Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

Szomtiat, 1976. február 5. 7 Rákóczi­jubileumra Szövetkezetek készülünk ; a jobb ellátásért Vizeink védelme Pénteken — a HNF Or­szágos Tanácsának székházá­ban — sajtótájékoztatón is­mertették azt a rendkívül tartalmas, hazai és külföldi eseményeket egyaránt igéró programot, amely méltó ke­retet hivatott biztosítani a II. Rákóczi Ferenc születé­se 300. évfordulójáról való megemlékezéshez. A prog­ramot a Rákóczi-emlékbi­zottság dolgozta ki, és KÖ­peczi Béla, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kárhelyettese, az emlékbi­zottság alelnöke ismertette az újságírókkal. 1976. március 27-én lesz II. Rákóczi Ferenc — vagy ahogyan népünk szivében és az évszázadok hagyomá­nyában él: a kurucvezérlő fejedelem — születésének három évszázados jubileuma. Az évfordulóhoz kapcsoló­dó központi események kö­zül kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeumban márci­us 26-án megnyíló Rákóczi­emlékkiállitás. Ugyanezen a napon kerül sor a főváros­ban arra a központi emlék­únnepségre, amelyen tiszte­legnek a kurucvezér emlé­kének. Szobránál koszorúzá­si ünnepséget tartanak Bu­dapesten, külföldön pedig Borsiban. Rákóczi szülőházá­nál és Kassán, R temetke­zési helyen. További kiállí­tások is készülnek az év­fordulóra. vuló árukínálata és a vál­Enyheság és hófúvások Időjárási mérleg Az elmúlt hónap időjárá- A hőmérséklet havi ko­sát a rendkívüli változé- zépértékei a hónap nagyob­konyság jellemezte. Verőié- bik részének enyhe időjárá­nyes napok, tavaszi enyhe- sa miatt a sokévi átlagnál ség és hófúvásos zord téli országszerte 1—2 fokkal ma­id & váltogatták egymást, zi- gasabbak voltak. A lehullott vatarok és régóta nem ta- havi csapadék mennyisége paszta,t kiadós havazások ^nk^n^gat^tej^ egyaránt előfordultak. részén meghaladta a nor­Január túlnyomó részén málértéket, ám az ország enyhe volt az idő, csak 16— nagyobbik részén csapadék­18-a között és a hónap utol- hiány mutatkozott. Ez fő­só 5 napján maradt a hő- ként a Dunántúl délkeleti mérséklet napi középértéke felén és az Eszaki-közép­a sokévi átlag alatt. Külö- hegység térségében volt je­nösen enyhe időjárás ural- lentős, ahol a sokévi állag­kodott 11—14-e között, ami- nak mindössze fele- kéthar­kor az ország nyugati és dé- mada hullott le. A Dél-Al­li területein 12—16 fokos föld januári csapadék mér­fcimelegedést mértek, s a !e£e a hónap utolsó napjai­hőmérséklet napi átlagai 8— nak bőséges havazásai mi­1! fokkal voltak magasab- att mérsékelt többlettel zá­bak az évszaknak mégfelelő rult. amint azt a következő szintnél- Olyan enyhe ldőjá- adatok bizonyítják (a csa­rást okoztak ekkor az At- padék havi összegei után lanti óceán szubtrópusi öve- zárójelben közöljük, hogy a zetéből fölénk áramló lég- sokévi átlag hány százaléka tömegek, mint amilyen hullott le): Bácsalmás 53 egyébként március végén mm (166 %), Kiskunhalas 51 szokásos hazánkban. A hó- mm (170%), Kiskuníélegy­liap utolsó napjai azután háza 33 mm (114%), Kiste­meghozlak az igazi telet. Az lek 45 mm (136%), Szentes északkelet fe'ől beáramló 37 mm (119%), Szeged 35 hideg és a Földközi-tenger mm <109 "n), Makó 47 mm térségéből érkező enyhe pú- U52%), Mezőhegyes 43 mm rádiós légtömegek napokon (130%), Orosháza 72 mm at a Kárpát-medence fölött (340 %). keveredtek egymással, s ez szegeden a havi középhő­elsősorban az ország keleti, ,,„,<. „, dél keleti részén igen kiadós mérséklet -0,3 C volt, ez havazást idézett, elő. A ha- 0,9 fokkal magasabb a sok­vazas erősségére jellemző, évi átlagnál- A hónap során hogy 28-án Bács-Kiskun, eWfordu]t legmagasabb hő­Csongrád és Békés megyek területére 20—40 mm hó­A MÉSZÖV küldöttközgyűlése A fogyasztási szövetkeze- tozatos táplálkozás igénye tek megyei szövetségének egyaránt ezt a tendenciát