Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

2 Péntek, 1976, március ,Í9. 7 Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Hel tetősével közvetlenül ösz­szefüggő területeken — a fel­készítés-kiképzés, a harcké­szültség érdekében — vég­zendő munkánkat. Ennek megfelelően emelnünk kell szervező munkánk, gazdálko­dásunk színvonalát; még to­vább kell javítani a kato­nákkal való foglalkozást, a róluk való gondoskodást és bánásmódot; tovább szilárdí­tani a rendet éa fegyelmet. A társadalom általános faj. lódésével összhangban folya­matosan emelkedik hivatásos és sorállományunk, polgári dolgozóink életszínvonala, szociális ellátottsága. A lak­tanya a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számára emberi hajlék ls, ezért Je­lentős erőfeszítéseket tettünk — és elhatározott szándékunk ennek következetes folytatá­sa. A fegyveres erőkhöz be­vonult sorkatonáink mintegy 23 százaléka nős, s ezeknek több mint a fele egy-, vagy többgyermekes. A politikai és állami szer­vek, volt munkahelyük, a katonai vezetés, parancsno­kaink, mozgalmi szerveink nagyon sokféle módon segí­tik nős, családos katonáink sokféle emberi, anyagi gond­jainak megoldásét. Ügy vé­lem azonban, ennek színvo­nalát és főleg szervezettségét még javítani kelL — Az elmúlt évtizedben végbement fejlődés rávilágí­tott arra, hogy jelenlegi hon­védelmi törvényünk nincs összhangban megnövekedett lehetőségeinkkel ós a mai kö­vetelményekkel. Ezért számos kiegészítő rendszabályt kellett hozni, amelyek azonban nem tud­ták megszüntetni a honvé­delmi törvény hiányosságait, nem pótolhatták az átfogó szabályozást A honvédelem átfogó, új­bóli szabályozását szükséges­sé teszi, hogy egy esetleges agresszió esetén a fegyveres küzdelmet a hadsereg vívja, de a háborút — szoros szö­vetségi rendszerben — a nemzet; ez az egész társada­lom legteljesebb erőkifejtését igényli. mind az érintett fiatalok, mind a társadalom érdeké­ben nyilvánvaló. Az állam­polgárokat érintő változások közül hangsúlyozottan a ka­tonai szolgálattal kapcsolatos szabályokról kívánok szólni. Az érvényes törvény a sor­katonai szolgálat maximális időtartamát 36 hónapban rög­zíti, a tényleges gyakorlat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szük­séglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hóna­pos szolgálat a fegyveres erők igényeit, a kiképzési is harckészültségi követelmé­nyeket kielégíti, nem kívá­nunk rajta változtatni. A ja­vaslat ezt törvényesíti. A vég­rehajtási rendelet a felsőfokú oktatási intézmények hallga­tóinak sorkatonai szolgálatát 18 hónapban tervezi megál­lapítani. A törvényjavaslat ezenkívül lehetőséget ad a honvédelmi miniszternek — egyéb okból is — 24 hónap­nál rövidebb szolgálati Idő megállapítására. Erre külö­nösen indokolt, egyedi ese­tekben, jórészt szociális okok­ból kerülhet sor. — Változást hoz a javaslat a tartalékos katonai szolgá­lattal kapcsolatban ls. Egy­részt lehetővé vált a hadkö­telezettség egész tartama alatt teljesíthető tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamának 25 százalékos csökkentése; másrészt a tar­talékosok igénybevételének rendszerét az élet követelmé­nyeihez igazítva rugalmasab­bá és differenciáltabbá kell tenni. A javaslat szerint az eddigi háromóvenkénti behí­vás helyett csak ötévenként vehetők igénybe a tartaléko­sok hosszabb időtartamú to­vábbképzés céljára, ugyanak­kor néhány napos gyakorlat­ra, ellenőrzésre gyakrabban is behívhatók. Ez a rendszer — amellett, hogy elsősorban a fegyveres erők érdekeihez igazodik — az érintett had­kötelesek, illetve a népgaz­daság számára is előnyős. vetelésben, hogy a militaris­ta köröket, a fegyverkezés­ből nagy hasznot húzó tőkés érdekeltségeket meg kell fé­kezni törekvéseikben. — A honvédelmi törvény tárgyalása kapcsán pártunk és kormányunk újra kifeje­zi készségét, hogy támogatja a Szovjetunió nagy jelentő­ségű kezdeményezéseit, az Egyestilt Államokkal a hadá­szati támadófegyverek kor­látozásáról folytatett tárgya­lásokat. Helyeseljük a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes és végleges eltiltására, az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendsze­rek kifejlesztésének és elő­állításának betiltására Irá­nyuló javaslatokat. Támo­gatjuk a leszerelési világér­tekezlet előkészítését és ös­szehívását. Részt veszünk a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyaláso­kon. Reméljük, hogy a NA­TO-országok feladják az egyoldalú katonai előnyök szervezésére irányuló politi­kájukat, és elfogadják az egyenlő biztonság elvét. — A szocialista országok összehangolt kezdeményezé­seinek célja: konkrét ered­mények elérése. Arra törek­szenek, hogy a nemzetközi kapcsolatokból kizárják az erőszak alkalmazásit, az erő­szakkal való fenyegetést. Honpolgári kötelesség Érdekvédelmi rendelkezések As Alkotmány rendelkezéseivel 0 összhangban — A honvédelem as egész társadalom ügye. Ennek meg­felelően a törvényjavaslat komplex módon szabályozza a honvédelmet, mint rend­szert; az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, to­vábbá az állampolgárok hon­védelmi feladatalt, kötele­zettségeit; valamint az ezek­kel kapcsolatos jogosultságo­kat — Űj vonása a javaslat­nak — mondotta —, hogy szabályozza a honvédelem rá nyitÍI.M rendszerét; a leg­felsőbb államhatalmi szerv­től a fővárosi, illetve megyei szervekig meghatározza a honvédelemmel kapcsolatos iránj/itasi feladatokat. Az al­kotmány rendelkezéseivel összhangban rögzíti as or­- taggyűlésnek éa ez Elnöki Tanácsnak az ország védel­mével összefüggő jogkörét. Külön említést érdemel az a rendelkezés, amely a rendkí­vüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanács létrehozá­sáról és feladatairól szól. Az alkotmány szerint az Elnöki Tanács rendkívüli viszonyok esetén honvédelmi tanácsot hozhat létre. Jogállásának és feladatai meghatározásának törvényi szabályozása — a felkészülés érdekében — azonban már most indokolt. — A Minisztertanácsnak kiemelkedő szerepe van az ország védelemre való felké­azitésében. — A javaslat régi Igényt elégít kl azzal, hogy törvé­nyi szinten teremt jogalapot a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített, fiatalok hon­védelmi oktatásba való be­vonására. Ennek jelentősége A férfiak hadkötelezettsé­gének felző korhatára jelen­leg — a tiazteket leazámítva — a betöltött 50. év. Ezt a javaslat SS évre emeli, amit — az átlagos életkor közis­mert növekedése mellett — elsősorban azt tesz Indokolt­tá, hogy a hadseregben széle­sedett a modem fegyvereket kiszolgáló személyzet köre, ahol nem annyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasztalat dominál. Röviden szólnom kell a nő­ket érintő hadkötelezettség­ről. Ez változatlanul kivéte­les jellegű, csak a meghatá­rozott szakképzettségűeket — például az egészségügy és híradás területén dolgozókat — terheli, 