Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

8 Péntek, 1976. február 27. íiiiő, kohászoknak Hétemeletes 124 személyes üdülőt építtet az ózdi Ko­nászati Üzemek Hajdúszo­boszlón. A „kohászbetegsé­geknek" számító mozgás­szervi bajok megelőzésére és gyógyítására alkalmas üdü­lőt úgy alakítják ki, hogy abban a nagycsaládosok el­helyezését is megoldhassák. Az Ózdi Kohászati Üzem az újy vállalati üdülő építé­sére 30 millió forintot for­dít. KISZ­aktivisták értekezlete Tegnap, csütörtökön Sze­geden, az Ifjúsági Házban a KISZ szegedi járási bizott­sága az alapszervezeti akti­visták részvételévei konfe­renciát tartott. A fiatalok­nak Jáhni László, az MSZMP szegedi járási bi­zottságának első titkára, a járás 1976. évi gazdaságpo­litikai irányelveiről tartott előadást. Kíspál Antal, a megyei pártbizottság mun­katársa a gazdaságpolitikai munka agitációs feladatairól tájékoztatta a fiatalókat, majd a járás KISZ aktivis­táit az ez évi forradalmi if­júsági napok rendezvényso­rozatának terveiről infor­málták. Vízen a halászok Miután a jég elvonult a Kisalföld folyóiról, újból vízre szállok a győri Előre Halászati Szövetkezet halá­szai. Az elmúlt napokban inkább csak próbaképpen halászgattak. Egy-egy alka­lommal mindössze két-há­rom mázsa . halat fogtak. Csütörtökre virradó éjszaka azután több halászbrigád vonult ki a Duna szigetközi szakaszára. A zsákmány minden várakozást felül­múlt: több mint 20 mázsa halat fogtak. A Dunán szép süllők is hálóba kerültek. farsangolás Ilyenkor van divatja a farsangolásnak, s képünk tanúsága szerint nem lehet elég fiatalon kezdeni. A Hunyadi János sugárúti, 65-ös számú óvoda 79 csöppségének remekül vé­gigszórakozott délelőttöt jelentett a tegnapi farsang, mely­re jó hónapon át készültek, s ahová az óvó nénik, termé­szetesen meghívták a szülőket is. Fotóriporterünk készülé­ke a legkisebbek műsoros, jelmezes, vidám délelőttiét örökítette meg Velük és értük Tapasztalatok a felnőttoktatásról Szegeden a Rózsa Ferenc iskolában végzett vizsgála- tanulásuk intenzitását. a szakközépiskola foglalkozik tunkat kiterjesztettük a s ak- beszámolókra történő felké­iskolapolitikánk legújabb munkások szakközépiskola- szülésüket még nem eléggé „szülöttével", a szakmunká- jának levelező hallgatóira, s ösztönzi. Nem ritka eset. sok 3 éves szakközépiskolá- a négy első és két második hogy hallgatóink az évközi jóval. Mellette azonban még éves csoport mellett a gép- beszámolókra teljesen ké­több nagyon fontos ágazat járműtechnikai ágazat leve- születlenül érkeznek, vagy működik itt: a tanulók soka- lezőire is. Nem foglalkoztunk csak alig ismerik a tantervi sága, a Velük való körülte- a dolgozók 2 éves szakkö- anyagot. Ezt egyébként be kinlő törődés, eljuttatásuk a zépiskolájának esti tagoza- is jelentik szaktanáruknak, szakközépiskolai végzettség tával és a villamos energia- Az okokat kereshetjük az megszerzéséhez — politikai ipari ágazat levelező tagoza- iskola és a munkahelvek kap­fontosságú. tának hallgatóival. Eltekin- csolatában, a hallgatók mun­* tettünk a gépjárműtechnikusi kahelyi és családi körülmé­A felnőttoktatás témakö- tanfolyamok körülményei- nyelben, sőt a konzultációs rében az utóbbi években nak vizsgálatától is, bár órákon szaktanaraik szem­megszaporodtak az elmé- részvételük a felnőttoktatás- leletében és alkalmazott Iyültebb oktatási és műve- ban jól mulatja a lehetősé- módszereiben egyaránt, lődéspoltikai célkitűzésein- gek skáláját. * *ket szolgáló elemzések. A Oktatáspolitikai célkihi­magyat- munkásosztály ösz- réseink közül mindenkor ki- Az önként vallalt vagy a szetételét vizsgálva látnunk emelkedik a felnőttoktatás, munkahelyi ösztönzésre el­keli mennyire időszerű, egy- fontossága ismert. Elemzé- kezdett tanulás eredményes ben' oktatási és művelődés- sünk eredményei, következ- folytatását és befejezését, politikai feladat emelni az tetései túlmutatnak az iskola meghatározza az óraterv és általános kulturáltság és keretein, mint ahogyan az a tanterv, a heti egyszeri 40 szakmai felkészültség szín- oktatás, a nevelés és a kép- perces konzultáciokon folyo vonalát. Az üzemekben, rés nálunk mindig társadal- munka, ezen belül a szokta­múnkatielyeken folyó szak- mi ügy. A tanulni akaró fel- nárnak a felnőttoktatással mai továbbképzési rendsze- nőttek száma minden évben kapcsolatos lélektani rek. tanfolyamok mellett nő, tanulmányuk folytatása módszertani ismerete, fontos szerep jut a továb­biakban is a felnőttoktatás­nak. A Rózsa Ferenc közép­Vörös rekviem Magyar film. Irta: Her­nádi Gyula. Rendezte: Grun­walsky Ferenc. Operatőr: Ragályi Elemér. Főszerep­lők: Andorai Péter. Lantay Miklós, Szacsvai László, Pet_ ri György, Laurentzy Ag-, nes. Űjlaky Károly. „Sallaira és Fürstre em­lékezz. proletár!" — ismerős sor a magyar munkásmoz­galom dalkincséből. De va­jon milyen ember volt a két világháború közötti ellenfor­radalmi terror két mártír­ja? Hernádi Gyulát, az írót, a kivégzett két kommunista tográfus emberi helytállása, elkötele- dését, a meghatározó vállalkozás a Vörös rekviem, kivételes te­hetség kézjegye. A hiteles korszakos analízist, pillanat­nyi kórképet rajzol, hanem egy kiváló kommuhista férfi dokumentumanyag negyven- személyiségének, valós és négy év távolából is hátbor­zongató hangulatot teremt. A nyitójelenet kemény, a kegyetlenségig pontosságra törekvő képsora — ahogyan a kamera bonckés-optikája lassan végigleltározza a ter­met; a fegyőrök szidolozott gombjait, a puskatusok re­pedéseit, az ítéletre váró férfiak borostás arcát, ke­mény tekintetét, összekuL. képzelt alakjának segítségé­vei szól emberi helytállás­ról. kommunista elkötele­zettségről, szigorú követke­zetességről. Pontosan re­konstruált dokumentumele­mek csapnak át lírai em­lékképekbe, fotóetűdök ok­nyomozó képsorokba. Jelen és múlt játszik egybe egy halálraítélt tudatában, a per­cek múlásával, az ítélet vég­Perényi Miklós gordonkaestje Szerda este ismét kiemel- Iíraiságban, energiában és kedő színvonalú hangver- virtuozitásban. A Sarabande senyt hallottunk a Tömör- finom, a pianpn belüli árnya­kény zeneművészeti szakkö- lása egyszerűen leírhatatlan: zépiskola újjávarázsolt ter- a legnagyobbak talán más­mében: Perényi Miklós és képpen játszhatják, de job­Szücs Lóránt kamaraestjét, ban aligha. Perényi a legjelentősebb gör­csölt. kezeiket, a bírósági fo_ rehajtásának közeledtével egykedvű tényke- egyre rapszódikusabban. Kü­hatalmas tejüveg- lönbözö jelenetsorokat szin­zétt magatartása inspirálta ablakokon beszűrődő ködös te önálló — stílusban, mód­Vörös rekviem című művé- íények sejtelmes játékét — szerben, megoldásban külön­böző — etűdöket fon egybe a rendező, fűzi föl ezeket a rpndező vázra, a dokumen­tumanyagra. Történelembe ágyazott köl­tészet a Vörös rekviem. Emlék és emlékeztető. Em­lék a magyar munkásmoz­galom kiemelkedő alakjai­nak. akiket a konszolidáció bűvkörében, a világgazdasá­gi válság mélypontján a biatorbágyi robbantást, köve­tő hónapokban nek megírására. Ebből az nemcsak kitűnő érzelmi In. Irodalmi . anyagból született ditás. de gondolati hovatar­a fiatal Grunwaliky Ferenc tozásra is késztet az első első nagy játékfilmje. Már pillanattól, elöljáróban meg kell je- Az egykori valóságos tör­gyeznünk, mértéket adó- ténés két és fél órát ölel donkaművészek közé tarto­zik. Játékára mindenekelőtt intenzív líraisága jellemző; ellenállhatatlan lendület hat­ja át csellóhangját, de befe­léforduló pillanatokat is tö­kéletesen mintáz meg. Dal­A francia későromantika jegyében telt el a koncert második fele. Faúré népsze­rű Elégiája után a közis­mert remekmű, César Franck A-dúr szonátája hangzott el. A mű eredetileg hegedű­zongorára íródott, de most lamformalasa, szuggesztivita- bebizonyosodott hogy csel_ sa lenyugozo Rulon fejezetet 16n Jg teljes értekű éIményt erdemelne kifinomult ak- ü Perényi a szokásostól kord technikaja: a harmas- kiSRé eltérően játszotta, de negyes fogasok minden hang- gajá íelfogását teljesen hihe­ja kulon eletet el, es mégis t5vé elfogadhatóvá tette. Az oly simán olvad egybe, hogy els- tét„u pa8Ztelles színek_ a. tobcszólamuság sohasem kel indított és a többi tétel tűnik az egyszólamú dalia- folyamán egyenletesen nö­mot feleslegesen zavaró te- velte az intenzítást. Kamara­nyezonek. Vonos jobb keze- t Szűcs Lóránt, a ká­véi csodakat művel Mas.k maramüvekben egyenrangú feltűnő erénye a hatart hem társművész volt Perénvivel. ismerő virtuóz hangszertech- K()ZÖS működésük ió néhány nika. Francoeur E-dúr szonátá­ja virtuóz igényű barokk mű, melynek egyébként csodála­tos előadása jó alkalmat adott arra, hogy a művész és a közönség egyaránt felké­esztendeje alatt összjátékuk lelkileg és technikailag ma­gas szintre emelkedett. Ahol kísérni kellett — mint' a vir­tuóz ráadássZémokban —, ott viszont Szűcs a legalkalmaz­kodóbb, legtapintatosabb kí­szülhessen a csúcsteljesít- bÍ7nr.VLllt é- a csei ményre, Bach c-moll szóló- seronek blZ0nyult' es a csel , , - ,. . , lista váratlan agogikáit szintjének eloadasara. Egye- zükkenómentesén átvette. sítette ez mindazt, ami F>ere­nyi jatekanak értékét jelenti . Huszár Lajos is fel — az ítélethirdetéstől a kivégzésig. Ez Idő alatt Sal­lai Imre életének végiggon­dolásával vissza-visszatér a gyermekkor emléke és 1919 napjainak néhány kemény perce. Már Hernádi munkája is különös műfajú alkotás. Erőteljes, hiteles és drámai dokumentumanyagot, dolgoz fel, ötvözve az emlékekből születő szabad, asszociációs prózaverssel litártiával, kul­tikus szövegként, szertartás­énekként felhangzó versré­sZekkel. Ezeknek segítségé­vel mesteri módon elegyít történelmet és költészetet. A film is — sajátos képi eszközeivel — híven követi, megtagadva megérzi az iro­dalmi mű szerkezeti egysé­geit. Nem történelmi tablót. es Ez a azonban már nem jár együtt heti 40 perces konzultáció a kezdeti nagyon magas cso- adja a keretet, amit a ren­portlétszamokkal. A létszám delkezésre álló idö alatt kell és a tanulási szándék volt maradandó ismeretekkel .... , .. . megtölteni. Értékállóságát vizsgalatunk egyik fo teru- a]apvetóen befolyásolja az léte. Az iskolarendszerű órák rendszeres vagy kevés­tóvábbtanulösra vállalkozók bé rendszeres látogatása, a túlnyomó többsége üzemi tananyaggal való intenzív dolgozó, csak kisebb lét- foglalkozás, a kitartó vagy számban találunk köztük felszínes tanulás, az egyén mezőgazdasági dolgozókat, munkahelyi és családi kü­Megnytlt a lehetőség ugyan- fülményei Szakmailag bál­ákkor a kereskedelmi és mennyire ÍR falkészült a vendéglátóipari szakmunkás- 8Zaktanar) mindez kevés le. képesítéssel rendelkezők, _ he( ha elképzeléBelt nem és több, eddig a tanulmányok rendelheti alá a felnőttökta­folytatásához tisztázatlan tág céikitűzéseinek. Hogyan szakterületen dolgozók szá- fogjuk fel tehát- a heti egv_ mára is. Felnőtt hallgatóink Rzeri 40 perccí. konzult4ciók többsége tehát üzemi dolgo- helyét) s2erepat és jelentősé­zó: a megkérdezettek (312) közül 240, az összlétszám gét a felnőttoktatásában, az ismeretszerzésben, a tantervi Vetélkedő brigádok a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagy- san és időben felkészülnek, üzemekben a termeléssel A területi vetélkedőket áp­együtt előtérbe került a szo- Ml'1 elsejétől 15-ig tartják, cialista tudat fejlesztése is. Szegeden az itteni termelő­Többek között ezt szolgálja szövetkezetek és Szeged a Munka és műveltség elne- környéki közös gaz^aságok­vezésű vetélkedő is. Csöng- ból induló brigádok, Szenté­rád megyében a termelőszö- sen a Szentes és csongrádi, Vetkezetek, szakszövetkeze- és a szentesi járásban dől­tek szocialista brigádjai ve- gozó brigádok, míg Hódme­hetnek részt e vetélkedőn, zövásárhelyen a vásárhelyi, Eddig 32 közös gazdaság 109 a makói és a makói járás­brigádja 190o fővel jelezte ban dolgozó brigádok mérik részvételét. össze tudásukat. A TESZÖV A szocialista brigádok a a legjobb eredményeket el­szeliemi vetélkedőre alapo- ért brigádokat díjazza. 76,9 százaléka, a mezőgazda- ha,adáf. értékállóságéban? sági területen dolgozóké, 11- Elegendö a szó alapjelentésé­letve az úgynevezett hivatali ^ kiindulni: megboszélni a munkakörökben dolgozóké hallgatókkal a tantervi ha)a_ 51 (16,7 százalék). A foglal- dás réftzé|t> fölhívn, a fi_ kozás, munkahely szerinti gye]met ^ öna][ó fe]dolgo. létszámalakulás ismeretében ^ s01ypontozva azokat óbban érzékelhetjük a tabu- FelkeUeni a2 érdeklődést las vallalásaval összefüggő ,ránta de semmlképpen sem valaszuk értékéit. feladatmeghatározó funkciót Altalános műveltségét sze- tulajdonítani neki. Beveze­retné gyarapítani felnőtt tés tehát eRy-egy anyagrész hallgatóink többsége. Meg- megismerésének és elsajáti­említik, hogy jelenlegi és tásának a módszereibe, hoz­későbbi beosztásuk betöltésé- záadva a feldolgozáshoz és a „.. . , ,,,, „ Példásan j hez szükséges a tanulás, megértéshez feltétlenül szük­büntétett Horthy Magyar- meIy maga.abb anyagi el|s- séges tanulástedhnológiai meréshez vezethet, de kiemé- tanácsokat. így és ezzel talán lik a munkahelyi vezetők kevesebben lesznek, akik ma ösztönzését is. A tanulás még csak a szaktanár veze­vállalását és eredményes tésével, segítségével és ellen­folytatását motiválja a mun. őrzésével képesek eredmé­káltató hozzáállása, az isko- nyesen tanulni. Ebben a fo­larendszerű tanulás tudató- iyamatban meghatározó eze­sulását és vállalását, majd repet töIt 5e mUyen Kapcso­a későbbi eredményes foly- iat aIakul ki a pedagógus és tatását és befejezését jelen- a hallgató között, müven a tősen befolyásolja — nem hallgatókat körülvevő isko­wtkán meghatározza — azok iaj légkör, állásfoglalása. A 23/1974. * MiiM számú rendeletben fog­lalt tanulmányi szabadság Az iskö!ai ló?kiir Kazdagí­kedvezményével azonban to es motivá10 hatását ma még csak a törvényes segít- méR nem fog,alja kel"ptbe a ségnyújlás lehetőségeinek a fe,noUoktal*'lssal foglalkozó felismerését bizonyíthatjuk. Rendtartas vafly a Szervezési A középfokú levelező dol- és Vizsgaszabályzat. Megjele­gozóknak adható évi legma- nése telán nem késik soka­gasabb tanulmányi szabad- Addig is azonban segítheti a ságot (15 munkanapot) hall- felnőttoktatás körülményeit gatóink 68,5 százaléka élve- az l6knlóban möködő esti­zi, ennél kevesebben (16,3 IeveIező diákbizottság mun. százalék) és egyáltalán nem kája" Tevékenységük két év részesül tanulmányi sza- tavlatából vizsgálva is érté­badság kedvezményben hall- kes' s még inkább azzá vál­gatóihk 15 százaléka A ked- hat' ha összhangba kerül a vezmény — a tanulmányok termekben folyó oktatás, folytatásához és eredményes nevelés, képzés ügyének szol­befejezéséhez — hallgatóink galatóval. felfogásában még nem fog- Horváth Ferenc, lalja el azt a helyet, amely- a Rózsa Ferenc re egyébként hivatott: évközi szakközépiskola igazgatója Üj arcokat • látunk Grun­walsky filmjében. A fiatal Andorai Péter, Sailai alakí­tója, keményen, visszafogott eszközökkel formálja meg a főhős központi alakját. Ki vételes képességű a gyer­mek-Sziláit megformá'ó Lantay Miklós. Ragályi Ele­mér operatőri munkája a szellemi azonosulás magas­iskolája. Taadi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom