Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

2 Szombat, 1976. április 3. Befejezte munkáját Moszkvában meg/etent a bolgár pártkongresszus Kádár János Ismét Todor Zsivkov lett a BKP első titkára A Bolgár Kommunista ponti Bizottság titkárai: nak tagja, a Központi- Bi­Párt XI. kongresszusa utol- Alekszandr Lilov, Borisz zottság titkára szólalt fel. só munkanapján, péntek dél- Velcsev, Grisa Filipov, Ivan A fogadás szívélyes, testvéri előtt zárt ülésen megválasz- Pramov, Ognjan Dojnov. A hangulatban folyt le. totta a párt új Központi Bi- Központi Bizottság titkársá- HAZAÉRKEZETT zottságát. Az új Központi Bi- gának tagjai: Vladimír Bo- A MAGYAR zottság még a délelőtt fo- nev, Georgi Jordanov, Miso PÁRTKÜLDÖTTSÉG lyamán megtartotta első Misev, Szava Dalbokov. Pénteken hazaérkezett ülését és megválasztotta sa- Pénteken Szófiában helyi Szófiából Nemes Dezső, a ját vezető szerveit. idő szerint kevéssel 13 óra Politikai Bizottság tagja, és A KB ismét Todor Zsivko- előtt befejezte munkáját a Varga Gyula, a Központi vot választotta meg első tit- Bolgár Kommunista Párt Bizottság tagja, a Zala me­kárává. XI. kongresszusa. gyei pártbizottság első tit­A BKP KB új Politikai * kára, akik az MSZMP kép­Bizottságának tagjaivá Pénteken Szófiában, a viseletében részt vettek a Alekszandr Lilovot, Borisz Bolgár Kommunista Párt Bolgár Kommunista Párt Vercsevet, Grisa Filipovot, Központi Bizottsága ünnepi XI. kongresszusán. Ivan Mihajlovot, Pencso fogadást adott a kongresszu- Fogadtatásukra a Ferihe­Kubadinszkit, Sztanko To- son részt vevő vendégek és gyi repülőtéren megjelent küldöttek tiszteletére. Gyenes András, a Központi Az egybegyűlteket Todor Bizottság titkára, és dr. Be­Zsivkov, a Bolgár KP Köz- recz János, a KB külügyi ponti Bizottságának első tit- osztályának vezetője. Jelen kára üdvözölte. volt Hriszto Markov, a Bol­A külföldi küldöttségek gár Népköztársaság buda­Peko Takov, Petr MIadenov nevében Fjodor Kulakov, az pesti nagykövetségének ide­és Todor Sztojcsev. A Köz- SZKP Politikai Bizottságá- iglenes ügyvivője. dorovot, Tano Colovot, Todor Zsivkovot és Cola Dragoj­csevát választották. A Poli­tikai Bizottság póttagjai: Dobri Druzsov, Drazsa Val­cseva, Krasztju Tricskov, RÁDIÓTELEX PORTUGÁLIA ÜJ ALKOTMÁNYA A Portugál Alkotmányozó Nemzetgyűlés pénteken este befejezte csaknem egyéves munkáját, Costa Gomes köz­társasági elnök a késő esti órákban beszédet intézett a képviselőkhöz és az ország lakosságához, majd felosz­latta a testületet. Az Alkot­mányozó Nemzetgyűlés ele­get tett feladatának: kidol­gozta az 1974. április 25-i antifasiszta, demokratikus forradalomból megszületett fiatal demokratikus köztár­saság alkotmányát KORUNK SARKALATOS KÉRDÉSE A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kölcsönös kap­csolatainak a béke, a na­gyobb kölcsönös megértés és az együttműködés szellemé­ben való átalakítása ko­runkban a nemzetközi élet egyik sarkalatos kérdésévé vált — állapítja meg a Pravda pénteki számában Georgij Arbatov akadémi­kus. BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY Az Izraeli Kommunista Párt bizalmatlansági indít­ványt terjesztett elő a Ra­bin-kormány ellen. A parla­mentben mondott beszédében Meir Vilner, az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára a kor­mány felelősségét hangoztat­ta a galileai véres esemé­nyek miatt, melyek során az arab lakosok földjeik ki­sajátítása ellen tiltakoztak. SZADAT—STRAUSS TALÁLKOZÓ Anvar Szádat egyiptomi elnök, aki bonni tárgyalá­sainak befejeztével csütörtö­kön délután Münchenbeuta­zott, pénteken Franz Josef Strauss-szal a CSU elnöké­vel találkozott. Mint a CSU tartományi vezetősége közöl­te, a megbeszélésen elsősor­ban Egyiptom és a fejlett nyugat-európai országok po­litikai és gazdasági együtt­működését vitatták meg. UJABB PROVOKÁCIÓ A hatóságok tétlenségétől vérszemet kapott cionista huligánok pénteken New Yorkban újabb provokációt hajtottak végre szovjet in­tézmény ellen. A reggeli órákban a „zsidó védelmi li­ga" elnevezésű cionista szer­vezet néhány tagja több lö­vést adott le a Szovjetunió állandó ENSZ képviseletének épületére. Az épületben tar­tózkodó személyek közül szerencsére senki sem sérült meg. A Szovjetunió állandó ENSZ képviselete határozot­tan tiltakozott az amerikai hntófág"knal Felszabadulási ünnepségek a Szovjetunióban Moszkvában, a Szovjet unió vegyipari miniszteré­Szakszervezetek székházának nek első helyettese beszédé­dísztermében pénteken ün- ben méltatta azokat az ered­nepi gyűlést tartottak ápri- ményeket, amelyeket hazánk lis 4-e, Magyarország fel- a felszabadulás óta eltelt szabadulásának 31. évfordu- harmincegy év alatt elért, lója alkalmából. A megem- Rapai Gyuia, a Magyar lékezésen jelen volt Arvid Népköztársaság moszkvai az,§ZKP KB Politikai nagykövete beszédében me­Bizottságának tagja, Konsz- leg szavakkal emlékezett tanf'yiri Katusev, az SZKP meg azoknak a szovjet kalo­KB titkára, a Szovjetunió náknak a hősiességéről, akik Legfelsőbb Tanácsa Elnök- részt vették a fasizmus szét­ségének és a Szovjetunió zúzásában, hazánk íelszaba­Minisztertanácsának több dításában. tagja, valamint a Szovjet Magyarország felszabadu­Baráti Társaságok Szövetsé- lásának 31. évfordulója al­ge és a Szovjet—Magyar kalmából megemlékezést Baráti Társaság vezetőségé- tartottak Szovjetunió-szerte. nek számos képviselője. ^ Részt vett az ünnepi gyűlé- Hazánk felszabadulásának wl^l 31- évfordulója alkalmából MSZMP Kozponti Ellenőrző Mn„Mvm Moszkvában pénteken este Itnpai Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet ünnepi fogadást rendezett, Bizottságának tagja, az MSZBT elnökségének tagja is, aki a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttségé- , , .. .... nek élén érkezett a szovjet 3 S* fővárosba. kai, gazdasági élet. vezető személyiségei, a tudomány és L. I. Oszipenko, az a kultúra kiemelkedő képvi­SZMBT alelnöke, a Szovjet- selői. cikkei és beszédei A szovjet fővárosban ki­adták Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának válogatott cikkeit és beszédeit. Az 1970—75-ös időszakot felölelő válogatás orosz nyel­vű fordításával a moszkvai­ak pénteken ismerkedhettek meg, a hagyományos tavaszi magyar könyvhét megnyitá­sa alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának beszéd- és cikkgyűj­teményét magyar társada­lompolitikai és társadalmi­gazdasági témájú fordítások egészítik ki. Ezek kiadási példányszáma a háború utá­ni időszakban meghaladta a kétmilliót. Legutóbb jelent meg a Szovjetunióban az MSZMP XI. kongresszusa dokumentumainak és anya­gainak gyűjteménye. A Szovjetunióban eddig körülbelül 3100, különböző című magyar könyvet adtak ki, összesen 35 millió pél­dányban. A Szovjetunióban megjelent magyar irodalmi termékeket egyébként 34 nemzetiségi nyelvre fordítot­ták le. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXV. kongresszu­sának napjaiban az SZKP Központi Bizottságának fo­lyóirata, a Kommunyiszt szerkesztősége azzal a kérés­sel fordult több külföldi de­legáció vezetőjéhez, hogy kö­zöljék benyomásukat. és mondják el, hogy a kong­resszus mely eszméi ragad­ták meg leginkább figyelmü­ket a pártjuk és a nemzet­közi kommunista mozgalom előtt álló feladatok fényé­ben. A Kommunyiszt leg­újabb számában közli Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának válaszát. feliiíirasa A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága felhívással fordul a KISZ tagjaihoz és a , magyar fiatalokhoz: április 24—25-én legyen országos [ kommunista műszak. — Már csak hetek választanak el bennünket attól V a májusi naptól, amikor összeül ifjúsági szövetségünk J kongresszusa, hogy megvitassa életünk és munkánk, közeli és távolabbi terveink, tennivalóink fontos kér- • déseit, és az előkészületekből már eddig is kivettétek a részeteket. Megbeszéltétek, véleményetekkel egészí­tettétek ki a Központi Bizottság kongresszusi levelét és a szervezeti szabályzat tervezetét, s így részeseivé vál­tatok a közös munkát szolgáló együttgondolkodásnak. A taggyűlések és a küldöttgyűlések tartalma, hangula­ta is tenniakarásotokról tanúskodik — hangzik a KISZ KB felhívása. — A közelmúltban számos munkafelajánlás szüle­tett, s a Központi Bizottsághoz érkezett javaslataitok is azt igazolták: a kongresszus alkalmából jó munkátok­kal, új vállalásokkal akartok hozzájárulni céljaink el­éréséhez. Most országos akcióra hívunk mindannyióto­kat: kommunista műszakok szervezésével köszöntsük közelgő kongresszusunkat! Vállaljunk nagyobb részt az országépítő, közös munkából, tettekkel feleljünk arra a bizalomra és szertetre, amellyel pártunk, népünk és egész társadalmunk tekint az ifjúságra. — A kommunista műszakok napja országszerte április 24-e és 25-e legyen. Minden közösség azt a na­pot válassza ki, amelyiken — a helyi sajátosságokat, igényeket és tennivalókat figyelembe véve — a leg­hasznosabban tud tevékenykedni. Ott és azon munkál­kodjunk, ahol és amiben valóban szükség van ránk! Kedves fiatal barátaink! — Felhívásunk egyaránt szól a gyárakban, a föl­deken és a hivatalokban dolgozó fiatalokhoz, a ta­nuló- és a katonafiatalokhoz, önkéntes társadalmi munkánkkal segítsük a népgazdasági feladatok meg­valósítását, a beruházások gyorsítását, a lakóházak, tornatermek, sportpályák, kollégiumok, bölcsődék és óvodák építését, munkahelyi és lakóhelyi környezetünk szépítését. — Ha valamennyien nekigyürkőzünk, egyetlen nap alatt több mint egymilliárd forintnyi értéket ter­melhetünk. Vonjuk be a kommunista műszakok szer­vezésébe és a közös munkálkodásba az úttörőket, KISZ-en kívüli fiatal társainkat, és idősebb, tapasztalt barátainkat is. — Dolgozzon együtt az egész ország ifjúsága — zárul a felhívás. Fegyvernyugvás Libanonban # Bejrút (AFP, DPA) nők törvényes keretek között történő lemóndása és az új Pénteken, közép-európai államfő megválasztása. Áz idő szerint 11 órától hallgat- AFP hírügynökség jól érte­nak a fegyverek Libanonban, sült forrásokra hivatkozva A tíz napig tartó fegyver- jelentette, hogy hétfőre hív­nyugvást a szembenálló fe- ták össze a libanoni parla­lek csütörtök este fogadták mentet. el. A rendelkezésre álló tíz A tíznapos fegyvernyugvás nap alatt a parlament előre- idején a szembenálló fegy­láthatólag módosítja az al- veres erők megtartják a kotmányt, hogy ily módon harcok során elfoglalt állá­lehetővé váljék Frangié el- saikat. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­os techiikatörténetíiííl 58, Vész János Ármin műegyetemi tanár, akadé­mikus 1826. április 7-én született Szegeden. Alap- és középfokú iskoláit szülővárosában vé­gezte, majd a pesti mérnöki intézetben szerzett oklevelet. A kiváló felkészültségű fiatalembert Petzval Ottó, korának neves geometriai profesz­szora megnyerte a felsőoktatás számára, és így intézetében kezdte pályafutását, tanársegédként. A szabadságharcot szaktudásával szolgálta, ami­kor a kormány megbízásából a debrecen—szat­mári vasút kitűzésén dolgozott. A szabadságharc leverése után visszatért a tudományokhoz, és ko­rábbi állásával egyidejűleg a budapesti tudo­mányegyetem is alkalmazta. A mérnöki intézet­nek 1851-ben, a József Ipartanodába történt be­olvasztásával, ezen a helyen a matematika he­lyettes tanárává nevezték ki. Majd amikor az ipartanodóból 1857-ben létrejött a műegyetem, annak nyilvános, rendes tanára. A felsőbb meny­nyiségtan mellett ő tanította a mérnökhallgatók­nak az ábrázoló mértant is. Több matematikai tárgyú dolgozattal, de különösen egyetemi tan­könyveivel tette nevét ismertté szakmai körök­ben. Külön nevezetessége, hogy ő írta az első magyar nyelvű műegyetemi tankönyvet. Mun­dése ellenére tervezni. Egy alkalommal még Alb­recht főherceggel is szembeszállt terve védelmé­ben, amivel a helytartótanács neheztelósét von­ta magára. A Tisza-szabályozási társulatok ab­ban az időben igen mostoha körülmények közö't dolgoztak. Herrichnek, mint főmérnöknek, egy mérnök és vidéken 8 mérnök, valamint 16 segéc}­mérnök állt rendelkezésére. Ezekről a viszonyok­ról így panaszkodik: „Ily csekély személyzettel alig lehetett a számos munkálatokat ellenőrizni, terveket, költségvetéseket felülvizsgálni, a leve­lezéseket meggyőzni és ezenkívül a helyszínen a felügyeleteket évnegyedenként gyakorolni, vész idején pedig segédkezni." Munkája elismerésé­—64-ben titkára volt, és ő szerkesztette a társu­lat közlönyét. Aránylag fiatalon halt meg, 56 évesen, Budapesten. Az első kultúrmérnökök sorából való Herrich Károly is szegedi diák volt, így került a várossal kapcsolatba 1828-ban. Herrich Károly Makón született 1818. decem- nek egyik állomása: kinevezik az országos köz­ber 4-én. Édesapja a városnak neves patikusa lekedési és építészeti bizottság tagjává. Véle­volt. Iskolai tanulmányai során, már- kora ifjúsá- ményt kérnek tőle a Latorca és a Bodrog sza­gában kiváló előmenetelről tett tanúbizonyságot, bályozásáról, a főváros települési tervén'ek ki­amit későbbi szegedi gimnazista éveiben is meg- alakításáról. Az 1870. évi Tisza-vidéki árvíz el­leni védekezést személyesen irányította, Herrich Károlyt az 1879-es várospusztító nagyárvízig mindenütt elismerték. A katasztrófa nemcsak Szegedet pusztította el, de Herrich tekintélyét is tartott. Az érettségizett fiatalember a szaktár­gyak mellett idegen nyelvekben is nagy jártas­ságot szerzett. Egyetemi tanulmányait Pozsony­ban kezdte meg, majd Pestre ment, az Institu­tum Geometricumba, ahol mérnöki oklevelét megnyirbálta. Egyik igen tartalmas munkájában 1841-ben szerezte meg. Elsőnek Giba Antal olda- — A Tisza-szabályozás és a szegedi válság (1879) Ián dolgozott, mint segédmérnök, és ilyen minő- címűben — ugyan műszaki szempontból beiga­ségében végezte a püspökladányi szabályozást zolta, hogy a válságnak be kellett következnie, olyan kedvvel és élményekkel, hogy az ottani mégis nyugdíjazását kérte, és visszavonult. A lecsapolásokra, mint első müvére, még öreg ko- legkedvesebb munkaterülete, a kedvenc folyó, a rában is szenvedéllyel emlékezett vissza. Ezen a Tisza hagyta cserben. területen 1847-ig dolgozott, amikor Széchenyi Szakmai és hivatalos munkái közepette tartal­István a Tisza-szabályozás mérnökévé nevezte ki, mas és szerteágazó szakirodalmi tevékenységet ugyanakkor a nádori bírósági mérnöki állást is fejtett ki. A kiegyezés évében alakult mérnökegy­elvállalta. A szabályozási munkálatok annyira letnek egyik alapítója, amelynek munkájából kássága elsősorban pedagógiai szompontból érté- megragadták Herrich Károly érdeklődését, hogy igen tevékenyen kivette részét, kes, de a variációszámítási dolgozatai is jelentő- ehhez a munkaterületéhez mindvégig hű maradt. Egyik franciaországi tanulmányútjáról hoeta Munkássága során egyre több szép eredményt haza azt a gondolatot, hogy itthon indítsuk be a ért el: 1850 elején kinevezték a szabályozási kultúrmérnökképzést. Akkor még nem értették munkálatok főmérnökévé. Ettől kezdve a Tisza meg Herrich érvelését, de a századfordulón az ő szabályozásának úgyszólván ő volt az éltető szel- alapjain alakult ki ez a mérnöki ágazat. 70 éves sek. Tudományos munkásságának elismerésekép­pen a Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező, 1868-ban pedig rendes tagjává válasz­totta. Tevékenységét nemcsak itthon, hanem kül földön is ismerték, sőt elismerték azzal, hogy a leme. A korabeli mostoha viszonyok között is palermói akadémia 1859-ben levelező tagjává fo- mindig kellő eréllyel állt a posztján, bár rende­gadta. A Természettudományi Társulatnak 1863 letekkel oem asys^ex kénvsaeríteUék korában halt meg Budapesten, 1888. november 21-én. (jfálutaiiuhJi

Next

/
Oldalképek
Tartalom