Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

Vasárnap, 1976. március 28. 58 ÖT ŰJ LENGYEL MINISZTÉRIUM A lengyel szejm törvény­Javaslatot fogadott el a leg­felsőbb ellenőrző kamaráról és öt új minisztériumot ho­zott létre; energiaipari és atomenergiaügyi, bányaügyi, fémipari, nehéz- és mezőgaz­dasági gépipari, és anyaggaz­dálkodási minisztériumot. Piotr Jaroszewicz miniszter­elnök előterjesztése alapján a szejm kinevezte a minisz­tertanács tagjait. MEGKEZDŐDÖTT A BT ANGOLAI VITÁJA A Biztonsági Tanács pén­teken a késő éjszakai órák­ban kezdte meg az Angola ellen elkövetett dél-afrikai agresszió kérdésének megvi­tatását. A tanácskozáson az Angolai Népi Köztársaság kormányának képviselője mellett meghívottként részt vesz Kuba, Egyiptom, Gui­nea, Konya, a Malgas Köz­társaság, Nigéria, Sierra Leone, Szomália és Jugo­szlávia képviselője ls. NEM EGYÉRTELMŰ IRÁNYVONAL Pajetta, az OKP KB tit­kára, aki a pártot a keresz­ténydemokrata párt kong­resszusán képviselte, szom­baton az L'Unttá, hasábjain interjú formájában adott értékelést a vezető olasz kormánypárt tanácskozásá­ról. Zaccagnlnl főtitkárrá választásit és a keresztény­demokrata balszárny kong­resszusi győzelmét úgy ér­tékelte, hogy „megerősödött a megújulási törekvés a KDP-ben, de ez nem páro­sult világos és egyértelmű politikai irányvonallal". TOVÁBBRA IS SŰLYOS HARCOK A libanoni válságról foly­tatandó konzultációkra szom­baton délelőtt Damaszkusz­ba utazott Kamui Dzsum­blatt, a libanoni haladó szo­cialista párt elnöke, Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője, va­lamint a libanoni haladó és nemzeti erők több képvise­lője. Bejrútban szombaton délelőtt változatlan heves­séggel folytatódtak a harcok. Súlyos összetűzések voltak a szállodanegyedben, Bejrút hivatali és üzleti negyedé­ben, valamint a fővárost övező hegyvidéki területe­ken is. CJABB SZADAT-BESZED Szombaton délelőtt Kairó­ban megkezdődött az Arab Szocialista Unió központi bizottságának ülése, Szadat elnök az ülésen elhangzott | beszédében kijelentette: re-l mélt, hogy Egyiptom a kö­vetkező év folvamán befejez­heti felszabadító háborúját A FEGYVERES HARC MELETT A Lusakában csütörtökön váget ért „afrikai mlnicsúcs­találkozóról" mindeddig nem adtak ki hivatalos közle­ményt. Zambiai és mozam­biki forrásokból azonban már jórészt kiszivárgott, hogy milyen közös álláspon­tot dolgozott ki a konferen­cián részt vett zambiai, mo­zambiki, botswanai és tan­zániai államfő. Lusakában a zambiai államfő és a kül­ügyminiszter, Maputóbnn pedig a mozambiki elnök nyilatkozott a tanácskozás­ról. Mind a mozambiki, mind zambiai részről azt hangoztatták, hogy az állam­fők a rhodésiai helyzet tár­gyalásos megoldásának ku­darca miatt a fegyveres harc mellett foglaltak állást. MEGHALT LIN YU-TANG Pénteken este Hongkong­ban, nyolcvanéves korában elhunyt Lin Yu-Tang kínai író. Több müve — köztük „A bölcs mosoly", „Mi kí­nalak", „Falevél a viharban" stb. — annak Idejéén ma­gyarul is megjelent. Lin, aki művelnek nagy részét ango­lul írta, nagy érdemeket szerzett a kínai klasszikus filozófia nagy alkotásainak angolra történt fordításában. Pártküldötfségeink hazaérkeztek Finnországból és Svédországból Kongresszus Szófiában A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége a Finn Szociáldemokrata Párt meg­hívására 1970. március 21—26. között látogatást tett Finn­országban. A küldöttséget Foek Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, parlamenti képviselő vezette. A küldöttséget fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és Martti Mlettunen miniszterelnök. A delegáció ellátogatott Tur­kuba. Az MSZMP küldöttsége hivatalos megbeszélést foly­tntott a Finn Szociáldemok­rata Párt küldöttségével, amelynek vezetője Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemok­rata Párt elnöke volt Foek Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésé­vel hazaérkezett Helsinki­ből az MSZMP küldöttsége. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára fogadta. A Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Központi Bi­zottságának meghívására 1976. március 24—27. között látogatást tett Svédország­ban az MSZMP KB küldött­sége Gyenes Andrásnak, a KB titkárának vezetésével. A küldöttséget fogadta Lars Werner, a Svéd Bal­oldali Párt—Kommunisták, elnöke. A magyar pártkül­döttség ellátogatott Malm.5­be, ahol a helyi pártszerve­zet vezetőivel és aktivistái­val találkozott. AZ MSZMP KB küldött­sége szombaton hazaérkezett Svédországból. A Ferihegyi repülőtéren dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője fogadta a küldöttséget. Az Argentin Kommunista Párt helyzetelemzése Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatban elemez­te a március 24-1 katonai puccs után kialakult helyze­tet. A nyilatkozat megállapít­ja, hogy a katonák hatalom­ra jutása nem volt váratlan esemény, hiszen a feszültség elérte a tetőpontját és szin­te büntetlenül garázdálkodó fasisztáid bandák terrorizál­ták az országot. A súlyos válság oka min­denek előtt az volt, hogy Pe­ron asszony kormánya el­utasította azoknak a társa­dalmi és gazdasági átalakí­tásoknak a megvalósítását, amelyekre a nép az 1973-as választásokon szavazatát ad­ta. A válság az argentin tár­sadalomnak két korhadt pil­léren — a földesurak és a nemzetközi monopóliumok uralmán — nyugvó egész társadalmi és gazdasági struktúráját érintette. A katonai junta program­nyilatkozataiban meghirde­tett célkitűzései közül több, bizonyos fokig n nép sürgető érdekeit szolgálja. így pél­dául azok az ígéretek, ame­lyek szerint törekedni fog­nak az egyenlőség elvén ala­puló parlamenti demokrácia megteremtésére és az alkot­mányos hatalom hatékonysá­gának helyreállítására. Az Argentin Kommunista Párt azonban — hangsúlyozza a nyilatkozat — a hatalomra került katonákat nem sza­vaik, hanem tetteik alapján fogja megítélni. Az Argentin Kommunista Párt a továbbiakban hang­súlyozza, hogy a katonai junta programokmányainak távolról sem fogadhatja el valamennyi tételét és távol­ról sem érthet egyet vala­mennyi cselekedetével. A nyilatkozat végezetül le­szögezi: a nép valamennyi vágyának és törekvésének valóra váltása érdekében egyesíteni kell az egész nem­zet demokratikus és hazafi­as erőit. Ez megteremtené a teltételeket a széles koalí­ción alapuló katonai-polgári kormány létrehozásához. Amennyiben a katonai jun­ta uralma csupán átmeneti szakaszt jelent a nép köve­teléseinek megfelelő kor­mány megalakításához, ak­kor ieltehető, hogv egv lé­péssel előbbre jutottunk. A legutóbbi öt esztendő társadalmi és gazdasá­gi építőmunkájában el­ért eredmények összegezése, az új feladatok kijelölése: ezek a legfontosabb napiren­di pontjai a Bolgár Kom­munista Párt holnap, hétfőn kezdődő XI. kongresszusá­nak. Bolgár testvérpártunk nagy jelentőségű tanácsko­zását pártértekezletek, az ország valamennyi dolgozó rétegét átfogó eszmecsere előzte meg, amelynek részt­vevői felmérték a X. kong­resszus óta megtett utat, felelősséggel foglaltak állást a kongresszusi dokumentu­mok főbb megállapításait és célkitűzéseit illetően. A kü­lönféle szintű tanácskozáso­kon megnyilvánuló nyílt, al­kotó szellemű légkör arról tanúskodik, hogy az ország dolgozó népe személyes ügyének tekinti a fejlett szocia'ista társadalom éoíté­sét, az Irányelvekben meg­határozott feladatok gondos megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy az össznéol vitában megmutatkozó magabiztossá­got és derűlátást a párt vi­lágos, a gyakortatl élet által bizonyított politikája ala­pozta meg, amely lehetővé tette, hogv Bulgária elmara­dott országból fehett lparl­agrér országgá váljék, to­vábbá. hogy a oárt az orszá­got alakító nagy munka kö­zepette sem feledkezett meg a dogozók életkörülményei­nek á'lnndó Javításáról, a szoclsHs'g demokrácia fej­lesztéséről. A társadalmi és gazdasági építőmunka eredményei szembetűn őek, ielentőségük azonban fokozódik, ha ösz­szevptiük ővet az ország íel­s-ibad"lásakor uralkodott állapotokkal. A harminckét esztendővel ezelőtti viszo­nyokra Jellemzőül hadd em­if'sük meg. hosrv akkor az orszúg gazdaságának a'aolát a felaprózott ** nrimitív me­zőaazdn«ág a"rntta. nmelv a nemzeti tövedelem 60 százn­'ékát tenmelte. a gyengén 'e'lett Inar oe^ta mindö«sza tő •záznlékát. Bu'eárla mai ütem*t teWnrtre Enrőnában az e'ső kazö't "an. »z éta'ak"lá«t tő! érzé­kpiteH. hnzy a pem'etl Jö­vedelem 56 száza'*kát ma már az ioar termeli. A töreMen fdllődés Jelle­mezte a X. kongresszus óta •1'alt öt esztendőt is. 1971— 1976-ban 46 százaikkal nőtt a nemzeti Jövedelem, a dol­gozók reáljövedelme 32. a •ovyaszfási alao 48 százalék­kal volt nagyobb, mint az előző ötéves szakaszban. Kü­lönösen sokat tettek az ala­csony fizetésűek és a dolgozó nők életkörülményeinek könnyítésére, tovább javul­tak a dolgozók lakáskörül­ményei. emelkedett a kultu­rális színvonal. E zek a figyelemre mél­tó eredmények csak­is a szocialista orszá­gokkal való sokoldalú együtt­működés fenntartásával és bővítésével születhettek. Amint arra a kongresszusi előkészületek során tartott egyik pártaktíva-értekezle­ten Todor Zsivkov is rámu­tatott: a szocialista integrá­ció már eddig ls Bulgária harmonikus fejlődésének legfőbb záloga volt, és az marad a jövőben is. Az együttműködést érzékelteti egyebek között az ls, hogy Bulgária részt vesz a KGST­tagországoknak az energia­és nyersanyagforrások hasz­nosítására Irányuló közös erőfeszítéseiben, így például az orenburgl gázvezeték, a Vlnylca és Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, valamint az uszty-llimszky eellulózgyár építésében. A BKP XI. kongresszusa minden bizonnyal megerősí­ti és újabb elemekkel gaz­dagítja majd a párt jól be­vált politikai irányvonalát, amelynek fő iránya a test­véri szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunió­val való szoro3 együttműkö­dés, a nemzetközi élet és a gazdasági építőmunka min­den területén. Bennünket, magyar kom­munistákat, valamennyi dol­gozót örömmel tölt el az a tudat, hogy a marxizmus— leninizmus eszméi alapján egyre erősödnek a kapcsola­taink, teljes az egyetértés éa az egység minden fontos el­vi és politikai kérdésben. A pártjaink és népeink kö­zöt'i internacionalista kap­csolat a magyar és a bolgár nép évszázadokra visszanyú­ló barátságára épül. Ez a ha­gyományos barátság akkor vált teljessé .amikor népe­ink az elnyomók ellen ví­vott sok évszázados harc után a szocialista forrada­lom útiára léptek, és most már több mint harminc esz­tendeje az élet minden te­rületén szorosan együttmű­ködnek. a Varsói Szerződés tagjaiként, a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország néneivel együtt har­colnak a közös célokért. A mgfvar néo soha nem 'éledi, hogy felszaba­dításában a szovjet harcosok oldalán részt vet­tek a bolgár nép legjobb fial is. Barátságunkat az ő kion­tott vérük pecsételte meg, s a barátság az elmúlt több mint három évtized alatt számos kézzelfogható ered­ményt hozott politikai, gaz­dasági és kulturális terüle­ten egyaránt. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának küszöbén újólag megerősít­jük azt az elhatározásunkat és közös törekvésünket, hogy a jövőben is egyesítjük erőinket az élet minden te­rületén, a magyar és a bol­gár nép, a szocializmus, a béke Javára. A magyar kom­munisták, országunk vala­mennyi dolgozója sok sikert kíván a Bolgár Kommunista Pártnak, a testvéri bolgár népnek országépítő szocialis­ta munkájában. K. & Magyarországra látogat Sztanko Todorov Lázár Györgynek, a Ma- ság Minisztertanácsának gyar Népköztársaság Mi- nöke április elején hivatalos nisztertanácsa elnökének meghívására Sztanko Todo- baráti látogatásra a Magyar rov, a Bolgár Népköztársa- Népköztársaságba érkezik. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány' és technikatörténetből 58. Szeged technikai múltjának, de művelődési életének ls jelentős dátuma 1801, amikor a ko­máromi születésű Grünn Orbán azzal a szán­dékkal telepedett le a városban, hogy könyv­nyomdát nyisson. Az 1801. augusztus 22-én kelt folyamodványéra a királyi engedélyt 1802. októ­ber 22-én kapta meg. Grünn Orbán munkásságát a város vezetői is támogatták, így történhetett meg, hogy a nyomda működését már 1801 no­vemberében, a királyi engedély megérkezése előtt megkezdte. Grünn Orbán 1828-ban bekövet­kezett halálát követően az üzemet özvegye, majd a külföldi útról hazatért nevelt gyermeke, Grünn János vezette. Saját gyermekük ls volt, Grünn Antal, aki minden valószínűség szerint vándor­lói ével alatt halt meg valahol. A szegedi nyomda életében nagy változást je­lentett Grünn János hazatérése. Időközben Kon­rád Keresztéig ls szándékozott nyomdát felállí­tani, de Grünn János érveléseit a város vezetői megértették, és így Konrád egyedül maradt kez­deményezésével. Grünn János nemcsak kiváló felkészültségű nyomdász volt, hanem Jó érzékű kereskedő Is. Hamar rájött arra is. hogy a nyomda mellé könyvkereskedést ls kell nyitnia. Ezt • tevé­kenységi körét 1846-ban tovább bővítetté, ami­kor papír- és írószerkereskedést ls létesített, nyomdája és könyvesboltja mellett. Grünn Já­nos az apai örökséget fokozatosan gyarapította, így elérte, hogy 1840-re már négy könyvsajtóval dolgozott. A nyomda legjobb megrendelője a városi tanács volt, de a későbbi években szép számmal Jelentetett meg könyveket, tanköny­veket, sőt 1844-tői kezdve, minden évben a sze­gedi kalendáriumot. A latin betűk mellett be­rendezkedett cirillbetűs szövegek szedésére is, az Itteni szerb lakosság kívánságának kielégítésére. Grünn a korabeli szegedi írók műveinek is ki­adója. Itt jelentek meg Dugonics András és Ved­res István örökbecsű munkái. A reformkor ér­telmet pezsdítő mozgalmától Grünn János is át­járatva, többször próbált lapot indítani Szege­den. Közel tízéves küzdelem és huzavona után, 1847-ben megkapta az engedélyt, de a laoot a kedvezőtlen körülmények miatt nem indította be. Az 1843-as szabadságharcnak nyomdájával Ingyen állt rendelkezésére. Az első szegedi hír­lap. a Tiszavidéki Üjság, 1849. január 1-én a Grünn-nyomdából került ki, és a második helyi lapot, a Szegedi Hírlapot is Itt nyomták. A szegedi Grünn-nvomdáról a történelmi messzeségből is azt kell mondanunk, hogy kora technikai szintjén állott, és termékeível a társa­dalmi haladásért kiemelkedően sokat tett. Mun­kál olyan szakmai igényességgel készültek a leg­egyszerűbb technikai viszonyok között, hogy még a mai embertől is csak megbecsülést és elisme­rést érdemelnek kt. A Grünn-r>yorndát 1857-ben Burger Zsigmond vette meg. ö indította el a Szegedi Hiradó-t, 1878 ig a város egyetlen újságát. Halála után öz­vegye, majd fia, Burger Gusztáv volt a nyomda­tulajdonos. A kedvezőtlen anyagi helyzet miatt Burger Gusztáv 1890-ben társat vett maga mel­lé, majd nem sokkal később a nyomda kicsúszott kezéből, Engel Adolf vásárolta meg. Engel távo­zásával. a múlt század közepén, az első szegedi nyomdát Traub ás Társa nyomdájával egyesí­tették. Az első szegedi nyomda kezdetben a ma is ál­ló, Széchenyi téri Grünn-házban volt, ahonnan az Oroszián utcába, később az Oskola utcába, és végül a Klauzál téri Burger-hézba költözött. A másik sokat em'ege'ett nyomda a Bába­nyomda volt, amelyet 1802-ben alapított Bába Imre. A tulaidonos nyomdáját megelőzően már könyvkötőként működött Szegeden. Halála után özvegye, majd fiai vezették a nyomdát. Ké­sőbb a nyomda Endrényiek kezébe került, ök in­dították az első szegedi napilapot, a Szegedi Napló-t. 1890-től a Szegedi Híradót is ők adták ki. A két testvér 1892-ben különvált, Endrényi Lajos a Tisza Lajos körúton rendezett be nyom­dát. A Bába-féle hagyaték egy részéből jött létre a múlt század kilencvenes éveiben az Engel-féle nyomda, a Dugonics tér 12. szám alatt A gyulai levéltárból előkerült okmány szerint a Várnay-nyomda 1873-ban alakult, a Kárász ut­ca 5. szám alatt, majd 189S-ban a Kárász utca 9. szám alá költözött. Az alapító Várnav Linót halála után a nyomda fiára szállt, akitől 1920­ban a Szegedi Városi Nyomda és Könykiadó Rt. vásárolta meg. Ebből a nyomdából alakult ki az államosítás után a mai Szegedi Nyomda. A Gönczi J. József-féle nyomdát 1890-ben ala­pították. Több lapot állított elő. ebben a nyom­dában készültek Horváth Cyrill gondozásában kiadott magyar klasszikus irodalom jeles alkotá­sai. A Délmagyarországi Hírlap- és Nyomdaválla­lat Rt. 1910-ben alakult, többszöri vándorlás után az üzem a Tisza Lajos körút 91 szám, majd a Jókai utca 4. szám alatt működött. A Koroknay-féle nyomda 1921-ben alakult meg a Temnlom téren, majd a Tömörkény ut­cába költözött. A Prometheus-nyomda 1928 és 1934 között mű­ködött, előbb a Dugonics, majd a Gizella téren. Az itt említetteken tű! még több kisebb nyom­da (Iritz, Alth stb.) működött a városban az el­múlt 150 év alatt. (Folytatjuk.) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom