Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

2 Szerda, 1976. április 7; Szo¥|9t-sv9d tárgyalások% 9 Moszkva (TASZSZ) Kedden a moszkvai Kreml­ben megkezdődtek a tárgya­lások Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök, Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter és Olof Palme svéd kormányfő között. A afíd miniszterelnök — mint ismeretes — hétfőn ér­kezett a Szovjetunióba hiva­talos látogatásra. Képünkön: Palme Moszk­vában megkoszorúzza az is­meretlen katona sírját. Meg kel! akadályozni! Sajtókonferencia a chilei Junta bűntetteiről 0 Budapest (MTI) A chilei katonai junta bűneli vizsgáló nemzetközi bi­zottságnak a napokban Helsinkiben tartott ülésén dr. Ré­czei László professzor, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke-világtanács tagja képviselte Magyarországot, aki — kedden délelőtt a HNF Belgrád rakparti székházában — sajtókonferencián ismertette mindazt, amire legújabban fényt derítettek nemzetközt jogászok, politikai személyisé­gek, társadalmi mozgalmak képviselői. Tömören abban összegez- jogászok, számos ország sze­hető a nemzetközi bizottság nátorai és más közéleti sze­megállapíiása, hogy a chilei mélyiségei vesznek részt, szo­nép kegyetlen politikai el­nyomás, terror és mérhetet­bíróság elé állítsa a Népi Egység kormányának számos miniszterét, az Allende-rend­szer szenátorait, kongresszusi tagjait, politikusait, A hel­sinki tanácskozáson a jog­ügyi szakértők által előter­jesztett jelentés meggyőzte a nemzetközi bizottságot, hogy a katonai törvényszék előtt lefolytatandó perekben — még ha a békeidőben alkal­mazott eljárásjogi szabályok szerint történnének is — nem biztosítják sem a bírák füg cialista és kapitalista orszá­gi gokból egyaránt Tavaly len szenvedés áldozata azóta, Mexikóban tartott ülésén a getlenségét és pártatlanságát, hogy két és fél évvel ezelőtt bizottság általánosságban azt sem a védelem alapvető jo­a puccsisták megdöntötték a állapította meg, hogy a jun­Salvador Allende vezette tör- ta tevékenysége, minden cse­lekménye sérti — nem túl vényes chilei kormányt. Emlékeztetett dr. Réczei zás azt mondani: megcsúfol­professzor arra, hogy az ja, lábbal tiporja — Chile 1973. szeptember gait. Nem más ez, mint bí rósági komédia. Akiket köz­vetlenül veszélyeztet, azok­nak a listája Luis Corvalán szenátor, a Chilei Kommu­ll-i chilei alkotmányát, büntetőjogát és dráma után nyomban kibon- büntetőeljárási jogát, egyál- nista Párt főtitkára nevével lakozott a szolidaritás Chile talán jogrendszerét és a kezdődik. A nemzetközi bi­népével, a tiltakozás a jun- nemzetközi jogot, nemkülön­ta rémuralma ellen. A béke- ben az emberi jogok chartá­vilógkongresz- jának követelményeit Ezen általános megállapí­szerető erők szusán — Moszkvában, 1973 őszén — határozták el, hogy tást most a finn fővárosban létrehozzák a chilei katonai részletes vizsgálatok megany. junta bűneit vizsgáló nem- nyl tényével, adatával tá­zetközi bizottságot, amelynek masztották alá. folyamatos munkájában nem- Előrehaladott tervei van­zetközlleg ismert és elismert nak a juntának arra, hogy zottság véleményét azzal tol­mácsolta a sajtóértekezleten dr. Réczei László, hogy élet­bevágóan sürgős teendőként meg kell akadályozni a ter­vezett pereket, amelyek az igazság, a jog megcsúfolását jelentenék. TILTAKOZÁSOK A SPANYOLORSZÁGI TERROR Mi ATT A Szakszervezeti Világszö­vetség határozottan tiltakozik Marcellino Camacho, a spa­nyol munkásbizottságok ve­zetője és más spanyol ellen­zéki személyiségek bebörtön­zése miatt A spanyol bel­ügyminiszterhez intézett táv­iratában az SZVSZ követelte a spanyol demokraták sza­badon bocsátását, amnesztiái valamennyi politikai fogoly­nak, a demokratikus és szak­szervezeti jogok helyreállítá­sát Spanyolországban. Geor­ges Spenale. az EGK európai parlamentjének elnöke is til­takozó jegyzéket intézett Spa­nyolországnak a Közös Piac­nál akkreditált képviselőjé­hez, Marcelino Camacho le­tartóztatása miatt. ŰJSÁGFRÓ­TANACSKOZAS A Varsó melletti Zaborow­ban kedden megkezdődött a KGST-tagországai újságíró szövetségei képviselőinek há­romnapos tanácskozása, ame­lyen a magyar küldöttséget Király András, a MUOSZ fő­titkára vezeti. ÜNNEPSÉG HELSINKIBEN Helsinkiben kedden ünnepi ülést rendezlek a szovjet— finn barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés aláírásá­nak 28. évfordulója alkal­mából. Az ünnepi ülésen Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke, a kormány tagjai, parlamenti képvise­lők, finn pártok és társadal­mi szervezetek képviselői, valamint az ünnepségre ér­kezett szovjet delegáció tag­jai és a szocialista országok diplomáciai képviseleteinek vezetői vettek részt. TERVEK 1990-IG Lipcsében kedden megkez­dődött a KGST vegyipari ál­landó bizottságának 48. ülés­szaka. A tanácskozás az 1990-ig terjedő időre vonat­kozó hosszútávú programok előkészítésével, valamint többoldalú integrációs kérdé­sekkel foglalkozik. BÁTYAI 3ENÖ: Lövöldözés Libanonban Szombaton parlamenti ülés? 0 Bejrút (AFP, AP, UPI) kapitányság épülete mellett húzódik az a demarkációs Kamal Asszad, a libanoni vonal, mely a főváros keleti, parlament elnöke bejelentet- jnetve nyugati körzeteit meg­te, hogy a nemzetgyűlés S7.áHva tartó falangisták és szombat reggel tartja meg hazafias erők állásai között létfontosságú ülését, amelyen húzódik, az ország alkotmányának módosításáról dönt. Az ülés színhelye az egyik képviselő villája lesz, Bejrút nyugati részén, a főváros muzulmán és keresztény ne­gyedét elválasztó úgynevezett zöld övezetben. A helyszín megválasztásában döntő sze­repet játszott az a tény, hogy e kétemeletes épület bizton­ságának szavatolása megold­ható mintegy 300 főnyi kato­nasággal, míg bárhol másutt legalább 3000 fegyveres biz­tosítása lenne szükséges az ülés zavartalan lebonyolítá­sához. Különben az április 2-án kihirdetett fegyvernyugvás el. lenére Libanonban továbbra is zűrzavaros helyzet uralko­dik. A fővárosban és a kül­városokban, valamint az or­szág számos más körzetében is, főképpen Bejrúttól Ke­letre, folytatódnak a lövöl­dözések és összetűzések. Az AFO francia hírügy­nökség jelentése szerint a li­banoni fővárosban kedden a déli órákban heves lövöldö­zés robbant ki a bejrúti fő­kapitányság tőszomszédságá­ban, melynek közelében kell összeülnie szombaton a liba nőni nemzetgyűlésnek. A fő-. II lengve! külügyminiszter Bonnban 0 Bonn (MTI) szövetségi külügyminiszter _ meghívásának tesz eleget. Stefán Olszowski lengyel ..... , , külügyminiszter kedden dél- Nehány héttel a 'engyel­után háromnapos hivatalos nyugatnemet megállapodá­nyugat-németországi látoga- sok ratifikálása után Bonn­tásra Bonnba érkezett. Ol- ban hangsúlyozottan szimbo­szoxvski nyugatnémet kollé- likus jelentőséget tulajdoni­Arája, Hans Dietrich Genscher tanak a látogatásnak. .r . • Űj vezér Hlbíonban e London (MTI) megmarad a kormány élén; mire megfújják az új Vá­James Cállaghan, aki a iasztási harc riadóját. várakozasnak megfelelően Nincs tehát kizárva, hogy hétfőn megnyerte a Brit wilson, aki egyébként tag­Munkáspárt vezérválasztá- ja mara(j a parlamentnek és sának harmadik fordulóját, partja országos végrehajtó és így az angol kormány bizottságának, tehát ott ma­élére került, kedden délelőtt rad> ahoi a politikát csinál­bevonult új hivatalába. Mi- jak szolgáltat még megle­niszterelnöksége első óráit a petést. Addig is. vessünk egy szakszervezeti funkcionárius- pniantást az uj miniszter­ből és egyszerű matrózból elnök személyére: lett kormányfő az új felada- i^onard James Callaghan tok tanulmányozásával töl- 1912. március 27-én szüle­tötte, hogy azután átvonul- tett, tengerészcsaládban. Ap­jon a parlamentbe, interpel- ja korán elhunyt, ezért neki lációs kérdésekre válaszol- a középiskola elvégzése után jon, és meghallgassa, amint azonnal munka után kellett