45 éves koruk be­töltéséig. Új a javaslatban, hogy- •ehhez béke Idején a nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és be­jelentési kötelezettség fűző­dik. Ismereten, hogy azok, akik sorkatonai szolgálatot nem, vagy nem a jogszabály által meghatározott időtar­tamban teljesítenek, ez idő szerint 36, illetőleg 24 hóna­pon keresztül honvédelmi hozzájárulást kötelesek fi­zetnl. A javaslat e kötelezett­séget — amelyet eddig ala­csonyabb azintfl jogszabály írt elő — törvényi szintre ajánlja emelni; a fizetési kö­telezettség időtartama pedig a végrehajtási rendeletben 34, Illetve 16 hónapban ke­rül megállapításra. A törvényjavaslat amel­lett, hogy megerősíti s hon­védelmi kötelezettséget tel­jesítők és hozzátartozóik ed­digi jogosultságát, kedvezmé­nyeit, alapot teremt érdek­védelmük szélesítéséhez, élet­körülményeik további Javítá­sához. Az érdekvédebni ren­delkezések nagy részét a tör­vény végrehajtására kiadás­ra kerülő minisztertanácsi rendelet tartalmazza — mon­dotta többek között a honvé­delmi miniszter. Tisztelt Képviselőtársak! — A szocialista társada­lom építése és védelme szo­rosan összefügg egymással. A honvédelem a szocialista építőmunkának szerves része. Ezért a honvédelmi kötele­zettség teljesítése, a fegyve­res szolgálat az állampolgár számára olyan, mint a mun­ka, vagyis életánek termé­szetes velejárója. Honpolgári kötelesség, melyet az alkot­mány elöir, a társadalom megbecsül. — A katonaidő, a katonai szolgálat az ifjú ember éle­tének értékéé időszaka, a hazaszoretet, a helytállás is­kolája. Ml tagadás, fiatalja­ink, és még a szülők között la, ha kis számban la, de vannak, akik nem így tekin­tenek a katonai szolgálat idejére, bár ezeknek a fiata­loknak többsége a katona­élet során maga ta rájön ar­ra, hogy azért vesz részt a kiképzésben, vállal és győz le nehézségeket, hogy a szo­cialista építés előre halad­jon, országunk erősödjön, ér­tékekben gazdagodjon. Ami­kor leszerel, a polgári életbe visszatér, ezt abban a tu­datban teheti, hogy helyére mások lépnek, akik vigyáz­zák békénket. Ezért minden Ifjú, amikor katonának szó­lítják, ehhez méltó érzéssel álljon a dolgozó nép hatal­mát, hazánkat, eszméinket szimbolizáló csapatzászló alá, s tegyen esküt a Magyar Népköztársaság államhatá­rának, belső rendjének vé­delmére. A katonáskodás alóli indokolatlan felmentés­nek, az elvtelen, részrehajló kivételezésnek nincs helye. — A katonai szolgálat for­málja az embert. A fiatalok élettapasztalatai és politikai ismeretei megalapozottabbá válnak, látókörük szélesedik, Jellemük fejlődik, a próba­tételek, a gyakorlatok fizi­kailag megedzik őket Erre a folyamatra jó hatást gya­korol, hogy a sorkatonák >0 százaléka tagja a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek. — Munkásosztályunk, né­pünk tettekben megnyilvá­nuló hazaszeretetéből példát merítve, a Magyar Néphad­seregben is meghonosodott a szocialista versenymozgalom. Különböző formáiban részt vesz — éa követelményeit teljesíti — a személyi állo­mány túlnyomó többsége. A versenymozgalom a szocia­lista nevelés fontos eszköze. Ai ország mindont mogad katonafiainak » Pullai Árpád: A honvédelem szocialista építomunkánk szerves része Tisztelt Országgyűlés! — Antikor • honvédelem­ről szóló törvényt a fejlődés igényeinek megfelelően új­raalkotjuk, célját változat­lanul abban jelöljük meg, hogy szavatolja hazánk biz­tonságát, népünk békéjét — mondotta bevezetőben Pul­lai Árpád, majd így folytat­ta: — A fejlett seodatíata tár­sadalom építésének elemi nemzetközi feltétele, a ma­gyar náp es egyben vala­mennyi nép erdeke, hogy a beko szilárd es tartós legyen. As emberiség nagy remény­ségét kifejező bekeprogram megvalósítását és folytatását — amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a közel­múltban hagyott jóvá — a kedvezően megváltozott nemzetközi erőviszonyok tet­ték és teszik lehetővé Ez a történelmi jelentőségű prog­ram a mi népünké is, as egész szocialista közösségé, az összes békeszerető erőé, s szerte a világban széles kö­rű bizalmat, támogatást él­vez. Bizonyosak vagyunk, hogy további munkánk, har­cunk révén újabb sikereket eredményez. — Fontos vonása a jelen­legi helyzetnek, hogy a tő­kés országok reálpolitikusai is felismerték: a nemzetközi kapcsolatokban nincs más lehetőség, mint e békéa egy­más mellett élés. Őszintén örülünk, hogy e törekvések eredményeként « BmmtkM az agresszív katonai töm- it, amig at enyhülés ellen­bök léteznek, az Egyesült aktivak, széles fronton a 11„L- WATV, szövetkeznek, addig szünte­Államok és egy sor NATO- [enül oondoskodju»k a hon. ország nagymértékben növe- védelemről. Ez nagy fontos­li katonai erejét és kiadása- ságú nemzeti ügy. Szilárd szocialista közösség életben uralkodóvá vált as enyhülés irányzata. Európá­ban as általános helyzet kedvező. A helsinki értekez­let megállapodásai megszab­ják a kormányok tennivaló­it, meghatározzák egyetemes felelősségüket Európa sorsá­ért -»- A nemzetközi viszonyok Javításának hívei voltunk, vagyunk és maradunk. Ez­zel áll összhangban honvé­delmi politikánk. Olyan fegyveres erőket és testüle­teket hoztunk létre, tartunk fenn és fejlesztünk, amelyek ezt a politikát magukénak vallják, s valóra váltását legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett történelmi Tisztelt Képviselőtársak! — Nem számítunk a nagy országok közé, nincs óriási katonai erőnk, de nem va­gyunk gyenge* és védtelen nemzet. Hazánk biztonsága akkor szilárd, ha szilárd a szocialista közösség bizton­sága. Népünk békéjének, szocialista építőmunkájának, nemzeti függetlenségünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy hozónk a Varsói Szerződés tagja. Hon­védelmünk ezáltal szerves része az összehangolt védel­mi politikának és tevékeny­ségnek. A Varsói Szerződés az ál­lamok új típusú szövetsége, döntő szerepe van a szocia­lista országok külpolitikájá­nak, békepolitikájának egyeztetésiben. Ezáltal nem­csak a résztvevők, hanem a kontinens többi népe érde­keit is szolgálja, korunkban legfőbb tényezőjű a világ biztonságának. Honvédelmünk megfelelő színvonalon tartásához az ország vezetése a szükséges feltételeket a gazdaság fej­lesztésével, a népjólét rend­szeres emelésével összhang­mc« éa bizto­sítja. Erre a célra a költség­vetés évente nemzeti jöve­delmünk 4 százalékát irá­nyozza elő. Ez arányban áll az ország teherbíró-képessé­gével. A Varsói Szerződés keretében megvalósuló kato­nai együttműködés lehetővé teszi, hogy anyagi eszköze­inket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüg­gő területekre összpontosít­suk. Kijelenthetjük: néphad­seregünk minden szükséges­sel rendelkezik ahhoz, hogy hivatásit teljesítse. Népünk tudja, hogy ez jelentős anya­gi erőket köt le. — A honvédelem érdeké­ben tett anyagi erőfeszítések szükségességét és eredmé­nyességét bizonyítja, hogy Európában 30 éve béke van, nem pusztultak el életek, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg érté­kek. Ha erre gondolunk, meggyőződéssel mondhatjuk: ez minden erőfeszítést, ál­dozatot megér, Tisztelt Országgyűlés! — Hazánk, a szocialista közösség országai, az embe­riség lelkiismeretét képvise­lő békemozgalom egységesek éa abban a ko­A nép éa *z ormág mindent megad katonafiai­nak, ami felkészítésükhöz, a szolgálat ellátásához, fejlö­déoükhöz szükséges. A sor­katonák életkörülményei évről évre javulnak. Ellátá­suk mindjobban igasodlk a fokozott követelményekhez, a polgári életben megszokott igényekhez. A táplálkozás kielégítő, a ruházat célsze­rű, ízléses. A laktanyák többségében kulturáltak, higiénikusak a körülmények, s az elhelyezés is otthono­sabb a korábbinál. Igaz, ez még nem mindenütt van így. A laktanyák karbantartása, felújítása, a körülmények javítása további erőfeszítése­ket Igényel. A kormány, a hadsereg vezetői, a parancs­nokok ezt tudják, és számon tartják, a gondoskodást terv­szerűen fejlesztik. — örvendetesnek és ugyanakkor természetesnek is tartjuk, hogy a hadsereg­ben — néhány egyedi bot­lástól eltekintve - a légkör szocialista szellemű. kultu­rált, emberhez méltó — mondta Pullai Árpád, maid fegyveres erőink jelentős népgazdasági szerepéről be­szélt: — A néphadsereg műsza­ki-építő alakulatainál kato­nák feladatalkat fontos épít­kezéseken old iák meg. A TV. ötéves terv Idején 12 milli­árd forint ül értéket hoztak létre. Részt vetlek például a Gagarin Hőerőmű, több cementgyár, az Orosházi Síküvegyár, a budapesti metró kelet-nyugati la éa ozámoa lakótalap épí­tésében, az algyői olajmaző feltárásában, utak, vasútvo­nalak korszerűsítésében. Je­lenleg is ott vannak Lenin­város több új ipari üzemé­nek éa as Ml-es autópályá­nak ez építésénél, e paksi atomerőmű alapozásánál, é« más létesítményeknél. Ered­ményesen, fegyelmezetten dolgoznak, vállvetve a beru­házások mós építőivel. A katonák segítenek a ter­més betakarításában, az ele­mi károk elhárításában. Ott vannak a gátakon, példát mutatnak az árvízi védeke­zésnél, a mentésben és a helyreállításban. Az 1070-es tiszai áradás leküzdésében több mint 12 ezer katona érdemelt kitüntetést, emlék­érmet. Katonafiataljatiik a kritikus, nehés helyzetekben is áldozatkészen, keményen helytállnak, s a nép köré­ben ezért Is megbecsülés övezi őket. — A fegyveres erőkre a kiképzésen kívül az a fel­adat hárul, hogy folytassák a fiatalok nevelését, amit a család, az iskola elkezdett, saj#tos módon járuljanak életre, a munkára. Az If­jak ezrei a hadseregben, a fegyveres erőknél válnak aktív kö&lsségl emberré. Az a fiatal, akt tisztességgel le­szolgálta katonaidejét, bár­hová kerüljön Is — munka­helyre vagy egyetemre, főis­kolára — az ország dolgai­ról többet tud, s többnyire nagyobb a felelősségérzete. A néppel összeforrva •mr A sorkatonai szolgálat fokozottabb elismeréseként a közelmúltban felemelték a katonák illetményét. Rende­ződött a leszereltek munka­bére, amely nem lehet ala­csonyabb, mint azoké a dol­gozóké, akikkel bevonulásuk előtt azonos munkakör tea ós munkabérért dolgoztak. A sorkatonai szolgálatot telje­sített dolgozókat — a lesze­relést követő két éven be­lül — a lakásépítés vállalati támogatásánál, és a tovább­tanulásban előnyben kell ré­szesíteni. Az eddigi intézke­désekkel «aég oem merítet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom