Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Kedd, 1976. február ltJ. 5 Beszélgetés a női dr. Sas Mihály professzorral klinika igazgatójával Szentágh professzor tragikus halála után tavaly áprilisban bízták meg a klinika vezetésével. Kinevezése karácsonyi ajándéknak jött. Így a huszonhatodik esztendejét már tanszékvezető egyetemi tanárként kezdte a szegedi orvosegyetem női klinikáiét dr. Sas Mihály, aki éppen fél évtizede professzor, 1971-től pedig az orvostudományok doktora. A mezőberényi születésű szegedi orvos életútjáról a fentiek csak legfrissebb adatok. Persze a legfontosabbak. Mögöttük a pálya állomás-, táblái úgy sorakoznak, mi* ként a hivatásában lankadatlan szorgalommal és tehetséggel elmélyülő orvoskutató kijárta az élet és a munka, a tudomány iskoláját. Szakterületével negyedszázada jegyezte el magát, idehaza, külföldön a legjobb ösztönzést kapta. Batizfalvy és Szontágh professzorok hagyatékán túl két esztendő Róbert Schröder akadémikus lipcsei klinikáján, az Egészségügyi Világszervezet ösztöndíjával három hónap Carl Kaufman és J. Zander professzorok mellett, majd tanulmányút C. Gemzell professzor uopsalai klinikáján: kitűnő ajánlólevelek. Tudományos társaságok, bizottságok választott tagja, se s'eri, se száma hámi, külföldi előadásainak. Három könyvet írt, több nyelven; 132 tudományos közleményét, dolgozatét jórészt külföldi folyóiratok publikálták. Beszélgetésünk formális részén túljutva az elmaradhatatlan kávéval, cigarettával kínált. Néhány telefont bonyolít le, s megmosolyog, mikor firtatom: mi vezérelte szép hivatásához. — Mondhatnám, a véletlen. Biokémikus, gyógyszertanász akartam lenni, ám a háborút követően ez a klinika adott otthont, kenyeret Ittragadtam. És a fiatalkori vonzalomnak engedve a szülészetnek arra a területére siettem, mely a gyógyszertannal tart szoros kapcsolatot, a klinikai farmakológiához. Legszívesebben a szüiészeti-nőgyígyás"ati endokrinológiával foglalkozom. Kifejthetné bővebben? — A petefészek működését, a terhességet hormonmüködések befolyásolják, és az Jtt létrejöhető kisiklások fölismerése, kezelése érdekel. Az utóbbi évtizedben sokat beszéltünk a családtervezés negatív jelenségeiről, ezzel szemben engem az foglalkoztat, miként segíthetünk gyerekhez házasokat, akiknek nincs jó esélyük rá. A meddőség részint endokrinQkokra vezethető vissza, ez a kérdés áll kutatómunkám középpontjában. Endokrin zavarok nemcsak nőknél, férfiaknál is jelentkezhetnek, ezért őket is vizsgáljuk, kezeljük, az utóbbi években igen szép eredményekkel. Bizonyos mértékig új irányzat: nem a meddő asszonyt, hanem a meddő házaspárt! vizsgálni. — Férfiak kezelése női klinikán? Furcsán, szokatlanul hangzik. gondolom, nem megy anélkül, hogy ne kel. lene számot vetniük szívós előítéletekkel szemérmes tartózkodással. — Eleinte valóban nehéz megnyerni a férfiak bizalmát, de később mess'emenl együttműködésre képesek. A gyermektelen házaspárok rendszerint a társadalom leghasznosabb, legszorgalmasabb tagjai, visszahúzódó., ak, csendesek, mintha valamiféle értéktelenségüknek lennének tudatában, holott éppen ellenkezőleg: csunán a gyerekük htenyik. Klinikánkon az utóbbi három évben az anya és a férj gyó_ gyításával körülbelül ötszáz gyerek született a házasok saját gyerekei, mert a mesterséges megtermékenyítésben lélektani szempontból sem hiszek. Betegink 15 százaléka meddő, az asszonyoknak több mint 30, a férfiaknak 20—30 százalékánál tudjuk sikerrel, tehát gyerekkel. gyógyítani. Sokoldalúan, hónapokig eltartó kezeléssel, 8—10 tagú munkacsoportunk — lélektantól az urológián át bőrgyógyászati vizsgalatokig — igen magas műszere, zettségű laboratóriumokban dolgozik. — Mivel nyerte el az Orvosi Hetilap Markusovszkydiját? — Mint szakorvos, a magzatszemlélet híve vagyok. Vagyis a szülést úgy tekintem, hogy annak értelméért történjen, az élő gyerekért. Ebből adódóan foglalkoztam a terhesség szövődményeivel, a vércsoportártalmakkal, fejlődési rendellenességekkel, ismétlődő vetélésekkel, koraszülésekkel: egyik tanulmányomért kaptam a díjat. — Miként fogalmazná meg a mai sziilészet-n'gyógyászat legfontosabb feladatát? — Aktk nem akarnak terhességet, problémamentesen hozzásegíteni; akik akarnak, ott biztosítani; a bekövetkező terhességből pedig meszszemenően garantálni a gyereket. E feladatnak megfelélni csak az elmúlt másfél évtized kutatásai adnak lehetőséget. Rendkívül korszerű műszereinkkel csodás eredményeket produkálunk, s hogy el ne felejtsem, szá* momra változatlanul legfontosabb az orvosi tisztesség, a lelkiismeret. Etikai kérdés, hogy az orvos használjon föl minden lehetőséget, amit szaktudománya biztosít. — Az ismeretes családvédelmi rendelkezések nyomán tavaly alaposan megnö't a szegedi klinika forgalma. Győzik? — Örömmel vállaljuk, s külön örülünk annak is, hogy segít a minisztérium, a tanács. A közeli hetekben milliós nagyságrendű klinlkabővltést fejeznek be, nagyobb lesz az ambulanciánk, több ágyat állíthatunk be, s- igyekszünk a szakdolgozói létszámot fejleszteni, hiszen a nagyobb forgalom igen: kemény munkát ró rájuk. — A tanszékvezetői teendők mellett nem sajnálja, hogy az orvosi gyakorlafól óhatatlanul le kell mondania? — De, nagyon. És le kell mondanom úgyszólván a családról, a magánéletemről Azért persze Igyekszem észBzerŰen tehermentesíteni magam, docenseimnek egyegy önálló profilú osztályon nagyobb önállóságot biztosítok, természetesen beszámolási kötelezettséggel. Feltétlen megbízom munkatársaimban. A nehezebb időkben is mindig mellettem álltak, rengeteget, köszönhetek nekik, nélkülük soha sem jutottam volna meetisztelően szép" és kegyetlenül felelősségteljes tisztemhez. Mert ha még egyszer kezdeném ... őszinte s'ha.j szakadt ki belőle; ezzel búcsúztunk. Nikolényi István Búcsú Ervinföl Az egyetem központi épületének előcsarnokában tegn~o. hétfőn délben nagy részvéttel búcsúztatták az 57 éves korában váratlanul elhunyt dr. Sövényt Ervint, a SZOTE tanszékvezető egyetemi tanárát, a röntgen klinika igazgatóját. A ravatal mellett elsőként dr. Petri Gábor egyetemi tanár, a SZOTE rektora mondott megemlékező szavakat, majd az Egészségügyi Minisztérium nevében dr. Lezák György, a Magyar Radiológusok Társasága nevében dr. Irtó István, a központi, a megyei és az egyetemi szakszervezeti tanács, valamint az egyetemi pártbizottság nevében dr. Tóth Karoly egyetemi tanár, a klinikai munkatársak nevében dr. Fráter Loránd adjunktus, a hallgatók nevében pedig Zákány József orvoskari KISZ-titkár búcsúzott az elhunyttól. Dr. Sövényi Ervint csütörtökön délelőtt fél 12 órakor, a budapesti Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Rajkin kitüntetése Hétfőn a Barátság Házában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag* ja, az MSZBT elnöke a Társaság aranykoszorús jelvényével tüntette ki Arkagyij Rajlcini, a Leningrádi Állami Miniatűr Színház művészeti vezetőjét, a Szovjetunió riépművészét. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, kulturális miniszter, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint az elnökség több tagja. Olt volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Lakáskultúránk fe jlesztése Mit könnyű, mit nehéz megszerezni Emlékezés Berzsenyire Kétszáz évvel ezelőtt a Vas megyei Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel. Az évfordulóra gondosan készülnek a hagyományápoló, tisztelő Kemenesalján. Az ünnepségeket előkészítő bizottság elhatározta, hogy a jubileumi rendezvényeket a Berzsenyi mellékhelyeken tartják; Egyházashetyén, a szülőfaluban, Celldömölkön, ahol Kiss János költő, Berzsenyi tehetségének felfedezője élt, Kemenessömjénben, ahol Berzsenyi nősülése után gazdálkodott, Dukán, ahol sógornője, költőtársa élt, és a Sághegyen, amelyről verseket írt. Az évfordulóra felújítják Berzsenyi szülőházát, emlékszobáját. A Berzsenyi-díszünnepséget május 18-án tartják a kemenesaljai művelődési központban. (MTI) II Magyar hangja".,. Érdekes esemény színbeiye volt hétfőn a Híradó és Dokumentumfilmgyár: az újonnan elkészült rövidfilmek csokrában levetítették az újságíróknak a „Magyar hangja..." című 15 perces alkotást, amely a magyar szlnkronfilmgyártás negyedszázados történelmét mondja elElüldögéltem egy József Attila sugárúti házban, Kiss Ernőék lakásában. Kissék mind a ketten az újszegfedi szövőgyárban dolgoznak, a< férfi villanyszerelő, az aszszony cérnázó. Ezek az emberek becsületes, kitartó munkával nem csak lakást, hanem otthont teremtettek maguknak. Méghozzá ízléses, a régifajta munkáslakésoktól minden tekintetben erősen elütő otthont. Két szobájuk berendezésének minden darabja modern, a díszítőelemek is a helyükön vannak, s helyén van a törekvésük, amit az asszony így összegez: Most ez van, ennyire jutottunk, de sok minden hiányzik még innen. Kissék elég fiatalok még a fészekszépítésben, s az ő igényrendszerük természetes változásai — hála a fejlődésnek — mai munkásságunk tekintélyes részénél megfigyelhetők. Általában az ötvenen aluü évjáratok véglegesen elvetették mér a régi munkáslakás formát, ezeknél nincsenek már fél szobát betöltő családi ágyak, az aszszonyok nem görnyednek a mosóteknők felett, a házimunkákat gépesítették, tisztán mennek el hazulról, tisztán térnek haza, a gyerekeik ruházatát nem kell esténként foltozgatni. Itt a család, apa, anya, és a ket leányka — egyik gimnazista már, a másik kis általános iskolás —• együttesen dolgoznak a lakásuk szépítésén. Az apa ízléses kovácsoltvas díszeket, virágtartókat fabrikál, az asszony szőnyeget sző, s ebben a két leány is segít neki. Színek, fények játszanak a tiszta lakásban, itt mindenkinek megvan a kis birodalma, a lányok szobácskáGalga menü napok A tapasztalt nézők szerencsére már tudják, nem mindig az esti főműsor idejére tartogatja „nagy ágyúját" a televízió. így a Galga menti napok című riportfilmet bizonyára sokan megnézték a meglehetősen korai vetítési időpont ellenére is. Talán nem túlzó a megállapítás, miszerint a háromrészes sorozat az utóbbi idők egyik legsikeresebb, legszínesebb riportműfajú alkotásával örvendeztetett meg bennünket. Úgyis mondhatnánk: nagyszerűen igazolta, még soksok kiaknázatlan lehetőség rejlik a riportban. A nemrég elhunyt Pauló Lajos filmje felvonultatta a műfaj minden erényét: a frisseségtől a közérdekűségen, a valósághűségen át a szórakoztatásig. S tette mindezt anélkül, hogy akárcsak egy pillanatra iS didakr tikusnak, hatáshajhászónak vagy erőltetettnek találtuk volna. Ahogyan a cím is elárulja, apropójául az évről évre megrendezett Galga menti napok szolgáltak. De csak ürügyként, hogy bepillantást engedjenek egy kisközség, Hévízgyörk mindennapjaiba, lakóinak örömébe, bánatába. A mához kapcsolódva a sorozat alkotói a múltat is felidézték, méghozzá a legkézenfekvőbb módszerrel: a riporter a fiatalok, még-még gyerekek mellett megszólaltatta, „kivallatta'' az idős generáció tagjait is. Afféle képbe, hangba öltöztetett monográfia kerekgdett a filmből; felvillantva a község történelmét, mai arculatát, kultúráját, a lakóit foglalkoztató társadalmi és egyéni vonatkozású kérdéseket. A Galga menü, folklór énekes-táncos motívumai fület, szemet gyönyörködtető keretbe foglalták a képet. Pauló Lajos riporter-rendező vitathatatlan előnnyel kezdett munkához: „hazai pályán" indult, mint a falu szülötte nem csak a tájat, embereit is jól ismerte. Kevésbé beavatott szem talán megakadt volna a felszínnél, a folklór fesztivál kavargó, színes látványánál, a tornácon szellőztetett, azsúrozott, hímzett huzatú, egymásra tornyosuló párnák művészi fotóra kívánkozó képénél. A Gajga menti napok legfőbb erenye éppen a rejtettebb összefüggések felfedezésében áll, a városi embert nosztalgiára hajlamosító, illúziókat ébresztő látvány mögött a köznapi, nem minden ellentmondástól mentes valóságot is megmutatta. I* Za> jában korukhoz — és a korhoz — illő díszítő mütyürkék, fotók, a szülőkében szép vasdíszek, szőnyegek. Csak képzőművészeti alkotást látok keveset mindenütt a munkáslakások falain. Akikkel erről beszélgettem — nők, férfiak vegyesen — más-más fogalmazásban, de a lényeget illetően azt felelték: érteni szeretik azt, amivel a lakásukat díszítik. Tehát csak az első pillantásra élményt adó képeket akasz tanák föl a falaikra, az elvont, absztrakciós, bonyolult alkotások távol esnek tőlük. Tehát a munkásság ós parasztság képzőművészeti ízlésének fejlesztése, korszerűsítése terén nagyon a kezdeti szakaszban járunk. Lehet ezen íróasztalok mellett vitatkozni, lehet szép elképzeléseket teremteni, a valóság körülbelül úgy fest, ahogyan egy beszélgetés során szerszámlakatos ismerősöm öszszefoglalta. Én elmondtam mit szeretnék, 6 megmaradt az élet mozgójárdáján. * így nyilatkozott: A múlt nyáron egy barátom kocsijával Pécsen voltunk, ott megnéztük a Csontváry múzeumot. Látja az igen, az tetszett, mondhatnám azt is, hogy értettem. De az olyan képek, amikbe belemagyaráznak mindenfélét, aztán csak ilyen-olyan foltokat látok, fogalmam sincs arról, ember-e, vagy fa, ezt — meg kell mondanom — nem bírom. Hogyan tegyem be akkor a lakásomba. Meg aztán ez csak az egyik fele a kérdésnek. A másik az, hogy az én zsebem nem is bírná a sok ezer forintokat, én még részletrese vállalok ilyént, itt van a három gyerek, meg aztán mindig kell valami a lakásba, más is, ami fbntosabb nekünk. Azt mondom erre: — Az újságokban, a televízióban elég sokat foglalkoznak a kiállítások anyagának ismertetésével, ez nem hat magukra, nem éreznek semmiféla előrelépést? — Na látja, ez az! — felelt élénken- — Ahol mitőlünk előrelépést várnak, ott mi eddig jóformán a kezdőlépést se tettük meg. Csak magamról beszélek most, sokszor látok, hallok magyarázatokat; mintha kínai nyelven mondanák. Ne fújkáljuk körül mindenféle okoskodásokkal ezt a kérdést; amit nem értek, amit nem tudok fölfogni és ami emellett méregdrága, azt ne akarja senki ránk tukmálni. A gyerekeim, ezek majd talán megértik. Iskolázottabbak lesznek. Olvasok én újságot, nézem a televíziót, meg a brigádnál is jártak, akik ilyen témákról beszéltek. Lehet, hogy amikor hazamentek, azt mondták, jó, ezeket most megokosítottuk. Hát sajnos, attól még messze vagyunk. Én elhiszem, hogy okos dolgot akarnak, de ehhez türelemre van szükség. Ormos Gerö Eliniult a hernyótalpas .gépóriás Kiemelkedő és látványos esemény színhelye volt hétfőn Visontán a Thorez banya. A szerelőtérről munkahelyére indult az új „kétezres" jelzésű raarótárcsás földkotró gép. A mozgó gyárnak is beillő gépóriás sgját lábán — hernyótalpain — teszi meg a munkahelyéhez vezető mintegy kétkilométere6 utat. Már a helyszínre vonulás megszervezése is különleges feladat volt. Nemcsak a szabad mozgás feltételeit kellett megteremteni, szinte pillanatokra időzített biztonsági intézkedésekre volt szükség, mivel a gépóriás egyetlen kilengése is helyrehozhatatlan: a magassága ugyanis meghaladja az 50 métert, súlya pedig mintegy 2400 tonna. Hétfőn estig a „kétezres" földkotró gép már az útvonal nagyobb részét megtette, és elérte a széntermelés színhelyét Az elkövetkező napokban majd a munkalyen történő elhelyezkedő mozgással folytatódik az útja. Az új visonta! gépóriást — amelyhez hasonló méretű és teljesítményű nincs az országban — a Német Demokratikus Köztársaságban gyártották, az alkatrészeit vagonokban szállították Visontára. (MTI) .„Utazzon velünk" BÉCS: április 8—11-ig. Sangerknaben gyermekkórus műsora. Panoráma-autóbusszal: kb. 1700 Ft + kp. POZSONY— PÖSTYÉN— ÓTATRAFÜRED— KRAKKOW— DOBSINA—KASSA: augusztus 7—18-ig. Panoráma-autóbusszal: kb. 4100 Ft + kp. ÜDÜLÉS PALMA DE MALLORCÁN; június 14—30-ig. Autóbusszal és repülővel: kb. 7000 Ft kp. PRÁGA: ; június 20—24-ig. Repülővel: kb. 2450 Ft -f kp. VOLÁN Utazási Iroda. Szeged, Bajcey-Zs. u. 28. Telefon: 12-223, 12-448 v