a pénzügyminiszter bemu- néznie, hogy a családot tá­tatja az adóreformot. mogathassa. Adótisztvlselő 0 Kommentárunk fett. Nem sokkal később be­A Brit Munkáspártban le- fepett a szakszervezetbe, zajlott vezérválasztási küz- ahol kezdettől fogva nagy delem nem hozott meglepe- aktivitást tanúsított, tést, bár három fordulóra A családi hagyománynak volt szükség Jámes Cal- megfelelően a haditengeré­laghan megválasztásához. A szethez vonult be 1939-ben, parlamenti pártcsoporton és csak a háború után sze­belüli erőviszonyok ismere- relt le, tiszti rangban, mi­tében nyilvánvaló volt, hogy utáíi kitüntette magát a Tá­Healey és Jenkins a küzde- vol-Keleten. Ez elősegítette, lemben elvérzik, a centrum- hogy egyike legyen a szak­tól balra álló Micheael Foot szervezetek segítségével munkaügyi miniszter pedig, 1945-ben megválasztott új aki a part balszárnyára tá- munkáspárti képviselőknek, maszkod ik, nem fog a vezér- Később bekerült a munkás ­séghez elegendő szavazatot párt országos végrehajtó bi­elhódítani a centrumtól. zottságába. Nagy termetű. Mégis volt meglepetés. Az, mindig joviálisán mosolygo hogy erre a vezérválasztásra ember, aki rokonszenvet tu­— ami egyet jelent az új dott kelteni maga iránt a brit miniszterelnök beikta- munkásszavazók között, és tásával — egyáltalán sor éppen egyszerűségével, a került. Nem világosak az brit közéleti sallangokat, okok, amelyekre hivatkozva félresöprő modorával lett Harold Wilson bejelentette sajátos politikai egyéniség, a visszavonulását Egy híva- wilson 1964 után pénzügv­tasos brit politikustól hat- .... ... vanesztendős korában senki minisztert' maJd a font le­sem várja el, hogy párt ja jő- értékelésének bonyodalmai vője érdekében két választás miatt belügyminisztert csi­közti félidőben lemondjon, "ált belőle. Az 1974-ben Csupán akkor lett volna ez alakult munkáspárti kor­indokolt, ha lényegesen fia- mánynak ő lett a külügyroi­talabb, kezdeményezőbb je- nisztere. Ebben a minőség­lölt érdekében áll félre, ben elkísérte Wilsont Ahogy azonban mindenki Moszkvába, segített rendbe­más, úgy Wilson is kiszá- hozni a konzervatívok által míthatta — ki kellett, hogy elrontott szovjet—brit vi­számítsa —, hogy a nála szonyt, és tavaly júniusban négy évvel idősebb Cal- hazánkba is ellátogatott, laghan lesz a munkáspárt Callaghantól pártjában azt új vezetője, Nagy-Britannia várják, hogy folytassa a új kormányfője. Wilson azt Wilson által kiformált cent­mondta, átadja „ a helyét rista hagyományokat. Elődje utódjának, hogy annak még mindig a pártnak azzal a legyen Ideje a következő szárnyával kötött szövetsé­választásig, két év alatt a get. amelyikre éppen szük­saját stílusa jegyében csa- sége volt» hogy megvalósítsa tasorba állítani a pártot, elképzeléseit. Egyben ez volt Ám Callaghan „wilsonista": a kulcsa annak, hogy Wilson nem látni tehát, mik azok össze tudta fogni a hete­az új stílusjegyek, amelye- rögén munkáspártot. Cal­ket ő kölcsönözne a mun- laghan azt ígéri, hogy foly­káspártnak. És hatvanhat tatja Wilson politikáját, esztendős lesz, ha addig K. S. Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 69. ' • -r^príp::­Boros Frigyes vfzmémök 1825-ben született, Aradon. Középiskolájának alsóbb osztályait szü­lőhelyén, majd a felső osztályokat a szegedi pia­rista gimnáziumban végezte. Szegedről 1841-ben Bécsbe ment, és ott a műegyetemre iratkozott be, de diplomáját végül is a pesti mérnöki intézet­ben nyerte el 1845-ben. Először különböző hiva­talokban, majd 1848-ban a Tisza felmérésénél dolgozott korának több. jól képzett vízmérnöke társaságában. A csongrádi Tisza-szabályozási osztály vezetőjévé 1857-ben nevezték ki. Ebből az' állásából kapott 1874-ben megbízást országos középitési felügyelői munkakörre. Két kollégájá­val, Bodoki Károllyal és Klasz Mártonnal közö­sen készítették el a Felső-Tisza—Érvölgy—Hár­mas-Körös-csatorna tervét, még 1863-ban. Min­den bizonnyal e hatalmas és jól sikerült munka alapján bízta meg a közmunka és közlekedés­ügyi minisztérium Boros Frigyest 1867-ben, hogy dolgozza ki a Duna—Tisza-csatorna tervét. A megbízásnak Boros eleget is tett, és elképzelé­seivel a legmagasabb szakmai körökben is mél­tó elismerést kapott. Szegeden halt meg, 67 éves korában. Ha már annak idején kiérdemelték Szeged díszpolgára kitüntető címet, írjuk ide nevüket, annál is inkább, mert egy kicsit azért csak mű­szakiak voltak. Deresényi János udvari kamarai előadó a Duna—Tisza-csatorna kezdeményezésé­ben kifejtett érdemeiért vált díszpolgárrá, 1840­ben. Ssentiványi Vincét a Tisza-szabályozás ügyében működött bizottság alelnöki székében kifejtett munkásságáért tüntették ki a díszpol­gári címmel, 1846-ban. A Tisza-szabályozás sokkal nagyobb alakja, mint az előbbi két díszpolgár, Keczkés Károly, aki 1798-ban született, Lőcsén. Iskolai tanulmá­nyait szülőhelyén és Pozsonyban végezte, majd Pesten az Institutum Geometricumra iratkozott be, ahol 1822-ben kapta meg oklevelét Végzé­se után igen előkelő munkahelyre, a Duna-map­pációhoz került, figuránsmérnöknek vették fel. Folyamatosan haladt a ranglétrán, 1824-ben már fizetéses mérnök, 1829-ben hajózási mérnök. A Rába és a Pinka szabályozási terveit 1830 körül készítette. Ezután Pozsonyba került, ahol megis­merte szakmailag is a Duna felső szakaszát. 1845­ben kapott megbízást a fiumei kikötő tervének elkészítésére, de aztán jóval később más tervei szerint építették meg a kikötőt. Széchenyi István igen nagyra értékelte Keczkés szakmai felké­szültségét. Amikor ő lett a közmunka és közle­kedési miniszter, Keczkést bízta meg a tárca vízszabályozási osztály főmérnöki teendőinek el­látásával. Vásárhelyi Pál halála után, 1846-ban. helyébe lépett, és hamarosan a Tisza-völgyi Társulat fő­mérnöke lett. Ártérszámításokat, védőmunkálati költségvetéseket készített és szakvéleményeket adott. 1853-ban középitési felügyelőként a bécsi kereskedelmi minisztériumban kapott beosztást, és onnan intézte hazája vízügyeit. Az Alsó-Tisza áradásainak okait 1855-ben vizsgálta. A vízügyi munkálatokhoz több gépi szerkezetet konstruált. Kotrógéptalálmányát 1885-ben a bogyiszlói átvá­gásban ki is próbálták. Ha Széchenyi nem is tartotta többre Vásár­helyinél, higgadt, megfontolt véleményéért, kö­vetkezetességéért annyira becsülte, hogy Vásár­helyin kívül Keczkést vonta maga mellé munka­társul. Több terve és munkája elveszett. Egyik értékes, a Tiszára vonatkozó tanulmányát Ké­pessy József adta ki A magyar Alföld hydro­graphiája című munkájában, 1867-ben. Pécsett halt meg 1856-ban, 67 éves korában. A délvidéki születésű Ambrozovics Béla, elis­mert közgazdasági és műszaki író, gyermekkorá­ban került kapcsolatba Szegeddel, itt volt ő is piarista diák. C Ambrozovics Béla Zomboron született 1835­ben. Alap- és középiskolai tanulmányainak be­fejeztével Pesten mérnöki oklevelet szerzett. Ezután a MÁV-nál helyezkedett el, és különbö­ző irányító, szervező munkaköröket látott el. Szakmai munkássága igazán attól az időponttól kezdve kezd kifejlődni, amikor a közmunka és közlekedésügyi minisztériumba került, 1867-ben, és itt előbb vasúti felügyelő, majd a vasúti fel­ügyelőség főnökévé nevezik ki. Baross Gábor, a „vasminiszter" több elgondolásának Ambrozovics volt a kidolgozója és megvalósítója. Tulajdon­képpen ő készítette el a Baross Gábor-féle zóna­tarifa-rendszert, Hivatalos munkásságán túl ak­tívan részt vett a mérnökök korabeli társadalmi fórumának munkájában is, a Magyar Építész és Mérnök Egylet tevékenységében. Az egylet köz­lönyét közel tíz éven át szerkesztette. Közgaz­dasági és műszaki jellegű munkáiban sokat fog­lalkozott a termelés és a közgazdasági környezet kapcsolatával, a technikusképzéssel, a tudomá­nyok szerepével. Budapesten halt meg 1905-ben, 70 éves korában. (FolytatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom