Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 82. szám 1976. április 6. kedd, Ara: 80 fillér Felszabadulásunk évfordulóján: Fogadás az Országházban Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vasárnap este fogadást adott az Országházban. A fogadáson részt , vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apro Antal, Ben ke Valéria, Biszku Bela, Focfc Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, dr. Maróthy Lá-szló, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós es Sarlós István, az MSZMP PB tagjai, Gyenes András, Győri Imre és Pullai Árpád, a KB titkárai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács sok tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége, a termelőmunka számos kiváló képviselője. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson, amelyen Losonczi Pál köszöntötte a megjelenteket — megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. (MTI) Koszorúzás Szegeden Somogyi Károlyné felvétele Koszorúzás a Széchenyi téren. Képünkön (jobbról balra): Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Jáhni László, az MSZMP szegedi járási bizottságának elsó titkára Az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága hazánk felszabadulásának 31. évfordulójának tiszteletére vasárnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Széchenyi téri és a Dugonics-temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél. Mindhárom emlékműnél elhelyezték a megemlékezés és tiszteletadás koszorúit az MSZMP megyei, szegedi, szegedi járási bizottságának, a Csongrád megyei tanács, a szegedi városi tanács, a magyar és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet fegyveres testületek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, a népfront, az SZMT, a KISZ képviselői. A Dugonics-temetőben levő hősi emlékművet megkoszorúzták még a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat, az Ingatlankezelő Vállalat képviselői; a Szirmai, a Zalka és a Gedói általános iskola úttörői pedig virágcsokrot helyeztek el. A Széchenyi téren a Kárász utca felőli szovjet hősi emlékművet megkoszorúzták a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Szegedi Textilművek, a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat képviselői. A tér északi oldalán az emlékműnél elhelyezték a tiszteletadás és hála koszorúit a DÉGÁZ Vállalat, a MÁV Igazgatóság, a Móra Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet . képviselői és az ukrajnai Komszomolküldöttség. Az ünnepség valamennyi emlékműnél a magyar és szovjet himnusszal kezdődött és az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően katonai és munkásőr egységek tisztelgő menetben vonultak el az emlékművek előtt. Ha a budapesti vásárközpontban: Három kiállítás nyílik A budapesti nemzetközi vásárközpontban egyszerre három nagy bemutató, a Protenvita nemzetközi környezetvédelmi kiállítás, a Hungaroklima nemzetközi fűtés-, hűtés, és klímatechnikai kiállítás, valamint a Construma nemzetközi építőgép-kiállítás nyitja meg kapuját kedden. Egy nappal a nyitás előtt dr. Árvái József, az Országos Környezetvédelmi Tanács titkára és Bodor Ákos, a Nikex kereskedelmi vállalat igazgatója a vásárcentrumban sajtótájékoztatón ismertette a bemutatókat. Az összesítésből kitfmik, hogy 12550 négyzetméternyi területen 16 ország 119 vállalata mutatja be a kiállítási témáknak megfelelő korszerű termékeit. Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Dánia és Finnország két-két kiállításon, NSZK-beli vállalatok pedig mind a három kiállításon felvonultatják termékeiket. A Protenvita '76 bemutató központi magja Magyarország környezetvédelmi dokumentációs kiállítása. amely széles korú tájékoztatást nyújt a levegő, a víz, az élővilág és a talaj védelemben elért eredményekről, az egy hónappal ezelőtt elfogadott környezetvédelmi törvényről, s az V. ötéves tervben megjelölt legfontosabb környezetvédelmi feladatokról. Szorosan kapcsolódik a környezetvédelemhez a Hungaroklima kiállítás, amelyen a magyar vállalatokkal együtt hét ország 28 kiállítója vonultatja fel a legmodernebb lakás-, épület, és távfűtő-berendezéseket, szellőző- és légállapotszabályozókészúlékeket, új fajta automatákat, szerelési anyagokat és karbantartó eszközöket. A három kiállítás április 10-ig fogadja a látogatókat. NAPIRENDEN: A szolgáltatások A népi ellenőrzés vizsgálata Az emlékezetes kormányhatározat óta gyakran viszszatérő téma o szolgáltatások helyzete. A szolgáltatásoké, amelyek a legtöbb ágazatban tekintélyes fejlődést könyvelhetnek el, valamennyiünk hasznára. Hiszen amellett, hogy a szolgáltató üzemek többnyire rögzített árakkal dolgoznak, s az állam különböző dotációkkal gondoskodik arról, hogy ezek az árak alacsonyak maradhassanak, a vállalatok a központi szolgáltatásfejlesztési alanból sok-sok millió forint támogatást kapnak fejlesztéseikhez. Természetes az is, hogy a jelentős támogatás ellenében folyamatosan javuló munkát várnak a szolgáltató vállalatoktól. Vajon hogyan felelnek meg e vállalatok a várakozásnak? Ezt vizsgálták meg legutóbb a városi-járási NEB népi ellenőrei, méghozzá két olyan szolgáltatási ágazatban, amelyek — éppen az életszínvonal növekedésének eredményeképpen — egyre nagyobb feladatokkal kénytelenek megbirkózni. Azt vizsgálták a népi ellenőrök, hogyan oldották meg Szegeden az elektromos háztartási gépek és a gépjárművek javítását, karbantartását, és garanciális munkáit a GELKA-nál, az elektromos szövetkezetnél, az AFIT szervizében és a gépjárműjavító szövetkezetnéL A népi ellenőrök alapos munkát végeztek, s az ennek eredményeként készült öszszesítés részletesen foglalkozik a vizsgált üzemek munkájával. A részletekbe kár lenne belemenni, azt azonban mindenképpen érdemes elmondani, hogy a népi ellenőrök jó néhány hibát tártak fel a GELKA Károlyi utcai szervizének, valamint a gépjárműjavító szövetkezetnek a munkájában. Jó tapasztalatokat szereztek viszont a népi ellenőrök az elektromos szövetkezetnél, 5 bár az AFIT Tolbuhin sugárúti szervizében végzett vizsgálat számos problémát és hiányosságot tárt fel, azok nagyrészt nem a munka minőségéből adódnak. hanem az AFIT-on kívülálló okokból. S talán éppen ezek az okok érdemelnek nagyobb figyelmet. Érdemes idézni a NEB összefoglaló megállapításából. „Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi igényeknek megfelelő számú állami, szövetkezeti és magán kisiparos áll rendelkezésre a vizsgált szakmákban. Nem kielégítő azonban általánosságban az alkatrészellátás, egyes szakmak kapacitása, a rendelkezésre álló munkaterületek szűkek." Tehát sok gondot okoz a szükséges alkatrészek hiánya, az elektromos háztartasi gépek és a gépjárművek javításában egyaránt. Mondhatnánk: erről végképp nem tehetnek a szervizek. Csakhogy a vizsgálat ebből a szompontból is érdekes eredménnyel zárult. A GELKA működési szabályzata szerint ugyanis a központnak kell gondoskodnia az alkatrészellátásról, ez a szervezeti forma pedig nehézkessé teszi az alkatrészek beszerzését. Hiszen az elektromos szövetkezetnél jóval kevesebb az ilven probléma, mert sokkal rugalmasabban intézik az alkatrészek beszerzését, s a RAMOVIL-lal közösen nvitott boltiuk is megkönnyíti a javító szolgáltatás alkatrészellátását. Tehát nagyon sok múlik a rugalmasságon és a jó szervezésen is. Ezért is javasolja a NEB az autójavító szakma számára megyei központi alkatrészraktár létrehozását. A gépkocsik javításában a legtöbb gondot a helyhiány, a szervizek zsúfoltsága okozza. A IV. ötéves tervben például az AFIT mintegy 12 millió forintot költött a Tolbuhin sugárúti szerviz rekonstrukciójára. Ennek eredményeként jelentősen nőtt a szerviz kapacitása, amely — legalábbis elméletileg — bőségesen elegendő a jelenlegi gépkocsipark ellátására. Csakhogy ez a kapacitásfölösleg inkább csak papíron létezik, mert a kis területen el sem tudják helyezni a javításra váró autókat, s a nagy zsúfoltságban nemigen lehet valóban jól, hatékonyan megszervezni a munkát. Az ötödik ötéves tervben tehát nagy szükség lenne egy új szerviz építésére, annál is inkább, mert a tervidőszak végére a gépkocsik száma megközelíti majd a 20 ezret. Az új szerviz sorsa azon múlik, megkapia-e az AFIT az ehhez szükséges állami támogatást Még valamiről érdemes szólni. A háztartási géoek javításában sok gondot okoz, hoTv nincs elegendő cserekészülék. Emellett az is felvetődött a NEB ülésén, hogv a t>ásárlók gyakran nem ismerik eléggé garanciális jogaikat. a szervizek pedig néha úgy viselkednek, mintha érdekeltek lennének abban, hogy ne tartsák be a garanciális szabályokat. A garanciajegyről gyakran nem tépik le az utolsó egy-két szelvényt, akkor sem, ha a vevő már jogosult lenne a készüléket kicseréltetni. összességében tehát sokai, fejlődtek a szolgáltatások, a meglevő hiányosságokat pedig javarészben jobb munkaszervezéssel, nagyobb rugalmassággal, s a jogszabályok maradéktalan betartásával föl lehetne számolni. Remélhetőleg, ennek érdekében az üzemek megfogadják a NEB javaslatait. Sz. L Az ön lözocsalornákat tisztítják a gyomoktól Hasznos növényevő halak Az öntöző és belvízelvezető csatornarendszerek tisztán tartását, a medernek és a rézsűnek a gyomnövényektől való megtisztítását régebben kézi erővel, többszöri kaszálással végezték. Erre a célra alkalmas gépi berendezés ugyanis még nincs. A kaszáláshoz viszont munkaerőt nem lehet kapni, ezért pár évvel ezelőtt kísérletképpen ötletes megoldáshoz folyamodtak. Növényevő halakat telepítettek a főcsatornákba, s most már a kísérlet beváltnak mondható. Az amurok, a pettyes és fehér busák a hinárt, a sást, a zsenge nádat egyaránt fogyasztják. A kedvező tapasztalatok alapján az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kettős hasznosítású csatornáiban munkára fogják a vízi növényekkel táplálkozó halakat. A Szegedi Állami Gazda, ság fehér-tói kerülete szállítja a két-, illetve háromnyaras amurokat. Ezekből mintegy száz mázsát telepítenek most a Tisza—Maros szögletében, valamint a Szentes és Hódmezővásárhely térségében levő főcsatornákba. A falánk halak óriási mennyi ségű növényt képesek megenni, és szinte karbantartják az öntözőrendszereket a vízi gyomok elburjánzásának megakadályozásával. Egyébként környezetvédelmi szempontból is fontos a csatornahálózat tisztasága. A vízfolyásokat a torkolati szakaszokon rácsokkal zárják le, hogy ne szökhessenek el a halak. Az öntözési idény befejezésével lehalásszák majd a csatornákat, és értékesítik a súlyban sokat gyarapodó növényevő halakat. Korszerűsít a tejipar A tej minősége részben attól függ, van-e elegendő átvételi állomás, és a gyűjtőháznak vannak-e . korszerű műszaki berendezéseik, például hűtőgépeik. Az elmúlt öt évben a gyűjtőhálózat fejlösztesere a tejipar 21a millió forintot fordított. A fejlesztés nyomán tavaly az országos felvásárlás több mint felét, csaknem 740 millió liter tejet a gyújtőháló'at útján vette át az ipar. A háztáji gazdáktól, illetve a saját tejhással nem r< üzemekből érkező tejet idén 2500 csarnokban fogadják, hűtik, és addig tárolják, amíg ipari feldolgozásra elszállítják. A következő években az ipar a hálózat rekonstrukciójára 400 millió íeemfa* költ. (MTI)