Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Szombat, 1976. április 10. 3 „Elfújták" Szegedi olajipari bányamentők segítsége Csehszlovákiában A szocialista országok KGSTintegrációjának — többek között — az az egyik nagy szerepe és jelentősége, hogy ha a szocialista országok valamelyikének sürgős segítségre van szüksége, akkor a másik, a témában felkészültebb azonnal segítséget tud nyújtani, s mi most ennek a kötelezettségünknek tettünk eleget. Ez hangzott el azon a fogadáson, amelyet a magyar kitörésvédelmi csoport tiszteletére adott a csehszlovákiai hodinini kőolajfúrási üzem vezetősége a működési területén történt gázkitörés sikeres megszüntetése alkalmából. Az elmúlt napokban a csehszlovák üzem segítségkérésére az NKFÜ hatfős kitörésvédelmi brigádja, Üjvári Béla, Csizmeg Jstván, Plaukity Ferenc, Pataki Ferenc, Somogyi Lajos és Margittal László Hegyi Ferenc kitörésvédelmi parancsnok vezetésével a brigád műszaki és egyéni védőeszközeivel felvonult A brigádon kívül kivonultak az algyői tűzoltócsapat emberei az oltási eszközeikkel. A rí adóztatott magyar mentőcsoportot dr. Hingl József, az OKGT fúrási főosztályának vezetője, és Németh Ferenc főmérnök vezette. A helyszín megszemlélése után a brigád megkezdte eltakarítani a kút közvetlen közeléből és a fúróaknából a felismerhetelenségig összeégett berendezés roncsait. Ez a munka két napig tartott. A kúton, a csehszlovák kollégák tájékoztatása szerint, nagy teljesítményű mélyfúró berendezés volt, de ezt a nagy tűz okozta rombolás miatt felismerni nem lehetett. Az első napon a brigád vízvédelem nélkül dolgozott, amiből következtetni lehet a munka nehézségére. A tűz eloltására a mentés 3. napján került sor. Reggel 8 órakor az algyői 168-as kúttűznél megismert és jól bevált turboreaktív oltóberendezés pár perc alatt „elfújta" a tüzet, ami után megkezdődött a kitörés tényleges felszámolása. A kút jobb és bal oldala egyaránt kitörésben volt. A kútfejtől a „karácsonyfa" a tűz okozta rombolás következtében letört, és maradt egy 3 colos perem. A kitörés és a tűz következtében az egész csőfej megdőlt, a függőlegeshez viszonyítva körülbelül 20 fokkal és megroggyant. Az elsődleges feladat a 3 colos perem re való csatlakozás bizA falu vonzásában tosítása után a kútelfojtási kísérlet. A bányamentők a folyamatos erupció közben, állandó életveszélyben előkészítették a kútfejet a kitörésgátló felszerelésére, majd pedig felszerelték azt. Az ezután kezdődő elfojtási kísérlet eredménytelennek bizonyult, további munkálatok elvégzésére volt szükség az aknában, igen nagy veszélyhelyzetben, mert a kútfej minden pereme a kötésénél fújt, a tűz okozta tömitetlenségek következtében. A munka elvégzése után a második elfojtási kísérlet eredménnyel zárult, s így a negyedik napon a kutat elfojtva, biztonságba helyezve átadta a brigád a csehszlovák olajmunkásoknak. A KGST hazánkat bízta meg a kitörésvédelem koordinációjával, s brigádunknak ez volt az első ilyen bemutatkozása, amikor egy szocialista országnak kellett segítségére sietni. Ezt érezve, minden brigádtag példamutató becsületességgel, sokszor emberfeletti munkával bizonyította, hogy alkalmas az ilyen feladatok magas szintű ellátására. Csizmeg István, a brigád tagja Ságvcsrifelep megszabadul a belvíztől A munkáslakta, mintegy 5 ezer lélekszámú Ságváriteiep Szeged határában hosszú esztendők óta szinte állandó belvízveszéllyel küszködik. A hirtelen lehullott csapadék nem tud lefolyni. Ságváritelep pártszervezete és a Hazafias Népfront területi bizottsága a lakosság egyetértésével és támogatásával régtől fogva szorgalmazza már, hogy a telepet megszabadítsák a csapadék- és belvizektől. Hegenként