Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Szombat, 1976. április 10. 3 „Elfújták" Szegedi olajipari bányamentők segítsége Csehszlovákiában A szocialista országok KGST­integrációjának — többek között — az az egyik nagy szerepe és jelentősége, hogy ha a szocialista országok va­lamelyikének sürgős segít­ségre van szüksége, akkor a másik, a témában felkészül­tebb azonnal segítséget tud nyújtani, s mi most ennek a kötelezettségünknek tet­tünk eleget. Ez hangzott el azon a fogadáson, amelyet a magyar kitörésvédelmi cso­port tiszteletére adott a cseh­szlovákiai hodinini kőolajfú­rási üzem vezetősége a mű­ködési területén történt gáz­kitörés sikeres megszünteté­se alkalmából. Az elmúlt napokban a cseh­szlovák üzem segítségkérésé­re az NKFÜ hatfős kitörés­védelmi brigádja, Üjvári Bé­la, Csizmeg Jstván, Plaukity Ferenc, Pataki Ferenc, So­mogyi Lajos és Margittal László Hegyi Ferenc kitörés­védelmi parancsnok vezeté­sével a brigád műszaki és egyéni védőeszközeivel felvo­nult A brigádon kívül ki­vonultak az algyői tűzoltó­csapat emberei az oltási esz­közeikkel. A rí adóztatott ma­gyar mentőcsoportot dr. Hingl József, az OKGT fú­rási főosztályának vezetője, és Németh Ferenc főmérnök vezette. A helyszín megszemlélése után a brigád megkezdte el­takarítani a kút közvetlen közeléből és a fúróaknából a felismerhetelenségig össze­égett berendezés roncsait. Ez a munka két napig tartott. A kúton, a csehszlovák kol­légák tájékoztatása szerint, nagy teljesítményű mélyfúró berendezés volt, de ezt a nagy tűz okozta rombolás miatt felismerni nem lehe­tett. Az első napon a bri­gád vízvédelem nélkül dol­gozott, amiből következtetni lehet a munka nehézségére. A tűz eloltására a mentés 3. napján került sor. Reggel 8 órakor az algyői 168-as kúttűznél megismert és jól bevált turboreaktív oltóbe­rendezés pár perc alatt „el­fújta" a tüzet, ami után megkezdődött a kitörés tény­leges felszámolása. A kút jobb és bal oldala egyaránt kitörésben volt. A kútfejtől a „karácsonyfa" a tűz okozta rombolás következtében le­tört, és maradt egy 3 colos perem. A kitörés és a tűz következtében az egész cső­fej megdőlt, a függőlegeshez viszonyítva körülbelül 20 fokkal és megroggyant. Az elsődleges feladat a 3 colos perem re való csatlakozás biz­A falu vonzásában tosítása után a kútelfojtási kísérlet. A bányamentők a folyama­tos erupció közben, állandó életveszélyben előkészítették a kútfejet a kitörésgátló fel­szerelésére, majd pedig fel­szerelték azt. Az ezután kezdődő elfoj­tási kísérlet eredménytelen­nek bizonyult, további mun­kálatok elvégzésére volt szükség az aknában, igen nagy veszélyhelyzetben, mert a kútfej minden pereme a kötésénél fújt, a tűz okozta tömitetlenségek következté­ben. A munka elvégzése után a második elfojtási kísérlet eredménnyel zárult, s így a negyedik napon a kutat el­fojtva, biztonságba helyezve átadta a brigád a csehszlo­vák olajmunkásoknak. A KGST hazánkat bízta meg a kitörésvédelem koor­dinációjával, s brigádunknak ez volt az első ilyen bemu­tatkozása, amikor egy szocia­lista országnak kellett segít­ségére sietni. Ezt érezve, min­den brigádtag példamutató becsületességgel, sokszor em­berfeletti munkával bizonyí­totta, hogy alkalmas az ilyen feladatok magas szintű ellá­tására. Csizmeg István, a brigád tagja Ságvcsrifelep megszabadul a belvíztől A munkáslakta, mintegy 5 ezer lélekszámú Ságváriteiep Szeged határában hosszú esz­tendők óta szinte állandó belvízveszéllyel küszködik. A hirtelen lehullott csapadék nem tud lefolyni. Ságváritelep pártszerve­zete és a Hazafias Népfront területi bizottsága a lakos­ság egyetértésével és támo­gatásával régtől fogva szor­galmazza már, hogy a tele­pet megszabadítsák a csapa­dék- és belvizektől. Hegen­ként nyíltszelvényű árkos eddig is voltak, de elégte­leneknek bizonyultak a nagytömegű víz elvezetésé­re. Egy nagyobb elöntésaor a belvíz elvezetésében részt vettek az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói is. A telep lakossága és az ATIVIZIG dolgozói között ekkor jött létre olyan kap­csolat, amely arra ösztön­zött, hogy tanulmánytervet készítsenek Ságváritelep bel­vizeinek elvezetésére. A városi tanács is napi­rendre tűzte Ságváriteiep gondjának megoldását. így a tavaly már elkészült tanul­mányterv alapján, ameivet az ATIVIZIG dolgozói készí­tettek, hozzá lehetett fogni a csatornázási terv kidolgozá­sához. Ennek elkészítését társadalmi munkában vál­lalta az ATIVIZIG tervezesi osztályának Kvassay Jenő szocialista brigádja. A geo­déziai munkák elvégzésében csatlakozott a vállalkozáshoz a Tisza III.. valamint a ta­lajmechanikai szocialista br­gád. Mérnökök, szerkesztők, műszaki rajzolók, geodéták. talajmechanikusok együtte­sen negyvenen vállalkoztak arra, hogy ez év máius 31-ig elkészítik Ságváriteiep oel­vizci elvezetésének terveit. Szűcs Borbála, az ATIVI­ZIG tervezői irányító cso­portvezetője és Balla Tibor. a Kvassay Jenő szocialista brigád vezetője most arról tájékoztatott, hogy a terve­ket jóval a vállalt határidő előtt elkészítették társadal­N agyra nőttek falvaink. Ahol húsz­huszonöt évvel ezelőtt csak „elvi községek" voltak, néhány házzal, meg azzal a szándékkal, hogy itt falu akar lenni, ott sokszor kilométerekre nyúlik jobbra is, balra is az új osztás széle. Vi­lágosak. nagyok, jól szigeteltek ezek a há­zak, legalább öt-hat lépcsővel a talaj fölé épültek, mérnök mérte a helyüket, enge­dély szabályozta az építésüket, többnyire olyanok tehát, amilyennek a hozzáértő hi­vatal látni szerette volna. Takaros kis por­tákon állnak, ahogy az általunk hitt „ur­banizálódott" falunak lennie kell, kocka­házak tömegével, ahogy az új szokás és az engedély engedte. Istálló helyett garázs épült, baromfiudvar helyett a bolti „hűtő­lánc" termi a kopasztott csirkét. A célsze­rű gazdálkodás emberei ugyan másképpen szabták volna a portákat — hangoztatott ellenérv: nem volt elég pénzünk arra, hogy palacsintaként elterülő falvakat köz­művesítsünk —, akik a küllemet vizsgál­ják, azok a kockaházak egyhangú fantá­ziátlanságát támadják. Vannak tehát új falvaink és új faluvitáink, szerencsére. Nőnek, robbanásszerűen nőnek városa­ink is. Honnan jön ide a sok ember? A falvakból. Ha ez így van, a kétszerkettő igazsága szerint a falunak sorvadnia kéne. Gyűrűfű elhalt utcái kiáltották be ezt az alapvető igazságot leghangosabban a köz­tudatba. A mi környékünkön másképpen kell számolnunk, nőnek a városok, a fal­vakból, de nőnek a községek is, a ta­nyákból. Amit „ide" teszek, azt „onnét" kell el­vennem. Akkor tehát a tanya pusztul, né­pe pedig falut épít, a falu népe viszont a várost gyarapítja. Szívós a tanya is, nem úgy pusztul, ahogy kívülről nézve hin­nénk. Régóta fújjuk a kürtöt, előző nemzedé­keink is azt tervezgették már, hogy meg­szüntetik a tanyákat. Építési tilalmat mi is hoztunk, hogy bomlását segítsük, de a kint élők nem sokat adtak erre sem. Nem is le­hetett adni rá. Rendeletekkel nem lehet ott társadalmi változást előírni, ahol a föltételei nincsenek meg. Mi van most? Asotthalom egyik-másik tanyai körzete teljesen elnéptelenedett. Üllésé is. Pedig most hivatalosan senki nem sürgeti a fa­luba költözést, mégis ki lehet mondani az egész szegedi járásra érvényes té'elt: eny­nyien még soha nem költöztek be tanyá­ról a faluba, mint mostanában. Tehát szűnnek a tanyák? Ne tegyük be számítógépbe a mostani adatokat se, és ne jósoljuk belőle a tanyavilág közeli megszűnését. Változik a tanya, de nem biztos, hogy hamarosan megszűnik. Egyik példa: földbe roggyant, rossz ház, aki ránéz, elsírja magát. Nem elhagyott, disznó hízik az ólban, marha legel az ud­Aes S. Sándor felvétele A tervezés vezetői: Szűcs Borbála cs Balla Tibor mi munkában, szabad szom­batokon és vasárnapokon. A tervekben mintegy 3 hónapi munka fekszik, amelynek értéke közel 230 ezer forint. Ekkora vállalkozásuk nem volt még társadalmi munká­ban, de szívesen dolgoztak a terveken, amelyeket már át is adnak, hogy a kivitelező munkához, amelynek értéke mintegy 6 millió forint, mi­előbb hozzá lehessen kezde­ni. A tervekben szerepel egy zárt főgyűjtő, több nyíltszel­vényű, fenéken burkolt csu­tornarendszer, amely átfog iá Ságváriteiep északi és déli részét. A vizek a hattyasi szivattyúrendszerbe kerülve a holt Tiszába szaladnak, il­letve onnan átemeléssel az élő Tiszába folynak. Dr. Boldizsár Sándor, az ATIVIZIG főosztályvezető­je hangsúlyozta, hogy a tervek határidő előtti elké­szítésével a csatornahálózHl kiépítéséhez hamarabb hoz­zá lehet kezdeni s ez idő­nyerés ahhoz, hogy a vesz;­lyeztetö csapadék- és belvi­zektől Ságváriteiep lakoisá­ga végérvényesen megmene­küljön. Elismeréssel szól; a terveket készítő mérnökök­ről, szerkesztőkről, geo ié tákról, műszaki rajzolókról, talajmechanikusokról, akik lelkiismeretes, odaadó mun­kát végeztek egy telep lako­sainak érdekében. L. F. varban. A gazda szemrevaló házban lakik, bent a faluban. Illetve: itt is lakik, ott is lakik. Ha bent nem lehet állatot tartani, meghagyja a régi tanyát, kijár dolgozni, és nem járul hozzá, hogy ennyivel is csök­kenjen a tanyák száma. Másik példa: idős emberek költöztek be a faluba, hogy közel legyenek az orvoshoz. Szinte abba az igyekezetbe rokkantak bele, az örökké hajtott munka vette ki belőlük a lelket, hogy beljebb kerülhessenek, mire orvosra lesz szükség. Nem is tudnának ki­járni, dolgozni se tudnak már, eladják te­hát a tanyát. Ki veszi meg? Másik sze­gényember, akinek ez is előrelépés. Van. aki azt mondja, most kellene sarkára áll­nia a hivatalnak, ezt kellene meggátolni. Olyan beszéd, mint amikor az autós kia­bálja. hogy a biciklist kell kivonni a for­galomból. Pedig így kezdte ő is: bicikli, motor, Trabant, Wartburg, vagy Skoda. Zsiguli. Van, aki át tudja ugrani a lépcső­ket, van, aki csak egyenként nyelheti a galuskát. Nem mindig a sorsára váró szegény­ember veszi meg az ilyen tanyát. Jön az autós városi ember, aki csöndre, levegőre vágyik, arra is, hogy „ültessen, ojtson", megveszi hétvégi kisháznak. Kilöki a te­nyérnyi ablakot, padlót rakat, vizet vezet, tehát korszerűsít. Az ilyen tanyát hosszú időre fönn hagyhatjuk a térképen. M ég egy példa: életerős a tanyai csa­lád, szívós is, dolgozik és számol, összerakja az új ház árát. Föl is épiti — kinn a tanyán, szemközt a nádte­tejes, félig roggyant régivel. Erre mond­ják, megátalkodott ember. Nem tud elsza­kadni a megszokott régitől. Dehogy nem tud, ha teheti, olyan házat rak magának, hogy egyik városunknak sem válna szé­gyenére. Miért nem a faluban épít? Azért, mert a falu itt van a szomszédban, vagy itt a jó út, öt perc alatt beér, ha akar. Kívülről nézve valóban ez a kérdés sza­kad föl az emberben: miért nem lép végre beljebb? Belőle is kérdés fakad: mtnele menne? El is mondja hozzá az ő számítá­sát, azt, hogy itt lehet állatot tartani. Mi­vel húsra-állatra megint nagy szükségünte van, beletörődünk az ő számításába. Nő a város, nő a falu — és megújul a tanya egy része. Egy része csak, mert való igaz, hogy ennyi tanya soha nem szűnt meg, mint mostanában. Nem hivatalos kürtszóra, csak úgy, a csöndes el­múlásával. Amelyikre már nem vevő a másik ember, és ahová a hétvégi házak divatja se jutott el. A falu vonzása igen nagy. Ez a vonzás szabályozza annak az életét is, aki kint marad, és korszerűsíti a tanyát. Ügy akar élni, mintha bent lenne. Villannyal, vízzel, néha központi fűtéssel; Horváth Dezső Zöldár a Tiszán Az április eleji gyors fel­melegedés hirtelen olvadást okozott a felső Tisza víz­gyűjtőjében. Megáradtak s mellékfolyók, bőségeser kezdték szállítani a vizet a Tiszába és ez a mennyiség most érkezik a folyó alsó szakaszára, naponként 10— 15 centis szintnövekedést okozva. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnapi tájé­koztatása szerint még min­dig kap utánpótlást mellék­folyóiból a felső Tisza-sza­kasz, s a Bodrogon levő le­vonuló árhullám sem tető­zött még. Az elmúlt napok­ban bekövetkezett lehűlés ázonban véget vetett a hegy­vidéki hótakaró gyorsütemű olvadásának és így folyama­tosan csökken a mellékfo­Göcse/: Faházak, pincesorok A Zala megyei Idegenfor­galmi Hivatal megszervezte a csendre, nyugalomra vá­gyók üdülését. A göcsei i tájegység legszebb községé­ben, Nován már működik a fizetővendégszolgálat. Az odalátogatókat fürdőszobás, folyóvízzel ellátott paraszt­házaknál helyezik el. A környéken kitűnő ki­rándulási lehetőségek van­nak. Ezen a vidéken még láthatók a népi építészet re­mekművei, a faragott, fe1­tett oromzatú faházak és he­gyi pincesorok. A szelíd tan kájú erdős vidék a termé­szet sok-sok szépségét meg­őrizte. és ingyen kínálja lát­nivalóit. (MTI) lyók „ellátása" is. Ez azon­ban csak később gyakoroi hatást a Tisza Csongrád me­gyei szakaszának vízszintjé­re, amely pillanatnyilag nö­vekszik. Tegnap Szegednél plusz 575 centi volt a vizál­lás, a csütörtöki 566 centive. szemben. A tavaszi szokásos zöldái már ellepte a folyó megye: szakaszán a hullámtér min; egy 70 százalékát, s az új­szegedi strand 620, a sárge üdülőtelep 640 centinél ke­rül víz alá. A vízügyi szol­gálat Szegednél 670-es tető­ző szintértékre számit mint­egy négy nap múlva. A töb­bi hullámtéri üdülőtelepen strandon és mezőgazdaság művelés alatt álló területen is várható a gáttól gátig ter­jedő vízszint és ezért cél­szerű biztonságba helyezrt az ott levő értékeket. A vízügyi igazgatós if egyébként 650 centis vízi! 1 ásnál rendeli el az elsőfoti készültséget, ha további ára dás várható, egyébként CSÍH figyelőszolgálatra lesz szük­ség. A Maroson plusz 310—35í érték között számítanak . folyó tetőzetére Makónál áp rilis 13—15-én. A folyir csak mérsékelt árhullám v v nul le. s a torkollatnál né hánv kilométerre duzzasztia vissza vizet a magasabb t' szai árszint. A ielenlegi -nee ítélés szerint inkább a la csony és hosszantartó, min­magas és gyors le'olnású ára dást hoz a tavaszi olvadás. Jubiláló jog­egyezmény Csaknem egy évtizede szü­letett meg az első magyar­szovjet jogvédelmi egyez­mény, amelyről ma már túl­zás nélkül állítható, hoglf úttörő jelentőségű a nemzed közi szerzői jog területén. Ed volt a Szovjetunió első ilyen jellegű nemzetközi egyezmé­nye. A szerzői jogvédő hi­vatalok egyre fejlődő együtt­működésének bizonysága, hogy a Szovjetunió úgy ítél­te meg: a kulturális kincsels még jobb kölcsönös megis­mertetése céljából magyaror­szági képviseletet létesít I. M. Vaskeba, az intézmény közelmúltban kinevezett ve­zetője az eddigi tapasztala­tokról, s a további lehetősé­gekről egyebek között el­mondta: — Egyezményünk alapján mindjobban kiszélesedik a két állam szerzői jogvédő hi­vatalának kapcsolata. Szov­jet részről és magyar részről is számos nemzetközi kér Jésben folyt és folyik kon­zultáció ezen a területen. Nagy örömünkre szolgál, hogy amióta a Szovjetunió rendszeresen képviselteti r 1a­gát a nemzetközi io, fóru­mokon jelentősen megnőtt a szocialirta országok befolyá­sa és tekintélye a szerzői jog területén (M73 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom