Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

Péntek, 1976. április 16. 1 Tévé az iskolában liffilB ÉS JÉiÍ! Szabadkai művészek vendégjátéka Némelyik óvodában már olyan otthonosan terpeszke­dik a versenyautók, a hosszú pillájú babák között, mintha ki tudja, mióta lenne a he­lye a játékpolcon. Szeretik az óvodások a tévét, gyak­ran faggatják az óvónőket, mikor kuporodhatnak újra a készülék elé. S ha a legki­sebbeket még nem is ké­nyezteti el a műsorszerkesz­tőség, az iskolások szemében a televízió éppúgy a tanítás­hoz tartozik, mint a tábla, a kréta vagy a különféle szem­lel tetőesziközök. Környezetismeret őra a Hdmán Kató általános isko­la negyedik osztályában. A tanítónő néhány gyors kér­déssel utal az elmúlt órán tanultakra, máris kezdődik az adás. Énekeljünk együtt! — invitálják a képernyőről a gyerekeket. Afféle hangu­lati megalapozás, kedvte­remtő a munkához, mind­össze öt perc, kezdődhet a sertésről szóló lecke. Ügye­sen összeállított, tartalmas, könnyen megjegyezhető szö­veggel kísért képsorok. Az alsóvárosi kisdiákok kitartó­an figyelnek, pedig aligha akad köztük, akinél otthon ne lenne legalább egy sül­dő az ólban. Sertéstelepet vi­szont nemigen láttak, a kor­szerű, automata gépeket se­gítségül hívó sertéstenyész­tésről is bizonyára először hallanak. — A televízió ma már nélkülözhetetlen az oktatás­ban — tartja Titkos Lajos­né, a Hámán Kató iskola pe­dagógusa, alsótagozatos szak­felügyelő —, de nem az egyedüli üdvözítő eszköz. Kőként a szóval nehezen kö­rülírható fogalmak megvilá­gításában tesz jó szolgálatot. Hogy melyik órán használ­ják, melyiken nem, elsősor­ban a pedagógusnak kell el­döntenie. A mlndenároni tv* nézés semmiképpen nem le­het cél, a tananyagtól, az is­kola felszereltségétől is függ, mikor érdemes igénybe ven­ni. Azt se felejtsük el, hogy a televízió mellett még szám­talan más szemléltetőeszköz, például írás- és diavetítő, magnetofon, lemezjátszó kí­nálkozik az oktatás könnyí­tésére. — A nyelvtanításban meg­különböztetett szerepe van a televíziónak — vélekedik Dévai Kálmánná, a Gagarin iskola tanárnője, orosz sza­kos szakfelügyelő. — Nem­csak a kifogástalan, szép ki­ejtést mutatja be, egyben képi szituációba ágyazza a kifejezéseket. így az isme­retlen szavak is könnyen mgefejthetők. Azért nem le­het csupán a tévére bízni a tanítást, a pedagógus ilyen­kor sem lazíthat, talán még több a dolga, mint egyéb­ként. Nagyon fontos például, hogy gondosan előkészítsék az órát. Ez annál könnyebb, mivel a nyelvtanárok az adásokat tartalmazó segéd­könyvből pontosan, részlete­sen tájékozódhatnak, milyen Új kifejezések, nyelvi jelen­ségek lesznek aznap „teríté­ken". * A pedagógusok közül még bizonyára sokan emlékeznek, az iskolatelevízió számára az 1067—70-ig terjedő időszak volt az „aranykor", főként a Mmden iskolának tévéké­szüléket mozgalomnak kö­szönhetően. A televízió új­donságnak számított az ok­tatásban, kíváncsian próbál­gatták a tanárok és tanítók, vajon milyen lehetőségeket tartogat. Az újdonság vará­ÚJ FILM Labirintus Magyar film. Irta és ren­dezte: Kovács András. Ope­ratör: Kende János. Sze­replők: Avar István, Kállai Ferenc, Ruttkai Éva, Hor­váth Sándor, Bessenyei Fe­renc, Szakács Eszter, Illés György. Szász Péter, Bencc Ilona. Csomós Mari. Ismét napjaink égető tár­sadalmi problémáiról forga­tott vitafllmet Kovács And­rás. Pályája, különösen az utóbbi években forgatott filmjei, s elsősorban a Sta­féta, bizonyította, hogy elkö­telezetten és felelősen gon­dolkodik mai magyar való­ságunk társadalmi konfliktu­sairól, művészi munkájában választ keres ezekre a kér­désekre. A Labirintus a „film a filmben" sok érdekes lehetőséget rejtő megközelí­tést választja. Fellini 8 és fél című alkotása, az épp most mozivászonra kerülő Truí­faut-mű, az Amerikai éjsza­ka is hasonló szituációt vá­laszt csakúgy, mint az emlé­kezetes Micrt rosszak a ma­gyar filmek?, vagy az épp most nagy sikerrel futó szín­padi mű, Csurka István Ere­deti hriyázín című komédi­ája. Felmerülhet a kérdés, miért alkalmas eá a „film a fi!mben"-módszer egy alkotó gondolatainak közvetítésére, a vitatkozók összecsapására, a nézetek harcára, érvek ót ellenérvek konfliktusára? Bi­zonyara' azért, mert több szű­rön keresztül, ha úgy tetszik, több, egymáshoz kapcsolódó mérlegen mérhetők meg az érvek, szembesíthet ők a vé­lemények. Kovács András sa­ját, művészi konfliktusait ve­títi'egy készülő film alakjaiba és azoknak megíormálóiba. A történet tulajdonképpen ott kezdődik, ahol a filmbeli film forgatása utolsó jelene­iéhez érkezik. Arra a bizo­nyos »i"-re pont keriiljönre vagy vessző?! Hányféle úton, módon, hány oldalról lehet megközelíteni egy-egy fontos kérdést? Egy szituációban hányféle igazság létezik? Mert, mint Kovács András felveti, ítéletünket befolyá­solják személyes élményeink, konfliktusaink, meghatároz­zák gyökereink, kapcsola­taink. . A film néhány ember sor­sán, emberi, munkahelyi és családi kapcsolatain keresz­tül közéletünk legmélyére hatol, a társadalmi élet olyan fontos kérdéseit feszegeti, mint a szocialista erkölcs, a közösségi gondolkodás, a személyi felelősség, a szocia­lista karrier, a nemzedékek közötti konfliktusok, és so­rolhatnánk. A film tulajdon­képpen beszélgetések, viták sorozata. A rendező vitatko­zik saját magával, néma vi­tát folytat volt feleségével, győzködik színészekkel, vá­góval. miniszterhelyettessel, szerzővel. De vitatkozik az életben és a filmben egy­aránt a filmbeli figurákat alakító színész és színésznő, A nagyvállalat öngyilkos ve­zérigazgatója és karrierista utódja, vitatkozik feleség és szerető, barát és felettes. S tulajdonképpen vitatkozik minden néző, aki vállalja az alkotótárs szerepét, akit Ko­vács András bevezet „labi­rintusába". Csakhogy a kive­zető Út homályban marad, s Ariadné fonala is elszakad­hatott Valahol, Talán ezért is maradt alkotótársat által for­mált zárt körben a film Vé­gére a rendező alakja. Minden jel arra mutat, hogy Kovács András alkotó­társai nemcsak Bzerepet ala­kítottak. hanem Saját gon­dolataikkal, véleményükkél is hozzájárultak ehhez az iz­galmas vitafilmhez. % fc zsa múltán a vélemények is lehiggadtak, az egykor el­szántan tagadók és odaadás­sal igenlők tna már egyetér­tenek: a tévé az egyik leg­célravezetőbben használható oktatási eszköz. Különösen a gyenge felszereltségű isko­lákban nagy jelentőségű, még mindig akad — ha elvétve is — tanyai iskola, ahol minden más szemléltető- és segédeszközt egymagában pó­tol. A szegedi Iskolák többsé­gében az ITV adásainak megindulásával egyldöben megvásárolták a készüléket. Szinte mindenütt több tele­víziót is számon tartanak, a Hámán Kató általános isko­laban éppen nyolcat. Ez semmiképpen nem luxus, ideje lenne változtatni a rendelkezésen, miszerint min­den készülékért külön előfi­zetési díjat köteles az iskola leszámolni. Az adások meg­tekintését általában sok fej­törés előzi meg. Elég nehéz ugyanis az órarendet, a ta­nítási időt, a pedagógusok órabeosztását úgy egyeztet­ni, hogy még a terem is biz­tosított legyen, s mindez az adás idejére. Ha mást nem, részmegoldást csak lehet ta­lálni, például a délutáni Is­métlést megnézetni a nap­köziben. Sok pedagógus, jól­lehet az oktatásba nem tud­ta beiktatni a tévés órát, egy-egy jó ötlet, újszerű módszer reményében meg­nézi, ő maga. * Az iskolatévé még rendel­kezik „aranytartalékkal". Az óvodásoknak, diákoknak szánt adások mellett szep­tembertől az általános isko­la hét-nyolc osztályát el nem végzett felnőttek tanulásá­hoz szeretne segítséget adni. A televízióval egyidőben ősz­tói o rádió is kitárja a Min­denki Iskolája kapuját, új fejezetet kezdve az IR és uz ITV eddig is eseménydús, oktatáspolitikai szempontból lényeges történetében. Ladányi Zsuzsa Hatalmas fába vágta a fejszét a Szabadkai Nép­színház magyar társulata, amikor a színház megalaku­lásának 30. évfordulója tisz­teletére az elmúlt éy -őszén műsorra tűzte William Sha­kespeare egyik legismertebb, legtöbbet játszott és legtöbb vttét kavart drámáját, a Rómeó és Júliát. Vállalko­zásuk a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségek szem­pontjából óriási jelentőségű. A világirodalom egyik leg­szebb szerelmi drámája szó­lal meg előadásukban ma­gyar nyelven — Mészöly Dezső fordításában —. a magyarlakta városokban, községekben, falvakban. A teljes darabot játsszák, nem kurtították meg a szöveget, nem sűrítették a cselek­ményt. Virág Mihály rendezésé­nek központi gondolata a szerelemre lobbanó fiatalság féktelensége, az érzelmek végtelen hullámzása. „Ró­meó makacs szenvedélyét" ellenpontozza „Júlia öntu­datra ébredő elszántságá­val", s e „vígjátékba oltott tragédia" máig minden fia­tal szerelmes számára jel­képi erejű. A Montague és Capulet család gyűlölködő ellenségeskedése között őrlő­dő két fiatal szalmalángként felcsapó s kihunyó szerelme a szabadkaiak előadásában fontos hangsúlyt kap. Mai viszonyaink közé ágyazva Rómeó és Júlia történetének örök érvényűségét igyek­szik hangsúlyozni a rende­zés. k i; Jó ötletnek bizonyult az egyetlen, semleges környe­zetben, egy díszletben ját­szani a gyorsan változó hely­színeket. Nyilván otthoni, szűkösebb lehetőségeikből adódott, hogy nem használ­ták kl * egészen a szegedi színház adta szcenikai lehe­tőségeket. A részletszépsé­gekben gazdag előadás tar­tópillérei a Rómeót játszó Korica Miklós, a Júliát megformáló Jónás Gabriella, Lőrinc . barát csuhájában megjelenő Pataki László és Júlia dajkájának jelmézét viselő Sánta Anna. Rajtuk kívül a Mercutiót alakító Salamon Sándor érezte leg­jobban a pikáns-évődő, fia­talos, féktelen-lendületes já­ték stílusát. A Szabadkai Népszínház magyar tagozatának szegedi vendégjátékán Jórészt fia­talok töltötték meg a szék­sorokat, akik hamar ráhan­golódtak az előadás őszinte, fiatalos hangnemére, pergő Somogyi Károlyné felvétele Júlia, Jónás Gabriella és Rómeó, Korica Miklós az előadás egy lírai jelenetében ritmusára, s egy klasszikus -értelmezésű, hagyományos játékstílusban előadott Sha­kespeare-élménnyel távoz­tak. Nem először köszönthettük a Szegedi Nemzeti Színház színpadán a szabadkai mű­vészeket. Régi és szép ha­gyomány, hogy a két város művészei bemutatják egy­másnak új, sikerült produk­cióikat. E mostani vendég­szereplés viszonzásaként a szegedi színház társulata ez év őszén a szabadkai közön­ség előtt lép majd fel. L. T. RENDELET: Kamaraest Figyelemre méltó hang­verseny volt Maczák János és Kerek Ferenc kamaraest­je (mindketten a Tömör­kény zeneművészeti szakkö­zépiskola tanárai). A fiatal klarinétművésznek ez volt az első önálló koncertje Sze­geden. MaCzák játékának legfőbb jellemzője a tuda­tosság és a nagy technikai biztonság. Maximálisan tö­rekszik a kottaképhez való hűségre, a művek logikus tagolására, a dinamikai ár­nyalatok precízen megterve­zett beosztására. Semmit sem bíz a véletlenre. Tech­nikája fejlett, a gyors téte­leket virtuózán játssza. Koncertműsorát a klari­nétirodalom javából állítot­ta össze. A klarinétműveirőt is híres Weber Esz-dúr Concerttno-ja magabiztos, virtuóz előadásban szólalt meg. Brahms f-moll szoná­tája is imponáló volt, bár még nem teljesen összeérett kamaraprodukció. Ez volt az a mű, amely kissé több lh­letettséget, melegséget igé­nyelt voina. Debussy Rap­szódiája a koncert egyik csúcscsontját jelentette. Re­mekül illeszkedett itt egy­máshoz Maczák artlsztikus klarinéthangja és Kérek nagy színkultúrájú Debussy­játéka. Albán Becs Negy da­rabja, ez a lfrai és drámai epizódokban bővelkedő mi­niatúrasorozat is meggyőző, szuggesztív felfogásban szó­lalt meg. Debussy és Berg műveivel kapcsolatban kell megemlíteni Maczák szinte valószerűtlenül susogó pia­nlsszlmólt, és egyáltalán azt a szokatlan tág dinamikai skálát, amely klarinétozásá­nak egyik pozitív jellemzője. Szellemes, játékos alapka­rakterű mű Lutoslawski Préludes de danse (Táncos prelűdök) című sorozata, előadása igen kiélezett, pregnáns volt. Rutermeister, mai svájci zeneszerző Capriccio-ja a mai klarinétosok kedvelt virtuóz szólódarabja, szintén a tréfás és lírai karaktere­ket váltogatja, Maczák elő­adáséban a virtuozitás és a szép hang egyaránt érvénye­sült Hajdú Mihály Capriccio airottgare.se című műve nyaktörően vltuóz darab, itt Ismét óraműszerüen pontos technikai mutatványnak vol­tunk tanúi. Maczák János ezekben az években kezdi klarinétművészi pályáját, és már most, birtokában van a magas szintű hangszeres technikának és kiforrott ze­nei logikának. Hassár Lajos A munkaerő közvetítéséről, szervezeit elhelyezéséről és toborzásáról Megjelent és július 1-vel hatályba lép a munkaügyi miniszternek a munkaerő közvetítéséről, szervezett el­helyezéséről és toborzáséról szóló rendelet. Az új rende­let hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a vele munkaviszonyban álló vagy munkaviszonyt létesítő dol­gozóra; célja a népgazdaság munkaerő-szükségletének tervszérű kielégítése, a mun­kára jelentkezők szervezett elhelyezése. A munkaerő közvetítését eddig is rendeletileg szabás lyOzt.ák, az új rendelkezés azonban több vonatkozás­ban Is feltételezi és igényli a fővárosi és megyei taná­csok és az egyes ágazatok nagyon szoros együttműkö­dését annak érdekében, hogv a területükön fellelhető munkaerővel gazdái kod in­nak űj vonásként a koráb­biakhoz képest előírja, hogy a tanácsok közvetítési po­litikájukat az ágazatokkal egyetértésben munkálják kl: másrészt, hogy a közvetí­téshez bizonyos esetben szükséges az ágazati, illeti'© a munkaügyi miniszter Jó­váhagyása Is, Ez nem Jelenti azonban egyszersmind a ta­nács hatáskörének csorbítá­sát, csupán lényeges nép­gazdasági érdekek szem előtt tartását a munkaerő irányításában. A tanács e tevékenvsége közben a- új iogszabály alapján a válla­latot- munkaerőigénveinek kielégítésére fontossági sor­rendet. állapíthat, meg a munkaerő közveh'sésében. Az úi jogszabályok egyik célja, hogy korlátozza az engedély nélküli, toborzás jellegű álláshirdetéseket. Ugyanakkor rosszul járnak a hirdető vállalatok isi 1 fektetett pénzükkel Ugyan-J is rendszerint nincs arány­ban az akció eredménye. Szintén új vonás: az egyes vállalatoknál esetleg felsza­baduló munkaerő szervezett áthelyezése a rendeletben meghatározott, kiemelten fontos népgazdasági terüle­tekre. Ezt elsősorban a a te­szi szükségessé, hogy a ter­melésszerkezet kívánatos át­alakítása érdekében — az adott helyen — felszabaduló munkaerőt tervszerűen he­lyezkedjen el a népgazdaság más munkaerőt igénylő te­rületein. Ez nem jelenti azt, hogy a- dolgozó csak egyet­len meghatározott munka­helyen helyezkedhet el, vagy hogv a vállalat köteles öb szakképzettség hiányában vagy egyéb, számára nem kí­vánatos körülmény ellenére alkalmazni, Aho] azonban kötelező munkaerő-közvetí­tést. rendelnek él. Ott mun­kaviszonyt létésíierti csak közvetítés útján lehet Csak kötelező közvetítés­sé helyezkedhet el az. aki munkaviszonyát „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel szüntet) meg, illetve egy évm bellii harmadszor vagy többször mondta fel munka­viszonyát. Fontos része a rendeletnek, amelyben ez­úttal első ízben megfogal­mazódik a munkaerő-csábí­tás lényege. E szerint munkaerő-csábí­tást követ el az. aki mun­kaviszonyban tevő dolgozót a mttnkavlszonvra vonatko­zó szabályokban előírtnál magasabb, vagy a7. új vátla­' latnál hasonló munkakörben és felkészültséggel dolgozók meghaladó juttatás adásá­val, vagy kilátásba helye, zésével akarja rábírni mun* kahelyváltoztatására. / S

Next

/
Oldalképek
Tartalom