nyíltszelvényű árkos eddig is voltak, de elégteleneknek bizonyultak a nagytömegű víz elvezetésére. Egy nagyobb elöntésaor a belvíz elvezetésében részt vettek az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói is. A telep lakossága és az ATIVIZIG dolgozói között ekkor jött létre olyan kapcsolat, amely arra ösztönzött, hogy tanulmánytervet készítsenek Ságváritelep belvizeinek elvezetésére. A városi tanács is napirendre tűzte Ságváriteiep gondjának megoldását. így a tavaly már elkészült tanulmányterv alapján, ameivet az ATIVIZIG dolgozói készítettek, hozzá lehetett fogni a csatornázási terv kidolgozásához. Ennek elkészítését társadalmi munkában vállalta az ATIVIZIG tervezesi osztályának Kvassay Jenő szocialista brigádja. A geodéziai munkák elvégzésében csatlakozott a vállalkozáshoz a Tisza III.. valamint a talajmechanikai szocialista brgád. Mérnökök, szerkesztők, műszaki rajzolók, geodéták. talajmechanikusok együttesen negyvenen vállalkoztak arra, hogy ez év máius 31-ig elkészítik Ságváriteiep oelvizci elvezetésének terveit. Szűcs Borbála, az ATIVIZIG tervezői irányító csoportvezetője és Balla Tibor. a Kvassay Jenő szocialista brigád vezetője most arról tájékoztatott, hogy a terveket jóval a vállalt határidő előtt elkészítették társadalN

agyra nőttek falvaink. Ahol húszhuszonöt évvel ezelőtt csak „elvi községek" voltak, néhány házzal, meg azzal a szándékkal, hogy itt falu akar lenni, ott sokszor kilométerekre nyúlik jobbra is, balra is az új osztás széle. Világosak. nagyok, jól szigeteltek ezek a házak, legalább öt-hat lépcsővel a talaj fölé épültek, mérnök mérte a helyüket, engedély szabályozta az építésüket, többnyire olyanok tehát, amilyennek a hozzáértő hivatal látni szerette volna. Takaros kis portákon állnak, ahogy az általunk hitt „urbanizálódott" falunak lennie kell, kockaházak tömegével, ahogy az új szokás és az engedély engedte. Istálló helyett garázs épült, baromfiudvar helyett a bolti „hűtőlánc" termi a kopasztott csirkét. A célszerű gazdálkodás emberei ugyan másképpen szabták volna a portákat — hangoztatott ellenérv: nem volt elég pénzünk arra, hogy palacsintaként elterülő falvakat közművesítsünk —, akik a küllemet vizsgálják, azok a kockaházak egyhangú fantáziátlanságát támadják. Vannak tehát új falvaink és új faluvitáink, szerencsére. Nőnek, robbanásszerűen nőnek városaink is. Honnan jön ide a sok ember? A falvakból. Ha ez így van, a kétszerkettő igazsága szerint a falunak sorvadnia kéne. Gyűrűfű elhalt utcái kiáltották be ezt az alapvető igazságot leghangosabban a köztudatba. A mi környékünkön másképpen kell számolnunk, nőnek a városok, a falvakból, de nőnek a községek is, a tanyákból. Amit „ide" teszek, azt „onnét" kell elvennem. Akkor tehát a tanya pusztul, népe pedig falut épít, a falu népe viszont a várost gyarapítja. Szívós a tanya is, nem úgy pusztul, ahogy kívülről nézve hinnénk. Régóta fújjuk a kürtöt, előző nemzedékeink is azt tervezgették már, hogy megszüntetik a tanyákat. Építési tilalmat mi is hoztunk, hogy bomlását segítsük, de a kint élők nem sokat adtak erre sem. Nem is lehetett adni rá. Rendeletekkel nem lehet ott társadalmi változást előírni, ahol a föltételei nincsenek meg. Mi van most? Asotthalom egyik-másik tanyai körzete teljesen elnéptelenedett. Üllésé is. Pedig most hivatalosan senki nem sürgeti a faluba költözést, mégis ki lehet mondani az egész szegedi járásra érvényes té'elt: enynyien még soha nem költöztek be tanyáról a faluba, mint mostanában. Tehát szűnnek a tanyák? Ne tegyük be számítógépbe a mostani adatokat se, és ne jósoljuk belőle a tanyavilág közeli megszűnését. Változik a tanya, de nem biztos, hogy hamarosan megszűnik. Egyik példa: földbe roggyant, rossz ház, aki ránéz, elsírja magát. Nem elhagyott, disznó hízik az ólban, marha legel az udAes S. Sándor felvétele A tervezés vezetői: Szűcs Borbála cs Balla Tibor mi munkában, szabad szombatokon és vasárnapokon. A tervekben mintegy 3 hónapi munka fekszik, amelynek értéke közel 230 ezer forint. Ekkora vállalkozásuk nem volt még társadalmi munkában, de szívesen dolgoztak a terveken, amelyeket már át is adnak, hogy a kivitelező munkához, amelynek értéke mintegy 6 millió forint, mielőbb hozzá lehessen kezdeni. A tervekben szerepel egy zárt főgyűjtő, több nyíltszelvényű, fenéken burkolt csutornarendszer, amely átfog iá Ságváriteiep északi és déli részét. A vizek a hattyasi szivattyúrendszerbe kerülve a holt Tiszába szaladnak, illetve onnan átemeléssel az élő Tiszába folynak. Dr. Boldizsár Sándor, az ATIVIZIG főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a tervek határidő előtti elkészítésével a csatornahálózHl kiépítéséhez hamarabb hozzá lehet kezdeni s ez időnyerés ahhoz, hogy a vesz;lyeztetö csapadék- és belvizektől Ságváriteiep lakoisága végérvényesen megmeneküljön. Elismeréssel szól; a terveket készítő mérnökökről, szerkesztőkről, geo ié tákról, műszaki rajzolókról, talajmechanikusokról, akik lelkiismeretes, odaadó munkát végeztek egy telep lakosainak érdekében. L. F. varban. A gazda szemrevaló házban lakik, bent a faluban. Illetve: itt is lakik, ott is lakik. Ha bent nem lehet állatot tartani, meghagyja a régi tanyát, kijár dolgozni, és nem járul hozzá, hogy ennyivel is csökkenjen a tanyák száma. Másik példa: idős emberek költöztek be a faluba, hogy közel legyenek az orvoshoz. Szinte abba az igyekezetbe rokkantak bele, az örökké hajtott munka vette ki belőlük a lelket, hogy beljebb kerülhessenek, mire orvosra lesz szükség. Nem is tudnának kijárni, dolgozni se tudnak már, eladják tehát a tanyát. Ki veszi meg? Másik szegényember, akinek ez is előrelépés. Van. aki azt mondja, most kellene sarkára állnia a hivatalnak, ezt kellene meggátolni. Olyan beszéd, mint amikor az autós kiabálja. hogy a biciklist kell kivonni a forgalomból. Pedig így kezdte ő is: bicikli, motor, Trabant, Wartburg, vagy Skoda. Zsiguli. Van, aki át tudja ugrani a lépcsőket, van, aki csak egyenként nyelheti a galuskát. Nem mindig a sorsára váró szegényember veszi meg az ilyen tanyát. Jön az autós városi ember, aki csöndre, levegőre vágyik, arra is, hogy „ültessen, ojtson", megveszi hétvégi kisháznak. Kilöki a tenyérnyi ablakot, padlót rakat, vizet vezet, tehát korszerűsít. Az ilyen tanyát hosszú időre fönn hagyhatjuk a térképen. M

ég egy példa: életerős a tanyai család, szívós is, dolgozik és számol, összerakja az új ház árát. Föl is épiti — kinn a tanyán, szemközt a nádtetejes, félig roggyant régivel. Erre mondják, megátalkodott ember. Nem tud elszakadni a megszokott régitől. Dehogy nem tud, ha teheti, olyan házat rak magának, hogy egyik városunknak sem válna szégyenére. Miért nem a faluban épít? Azért, mert a falu itt van a szomszédban, vagy itt a jó út, öt perc alatt beér, ha akar. Kívülről nézve valóban ez a kérdés szakad föl az emberben: miért nem lép végre beljebb? Belőle is kérdés fakad: mtnele menne? El is mondja hozzá az ő számítását, azt, hogy itt lehet állatot tartani. Mivel húsra-állatra megint nagy szükségünte van, beletörődünk az ő számításába. Nő a város, nő a falu — és megújul a tanya egy része. Egy része csak, mert való igaz, hogy ennyi tanya soha nem szűnt meg, mint mostanában. Nem hivatalos kürtszóra, csak úgy, a csöndes elmúlásával. Amelyikre már nem vevő a másik ember, és ahová a hétvégi házak divatja se jutott el. A falu vonzása igen nagy. Ez a vonzás szabályozza annak az életét is, aki kint marad, és korszerűsíti a tanyát. Ügy akar élni, mintha bent lenne. Villannyal, vízzel, néha központi fűtéssel; Horváth Dezső Zöldár a Tiszán Az április eleji gyors felmelegedés hirtelen olvadást okozott a felső Tisza vízgyűjtőjében. Megáradtak s mellékfolyók, bőségeser kezdték szállítani a vizet a Tiszába és ez a mennyiség most érkezik a folyó alsó szakaszára, naponként 10— 15 centis szintnövekedést okozva. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnapi tájékoztatása szerint még mindig kap utánpótlást mellékfolyóiból a felső Tisza-szakasz, s a Bodrogon levő levonuló árhullám sem tetőzött még. Az elmúlt napokban bekövetkezett lehűlés ázonban véget vetett a hegyvidéki hótakaró gyorsütemű olvadásának és így folyamatosan csökken a mellékfoGöcse/: Faházak, pincesorok A Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal megszervezte a csendre, nyugalomra vágyók üdülését. A göcsei i tájegység legszebb községében, Nován már működik a fizetővendégszolgálat. Az odalátogatókat fürdőszobás, folyóvízzel ellátott parasztházaknál helyezik el. A környéken kitűnő kirándulási lehetőségek vannak. Ezen a vidéken még láthatók a népi építészet remekművei, a faragott, fe1tett oromzatú faházak és hegyi pincesorok. A szelíd tan kájú erdős vidék a természet sok-sok szépségét megőrizte. és ingyen kínálja látnivalóit. (MTI) lyók „ellátása" is. Ez azonban csak később gyakoroi hatást a Tisza Csongrád megyei szakaszának vízszintjére, amely pillanatnyilag növekszik. Tegnap Szegednél plusz 575 centi volt a vizállás, a csütörtöki 566 centive. szemben. A tavaszi szokásos zöldái már ellepte a folyó megye: szakaszán a hullámtér min; egy 70 százalékát, s az újszegedi strand 620, a sárge üdülőtelep 640 centinél kerül víz alá. A vízügyi szolgálat Szegednél 670-es tetőző szintértékre számit mintegy négy nap múlva. A többi hullámtéri üdülőtelepen strandon és mezőgazdaság művelés alatt álló területen is várható a gáttól gátig terjedő vízszint és ezért célszerű biztonságba helyezrt az ott levő értékeket. A vízügyi igazgatós if egyébként 650 centis vízi! 1 ásnál rendeli el az elsőfoti készültséget, ha további ára dás várható, egyébként CSÍH figyelőszolgálatra lesz szükség. A Maroson plusz 310—35í érték között számítanak . folyó tetőzetére Makónál áp rilis 13—15-én. A folyir csak mérsékelt árhullám v v nul le. s a torkollatnál né hánv kilométerre duzzasztia vissza vizet a magasabb t' szai árszint. A ielenlegi -nee ítélés szerint inkább a la csony és hosszantartó, minmagas és gyors le'olnású ára dást hoz a tavaszi olvadás. Jubiláló jogegyezmény Csaknem egy évtizede született meg az első magyarszovjet jogvédelmi egyezmény, amelyről ma már túlzás nélkül állítható, hoglf úttörő jelentőségű a nemzed közi szerzői jog területén. Ed volt a Szovjetunió első ilyen jellegű nemzetközi egyezménye. A szerzői jogvédő hivatalok egyre fejlődő együttműködésének bizonysága, hogy a Szovjetunió úgy ítélte meg: a kulturális kincsels még jobb kölcsönös megismertetése céljából magyarországi képviseletet létesít I. M. Vaskeba, az intézmény közelmúltban kinevezett vezetője az eddigi tapasztalatokról, s a további lehetőségekről egyebek között elmondta: — Egyezményünk alapján mindjobban kiszélesedik a két állam szerzői jogvédő hivatalának kapcsolata. Szovjet részről és magyar részről is számos nemzetközi kér Jésben folyt és folyik konzultáció ezen a területen. Nagy örömünkre szolgál, hogy amióta a Szovjetunió rendszeresen képviselteti r 1agát a nemzetközi io, fórumokon jelentősen megnőtt a szocialirta országok befolyása és tekintélye a szerzői jog területén (M73 i