Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

A2S,^á9ŐyÖlésí Könyvtár ^'iornányáfaöí törölve VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 78. szám 1976. április 1„ csütörtök Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János hazaérkezett Szófiából Kádár János, az MSZMP KB első titká­ra, a Bolgár KP XI. kongresszusán részt vevő magyar küldöttség vezetője szerda délelőtt elutazott Szófiából. Búcsúztatására a szófiai repülőtéren megjelent Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, valamint Konsztantin Tellalov és Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt Szénási Géza szófiai magyar nagykövet is. Kádár János szerdán délelőtt hazaér­kezett Szófiából, ahol a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának meghívá­sára a magyar pártküldöttség élén részt vett a BKP XI. kongresszusán. A küldött­ség vezetését Szófiában Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja vette át. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkárai, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Gyenes András, Győri Imre, Pullai Árpád, a Közoonti Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Benkei András belügymi­niszter, a Központi Bizottság tagjai, Rö­dönyi Károly közlekedés- és postaügyi mi­niszter, és dr. Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Hriszto Markov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. fi Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása Szerdán a Szaktanács szék­házában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára vezetésével megbeszélést folytattak a kormány és a SZOT vezetői. Tárgyaltak az 1976. évi népgazdasági terv eredményes megvalósításá­nak feltételeiről, a termelési célok elérésének feladatairól. Napirendre kerültek a mun­kaverseny-mozgalommal, a takarékossággal, a vállalati tervekkel, a munkafegyelem erősítésével, a most készülő kollektív szerződésekkel kap­csolatos időszerű tennivalók. Foglalkoztak a munkaerő­gazdálkodás helyzetével. A kormány és a SZOT ve­zetői elemezték az életszín­vonal alakulását meghatáro­zó tényezőket, az eddig meg­tett bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását és hatását. Szó esett egyes ellá­tási kérdésekről, és az elő­készületben levő intézkedés­ről, amely a dolgozók üdül­tetésének javítását szolgálja. A kormány és a SZOT ve­zetői áttekintették a korábbi k'"-ös elhatározások megva­lósításának tapasztalatait, és kijelölték a következő idő­szak legfontosabb tenniva­lóit. (MTI) munkcaakcíolc Köszönet és elismerés a társadalmi munkásoknak Természeti értékeink védelme Üiabb tálakat vontak oltalom alá Legielentösebb a pusztaszeri tá/védeimi körzet Üjabb tájakat nyilvánított védetté az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal, azoknak az országos és nemzetközi jelentőségű természeti érté­keknek a megóvására, ame­lyeket a technika' fejlődé­se következtében a pusztulás veszélye fenyeget. Puszta­szer környékét, a sümegi Mogyorósdombot és a Szeli­di-tavat jelölték most ki vé­dett területnek, a Péteri­tavon pedig madárrezervá­tumot alakítottak ki, a ter­mészetvédelmi hivatal elnö­kének határozata nyomán. Az újonnan oltalom alá vett területekkel százezer­ről több mint 140 ezer hek­tárra növekedett a termé­szetvédelmi területek nagy­sága, s a hivatal terve sze­rint a következő 10—15 év­ben további tájakat vonnak védelem alá — összes terü­letük eléri majd a 400 ezer hektárt. Mas államok gya­korlatát is figyelembe véve ugyanis, az ország területé­hez viszonyítva ekkora vé­dett terület elegendő a civi­lizáció terjedésével a kör­nyezetre nehezendő megter­helés ellensúlyozására. Ezek az „oázisok" menedéket nyújtanak a kipusztulásra ítélt növény, és állatvilág­nak, s élő múzeumként őr­zik természeti értékeinket. A most védetté nyilvání­tott tájak között legjelentő­sebb a pusztaszeri tájvédel­mi körzet. Ez a Csongrád megyében, Pusztaszer és a Tisza között húzódó terület szikes tavakat, legelőket rejt magában, de középkori épí­tészetünk néhány emlékét is megőrizte. A Duna—Tisza köze e jellegzetes tájának egyik érdekessége a Tisza holtágának kubikgödrei, a folyó szabályozásához in­nen hordták a földet Vásár­helyi Pál kubikosai. A táj növényvilágában olyan rit­kaságok is előfordulnak, mint a fonalas szittyó, a bajuszpázsit és a sziki őszi­rózsa. Madárvilága sem ke­vésbé érdekes, a Tisza hul­lámterének füzes-nyárfás ligeterdőiben fészkel egye­bek között a macskabagoly, a gulipán és a gólyatöcs, a meredek partokon pedig a már ritka tiszavirág tenyé­szik. A táj történelmi emlé­kei miatt is érdekes, Ópusz­taszer község határához honfoglaláskori műemlékek fűződnek, s itt lelhetők a XIII. századból származó monostor romjai. A védetté nyilvánított te­rületek egyben környezet­védelmi mintaterületül is szolgálnak, ezeken a helye­ken az ipartelepítés, vagy akár a mezőgazdasági mű­velési ág megváltoztatása is csak a Természetvédelmi Hivatal engedélyével lehet­séges. Az itt élő állatokat élettevékenységükben zavar­ni nem szabad, s a növény­zetben is tilos kárt okozni. Szocialista szerződés Huszonnégy vállalat gaz­dasági vezetője, párt- és szakszervezeti bizottságának képviselője írta alá szerdán Leninvárosban o Tiszai Ve­gyikombinát polipropilén­gyárának határidőre történő felépítéséről szóló szocialis­ta szerződést. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Tiszai Vegyi­kombinát szakszervesjeti bi­zottságának kezdeményezésé­re az építésben közvetlenül részt vevő építő- és szerelő­vállalatok a szocialista szer­ződésben vállalták, hogy a mintegy négymilliárd forin­tos költséggel megvalósuló, évi negyvehezer tonna poli­propilént előállító gyár lét­rehozásában a legszorosabban együttműködnek. Az új gyár — a magyar— szovjet petrolkémiai egyez­ményhez kapcsolódva — az 1975-ben üzembe helyezett olefinműben keletkező propi­lént dolgozza majd fel po­lipropilén műanyaggá. Ha társadalmi munkáról beszélünk, szólunk a cselek­vő segítőkészségről, az ön­zetlen tenni vágyásról, a példamutató közösségi ma­gatartásról, magáról a mun­káról, a szervezésről azon­ban viszonylag kevés szó esik. Pedig hát sokban azon múlik a társadalmi munka­akció sikere. Hiszen ha a jelentkezők nem kapnak szerszámot, anyagot, nincs megfelelően előkészítve munkájuk, érthető, ha ked­veszegetten távoznak. Saj­nos, korábban ilyesmire is akadt példa. Nagyon fontos tehát a jó szervezés. S hogy ez tekintélyes fejtörést okoz a felelősöknek, arra a leg­jobb példa a városi tanács vb társadalmi munkát szer­vező szakbizottságának teg­napi, szerdai ülése. Számos téma szerepelt a napirenden, például az el­múlt ötéves tervben Szege­den végzett társadalmi mun­ka értékelése, az idei szer­vezési feladatok és tervek, valamint a legközelebbi te­endők. Bár a IV. ötéves terv eredményeiről már beszá­moltunk, néhány adatot mégis hasznos feleleveníte­ni., Amíg a III. ötéves terv­ben a Szegeden végzett tár­sadalmi munka értéke 6,8 millió forint volt, a IV. öt­éves tervben már megha­ladta a 107 milliót, Évről évre többet tesznek Szeged lakói a városért, a közössé­gért, s egyúttal természete­sen önmagukért is. Igaz, a megyei település­fejlesztési versenyen minden esztendőben az utolsó he­lyen végez Szeged a váro­sok kategóriájában. Így történt ez most is. Hiszen az első helyezett Makó egy­egy lakójára tavaly 626 fo­rint értékű társadalmi mun­ka jutott, a szegediekre „csak" 229 forint. Csakhogy más a nagyságrend, ' hiszen Makón tavaly 18,8 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, Szegeden pedig 38,2 millió volt az ön­ként vállalt, a városért vég­zett munka értéke. Nem lenne teljes a kép és önér­tékelésünk, ha nem tennénk mindehhez hozzá, hogy a megyei városok között mesz­szemenően Szegedé az első hely, mert a bennünket kö­vető Miskolcon is csak 200 forint értékű társadalmi munka jut egy lakosra, Győrött pedig csak 49 fo­rint Nincs szégyenkeznivalója tehát Szegednek, akkor sem, ha a megye városai között nem ért el jobb helyezést. A munkások, a diákok, a vá­ros lakói kitettek magukért, s a jövőre nézve is biztató a folyamatos fejlődés. Már el­készültek az idei tervek, már érkeznek a felajánlások a tanács és a népfront kö­zös felhívására a tiszta, vi­rágos Szegedért mozgalom keretében. Társadalmi mun­kaakciót hirdetett a KISZ. Szeged városi bizottsága is, egy napot az ifjúsági házért mottóval. Az üzemek dolgo­zói az áprilisi kongresszusi műszak bevételének egy ré­szét a városi ifjúsági ház építési alapiára fizetik majd be. Azoknak a vállalatok a KISZ fiataljai pedig, ahol nem tudnak kommunista műszakot rendezni, és az egyetemisták április 24—25­én — vagy négyezren — városszépítő munkában vesznek részt a KISZ kong­resszusa tiszteletére. Természetesen nemcsak az ilyen kiemelkedő akciók jel­lemzik a városért végzett munkát, hanem olyan „ap­róságok" is, miijt például az, hogy a Kossuth Lajos su­gárúton a lakók • rendszere­sen locsolják az újonnan el­ültetett fákat. S hogy milyen fontos munkájuk, azt szo­morú adatok bizonyítják: megfelelő gondozás nélkül az újonnan ültetett fák jó része kipusztul. Rengeteg helye van Szege­den a városért, magunkért végzett munkának, hogy éle­tünket szebbé, kényelmeseb­bé tehessük új óvodai he­lyekkel, szép parkokkal, tisztasággal vagy árnyas fákkal. Biztatóan kezdődik az idei év, szép tervekkel, amelyekben az alapot az ed­dig végzett munka terem­tette meg, amiért köszönet és elismerés illeti a társa­dalmi munkásokat. Sz. I. A vámkezelés A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter 1976. április 1-ével módosí­totta, egyszerűsítette az utas­forgalomban behozható áruk és az ajándékcsomagok után fizetendő vám megállapítá­sát és csökkentette a vám összegét is. Az utasok által behozható, tehát vámkezel­hető áruk mennyiségét az új szabályozás a korábbinál korszerűbben és az emberek személyes szükségletéhez job­ban igazodva határozza meg. Egyszerűbb lett az aján­dékküldemények vámkezelé­se is, a kisebb értékű aján­dékcsomagok vámmentesek lettek, vagy az utánuk fi­zetendő vám összege csök­kent. Jó és rossz Alig egy hete szavazta meg az országgyűlés az új környe­zetvédelmi törvényt. A környezetünk védelme, megóvása tehát most már nemcsak igény, hanem mindannyiunk kö­telessége is. A véletlen folytán a törvényalkotás egybe, esett a fásítási hónappal. Óvodások, iskolások, üzemi és vállalati dolgozók láttak a kerti munkákhoz: faültetéshez, kerttakarításhoz, faápoláshoz. A Timár utcai óvoda nagy­csoportosai a Szent György téren szorgoskodtak. Az eldo­bott papírokat és tejeszacskókat gyűjtögették össze, söprö­gettek és apró gereblyékkel a pázsitot tisztogatták, hogy játékuk zavartalanabb legyen. Sajnos, ugyanezen a téren található egy vandál módon kitört kis fa. A rossz példát az óvó néni a gyerekeknek is megmutatta. Vajon mit szóltak hozzá az apróságok?!... Somogyi Károlyaá falvefcaáú 7 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom