Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

Péntek, 1976. április 16. 1 Tévé az iskolában liffilB ÉS JÉiÍ! Szabadkai művészek vendégjátéka Némelyik óvodában már olyan otthonosan terpeszkedik a versenyautók, a hosszú pillájú babák között, mintha ki tudja, mióta lenne a helye a játékpolcon. Szeretik az óvodások a tévét, gyakran faggatják az óvónőket, mikor kuporodhatnak újra a készülék elé. S ha a legkisebbeket még nem is kényezteti el a műsorszerkesztőség, az iskolások szemében a televízió éppúgy a tanításhoz tartozik, mint a tábla, a kréta vagy a különféle szemlel tetőesziközök. Környezetismeret őra a Hdmán Kató általános iskola negyedik osztályában. A tanítónő néhány gyors kérdéssel utal az elmúlt órán tanultakra, máris kezdődik az adás. Énekeljünk együtt! — invitálják a képernyőről a gyerekeket. Afféle hangulati megalapozás, kedvteremtő a munkához, mindössze öt perc, kezdődhet a sertésről szóló lecke. Ügyesen összeállított, tartalmas, könnyen megjegyezhető szöveggel kísért képsorok. Az alsóvárosi kisdiákok kitartóan figyelnek, pedig aligha akad köztük, akinél otthon ne lenne legalább egy süldő az ólban. Sertéstelepet viszont nemigen láttak, a korszerű, automata gépeket segítségül hívó sertéstenyésztésről is bizonyára először hallanak. — A televízió ma már nélkülözhetetlen az oktatásban — tartja Titkos Lajosné, a Hámán Kató iskola pedagógusa, alsótagozatos szakfelügyelő —, de nem az egyedüli üdvözítő eszköz. Kőként a szóval nehezen körülírható fogalmak megvilágításában tesz jó szolgálatot. Hogy melyik órán használják, melyiken nem, elsősorban a pedagógusnak kell eldöntenie. A mlndenároni tv* nézés semmiképpen nem lehet cél, a tananyagtól, az iskola felszereltségétől is függ, mikor érdemes igénybe venni. Azt se felejtsük el, hogy a televízió mellett még számtalan más szemléltetőeszköz, például írás- és diavetítő, magnetofon, lemezjátszó kínálkozik az oktatás könnyítésére. — A nyelvtanításban megkülönböztetett szerepe van a televíziónak — vélekedik Dévai Kálmánná, a Gagarin iskola tanárnője, orosz szakos szakfelügyelő. — Nemcsak a kifogástalan, szép kiejtést mutatja be, egyben képi szituációba ágyazza a kifejezéseket. így az ismeretlen szavak is könnyen mgefejthetők. Azért nem lehet csupán a tévére bízni a tanítást, a pedagógus ilyenkor sem lazíthat, talán még több a dolga, mint egyébként. Nagyon fontos például, hogy gondosan előkészítsék az órát. Ez annál könnyebb, mivel a nyelvtanárok az adásokat tartalmazó segédkönyvből pontosan, részletesen tájékozódhatnak, milyen Új kifejezések, nyelvi jelenségek lesznek aznap „terítéken". * A pedagógusok közül még bizonyára sokan emlékeznek, az iskolatelevízió számára az 1067—70-ig terjedő időszak volt az „aranykor", főként a Mmden iskolának tévékészüléket mozgalomnak köszönhetően. A televízió újdonságnak számított az oktatásban, kíváncsian próbálgatták a tanárok és tanítók, vajon milyen lehetőségeket tartogat. Az újdonság varáÚJ FILM Labirintus Magyar film. Irta és rendezte: Kovács András. Operatör: Kende János. Szereplők: Avar István, Kállai Ferenc, Ruttkai Éva, Horváth Sándor, Bessenyei Ferenc, Szakács Eszter, Illés György. Szász Péter, Bencc Ilona. Csomós Mari. Ismét napjaink égető társadalmi problémáiról forgatott vitafllmet Kovács András. Pályája, különösen az utóbbi években forgatott filmjei, s elsősorban a Staféta, bizonyította, hogy elkötelezetten és felelősen gondolkodik mai magyar valóságunk társadalmi konfliktusairól, művészi munkájában választ keres ezekre a kérdésekre. A Labirintus a „film a filmben" sok érdekes lehetőséget rejtő megközelítést választja. Fellini 8 és fél című alkotása, az épp most mozivászonra kerülő Truífaut-mű, az Amerikai éjszaka is hasonló szituációt választ csakúgy, mint az emlékezetes Micrt rosszak a magyar filmek?, vagy az épp most nagy sikerrel futó színpadi mű, Csurka István Eredeti hriyázín című komédiája. Felmerülhet a kérdés, miért alkalmas eá a „film a fi!mben"-módszer egy alkotó gondolatainak közvetítésére, a vitatkozók összecsapására, a nézetek harcára, érvek ót ellenérvek konfliktusára? Bizonyara' azért, mert több szűrön keresztül, ha úgy tetszik, több, egymáshoz kapcsolódó mérlegen mérhetők meg az érvek, szembesíthet ők a vélemények. Kovács András saját, művészi konfliktusait vetíti'egy készülő film alakjaiba és azoknak megíormálóiba. A történet tulajdonképpen ott kezdődik, ahol a filmbeli film forgatása utolsó jeleneiéhez érkezik. Arra a bizonyos »i"-re pont keriiljönre vagy vessző?! Hányféle úton, módon, hány oldalról lehet megközelíteni egy-egy fontos kérdést? Egy szituációban hányféle igazság létezik? Mert, mint Kovács András felveti, ítéletünket befolyásolják személyes élményeink, konfliktusaink, meghatározzák gyökereink, kapcsolataink. . A film néhány ember sorsán, emberi, munkahelyi és családi kapcsolatain keresztül közéletünk legmélyére hatol, a társadalmi élet olyan fontos kérdéseit feszegeti, mint a szocialista erkölcs, a közösségi gondolkodás, a személyi felelősség, a szocialista karrier, a nemzedékek közötti konfliktusok, és sorolhatnánk. A film tulajdonképpen beszélgetések, viták sorozata. A rendező vitatkozik saját magával, néma vitát folytat volt feleségével, győzködik színészekkel, vágóval. miniszterhelyettessel, szerzővel. De vitatkozik az életben és a filmben egyaránt a filmbeli figurákat alakító színész és színésznő, A nagyvállalat öngyilkos vezérigazgatója és karrierista utódja, vitatkozik feleség és szerető, barát és felettes. S tulajdonképpen vitatkozik minden néző, aki vállalja az alkotótárs szerepét, akit Kovács András bevezet „labirintusába". Csakhogy a kivezető Út homályban marad, s Ariadné fonala is elszakadhatott Valahol, Talán ezért is maradt alkotótársat által formált zárt körben a film Végére a rendező alakja. Minden jel arra mutat, hogy Kovács András alkotótársai nemcsak Bzerepet alakítottak. hanem Saját gondolataikkal, véleményükkél is hozzájárultak ehhez az izgalmas vitafilmhez. % fc zsa múltán a vélemények is lehiggadtak, az egykor elszántan tagadók és odaadással igenlők tna már egyetértenek: a tévé az egyik legcélravezetőbben használható oktatási eszköz. Különösen a gyenge felszereltségű iskolákban nagy jelentőségű, még mindig akad — ha elvétve is — tanyai iskola, ahol minden más szemléltető- és segédeszközt egymagában pótol. A szegedi Iskolák többségében az ITV adásainak megindulásával egyldöben megvásárolták a készüléket. Szinte mindenütt több televíziót is számon tartanak, a Hámán Kató általános iskolaban éppen nyolcat. Ez semmiképpen nem luxus, ideje lenne változtatni a rendelkezésen, miszerint minden készülékért külön előfizetési díjat köteles az iskola leszámolni. Az adások megtekintését általában sok fejtörés előzi meg. Elég nehéz ugyanis az órarendet, a tanítási időt, a pedagógusok órabeosztását úgy egyeztetni, hogy még a terem is biztosított legyen, s mindez az adás idejére. Ha mást nem, részmegoldást csak lehet találni, például a délutáni Ismétlést megnézetni a napköziben. Sok pedagógus, jóllehet az oktatásba nem tudta beiktatni a tévés órát, egy-egy jó ötlet, újszerű módszer reményében megnézi, ő maga. * Az iskolatévé még rendelkezik „aranytartalékkal". Az óvodásoknak, diákoknak szánt adások mellett szeptembertől az általános iskola hét-nyolc osztályát el nem végzett felnőttek tanulásához szeretne segítséget adni. A televízióval egyidőben ősztói o rádió is kitárja a Mindenki Iskolája kapuját, új fejezetet kezdve az IR és uz ITV eddig is eseménydús, oktatáspolitikai szempontból lényeges történetében. Ladányi Zsuzsa Hatalmas fába vágta a fejszét a Szabadkai Népszínház magyar társulata, amikor a színház megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére az elmúlt éy -őszén műsorra tűzte William Shakespeare egyik legismertebb, legtöbbet játszott és legtöbb vttét kavart drámáját, a Rómeó és Júliát. Vállalkozásuk a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségek szempontjából óriási jelentőségű. A világirodalom egyik legszebb szerelmi drámája szólal meg előadásukban magyar nyelven — Mészöly Dezső fordításában —. a magyarlakta városokban, községekben, falvakban. A teljes darabot játsszák, nem kurtították meg a szöveget, nem sűrítették a cselekményt. Virág Mihály rendezésének központi gondolata a szerelemre lobbanó fiatalság féktelensége, az érzelmek végtelen hullámzása. „Rómeó makacs szenvedélyét" ellenpontozza „Júlia öntudatra ébredő elszántságával", s e „vígjátékba oltott tragédia" máig minden fiatal szerelmes számára jelképi erejű. A Montague és Capulet család gyűlölködő ellenségeskedése között őrlődő két fiatal szalmalángként felcsapó s kihunyó szerelme a szabadkaiak előadásában fontos hangsúlyt kap. Mai viszonyaink közé ágyazva Rómeó és Júlia történetének örök érvényűségét igyekszik hangsúlyozni a rendezés. k i; Jó ötletnek bizonyult az egyetlen, semleges környezetben, egy díszletben játszani a gyorsan változó helyszíneket. Nyilván otthoni, szűkösebb lehetőségeikből adódott, hogy nem használták kl * egészen a szegedi színház adta szcenikai lehetőségeket. A részletszépségekben gazdag előadás tartópillérei a Rómeót játszó Korica Miklós, a Júliát megformáló Jónás Gabriella, Lőrinc . barát csuhájában megjelenő Pataki László és Júlia dajkájának jelmézét viselő Sánta Anna. Rajtuk kívül a Mercutiót alakító Salamon Sándor érezte legjobban a pikáns-évődő, fiatalos, féktelen-lendületes játék stílusát. A Szabadkai Népszínház magyar tagozatának szegedi vendégjátékán Jórészt fiatalok töltötték meg a széksorokat, akik hamar ráhangolódtak az előadás őszinte, fiatalos hangnemére, pergő Somogyi Károlyné felvétele Júlia, Jónás Gabriella és Rómeó, Korica Miklós az előadás egy lírai jelenetében ritmusára, s egy klasszikus -értelmezésű, hagyományos játékstílusban előadott Shakespeare-élménnyel távoztak. Nem először köszönthettük a Szegedi Nemzeti Színház színpadán a szabadkai művészeket. Régi és szép hagyomány, hogy a két város művészei bemutatják egymásnak új, sikerült produkcióikat. E mostani vendégszereplés viszonzásaként a szegedi színház társulata ez év őszén a szabadkai közönség előtt lép majd fel. L. T. RENDELET: Kamaraest Figyelemre méltó hangverseny volt Maczák János és Kerek Ferenc kamaraestje (mindketten a Tömörkény zeneművészeti szakközépiskola tanárai). A fiatal klarinétművésznek ez volt az első önálló koncertje Szegeden. MaCzák játékának legfőbb jellemzője a tudatosság és a nagy technikai biztonság. Maximálisan törekszik a kottaképhez való hűségre, a művek logikus tagolására, a dinamikai árnyalatok precízen megtervezett beosztására. Semmit sem bíz a véletlenre. Technikája fejlett, a gyors tételeket virtuózán játssza. Koncertműsorát a klarinétirodalom javából állította össze. A klarinétműveirőt is híres Weber Esz-dúr Concerttno-ja magabiztos, virtuóz előadásban szólalt meg. Brahms f-moll szonátája is imponáló volt, bár még nem teljesen összeérett kamaraprodukció. Ez volt az a mű, amely kissé több lhletettséget, melegséget igényelt voina. Debussy Rapszódiája a koncert egyik csúcscsontját jelentette. Remekül illeszkedett itt egymáshoz Maczák artlsztikus klarinéthangja és Kérek nagy színkultúrájú Debussyjátéka. Albán Becs Negy darabja, ez a lfrai és drámai epizódokban bővelkedő miniatúrasorozat is meggyőző, szuggesztív felfogásban szólalt meg. Debussy és Berg műveivel kapcsolatban kell megemlíteni Maczák szinte valószerűtlenül susogó pianlsszlmólt, és egyáltalán azt a szokatlan tág dinamikai skálát, amely klarinétozásának egyik pozitív jellemzője. Szellemes, játékos alapkarakterű mű Lutoslawski Préludes de danse (Táncos prelűdök) című sorozata, előadása igen kiélezett, pregnáns volt. Rutermeister, mai svájci zeneszerző Capriccio-ja a mai klarinétosok kedvelt virtuóz szólódarabja, szintén a tréfás és lírai karaktereket váltogatja, Maczák előadáséban a virtuozitás és a szép hang egyaránt érvényesült Hajdú Mihály Capriccio airottgare.se című műve nyaktörően vltuóz darab, itt Ismét óraműszerüen pontos technikai mutatványnak voltunk tanúi. Maczák János ezekben az években kezdi klarinétművészi pályáját, és már most, birtokában van a magas szintű hangszeres technikának és kiforrott zenei logikának. Hassár Lajos A munkaerő közvetítéséről, szervezeit elhelyezéséről és toborzásáról Megjelent és július 1-vel hatályba lép a munkaügyi miniszternek a munkaerő közvetítéséről, szervezett elhelyezéséről és toborzáséról szóló rendelet. Az új rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a vele munkaviszonyban álló vagy munkaviszonyt létesítő dolgozóra; célja a népgazdaság munkaerő-szükségletének tervszérű kielégítése, a munkára jelentkezők szervezett elhelyezése. A munkaerő közvetítését eddig is rendeletileg szabás lyOzt.ák, az új rendelkezés azonban több vonatkozásban Is feltételezi és igényli a fővárosi és megyei tanácsok és az egyes ágazatok nagyon szoros együttműködését annak érdekében, hogv a területükön fellelhető munkaerővel gazdái kod innak űj vonásként a korábbiakhoz képest előírja, hogy a tanácsok közvetítési politikájukat az ágazatokkal egyetértésben munkálják kl: másrészt, hogy a közvetítéshez bizonyos esetben szükséges az ágazati, illeti'© a munkaügyi miniszter Jóváhagyása Is, Ez nem Jelenti azonban egyszersmind a tanács hatáskörének csorbítását, csupán lényeges népgazdasági érdekek szem előtt tartását a munkaerő irányításában. A tanács e tevékenvsége közben a- új iogszabály alapján a vállalatot- munkaerőigénveinek kielégítésére fontossági sorrendet. állapíthat, meg a munkaerő közveh'sésében. Az úi jogszabályok egyik célja, hogy korlátozza az engedély nélküli, toborzás jellegű álláshirdetéseket. Ugyanakkor rosszul járnak a hirdető vállalatok isi 1 fektetett pénzükkel Ugyan-J is rendszerint nincs arányban az akció eredménye. Szintén új vonás: az egyes vállalatoknál esetleg felszabaduló munkaerő szervezett áthelyezése a rendeletben meghatározott, kiemelten fontos népgazdasági területekre. Ezt elsősorban a a teszi szükségessé, hogy a termelésszerkezet kívánatos átalakítása érdekében — az adott helyen — felszabaduló munkaerőt tervszerűen helyezkedjen el a népgazdaság más munkaerőt igénylő területein. Ez nem jelenti azt, hogy a- dolgozó csak egyetlen meghatározott munkahelyen helyezkedhet el, vagy hogv a vállalat köteles öb szakképzettség hiányában vagy egyéb, számára nem kívánatos körülmény ellenére alkalmazni, Aho] azonban kötelező munkaerő-közvetítést. rendelnek él. Ott munkaviszonyt létésíierti csak közvetítés útján lehet Csak kötelező közvetítéssé helyezkedhet el az. aki munkaviszonyát „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel szüntet) meg, illetve egy évm bellii harmadszor vagy többször mondta fel munkaviszonyát. Fontos része a rendeletnek, amelyben ezúttal első ízben megfogalmazódik a munkaerő-csábítás lényege. E szerint munkaerő-csábítást követ el az. aki munkaviszonyban tevő dolgozót a mttnkavlszonvra vonatkozó szabályokban előírtnál magasabb, vagy a7. új vátla' latnál hasonló munkakörben és felkészültséggel dolgozók meghaladó juttatás adásával, vagy kilátásba helye, zésével akarja rábírni mun* kahelyváltoztatására. / S