Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

Péntek, 1976. április 9. 5 A szegedi Felszabadulás Tsz az V. ötéves terv időszakában Idei célok Iprr il 3 A szegedi Felszabadu­• lás Termelőszövetkezet az V. ötéves terv irányszá­mai alápján készítette el az 1976. évi tervét. A tervké­szítésnél fontosnak tartották, hogy a szarvasmarha istál­lók és sertésólak kihasználá­sa minél jobban közelítse meg a százszázalékos lehető­séget. » A szárító üzemnél a haté­konyság és a termelés foko­zása érdekében a nyújtott műszak helyett három mű­szakot vezettek be. A jó munkaszervezés eredménye, hogy a három műszakot azo­nos létszámmai valósították meg. A kukorica és az ipari­növény után őszre már ipar­szerű termesztésben terme­lik a gabonát is. A belépő új, nagyteljesítményű erőgé­peknél is fokozatosan meg­valósítják a három műszakos üzemeltetést. Növénytermelési program­juk az előzetes terv szerint alakul. Az őszi kalászosokból 1650 hektárt vetettek el, s remélik, hogy hektáronként 36 mázsát arathatnak. Ku­koricából 400. napraforgóból 262, lucernából 418. régi és új telepítésként 190 hektár vár a tagságra. A kertészet ugyancsak szép föladatokat vállalt. Elképze­léseik szerint a szabadföldi termelés eredményeképpen paradicsomból 5600 mázsát, dinnvéből 3120 mázsát és ró­zsatőből 60 ezer darabot kül­denek a piacra. Az üvegházi hajtatás eredményeként pa­radicsomból 96 ezer kilo­grammot, salátából 80 ezer fejet, retekből 56 ezer cso­mót, karalábéból 99 ezer da­rabot, uborkából 15 ezer ki­lógrammot, paprikából 48 ezer darabot, szegfűből 1 millió 200 ezer szálat, rózsá­ból 90 ezer szálat és vegyes virágból 2,5 millió forint ér­tékű mennyiséget adnak el a fogyasztóknak. A kiegészítő tevékenysé­gekből is jelentős termelési érték származik. A lakatos­üzem terve 3,5 millió, a park­építési munka értéke 8,6 millió, a szállításé 10,4, s a belkereskedelem forgalma 6.5 millió forint összeget jelent. Az állattenyésztési tervek 1976-rg már jelentős előbb­relépést várnak a tagságtól. A tejtermelés szépen alakult az év elején, hiszen 121,5 ezer liter tejet termeltek az első negyedévben. Az egy te­hénre jutó tejmennyiség 100 literrel javult a tavalyi év első negyedévi mennyiségé­hez képest. Szépen gyara­podnak a szarvasmarhák és a sertések is. Eddig már több mint 2 ezer sertést ad­tak el. Ebben a háztáji is szerepelt 144 darabbal. Az 1976. évi szerződések szerint a szegedi Felszaba­dulás Tsz a helybeli élelmi­szeripari- és kereskedelmi vállalatoknak igen jelentős mennyiségű állatot és ter­ményt ad el. A Szegedi Pao­rikafeldolgozó Vállalattal 60 hektár területi fűszeroanri­kára szerződtek. A Csong­rád megyei Gabona pelvásár­ló Vállalat 9 ezer mázsa ta­karmánybúzát és 24 ezer mázsa étkezési búzát vár a szövetkezettől. A Csongrád megyei Tejipari Vállalatnak 4 ezer hektoliter tejet, a Szegedi Konzervgyárnak 500 tonna paradicsomot szállíta­nak. A Városellátó Vállalat 5 ezer darab sertésre szá­míthat, a Csongrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat pedig 160 darab hí­zómarhát és 910o darab ser­tést vásárolhat a Felszaba­dulás Termelőszövetkezettől. A téesz tagsága jól kezdte az új ötéves tervidőszakpt, s annak első esztendejét, ösz­szességében 1976-ban közel 130 millió forintos bruttó ár­bevételre számítanak, amely­ből majd 100 millió az alap­tevékenységből származik. A tagság életszínvonalát, jöve­delmét is minden évben to­vább kívánják emelni. Az ötödik ötéves tervidőszakban az egy főre jutó jövedelem 25—26 százalékkal javul majd és 1980-ban 41 ezer 500 forint lesz, ami azt is jelenti, hogy egy tiz órás munkanapon 160 forintot le­het keresni. Ebben az évben 36 ezer forint jövedelemre számithatnak a szorgalma­san dolgozó tagok. Pannika, as elnök asssony — Hogy merték ezt rád­sózni, kislányom! — csapta össze a kezét a szomszéd néni, amikor meghallotta, hogy a húszéves lányt Ul­lés község tanácselnökének jelölték. Volt, aki azt mond­ta: „Ez szégyen! Hát nem akad más?" Más pedig: „Ha csak tévé reklámnak kell, hogy lám, nálunk van a leg­fiatalabb 'elnök, arra jó, na de..." Közel két éve, hogy a Csongrád megyei Üllés köz­ségben az akkor alig húsz éves Tajtl Annát tanácsel­nöknek megválasztották. Egyetlen ellenszavazattal. Akkor azt mondta: egye­dül a bizalmatlanságtól fél. A faluban nőtt fel, ismer­ték, de attól tartott, fiatal­sága miatt is nehéz lesz te­kintélyt szerezni. Kiderült-e azóta, hogy Panni nem egy merész, csacsi kislány, aki csak úgy elvállalta a há­rom és félezer lélekszámú, gondokkal bajlódó község ve­zetését? * Ma is olyan nyílt moso­lyú, mint volt. — Az első falubeli jóslat bevált: tévéinterjút készítet­tek velem, mint a legfiata­labb tanácselnökkel. Bizto­san furcsa, de én annak örültem, mikor a megyei ta­nácsnál egy értekezleten azt mondta egy főelőadó: „Pan­nika, maga meg öregszik már!" Ha a gondokon múl­na, félig ősz is lehetnék. Érzik az emberek, nem le­het „megváltó" senki szű­kös anyagi lehetőségekkel. Mégse lehet azt mondani: ha nincsenek jó feltételek, mind­egy, ki végzi a munkát. Ez a fiatal, s a munkában is kezdő elnöknő képes volt az emberek áldozatkészségét megmozgatni: tavaly 80 ezer forint értékű társadalmi munkával 420 ezer forint ér­tékű 25 férőhelyes óvoda­bővítést végeztek Üllésen. Ekkora megmozdulásra ti­zenöt éve, a művelődési ház felépítése óta nem volt pél­da. Azt már a falugyűlés hangulata is elárulta, hogy nincs megállás a „hórukk" munkában: az iskola köz­pontifűtés-szerelését és ját­szóteret építenek a közeljö­vőben. Közösen. — Vízgondjaink vannak — mondja, s dossziét tesz az asztalra. Bizony az ügy­nek története van. Évekig a fejlesztési alap jelentős ré­szét a kút fúrására adták, hiszen 500 ezer forintba ke­rült Most hidroglobusz kel­lene. — „El ne kiabáljuk" — mondja. — „Remény van rá ..." Benzinkútra is szükség len­ne, a környéken sincs. A fa­lu hétszázezer forintos tár­sadalmi munkát ajánlott az Kamarazenekari koncert­Sokrétű program hangzott el a szegedi kamarazenekar hangversenyén, Szalatsy Ist­ván vezényletével. A koncert két mai magyar művel in­dult. Lendvay Kamilló Kife­jezések című 11 vonóshang­szerre írott műve érdekesen elegyíti a mai zene megszo­kott eszközeit néhány kon­zervatívabb elemmel, hogy a címben kitűzött célt, az exp­resszivitást elérje. A szegedi vonósok, bár még mindig nem mondhatók rutinosnak a mai zene előadásában, las­san kezdenek az új stílus hangzásaihoz hozzászokni. Patachich Iván klarinétra és kamarazenekarra írott Con­certino ja még a hagyomá­nyos zene eszköztárával él, azonban túlságosan érvénye­sül benne a rutin, a megszo­kott bartóki—kodályi, sőt filmzenei elemek ismételge­tése — az egyéni mondani­való, kifejező erő rovására. A klarinétszólóból, melyet Tö­rök János játszott, nem sok hallatszott, a kissé hangos és a terem akusztikájától még visszhangossá is tett zenekar miatt Sosztakovics Szimfoniettá­ja, amely a VIII. vonósné­gyes átirata vonószenekarra és üstdobra, szép, kifejező mű. és ennek megfelelő elő­adásban is szólalt meg. A karmester, és a zenekar is mindent megtett, hogy a mű komor, elmélkedő, nosztalgi­kus jellegét kiemelje. A mű­nek ez az emlékezetes elő­adása ismét felhívta figyel­münket a nálunk oly mél­tatlanul mellőzött nagy szov­jet zeneszerzőre. Weiner Leó Románca gor­donkára. hárfára és vonós­karra, bár a francia impresz­szionizmus erős hatását vi­seli magán, nem gyengébb, mint Kodály azonos időben írt művei. A mű Kedves Ta­más és Weninger Richárd jól kidolgozott szólóival lágy, lírai előadásban szólalt meg. A gordonkát a zenekar kis­sé jobban is engedhette vol­na érvényesülni, a hárfa hangját azonban akusztikai­lag is tökéletesen tudtuk él­vezni, amihez Weninger ha­tásos saját kadenciája is hoz­zájárult. A záró műsorszám, Hiindel g-moll Concerto grossoja előadásánál érdekes, a ba­rokk korban szokásos gya­korlatot elevenített fel Sza­latsy István, amikor a zon­gora mellől, a continuót játszva, irányította az együt­test. A vonóskar játékát rendezett összjáték, a karak­terek világos különválasztása jellemezte. A vonósszólisták közül kitűnt Rákosi Géza stílusos hegedűjátéka. Huszár Lajos Ú* cigaretta: a Helikon Az Egri Dohánygyár új ci­garettát hozott forgalomba: csütörtökön került először a boltokba a Helikon. Az új cigaretta alacsony nikotin­tartalmú dohányokból ké­szült, s a magyar dohány­iparban először alkalmazott speciális füstszűrővel látták el. 85 milliméter hosszú a cigaretta, s 20 milliméter hosszúságú a füstszűrő. A Helikonból az elkövet­kező napokban 20 millió do­bozzal hoz forgalomba az Egri Dohánygyár és rövide­sen az ország minden terü­letén kapható lesz. dobozon­ként 10 forintos áron. Fejetlenség és intrika Sürgős rendteremtésre van szükség a Gépjárműjavító Isz-ben Ha egy munkahelyen fe­jetlenség, intrika, gyűlölkö­dés, sőt félelem uralkodik el, ott mindenről lehet be­szélni, csak munkáról nem. Ma ilyen állapot jellemző a Szegedi Gépjárműjavító Ipa­ri Szövetkezet belső életére. Felelősek ezért a szövetkezet vezetői, a különböző tisztség­viselők és egy mindössze nyolctagú pártszervezet is, amiért! megtűrték a szövet­kezeti 'demokrácia sorozatos felrúgását, engedték, hogy klikkekre, kis érdekcsopor­tokra szakadjanak szét kol­lektívák, hogy a széniben ál­lók felőröljék egymás egész­ségét. • Látszatra a szövetkezet el­nöke Fodor László, és fő­könyvelője, Jakus Péter kö­zött folyik az ádáz küzdelem. Védelmében Jakus megjárta már a szövetkezeti fórumo­kat és mára eljutott a bí­róságig igazságkeresésében. Kilónyi aktát és mázsányi keserűséget cipel magával, pedig 18 éve dolgozik itt, 16 esztendeje főkönyvelő, pár­tonkívüli, egyetemi végzett­ségű. Legutóbbi, 1973-as jó minősítését munkaköre betöl­téséhez aláírta Fodor László is, akivel hosszú időn át dolgozott együtt. Fodor jó autószerelő, többször válasz­tották meg elnöknek, pár­tonkívüli, iskolai végzettsége befejezetlen, a hét általános­nak megfelelő három polgá­rija van. Mellette a vezető­állásúak érettségivel rendel­keznek. Mindezt azért kell hangsúlyozni, hogy a meg­növekedett és kiterjedt szö­vetkezeti feladatokhoz ki milyen felkészültséggel ren­delkezik, s vajon a vezetés­ben ki fölött járt el az idő. Jakus akkor kezdett „rossz" lenni, amikor feltárta Fo­dornak, hogy szolgáltatását a szövetkezet nem jól látja el. Például a felvett előlegek nem állnak arányban az el­végzett munkával; az autó­javító részlegben a fiatal szakmunkások termelése és keresete nagyon alacsony és ez veszélyezteti a szövetkezet gazdaságosságát; a raktáro­sok a bizonylatokat szabály­talanul kezelik, rosszak az egységárak, sőt okirathamisí­tást is észlelt stb. Az intéz­kedések elmaradtak. Lehet­séges, hogy az újabb elnök­választás miatt, amely 1974 őszén volt? Annak finisében Fodor Lászlót néhányan meghívták egy — a közösség elől eltitkolt — röpgyülésre az autójavító telepre. Kö­zölték vele: csak akkor vá­lasztják meg ismét elnök­nek, ha elküldi a főkönyve­lőt, továbbá Noel Vilmos műszaki vezetőt és Vanger Józsefnét, aki egyszemélyben belső ellenőr, személyzeti ve­zető és a szövetkezeti bi­zottság elnöke. Noel is, Van­gerné is párttag. A röpgyű­lésen jelen volt Sándor László párttitkár is, de nem szólt a hangoskodók ellen és a két párttag mellett sem. Fodor László most azt mondta, hogy az elébe do­bott kesztyűt nem vette fel, Sándor László viszont nem emlékszik semmire, bár ott volt. Sándor Lászlónál, mint autószerelőnél éppen Jakus és Vangerné közösen ellen­őriztek új gépkocsialkatré­szeket ... és tudtak arról, hogy Farkas Tibor telepve­zető sokat panaszkodott rá, munkája s laza munkaideje miatt, és azért, mert a há­zánál dolgoztatott egy sze­relőt munkaidő alatt. Higgyük el, hogy Fodor László mégsem vette fel egy klikk odadobott kesztyűjét? Vangernét azóta leváltotta, mint belső ellenőrt, mint sze­mélyzeti vezetőt pedig mel­lőzi. A belső ellenőrzéssel olyan személyt bízott meg, akit korábban rendőrségi vizsgálat után köteleztek kár­térítésre, mert hozzányúlt a szövetkezeti tulajdonhoz és másodszor is rajtakapták ilyesmin, éppen Jakus és Vangerné. Régóta nem a Jakus-, kon­tra Fodor-ügy forgácsolja szét a szövetkezetet. Vezető­ségi tagságáról lemondott Farkas Tibor telepvezető, mert Fodor által becsapott­nak, félrevezetettnek érzi magát és bólintó János nem akart lenni. Tóth József, a motorszerelő részleg fiatal, energikus vezetője, aki 18 éve dolgozik a szövetkezet­ben és ott is tanult, szintén mellőzöttnek érzi magát, mert — mint a döntőbizott­ság tagja — nem Fodornak, hanem Jakusnak adott iga­zat. Ezért Fodor vizsgálatot rendelt el ellene, sőt... Tóth Józsefet most Kiváló Dolgo­zó kitüntetésre javasolta a szövetkezet pártszervezete. A vezetőségi ülésen törölték a listáról és Vangernét is. Fo­dor öccsét viszont elfogad­ták, listára vették. A párt­szervezet döntését segített le­söpörni az asztalról Sándor László is. Lám, így érvényesül az elvtelenség ott, ahol a fejet­lenség, a gyűlölködés, az in­trika uralkodik. Holott meg kellett volna szívlelni a sze­gedi NEB által tavaly itt végzett vizsgálat eredményét. A NEB vizsgálata is Jakust és azokat igazolta, akik nem hazárdíroznak a szövetkezeti tagság bizalmával, a szövet­kezet létével. Sajnos, a NEB vizsgálat kézhez kapott ered­ményét a párttagság előtt is öt hónapig elhallgatták. A nagy össze-visszaságban és acsarkodásban Fodor László most úgy ment el négyhetes elnöki továbbkép­zésre, hogy éppen csak vé­letlenül jelentette be a köz­gyűlésen, sietve, mintha ég­ne a ház. Senki illetékesre nem hagyott semmit, miután sok ember alatt megmozgat­ta a széket és elhintette a bizalmatlanság magvát. Lődi Ferenc ÁFOR-nak, erre kevés köz­ség képes! * Tajti Anna sokmindent ta­nult az elmúlt két évben, ahány elintézendő ügy, any­nyi tanulmány. Aligha le­hetne ráfogni, hogy ninps fantáziája az intézkedések-/ hez. Meghallotta, hogy áz olajosok utat akarnak építe­ni a határban, a szállító tankautóknak. — Nem lehetne a falun keresztül? — kérdezett rá. — A faluban rohangálja­nak a tartálykocsik? — Azt hiszem, nem kell lélekbúvárnak lenni a jós-* lathoz, hogy úgyis erre fog­nak jönni. A másik út sok kilométer kerülő... S ha úgyis erre veszik útjukat, miért ne nyerhetne a falu egy aszfaltozott utcát az ügyön? A jelek szerint nyerni fog­nak. A kívánságlistán ma­rad úgyis elég. Kellene tor­naterem, sporttelep, könyv­tár, klubterem, járda, víz­vezeték-bővítés ... Aztán két új napközis csoportot kelle­ne még szervezni, de nincs hozzá pedagógus létszám. Pedig sok gyerek jár ta­nyáról a körzeti iskolába, hajnalban kelnek s csak ké­ső délután tudnak főtt étel­hez jutni. Nagyon nagy gondja ez a szülőknek — konyhakapacitás van, csak pedagógus nincs. — Sok a gondja. — Igen. Az meg talán al­kat kérdése, hogy kétszeres energiával dolgozom, nekem bizonyítanom kell: egy fiatal is el tudja azt a munkát végezni, amit más. — Kérek most egy mo­solyt! Ez olyan nagyon, de nagyon komoly vallomás volt. Válaszul rámnevet. * Két éve megoszlottak a j vélemények róla a faluban. Mindenkit nem lehet végig­kérdezni, de hogy az embe­] rek megértők a közös gon­dokban, tudják, mire jutnak együtt, az a közvélemény formálódására is rávilágít. S 6 ennek kereszttüzében él. — Elégedett-e az elnöknö? — Régen rossz annak, aki elégedett! Ez talán butuska válasz, mert ha lehetősége­inket nézem — ugyan, mire elég az idei 646 ezer forint fejlesztési alap, vagy ötéves tervünkhöz a 3,2 millió? — akkor azt mondom: merész terveink vannak, de hogy mi minden elmarad! Másutt is így van, nem lehetünk tü­relmetlenek. Az emberek vi­szont megértik, a jelek sze­rint, hogy magunk erejéből sokat megoldhatunk. Azt hiszem, elégedett em­ber az, aki három kívánság : helyett egyet kíván: tudjon még többet tenni falujáért. A „kis Panniből" közben fiatalasszony lett, s odaha­za csakúgy be kell osztania a pénzt, mint a „szerényebb népgazdasági kereteket", meg csakúgy meg kell terveznie a munkát, mint az elnöki szobában. Férje, Nyári Ká­roly, Rúzsán a téesznél mű­helyvezető, s amikor a köz­ség villamoshálózatának fej­lesztéséről tárgyaltak, szak­tanácsokkal látta el az el­nökasszonyt. Ne csak a fia­talos lendületet, a szakértel­met is becsüljék a feleségé­ben. Szőke Mária Emlékezés Sándor Pálra Szolnok város tanácsa márvány emléktáblát helye­zett el Sándor Pálnak, a for­radalmi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának szol­noki szülőházán, a neves kommunista filozófus, pub­licista, fordító, pedagógus születésének 75. évfordulója alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom