Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Ezek bár későn kezdtek terjedni, de Igy ls ellensúlyozni lehetett a dolgozó létszám évenkénti 3—4 százalékos csökkenését. Az árukibocsátás minden eddigit meghaladóan (35—37 százalékkal) nőtt. Csaknem minden növény átlaghozama emelkedett, s mintegy 50 százalékkal több állati terméket értékesítettek. A búza-, kukorica-, takarmány- és az állatitermék-termelésben elértük a IV. ötéves terv célkitűzéseit. Viszont a tejtermelésben nem. Az utóbbi két évben a népgazdasági igényeknek megfelelően bővült a cukorrépa- és a szójatermelés. A kertészeti ágazatok a tervezettnél lassabban fejlődtek, ezért adottságainkat nem tudtuk megfelelően kihasználni. A zöldségtermelés a tervezett 30 százalék helyett csak 10 százalékkal bővült, a gyümölcstermelés — a szinten tartás helyett — 6—7 százalékkal kevesebb, mint az előző tervidőszakban. E kedvezőtlen helyzet oka a munkaerőhiányon túl, a nem megfelelő érdekeltség, és esetenként az értékesítési gondok. Néhány növényféleség esetében a fajta leromlása, a növényvédelem nem kielégítő színvonala, a tárolási nehézségek, az öntözés hiánya, s nem utolsósorban szemléleti problémák akadályozták a fejlődést. Nagy eredmény, hogy két speciális kultúránk — á vöröshagyma és fűszerpaprika — művelésében bevezettük az iparszerű termelést. Vöröshagymánál a termés minősége, eltarthatósága, a fűszerpaprikánál a termésbizonytalanság (alacsony hozam) okoz sok gondot. Az elért eredmények ellenére megállapítható, hogy a növénytermelés eredményei elmaradtak lehetőségeinktől. A tervidőszak fontos célkitűzése — az állattenyésztési telepek befejezése és benépesítése — néhány kivétellel — megvalósult. Jelentős eredmény, hogy csak minimális csökkenéssel járt a 3—4 évenként bekövetkező sertésciklus, s a szarvasmarha-állomány létszámának és hozamának alakulása általában kiegyensúlyozott volt. A juhállomány létszámcsökkenése viszont tovább folytatódott. A mezőgazdasági termelésben erősödött a nagyüzemi szervezet. Az állami gazdaságok példamutató szerepe Jobban érvényesült. Az elért eredmények jelentőségét növeli, hogy a tervidőszakban háromszor szenvedett súlyos ár- és belvízkárt megyénk mezőgazdasága. Ezekben az években kellett a gazdálkodásban ellensúlyozni az 1970-es árvíz következményeit is. A háztáji és kisegítő gazdaságok termeléscsökkenésének ütemét sikerült mérsékelnünk, de megállítanunk nem. O

A közlekedés és hírközlés területén a fejlődést az út- és vasútrekonstrukciók (E5-ös, 47-es, 43-as és 45-ös közút, a Szeged—Budapest vasútvonal), a biztonságtechnikai berendezések, két új nagyméretű (Makó és Szeged-Algyő) híd és a járműpark viszonylag mérsékeltebb bővítése Jelentette. A vállalatok a nagyobb személy- és áruszállítási feladatokat alapvetően megoldották, teljesítményük öt év alatt a személyszállításban 57, az áruszállításban 17 százalékkal növekedett. Javult az utazás ículturáltsága, s emelkedett az érumozgatásban a nehéz fizikai munkák gépesítettségének színvonala. Jelentős változást eredményezett a gazdaságtalanul és alacsony kihasználtsági fokkal üzemelő vasútvonalak felszámolása, és forgalmának közútra terelése (szegedi gazdasági vasút, Fábiánsebestyén—Arpádhalom vasútvonalak). Javult a városi tömegközlekedés, de még ma sem problémamentes. A rádió- és televízióvételi lehetőségek csak kissé javultak. Hódmezővásárhelyen elkészült a 2000 állomásos korszerű telefonközpont. A szegedi új távbeszélő-központ üzembe helyezése nem valósult meg a tervezett határidőre. O

A kereskedelem forgalmának növekedése (évi 9 százalék) mind a tervezett, mind az országos ütemet meghaladta. Ebben nagy szerepe volt a javuló ellátásnak és a növekvő Idegenforgalomnak. Nem csökkent tartósan az olyan áruféleségek• nek a száma, melyek időszakonként nem kaphatók. A kereskedelmi hálózat 45 ezer négyzetméter új alapterülettel bővült, de 12 ezer négyzetméter bolt- és vendéglátóipari egység beruházásának befejezése 1976-ra húzódott át. Elkészült a nagykereskedelmi koordinált raktárbázis, és elkezdődött a Hungária Szálló és Étterem Vállalat szegedi új szállodájának építése. A kereskedelem kulturáltságát javította a nagy áteresztő képességű boltok számának gyarapodása, a vendéglátóipar létesítményeinek rekonstrukciója, a kereskedelmi munka egyes részfolyamatainak gépesítése. Beruházásra összességében a megyében 24 milliárd forintot használtunk fel. A legtöbbet fordítottunk a népgazdaság és a megye energiaellátását segítő kőolaj- és földgázbányászat, továbbá a beruházási munka hatékonyságát növelő - építő- éa építőanyag-ipar fejlesztésére, használtunk fel jelentős összegeket a lakosság ellátásának bővítését szolgáló ágazatok — a könnyű- és élelmiszeripar — rekonstrukciójára, a lakásépítésre, és az ehhez kapcsolódó létesítmények, a közút és a vasút, valamint a tömegközlekedés fejlesztésére. Növeltük az árvízvédelmi biztonságot. A beruházásoknál a legfőbb gondot a kfl» olaj- és földgázipari, a postai, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatást bővítő létesítmények kivitelezésének késedelme okozza. Közel egymilliárd forint értékű tervezett létesítmény nem valósult meg. O

A munkaerő-gazdálkodásban a legfőbb jellemző a teljes foglalkoztatottság megvalósítása. A mezőgazdasági keresők aránya az összes foglalkoztatottak számán belül 35-ről 31 százalékra csökkent, míg az lparA baromfitermelés a nagyüzemi férőhelyek maximális kihasználásával, a háztáji gazdaságok támogatásával jelentősen növelhető. Csongrád megyében az V. ötéves tervben a baromfihús-termelést 4—6 százalékkal növeljük. Képünkön a szentesi Árpád Tsz telepének egy részlege látható. ban (3 százalékkal), az építőiparban (22 százalékkal), és a szállítás-hírközlésben (25 %-kal) nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Kedvezőtlen viszont az adminisztratív alkalmazottak állományának gyarapodása, a belső létszámtartalékok feltárásának lassú üteme. Egyes szakmákban (pl. építő-, a szakipari területen, a textiliparban, az élelmiszer-keresktedelemben stb.) munkaerőhiány van. A munkaidőalap hatékonyabb kihasználásában csak kezdeti eredményeket értünk el. A munkahelyek technikai felszereltségének javulásával nem tartott lépést a teljesítménykövetelmények változása; Nem kielégítő a munkafegyelem. Csak némileg csökkent — a nem népgazdasági érdekből történő — munkahelyváltoztatás. O

A lakosság életkörülményeinek javításában a tervezettnél magasabb szintet értünk el. Általában a munkaképes korúak — különösen a nők -*- országos átlagot meghaladó foglalkoztatása, a magasabb jövedelemszerzés lehetőségét biztosító ágazatok dinamikus fejlődése eredményeként a lakosság pénzbevétele gyorsan, évi átlagban 9 százalékkal nőtt. Ezt tükrözi, hogy a takarékbetét-állomány öt év alatt kétszeresére emelkedett. A bérből élők és a termelőszövetkezeti parasztság Jövedelme arányosan emelkedett. Az elmúlt öt évben az átlagosnál jobban Javult a nagy-. * családosok helyzete. A munkahelyi viszonyok javításán túl a lakáselosztásnál, a kereskedelmi ellátásban, egészségügyi és szociális szolgáltatásoknál megkülönböztetett figyelemmel Igyekeztünk kielégíteni Igényeiket. A kereskedelem javuló alapellátási biztosított. Gondot (különösen 1975ben) a hús- és esetenként a zöldségfélék, valamint Iparcikkek kínálaté* nak hiányosságai jelentettek. Az ellátás kulturáltsága javult, de a bothálózat bővítése elmaradt a tervezettől. Tovább fejlődött a szolgáltatás, különösen a gépjármű, az elektromos háztartási gépek javítása, valamint a textiltisztítás területén. Viszont a rádióakusztikai cikkek javítása, a lakáskarbantartás, a ruházati méretet tevékenység nem kielégítően fejlődött növekedjen. Elérni, hogy a sertésállomány létszáma megközelítse a 600 ezret, s a baromfihús-termelés pedig 4—6 százalékkal növekedjék; — adottságainkat és tradícióinkat a juhtenyésztés területén Intenzívebben hasznosítani. A juhállományt 30—40 százalékkal növelni; — a halastóterületet Szeged környékén 1000 hektárral szükséges növelni. A meglevő halastavak termelésének fokozására meg kell valósítani a rekonstrukciókat is. . c) A termelés növel^désénél gyorsabb ütemben emelkedjen a termékkibocsátás a hazai ellátásra, az Ipar nyersanyagszükségletére, és az exportárualapok növelésére. Ezért jelentősen mérsékeljük a megtermelt termékek mennyiségét csökkentő veszteségeket, a mezőgazdaság belső felhasználását (takarékos takarmánygazdálkodással, jobb tárolással és szervezettebb szállítással, a betakarítási veszteségek csökkentésével, a melléktermékek és a hulladékok felhasználásával stb.). Növeljük a hozamokat, a termékek minőségét, csökkentsük a forgalmazási idő szükségletét. d) A tervidőszakban a fejlődés •gyík jelentős forrása a mezőgazdasági üzemek termelési színvonalában meglevő differenciáltság mérséklése. Ezt főleg a vezetés munkájának javításával, az ágazatok és egységek élére, a korszerű termelőberendezéaek kezelésére szakmailag jól képzett •mberek beállításával, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítésével, a mezőgazdasági tudomány eredményeinek jobb kihasználásával, a technológiai fegyelem megszilárdításával, a korszerű termelési eljárások szélesebb mértékű alkalmazásával tudjuk elérni. e) A továbbfejlődést a tervidőszakban is elsősorban a nagyüzemekre alapozzuk, s ennek érdekében nagyobb teret biztosítunk az együttműködések bővítésének, a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripari vállalatok között. Ugyanakkor a háztáji és kisgazdaságok termelése további csökkenésének mérséklésére fokozni a nagyüzemek, a felvásárló, feldolgozó és ellátó vállalatok segítségnyújtását a kisgazdaságok számára. •

A közlekedést és hírközlést a növekvő igények fokozottabb kielégítésére — a tervidőszakban — mind jobban alkalmassá kell tenni. Ennek érdekében: — befejezzük az E5-ös út szegedi belső szakaszának, a 47-es és több alsóbbrendű útnak a korszerűsítését, tovább folytatjuk a szegedi és megkezdjük a csongrádi közúti híd építését; — megvalósítjuk a Szeged—Békéscsaba közötti vasútvonal rekonstrukcióját, a vasúti vonalszakaszok korszerűsítését; — ösztönözzük a tiszai vízi áruszállítás feltételeinek megteremtését: — a személyszállítás kulturáltságának fokozása érdekében növelni kell az autóbuszállományt, a vasúti személyszállító kocsiparkot, a forgalombiztonságot, csökkenteni a menetidőt, a kocsiállásokat; — befejezzük a hírközlési ellátás színvonalát emelő szegedi postaközpont beruházását, a tv és a rádió vételi lehetőségét javító rekonstrukciót; — az árufuvarozás feltételeinek javítására fokozzuk az együttműködést a vasúti és közúti közlekedést irányító, a fuvarozó, illetve a fuvaroztató vállalatok között. Tovább folytatjuk a rakodás gépesítését, a műszaki színvonal emelését. O

A kereskedelem területén a forgalom dinamikus, 35—30 százalékos emelkedésével számolunk a tervidőszakban. Az ütem némileg meghaladja az országost, de reális. A célkitűzés teljesítésének feltételeit az alábbiakkal kell megteremteni: — az áthúzódó kereskedelmi beruházások befejezésével együtt mintegy 60 ezer négyzetméternyi bolthálózat megépítésével, az új, koordinált raktárbázis üzembe helyezésével, a Hungária Szálló és Étterem Vállalat szegedi új, 300 férőhelyes szállodája, s új nagyáru-, báz és lakberendezési, a makói nagy alapterületű áruház felépítésével. és a tömegétkeztetés fejlesztésével Szegeden és Hódmezővásárhelyen; — a vállalatok alapvető feladata: a kereskedelmi tevékenység minőiégi tényezőinek javítása, a folyamatos és Igények szerinti összetételű, kiegyensúlyozott áruellátás, és az olcsó áruk megfelelő kínálatának, valamint választékának biztosítása. A gyermekruházati cikkek kiemelt forgalmazása. A kereskedelmi szolgáltatások körének bővítése; — a kereskedelmet Irányító szerveknek hatékonyabb ellenőrzéssel biztosítani kell, hogy a forgalom összetétele és az árak alakulása jobban feleljen meg a lakosság szükségleteinek. Ezzel is segítsék r reáljövedelem tervezett szintű emelkedését. Területünk vonzó hatására, és a megyénken átvezető idegenforgalmi folyosókra való tekintettel nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelmi és egyéb jellegű kínálat növelésére. Az eddigi idegenforgalmi bázisok továbbfejlesztése mellett az újonnan feltáruló lehetőségeket is bevonni e célkitűzés szolgálatéira. (Így • Pusztaszeri Nemzeti Emlékparkot, a Mártélyl Képzőművészeti Tábort, a kiépülő szegedi gyógyüdülő-komplexumot stb.). O

A lakosság életkörülményei a Központi Bizottság határozatának, a népgazdaság V. ötéves tervének végrehajtása nyomán jelentősen Javulnak a tervidőszakban. Biztosítanunk kell, hogy az erre vonatkozó országos Irányelvek érvényesüljenek megyénkben. Ezen túl, helyi adottságaink figyelembevételével — a megyei pártértekezlet határozata alapján — az alábbi célkitűzések megvalósítása szükséges: o) A foglalkoztatás teljesebbé tétele: — a területi aránytalanságok további csökkentése; — a mezőgazdaságból felszabadulóknak egyéb, a tanyavilág lakosainak egész évi munkaalkalom teremtése. b) A jövedelmi színvonal alakítása; — az egyes területeken az országos bérszínvonaltól még meglevő elmaradásunk további csökkentése; — a több műszakban és nagyobb munkaintenzitással (főleg a könynyű- és élelmiszeriparban) dolgozó nők bérének az átlagosnál nagyobb (ltemű emelése. e) Az ellátás javítása: — a lakosság kiegyensúlyozottabb ellátásának biztosítására, az árszínAa egészségügyi ellátás színvonalának emelkedését szolgálják az V. Ötéves tervben a szakorvosi hálózat, az orvostechnikai felszerelés bővítése, a kórházi rekonstrukciók, íj pavilonok építése. Befejezik a MAV szegedi területi egészségügyi központjának és rendelőintézetének építését ls. Képünkön gj Intézet makettja látható.