Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
Vasárnap, 1976. március 28. 58 ÖT ŰJ LENGYEL MINISZTÉRIUM A lengyel szejm törvényJavaslatot fogadott el a legfelsőbb ellenőrző kamaráról és öt új minisztériumot hozott létre; energiaipari és atomenergiaügyi, bányaügyi, fémipari, nehéz- és mezőgazdasági gépipari, és anyaggazdálkodási minisztériumot. Piotr Jaroszewicz miniszterelnök előterjesztése alapján a szejm kinevezte a minisztertanács tagjait. MEGKEZDŐDÖTT A BT ANGOLAI VITÁJA A Biztonsági Tanács pénteken a késő éjszakai órákban kezdte meg az Angola ellen elkövetett dél-afrikai agresszió kérdésének megvitatását. A tanácskozáson az Angolai Népi Köztársaság kormányának képviselője mellett meghívottként részt vesz Kuba, Egyiptom, Guinea, Konya, a Malgas Köztársaság, Nigéria, Sierra Leone, Szomália és Jugoszlávia képviselője ls. NEM EGYÉRTELMŰ IRÁNYVONAL Pajetta, az OKP KB titkára, aki a pártot a kereszténydemokrata párt kongresszusán képviselte, szombaton az L'Unttá, hasábjain interjú formájában adott értékelést a vezető olasz kormánypárt tanácskozásáról. Zaccagnlnl főtitkárrá választásit és a kereszténydemokrata balszárny kongresszusi győzelmét úgy értékelte, hogy „megerősödött a megújulási törekvés a KDP-ben, de ez nem párosult világos és egyértelmű politikai irányvonallal". TOVÁBBRA IS SŰLYOS HARCOK A libanoni válságról folytatandó konzultációkra szombaton délelőtt Damaszkuszba utazott Kamui Dzsumblatt, a libanoni haladó szocialista párt elnöke, Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője, valamint a libanoni haladó és nemzeti erők több képviselője. Bejrútban szombaton délelőtt változatlan hevességgel folytatódtak a harcok. Súlyos összetűzések voltak a szállodanegyedben, Bejrút hivatali és üzleti negyedében, valamint a fővárost övező hegyvidéki területeken is. CJABB SZADAT-BESZED Szombaton délelőtt Kairóban megkezdődött az Arab Szocialista Unió központi bizottságának ülése, Szadat elnök az ülésen elhangzott | beszédében kijelentette: re-l mélt, hogy Egyiptom a következő év folvamán befejezheti felszabadító háborúját A FEGYVERES HARC MELETT A Lusakában csütörtökön váget ért „afrikai mlnicsúcstalálkozóról" mindeddig nem adtak ki hivatalos közleményt. Zambiai és mozambiki forrásokból azonban már jórészt kiszivárgott, hogy milyen közös álláspontot dolgozott ki a konferencián részt vett zambiai, mozambiki, botswanai és tanzániai államfő. Lusakában a zambiai államfő és a külügyminiszter, Maputóbnn pedig a mozambiki elnök nyilatkozott a tanácskozásról. Mind a mozambiki, mind zambiai részről azt hangoztatták, hogy az államfők a rhodésiai helyzet tárgyalásos megoldásának kudarca miatt a fegyveres harc mellett foglaltak állást. MEGHALT LIN YU-TANG Pénteken este Hongkongban, nyolcvanéves korában elhunyt Lin Yu-Tang kínai író. Több müve — köztük „A bölcs mosoly", „Mi kínalak", „Falevél a viharban" stb. — annak Idejéén magyarul is megjelent. Lin, aki művelnek nagy részét angolul írta, nagy érdemeket szerzett a kínai klasszikus filozófia nagy alkotásainak angolra történt fordításában. Pártküldötfségeink hazaérkeztek Finnországból és Svédországból Kongresszus Szófiában A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége a Finn Szociáldemokrata Párt meghívására 1970. március 21—26. között látogatást tett Finnországban. A küldöttséget Foek Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, parlamenti képviselő vezette. A küldöttséget fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és Martti Mlettunen miniszterelnök. A delegáció ellátogatott Turkuba. Az MSZMP küldöttsége hivatalos megbeszélést folytntott a Finn Szociáldemokrata Párt küldöttségével, amelynek vezetője Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke volt Foek Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével hazaérkezett Helsinkiből az MSZMP küldöttsége. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára fogadta. A Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Központi Bizottságának meghívására 1976. március 24—27. között látogatást tett Svédországban az MSZMP KB küldöttsége Gyenes Andrásnak, a KB titkárának vezetésével. A küldöttséget fogadta Lars Werner, a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták, elnöke. A magyar pártküldöttség ellátogatott Malm.5be, ahol a helyi pártszervezet vezetőivel és aktivistáival találkozott. AZ MSZMP KB küldöttsége szombaton hazaérkezett Svédországból. A Ferihegyi repülőtéren dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője fogadta a küldöttséget. Az Argentin Kommunista Párt helyzetelemzése Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatban elemezte a március 24-1 katonai puccs után kialakult helyzetet. A nyilatkozat megállapítja, hogy a katonák hatalomra jutása nem volt váratlan esemény, hiszen a feszültség elérte a tetőpontját és szinte büntetlenül garázdálkodó fasisztáid bandák terrorizálták az országot. A súlyos válság oka mindenek előtt az volt, hogy Peron asszony kormánya elutasította azoknak a társadalmi és gazdasági átalakításoknak a megvalósítását, amelyekre a nép az 1973-as választásokon szavazatát adta. A válság az argentin társadalomnak két korhadt pilléren — a földesurak és a nemzetközi monopóliumok uralmán — nyugvó egész társadalmi és gazdasági struktúráját érintette. A katonai junta programnyilatkozataiban meghirdetett célkitűzései közül több, bizonyos fokig n nép sürgető érdekeit szolgálja. így például azok az ígéretek, amelyek szerint törekedni fognak az egyenlőség elvén alapuló parlamenti demokrácia megteremtésére és az alkotmányos hatalom hatékonyságának helyreállítására. Az Argentin Kommunista Párt azonban — hangsúlyozza a nyilatkozat — a hatalomra került katonákat nem szavaik, hanem tetteik alapján fogja megítélni. Az Argentin Kommunista Párt a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a katonai junta programokmányainak távolról sem fogadhatja el valamennyi tételét és távolról sem érthet egyet valamennyi cselekedetével. A nyilatkozat végezetül leszögezi: a nép valamennyi vágyának és törekvésének valóra váltása érdekében egyesíteni kell az egész nemzet demokratikus és hazafias erőit. Ez megteremtené a teltételeket a széles koalíción alapuló katonai-polgári kormány létrehozásához. Amennyiben a katonai junta uralma csupán átmeneti szakaszt jelent a nép követeléseinek megfelelő kormány megalakításához, akkor ieltehető, hogv egv lépéssel előbbre jutottunk. A legutóbbi öt esztendő társadalmi és gazdasági építőmunkájában elért eredmények összegezése, az új feladatok kijelölése: ezek a legfontosabb napirendi pontjai a Bolgár Kommunista Párt holnap, hétfőn kezdődő XI. kongresszusának. Bolgár testvérpártunk nagy jelentőségű tanácskozását pártértekezletek, az ország valamennyi dolgozó rétegét átfogó eszmecsere előzte meg, amelynek résztvevői felmérték a X. kongresszus óta megtett utat, felelősséggel foglaltak állást a kongresszusi dokumentumok főbb megállapításait és célkitűzéseit illetően. A különféle szintű tanácskozásokon megnyilvánuló nyílt, alkotó szellemű légkör arról tanúskodik, hogy az ország dolgozó népe személyes ügyének tekinti a fejlett szocia'ista társadalom éoítését, az Irányelvekben meghatározott feladatok gondos megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy az össznéol vitában megmutatkozó magabiztosságot és derűlátást a párt világos, a gyakortatl élet által bizonyított politikája alapozta meg, amely lehetővé tette, hogv Bulgária elmaradott országból fehett lparlagrér országgá váljék, továbbá. hogy a oárt az országot alakító nagy munka közepette sem feledkezett meg a dogozók életkörülményeinek á'lnndó Javításáról, a szoclsHs'g demokrácia fejlesztéséről. A társadalmi és gazdasági építőmunka eredményei szembetűn őek, ielentőségük azonban fokozódik, ha öszszevptiük ővet az ország íels-ibad"lásakor uralkodott állapotokkal. A harminckét esztendővel ezelőtti viszonyokra Jellemzőül hadd emif'sük meg. hosrv akkor az orszúg gazdaságának a'aolát a felaprózott ** nrimitív mezőaazdn«ág a"rntta. nmelv a nemzeti tövedelem 60 százn'ékát tenmelte. a gyengén 'e'lett Inar oe^ta mindö«sza tő •záznlékát. Bu'eárla mai ütem*t teWnrtre Enrőnában az e'ső kazö't "an. »z éta'ak"lá«t tő! érzékpiteH. hnzy a pem'etl Jövedelem 56 száza'*kát ma már az ioar termeli. A töreMen fdllődés Jellemezte a X. kongresszus óta •1'alt öt esztendőt is. 1971— 1976-ban 46 százaikkal nőtt a nemzeti Jövedelem, a dolgozók reáljövedelme 32. a •ovyaszfási alao 48 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves szakaszban. Különösen sokat tettek az alacsony fizetésűek és a dolgozó nők életkörülményeinek könnyítésére, tovább javultak a dolgozók lakáskörülményei. emelkedett a kulturális színvonal. E zek a figyelemre méltó eredmények csakis a szocialista országokkal való sokoldalú együttműködés fenntartásával és bővítésével születhettek. Amint arra a kongresszusi előkészületek során tartott egyik pártaktíva-értekezleten Todor Zsivkov is rámutatott: a szocialista integráció már eddig ls Bulgária harmonikus fejlődésének legfőbb záloga volt, és az marad a jövőben is. Az együttműködést érzékelteti egyebek között az ls, hogy Bulgária részt vesz a KGSTtagországoknak az energiaés nyersanyagforrások hasznosítására Irányuló közös erőfeszítéseiben, így például az orenburgl gázvezeték, a Vlnylca és Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, valamint az uszty-llimszky eellulózgyár építésében. A BKP XI. kongresszusa minden bizonnyal megerősíti és újabb elemekkel gazdagítja majd a párt jól bevált politikai irányvonalát, amelynek fő iránya a testvéri szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szoro3 együttműködés, a nemzetközi élet és a gazdasági építőmunka minden területén. Bennünket, magyar kommunistákat, valamennyi dolgozót örömmel tölt el az a tudat, hogy a marxizmus— leninizmus eszméi alapján egyre erősödnek a kapcsolataink, teljes az egyetértés éa az egység minden fontos elvi és politikai kérdésben. A pártjaink és népeink közöt'i internacionalista kapcsolat a magyar és a bolgár nép évszázadokra visszanyúló barátságára épül. Ez a hagyományos barátság akkor vált teljessé .amikor népeink az elnyomók ellen vívott sok évszázados harc után a szocialista forradalom útiára léptek, és most már több mint harminc esztendeje az élet minden területén szorosan együttműködnek. a Varsói Szerződés tagjaiként, a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország néneivel együtt harcolnak a közös célokért. A mgfvar néo soha nem 'éledi, hogy felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép legjobb fial is. Barátságunkat az ő kiontott vérük pecsételte meg, s a barátság az elmúlt több mint három évtized alatt számos kézzelfogható eredményt hozott politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának küszöbén újólag megerősítjük azt az elhatározásunkat és közös törekvésünket, hogy a jövőben is egyesítjük erőinket az élet minden területén, a magyar és a bolgár nép, a szocializmus, a béke Javára. A magyar kommunisták, országunk valamennyi dolgozója sok sikert kíván a Bolgár Kommunista Pártnak, a testvéri bolgár népnek országépítő szocialista munkájában. K. & Magyarországra látogat Sztanko Todorov Lázár Györgynek, a Ma- ság Minisztertanácsának gyar Népköztársaság Mi- nöke április elején hivatalos nisztertanácsa elnökének meghívására Sztanko Todo- baráti látogatásra a Magyar rov, a Bolgár Népköztársa- Népköztársaságba érkezik. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány' és technikatörténetből 58. Szeged technikai múltjának, de művelődési életének ls jelentős dátuma 1801, amikor a komáromi születésű Grünn Orbán azzal a szándékkal telepedett le a városban, hogy könyvnyomdát nyisson. Az 1801. augusztus 22-én kelt folyamodványéra a királyi engedélyt 1802. október 22-én kapta meg. Grünn Orbán munkásságát a város vezetői is támogatták, így történhetett meg, hogy a nyomda működését már 1801 novemberében, a királyi engedély megérkezése előtt megkezdte. Grünn Orbán 1828-ban bekövetkezett halálát követően az üzemet özvegye, majd a külföldi útról hazatért nevelt gyermeke, Grünn János vezette. Saját gyermekük ls volt, Grünn Antal, aki minden valószínűség szerint vándorlói ével alatt halt meg valahol. A szegedi nyomda életében nagy változást jelentett Grünn János hazatérése. Időközben Konrád Keresztéig ls szándékozott nyomdát felállítani, de Grünn János érveléseit a város vezetői megértették, és így Konrád egyedül maradt kezdeményezésével. Grünn János nemcsak kiváló felkészültségű nyomdász volt, hanem Jó érzékű kereskedő Is. Hamar rájött arra is. hogy a nyomda mellé könyvkereskedést ls kell nyitnia. Ezt • tevékenységi körét 1846-ban tovább bővítetté, amikor papír- és írószerkereskedést ls létesített, nyomdája és könyvesboltja mellett. Grünn János az apai örökséget fokozatosan gyarapította, így elérte, hogy 1840-re már négy könyvsajtóval dolgozott. A nyomda legjobb megrendelője a városi tanács volt, de a későbbi években szép számmal Jelentetett meg könyveket, tankönyveket, sőt 1844-tői kezdve, minden évben a szegedi kalendáriumot. A latin betűk mellett berendezkedett cirillbetűs szövegek szedésére is, az Itteni szerb lakosság kívánságának kielégítésére. Grünn a korabeli szegedi írók műveinek is kiadója. Itt jelentek meg Dugonics András és Vedres István örökbecsű munkái. A reformkor értelmet pezsdítő mozgalmától Grünn János is átjáratva, többször próbált lapot indítani Szegeden. Közel tízéves küzdelem és huzavona után, 1847-ben megkapta az engedélyt, de a laoot a kedvezőtlen körülmények miatt nem indította be. Az 1843-as szabadságharcnak nyomdájával Ingyen állt rendelkezésére. Az első szegedi hírlap. a Tiszavidéki Üjság, 1849. január 1-én a Grünn-nyomdából került ki, és a második helyi lapot, a Szegedi Hírlapot is Itt nyomták. A szegedi Grünn-nvomdáról a történelmi messzeségből is azt kell mondanunk, hogy kora technikai szintjén állott, és termékeível a társadalmi haladásért kiemelkedően sokat tett. Munkál olyan szakmai igényességgel készültek a legegyszerűbb technikai viszonyok között, hogy még a mai embertől is csak megbecsülést és elismerést érdemelnek kt. A Grünn-r>yorndát 1857-ben Burger Zsigmond vette meg. ö indította el a Szegedi Hiradó-t, 1878 ig a város egyetlen újságát. Halála után özvegye, majd fia, Burger Gusztáv volt a nyomdatulajdonos. A kedvezőtlen anyagi helyzet miatt Burger Gusztáv 1890-ben társat vett maga mellé, majd nem sokkal később a nyomda kicsúszott kezéből, Engel Adolf vásárolta meg. Engel távozásával. a múlt század közepén, az első szegedi nyomdát Traub ás Társa nyomdájával egyesítették. Az első szegedi nyomda kezdetben a ma is álló, Széchenyi téri Grünn-házban volt, ahonnan az Oroszián utcába, később az Oskola utcába, és végül a Klauzál téri Burger-hézba költözött. A másik sokat em'ege'ett nyomda a Bábanyomda volt, amelyet 1802-ben alapított Bába Imre. A tulaidonos nyomdáját megelőzően már könyvkötőként működött Szegeden. Halála után özvegye, majd fiai vezették a nyomdát. Később a nyomda Endrényiek kezébe került, ök indították az első szegedi napilapot, a Szegedi Napló-t. 1890-től a Szegedi Híradót is ők adták ki. A két testvér 1892-ben különvált, Endrényi Lajos a Tisza Lajos körúton rendezett be nyomdát. A Bába-féle hagyaték egy részéből jött létre a múlt század kilencvenes éveiben az Engel-féle nyomda, a Dugonics tér 12. szám alatt A gyulai levéltárból előkerült okmány szerint a Várnay-nyomda 1873-ban alakult, a Kárász utca 5. szám alatt, majd 189S-ban a Kárász utca 9. szám alá költözött. Az alapító Várnav Linót halála után a nyomda fiára szállt, akitől 1920ban a Szegedi Városi Nyomda és Könykiadó Rt. vásárolta meg. Ebből a nyomdából alakult ki az államosítás után a mai Szegedi Nyomda. A Gönczi J. József-féle nyomdát 1890-ben alapították. Több lapot állított elő. ebben a nyomdában készültek Horváth Cyrill gondozásában kiadott magyar klasszikus irodalom jeles alkotásai. A Délmagyarországi Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. 1910-ben alakult, többszöri vándorlás után az üzem a Tisza Lajos körút 91 szám, majd a Jókai utca 4. szám alatt működött. A Koroknay-féle nyomda 1921-ben alakult meg a Temnlom téren, majd a Tömörkény utcába költözött. A Prometheus-nyomda 1928 és 1934 között működött, előbb a Dugonics, majd a Gizella téren. Az itt említetteken tű! még több kisebb nyomda (Iritz, Alth stb.) működött a városban az elmúlt 150 év alatt. (Folytatjuk.) *