tegngp, pénteken délelőtt erősíti. tartott küldöttközgyűlésén A következetek felvásárló Hunyadkürti Lajos a ME- tevékenysége az elmúlt év SZÖV elnöke arról' számolt második felében megtorpant be többek között, hogy az a kedvezőtlen időjárással AFESZ-ek eredménye ko- összefüggő gyengébb termés rabban az országos átlag miatt. Egyre világosabban alatt maradt. Szigorú önkri- látják viszont a fogyasztási tikéval és külső segítséggel szövetkezetek, hogy a kis­feltárták a lassúbb fejlődés kertekből és a háztáji gaz­okait, megtették a szükséges daságokból eredő termékek­intézkedéseket, ennélfogva a nek a kereskedelmi hálózat­továbblépés lehetőségei és ba történő eljuttatása mel­biztosftékai egvaránt adot- lelt a termelés ösztönzése, lak Üjra hangoztatta, hogy segítése, kiszolgálása is fel­a szövetkezetekben is a tár- adatuk, beleértve az állat­sadalmi érdek az elsőrendű, tenyésztő szakcsoportok ser­hn ezt tartják szem előtt, téshizlaló tevékenységet is. az egyéni és csoportérdek FJsőrendu feladat a sze­sem károsodik. Ahol ezeket Kedi nagyaruhaz es a ma­föl akarták cserélni, vagv koi áruház beruházási mun­föl is cserélték, ott akadt kálatainak a megkezdése, a meg az egészséges fejlődés, kiszombori Üzletház építesé­A megyei szövetség elnök- "ek befejezése, a kereske­ségének a küldöttközgyűlés delmi és vendéglátó hálózat elé terjesztett javaslatai a további technikai fejlesztese, lakosság jobb ellátását szor- valamint a tanyán elők va­galmazzák 1976-ban is. Az sárlási körülmenyeinek javi­alapellátáshoz tartozó élei- fása. miszerkereskedelem árufor- A takarékszövetkezetek be­galma várhatóan tovább tőtállomanya tavaly megha­emelkedik, hiszen falvaink ladta az 550 millió forintot lakói egyre kevesebb olyan — a ^"k anyagi stabilita­élelmiszert fogyasztanak, sának biztos jele ez —, es amit saját maguk termeltek minden jogos hiteligényt ki meg. A kereskedelem ja- tudtak elégíteni. Ha teve­kenyssgüket kiegészítik a fiatalok takarékosságra ne­velésével és szorgalmazzák a kistételű betétek gyarapítá­sát is, további 65 millió fo­rinttal növelhető idén a fa­lusi pénzintézetekben kama­tozó betétek összege. A lakásépítő szövetkezetek várhatóan 22.30 lakást építe­nek megyénk városaiban a most induló ötéves tervben. Szegeden 300 taggal alakul meg a „Tabán" lakásépítő szövetkezet, tagjai várható­an még ebben az évben la­káshoz Jutnak. Ugyanez a szövetkezet gondoskodik majd további 700 lakás fel­építéséről. Erőteljesen fejlő­dik a lakásfenntartó szövet­kezeti hálózat, öt év alatt várhatóan 2800—3000 új la­kás kerül majd szövetkezeti kezelésbe. Járható útnak látszik, hogy az új lakások tulajdonosai nagy szövetke­zetekbe tömörüljenek, és gondnoksági rendszerben gondoskodjanak az épületek fenntartásáról. A küldöttközgyűlésen részt vett többek között dr. Pál József, a SZÖVOSZ tagja. Pefjési József, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Kereszty Béla megyei főügyész ls. Ma már odáig jutott a ke­| mikaliák és a technika gaz­j dagságával az emberiség, hogyha fenn akar maradni, kénytelen megvedenl a to­vábbi pusztítástól, szennye­zéstől, az őt körülvevő termé­szetet, környezetet: a vizet, a levegőt, a talaj szerkezetét, a növényi ée állati faunát — megvédeni a természel egyen­súlyát a felborulástól. Világ­méretekben ezért kellett lét­rehozni egy új szakágazatot a természet- és környezetvé delmet, amelyet, ha nem veszünk komolyan, katasztro­fális következményekkel szá­molhatunk az ezredforduló­tajan. Diplomák „halmozása" Hatáskörben és munkában az alföldi tájhoz igazodva Szegeden éppen húsz eszten­deje jött létre vizeink tisz­taságának őrzésére a Vízmi­nőségi Felügyelet, mint ahogy az ország valamennyi víz­ügyi igazgatóságán is. A fel­csaoadék hullott, sőt ezen a napon Orosházán a mi ég­hajlatunkon már ritkaság­tűik számító 52 mm-es csa­padékot adó havazást mér­tek. Alföldünk délkeleti ré­mérséklet 14 fok volt, ezt 13-án jegyezték fel, mfg a legalacsonyabb hőmérsékle­tet —12 fokot 31-én észlel­ték. A hónap végi nagy ha­vazásokból városunk is bő­szein 20—30 cm vastagságú ven részesült, 30-án és 31-én hóréteg alakult ki. s a hó- 22 cm vastagságú hótakaró nap végére az ismétlődő ha. borJtotu Szeged területét. A vazások az ország egesz. te­rületét összefüggő hótakaró- napsütéses ófak havi össze­val borították. A kiadós ha- ge városunkban 55 volt, ez vazást kisérő viharos észak- iq órával kevesebb a szoká keleti szél a Tiszántúlon sokfelé hótorlaszokat emelt es súlyos közlekedési aka­dályokat idézett elő. ­sos januári értéknél. Dr. Péczely György _ egyetemi tanár Somogyi Karolyné 1elvitele A vízszennyezésért kiszabható bírságot ebben a laborató­riumban folyó vizsgálatok alapján állapítják meg. Képün­kön Forgó Irén, Spilák Erika, Szkaliczki Edit történt. Ebben gyorsan elő- amelynek vizével öntözni rehaladtak, mert az ered- nem lehet. Ha mégis teszik, ügyelet vezetője kezdettől mény „megfogható", ellen- csak saját felelősségükre. fogva Szépfalusi József, aki őrizhető. A műszaki feltéte­munkatársaival együtt való­ságos megszállottja ennek a lek megvannak ahhoz, hogy munkakörnek, hivatásnak, útját lehessen állni a szeny­Amilyen szerény körűimé- nyeződések továbbjutásának a nyék között kezdték annak Iolyókba; illetve azok felde_ idejen, most annak sokszo- . , ' rosát felülmúlva gyarapod- rítése a műszeres analitikai tak létszámban, technikai fel- vizsgálatokkal egyszerű, meg­szereltségben, anyagi megala- állításukra viszont ott van- . ..„„ pozottságban Állítja Szépfa- nak a törvényesen biztosított si holtág, amely arra vár, Folyóink tisztasága Kivétel még most és ma a 83 hektárnyi területű atkai, vagy máskülönben szúnyogo­lusi József, hogy ebben a ... szakmában ma már egyetlen s"Keink, alapdiplomával nem lehet sokra menni. Ö maga kémia—fizika sza­kos tanárként kezdte, és az­A forgásban azonban vlsz­szaértek ismét a mezőgazda­sághoz, illetve a szakosított állattenyésztő-telepekhez. óta'még két diplomát szer- ameiyek létesítését és műkő- _____ _ zett. S így vannak'ezzel mun- dését annak idején nem a akarók kincse lehessen, 16 hogy hétvégi üdülőhellyé „varázsoljuk", és megvédjük 3 millió 200 ezer köbméter vizét a pusztulástól. Csong­rád alatt azonban a Serház zugi holt Tisza-ágnak „öreg", felborult a vize. Regenerálá­sára, hogy ismét az üdülni millió forintot kellene költe­ni. Ez az összeg azonban egy négy évvel ezelőtti kalkulá­ció. katársai is: biológusok, ve- mai környezetvédelmi köve­gyészek, szakmérnökök, tech- telményekhez szabták. A nlkusok, laboránsok, akik kl- tény egyszerű: vízben sze­egészítő szakként szereztek gény telepeken szennyvíz­vagy most szereznek egy má- ként kezelik az értékes trá­sodikat. Dr. Dobler Lászlóné gyaievet, elengedik befolyók­biológus például halászgaz- ba> vagy nagy területeken dasági szakmérnök is; Jász pangatják. A következmény: Tivadar é, Joó Béla vegyé- él6vizeket szennyeznek vele> ^edT^lrelvsége"­szek műszeres analitikus másrészt értékes területek millió forint körüli bírság­szakmérnökök lesznek hama- esnek kj a megművelhetőség- gal. A város tisztítatlan rosan. Az erdőmérnök Festő M1 néhol hektárszámra. A ^""yvizeinek bomláséért Szabó László a természet-és vízminöség-vizsgálat szem- a t! környezetvédelem ismereté- pontjából reflektorfénybe művek és Fürdők. A Tisza ben a nem vegyész képzett- került a mezőgazdaságban a kémiai és biológiai minősé­ségű műszakiak csoportveze- növényvédő szerek és a mű- get mutat° adatai szerint ala­„, , csony vízállásnál éppen ezért Mind­Szépfalusi József szerint a Tisza hozzánk tartozó szaka­sza hazánk legtisztább folyó­ja Szegedig. A város alatt derítés nélkül ipari szenny­vizet enged bele a'KSZV új­tője. Körforgásban trágya használata is. minu- nem tanácsos fürödni a vá­ezek nem koncentráltan, ha- ros alatti folyószakaszon, nem megfoghatatlan elosz- amíg meg nem épül Gyála­lásban szennyezik az álló-és réten a tervbe vett szenny­Amikor még az első víz- folyóvizeket, a fokozott ve- víztisztító telep. mintákat elemezték, akkor a getáció elősegíti a vizek el- Az olaj- és gáztermelés kö­mezőgazdaságba jutó öntöző- öregedését, vagyis biológiai zelsége Szegedhez, Illetve a víz minősége volt a fő téma. egyensúlyuk felborul. Csöng- Tiszahoz mé« rendkívüli .,, . . , 7 , ., , _ ,, . esetben sem szennyezheti meg A változás az ipari es kom- rad megyeben és Szeged kor- a foIyf-lt_ mert cföiött olyan munális jellegű szenny- és nyékén, sajnos, ilyen álla- korszerű védelmi berendézés felszíni vizek vizsgálatával potú a legtöbb tiszai holtág, és szervezett figyelőszolgálat őrködik, hogy Jó átlagtermések a homokon Zárszámadás a rúzsai Népköztársaság Tsz-ben I: Dallal, játékkal fogadták veszteséges volt. A terme- méteres víztároló, melynek Rúzsán a kultúrházba gyü- lőszövetkezet összeredménye üzembe állításával 50 hektá­lekező Népszabadság Ts;: mégis jó. mert a homoki ron öntözhetik a zöldségfé­tagjait a helyi Páva Kör növénytermesztés szerkeze-« léket. énekesei. Ezért is jó hangú- tében végrehajtott változá- A termelőszövetkezet brut­atban kezdődött az elmúlt sok beváltak. Büszkék arra, tó jövedelme megközelítette év gazdálkodásának elem- hogv a gyenge termőképes- a 9 milliót, s ebből tiszta zése. A járás első zárszám- ségű liomokterületetken a nyereség 4.7 millió forint, adási közgyűlésén jelen volt búza 28,3 mázsát, a burgo- Árbevételük 1975-ben 30 Szűcs József, a megyei párt- nya 125 mázsát, a fűszer- millió forint volt.. A tagok végrehajtóbizottság tagja, a paprika 60 mázsát, a kuko- jövedelme 10 órás munka­megyei TESZÖV elnöke, rica 40 mázsát termett hek- napra átlagosan 102 forint Jáhni László, a járási párt- táronként. Az eredményes év alkalmá­blzpttság első titkára. Szllá- Az állattenyésztésben az val 475 ezer forint prémiu­gyi Ernő, a megyei tanács elmúlt évben nem sikerült mot is kiosztanak. A ház­osztály vezetője, dr. Kiss lm- megoldani a szakosított táji termékeket 9 millió fő­re, a járási hivatal megbf- szarvasmarha-tartási, ennek rint. értékben értékesítették, zott elnöke is. tulajdonítható az igen ala- A beszámolót hozzászólá­Abrahám Vince, a téesz csony — 1100 liter — tej- sok követték, majd , Szűcs elnöke beszámolójában hang. hozam. József köszöntötte a gazda­súlyozta, hogy visszatérő A beruházásokra, fejlesz- ,„„.,, „ „„,,»„,, gondot okozott tavaly ls a tésre 2,1 millió forintot for- közösség tagjait, s méltatta belvíz. Ezért a paradicsom- dítottak. Többek között a homokon elért jó eredmé­.C6 fűszerpaprika-termelés 1975-ben elkészült a 70 köb- nyeiket ­a váratlan eseményeket is könnyedén elháríthatják. A Maros vizo időnként algásodik a Mező­hegyes! Cukorgyárból kijutó szerves anyag miatt. Ez évi félmilliójába kerül a gyár­nak. Vizeink szennyezése miatt évente és propgresszíven emelkedik a bírság összege. Csongrád megyében ez leg­utóbb évi 21 millió forint volt annak ellenére, hogy sok üzem, vállalat és gazdaság tőle telhetően igyekezett anyagiakat is áldozni a ba­jok megszüntetésére. A szán­dék kezdeti lépésnek jó, de tovább kell menni, hogy vi­zeinket a jövő századnak is tisztán adhassuk át. Naponta, hetente, kéthe­tente vesznek az élővizekből mintát Csongrádtól a déli határszakaszig, és több mint 20 minőségi mutatót vetnek össze vizeink védelmében. Jó a szolgálat, veszélytől nem kell tartani, meg aztán jön­nek mindig a nagy árhullá­mok, amelyek „takarítják" a folyókat. Lódl Ferenc .

Next

/
Oldalképek
Tartalom