Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

/ Kedd, 1976. március 30. Todor Zsivkov beszámolója a Bolg ar Kommunista Párt XI. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) hozzájárul a szocialista kö- jelentős eredményeket ho- Zsivkov —, hogy a terv néA nemzetközi kapcsolatok zösség gazdasági hatalminak zott hány mutatóját tekintve nem meghatározó tényezője a be- további erősítéséhez'' - je- _ Minden testvérpárt ma- teljesült." számolást időszakban az eny. entette ki. Zsivkov hangsu- ga dolgozza ki a forradalom Todor Zsivkov bejelentet7 L0lyaí"?t.és a kÜlon: V?. ,Sf°,v:|etlínl0h0Z íö," nemzeti méretekben érvé- te, hogy a BKP Központi böző társadalmi rendszerű zodő kétoldalú kapcsolatok nyes cáljai elérésének stra- Bizottsága jóváhagyás véal'fm°k bekts ef;ymás mel~ Jetentőségét a szocialista or- téglái es taktikai irányvona- gett a kongresszus elé terlett élésére vonatkozó lenini s/agok egymáshoz való vi- 1;it, a konkrét körülmények leszti „a Bolgár Népköztárelvek xnegszilárdulasa volt szunyának, egységének meg- figyelembevételével. Ezért sasig társadalmi-gazdasági — állapította meg a kong- sz.ilárditasaban. „Ami Bul- jelenlegi helyzetben növek- fejlődésének fő irányvonalaresszus ele terjesztett beszá- gariat illeti, — mondotta — szik minden pártnak a kö- it a hetedik ötéves tervben". molo clso, a világhelyzetről a fejlett szocialista társada- xös ügyért vállalt internaa BKP nemzetközi tervé- lom, majd a kommunizmus cionalista felelőssége fl C7nP:aJÍCt3 Ó'elfflrnil " " zsivkov hangoztatta, hogy öíü!' 01,010 kenységéról szóló részében építését nem tudja elképzelTodor Zsivkov. a BKP Köz- ni másként, mint az SZKP- a BKP nagy jelentőséget'tu- faifoeitncn ponti Bizottságának elsőtit- val és a Szovjetunióval való lajdonít az európai kommu- ICjsGűIl&űC kára. Az erőviszonyok a két szoros és sokoldalú együtt- nista és munkáspártok értekongresszus közötti időszak- milködés révén. kezlateinek, tevékenyen ki- Külön fejezetben foglalkoTodor Zsivkov ezután a veszi neszét az előkészítés zott a BKP KB első titkára ml/no fór'CUrj o 1 emlanM munkáidból. Törekszik arra a szocialista életforma fe.iban kétségtelenül a béke, a demokrácia, és a szocializkülönösen pedig a Szovjet- A BKP balkáni politikájá- mokrnta pártokkal A jövő- Ieten az emberről való gonunió és az Egyesült Államok ról szólva hangsúlyozta, hogy ben is fel fog azonban lépni doskodást, az életszínvonal közötti szerződések, valamint ® bolgár párt továbbra is a szociálreformizmus elíen, emelését szolgálja. A hatoaz európai biztonsági és megkülönböztetett jelentő- amely idegen a marxizmus— dik ötéves terv időszakában együttműködési értekezlet je. séget tulajdonít a s'omszé- leninizmus ideológiájától. a dolgozók reáljövedelme lentőségét. „Az új nemzet- dos szocialista országokhoz „A maolzmus degradáló- százalékkal emelkedett, közi légkör kialakításában és fűződő kapcsolatainak, mivel dósa úi szakaszba jutott — felülmúlva az előirányzott megszilárdításában döntő je- ez utóbbiakat fontos ténye- állapította meg ezután —, az 25—30 százalékot. A legalalentőségű a Szovjetunió, az zőnek tekinti a Balkán fél- imperializmus, fasizmus és csonyabb munkabér havi 65 SZKP hozzájárulása" — ál- sziget békéjének és biztonsá- revansizmus legagresszívebb levárol már 1063-ban 80 lelapította meg Todor Zsivkov, pának megszilárdítása, az erőivel, a békés egymás mel- vára^ emelkedett^ bar a terv majd rámutatott: „a béke- együttműködés előmozditá- lett élés és a társadalmi ha- M JÉ'" " || offenzíva elválaszthatatla- sa szempontjából. A beszá- ladás ellenségeivel lépett nul kötődik Leonyid Brezs- moló megállapítja, hogyRo- szövetségre, nyevnek, az SZKP KB fő- mániával az utóbbi években A Bolgár KP KB első titkára a Központi Bizottság beszámolóját mondja (Telefotó: BTA—MTI—KS) Fjodor Kulakov felszólalása Párt Bolgár Kommunista XI. kongresszusának titkárának nevéhez és tevékenységéhez." Elmélyíteni a szocialista integráció politikáját A BKP Központi Bizottságának első titkára ezután Bulgária és a többi szocialista ország dinamikusan fejlődő kétoldalú kapcsolatairól, a Varsói Szerződés Szer- mozgalomnak a világméretű vezetének és a Kölcsönös társadalmi haladásban és Gazdasági Segítség Tanácsé- annak meggyorsításában bénák fontosságáról szólott „A töltött szerepéről szólva Tosikeresen fejlődött az együttműködés, s Bulgária a jövőben Is erre törekszik. Jugoszláviára vonatkozóan kijelentette: „továbbra is tántoríthatatlanul folytatjuk a barátság és a kapcsolatok gának első titkára ezután a fejlesztésének politikáját... gazdasági és műszaki-tudoÜtemesen felfödik a gazdasági élet A BKP Kpzponti Bizottsáaz ötéves tervidőszak végére ' is csak 170 levát tűzött ki t^^S^. célul. Az átlagos havi nomi- Z^f^JfZl P0""^ 1-u 1 i ar Bizottságának tagja, a Kozponti Bizottság titkára, a bolgár testvérpárt kongreszszusán részt vevő az SZKP XXV. kongresszusa és a Bolgár KP XI. kongresszusa épp úgy, mint a többi testvérpárt kongreszszusai. közös célokat, a dolgozók érdekeit, a szocializmust, a kommunizmust és a szovjet békét szolgálják. — Évről évre növekszik a A szónok bevezetőben tol- szocialista közösség nemzetnálbér 124 leváról 14B levára nőtt. Csaknem kiegyenlítődött a szövetkezeti parasztok és az ipari munká- deletóció^vezetőie sok, valamint az alkalma- delegaC10 vezetojemácsolta a kongresszus részt- közi befolyása, hatékonyan Mind e eeioK teijositese- vevőinek ^ az egész bolgár fejlődik e közösség testvéri L^riSLióvoT « TtrVr népnek Leonyid Brezsnyev. együttműködése; aktív szerébzovjeruntovai es a RLbi „ SZKP KB főtitkárának pet tölt be a Varsói Szerzőmányos fejlődés kérdéseivel ^-t^I^^Í^L^it-szívélyes üdvözletét és jókí- dés szervezete, és a Kölcsöműködés fokozásának. A be- ,r4„cx„„if számolóban Todor Zsivkov vansaRa'Í; A társadalmi haladásért SőiozoszóivaAeimrddottéa • • hocv a két kongr esszus kö- álIást ^glalt a különböző zötf a beAházátok értéke szolgáltatások fejlesztése meihalad^f milliárd le! mellett Hangsúlyozta a lávát Bulgária a gazdasági ^^S^L^J A nemzetközi kommunista Bolgár Kommunista Párt tel jes mértékben támogatja a szocialista integráció elmélyítésének politikáját, a fejlődés ütemét tekintve ma mvos a világelsők között van. A ezer nös Gazdasági Segítség Ta—• A Bolgár Kommunista nácsa. Mindez közös, kollekPárt, a marxizmus—leniniz- tív erőfeszítéseink eredmémus tanítását követve, és a nye. testvérpártok tapasztalatát — A Szovjetunió Kommaalkotó módon alkalmazva, nista Pártja, a Bolgár Kom.fftlvomnn "tuuwn u^uukmvu, nisia r-uxija. h duiku" jvuiiiúví Tic^ri « biztonságosan vezeti az or- munista párt és a többi testíaKas Keszuii ei,_ s szágot a fejiett szocialista vérpárt határozottan törekV van. a - „ , • . V c.uyui u j cjicti ovu vapan l la líli uíuuai I luicndor Zsivkov emlékeztetett az nemzeti jövedelem öt év 3... lef TI , , íaKosra 13,a t(irsadalom építésének útján szik a világszocializmus po 1969. évi moszkvai tanács- alatt 46 százalékkal növe- négyzetméter lakóterület jut. kozásra s arra hoev az ott fedett, a munka termeié- " . Központi Bizottság — . . 7!™'s arra hogy az ott kenysége pedig több mint 44 mondotta - a lakáskérdés! hosszútávú célprogramok elfogadott antilmperlalista sz£zalékkal. Az ipari és a szociálpolitikája stratégia' megvalósítását, a jövőben is platform megvalósítása azóta mezőgazdasági termelés ará- probjémájának tekinti, és ja " - ja annak Közéleti napló BCCSCLATOGATAS zsef külügyminisztériumi álLosonczi Pál a Magyar lamtitkár elutazott KolumNépköztársaság Elnöki Ta- biából és latin-amerikai útnácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal. • az Országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta -Felipe Solari Swayne-t, a Perui Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről SZIKÉK GYULA VARSÓBAN Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság társelnöke a bizottság 14. ülésszakára hétfőn délelőtt Varsóba érkezett. A vendéget a pályaudvaron Kazimlecz Olszewski. a lengyel Minisztertanács elnökhelyettese fogadta. Az ülésszakon jelentős eredményekről adhatnak számot. A FŐVÁROSI TANÁCS KÜLDÖTTSÉGE BÉCSBEN A Budapesti Fővárosi Tanács küldöttsége Szépvölgyi Zoltán elnök vezetésével hétfőn délután az osztrák fővárosba érkezett* A Szépvölgyi Zoltán vezette küldöttség többnapos hivatalos látogatása alkalmával megismerkedik majd a bécsi városi tanács munkájával, és megtekint több építkezést. Látogatása idején, április 2-án nyitják meg a bécsi városházán a „Budapest köszönti Bécset" című kiállítást, amely fővárosunk életével ismerteti meg osztrák szomszédainkat. MARJAI JÓZSEF DÉL-AMERIKÁBAN Néhány napos bogotai tartózkodás után Marjai Jójának következő állomására, Venezuela fővárosába. Caracasba érkezett, ahol hétfőn megkezdte tárgyalásait. nva az 1970. évi 77.1:22,9-ről vasölja annak gyorsított 1975-ben 81,2:18,8-ra váltó- átfogó megoldását. — mondotta Kulakov. zicióinak megszilárdítására, — A bolgár kommunisták a nemzetközi kommunista és a szocializmusért vívott ne- munkásmozgalom, • korunk stratégiai b£z harcuk minden szaka- összes forradalmi erői egyszában, mindenkor szilárd ségének erősítésére. Határoé® és meggyőződéses intemacío- zottan harcolnak a jobboldanallsták voltak. A monar- 11 és a „balos" opportonizzott. Az iparnak a nemzeti A pártról szóló fejezetből chista-fasiszta rendszer elle- mus, a szocialistaellenes jövedelemből való részese- kitűnt, hogy a tizedik kong- ni harc éveiben a bolgár ideológia és a maoista polidése 49 százalékról 54,6 szá- resszus óta 90 320 taggal gya- kommunisták ezrei az inter- tlka ellen, zalékra növekedett. A mező- rapodott a BKP, amelynek nacionalizmus talaján álltak. Kulakov a továbbiakban gazdaság a kedvezőtlen idő- taglétszáma jelenleg 789 796. Az internacionalizmust iga- hangoztatta: az enyhülés jojárás ellenére nagy sikereket A Központi Bizottság be- zolta egész tevékenységével lenleg vezető Irányzattá vált a nemzetközi kapcsolatokban. A különböző társadalmi dekeinek lánglelkű harcosa. rendszerű államok közötti — Tökéletesen egyetértünk egyenrangú és kölcsönösen ért el, termelésének évi kö- számolójának ismertetését Georgi Dimitrov, a bolgár zepes növekedése 3,1 száza- Todor Zsivkov a Bolgár néo nagy fia, a dolgozók ér lék volt. E sikerek mellett a Kommunista Párt és a bolKözponti Bizottság jól látía gár nép, az SZKP és a szoa gazdasági élet nehézségeit cialista közösség, a marxiz- az önök jelszavával: „Két előnyös együttműködés kiés megoldatlan problémáit mus—leninizmus és a kom- kongresszus — egy célkitűis. „Nyíltan meg kell mon- munizmus éltetésével fejez- zés!" — mondotta Fjodor dani — hangoztatta Todor te be. alakulása minden nép számára érzékelhetően kedvező Kulakov, majd így folytatta: eredményekkel jártak. (MTT) BÁTYÁI JENŐ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből 53. A magyar városrendezés egyik nagy mestere, mint gimnazista diák került kapcsolatba Szegeddel. Hatalmas alkotó munkássága alapján alakja egybeolvadt Budapest rakpartjainak nagyszerűségével, a Népköztársaság útja és a Nagykörút nagyvárosi Jellegével. Reitter Ferenc Temesvárott született, 1813. március 1-én. Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában, majd Szegeden végezte. Itteni tanárai közül mindig szívesen emlékezett Horváth Cyrillre és Reisinger Árpádra. Oklevelét a pesti Mérnöki Intézetben szerezte meg 1835ben, majd öt évet az országos építészeti főigazgatóságnál töltött el, mint kezdő szakember. Ezt követően részt vett n Tisza és a Maros "térképezési, valamint vízműtani munkálataiban. Lányi Sámuellel ezt az igen nagy értékű munkát 1844ig végezték, de közben a Pozsony és Nagyszombat közötti lóvasút építkezéseit is vezette. A közlekedési minisztérium 1848-ban vasútépítési feladatokkal bízta meg. Idevágó munkássága különösen a Buda—Székesfehérvár és a Pest—Debrecen közötti vonalak megépítésével foglalkozott. Kiváló szakmai képzettségét hamar felisték. 185K»ben a helytartósági osztály ém'tészeti Igazgatósága főmérnökévé nevezték ki. Ebben a munkakörében kezdett el igazán kibontakozni városrendezői zsenialitása. A váci fegyház, a budai kapucinus zárda átépítése, a Császár és Lukács fürdők átalakítása fűződnek nevéhez. Ebből a korszakból való kiemelkedő alkotása: a dunai rakpartok kialakításának terve. Közben elkészítette a főváros építészeti ügyrendjét, a budai vár rendezési tervét, a Duna két partja vasútállomásainak összeköttetését híddal gondolta megoldani, amire szintén tervet készített. A rakpartok tervezése során merült fel benne a gondolat, hogy az 1838. évi árvízhez hasonló elemi csapás elkerülésére megoldást találjon. Ekkor készített el egy, Pest körüli, a Margit-híd környékétől a Csepel-szigetig — jó megközelítéssel a mai Nagykörút vonalát követve — hajózható csatorna építésére javaslatát. Az egész elképzelésből annyi eredmény lett, hogy a fővárosi Duna-szakasz szabályozását a parlament megszavazta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának megalakulásával. 1870-ben annak szakosztályfőnökévé nevezték ki. és nem sokkal később hosszabb külföldi tanulmányútra ment. miközben érdeklődéssel tanulmányozta London, Párizs, Berlin és München modern városrendezését és építészetét. A gazdag tapasztalatok hasznosítására itthon hamar kidolgozta a mai Népköztársaság útja és a Nagykörút rendezési tervét, amelyek elképzelései szerint váltak nagyvárosi jellegű, lüktető érpályákká. Időközben az országos építészeti rendszabályt, maid a főváros csatornázási programját is elkészítette. Reitter Ferenc napi gyakorló mérnöki munkássága mellett mindig szívesen vett részt a szakemberek fórumain, akárcsak diák korában az önképző körök munkájában. Mindezt azért tette, hoev széles körű evakorlatí tannsztalahnit és elméleti tudását mind többeknek átadja. Erre legjobb lehetőségül a Magyar Mérnök és Építész Egylet bizonyult, amely megalakulásakor, 1867-ben, alelnökévé választotta. Kiemelkedő városrendezői munkásságának elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia 1865-ben levelező tagjává fogadta. A sok munkával járt, kemény életmód egészségi állapotát elég hamar kikezdte, és életének 61. évében halt meg, Budapesten, 1847. december 9-én. Reitter Ferenc kiválóan képzeit, egész életén át vasakarattal dolgozó, munkaszemléletű mérnökember, akinél a legfontosabb érv mindig a tiszta ész értelme volt. Sokoldalúságát, lelkes, odaadó munkavállalását a vasút-, a víziút-, a középítkezés, a városrendezés és az adminisztrációs kérdések sikeres megoldása bizonyítja. Azon túl. hogy a mai mérnökgenerációk is elismeréssel tekintenek Reitter Ferenc életművére, jóleső érzéssel könyvelhetjük el magunknak, hogy ez a kiváló személyiség, mint a kegyesiskola növendéke, városunkban kezdte el bontogatni eredményekben oly gazdag életpályáját. A korra annyira jellemző klasszicista tervek szerint építették 1843-ban a ma is fennálló régi zsinagóga épületét. A tervek elkészítőiül Lipovszky Henriket és Lipovszky Józsefet tarthatjuk. Ugyancsak klasszicista a Kálmány Lajos utca 23. szám alatti Peternelly-ház. Szintén klasszicizáló templomokat építettek ez idő tájt Szőregre, Deszkre és Üjszentivánra, minden valószínűség szerint az itteni kőműves szakemberek közreműködésével. Griesser József vitelezte ki a Vedres István által tervezett rókusi iskolát, 1832-ben. Valószínűsíthetjük, hogy a Makóra épített vármegyeház terveit is Griesser készítette, azonban kivitelzésre mégis Giba Antal tervei kerültek. Heszler Ferenc és Gebhardt Jakab közösen fejezték be 1829-ben a kórház építését.