mi ke­zünkben van: a szegedi in­tézmények érdekében és a lakosságéban. Tessék szebb önarcképet festeni! Hogyan látnak hozzá ehhez az intézmények? A kérdés­sel felkerestem a taná­csi szolgáltató és kommuná­lis vállalatok pártbizottságát, amely néhány hónapja jött létre, s tíz vállalat párt­szervezetét egyesíti. Célja az, hogy az intézmények politi­kai és gazdasági tevékenysé­gének összehangolásával ja­vuljon a szolgáltató és kom­munális ellátás. A város rendjéért, tiszta­ságáért négy vállalat fele­lős: az IKV, a Vízművek, a Városgazdálkodási Vállalat és a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Képvise­lőik március végén konzul­tációs megbeszélésen vettek részt a pártbizottságon, ahol az első fél év gazdaságpoli­tikai feladatait tárgyalták meg. Terítékre került itt az a gyakran elhangzott panasz is, hogy Vízművek bontási, javítási munkái után sokáig sárosak, sőt használhatatla­nok az utak. Ha feltöltik, az a kérdés, miért nem aszfal­tozták, ha aszfaltos, miért van oly hosszú ideig körül­kerítve, sőt még a kiásott sáros föld is ott éktelenke­dik hetekig. A szakmai ma»­gyarázat erre: amíg a beton nem köt meg, körülbelül két hétig, nem szabad rá­engedni a forgalmat az út­testre. A füldhányásra is azért van szükség, hogy megfékezze az elszánt autó­sokat, hiszen a korlátot könnyen félre is lökik. Ti­zennégy nap „rendetlenség" tehát indokolt ilyenkor, több azonban nem. A Vízművek­től elvárja a pártbizottság — és a lakosság — a gyors és minőségi munkát. Azt, hogy külön ügyelnek a kátyúzás­nál a bányahomok helyes tömítésére, döngölésre, hogy ne kelljen két hét múlva újból kezdeni az egész munkát. Az ülésen elhang­zott az a kérés is, keverje­nek a betonhoz kötésgyor­sító anyagot, hogy minél ha­marabb használatba lehes­sen venni az utat, s meg­szüntetni az építés terem­tette felfordulást. A magas­és mélyépítő vállalat pedig ígérte, hogy napi 600 négy­zetméter aszfaltburkolatot állit helyre. (A tél után 6 ezer négyzetméter vár javí­tásra.) A nagytakarításból az IKV is kiveszi részét — rá a jár­datisztítás és a házak hom­lokzatának mosása vár. Meg­ígérte a vállalat képviselője, hogy felhívják a házfelügye­lők figvelmét: a szemetet a járdáról söpörjék fel, és ne le, a kocsiútra. És mossák is fel olykor a házuk előtti részt. Legtöbbet a Városgazdál­kodási Vállalat tehet azért, hogy szépnek, rendesnek lás­sák a várost az idegenek és mi magunk is. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága 1374-ben értékelte' a válla­lat tevékenységét, nem hall­gatva el a hibákat sem. Egy­ben kérte, hogy olyan belső érdekeltségi rendszert dol­gozzanak ki, amely a minő­ségi munkára ösztönzi a dolgozókat. Ez azóta meg is valósult, noha még mindig látni napközben pihengető söprögetőgépeket, s a fűben heverő vezetőiket. A vállalat technikai felszereltsége jobb annál, mint amilyet feltéte­lez a város képe. Ésszerűbb szervezéssel, a gépek jobb kihasználásával szemnek is feltűnő eredményt lehetne elérni. A pártbizottság tava­szi megbeszélésén kérte a vállalatot, hogy áprilisban lásson hozzá a városban a kampányszerű tavaszi nagy­takarításhoz. Azóta a masi­nák már éjszaka is dolgoz­nák. , Kétségtelen, a piszkot, fel­fordulást állandóan termelő építkezésekkel szemben ne­héz állnia a versenyt a vál­lalatnak. Olyan ez. mintha egyik kezünkkel söpröget­nénk, másikkal meg rögtön szórnánk a cirokszálak nyo­rrjába a s.zemetet. Igazat szólt az a levélíró is, aki sze­rint nem elég takarítani, vi­gyázni is kell a tisztaságra. A városi tanács vb város­gondnoksága körlevelet kül­dött a szegedi intézmények vezetőinek, melyben többek között emlékeztetnek a ta­nács vb-nek egy évvel ez­előtti határozatára. Ebben kérték a KPM útfelügyelői csoportját, hatósági tevé­kenységével segítsen az utak tisztán tartásában. Kísérje figyelemmel a szennyezőgó­cokat, intézkedjen megszün­tetésükről, s kezdeményez­zen szabálysértési eljárást a közutak szennyezői ellen. Azóta azonban — annak el­lenére, hogy volt elég példa a megbírságolásra — talán még piszkosabbak az utak. S így szól a felhívás utolsó be­kezdése: „Mivel városunk közútjainak tisztasága, vala­mint a szennyezés által oko­zott balesetveszély elkerülése mindannyiunk érdeke, kér­jük a t. Címet, hogy hívja fel az állományába tartozó gépkocsivezetők figyelmét a rakomány helyes elhelyezé­sére, az útviszonyoknak meg­felelő sebesség megválasztá­sára, az építési területről, il­letve a telephelyről a közút­ra való felhajtás előtt a gép­kocsi kerekeinek megtisztítá­sára ..." De a „t. Cím" nemcsak egy-egy intézmény, nemcsak egy-egy gépkocsivezető. Az utcák, terek tisztaságáért az egész város .apraja-nagyja felelős. S ha ki-ki nem érzi magát lakóhelye gazdájának — akár bírságolással — rá lehetne ébreszteni erre. Évente 7 és fél millió fo­rintot költ a tanács a város tisztaságára. Chikán Ágnes II sertéshústermelés növelése az V. ötéves tervlen Rekonstrukció a régebbi telepeken Az ötödik ötéves terv idő- grammot. A szakemberek nagyüzemi termelés mintegy szakában a forgalomba ke- szerint a telepek jobb ki- 70 százalékát. A tervidőszak rülő hús 60 százalékát adó használásával különösebb be- utolsó évére tervezett sertés ­sertéshústermelés 9 százalék- fektetés nélkül fokozni lehet állomány elhelyezésére öt év kai növekszik. Az eredmény a hústermelést. Több árut le- alatt országosan 430 ezres be­eléréséhez az idei évre ter- het várni a régebbi telepíté- fogadóképességú új létesít­vezett 7,6 milliós sertésállo- sú telepektől is, a tervezett ményeket kell építeni az idő­mányt öt év alatt 7,9 mii-- rekonstrukciók nyomán pél- közben elavuló és felszámo­lióra kell növelni, miközben dául akár 20—30 százalékkal lásra kerülő épületek he­legalább 700 ezerre kell több sertést adhatnak a hús- lyett. Emellett 930 ezer hiz­emelni a kocalétszámot. iparnak és a fogyasztóknak, lalóhelyet rekonstrukcióval A fejlesztésből a korábbi De csakis abban az esetben, korszerűsítenek — ezek a lé­évekhez képest nagyobb ha az üzemi „hatáskörben" tesítmények gazdaságosan fel­arányban veszik ki részüket megvalósított rekonstrukciók újíthatok —, és további 160 a nagyüzemek. (A kisterme- megfelelő műszaki színvona- ezer sertés elhelyezésére bő­lés átmeneti visszaesésének lú termelést tesznek lehe- vítik' a már meglevő telepe­ellensúlyozására hozott intéz- tővé. ket, hizlaldákat. Egyéb épít­kedésektől. azt várják, hogy A fejlesztés nyomán 1980- ményekben 680 ezer féröhe­a lecsökkent háztáji állatál- ra a korszerű, úgynevezett lomány fokozatosan kiegé- szakosított és rotációstele­szül, és továbbra is fontos pek — ahol magas fokú ter­szerepet tölt be a belföldi fo- melési programozást valósí­gyasztói igények kielégítésé- iának meg — adják majd a lyet alakítanak át, főleg az elavult fialtatókat, valamint a régebbi építésű koca- és süldŐ6zállásokat váltják fel újabbakkal. ben.) A terv szerint a tsz-ek és az állami gazdaságok te­lepei 1976—80. között a ser­téshizlalást olyan mértékben fokozzák, hogy részesedésük az összes vágósertés-terme­lésből 1980-ra eléri az 50 szá­zalékot. A nagyüzemi termelés fel­lendítésének feltételei rész­ben már adottak. A 280 sza­kosított sertéstelep árukibo­csátása növekvőben van, de — amint a vizsgálatok bebi­zonyították — a lehetőségek­kel még nem mindenhol éltek. Tavaly például a telepek 2,5 milliós kapacitását csak rész­ben sikerült kihasználni, a telepek csak 2,1 millió ser­tést tartottak. A termelés színvonalában is nagyok a különbségek; a tíz legjobb telepen az egy kocára eső húshozam 1900 kilogramm volt tavaly, ugyanakkor a tíz legrosszabb eredménnyel gazdálkodó üzem átlaga alig haladta meg az 1100 kilo­A költészet napján Yörösraart)-yerskoncert Előszó címmel Vörösmarty- lan alkotója ma is kedvelt verskoncerttel köszöntötték és elismert a közönség előtt, a költészet napját tegnap, Ismét megdőlt az aggoda­hétfőn este a Bartók Béla lom, miszerint a filozofikus Művelődési Központban. A gondolatokkal. társadalmi töltéssel mélyen átitatott Vörösmarty-életmű már ne­hezen talál olvasóihoz, hall­gatóihoz utat. A verskoncert kezdő költeményei a szabad­ságharc bukása után kétsé­gekkel viaskodó költőt állí­tották elénk. Az általuk te­remtett komor hangulatot a Gáspár János rendezte ün­nepi irodalmi esten Vörös­marty terjedelmes életmű­vének legszebb darabjait, húsz verset, s a Csongor és Tünde egy részletét Besse­nyei Ferenc, Dőry Virág, Gordon Zsuzsa, Bujtor Ist­ván. Kertész Péter es Ma­daras József szólaltatta meg. szerelmes versek sora oldot­ta fel, ezt Harangozo Terez Már a zsúfolásig telt né­zőtér, később a hosszan tar­tó ünneplő taps is elárulta: a magyar költészet halhatat­Az IKARUS gyára lett a Szegedi Fémipari Vállalat Másfél évtizedé működik együtt a Szegedi Fémipari Vállalat az Ikarusz Karos­széria- és Járműgyárral. Ta­valy egyebek között vissza­pillantó tükröket, tetőszellő­zőket, lépcsőket és napellen­zőket gyártott a szegedi kol­lektíva az autóbuszokhoz. Mindez termékeinek csak­nem felét tette ki. A nép­gazdaság számára rendkívül fontos járműprogram meg­valósítása érdekében a kap­csolatot most még szoro­sabbra fűzték, a fémipari vállalat az Ikarusz szegedi gyára lett. Tegnap, hétfőn délután a volt fémipari vállalat for­gácsolóműhelyében tartott munkásgyűlésen Fogas Já­nos igazgató jelentette be az idén január elsejétől érvé­nyes változást, majd Tóth Mihály, a szegedi városi ta­nács vb ipari osztályának a vezetője beszélt a vállalat eddigi fejlődéséről. — Bcnkő Dániel lantkísére­tével — virágénekekkel egé­szítette ki. Majd a gondolati versekből hallhattunk néhá­nyat, Bujtor István érzék­letes tolmácsolásában. A vén cigányt Bessenyei Ferenc sa­ját egyéniségével átitatva, ugyanakkor a kétségekkel, reményekkel viaskodó költő lelkiállapotát hűségesen köz­vetítve szólaltatta meg. A Szózatot — a várakozásnak megfelelően — a robbané­kony, indulatokkal teli Ma­daras Józseftől hallhattuk, magával ragadó erővel. Gergely István díszletei, Meluzsin Mária jelmezei diszkréten, de céltudatosan a verskoncert hangulati aláfestéséül szolgáltak. L. Zs. A méla Tempefői Közlekedési balesetek Szeged és Algyő között dr. Tóth Mihály Algyő, Rákóczi­András Ferencné Dunaföld- telep 60. szám alatti lakos­vár, Magyar László utca 8. nuk, aki motorkerékpáron szám alatti lakos az esti hajtott. Összeütköztek. A mo­órákban nem adott elsőbb- toros felborult, súlyos sérü­séget személygépkocsival lést és anyagi kárt szenve­dett. Torzóban maradt műveket befejezni nemcsak nagy fe­lelősség, kockázatos vállal­kozás is. Írott alkotásoknál elég, ha csak néhány mon­dat hangulata, stílusa bi­csaklik meg, máris hamis­nak, disszonánsnak tűnik az egész. Érthető kíváncsisággal ültünk vasárnap este a kép­ernyő elé. A költészet napját Csokonai Vitéz Mihály befe­jezetlenül maradt, A méla Tempefői című művének adaptációjával köszöntötte a televízió. A választást csak dicsérni lehet, az ünnepléshez alig­ha lehetett volna jobb. frap­pánsabb módszert találni. S ne kerülgessük a lényeget: ha Csokonai láthatta volna Tempefői je zenébe, játékba öltöztetett változatát, bizo­nyára nem tiltakozott volna. Stílusosan, úgyis mondhat­nánk, gratulációképpen oda­nyújtaná Zsurzs Mária far; gatókönyvírónak, Dékány cénásság ^napjainkban is Endre .zeneszerzőnek, Lit- gyakran szóba kerülő kérdé­ványi Károly dramaturgnak sére, a közízlés pallérozásá­és Zsurzs Éva rendezőnek a ra gondolunk: bizonyítani jókedvre derítő csikóbőrös sem szükséges, aktualitásu­kulacsot. kat több mint száz év távla­Az alkotói gárdát elsősor- tából sem vesztették el. S ban a mü befejezéséért, kép- noha a Tempefői karikiro­ernyöre fordításáért illeti el- zott, beszélő névvel elkeresz­ismerés. A legcélravezetőbb telt jellemei mind kevesebb megoldást választották: a hasonmást találnak, a Ser­költő legszebb, kora ízlés- és teperti-félék külföldimádata stílusvilágának jegyeit leg- vagy a Tökkolopi-fajták inkább magukban hordozó sznobizmusa, rossz ízlése ma verseihez fordultak segítsé- sem csupán irodalmi kurió­gért. A reményhez, az Oda zum. a csikóbőrös kulacshoz ter- Élvezetes, gondolatébresz­mészetesen simultak az ere- tő játék kerekedett a porá­deti szöveghez. Az utólag te- ból felelevenedett műből, remtett szituációk, melyek Mondhatnánk komédiának megszólaltatásukat lehetővé is, a rendező — bizonyára tették, nagyszerű alkalom- tudatosan — a moliére-i nak bizonyultak a költészet vígjáték fogásaihoz nyúlt. örök szépségének, hivatásá- Sok-sok humoros figurát, Ionnt A rendörs=g meeáii* nak és ellentmondásainak kacagtató helyzetkomikumot I p 0?t'a Ijogv a lov^ k J — azaz ma is létező aktua- alkalmazott, s mindezt jó1 puoua' nogy d lovai litásainak - megelevenítő- érzékkel, szatírával elegyí­sére. Elég, ha a költészet tette. Szegeden, a Budapesti kör­úton Csurgó György né Al­győ, Kócsag utca Í7. szám alatti lakos a gyalogjárda iránVában akart áthaladni az úttesten. Elütötte motor­kerékpárral Nagygyörgy Ist­ván Szeged, Május 1. utca 24. szám alatti lakos. A gya­logos olyan súlyosan sérült, hogy a kórházban életét vesz­tette. Szeged és Szőreg között ittas állapotban és jogosít­vány megszerzése nélkül hajtott motorkerékpáron Bör­csök Imre Üjszentiván. Ár­pád utca 4. szám alatti la­kos. Egy kanyarban elesett és megsérült. A rendőrség előállította vérvételre és el­járást indított ellene. Szeged és Algyő között lo­vas kocsinak hajtott személy­gépkocsival Király Ferene Szeged, Hunyadi János su­gárút 75/A'a szám alatti la­kos. Sérülés nem történt, az ajiyagi kar mintegy ötezer forint. A rendőrség megálla­tánwrialni) szerepére a me­hajtója, Tandori István Hód­mezővásárhely, Kökény utca fa. Zs. la. szám alatti lakos ittas volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom