Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

.2 Szerda, 1976. március 17. IIVIT előkészítő bizottságának felhívása t \ Hetven ország fiataljainak képviselői tanácskoztak £ Havanna (MTI) Castro felszólalásában a töb- rekség lakóinak felét kitevő bi között megállapította, ifjúsághoz szóló felhívás a A világ fiataljaihoz int e- hogy a párt, a kormány és a XI VIT-re való készülődés zett felhívás elfogadásával nép, az ifjúság milyen fl- kapcsán szükségesnek mond­vegetert a kubai fuvarosban gyeimet szentel, és milyen ja, hogy ez az alkalom ösz­n XI. havannai világifjuaágl jelentőséget tulajdonít a tftnözze a haladó erőkkel találkozó nemzetközi eloke- fesztiválnak, amelvre mint- vívott közös harcot a beké­szítő bizottságának második egv húszezer fiatalt várnak, ért, a népek biztonságáért, a ülése. Az ötnapos tanácsko- A nemzetközi előkészítő nemzetközi enyhülés elmé­záson csaknem 70 ország íf- bizottságnak a világ fiatal- lyítéséért folytatott küzdel­júsági szervezeteinek képvi- jaihoz intézet felhívása ki- met. selői vettek reszt. A magyar emeli, hogy az eddigi tíz A dokumentum minden or­delegaciót Borbély Gábor, a viT jelentősen hozzájárult a szagnak javasolja a nemzet­KISZ KB titkára vezette. béke. a demokrácia, a nem- közi előkészítő bizottságok A hétfő esti záróűnnepsé- zetközi felszabadítás ügyé- megalakítását, gen jelen volt dr. Osvaldo hez. A nemzetközi előkészítő Dorticos államelnök, a Kubai A felhívás külön köszönti bizottság úgy döntött, bog:/ KP Politikai Bizottságának a kubai népet, hangoztatva, a következő VIT fő jelszava tagja és Raul Castro, a párt hogy forradalmi tekintélye, ez lesz: „Az antiimperialista másodtiíkárn, a miniszterei- nemzetközi pozíciója napról szolidaritásért, a békéért, a nők első helyettese is. Raul napra erősödik. A földke- barátságért!" Ellentétben Egyiptom nemzeti érdekeivel Stadat durva ferdítései • Kairó (TASZSZ. MTI) Szadat mentegette a jelen- tüntette fel, hogyan alakul­Anvar Szadat egyiptomi legi egyiptomi vezetés által tak a szovjet—egyiptomi elnök március 14-én a nem- folytatott „nyitott ajtók po- kapcsolatok az utóbbi évek­zetgyűlésben felszólalva tör- litikáját", amely előirá- ben. Javaslatára a nemzet­vényjavaslatot terjesztett elő nyozza külföldi magántőke gyűlés határozatot hozott ar­a Szovjetunió és az Egyipto- nagyarányú behozatalát az ról, hogy felbontja a Szov­mi Arab Köztársaság között országba, különféle kiváltsá- jetunió és az Egyiptomi 1971. május 27-én aláírt ba- gok biztosítását nyugati be- Arab Köztársaság között rátsági és együttműködési ruházoknak, és az egyipto- 1971-ben aláírt barátsági és szerződés felbontásáról. . mi forradalom szociális és együttműködési szerződést. A törvénytervezetet be- politikai eredményeitől való Az egyiptomi elnöknek ez terjesztve, Szadat durván el- eltávolodást. az eljárása újabb megnyil­ferdítette a szovjet—egyipto- * vánulása a Szovjetunió irán­mi kapcsolatok történetét, a Szadat javaslatára az ti barátságtalan politikájá­Szovjeluniónak Egyiptom Egyiptomi Arab Köztársaság nak, amelyet már hosszú irányában folytatott politi- nemzetgyűlése megszavazta ideje folytat. Jogi értelem­káját, beleértve az úgyne- a Szovjetunió és az Egyipto- ben pontot tesz egy olyan vezett 1973. októberi háború mi Arab Köztársaság közti helyzetre, amelyben — ép­időszakát, amikor — amint barátsági és együttműködési pen e politika következté­ez köztudott — a szovjet szerződés felbontását. ben — a szovjet—egyiptomi katonai segítség döntő sze- * barátsági és együttműködé­repet játszott Egyiptom ka- Az alábbiakban közöljük a si szerződés gyakorlatilag tonai potenciáljának meg- TASZSZ közleményét: megbénult, erősítésében. Ugyanakkor az „Március 14-én Anvar A TASZSZ-t felhatalmaz­elnök minden módon védel- Szadat, az Egyiptomi Arab ták annak a kijelentésére, fnébo vette a Szovjetunió Köztársaság elnöke beszédet hogy teljes mértékben az. irányában folytatott barát- mondott, a nemzetgyűlésben, egyiptomi felet terheli a fe­ságtalan politikáját. s beszédében, hamis színben lelősség, az egviptomi veze­___________..^^^____ tőknek az. utóbbi években a Szovjetunió irányában foly­tatott politikája és a szovjet —egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés felbontásának következmé­nyeiért. A Szovjetunió, miként a múltban, úgy a jövőben is elvi. következetes politikát folytat, amelynek célja a ba­ráti kapcsolatok fejlesztése az Egyiptomi Arab Köztár­sasággal és az egyiptomi néppel." Enyhülés és kereskedelem Az 1975 hyarán Helsinld- ottani piacok ben aláírt záróokmány az* megkívánja. Európai Biztonsági es Ez nemcsak a Együttműködési Értekezlet dás. a felfogás kerek kétéves munftájánnk kívánja, hanem végére tett pontot, de mint szervezeti intézkedéseket, a nemzetközi élet megfigye- sőt anyagi áldozatokat is. sz.eriteni. Emögött egyrészt lói helyesen állapították Azt is tudomásul kell venni, a régi hidegháborús politika meg, el is indított egy "új hogy a tőkés piacok termé ' - | szakaszt, az együttmifködés szete is megváltozott. Nem szakaszát. csak arról van szó, hogy a természete dású" országok között lehet­séges normális kereskede­gondolko- lem. Ebből kiindulva azután változását hátrányosan megkülönbözte­btzonyos tő feltételeket akarnak a szocialista országokra kény­áll, másrészt pedig az a szándék, hogy egy vélt erö­sebb tárgyalási pozícióból Ennek az együttműködés- régi, megszokott, .„hagyomá- kiindulva saját feltételeiket nek igen fontos terülefe a gazdaság. Maga a záróok­mány is abból indul ki, hogy a „kereskedelem, az- ipar, a tudomány a technika, a" környezetvédelem és a gaz­nyos" cikkeink már mindig helyezhetők el, nem arról is, hogy a piacok. nem diktálják a szocialista orszú­ha- goknak. A statisztikai adatok való­különösen a sokat ígérő ban azt mutatják, hogy a fejlődő iparágak igényére nyugat-európai országok ke­orientált. piacok rendkívül reskedelmében a kelet-euró­dasági tevékenység más te- szervezettek, specializáltak, pai országok részesedése ki­rületein fólvó együttműkö- Ide csak nz úgynevezett sebb. mint a nyugat-európai dés fejlesztésére irányuló ipari kooperáció módszerei- országok részesedése az úgy­erőfeszítések hozzájárulnak vei juthatunk be. Nem vé- nevezett kelet-európai orszá­Európa és az egész világ letlen, hogy ennek a kérdés- gok kereskedelmében. Azok, békéjének és biztonságának nek a helsinki záróokmány akik ebből valamiféle erő­a mecszilárdífásához". is megkülönböztetett figyel- helyzetre következtetnek, el­A nemzetközi kereskede- met szentelt. Nem kis fel- feledkeznek néhány fontos lem. az országok közti széles adatról van szó. Elvégzésére körülményről. Az egyik az, körű gazdasági együttműkö- sok erőt, fáradságot, anyagi hogy ez a helyzet a fejlett dés. fontos eleme a világ bé- és szellemi befektetést kell tőkés országok mesterséges kéjének. Veszélyes illúzió szentelnünk, és még gyors elzárkózó politikájának kö­lenne azonban azt hinni, eredményeket sem várha- vetkezménye, amely gyorsan hogy a kereskedelmi-gazda- tunk. sági kapcsolatok önmaguk- Mindezek megváltozik, ha maga az el­feladatok zárkózó politika megszűnik. A másik, hogy a szocialista ban képesek a békét blzto- azonban csak akkör végez sítanl. Az igazság az, hogy hetők el, ha az enyhülés országok töretlen gazdasagi ilyen kapcsolatok létre se politikája következetesen ér- fejlődése, tervgazdálkodási jöhetnek, ha a politikai vi- vényesül. A lényeges aka- rendszerünk nyújtotta biz­szonyokat a konfrontáció, az dály ugyanis politikai ter- tonság olyan erő, hogy ne ellenségeskedés, vagy éppen mészetű. Ez abban van, hogy mondjuk „adu", amit a józa­a háborús fenyegetések jel- nyugati partnereink egy ré- nu' mérlegelő tőkés keres­lemzik. A gazdasági kapcso- sze még ma is tagadja hogy kedelempolitíkusok nem " Ml" ~ az úgynevezett ..tervgazdái- hagyhatnak figyelmen kívül. Libanonban zavaros a belpolitikai helyzet Bejrút (Reuter, UPI, deményeznek harcokat. Nyi­MTI) latkozatuk ugyanakkor han­•A.,kedd esti _örákban vál- goztatja, hogy katonáik „ki­biztosított fegyverekkel vá­tozatlanul áttekinthetetlen és zavaros volt a politikai helyzet Libanonban. Tovább­ra is tartják magukat azok a hírek, hogy Franglé elnök hajlandó lemondani, ha tel­jesítik a korábban ismerte­tett feltételeit. Hírügynöksé­gi Jelentesek szerint. Szíria egyre aktívabban kapcsoló­dik bele a politikai megol­dást kereső tárgyalásokba. A jobboldali fnlanglsta párt egyik rádióadója azt közölte, hogy a Frangiét támogató párt vezető politikusainak egy csoportja kedden „igen konstruktív" megbeszélése­ket folytatott Damaszkusz­ban Hafez Asszad szírlni el­nökkel. Sikerült egyetértés­re jutniok a libanoni hely­zet általános értékelésében. Más források arról szá­molnak be, hogy Asszad ugyancsak ked"den megvitat­ta a libanoni eseményeket Jasszer Arafattal, a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet vb elnökével is. Ahmed Khatib a „libanoni arab hadsereg" parancsnoka és Aziz Ahdab, a bejrúti ka­tonai körzet parancsnoka közös nyilatkozatot adott kl. Ebben kijelentik, hogy a Frangié lemondásával kap­csolatos tárgyalások ideje nlatt, amennyiben azok rö­videk lesznek — nem rakoznak" latok élénkülését tehát meg kell előznie a politikai eny­hülésnek. A hidegháborús korszak negyedszázados dicstelen története számtalan péfdát hozott arra, hogy a politikai ellentétek sokszor évszáza­dokra /visszatekintő hagyo­mányos kereskedelmi kap­csolatokat szakítottak meg. Ez súlyos következmények­kel járt. S odavezetett, hogy amikor az enyhülés politiká-. ja egy ünnepélyesen aláírt, politikai szándékot tartalma­zó dokumentumban is kife­jezést nyert, magának a do­kumentumnak kellett meg­állapítania, hogy „a részt vevő államok közötti keres­kedelem volumene és szer­kezete nem minden esetben felel meg gazdasági, vala­mint tudományos, műszaki fejlettségük jelenlegi szintje által nyújtott lehetőségek­nek". Az úgynevezett „kelet— nyugati kereskedelem" még nem minősíthető fejlettnek, még mindig nem ismerjük eléggé egymás lehetőségeit, egymás problémáit. Azt sem lehet állítani, hogy a mi külkereskedelmünk, vállala­taink — a ma már közvetle­nebb piaci kapcsolatokkal rendelkező ipari vállalatokat is ideértve — olyan mérték­ben tudnának alkalmazkod­ni a gyorsan' változó piaci feltételekhez, ahogy ezt az kodású" és „piaci gazdálko­Nycrges János Közéleti napló KAZAH DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN A Magyar—Szovjet Baráti dapestre. A delegációt a Fe­Társaság meghívására T. S. rihegyi repülőtéren Veres Sarmanov professzor, a Ka- József, az MSZMP KB tagja, zah SZSZK egészségügyi mi- az MSZBT alelnöke fogadta, nisztere, a Kazah Kommu- Ott volt I. V. Szalimon ta­nista Párt KB póttagjának nácsos, a Szovjet Baráti Tár­vezetésével kedden három- saságok szövetségének ma­tagú küldöttség érkezett Bu- gyarországi képviselője. MARJAI JÓZSEF MOSZKVÁBAN Marjai József külügyml- tériumi megbeszélések foly­nisztériumi államtitkár ma- tatására kedden Moszkvába gyár—szovjet külügyminisz- utazott. SIMON PAL HAZAÉRKEZETT VARSÓBÓL Dr. Simon Pál nehézipari nek távlati lehetőségeiről, miniszter hazaérkezett Len- Megállapodtak, hogy 1977 gyelországból, ahol tárgyalá- közepéig kidolgozzák az 1980 sokat folytatott Maciéj Wi- utáni évekre 6zóló vegyipari rotvski Vegyipari miniszter- petrolkémiai ós alumínium­rel a kétoldalú vegyipari ipari együttműködési kon­együttműködés fejlesztésé- cepciót, MAGYAR ELNÖK A WFUNA ÉLÉN Dr. Simái Mihály profesz- végrehajtó bizottságának szórt, a Magyar ENSZ Tár- március 13—15-én tartott saság fótitkárát választották végrehajtó bizottsági ülésén meg az ENSZ Társaságok C<mfbem A WFUNA új fő­. 6 titkára Frank Field, az Angol Világszövetségé (WFUNA) ENSZ Társaság igazgatója elnökévé a világszövetség lett. MOCSÁR GÁBOR: A FEJEDELEM ELINDUL 29. — Nagyságodnak meg kell tudni a teljes igaz­ságot. Mink, lovasok, soha többé hegyek közé nem megyünk. Hová az istenbe! Mind, de mind ét akar menni a Tiszán. Ma este is, el ne felejt­sem mondani, átúsztatott mihozzánk, nem tu­dom, hogyan csinálták, de átjöttek, valahonnan Tokaj alól vagy ötvenen. Tán hatvanan. Mind lovasok. És katonák. Az Ebergényi-féle ezredből szöktek meg, mar a javát értve. Egy darabig Debrecen alatt bujkáltak, erdőkben, mezőkben, onnan jöttek... de nem azért, hogy be a he­gyekbe.., áááá ... — Majos elbődüli. — A he­gyekből ... a hegyekből... éppen elegünk van, nagyságos uram ... — Szökött lovasok? Németektől szöktek? Kl a parancsnokuk? — Németektől szöktek, de magyar az mind. A parancsnok? Azt mondották, hogy valami Ocs­kay. Ocakay László. A fejedelem Bercsényire pillantott, aki nemet intett a fejével. Nem ismeri. — De az nem jött idáig. Azt mondják, útköz­ben lemaradt. — Nevetett. — Valami faluban. Pócsnak hívják azt. a falut. Ott akadt neki vala­mi fehérszemély. Egy kastélyban. Valami Tisza Ilona, ha jól vélekszek a nevire. De jön, azt mőndják, jön... Csak elébb megházasodik. Ekkor Esze felállt, tisztelettel meghajolt és beszélni kezdett. — Visszafelé menni nem lehet, nagyságos uraim. Egyáltalán nem lehet. Nemcsak azért, mert nem akarunk, hanem mert ha akarnánk se igen tudnánk. — A fejedelem meg a gróf szi­gorú tekintetére, úgy látszik, nem értik, mi a be­széd summája, megmagyarázta. A fejedelem fe­lé bökött az állával. — Nagyságod parancsolata szerint nincsen híd a Borsován. Szétszedtük, ami maradt, szalmával meghordtuk, felégettük. Bercsényi a homlokára csapott: Érről" tfljesen megfeledkeztek. Esze folytatta, konokul, meg­átalkodottan, mint a bolond, aki egyet hajt. — Csakis Namínynál, nagyságos uraim, csak­is Namínynál. Ott kell átmenni a Tiszán. Ottan szemben nincsen német, és ha már odaát va­gyunk, akkor már otthon vagyunk, mert. van olyan mondás, hogy ha megverik a pásztort, el­széled a nyáj, márpedig ha mink innen vissza­fordulnánk, akkor az úgy esne, mintha megver­tek volna bennünket, pedig mindkét nem vertek meg, így aztán én azt mondom, csakis Namíny­nál, csakis Namínynál, ottan van rév és én mint a tenyeremet.. Ekkor kintről vita zaja hallatszott be, s az őr cles kiáltása: — így akarsz bemenni a fejedelemhez, 1c is­tentelen... héjjj, megálljt De az ajtó megnyílt és bebukott rajta egy fia­tal, alacsony termetű legény, és mindjárt meg­látszott, miért tiltakozott az őr, hogy így jöjjön be a fejedelem szobájába. Mezítláb volt, ruháza­ta csurom víz, ahogy lihegve megállt, azonnal tócsa kerekedett a lába körül, ázott ruhájából szivárgott a talpához a víz. — Hát te? — kiáltott rá Bercsényi. — Mit akarsz itt? — Ez, nagyságos uraim, ez kuruc — mondta Esze. A kuruc megtörölte az orrát. A szeme vil­logott, látszott, hogy alig fér meg benne a lélek, a szó. — Senye János. Én küldtem át a Tiszán, merthogy halászember, ót tudja úszni a nagy vi­zet. Nézze meg. mit kopácsolnak, ácsolnak azok odaát. Na — kérdezte Senye Jánostól —, mit láttál? — Semmit Átúsztam oda, átúsztam vissza és semmit se. Semmit az ég adta világon. Odaát semmi sincsen. — Miket beszélsz? — Bercsényi a legény elé állt. Ordítani szeretett volna erre a buta kuruc­ra. de fékezte magát. — Mit jelent az, hogy sem­mit se láttál? Akkor miért mentél át, ha semmit se láttál? Akkor te nem is mentél át, ha sem­mit sem láttál odaát! — Azt láttam ... — A legény végre lélegzet­hez Jutott. — Azok onnan elmentek. Mindenki. Azért kopácsoltak, mert szétverték a hajókat. Elengedték a malmokat, a vízimalmokat. Min­dent elengedtek a Tiszán. A tutajokat ls, amiket összefogdostak. (Folj/tatjukj

Next

/
Oldalképek
Tartalom