Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

álMo m p iv ( WJte PRotrrÁRjAT.fGYESOtjrrcK! hk^y ŰELMA6YAR0RSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ki, évfolyam 98. szám 1976. április 25.t vasárnap Áras 1 forint A realitások a KSZV-nek átadták értéke 1 A nemzetközi helyzet néhány főbb jellemzőjét, s az időszerű gazdasági kérdéseket tekintette át az MSZMP Központi Bizottsága április 22-i ülésén. A tanács­kozásról kiadott közlemény — melyet a lapok szombati számukban ismertettek — a nemzetközi élet realitásait tük­rözve mondta ki. hogy folytatódik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politi­kája és az enyhülés térhódítása. Az európai földrész bé­kéjének és biztonságának további megszilárdításában épp­úgy, mint más nemzetközi kérdésekben, hazánk álláspont­ja világos és egyértelmű, összhangban van szocializmust építő népünk érdekeivel és céljaival. Nemzetközi téren tett törekvéseink egybeesnek az SZKP XXV. kongresszusán el­fogadott határozatokkal, s fontos részét alkotják a szocia­lista országok együttműködésének. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva, a Kozponti Bizott­ság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, hogy a népgaz­daság negyedik ötéves tervét sikeresen teljesítettük, s a célok elérésének tervszerűsége minden korábbinál jobbnak bizonyult. Egyrészt ezeknek az eredményeknek, másrészt a gondok nyilt feltárásának tudható be. hogy a közvélemény egyre inkább reálisan ítéli meg az ország gazdasági hely­zetét. Annak politikát, erkölcsi, gazdasági értéke, hogy ha­zánk lakossága őszinte képet, kapott — a párt Központi Bizottsága 1975. november 26-27-1 ülése nyomán helyze­tünkről és teendőinkről, szinte felbecsülhetetlen. Nem kény­szerültek sehol találgatásokra, nem nyílt mód csűrésre­csavarásra, széles tömegek előtt vált világossá, hogy job­ban és sok tekintetben másként kell dolgozni, mint eddig. Igaz, a megváltozott külkereskedelmi helyzet, a szabályozó­rendszer némely elemének késedelmes véglegesítése, a terv egészének szigorúbb feltételrendszere nagy terheket rótt a vállalatok, szövetkezetek vezetőire, a középirányító szervek­re. A megfelelő központi intézkedések hatására azután ki­alakultak azok a keretek, amelyek között a vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok megformálhatták éves és kö­reptávú terveiket, s nekiláthattak a végrehajtás megszerve­zésének. E munka eredményességét — kezdeti jelként — igazolja, hogy az 1976. évi népgazdasági terv megvalósítá­sa, amint azt a Központi Bizottság ülése megállapította, rendben megkezdődött. Kedvező tapasztalatokkal szolgált az esztendő első ne­gyedéve. A termelőhelyek túlnyomó részén kitapinthatóvá váltak a törekvések a népgazdaság egyensúlyának javítá­sára. Feltételezhetően része van a haladásban annak, hogy a központi irányítás nem csinált titkot a vállalatokkal szemben támasztott nagyobb követelményekből — így egyebek mellett a fejlesztési eszközök juttatás jellegének megszüntetéséből, az élő munka adóterheinek növeléséből stb. —, azaz a realitások tudtul adtával siettette mindazt, ami javítja a tarsadalmi termelés hatékonyságai Túlzás lenne persze az eddigiek ismeretében úgy vé­lekedni. hogy minden rendben megy, semmi nem igényel megkülönböztetett figyelmet, fokozott erőfeszítést. Indo­koltan mutatott rá a közelmúltban Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: „Gazdasági céljaink megvalósításának fontos feltétele, hogy a vezetés valamennyi szintjén növekedjék a személyes fe­lelősség. Ehhez az szükséges, hogy minden gazdálkodó egy­ségben."intézménynél konkrétan határozzák meg a felelős­séget, a hatáskört. Mindent el kell követnünk, hogy az eiedmenyesen dolgozó vezetők nagyobb társadalmi megbe­csülést élvezzenek, a hanyagokat pedig elmarasztalják." S ami a vezetőkre igaz, azt érvényesnek tekinthetjük a beosz­tottakra is. ' N em húzható ugyanis választóvonal a termelőmunka teljesítménye és a tervezett életszínvonal-politikai intézkedések megvalósítása közé. Sőt, elválaszthatat­lanul kapcsolódnak, egymásból következnek, s e tény föl­ismerését most már egyre szélesebb körben tapasztalhatjuk. Azok a közösségek, amelyek a párt XI. kongresszusa és a felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére kibonta­kozott szocialista munkaversenyben tiszteletet érdemlő eredményeket, értek el — s amelyeknek a Központi Bi­zottság elismerését és köszönetét fejezte ki — napról napra bizonyították tudatosságukat, rész és egész összefüggéseinek megértését. Különösen így van ez azoknak a kollektíváknak az esetében, amelyek kiemelkedő munkájukkal kiérdemel­ték a Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlóját, s Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a kedvező gazdasági folyamatok megszilárdítása, az éves terv megva­lósítasa — s ezzel a középtávú program végrehajtásának jó megalapozása — mindenütt igényes munkát, teljes becsü­letű helytállást követel. A kezdés nem sikerült rosszuL A teendők java. a dolgok neheze azonban még hátra van. a Vörös Zászlót A jó munka elismerése A Kederfonó es Szövőipari Vállalat a IV. ötéves terv­időszakban elért kimagasló eredményeiért elnyerte a Mi­nisztertanács és a SZOT Vö­rös Zászlaját. A zászlóátadá­si ünnepséget tegnap este tartották a Tisza Szálló nagy­termében. Az ünnepségen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, dr. Bíró Györgyné. a SZOT elnöksé­gének tagja, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Bakos Zsig­mond, a könnyűipari minisz­ter helyettese, Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Kovács Imre, a Csongrád megyei ta­nács általános elnökhelyette­se, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára. Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke. Dobóczki Károlyné, az SZMT titkára. Bodi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára, valamint a társadalmi szervezetek és társvállalatok képviselői. Az ünnepség nyitányaként Bányász Ilona, a Szegedi Nemzeti Színház tagja mond­ta el Juhász Gyula A mun­kásotthon homlokára című versét, majd Harkai Vilmos, a KSZV szakszervezeti taná­csának titkára köszöntötte a megjelent dolgozókat és ven­dégeket. Tóth László, H KSZV vezérigazgatója mon­dott beszédet. Fölvázolta az elmúlt öt esztendőben vég­zett munka legkiemelkedőbb állomásait. Hangsúlyozta, hogy első ízben nyertek el ily magas kitüntetést, bár a negyedik ötéves terv eszten­deiben háromszor Kiváló Vállalat kitüntetést kaptak, s egyszer pedig miniszteri di­cséretet. Szép eredményüket azzal magyarázta, hogy min­den dolgozó szorgalmasan munkálkodott, tndása és ere­je maximumát nyújtotta a tervek végrehajtásáért. Ter­melésük az ötéves tervidő­szakban 95 százalékkal emel­kedett, miközben a munkás­létszám 20 százalékkal csök­kent. Takarékosan gazdál­kodtak, korszerűsítették gyá­raikat, javítottak a munka­körülményeken és a szociá­lis ellátáson. A KSZV dolgo­zóinak jövedelme 1971. és 1975. között 39 százalékkal emelkedett. A nagyvállalatnak het me­gyében 21 üzeme működik, és 60—70 termelőszövetkezet­tel, illetve állami gazdaság­gal állnak kapcsolatban. A KSZV integrálta a kender termelését és feldolgozását vállalata kebelében. Tóth László vezérigazgató után Győri Imre mondott be­szédet. A Központi Bizottság, a megyei és a városi pártbi­zottság nevében is gratulált a KSZV kollektívájának ma­gas kitüntetéséhez, hogy el­nyerték a Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Zászlaját. Hangoztatta, hogy nehéz, de mégis sikeres öt­éves tervidőszakot teljesítet­tünk. A terv első éveinek si­kerei után a világgazdaság­ban bekövetkezett negatív változások érzékenyen érin­tették a magyar népgazda­ságot is. Az olaj és más alap­és nyersanyagok árainak hir­telen emelkedése, a tőkés vi­lágban bekövetkezett infláció hatását nem kerülhettük el, s nem volt könnyű úgy dol­gozni, hogy mégis szép ered­ményeket mondhassunk a tervidőszak végére. S hogy mindezek sikerültek, abban a szorgalmas magyar munkás­ságnak. dolgozó népünk erő­feszítéseinek volt döntő sze­repe. Segítséget adott tevé­kenységünkhöz — hangsú­lyozta Győri Imre — o szo­cialista országok közössége, elsősorban a Szovjetunió tá­mogatása. Méltatta a Központi Bi ­zottság titkára a szocialista munkaversenyben serényke­dő brigádokat, kiknek sorai­ban 1,5 millió ember tevé­kenykedik. A szgcialista bri­gádokra megbecsüléssel te­kint egész társadálmunk. El­mondta többek között, hogy a most elkezdődött ötödik öt­éves terv újabb erőfeszíté­seket követel mindenkitől. Arra kérte a KSZV dolgo­zóit. liogy ebben a tervidő­szakban is járjanak élen a termelési föladatok megvaló­sításában. Végül átadta Tóth Lászlónak a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját, s azt bizonyító oklevelet. Nagy taps fogadta szavait, amikor átadta Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának sze­mélyes üdvözletét és jókí­vánságait a szegedi dolgozók­nak, elsősorban a kitünteteii KSZA7 kollektívájának. A KISZ Központi Bizott­sága nevében Bódi György Díszoklevelet nyújtott át a KSZV KISZ-bizottságának a munkaversenyben elért szép sikereikért. Az oklevelet Bódi Ágnes, a vállalat KISZ-bi­zottságának titkára vette át. Dr. Bakos Zsigmond minisz­terhelyettes is gratulált a KSZV kiemelkedő eredmé­nyeihez. majd a Munka Ér­demrend bronz fokozata ki­tüntetést adta át Balogh De­zső termelési főmérnöknek, Bálint Istvánná jutaárugyári varrónőnek és dr. Szabó Ist­ván termelési és kereskedel­mi igazgatónak. A Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója című miniszteri kitüntetést nyúj­totta át Kapás Sándorné gaz­daságpolitikai tanácsadónak, Bódi Ágnesnek, a vállalati KISZ-bizottság titkárának, Arnold Jánosné előfonónő­nek, Bille Györgyné üzemve­zetőnek. Bérezi Éva piacku­tatási osztályvezetőnek. Ha­lasi Gizella cérnázónőnek, Frányó József gyárigazgató­nak, Janovszky Márton osz­tályvezetőnek, Halász József­né osztályozó munkásnőnek, Joszt Károly telepvezetőnek, Kapás Sándor műhelyvezető­nek, Káity Lazámé csévélő­nőnek. ördögh Ferenc építé­si üzemvezetőnek, Pap István műhelyvezetőnek. Papp Ti­bor üzemvezetőnek. Pongrácz Istvánná osztályvezető-he­lyettesnek, Puskás Gergely hőpréskezelőnek, Sánta And­rásné csévélőnönek, Simádi Győri Imre, » MSZMP KB titkára köszönti * kitüntetett vállalat dolgozóit Gyulane főkönyvelőnek, Tóth József osztályvezetőnek. Vö­neki Antal osztályvezető-he­lyettesnek és Vörös Konstan­tin főművezetőnek, A kongresszusi munkaver­seny második szakaszában eléiá eredményei alapján az Újszegedi Szövőgyár az első helyzetinek járó zászlót és oklevelet nyert. 50 ezer fo­rint pénzjutalommal, s okle­velet kapott és 30 ezer fo­rintot a második helyezett Szegedi Kenderfonőgyár. s a harmadik, helyezett Pécsi Főnő- és Szövőgyár. A Vál­lalat Kiváló Brigádja kitün­tetésben részesült a Szegedi Kenderfonógyárban dolgozo József Attila szocialista bri­gád, a jutagyári, Zrínyi Ilo­na nevet viselő, szocialista brigád és a pécsi gyárban dolgozo, Kilián György nevet viselő, szocialista brigád. A kitüntettek nevében Temes­vári Istvánne. a József Attila brigád vezetője mondott kö­szönetet Végül az ünnepség résztvevőit művészi műsor szórakoztattai • „Kiváló" címet kapták A nyolc évvel ezelőtt ala­kult Csongrád megyei Sütő­ipari Vállalat immár har­madszor nyerte el a Kiváló Vállalat címet. Tavaly 101,7 százalékos termelési értéket produkáltak. A túlteljesítés forintban kifejezve hatmil­liót tesz ki. Az 1975. évi gazdasági eredmények alapján nyerték ei a Kiváló Vállalat címet újra. Ebből az alkalomból rendeztek ünnepséget Szege­den, a Tarján bisztróban. Az ünnepségen részt vett a me­gyei pártbizottság képvisele­tében Nagy Gizella, Rédei Ferencné, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumtól, 'Pratsch Vilmos, az ÉDOSZ központi vezetőségé­nek osztályvezetője, Hajas László, az SZMT titkára, Gyuris Szilveszter, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes vezető­je is. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Barta János. a szentesi üzemcsoport munkása, Gyu­lai István, a szőregi üzem­csoport munkása. A kiváló szakszervezeti munkáért a SZOT oklevelét vette át az ünnepségen Papp Sándor, a makói és Zelenák László, a szentesi műhelybizottság tit­kára * Az elmúlt öt év alatt 46 millióról csaknem 134 millió forintra növelte éves terme­lési értékét a Szegedi Ruhá­zati Szövetkezet. A Kiváló Szóvetkezet ki­tüntetést tegnap, szombaton Felsővároson, a Kemes utcai új üzemházban Bors Győző elnök vette át Juhász Lász­lótól, az ORKISZ elnök­helyettesétől. Részt vett az ünnepi közgyűlésen dr. Var­ga Dezső, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának a titkára, Frányó Antal, a me­gyei pártbizottság képvisele­tében. Prágai Tibor, a Sze­ged városi tanács elnökhe­lyettese és Tóth László, a szegedi szövetkezeti pártbi­zottság titkára. A szövetke­zet dolgozói közül a Köny­nyüipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Fodor Imréné es Sánta István kapta meg. * Munkaruhákat, farmeröl­tözékeket, s egyéb ruhafélé­ket gyárt a Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szö­vetkezet négyszáz dolgozóból álló kollektívája. Termékei­nek jelentős részét tőkés or­szágokba exportálja. Ünnepi közgyűlésüket teg­nap a sándorfalvi központ­ban tartották meg a szövet­kezet dolgozói. A Kiváló Szövetkezet kitüntetést Róvó József elnök vette át Hor­váth Jánostól, a KISZÖV el­nökétől. A Könnyűipar Ki­váló Dolgozója kitüntetésben Rajnai Jánosné és Kiss Sán­dor részesült. Részt vett az ünnepi közgyűlésen Jáhni László, a járási pártbizottság első titkára és dr. Kiss Im­re, a tanács szegedi járást hivatalának elnöke is. Dolgozzunk, tanuljunk és éljünk szocialista módon! í Az MSZMP Központi Bizottságának maiss 1 -í jelszavaiba!) » » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom