Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

4 Szomfcat, 1976. április 24. 4 Közművelődés Népünk kulturális színvo- tottsága egyenetlen. Az érté- ket és módszereket, hogy naln állandóan emelkedik, s kelés, magas színvonalú ze- kulturális és művészeti ér­nemcsak képes ennek a szo- nemüvészet és képzőművé- tékeink mind szélesebb ré­cialista kultúrának tudatos szet értő és élvező közön- legek közkincsévé váljanak, elsajátítására, hanem egyre sége népességünknek csak Nagy lehetőséget nyújt a inkább, nagyobb mértékben töredéke. Nem kis hányad művészetekkel létrejövő kap­igényli is azt. Ezért fokozott ez, s tervszerű kultúrpoliti- csolalokra az amatőr múvé­figyelemmel kell lennünk kánk pozitív eredménye, de szeti mozgalom, amelyben arra, hogy a valódi művé- a nagyobb rész ki van téve főként fiatalok vesznek szetialkotások, művészeti ér- a káros hatású, selejtes ter- részt, elsősorban diákok. Eu­tékelnk a dolgozók nagy tö- mékeknek, a giccsnek an- rópát bejárt énekkaraink, megéhez eljussanak, s a szo- nak elenére, hogy a vizuális fesztiváldíjas irodalmi szín­cializmus eredményeit úbrá- kultúra fejlesztését elősegí- padaink, pályadíjas fiatal zoló, a jövő távlatait kifeje- tette és meggyorsította az is- képzőművészeink bizonyítják ző, a szocialista szemléletet, kolai művészeti nevelő mun- a jó munkát, de működé­felfogást és erkölcsöt sugár- kát, a köztéri képzőmúvé- sünknek szakmai irányítása, zó művek a köztudat részévé szeti alkotások növekvő szá- világnézeti és politikai se­váljanak. A művészetek ma és emelkedő színvonala, gítése, ellenőrzése nagyon igénylésére jó példa: Szege- a vidéki művészeti élet fej- fontos feladat. A fiatalok den soha ennyi színházi bér- lődése és a kiállítási tevé- elég széles körében ugyanis letes és rendszeres színház- kenvség gazdagodása. Ugyan- divatos az a szemlélet és látogató nem volt; vidéki vá- ez áll az auditív művészeti magatartás, amelyet bizonyos rosok közül itt járnak lcg- kultúrára is. Soha annyi türelmetlenség és elégedet­tebben kiállításokra; évről színház, tájelőadás, hang- lenség jellemez mindennel évre emelkedik a íilharmó- verseny nem teljesített szemben, ami számukra nem niai hangversenyek bérlete- olyan értékes kultúrmissziót, elég új, nem elég érdekes seinek száma. Az igazi, érté- mint napjainkban. Mégis és izgalmas. A fiatalság ter­kes alkotómunka feltételeit sok a pótolnivalónk ezen a mészetes életigenlésének, ál­teremtette meg a néphata- téren, a tömegek szíveseb- landó újat keresésének, őrö­löm. de ugyanakkor felelős- ben adják ét magukat a kos tennivágyásának ez a séget ls rótt a művészekre az szórakoztató műfajnak. Ez művészeti téren gyakran igazság, a szocialista valóság nem is lenne baj, ha a szó- moderneskedő törekvésekben vállalása, céljaink, eszméink rakoztatónak mondott mű- jut kifejezésre. Ez a hibás hűséges kifejezése, harcos vek is magasrendű és mara- felfogás sokszor a klasszikus kiállása tekintetében. dandó művészi hatások nyúj- értékeket is idejétmúlt, el­Minden művészeti ágnak tására törekednének. A szó- avult alkotásoknak minősí­rakoztatás minősége azon- ti. Ez az ízlésferdülés csak ban esetenként elmarad a szakszerű vezetéssel és az közművelődési céljainktól, igazi művészet felismerteté­Szegeden is nagyobb érdek- sével szüntethető meg. lődés kisér egy-egy beat­SS művészet ^ e®mommat-e a vállalat régi dolgozójának? megvan a maga sajátos for­manyelve. Ezek közül leg­könnyebben elérhető a kö­zönség számára az. Irodalmi alkotás, ha az a közérthető­ség határain belül marad. A zeneművészeti, képző- és iparművészeti művek, fil­mek, színpadi alkotások köz­érthetősége már nem ilyen egyértelmű. Igaz, az új Ízlés, a művé­szi ábrázolás új formái ter­mészetesen időnként össze­ütközésbe kerülnek a töme­koncertet. mint egy komoly A közművelődés nagy fel­zenei hangversenyt, az ope­adata tehát — s ebben a gek tudatában levő, örökölt, megmerevedett nézetekkel. A közügy, ízlésrombolás haladó és életképes művészi engedhető meg. formák azonban soha nem A közművelődés és rettek nagyobb tömeget koz°ktatas is sokat segíthet, vonzanak, mint egv-egy lényegében alapozo munkát drámai mű. A szükséges ki- kal1 vJ*?zzen ~ . kapcsolódás ürügyén olvan ízlés fejlesztésére es az on­múvek kerülnek a közönség művelésre való igény felkel­elé, amelyek a hallgatók íz- tese- kialakítása. Jórészt ki­lését jelentősen alábecsülik, aknázatlanok a Juhász Gyu­A tömegek ízlése azonban a la Tanárképző Főiskola, az szocialista ^sadalomban egyetemek, néhány középis­kola potenciális lehetőségei. Végső következményként K. J.-né szegedi olvasónk munkahelyen megszüntetnek három feltételnek együttesen egy részleget, ezért néhány dolgozónak felmondanak. Ez- kell meglennie ahhoz, hogy -el kapcsolatban olvasónk neve is szóba került. Olvasónk a dolgozó védelemben ré6ze­úgy tudja, hogy nem szabad felmondani annak a régi dol- süljön. Azt pedig, hogy kit gozónak, aki hosszabb ideje becsületesen egy vállalatnál kell hosszú ideje ott dolgozó­dolgozik. Olvasónk arra kíváncsi, hogy mit tartalmaz ezzel nak és az átlagosnál jobb kapcsolatosan a jogszabály. Továbbá azt is szeretné tudni, munkát végző, példamutató mennyi időt kell egy vállalatnál dolgozni, hogy így védett- magatartásúnak tekinteni a séget, élvezzen? kollektív szerződés'határos­Amikor a vállalat mond vasónk érdeklődik. A rende- „i^óío?8' ÜT/ 3 kérdésre fel, akkor ebben az esetben let a Munka Törvénykönyve Ko , ,ete" valaszt a Munka Törvénykönyve — 26. § (3) bekezdése szerint: = t touVl ,fIolvassa a vál­a dolgozók érdekében - a „Csak rendkívül indokolt A ' tu x Kzerzndesének következő felmondási tilal- esetben mondhat fel a vál- 7 mákat és korlátozásokat ál- lalat a nála hosszú ideje • ' alrnak ^ lapít meg: a tilalmak min- munkaviszonyban álló, és ez_ *onatozasok nem vonatkoz­óén esetben gátoljak a fel- alatt az átlagosnál jobb mun- vf' ir ,or1egse.Kl nyugdíjra mondást, a korlátozások csak kával és példamutató maga- J. ,f suu aoí8ozora a masod­bizonyos esetekre érvénye- tartásával kitűnt dolgozó- sra/ a meiiekfoglalkozás-. sek, a felmondást nem zár- nak." E védelemnek ' tehát ' va amm • ba a munkavi­ják ki feltétlenül, hanem három feltétele van* a váJ 3 Pt?baldŐ . eItelte „különös indokhoz", vagy T ' ™ A- megszunUítA tf>VÓbbá „rendkívüli indokhoz" kötik. 131811101 «ltöltott hosszú idő, áthelyezésre es fegyelmi el­Ilyen korlátozást tartalmaz átlagosnál jobb munka és bocsátásra. az a rendelet is, amelyről ol- a példamutató magatartás. E Dr. V. M. I Utolérjük magunkat mfi­rejtőzködnek. Az új művé- vészét közeledésének első megállapítható, hogy a szö­szi ábrázolásokban kifejező- konkrét eredményei is ta- cializmus magas színvonalú dó haladó társadalmi néze- pasztalhatók. Egyes üzemek , é,,n„/1AD„ tek, erők és érdekek mindig és képzőművészek között e's allandoan íeJlodo "u-e­megállják helyüket az érte- létrejött már kapcsolat. Kí- szet nélkül nem lehet meg, lem ítélőszéke előtt. sérlet történt a Szegedi nem épülhet, mint ahogyan Az író, a művész maga vá- Nemzeti Színház és munkás- sokoldalú fejlett szocialista lasztja meg témáját, kifeje- kollektívák közeledésére; a b kénzelhető el zési formáit és eszközeit. A közelmúltban indult egy ze- nem képzelhető el témaválasztás, a stílus, a nei elemző-ismertető soro- művészet, szocialista kultura művészi irányzát szabadsá- zat a November 7. Műve- nélkül. gának azonban mindig az a lődési Központban; a város- Közművelődésünk fontos mértéke hoffir mennyire se- ban élő írók és köUők mind ég nélküiözhetetlen követel­gitl a társadalom ubrázola- „ , . , . „ , _ , _ , . „ sát, és hogy a mú mennyire tübbet vannak munkáskö- ménye a múveszetek íejlesz­képes a társadalomhoz szól- zegben, élményeket, inspirá ni. Jó példája az MSZMP ciókat gyűjtve. Feladat len Szeged városi bizottságának ne a filmművészeti alkotó pannópályázata. Az alkotói , . .. szabadságot biztosítjuk, de a sok íobb megismertetése, e nemcsak tése, gazdagítása, közérthe­tővé és általánossá tétele. S így a művészeti nevelés megismerhető munkásállamnak jogában vizuális formanyelv mind képességet, hanem a szer­áll, hogy a művek között szélesebb körben való eltér- zett ismeretek birtokában a társadalmi és művészeti ér- jesztése. valóság átalakításának kész­lékük szerint válogasson. . ... , , , , ,, . ...... .«.,., A formanyelv és művésze- A művészetekkel való ta- seget és képessegét is kiala­ti alapismeretek nélkül az lálkozás mai tömegméretűvé kítja az emberben; abban alkotások megértése, esztéti- válása szükségessé teszi, az emberben, aki szárnyaló átilése klAé8e* A hogy a művészeti alkotáso- képzeletében megálmodja és mű átélése bonyolult, sokré- , , .. ..„, , . , . ... , „ , . . tű lélektani folyamat. Ehhez kat kozvetlto intézmények: megformálja a környezet es megfelelő érzelmi és értei- színházak, mozik, múzeumok, az ember humánus, szocia­mi fejlettségre van szükség, kiállítási rendezvények, te- lista, igazán emberi arcula­Ez a képzettség, ez a hozzá- lekommimikációs létesítmé- tát értés azonban mindenki sza- , , , , , ., , __ ». . nyek keressek a lehetősége- Dr. Díos József mára megszerezhető. Ezután az igazi művészet szép is, hasznos (is lesz szemlélője számára. Ez a haszon azon­ban nem anyagi-fogyasztási jellegű, hanem társadalmi, mert eszmei-nevelő, megis­merő hatású: szellemi igé­nyeket, esztétikai szükségle­teket elégít ki. Minden' valóban értékes művészi alkotás rákényszerí­ti a mú szemlélőjét, hallga­tóját. olvasóját, hogy maga is átélje az abban foglalta­kat. Az ilyen átélések a hét­köznapi életben soha fel nem tűnő, rejtett tulajdonsá­gok, tehetségek, képességek, érzelmek felfedezéséhez segí­tik hozzá az embert. Szinte rákényszeríti, hogy saját egyéniségét, jellemét, egész addigi életét átgondolja és Ítélete formáljon róla. Ilyen értelemben a művészeti al­kotás saját valóságábrázolása révén érzelmi és értelmi ne­velő hatást vált ki. A művészetek tömegmére­tű elterjedése megköveteli az emberek megtanítását arra, hogy értsenek is a művésze­tek nyelvén. Számottevő ré­tegre ugyanis nem hatnak Jó munkaszervezésre van szükség a mezőgazdaságban A tavasz késve köszöntött minden növény magja rövid hálytelekiek a fűszerpaprika be. A tél nem adta meg idő alatt a földbe kerül, helyben vetését végzik most. könnyen magát. A paraszt- csökken a lemaradás. A Tehát nagy a munka a ha­emberek mondogatták is, a munkában nem igyekszünk, tárban. Igyekeznek a terme­januar végi és február eleji mindennap hatványozódik a lőszövetkezetek az elvégzen­jó ido láttán: a kutya nem késés, s ilyenkor előfordul- dő munkafolyamatokra össz­ette meg a telet. Ezt bizo- hat a 4—5 hetes visszaesés pontosítani minden erejüket, nyitotta is a márciusi hava- is. Elsődleges feladat tehát a A vezetők és a téesztagok zas és a tartós lehűlés. jó munkaszervezés. Ne vár- egyaránt tudják, hogy a Végre március utolsó nap- janak az ültetőgépek a pa- megkésett tavasz miatt ösz­jaiban 16—18 Celsius-fokos lántákra, a vetőgépiek a szetorlódtak a tennivalók, nappali felmelegedés már a magvakra, vagy az emberek Fokozott figyelmet kell tavasz beköszöntését jelezte, a gépekre. Amennyiben a fordítani az ültetések, ve­Megmozdult a határ, elkez- munka úgy kívánja, az éj- tések mellett a tavaszi nö­dődött a tavaszi munka a szakát is fel kell használni, vényvédelemre is. Sajnos, az földeken. A talaj nedvesség- Eljött a dologidő, s a mun- időjárás a tavalyi esztendő­tartalma nem volt nagy, hi- kaerő helyes átcsoportosító- ben kedvező volt a gomba­szen a február száraz volt, s sával fokozható a munka- betegségek elszaporodására, a márciusi havazás csak végzés hatékonysága. Nagyon a kártevők gyors elterjedésé­kedvezően befolyásolta a sok helyen láttunk járá- re- Várható, hogy az idén is nedvességtárolást, ezért a ta- sunkban jó példát. Leállítot- fokozódik kártevésük. Meg vaszi munkák jó elvégzése ták a melléküzemágak ter- kel1 tehát előzni fellépésú­elé nem gördült különösebb melését, s az asszonyokat, ket- Szőlő és gyümölcsösök­akadály. valamint a férfi gyalogmun- ben ezért dolgoznak nagy in­Az időjárás okozta késés kásokat a sürgősebb mező- tcnzitással a permetezőgé­2—3 hetes. Ez nagy idő, s gazdasági munkák végzésé- Pek: „sargitják", vagy „ké­különösen a korai szabad- hez osztották. Volt olyan ter- kítlk" a íakat> szőlőtőkéket földi kertészetek jövedelmét melő üzem is, ahol a nő- A védekezést a rugypattaná­fogja befolyásolni. A késés vényvédelmi munkákat vé- S1.S mindenütt el kell végez­más mezőgazdasági kultú- gezték el éjszaka, hogy az "i. ráknál is hátrányos helyze- ültetési és vetési munkákal Az oszi vetések állapota tet teremtett. A borsó veté- nappal ne zavarják. J°nak ítélhető. Erőteljesen sénél máris jelentkeztek a A jelenlegi helyzet már zoldul az osz. gabona. A gondok. Természetesen az biztató. A járás téeszei elül- tavaszi napsugar, a felmele­időjárás okozta késés még tették a korai karalábét, ká- Sedo ldö- s a k'szort mutra­behozható. A jó minőségben posztát, karfiolt, elduggatták 8yák kedvezően hatottak; elkészített magágyak meg- a vöröshagyma nagy részét, fejlődésére. A vegyszeres •Az áprilisi felmelegedés ha- gyomirtásra is fel kell majd tására a talajhőmérséklet őszülni, mert a mult evben már 8—10 Celsius-fok között nagyon sok gyommag ter­mozog, így a kukorica veté- "lett, ezért rendszeresen el­séhez is lassan hozzákezd- lenőrizni kell a gabonatabla­hetnek a gazdaságok. A mi- kaí>, boSy Idejében észreve­hető legyen a karos gyomok határozó szerepet kaptak most. Az idő jó kihasználása most a legfontosabb. A munkavégzésre alkalmas órákat ki kell használni. Ha A szülői értekezleteken gyakran hallani: — Kedves tanár úr, én ezekről a gyenge osztályzatok­ról nem tudok semmit. Miért nem tet­szett beírni az ellenőrző könyvbe? Biztosan utánanéztem volna, hogy gyermekem miért nem tanul... A tanár ilyenkor maga elé néz, és nem tudja, belekezdjen-e a hosszabb magyarázkodásba, vagy egy szerény mosollyal elüsse a dolgot. Volt idő — mondják a pedagógusok —, amikor még az volt a szokás, hogy az ellenőrző könyv (szépen, névsorba szedve) ott volt minden órán a ka­tedra szélén. A tanár csak odanyúlt, s már írta ls bele a kalkulust., Ter­mészetes volt, hogy minden tanulóé ott volt, s valahogy akkor még a di­ákközvéleméhyben is „főbenjáró bűn­nek" számított, ha valaki otthon hagy­ta. Azután változtak az idők, az ellen­őrző a táska mélyére került. De nemcsak a táska mélyére került, a nimbusza is megkopott. Most már a tanár is sokszor megfeledkezik róla, amikor harcolva az időnyerésért, nem sétáltatja a tanulókat padsoroktól a katedráig az. ellenőrzővel. (Talán nem is tartja oly lényegesnek, mint régen.) — - — - De méginkább megfeledkezik róla a diák. Számtalan példát lehetne íel­„ _ hozni, hogy a pedagógus minden jó; Eqy kis könyvecske szándéka ellenére sem képes beírni egy-egy osztályzatot az ellenőrzőbe. „Otthon felejtettem ..„Édesapám­nál maradt, mert odaadtam aláíratni", és számtalan, még ezeknél is jobb mesevariációkkal áll elő a diák, s em­ber legyen a talpán, aki kiismeri ma­gát. Olyat pedig senki se képzeljen, hogy az elégtelen osztályzatok beíra­tásáért hetekig zaklatja majd a taná­rát a delikvens. Voltak tanárok, akik délután is behozatták a diákkal az el­lenőrzőt, és beírták a jegyet. A kö­vetkező órán rendületlenül 'számon­kérték a szülői aláírásokat. De azóta a tanárok dolga ls megsokasodott, s úgy látszik, megunván az egyenlőtlen küzdelmet, rábízták a fiatalokra, ma­guk számoljanak be otthon az iskolá­ban történtekről. Tudott dolog azon­ban, hogy a rossz osztályzatról egyet­len diák sem beszél szívesen, még akr koC sem, ha meg tudja magyarázni. Marad tehát a „meglepetés öröme" a tanárral való találkózás idejére — a szülőknek. Mindez azt bizonyítja, hogy az Is­kola és a szülő annyira óhajtott szo­ros együttműködését nem lehet még ma sem csak az ellenőrző könyvecské­re bízni. Annál is inkább, mert eddig se volt rendjén, ha valaki csak az ellenőrző könyv útján kísérte figye­lemmel gyermeke sorsét. Mert közis­mert: minden ellenőrző könyvbe írt üzenetnél többet ér egy családlátoga­tás, vagy egy-egy tanári fogadóórán a szülő megjelenése. Ez a kapcsolat még ma is a leggyümölcsözőbb pedagógiai együttműködés. Mi legyen tehát az ellenőrző könyv­vel? Véleményünk: még most is job­ban ki kellene használni — az együtt­működés érdekében — azt a lehetősé­get, amit kínál. Mert az időben való tájékoztatás — s ebben igazuk van a szülőknek — sok bajnak a forrását szünteti meg. Viszont az ellenőrző „te­kintélyét" csak úgy lehetne újra fel­támasztani, ha a kis könyvecske üze­neteit maguk a szülök is komolyan vennék, ha annak bejegyzéseit t­rendszeresen figyelve — számonkér­nék, s időben, pontosan aláírnák... K.G» megjelenése. Sajnos, a gabo­nalisztharmat elleni véde­kezésről sem szabad majd elfeledkezni, mert eltérjedé­se fokozódó. A csapadékszegény tavasz lehetőséget biztosít a tava­szi mezőgazdasági munkák végzéséhez. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a talaj vízháztartását öntözéssel kedvezően befo­lyásolhatjuk. Ahol az öntö­zési lehetőségek adottak, ott a vetés után kelesztőön­tözést érdemes alkalmaz­nunk. Ezzel meggyorsíthat­juk a kelést, és a vetésben jelentkező késést csökkent­hetjük. A kertészeti kultú­ráknál az ültetés után a gyorsabb eredés miatt kell öntözni. Hirtelen szakadt megany­nyl feladat a mezőgazdasági üzemekre. Itt a tavaszi munkacsúcs, mondogatják a szakemberek. Az időjárás okozta késés — egy-két ker­tészeti kultúrát kivéve — behozható, s ügyes szerve­zéssel, megfontolt munka­irányítással, lelkiismeretes munkavégzéssel jő eredmény, várható. Radlcs Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom