Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

/ Szerda, 1976. márcins 17. Megérkezett a 126-os Polski FIAT A Zsiguli ezentúl Lada néven kerül forgalomba A személygépkocsi-ellátásról, az autótulajdonosokat és a megrendelőket érdeklő változásokról tájékoztatta a sajtó képviselőit kedden Csűri István, a Merkúr vezérigazgatója a vállalat központjában. Beszámolt arról, hogy a IV. ötéves tervtörvényben előírt 300 ezer — 340 ezer személygépkocsi helyett a tervidőszakban a szocialista országokból csaknem 360 ezret szereztek be és értékesítettek, ezzel elérték alapvető üzletpolitikai céljukat, a személygépkocsi-ellátás maximális javítását. A legtöbb gépkocsit, 90 ezret, tavaly adták el, 82 ezret magánvásárlók, 8000-et közületek vettek meg. Az értékesítés növelésével együtt megteremtették az új és a használt személyautók kereskedelmi hálózatának alapját, a debreceni és a győri új autóteleppel öt vidéki használtautó-kirendeltség megnyitásával megkezdték a hálózat decentralizálását ls. A múlt évre tervezett autóújdonsájf, a Polski FIAT 126 P kiskocsi szállítása a vállalaton kivül álló okok miatt csak nemrégen kezdődött, ezért csak most, várhatóan április elején, kezdik meg kiadását. Ezt a típust amelyből az idén 2550-et várnak,- szakaszosan, egyelőre csak a Trabant előjegyzéssel rendelkezőknek ajánlják fel. Januártól ugyancsak az idén 79 000 személygéptípusmódosítást fogadnak el kocsi importjával számol, a már korábban előjegyzett köztük 30 ezer Lada, 28 500 Zsigulikról a Vaz 21011-es Trabant és Wartburg, 10 típusra, a Lada—1300-asra, ezer Skoda, s több mint 5 amelyre eddig csaknem há- ezer Polski FIAT kerülhet romezren „álltak át". Eldőlt piacra. Ez évi szállításra jeegyébként a népszerű szov- lenleg csak Skodára és a jet kocsikkal kapcsolatos Polski FIAT 1500-asra, jövő néwita. Az Avtoexporttal évre a Ladákra vesznek föl egyetértésben a Zsigulikat ezentúl Lada márkanéven hozzák forgalomba. A Merkúr egyébként a jelenlegi szerződések alapján megrendelést. A Merkúr tavaly 18 ezer használt autót értékesített, forgalma öt esztendő alatt több mint megkétszereződött. Könyvkiállítás a Hadtörténeti Múzeumban A Zrínyi Katonai Kiadó negyedszázados tevékenységét bemutató könyvkiállítás nyílt kedden a Hadtörténeti Múzeumban. A huszonöt év gazdag terméséből válogatott kötetek között megtalálhatók a hadtudományi- és katonapolitikai művek és a szépirodalmi alkotások. Részt vettek a megnyitón a testvéri országok katonai kiadóinak vezetői is. Megnyitó beszédet Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes mondott Szegedi művészek zenekari estje Érdekes, sokrétű és tanul- éveiben komponálta költői, kov. Sztravinszkij, Hindeságos koncertnek voltunk ta- túlcsorduló érzelmekben gaz- mith, Sosztakovics és még núi hétfőn este: a Szegedi dag remekművét, az Egy ván- sokan mások. A másik égeSzimfonikus Zenekart Pál Ta- dorlegcny dalai című dalcik- tőén sürgős és fontos feladat más vezényelte. Már az első lust. Azonban ez a 90 éve volna, minél nagyobb számszám, Szőllősy Andris IV. született mű is szokatlan vi- ban bemutatni a mai külfölConcertójn is komoly prob- lágnak bizonyult a szegedi di és magyar szerzők zeneiémákat vetett fel. A mű Jó, ^?,ekar számára. Gyímesi kari művelt és a karmester érti a művet. » A hangverseny csúcsportntonistaja, mint dalenekesis ját Bartók III. ZongoraverAzonban a zenekarnak ez a sikerrel használta fel gazdag senye jelentette, Bódás Péstílus olyan szokatlan volt, operaánekcsi pályáján szer- ter szólójával. Ha Bódás zehogy elég bizonytalan elő- 7-ett tudását, gyakorlatát. Fel- neszerző volna, azt mondaadást produkáltak. Többpró- v^f ^nf^ nám rÓla' hogy a ÍOrm& ™ mMOTA,<ihh pattogosabb volt, mint aho- tartalom tökéletes egységbe érettebb, meggyőzőbb azamahleri zenéből és olvad „ ZoneoraművLi előadásban hallottuk volna viláttkétJb61 következnék- a Zongoramuvészi e-t a szép zenekari darabot . ,, , következnek a nagyságát így lehetne jellee„t a szép zenexan oaraooi. tempók iassabbak, a zenekaMahler a múlt század 80-as A postás: bácsi. Akkor is, lelősségével lehet csak elha bátran fiamnak szólít- tüntetni. Ehhez hozzótartohatná a nyugdíjára váró há- zik az is, hogy nyugodt lelzaspár, s akkor is, ha a há- kiismerettei bízza rá valaroméves unoka fut elé, ami- kire másnak a pénzét. Márkor meglátja vállon függő pedig ez csak akkor lehetjókora táskájával. Ez a meg- séges, ha valamelyest ismeszólitás nem célzés a korá- ri az illetőt, s bízik ls benra, inkább a bizalom jele. ne. De nem minden postást Mindezt miért vetettük bácsizunk és nénizünk. Van- papírra? Azért, mert mintha nak kerületek, amelyekben a kelleténél könnyelműbben még meg sem szokják az új bánnánk a pénzzeL Mintha levélkihordót, egy szép nap kiment volna divatból az, ismét másik arc jelenik meg h°Sy értesítést hagyjon a a föltárt ajtó előtt. Pedig Postás, ha utalványa érkeamíg a kölcsönös ismeretség zett valakinek, aki esetleg és a bizalom kiépül több hetek éta türelmetlenül var száz. netán ezer család és a a pénzre. Közben meg előpostás között, ahhoz idő fordulhat, hogy vagy a kell. Ahhoz is, hogy a pos- nagy bortáskában lapulnak lás felmérje a. házon belül a százasok, vagy valamelyik a barátság erővonalait: kit szomszéd asztalán. Hol az kivel fűz össze jószomszédi egyiknél, hol a másiknál, kapcsolat és netán, ki kinek osak éppen nem tud róla a a haragosa. A tapasztalat, címzett Az lenne helyes, ha az ismeretség a legnagyobb a Postás módot találna arra, segítőtársa a postásnak. ho8y legalabb szóban megNem kívánunk túl sokat e~szoSf ve^Tát a naphosszat talpaló eme e- ' küldeményeit Egy tekét jaro, a penztahordas tíJ vagy négyemefetes összes lakójánál mégsem kifelelősségével is sújtott kézbesítőktől? Azt hiszem nem. ^elh^t Azért sem, mert a hozza tartozó családok, emberek ismerete foglalkozása naposabb oldalát jelenti, és van valami szép abban is, míg az ember nap mint nap, bízva abban, elküldték a pénzét, csak éppen vándorútját járja. Az intézményeknek is meg kellene fontolniuk: az mezni: zenélésmódja túl van ri hangzás még puhább, lí- m értelem érzelem kettősraibb lehetett volna. A zene- ségén> mindkettőt magában kar többször elfedte az ének- foglalja ^ szjntetizál3a. ügy hangot. precíz^ hogy lebilincselően Szőllősy és Mahler művei- zenei> és úgy érzelmes, hogy r.él igen élesen derült ki, mi- az értelem kontrollját sohalyen egészségtelen következ- sem veszíti e, Nem zongora. ményekkel jár hangverse- verseny zongoraszólamát játnyeink egyoldalú műsorpoli- szottaj hanem zenemű előtikaja. Egész sor valóban adásának képezte alkotórénagy zeneszerző van, akinek szét: figyelmes, érzékeny kamüvei alig-alig vagy egyál- marapartnerként játszott talán nem szólaltak meg Sze- együtt> iéiegzett együtt a zegeden. Hogy csak a szimfo- nekarral. Az együttes itt nikus műveknél maradjunk, nyújtotta az est legjobb proolyan klasszisok amaradnak duk0ióját. A hangzás egyennálunk az ismeretlenség ho- súiyát csak néha zavarta a mályában, mint Grieg, Síbe- fószölamok elégtelen kiemelius, Mahler, Reger, Borodin, jése. Szkrjabin, Rimszkij-Korsza- Huszár Lajos Velős csont. Levesben. Akinek említem, összeszalad a nyál a szájában. Senki nem tudja megmondani, mikor látott utoljára. Nem főznek az asszonyok mostanában velős csontból levest. Nem szeretik? Visszakérdeznek: van még olyan a világon? Idekukkant kisebbik lányom a papírra, látja az első szót, csettint egyet a nyelvével, aztán gyermeki őszinteséggel kioktat: megint nem jót írsz, apa! Olyat írjál, amit meg is lehet enni. Te mikor láttál utoljára velős csontot? Hová lett a boltokból? Futószalagon vágják nálunk az állatokat, kinemesítették volna belőlük a csontot? Azt mondják a vágóhídon, töméntelen sok van, de nem kell a kutyának se. Fölrakják a teherautóra, elviszik Vásárhelyre, beöntik a gyárba, és takarmány lesz belőle. A velős csontból? Ember ellen való vétek. Tudjuk. A kereskedelemnek nem kell. Azt mondja, nagyobb helyet foglal el, mint a karaj. Munka is van vele legalább annyi. A karajon van haszon, a csonton nincsen. Hát így állunk, és őrülhetünk is neki. Az ántivilágban. ha kedveskedni akart a hentes a Kezitcsókolom Kisasszonynak, szép húst adott neki, a legszebbet. Ma? Hús még csak akad, a kedvesség legfőbb jele hentesnyelven egy akkora lábszárcsont, hogy kilóg a szatyorból. Gondolom én, lesz még egyszer velő a világon. Majd ha kitalálja valaki, hogyan kell külön gyárat építeni neki, megszárítani, összetörni, zacskóba tölteni, és jó drágán eladni, akkor lesz. De filléres holmit egyszerűen árulni, hogy csak úgy fogja magát valaki, bemenjen a boltba, hazavigye, levesbe beletegye — hát ekkora luxust mi nem engedhetünk meg magunknak. Aki ezt hiszi, annak a vállalati haszonról fogalma sincs. Nem átkozódom tehát, tudom, hogy a velős csontot a kereskedelem örök törvényei kormányozzák. Csöndes szóval azt kívánom csak, annyiszor egyen vegetából főzött meleg vizet a kereskedelem embere leves gyanánt, ahány teherautó velős csontot Szegedről Vásárhelyre visznetL Fuvar Ki parancsol? — ez itt a kérdés. Tavalyi példát mesél valaki közgyűlésen, apró részletességgel. Kiment a zöldségkereskedelem egyik nagy embere a szentesi kertészetbe, panaszkodni, hogy nem tudnak szép pap-, rlkát termelni. Dehogy nem! Gyere, nézd meg! Hát látja ám, hogy kazlakban áll a paprika. Dörzsöli a kezét: Tudnátok adni belőle? Amennyi csak kell. ~Most kellene, mert szétszednek • érte Tarjánban. Nem megy kocsitok Szegedre? A miénk nem, de a tiétek igen. Éppen most rakodik. Fölöttébb megörült a főkereskedö, hogy ilyen szépen összejött minden. Megy a kocsihoz, saját vállalata fuvarozó kocsijához, látja, fél fuvarral indulna. Megkéri tehát tisztelettel, tegyen föl még néhány ládával, és tegye-le Szegeden, ebben meg ebben a boltban. Estére kelvén, már friss, szép paprikát vehetnek az aszszeny okNem vehettek, mert a kereskedelmi vállalat fuvarozó kocsisa 'azt mondta, neki ez az ember nem parancsol. Menjen tehát egy másik autó Szegedről Szentesre. ha annyira ehetnék a paprikát. Ettől kezdve hiszek az írásban. Azt mondja, hogy zöldségkereskedclmünk forgalma húsz százalékkal csökkent öt év alatt a mi megyénkben, a vele járó költségek viszont harminc százalékkal fölemelkedtek. Lehet ezen csodálkozni? Horváth Dezső saját körzetében kiépítgeti ottdo^ozók részére érkezett ísmeretsegi korét. Mindeösszegeket helyes-e ha mondjuk a portás veszi fel, aki meg az éppen arrajárókat i _ „(i, „ •„ kéri meg a továbbításra. Üf M^l'wf Van példa arra. hogy több mellett hasznos is ez: záloga a gyors és tévedésektől mentes munkának. De mi szükazt is figyelje, kit milyen érzelmek fűznek jobb avagy bal oldali szomszédjához? j.ri." •r, Viv^nncltlrn. lUCUaK, ezer forintnak lába kelt, s mire a gyanút bizonyítani a címzettnek egy dósról van Itt szó. A p^tai ldeje' energiája rá" Nem egyszerű kíváncsiskoszabályzat ugyanis — hogy a címzettek" idejével és energiájával takarékoskodjon — Bízni kell az emberekben, de csak az ésszerűség határáig. Nem elég, ha a postás ehetővé teszi hogy a pos- ^ feddhrteUen a tus „alkalmi átvevőnek k ^ ^ c(mzettek közéléadjon át bizonyos küldetné- . harmadik a7 a]kalmiát_ üiwl1 vevő megbízhatóságáról is valamelyik szomszéd felveheti az egyik lakótársa címére küldött összeget ls, kétezer forintig. Kétségtelen, meg kell győződnie. Kétségtelen, ez csak olyan postásoknak sikerülhet tökéletesen,' akik úgy ismerik saját a szabályzat szigorán itt rés kö^etüket> mint a tenyerükeletkezett, s ezt bizony a keb postás fokozott személyi feChörán Ágnes Híd az óceánok Magyar történész Bolíviáról Bolívia: távoli, latln-ame- a napokban érkezett a latin- 1965—68 közti személyes ta-1 rikai ország. Nemcsak a vé- amerikai ország postai bé- lálkozások révén is Abelardo geláthatatlan óceán, hanem lyegzőjével a JATE közép- Villalpandóhoz, a bolíviai sok-sok történelmi évtized kori egyetemes történeti és komr unista párt megalapíis elválasztja Magyarország- Latin-Amerika története tójához, H Központi Bizotttól. Ez az egykori spanyol tanszékének kutatóihoz. Az ság tagjához, a Latin-Amegyarmat a hatvanas évektől ottani antiimpérialista erők rika-szerte ismert kommua világ egyik izzó pontjává kezdeményezésére, a magyar nista vezetőhöz, aki n potovált, és egyre inkább maga- nagykövetség támogatásá- si egyetem rektoraként kora vonta a haladó világ fi- val jelent meg a kötet, Bo- tött együttműködési és bagyelmét. Történelmet „esi- lívia függetlenné válásának rátsági szerződést a JATEnál" az ott élő nép, anélkül, 150. évfordulója alkalmából, val. ö is megállapítja amit hogy a tettekre' mozgósító 3 ezer példányban. Első ol-vaz ottani kommunista' sajtó okokat tudományos alapos- dalán Wittman fényképe te- i» ír Wittman munkásságásággal feltárná közülük va- kint az olvasóra. A nagykő- ról: az első. aki gazdasági laki. Egyes nézetek szerint vétség az Ajánlás és emlé- okokra vezette vissza a boLatin-Amerika történetét az kezet című fejezetben be- líviai önállóságot, s nem az USA írja, hiszen délen nincs mutatja a tudóst, „a Magyar egyes vezetők tevékenység'*; történetkutatás, feloldódott Népköztársaság neves kuta- nek tulajdonította. A spaaz egyéb társadalomkutató- tóját és szeretett fiát", aki nyol gyarmati korszak végét sokban, főként a szociológia- életében a bolíviai nép tör- kutatva bebizonyította hogy ban. lénelmének ismerője és cso- a Felső-Peru néven 'ismert Mégis akadt tudós, ha más dálója is volt. A kiadvány bányatérség gazdasági fejnép fia is, aki történelmi célja, hogy hozzájáruljon a lődése vezette az országot „kalandozásai" során Spa- két nép közti barátsághoz. az önálló nemzetté válás útnyolországból a félsziget Wittman Tibor Bolíviáról jára. egyik volt gyarmatába, Bo- szóló tanulmányai sorakozlíviába szintén kirándult — nak ezután, melyek nagy és végül gyökeret is eresz- rész« eddig spapyolul jeleit tett ott. hogy magába szívja ™eg. s Magyarországon csak torzóként is — példa arra, mindazt, mi a bolíviai földet n szegedi Acta Historicában. hogy a szocialista országokéltette és élteti. Külön fejezetben elemzik a ban élő marxista történészek Ez a tudós a szegedi Wití- bolíviai kutatótársak a ma- oredményeire odafigyel a man Tibor, nkiro bolíviai 6i'ar tudós életművét, meg- ' barátok és kutatók gondol- emlékeznek róla mint em- hala<jó -vilaK. munkásságuk nak ma ls hálával és tiszte- bérről és barátról. uz antiimpérialista, kommulettel. Bizonyítja az a díszes Különösen szoros kapcso- nista erők ideológiai lámabőrkotéses könyv is, amely lat fűzte Wittman Tibort az szává válhat A közelmúltban elhunyt Wittman Tibor életműve — TESZOVelnökségi ülés A TESZÖV elnöksége tegnap ülést tartott Hódmezővásárhelyen, a Rákóczi Tsz központjában. Az előző elnökségi ülés határozatairól, és a szövetség elnökségének, valamint bizottságainak 1976. első félévi munkatervéről Ábrahám Vince titkár szá.molt be, az idei költségvetésről Kálmán János titkárhelyettes, az állandó taizottságok ügyrendjéről pedig dr. Farkas Miklós tttkárhelyettes. Az elnökség megvitatta és elfogadta az első félévi munkatervet, s nem kisebb jelentőségű témákra irányította a figyelmet, mint a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása a termelőszövetkezetekben, a tavalyi év gazdálkodásának, tapasztalatainak értékelése, az idei gazdasági feladatok, s az ötödik ötéves tervidőszak élelmiszergazdasági célkitűzései megyénkben, továbbá az iparszerű termelési rendszerek tapasztalatai, s a bővítés feltételeinek és lehetőségeinek 4