Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

Csütörtök. 1076. április 29. Villám­megbeszé'ések Porlsiiáüáiisn • # Lisszabon (AP, AFP) Costa Gomes portugál el­nök szerdán villómtárgyalá­sokat kezdett a négy vezető politikai párt fejével, hogy elhárítsa a váratlanul fellé­pett kormányválságot, amely a Demokratikus Néppárt kor­mányból való kilépésének le­hetőségével merült fel. Dél­előtt az elnök Freitas do Amaralt, a Jobboldali CDS, majd Mario Soarest, a Szo­cialista Párt vezetőjét fogad­ta. Délután tárgyalt Alvaro Cunhallal, a PKP főtitkárá­val és Sa Carneiróval, a vál­ságot kirobbantó PPD veze­tőjével. Hűdre! Gromiko párizsi tárgyalásai © Párizs (TASZSZ, MTI) lemény szerint mindkét fél Gromiko és Sauvagnargues ^®ee™s"ette • ®z?ndé" •,ln, -minlc-terpk .zprdán kát'.. hoay megszilárdítja az egyuttmuködest a két ország között, és azt is leszögezte, hogy mindkét kormány to­olyan politikát folytat, amely az enyhülés és az európai és nemzetközi biztonság megszilárdítására külügyminiszterek szerdán délelő.tt folytatták eszmecse­réjüket a francia külügymi­nisztériumban. A két kÜl-. "zHLJ • ügyminiszter előbb négy- vdDora 1S szemközt, majd pedig mun­katársaik bevonásával ta­nácskozott. Giscard d'Estaing , elnök délben ebéden látta y vendégül a szovjet külügy­minisztert az Elysée-palotá­Az Ahdrej Gromiko és Jean Sauvagnargues tárgya­ban. Délután a külügymi- lásairól szóló szerda esti nlsztériumban folytatódnak összefoglalóban a TASZSZ a tárgyalások, este pedig megállapítja, hogy a kétkül­ügyTlszler megkülönbözte­A kedd esti első megbe- tett figyelmet szentelt az szélés során a két külügy- Európai Biztonsági Értekez­miniszter a kétoldalú kap- let záróokmányában foglalt csolatok kérdéseiről és né- elvek és megállapodások kö­hány nemzetközi problémá- vetkezetes, szigorú és mara­ról tárgyalt. A kiadott köz-déktalan megvalósításának. • A szavjet —kínai viszonyról Á Pravda cikke A Pravda, az SZKP Köz­ponti Bizottságának lapja szerdán I. Alekszandrov tol­lából terjedelmes cikket tett közzé a szovjet—kínai vi­szonyról. Annak ellenére, hogy a testvérpártok és a szocialista országok sikerrel szállnak szembe n' maoizmus antileninista elméleteivel és politikájával?, annak ellené­re, hogy a maoistáknak nem sikerült megakadályozni „Áttekintve a szovjet—kí­nai kapcsolatok történetét, összegezve a Szovjetunió ál­• ii * „„„„A tal tett konstruktív lépése­szocialista es a fejlődő orszá- . . s„ovipt emberek nvu­uok knoeanlatninnk kiszélesi- Ket.'. a. ??0VJet emDereK gok kapcsolatainak kiszélesi tését, megtorpedózni az eny godt lelkiismerettel elmond­^. .•^lufpruu,.,! U, eny- h ják h gzKp és M.ao és f^I szovjet állam minden tőle telhetőt megtett annak érde­kében, hogy megőrizze a jó­portja nem tette le s nem szándékszik letenni a fegy­vert. Nemzetközi téren ak­.,,,,, . ,. . szomszédi kapcsolatokat Ki­otóinak célja a szocialista vi- ndva, fe11essze és javftsa lagrendszer gyengítese - őket Nem a Sz0vjetunió és "^ZCTáL JZ mutat ru a cikk troja, majd az g2Kp bflne> ^Qgy ezt lent a népek békéjére es nem sokban különbözik a kínai császárok expanzionis­ta törekvéseitől, és a sovi­niszták követelőzéseitől, akik az »aranykor« visszatéréséről ábrándoztak, annak a kor­nak a visszatéréséről, amikor Kína sok szomszédját min­den alap nélkül vazallusá­nak tekintette." Kétségtelen — hangoztatja Alekszandrov —, hogy a maoisták területi követelé­seinek messzemenő geopoli­tikai célja van, amelyben egyesül a népek közötti el­lenségeskedés szítása és a nagyhán hegemóniára való törekvés. Ez pedig megint csak azt bizonyítja, hogy a maoisták ideológiája és poli­tikája komoly veszélyt je­így folytatja: „A szovjetellenesség, ame­, .., , biztonságára nézve, különö­mindedd.g^nem ^kertlt el- sen fl7 >siai kontinPnsen. A szovjet—kínai határtár­érni" — állapítja meg a lyet Mao* Ce-tung csoportja Pravda, majd a továbbiak­hirdet, nemcsak a Szovjet- ban rámutat: Mao Ce-tung gyalások asztalán a szovjet indítványok vastag dossziéja ""tólmz^való viszony kérdéJ * körny^te féí^ikr amel7ernek eTtoga dása haladéktalanul kivezet­né ezeket a tárgyalásokat a zsákutcából — jegyzi meg a BÁTYAI JENŐ: Lanok a szened! iu domán / IV­i és technikatörténetből m sél érintt. Ebben mutatkozik irányvonalában különleges meg legélénkebben a maois- hely illeti meg az úgyneve­ták szocializmusellenessége." zett „területi kérdést". Miközben a maoisták mind Megalapozatlan igényeket Pravda, majd hozzáfűzi: „így energikusabb harcot vívnak támasztva mintegy 33 ezer lesz-e vagy sem, az teljes a Szovjetunió és más szocla- négyzetkilométernyi szovjet mértékben a kínai féltől lista országok ellen. Peking hal.-irmcnt| területre, szándé- függ. Ami viszont Mao Ce­egyre erőteljesebben kutatja kosan 7sákutcába juttatta az tungnak a szovjet területek­a tőkés országokkal, es min- ]n6!) okt(sberében elkezdődött kel kapcsolatos expanzionis­denekelott a legreakciósabb >atórrendezési tárgyaláso- ta terveit illeti, ezek elkerül­kommunistaellenes korokkel kat A maoisták pozíciója hetetlen kudarcra vannak való elvtelen politikai és a lorületi kérdéseket illetően ítélve", gazdasági kapcsolatai kiter­jesztésének lehetőségeit. A Pravda emlékeztet ar­ra, hogy Mao Ce-tung, n szovjetellenesség „fő ihlető­je és szervezője" már hosz­szú ideje meghatározott program alapján törekszik a kínai—szovjet viszony ki­élezésére. Ez az oka annak, hogy az SZKP és a szov­jet kormány felhívásai a kapcsolatok normalizálására vagy válasz nélkül marad­tak, vagy meghamisították és kiforgatták őket. Az SZKP és a szovjet ál­lam „mindent megtett és ma is mindent megtesz a szov­jet—kínai kapcsolatok ren­dezése és normalizálása ér­dekében" — állapítja meg a Pravda. A lap részletesen felidézi a Szovjetuniónak n kapcsolatok rendezésére tett sorozatos erőfeszítéseit párt­és állami vonalon, és meg­említi. hogy a közismert szovjet kezdeményezések mellett a Szovjetunió több ízben tett lépést a kölcsönö­sen előnyös kereskedelem, ezen belül a határmenti ke­reskedelem kiszélesítésére, a komplex ipari berendezések szállításainak felújítására, a tudományos akadémiák kap­csolatainak bővítésére, az egészségügyi együttműködés elmélyítésére, a baráti társa­ságok közötti kapcsolatok ja­vítására, laptudósítók cseré­jére stb. A kínai fél azon­ban valamennyi javaslatot válasz nélkül hagyta, vagy elutasította. UDVÜZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Hirohito császárt Ja­pán nemzeti ünnepe alkal­mából. ' MAGYAR IFJÚSÁGI DELEGÁCIÓ VARSÓBAN Április 28-án és 29-én ke­rül sor Varsóban a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség alakuló kongresszusára, ápri­lis 30-án tartják a Lengyel Ifjúság kongresszusát. A ta­nácskozásokra szerdán ma­gyar ifjúsági delegáció uta­zott Varsóba dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésé­vel. A delegáció búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbély Gábor a E-ISZ Központi Bizottságá­nak titkára, jelen volt Ste­fan Jedrychowski, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. BONDOR JÓZSEF IRAKBAN t A Bondor József építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszter vezetésével Bagdad­ban tartózkodó magyar kül­döttséget fogadta Taha al­Dzsazravi, az Iraki Forra­dalmi Parancsnokság Taná­csának tagja, ipari miniszter. A megbeszélésen megvitatták a két ország műszaki és gazdasági együttműködésé­nek kibővítését az építőipar területén és a városépítés és tervezés magyar tapasztala­tainak felhasználásában. SZTRÁJKOLNAK A FRANCIA DIAKOK Franciaországban tovább tart az egyetemistáknak az antidemokratikus reform­rendelet ellen indított tilta­kozó mozgalma. Strasbourg­ban a szerdára virradó éj­szaka heves összecsapásokra került sor a tüntető diákok és a rendőrök között is, az incidensek során mintegy harminc tüntető és rendőr megsebesült. Az egyetemista diákok képviselőinek Párizs­ban tartott tanácskozásán szerdán elhatározták, hogy tovább folytatják sztrájk­mozgalmukat és, hogy a diá­kok országszerte résztvesz­nek majd a május elsején tartandó felvonulásokon, az antidemokratikus reform visszavonását követelve. Grecsko marsall búcsúztatása • Moszkva (MTI) A Szovjetunió népe és az egész nemzetközi közvéle­mény mély megrendüléssel fogadta Andrej Grecsko mar­sallnak, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi mi­Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Ko­szigin. Délelőtt .tíztől este hat óráig tíz- és tízezer ember haladt el a ravatal előtt, hogy leróják kegyeletükét az SZKP és a szovjet kor­mány kiváló személyisége niszterének hatataróPstóíó elött- és együttérzésükről biz­hírt tosítsák az elhunyt családját. A Magyar Néphadsereg és, a Magyar Népköztársaság A Szovjetunió vezetői, a szovjet hadsereg tábornokai és tisztjei, katonái és matró- kormánya nevében négytagú zai, valamint a szovjet fővá- katonai küldöttség jelent meg ros dolgozói szerdán ünnepé- szerdán a Szakszervezetek lyes gyászszertartás kereté- Házának oszlopcsarnokában, ben búcsúztak a kiváló kato- A küldöttség vezetője Czine­nai személyiségtől, a Nagy Sfi Lajos vezérezredes, hon­Honvédő Háború hősétől. védelmi miniszter. tagjai: Grecsko marsall tetemét Csémi Károly altábornagy, Moszkva központjában, a Vö- honvédelmi minisztériumi al­rös tér szomszédságában le- lamtitkár, Kárpáti Ferenc ve­vő Szakszervezeti Székház zérőrnagy, a Magyar Nép­oszlopcsarnokában ravataloz- hadsereg politikai főcsoport­ták fel. Az épületet a mar- főnöke és Halász Antal ve­sall hatalmas, gyászkeretbe zérőrnagy, moszkvai katonai foglalt képmása díszítette, a és légügyi attasé, ravatal előtt helyezték el a Csütörtökön a marsall ham­marsall kitüntetéseit, köztük vait a Szakszervezetek Házá­,.A Szovjetunió Hőse" cím nak oszlopcsarnokából ünne­aranycsillagát. A ravatalnál pélyes temetési menet kfsére­az SZKP és a szovjet kor- tében szállítják a Kreml fa­mány legkimagaslóbb vezetői Iáihoz, ahol Andrej Grecskót álltak diszőrséget, köztük örök nyugalomra helyezik. Elnökválasztási kampány Libanonban • nejrút (UPI. AP. Rcu- Elias Szarkis, a Libanoni ter) Központi Bank vezérigazga­A szombatra kitűzött el- tója szerdán hivatalosan is nökválasztó parlamenti ülés bejelentette, hogy indul az közeledtével a Bejrútból ér- elnökvártasztáson. Sajtóérte­kező hírügynökségi jelenté- kezletén közölte, hogy meg­sek között egyre inkább túl- győződése: az ország stabili­súlyba kerülnek a politikai tását egyedül a politikai meg­hírek. Bár kedden éjjel a li- értés hozhatja. Megválnsztá­banoni fővárosban ismét fel- sa esetén elsődleges felada­lángoltak a harcok, a szerdai tónak tekinti a polgárháború napon az egyes politikai pár- beszüntetését, tokát és csoportokat képvt- Szarkis legesélyesebbnek seló elnökjelöltek megkezd- tartott ellenfele, Raymond ték a konzultációkat, és poli- Edde, a Nemzeti Blokk ve­tikai programjuk nyilvtfnos- zetője, ugyancsak az állam­ságra hozatalát. Mint a hír- apparátus.vallási jellegének ügynökségek jelentik, eddig megszüntetését tartja az or­egyetlen párt sem jelentette szág helyzetével kapcsolatos be hivatalosan, hogy bojkot- egyik legfontosabb teendő­tálni kívánja a szombatra ki- nek. Edde kifejtette: nem el­tűzött parlamenti ülést, bár lenezné Kamal Dzsumblatt mind a jobb-, mind a balol- kinevezését a miniszterelnöki dal elégedetlenségét fejezte székbe. Mindez azonban fel­ki az ülés túl korai összehí- tételezi a kormányposztok el­vása miatt. Kamal Asszad, a osztási rendszerének megre­parlament elnöke szerdán is- formálását, mert a jelenlegi mételten leszögezte, hogy a , ... . fpltp,plpi képviselők május ,elsején, rendszer vaüás' főtetelei szombaton választják meg Dzsumblatt kinevezését nem Frangié elnök utódját. teszik lehetővé. 71. A híradástechnika korát messze megelőző fel­találója. Pollik Antal Szentesen született 1865­ben. Édesapja Szentes város orvosa, majd me­gyei főorvos volt. Alap- és középiskolai tanul­mányainak négy alsó osztályát szülővárosában végezte, majd a felső osztályokat a szegedi pia­rista gimnáziumban abszolválta. Külföldön végzett akadémiai tanulmányainak befejeztével jó állást kapott a fiumei kőolajfi­nomítóban, de ott inkább a desztillálóberendezé­sek elmélete érdekelte, mint a gyakorlati mun­ka, és ez főnökének nem túlságosan tetszett. Vé­gűi is kenyértörésre került sor, és Pollák Antal egy év után Budapestre ment, ahol egy gabona­kereskedésben vállalta irodista munkát. Két év után, 21 éves korában nagykorúsította magát, és Szentesre, szülővárosába költözött, ahol gabona­kereskedést nyitott. Üzleti ügyeit azonban úgy rendezte, hogy délutánonként a kémiával, a fizi­kával, a mechanikával foglalkozhassék. Estén­ként pedig a maga készítette távcsövével a csil­lagos eget vizsgálta. Tíz éve élte már a kettős életét Szentesen, amikor 1895-ben fordulat állt be életében. Hosz­szos kísérletezés után Pollák megszerkesztette talán a világ első papírra vetítő távolbalátóját, amelyet olyan távírókészülékre egyszerűsített le. amellyel a képeket, a kézírásokat gyorsan átte­hette az egyik állomásról a másikra. Ezt a ké­szülékét teíeautográfnak nevezte. Ebben az Időben ismerkedett meg n szegedi kateszteri főmérnökkel, Vozáry Pállal, aki ta­nulmányt írt a Szegedi Naplóban a teleautográf-. ról. Ezt a cikket átvette a bécsi Wiener Extrab­latt is, mire pár nap múlva levelet kapott az ot­tani tőzsdétől, hogy találmánya iránt üzletembe­rek érdeklődnek. A levélre Pollák Bécsbe uta­zott, és létre is jött egy megállapodás, amelynek értelmében a feltaláló rendelkezésére bocsátottak megfelelő összeget, hogy találmányának gyakor­lati megvalósításával foglalkozzék. Ezután 1897-ben Budapestre költözött, ahol az Egyesült Villamossági RT.-nél önálló laborató­riumot kapott a műszaki megoldás kivitelezésére. Itt ismerkedett meg Virág József mérnökkel, és 1898 májusában megkezdték a közös munkát, minek következményeként a készüléket, a jeladó rész további egyszerűsítésével, Morse-jeleket adó gyorstávíróvá alakították át. A készüléket elő­ször a Mérnök- és Építészegyletben mutatták be. ahol a legnagyobb elismerésben részesítették őket. A készülék tökéletesítése érdekében kísér­leteket folytattak Budapest és Temesvár, majd Budapest és Berlin kőzött. Készülékük a Morse­jelekkel óránként 70'ezer szó továbbítására volt alkalmas. Kísérleteket folytattak készülékükkel az Amerikai Egyesült Államokban a Chicago— Milwaukee—Chicago vonalon is, és ez is igen jól sikerült. Ezt követően a gyorstávíró gépet úgy alakították át, hogy az a Morse-jelek helyett könnyen olvasható folyóírás továbbítására is al­kalmassá vált. Virág Józsefnek 1901-ben hirte­len bekövetkezett halála miatt, a még szükséges perforátort Pollák Antal már maga szerkesz­tette. « A gyorstávfrót a legnagyobb szaktekintélyek —' Eötvös Loránd és Wittmann Ferenc is — elis­merték, majd 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia Pollák Antalt Wahrmann-dijjal ju­talmazta. A gyakorlati életben való bevezetése — an­nak ellenére, hogy a korszakos találmányt bemu­tatták Németországban, Franciaországban, Ang­liában, az Egyesült Államokban és Brazíliában — még máig sem történt meg. Ez a nagyszerű találmány túl korán született meg, ilyen nagy teljesítményű készülékre még ma sincs szükség. A két zseniális alkotó emlékére az MTESZ egyik tagegyesülete, a Híradástechnikai Tudomá­nyos Egyesület 1960-ban Virág—Pollúk-emlékéi'­met alapított a kiemelkedő értékű híradástechni­kai tanulmányok jutalmazására. A neves feltaláló, Pollák Antal 78 éves korában halt meg Budapesten, 1943-ban. Maróczy Géza, a kiválóan képzett mérnök in­kább sakkjátékaival lett nevezetes, de műszaki alkotásokban is részt vett. Szegeden született, 1870. március 3-án. A műegyetemet Zürichben végezte, és utána a káposztásmegyeri vízművek építkezéseinek előkészítésében vett részt. Ezt követően 16 éven át volt középiskolai tanár. A Tanácsköztársaság alatt az állami színházak in­tendánsa volt, amiért emigrálnia kellett. Előbb Hollandiába, majd az USA-ba ment. Csak nyolc év múltán tért haza, és ettől kezdve kapcsolódott be aktívan a hazai sakkéletbe. A nemzetközi mesteri címet még 1895-ben elnyerte. Nagyszerű eredményei mellett tanítómesternek is kiválónak bizonyult. Az 1927. évi londoni sakkolimpián, szövetségi kapitánysága alatt, a magyar csapat aranyérmet nyert. A nem hivatalos, 1936. évi berlini olimpián veretlenül lett az első Maróczy csapata. Versenyzői és vezetői munkássága mel­leit. laDSzérkesztői tevékenységet is kifejtett. A Sakk és biliárd című lapnak szerkesztője a szá­zad elején, majd a Magyar Sakklapnái főműn­ki lárs volt. Budapesten halt meg 81 éves korában, 1951; május 29-én. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom