Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

71 Szombat, 1976. február 14. Szőrme- és bőráruk exportja A TANNIMPEX Külkeres- harmadik legnagyobb expor­kedelmi Vállalat külföldi — tálója — csak ez évtől szál­NSZK-beli, angliai és az lítják a vegyes vállalat köz­osztrák vegyes vállalatai most reműködésével. Ezek közül is tartják évi közgyűléseiket, a mai divatigényeknek meg­ertékehk az elmúlt évi ex- felelően főlee a sportkesz­£S^-^2|ehangolják eZ évi tyúkét veszik a külföldi part­nerek. feladataikat. A Gota vegyes vállalat 1972-ben alakult meg stutt­garti székhellyel, a TANN­IMPEX egyik legfontosabb tőkés piacán. A Gota napok­ban megtartott tanácskozá­sán mind a magyar, mind a nyugatnémet partnercégek képviselői elismerően szóltak a vegyes vállalat munkájáról. Az elmúlt 3—4 év alatt ugyanis jelentősen nőtt a külkereskedelmi vállalat ki­vitele az NSZK-ba a — Go­ta-n keresztül — s tavaly már csaknem 15 millió már­ka értékben szállítottak szőr­me- és bőrkonfekció árut, bőrdíszműcikket és cipőt. 1976-ban további 15—20 szá­zalékos exportnövekedéssel számolnak. A TANNIMPEX dpőex­portja a múlt évben vissza­esett, de az idei évre már ismét nagy mennyiségben rendeltek az NSZK-cégek. A kesztyűket — amelyekből egyébként hazánk a világ Brigádok szerződése Szocialista szerződést ír alá ma délután a dunaújvárosi Munkás Művelődési Köz­pontban a Dunai Vasmű hen­gerművének és a székesfe­hérvári Ikarus-gyár szerelő­üzemének szocialista brigád­ja az autóbuszokhoz gyártott lemezek minőségének javítá­sáról. Gyenes KAlman felvétele A napokban rendezték meg Szegeden, a DÉLÉP központi telepén a szakmunkástanulók megyei versenyét a „Szakma kiváló tanulója" címért. A szegedi 600-as intézet, a vásár­helyi 602-es és a makói 601-es intézet tanulóit 3—3 fős gárda képviselte. A versenyen külön pontozták az elmé­leti és a gyakorlati ismereteket. A megyei versenyen a sze­gedi 600-as intézet növendékei kerültek az első, a máso­dik és a harmadik helyre. Granyák Péter, Szölősi Ferenc és Király József volt a sorrend. A tanulók szakoktatója Németh Ferenc. Az első helyzett Granyák Péter részt vesz az országos döntőn. Képünkön: A versenyzők egy csoportja az írásbeli föladatokat dolgozza ki. Gimnazisták Kislelek éleiében Kistelek kulturális múltjá­ban jelentős mozzanatként értékelik a középiskolai ok­tatás bevezetését és a gim­náziumi épület átadását. A két évszám 1953. és 1963. Te­hát több mint tíz éve, hogy a középiskolai oktatás méltó helyet kapott a nagyközség életében. Nem azért em­legetem a múltat, mintha most — lépéshátrányban len­ne — elvesztette voJna az iskola a tíz évvel ezelőtt kivívott előkelő pozícióját a község életében. Az iskolai oktatás, a mozgalmi élet ma is elismert a járásban. Most nem erről a dicséretes do­logról, hanem a gimnázium és a naprói-napra szépülő, modernizáló nagyközség közti viszonyról van szó. A múltban tekintélye volt az iskolának, tanulói élen­jártak a falu felemelkedé­séért vívott harcban. Orosz­lánrészt válla: lak a műve­lődési otthon munkájából, segítették a közműve'ődését. Mi a helyzet most? Hazud­na az illető, ha azt monda­ná, hogy a mostani gimna­zistákat nem lehet látni az ünnepi megmozdu'ásokon. Ott vannak minden jelentós eseményen. De ez ma már kevés. Kitől várjon lendüle­tet, eme'kedést a község, ha nem a fiataloktól? Ebből a szempontból vezető szerep illetné meg a középiskoláso­kat. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokról beszélgettünk az illetékesekkel, magukkal az érdekeltekkel. A kérdés mind'g ugyanaz? Miért nincs kiemelkedő szerepe a gimnáziumnak? — Kényes, büszke pávák a lányok — kezdi az egyik fiatal szerelő. — Én nem is foglalkozom velük. Mind olyan beképzelt és nagyra tartja magát. Jöttek ide mű­sorozni, de látszott rajtuk, hogy lekeze'nek bennünket. Kurucsai Erzsébet IV. osz­tályos gimnáziumi tanuló a Szolidaritás alapszervezet tagja: — Eleiben a Tejüzem KISZ-eseivel voltak közös rendezvényeink (november 7-re, nők napián), de szép lassan elmaradoztak, mert úgy éreztük, nem tartanak rá igényt Nem keresték a kapcsolatot Visszahívtuk őket, de nem jöttek el. Sze­rettünk volna színházba is együtt menni, de nem lehe­tett összeegveztetni az időt Az új akcióprogramban sze­repel a testvér-alapszervezet­tel való együttműködés. A téesszel is próbálkoztunk. Egyik a másikat hibáztat­ja. Bizonyára valahol csak itt lehet a baj. A községi alapszervezet titkára, Kollár József azt mondja: — Félünk a gimnazisták­tól? Az alakulandó klubunk­ban a többi KlSZ-szervezet­re támaszkodunk. Rájuk le­het alapozni. — Nincs időnk, annyi az elfoglaltság — panaszolja Si­sák Gizella, az Angéla Davis alapszervezetből —, fél ket­tőig tanítás, azután kötelező program fél ötig. — Minden napra jut valami, sportból, klubból, mozgalmi életből — persze »azért néha tanulni is kell. Kerítésen belüti élet, el­zárkózottság. Ez lenne a he­lyes? Németh Imréné igazgató­helyettes szerint: — Nagyon elfoglaltak a diákjaink, úgy érezzük, ele­gendő az, amit itt kapnak. Fáradságos lenne számukra, ha még a község kulturális munkájában is részt venné­nek. Aki tehetséges, itt is megtalálja az érvényesülés módját. Rendszeresek a kap­csolataink az általános isko­lákkal, 22 ifivezető segíti a mozgalmi munkájukat A pedagógusok vezető he­lyet fogla'nak el a nagyköz­ség életében. Az ifjúság gondjait bizonyára látják, ismerik ők is. Hatással van­nak a gyermekek fejlődésé­re, jellemvilágára. Az ér­deklődést lehet mestersége­sen növelni vagy csökkente­ni, de a hallottak alapján, a látottakból ítélve nem min­dig a gimnazisták zárkóznak el a falutól. Néha a falu se közeledik a gímnáz'um felé. Példaként álljon itt a leg­frissebb esemény. Évek óta hatalmas mozgolódást, zson­gást okoz a sza'agtűző bál e'őkészi"ete. Ki mehet be. milyen ö'tözetben, hogyan, sötét legyen-e a teremben vagy világos stb. Állandó zsörtölődés a fiatalok, állan­dó fejcsóválás és persze dön­tési jogosultság, a tanárok részéről. Igaz, hogy néha zú­golódásba ütközik a kötelező előírás a gimnáziumi ren­dezvényeken, a sötét ruha, fehér ing, nyakkendő való­jában már kiment a divat­ból, de azért évente egyszer­kétszer nem rontja a far­mernadrágos elegancia képét. Ha a közeledés és a tisz­teletadás közös nevezőre jut —, és ez az idei akcióprog­ramokból világosan kitűnik —, akkor a kisteleki gim­nazisták és a falu ifjúmun­kásai megtalálják az össze­fogás folyosóját, amelyen ta­nári segédlettel haladva, jó irányba terelődik, összefo­gottabb lesz a ma még kis­sé kuszált képet mutató if­júsági mozgalmi élet Majoros Tibor Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Rész és egész Megkérdeztem a mellettem ülőktől a gumigyárban, hogy hányan szólnak hozzá tag­gyűlésen. Egy átlagos tag­gyűlésen. „Kevesebben, mint most, a beszámolón." Most a három alapszervezet száznál több jelenlevő tagja közül hét hozzászóló volt (egy munkás), valamint dr .Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója és Veres Ferenc, a városi párt­bizottság munkatársa. Pedig a beszámoló igen alapos, több hozzászóló sze­rint nagyon is kritikus volt. Mert való igaz, tavaly ki­emelkedően jó gazdasági évet zárt a Taurus szegedi gumigyára — s a csúcsvezc­tőség beszámolója is éppen a termelési kérdésekkel foglal­kozott részletesebben —, de nem titkolták, hogy a tavalyi lendület sem lesz elég az idei feladatok megoldásához. Ez természetesen egyúttal azt is jelenti, hogy a legki­sebb hibát is meg kell talál­ni, ami tavaly volt, még okosabban kell gazdálkodni, és még fegyelmezettebben kell dolgozni. Az egyik hozzászóló igen szemléletesen fejezte ki, hogy a termelésben is, meg a pártmunkában is sok kicsi hibából elég jó lista jön ösz­sze. Egy kicsi rész lóg, egy kicsi rész az anyaghiány mi­att ténfereg — s a munka­idő-kihasználási százalék — mínuszban persze — csak­nem veri a 30 százalékot A pártmunkában is: egy kis rész nem fizet rendesen tag­díjat, egy kis rész nem vesz részt az oktatásban, nem végzi el a pártmunkát, nem szól hozzá soha taggyűlé­sen ... S ha megnézzük — mondták — az „egy kis rész" mindig ugyanazokat az em­bereket jelenti. De „egy kis rész" is rossz fényt vet a nagy egészre. S ezért foglalkoztak vele olyan heves hozzászólásban, hogy — amint Klötzl János, a pártvezetőség titkára az ösz­szefoglalóban elmondta — szinte ekörül forgott a be­széd, pontosabban: az alap­szervezeti munka javítása körül. A párttagok aktivitása az alapszervezetekben edző­dik, a párttagok hatása pe­dig az egész kollektívára kell, hogy kiterjedjen. A gu­migyári pártvezetőség éppen azt hangsúlyozta a beszá­molójában, hogy legyen minden párttagnak pártmeg­bízatása, aminek teljesítését a taggyűlés ellenőrizze. S ak­kor kiderül, hogy ki az, aki­nek a magatartása, politikai aktivitása nem megfelelő. Mert az természetes — mondták el — párttagoknál nem lehet elnézni, hogy ké­sőbb jön a munkahelyére, korábban fejezi be a mun­kát, vagyis a példamutatás alapkövetelmény, de ez mind nem elég. A párttagok is egyre többet várnak egy­mástól, s ehhez az kell, hogy aktivizálni tudják egymást. Erre törekedni kell, de ho­gyan lehet el is érni? Feltét­lenül a kommunista nevelő­munkával, s a pártfórumok demokratikus légkörével. Mint elmondták, szervezetten és rendszeresen tartanak taggyűléseket, a pártcsopor­tok munkája is javult, most már annak a néhánynak — az egy kis résznek?— a meg­mozgatása következzék. Nem véletlen, hogy ezt, a tag­könyvcserét megelőző beszél­getésekkor felvetik majd! A gumigyárban is, másutt is. Mert mozgatója, motorja csak úgy lehet ennek a nagy gyárnak a kommunis­ták közössége, ha aktív, munkában áldozatkész, poli­tizálásban hangadó a tagság. Nincs arra semmiféle sza­bály vagy elvárás, hogy mennyi hozzászólónak kelle­ne lennie egy beszámoló taggyűlésen. Ha jó a beszá­moló, sokan úgy vélik, fon­tosat nem tudnak hozzáfűz­ni. Aki nem érzi igényesnek, teljesnek a beszámoló anya­gát, azon töprenghet: az fontos-e tényleg, amit ő hoz­zá tudna fűzni? De azért — engedtessék meg — nem csupán hangulati kérdés, hogy szívesen hozzászólnak-e a párttagok, vagy gátlásaik­kal küszködve hallgatásba merülnek. Sz. M. Közérdekű vizsgálatok A városi-járási NEB idei tervei A népi ellenőrzés is azok közé a szervek közé tarto­zik, amelyek munkáját nem­csak visszatekintve érdemes olykor összefoglalni, hanem néha előretekintve is hasz­nos összegezni terveiket, el­képzeléseiket. Ez már csak azért is jó, mert az ilyesfajta összegezésekből is nyilvánva­lóvá válik, hogy a népi el­lenőrzés munkájában jól kö­veti a társadalom életének változásait, érzékenyen rea­gál közérdekű gondjainkra, problémáinkra. Tükrözi mindezt a városi-járási népi ellenőrzési bizottság idei munkaterve is. Munkatervükben természe­tesen szerepelnek országos és megyei vizsgálatok is, ame­lyekben fölhasználják a vá­rosi-járási NEB által össze­sített helyi tapasztalatokat. Márciusban például a városi NEB egy országos vizsgálat számára készít elemzést ar­ról, hogyan tettek eleget a vállalatok, üzemek és intéz­mények az üzemi demokrá­cia fejlesztésével kapcsolatos feladataiknak. A városi-já­rási NEB népi ellenőrei részt Béke- és A népfront nemzetközi agi­tációs, propaganda-, béke-, barátsági és szolidaritási te­vékenysége jól illeszkedik a tömegpolitikai munkába. Ez a tevékenység az elmúlt év­ben is eredményes volt Csongrád megyében. A teg­nap, pénteken a népfront megyei elnöksége mellett működő béke és barátsági bizottság Szegeden tartott ülésén dr. Szilágyi Júliának, a bizottság elnökének beszá­molójából sok minden kide­rült A legfontosabb, hogy a nemzetközi agitációs, propa­ganda-, béke-, barátsági, szo­lidaritási munkában 1975­ben előrébb léptek. Ezt a te­vékenységet az MSZMP XI. kongresszusának és a nép­"ront V. kongresszusá-ak ál­lásfoglalásait a lakosság igé­nye, ' érdeklődése határozta meg. Bebizonyosodott, hogy na­gyon sokan kíváncsiak nem­zetközi politikai kérdésekre. \ különböző rendezvények eleget tettek e-'-ek a kíván­csiságnak, hiszen -magyará­zatot adtak a különféle nem­zetközi eseményekre. Legsi­keresebbeknek a kötetlen be­szélgetések, a kis fórumok, a kis csoportos foglalkozások bizonyultak, de természete­sen a nagygyűlések is elér­ték politikai céljukat, örven­detes, hogy folyamatossávált a szegedi béke- és barátsági klub működése, és itt rend­szeresebb lett az ismeretter­jesztés is. Az év során kü­lönböző fórumok részletesen foglalkoztak a béke és biz­tonság gondolatával, az euró­pai biztonság elfogadott alapelveivel. A fasizmus fe­lett aratott győzelem 30. év­fordulója pedig különösen jó alkalmat nyújtott a szocia­lista világrendszer békehar­cának bemutatására. A sokféle rendezvény — 1100 gyűlés több mint száz­ezer résztvevővel — lehető­séget biztosított arra is, hogy az előadók ismertessék a nemzetközi osztályharc ese­ményeit, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­i munka tának alakulását, hazánk kül­politikájának alapelveit. Aktív részvétel mellett bo­nyolították le az őszi hóna­pokban az antiimperialista akciókat. Csongrád megye la­kossága élénken reagált a nemzetközi eseményekre, és minden alkalmat megragad­tak, hogy röpgyűléseken til­takozzanak az imperialista agressziók ellen. A sikerek­hez hozzájárult, hogy a ren­dezvények lebonyolításában a béke- és barátsági bizott­ság jó együttműködést alakí­tott ki a társadalmi és tö­megszervezetekkel. Hódi Istvánné, a népfront megyei munkatársának elő­terjesztésében a bizottság a" idei teendőkről is tanácsko­zott. A célok közt szerepel a hagyományos béke- és ba­rátsági, nemzetközi agitáci­ós propaganda- és szolidari­tási tevékenység továbbfej­lesztése mellett az SZKP ha­marosan sorra kerülő XXV. kongresszusa határozatainal ismertetése. vesznek a megyei NEB jó né­hány vizsgálatában is. Feb­ruárban például megvizsgál­ják, hogyan hajtották végre az ifjúságpolitikai határoza­tokat a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben. Ugyancsak megyei vizsgá­lat keretében a második fél­évben is izgalmas témákat tűznek napirendre: például a szakmunkástanuló-képzés helyzetét, s azt, hogy miként hajtották végre az egészség­ügyi törvényt. Nyilván az a vizsgálat is nagy érdeklődésre tarthat számot, amely azt kívánja fölmérni, hogy a vállalatok hogyan támogatják a fizikai dolgozókat, fiatal házasokat és a nagy családokat abban, hogy minél hamarabb és mi­nél előnyösebb feltételekkel lakáshoz jussanak. Ugyan­csak a megyei NEB program­jának keretében vizsgálja meg azt a városi NEB, hogy milyen minőségű munkát vé­geznek a lakóházak építői, s hogyan látják el garanciális feladataikat. A központi és megyei vizs­gálatokon kívül három izgal­mas témát vett fel saját programjába a városi-járási NEB. Megvizsgálják például, hogy Szegeden hogyan fej­lesztette lakossági szolgálta­tásait az építőipar, s azt, hogy a szegedi járásban a mezőgazdaság hogyan hasz­nosítja a rendelkezésére álló földterületeket. Ez utóbbi téma azért is érdekes, mivel évről évre meglehetősen nagy művelhető földterüle­tek maradnak parlagon a já­rásban. Nyilván alapvető ér­dekünk, hogy ez a helyzet megváltozzon. Azt is az idén kívánja megvizsgálni a NEB, hogy Szegeden elegendő te­lek áll-e a maginepíttetők és az OTP rendelkezésére. A felsorolt témákkal ter­mészetesen nem zárul le a városi-járási népi ellenőrzés idei munkája, hiszen a ta­nasztalatok szerint általában rrtóg egyszer annyi vizsgála­tot végeznek, mint ahányat terveznek. Ugyanis év köz­ben számtalan olyan közér­dekű téma merül fel, ame­'.yek munkára késztitik a né­nl ellenőröket, ak'k társadal­mi munkáiuk során nemcsak "ontos társadalmi és gazda­sági kérdések megoldásához igyekeznek hozzájárulni, ha­"em emel'ett rends^—esen 'oglalkoznak a lakosság ügyes-haios dolgaival, közér­dekű be-"?'öntéseivel és pa­naszaival is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom