Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

4 i Kedd, 1976. március 23. Szikrák között ^orosz szakos tanárok Verseny előtt! pillanatok. Á tágas teremben fekete falakkal három oldalról körülvett kamrák, bennük asztalkék. • Mindegyik mellett két fiú serénykedik, a versenyző és segítőtársa. Mindent kezük ügyébe helyeznek, ami az ívhegesztéshez szükséges: előre leszabott és lesimított lemezeket, össze-, erősítendő csődarabokat, fogót, elektródákat, védőpajzsot és salakoló kalapácsot. Lázasan készülődnek, ám sürgés-forgásuk kedves cammogássá szelídül a bokáig érő, súlyos védőköpenytől, a mngnsszárú, vastugtalpú bőrcsizmától. Vizsgálják n műszaki rajzot, tanakodnak, miként foghatnak hozzá a muakához. Pár perc múlva egymás után tölti el kékesfény n kamrát, mtnd több helyről hallani a villamos fv zümmögóshez hasonló hangját. Mit kell tudni a szakmáról? A verseny tisztasága érdekében mindenkinek egyforma munkadarabot kell elkészítenie, amelyeket öttagú vizsgabizottság minősít A zsürl elnöke Csurka Károly, a budapesti 7-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgfatója sok hasonló, versenyen vett már részt. A szakma kiváló tanulója versenyek mostani országos döntőjén nagy tapasztalattal lát munkához. Megértően nyilatkozik arról a 24 fiatalról, akik itt a DÉLEP tanműhelyében mutatják meg, mit tudnak mesterségükről. — Verseny közben sok olyan hibát követnek el a gyerekek Idegességükben, rutintalanságuk miatt, amely máskor, nyugodt körülmények körött nyilván nem fordul elő. Mindezt termérzetesen figyelembe vesszük az értékelésnél. Am azt is fontcw tudni, hogy e fiatalok, tanulóidejük végén Járnak, tehát hamarosan dolgozniuk kell. összegezve körülbelül annyit ván.nk a tanulóktól, amennyi kr>ze|tes képességű szakmunkásoktól követelhető. — A mércét azért ls állíthatjuk Ilyen magasra, mert a feltételek kiválónk, ilyen jól megszervezett versenyen még sohasem vettem részt. Minden fiatal új szerszámokat, eszközöket és védőruhát kapott, a termeket pedig ügyesen rendezték be. A szervezők a biztonság kedvéért -tűzoltókat hívtak a versenv Idejére, s nz egyik sarokban a DÍLÉP üzenv orvosa tart ügyeletet. Fölkészülés Nem sokkal később bebizonyosodott, milyen jól fölkészültek a reridezők a nehi -ségekre. Az egyik he(os-tőtrafó ugyanis elromlott. így meg kellett állnia a versenyzőnek. De máris gu-ították a jó trafót, s nénv másodperc múlva foíy11 :'>*t a munka. ( ográd megyéből két -sz részt a verser é epedig a megyei i. t köztese, a vásárhelyi < üa Sándor, valamint a : ző, a szegedi 600-as . cmujikásképző legjobbja, Fodor László. I^cit a DÉÍ.PP-nél Szűcs Pál srakpkintó, az intézetben pedig Kiss D >Z3ft tanárt készítette föl a versenyre. M'ndvégig jó) ment a gyakorlás, most mégis kissé elégedetlenül nézegeti a hegesztési varratokat. — Nem úgv sikerült, aho-"•'Ui szerettem volna, de a rázheget ztésnél még javíthatok. Segítőtársa Kispál MiklóS harmad íves szerkezetlakatos. Valnmennyl partner más szakmabeli, hogy ne tudjon hasznod szakmai tanácsokat adni a versenyzőnek. — Ml a dolga a segítőnek? — A darabokat össze kell állítanom, s gondoskodnom a tűzés utáni megtámasztásról. Van olyan varrat, amelynél vízszintesen kell vezetnife az elektródát Lacinak, s olyan is, amelyiknél függőlegesen. Aztán, ha szükséges, fogom a kalapácsot és leverem a salakot. Csala Sándor a HÓDGfiPnél tanulja a szakmát, ahol Földházi Imre az oktatója. Az iskolában Ormos Ferenc oktató segitette a versenyre való felkészülést Sokféle gyakorlatot kipróbáltak, s most kissé csalódott Osala Sándor, hogy nem tud mindent megmutatni abból, amit elsajátított. — Készítettem mindenféle varratot,, hegesztettem színesfémet ' és sokáig gyakoroltam a lángvágóét. Sajnos itt ilyen feladatokat nem kantunk, oedig nagyon szerettem volna. A vizsgabizottság elnökének az a véleménye, hogy olyan feladatokat kaptak a fiatalok, amelyek megoldása után világosan megmutatkozik, mit tudnak. Aki például hibátlanul elkészíti a varratukat, annak nem okoz gondot. a vágás sem. De takarékoskodni kellett, az idővel is,' hiszen ív- és gázhegesztésből egyaránt versenyezni kell a fiataloknak. A két munkadarab elkészítése körülbelül őt órát vesz igénybe. A hegesztő műhelyben minden palackon újak a mérőórák és a tömlők, újak a pisztolyok. Az egyik oldalon olyan asztalok sorakoznak, amelyeket erre az alkalomra készítettek, de a többi asztal is tisztán, átfestve várja a fiatalokat. Itt is nagy áz izgalom munka közben. Az egyik fiúnak lecsúszik a kesztyűje, s idegességében fogával próbálja visszahúzni. Van aki a gvújtószerszámot égett pisztolyával, mások meg a fogóban, a kalapácsban tennének kárt, ha Szabó József felügyelő, a DELÉP szakoktatója nem figyelmeztetné őket Természetesen türelmesen Inti a gyerekeket, hiszen tudja, hogy a hibák az idegesség rovására írhatók. Elmondja azt is, hogy az előbbieken kívül mire kell még vigyázni. v Hegesztés és lelkiismeret — Fontos a ke verőszárak helyes kiválasztása. Erre a hegesztendő anyag vastagságából is lehet következtetni. Nagyon lényeges az is, miként tartják a pisztolyt. A felsőkart mindie ki kell támasztani, máskülönben hamar elfárad, s akkor meg lehet nézni a varratot A terem sarkába lép, bekapcsolja a szellőzőt, majd folytatja: — Legnagyobb hibának mégis azt tartom, hogy a fiatalok általában nem tudták pontosan beállítani a palackok nyomását és nem mindig jól választják ki a keverőszárat. Ebből adódik a gyakran hallható durrgás is. Kicsi a nyomás, no meg közel tartják a pisztolyt a megolvadt fémhez, s a lyuk beszűkül. Amikor már nem tud kifújni a gáz, leveti a lerakódott réteget. Végül mindenki leteszi munkadarabját a számára kijelölt helyen. Hosszan tanácskozik a zsűri, milyen sorrendet állapítson m?g. Figyelembe veszi a varratok szépségét, jpságát, az elkészítés idejét. Szépen dolgoztak a gyerekek, bér az idegesség nyoma látszik egyegy darabon. A szakemberek úgy értékelik, hogy ez nem baj. Később a munkahelyükön nem kell kapkodniuk, nő a gyakorlatuk, s szebbek lesznek a varratok. MunVákájuk értéke sokkal inkább a lelkiismeretüktől függ. A varratok rötgen vizsgálata ugyanis nagyon . költséges, így legtöbbször 'csak a hegesztő tudja, milyen munkát végzett. Ha ügyes, becsületes, akkor jót. Szirák József megyei tagozatának munkája A szovjet kohászat óriása Még ebben az évben teljes kapacitással megkezdi a termelést. a világ legnagyobb nagyolvasztója KrivojHogban, amely évente 4 millió tonna nyersvasat ad. Sok tekintetben a krivoj-rogf nagyolvasztó építése és üzemeltetése kísérletnek is tekinthető — ennek kapcsán alakítják ki a később felépítendő még nagyobb kapacitású nagyolvasztók konstrukcióját. Az Ukrajna déli részén működő kohászati objektumot 1974 * végén állították üzembe. A rakodást és az olvasztás egész folyamatát automata tartja ellenőrzés alatt. A nagy teljesítményű ventillátoroknak köszönhető, hogy a levegő a nagyolvasztó közelében is mindig tiszta. • A kohászati termelés koncentráltságának és kapacitásának színvonalát tekintve a szovjet .ipar szilárdan tartja vezető helyét a világon. A tizedik ötéves tervidőszakban a nyersvastermelés közel 20 százalékkal nő, és 1980-ra eléri az évi 122 millió tonát. (APN—KS) Mint annak idején a sajtó hírül adta, 1975 novemberében megalakult az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége (MAPRJAL) Magyarországi Szekciójának Csongrád megyei tagozata. Fő céljának a tagozat egyrészt az orosz nyelv- és irodalomoktatás színvonalának emelését, másrészt az orosz és szovjet kultúra értékelnek széles körű társadalmi kisugárzását tekinti. Ennek érdekében a megyében működő orosz szakos pedagógusok és kutatók erőfeszítéseinek összehangolására, valamint a fenti célok elérésére hivatott állami és társadalmi szervek, intézmények munkájának koordinálására törekszik. A közelmúltban a megyei tagozat elnöksége áttekintette a megalakulás óta végzett munkát, és megszabta az elkövetkező hónapok teendőit. Az oktatás módszertani elősegítésére tervezett pedagógustársalgások a megye városaiban megkezdődtek, ezeken tanáraink a legrátermettebb vezetők Irányításával frissítik fel gyakorlati nyelvtudásukat. Vásárhelyen 3, Szentesen 2, a szegedi járásban, Makón, Csongrádon és Nagymágocson 1—1 csoport működik. Szegeden — szovjet pedagógusok és tisztfeleségek részvételével — a Bartók Béla Művelődési Központban folyik társalgás. Az egyetemi és főiskolai orosz tanszékek fnunkatársalnak bevonásával összeállítottuk a jövő tanév szakmai továbbképzésének tematikáját. Ennek keretében néhány fontos nyelvészeti és módszertani témát a szakma legjobb művelői első kézből adnak majd tovább a városokban és falvakban működő pedagógusoknak. Kezdeményezésünkre ismét megkezdődik az orosz szakos tanárok egymás közötti tapasztalatcseréje. Ezt különösen Indokolttá leszi az, hogy az utóbbi években sok, nyel« vileg jól képzett fiatal oktató került az iskolákba, nekik viszont pedagógiai tapasztalatban van sok tanulnivalójuk idősebb kollégáiktól. A tagozat fontosnak tartja e munka rendszeressé tételét. Különösen nagy jelentőségű az a kezdeményezés, hogy a jelenleg még képesítés nélküli falusi nevelők számára is rendeznek ilyen bemutató tanítást. A tagozat elvállalta a megye városaiban levő Gorkij orosz nyelviskola 18 tanfolyamának szakmai felügyeletét. Az elkövetkező hetekben legtapasztaltabb tanáraink látják el ezt a fontos teendőt, amivel bizonyára tovább sikerül emelni e népszerű, ma már mintegy 250 főt ellátó nyelvtanfolyamok színvonalát. Az orosz filológiai és metodikai kutatómunka elősegítésére kidolgozunk — mindenekelőtt az iskolai oktatók részére — egy olyan kutatási tematikát, melynek segítségével az eddiginél több pedagógust tudunk bekapcsolni a korszerű szaktárgyi kísérletezésbe, a módszertani megfigyelésbe. Közreműködünk a felsőoktatásban dolgozó kollégáinl^ kutatásainak egybehangolásában is. Ez év júniusában megyei ruszisztikai tudományos konferenciát rendezünk, amelyen az itt működő pedagógusok és felsőoktatási dolgozók számolnak be legfrissebb módszertani, nyelvészeti és Irodalomtörténeti kutatásaikról. Az orosz és szovjet irodalom népszerűsítésében — a TIT keretei között ls, de főleg az Iskolákban — jelentős munkát végez megyei tagságunk. Az elmúlt hónapokban megtartott irodalmi megemlékezések között a szakmai közvélemény is számon tartja á szegedi városi békebizottság által rendezett Lunacsarszkij-centenárlumot, valamint a szovjet kultúra hete alkalmából a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán megrendezett orosz nyelvészeti és irodalomtörténeti tudományos felolvasó ülést. Tagozatunk mindkét kiemelt rendezvény szervezésében és tartalmi lebonyolításában aktív részt vállalt. A közeljövőben ilyen terveiből a Szaltikov-Scsedrín születése 150. évfordulójára áprilisban rendezendő tudományos emlékülést említjük meg, melyet — tagozatunk közreműködésével — a főiskola orosz tanszéke szervez meg a JATE és az ELTE munkatársainak részvételével. A közeljövőben a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat — kezdeményezésünkre — a Szegeden tanuló orosz szakos hallgatók, a tagozatos osztályok tanulói és a tanárok részére a legjobb klasszikus művekből készült szovjet filmek, valamint — a .nyelvgyakorlás céljaira — nem szinkronizált filmek rendszeres bemutatását indítja el. Végül az elvégzendő teendők között jelölte meg az alakuló ülés az orosz szakos pedagógusok MAPRJAL-tagságának szervezését. Az elmúlt hónapok szervezési munkájának eredményeként jelenleg 252 tagot számlál a megyei tagozat. Ez jelentós szellemi kapacitás, melynek munkája megszabja a megye iskoláiban és felsőoktatásában folyó orosz nyelvoktatás és irodalomnépszerűsítés mindenkori színvonalát. Az MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökeinek a minap lezajlott tapasztalatcsereértekezletén a megyei pártbizottság beszámolója a tagozatunk munkáját a magyar —szovjet barátsági munka szerves részeként értékelte. Munkánk megkezdésének zökkenőmentessége csakúgy, mint eddigi eredményeink, jórészt a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya támogatásának köszönhetők. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi párt- és tanácsi szervek a most már helyi szinten meginduló munkánkhoz adjanak támogatást. Dr. Fenyvesi István tanszékvezető főiskolai docens, a megyei tagozat elnöke HAZASSAG I. kerület Szeged: Bóka János és Kiss Borbála, Szüts Tamás és Puskás Irén, Hízó István és Rózsa Piroska, Becski András ée Dávid Klára, Sándor István és Mahovies Erzsébet, Faragó István és Benkö Ilona, Kasza József es Soos Mária, Földvári Ferenc és Krenz Rosemarle, Farka* József és Huszti Mária házasságot kötöttek. ni. kerület Szeged: Papdi József és Komlós! Ilona házasságot kötöttek. MZlU.ETES I. kerület Szeged: Orbán Istvánnak és Lukács Juliannának Rita, Szel Mihálynak és Csikós Arankának Zsuzsanna, Lux Andrásnak és Sejben Erzsébetnek András Árpád, Börcsök Istvánnak és Puskás Erzsébetnek Róbert, Antal Józsefnek és Sajtos Évának Róbert, Szanka Sándornak és Bába Ilonának Judit, Kapitány Antalnak és Czutor Erzsébetnek Éva, Sándor Zoltánnak és Seres Margitnak Timea, Vecsernyés Istvánnak és Barna Évának Éva, Nagy Lászlónak és Kancsó Rónának Ildikó. Pataki Ferencnek és Balogh Editnek Ferenc, Vass Gábornak és Fábián Erzsébetnek Zoltán Sándor, Oláh Imrének es Juhász Emmának Imre, Tóth Gyulának és Szigeti Juliannának Krisztián. Kucsora Istvánnak és Csókást Erzsébetnek Erzsébet Anett, Markos Vilmosnak és Boda Ilonának Ildikó Márta, Farkas Mihálynak és Szilágyi Irénnek László. Makra Mihálynak és Molnár-Tóth Klárának Tamás Anasztáz, Pataki Istvánnak és Tóth Agnesnak Attila, Ördög h Istvánnak és Nagy Veronának István, Pálfl Györgynek és Marta Mariának Mária. Kovács-zenien Pálnak és Varga Rozáliának Helga, Berta Jánosnak és Márta Arankának Andrea, Meszlényi Mihálynak és Kékes Zsuzsannának Mihály Zoltán, Jójárt Jenőnek és Székesi Máriának Hajnalka, Granásl Péternek és Karácsonyi Máriának Zsolt, Széli Jánosnak és Kelemen Borbálának Borbála Anna. Csiszár Gézának és Szegedi Máriának Tünde, Farkas-Csamangó Jánosnak és Lengyel Zsuzsannának János. Galiba Ferencnek és Kusz Erzsébetnek Ferenc, Sándor Andrásnak és Fejes Erzsébetnek Barbara Zita, Reder Károlynak és Tóth Ágnesnek Ágnes, Bobály Györgynek és Borbás Erikának György, Barna Lászlónak Családi események és Sári Márinak Rita Barbara, Farkas Antalnak és Lukacs Máriának Gábor, Relgl Zoltánnak es Bene Magdolnának Imola Ildikó, Polczner Lajosnak és Seller Rozáliának András Péter, Szabó Istvánnak és Czlrok Erzsébetnek Beáta, Csontos Ferencnek és Btmford Máriának Róbert. B« 1'álnak és Csermák Máriának Mariann, Kocso Józsefnek és Tóth Évának Tibor, Pinczés Fülöpnek es Lakatos Veronikának Veronika,' Varga Zoltánnak és SzaUsznyó Ildikónak Zoltán, Szalai Sándornak és Kószó Máriának Krisztina, Fodor Imrének és Komócsin Irénnek CsHba. Tóth Sándornak és Acs Honának Sándor Gábor. Kríska Bélának és Nyilas Katalinnak Ágnes, Süli Lászlónak és Molnár Erzsébetnek László, Bélteki Sándornak éa Sipka Évának Éva, Wagner Andrásnak és Tasnádi Jolánnak Attila András, Abrahám-Furus Imrének és Aradi Zsuzsannának Imre, Nagy Ferencnek és Kemény Évának Ferenc Tamás, Kanalas Istvánnak és Roczkó Irénnek Mónika Irén, Laczi Istvánnak es Bartucz Olganak Tamás, Török Jenőnek és Vecsernyés Évának Éva, Tóth Zoltánnak' <as Bertalan Gyöngyikének Judith Györgyi. Horváth Marionnak ós Angyal Irénnek Bea, Hevesi Ferencnek és Török Máriának Gábor, Kaczkö Józsefnek és Mells Enierenciának József, Borsál Attilának és Ívjam Gizellának Almos, Rajtlk Tibornak és Keresztény Editnek Noémi, Martonosi Istvánnak es Szűcs Klárának Hajnalka. Németh Pálnak és Sebők Editnek Melinda, Németh Pálnak és Sebők Editnek Rita, HajdU Imrének és Révész Erzsébetnek Judit, Cyörgydeak Attilának és Szabó Ilonának László, dr. Kocsis-Savanya Gábornak e3 Rédal Anikónak Anikó Katalin, Juhász Antalnak és Nóvák Henriettének Krisztián Antal, KáUay Péternek és Gyevikt Máriának Péter nevű gyermekük született. ín. kerület Szeged; Ágoston Jánosnak és Pósa Rozáliának' Imre, Kürti Imrének cs Börcsök Rozáliának Róbert Zoltán, Nagy Zoltán Pálnak és Kálmán Tereziának Beatrix Andrea, Vass Lajosnak és Kapás Rozáliának Ertlca, Csöke Józsefnek ás Molnár Annamáriának Zsolt Józef, Vágó György Lajosnak és Tisóczkl Honának Ilona Gyöngyi, Kothencz Lajosnak es Horváth Máriának Edina, Nyári Imre Istvánnak és Ordögh Terézia Ilonának Róbert István, Szhuai Imrenek es Konya Ilonának Gabriella, Oergl Péternek éa Ajtai Rózának Róbert, Adára Istvánnak és Gyuris Máriának Csaba. Büttnér Károly Mihálynak es Szitás Máriának Zsuzsanna, Csernus Sándor Istvánnak és Tóth Annamárlanak Andrea Eszter, Farkas Imre Jánosnak és Marcii Erika Máriának Gábor Imre, Pajkó Andrásnak és Toldi Márianak Andrea Mária, tzsiás Istvánnak cs Kovács Zsuzsannának Zsolt Csaba, Fehér Józsefnek és Lados Ilona Erzsébetnek Zsuzsanna, Huszta Ferencnek és Farkas Erzsébetnek Dávid Ferenc. Böröez Antalnak és Makaf Klárának Zoltán. Szalai József Györgynek éa Tóth Ibolyának Erika nevű gyermekük született, KALALOZAS I. kerület Szeged: Szentjobbi Akos, Vetró József, Rőhrlch Józsefné Ernszt Anna, Szabó István, Táoal Sándor. Zámbó Géza. Szűcsi Károlyné Barna Erzsébet, Magyar Maria, Schnelder Imréné Vlasius Julianna, Dalmádi Ernőné Klonkal Ida, Körmendi Ferenené Valkai Ilona, Gergl János. Nagy LaJosné Tálas Mária, Mlkula Istvanné Szlancslk Mária, Kérdft Kálmán, Czlrok Ferenc, Fekete László, Csányl Istvánná Szilágyi Julianna, Mákul Józsefné Tóth Erzsébet, Vajda Istvánné Mária Rozália, Csányi Mlhályné Lehotal Ilona, Korom Jánosné Varga Rozália rneahalt. III. kerület Szeged: Kókai István, Lehotai István András, Molnár Imréné Szabados-Tóth Mária Rozália, Hajdú Jánosné Berta Julianna, Hódi Istvánné Gácser Mária. Dolllnger Imre Győző, Kálmán Lajosné Nagy Julianna, Toronvkőy Béláné Csernlk Mária. dr. Szántó Gáborné Csányi Mária, Molnár Gyula. Erős Józsefné Farka* Ilona, Fenvöábrahám Hugóné Pozsaji Zsófia, Aranyos Ferenc, Tlsóczki Ferenc. Szabó János. Schwarcz Llpótné Üveges Rozália, Horváth Lajosné Lakatos Mária meghalt. 5 V