Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

v9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. r'vfolyam 32. szám 1976 február 7„ szombat Ára: 80 fillér MAGYAR S Z O C I A L I S T A M U N RT Á S P Á R T L APJA ' * Apró Aníal látogatása Szegeden Megtekintette a házgyárat — Előadást tartott a megyei pártaktíva'értekezleten (Fotó: Enyedi Zoltán.) A szegedi házgyár panclgyirtó üzemének brigádnaplójába — amelyet Hévízi Ibolya nyújtott át —. Apró An'rt n'biny sort ír. Ké->ün! ön balról jobbra Ge.ray Andor, dr. Varga Dezső, Apró Antal, Hévízi Ibolya és Sipos Mihály látható Az új ötéves tervet szerte Csongrád megyében ütemes termeléssel, a feladatokat ös.zegező munkaértekezletekkel kezdték. Pénteken nagy jelentőségű megyei jellegű tanácskozásra került sor Szegeden. A megyei párt-végrehajtóbizoitség felkérésére Apró Aníal, a Politikai Bizottság tagja, a: országgyűlés elnöke tartott előadást időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. A kora déle'őtti órákban érkezett Szegedre Apró Antal. Előbb a szegedi pártbizottság székházába látogatott. ahol Török József első titkár és dr. Varga Dezső titkár fogadták és tájékoztatták az ötiidik ötéves terv sikeres indítása érdekében végzett politikai, gazdasági munka eredményeiről. Ezután a Dél-magyarországi Építőipari Vállalat szegedi házgyárát kereste fel a párt Politikai Bizottságának tagja. A DÉLÉP dolgozóinak nevében Sipos Mihály igazgató, Hoffmann Márton, a vállalati pártbizottság titkára és Garay Andor, a házgyár igazgatója, valamint Bánfi Ferenc, a házgyári pártszervezet titkára fogadták, köszöntötték és kalauzolták üzemlátogatása során. A szegedi házgyár komplettációs üzemében, ahol lényegében a vasbeto» szerkezetek alkatrészeit, csavarokat, más fém- és műanyag szerelvényeket gyártanak. Apró Antalt a szocialista és e címárt küzdő brigádok tagjai, vezetői vették körül, váltottak vele szót, és kérték, hogy írjon be néhány mondatot naplójukba a látogatás emlékére. A szegedi házgyár szocialista brigádmozgalmában 45 ilyen kollektíva tevékenykedik. Ma már elmondhatják, hogy a Jöüzemek valamennyi dolgozója tagja valamelyik szocialista brigádnak, sőt az egyes üzemrészeket is szocialista kollektívának tekintik." - 1 Az üzemlátoga'ás során több kérdést intézett Apró Antal a vállalat és az egyes részlegek vezetőihez. Nemcszk a holnap feladatai, hanem a tegnap eredményei is é idekelték. Kérdései főként arra vonatkoztak, milyen munkát végeztek, mióta legutóbb itt járt, továbbá hogyan teljesítette a vállalat és a házgyár elmúlt évi tervét? A tervezettnél több lakást adtunk a népgazdaságnak — mondták a részlegek vezetői. — Az elmúlt esztendőben 2 ezer 660 lakás készült ebben az üzemben, amelynek nagyobb részét Csongrád megye, más részét Bács-Kiskun ro i-gye városaiban építették fel. A holnapról is bizakodva szóltak, bár még nem kötötték le szerződésekkel a gyár 1376. évi teljes kapacitását. Ahhoz, hogy az eddigi hatékonysággal, eredményességgel dolgozzanak, most olyan nagy panelok gyártását készítik elő, amelyek alkalmasak lesznek nemcsak szállodák, hanem iskolák, óvodák, bölcsődék építésére is. Miután felépült a kecskeméti házgyár, Bács-Kiskun megye már nem vásárolja a szegedi gyár termékeit. Viszont Cegléd igen. S várják Békéscsaba jelentkezését is. — Nem szeretnénk, ha ez a jól összeforrott kollektíva, a törzsgárda munkájának lendülete visszaesne — mondotta Szögi László, az üzem vezetője, ö újságolta, hogy már több mint 9 ezer 280 lakást építettek, mióta Apró Antal elvtárs felavatta ezt a gyárat. A kellemes hőmérsékletű csarnokokban viszonylag könnyedén öltözött munkások dolgoznak. Ezt látva, kérdezték a vendégek: vajon kint a szabadban és az i összeszerelt házgyári •„. lakóépületekben most, a téli napokon milyenek- a munkafeltételek? A téliesített építőmunkáról sok ját tudtak elmondani, és arról is beszámoltak, hogy a tanács segítségével saját gázolajtüzelévC kazánokkal fűtik a munkahelyeket, hogy a belső szerelést is zavartalanul végezhessék. Természetesen a DÉI.ÉF vezetői szóltak gondjaikról is. Elsősorban arról, amit a mélyépítő vállalattal kapcsolatos fúzió okozott. Hangsúlyozták, hogy a jövőben minden valószínűség szerint a vertikum már eredményesebb összefogással, hatékonyabban tud tevékenykedni Nemcsak Csongrád megyében, hanem szerte az országban is, mert például a vasbeton gabonasilók építését c DÉLÉP látja el Dunántúlon is. A déli órákban a megyei pártbizottság székházába látogatott Apró Antal, aho! dr. Komócsin Mihály első titkár, dr. Németh Lajos és Szabó Sándor, a pártbizottság titkárai fogadták, és tájékoztatták őt a Csongrád megyei időszerű kérdésekről. A délután sorra került pártaktiva-értekezleten dr. Komócsin Mihály köszöntötte a résztvevőket, majd Apró Antal tartotta meg előadását. Részletesen beszélt ötéves tervünk nemzetközi, gazdasági feltételeiről, a világgazdasági összefüggésekről, hazánk és' a többi szocialista ország gazdasági kapcsolatairól. Kitért néhány nemzetközi politikai témára is, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal kapcsolatban. Foci Jeni I beszéde Toiilouse-ban A Francia Kommunista Part XXII. kongresszusa alkalmából 12 francia vidéki városban rendeztek nemzetközi találkozókat, a kongresszusra érkezett külföldi delegációk részvételével. Az. MSZMP küldöttsége Toulouse-ba látogatott. Az itt tartott nagygyűlésen Foc/c Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja beszédet mondott. Fock Jenő be-izédét a 3 oldalon ismertetjük. Befejezáídfek magyar-zöld-foki tárgyalások Pénteken, tegnap befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Zöld-foki Köztársaság kormányfői közötti tárgyalások. A Lázár György is a Pedro Pires vezette tárgyaló delegáció tanácskozásán nagy hangsúllyal esett szó a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködésrőL A tanácskozáson — amely a kapcsolatteremtést elősegítő légkörben zajlott — a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos álláspontjukról. Elhatározták, hogy a két ország kapcsolatait minden téren fejleszteni fogják. (MTI) Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése Bz 1975. évi lerv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1975-ben folytatódott a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy- a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak.' A nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhalmozásra a tervben számítottnál többet fordítottak. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirányzottnál gyorsabb növekedése mellett, külső tényezőknek is szerepük volt. Így: a tőkés világgazdaság válságának, az egyes tőkés országokban bevezetett importkorlátozó rendszabá'yoknak, a tőkés világpiaci ár-, változásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása ellenére is töretlenül fejlődött a népgazdaság. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal tovább bővült gazdasági együttműködésünk. Az év folyamán sor került a KGST-országok' közötti s'er'ő lís--s árak kölcsönös módosítására is. A külkereskedelmi mérleg, a kivitelt meghaladó behozatal és az árveszteség miatt passzívummal zárult. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak, a kiadások — az állami támogatások mérsékeltebb növekedése folytán — a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek. Az 1975. 6vi népgazdasági terv tő oiO.rányzaiainak ieifesitéso* egy lakosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 43 százalékát, az építőipar 13 százalékát és a mezőgazdaság kb. 16 százalékát. A termelőágazatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelékenység emelkedéséből származott. A terv a gazdasági egyensúly javítására a belföldi felhasználásnak — a fogyasztásnak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb, 3—3,5 százalékos növekedésével számolt. A belföldi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, de a tervezettnél nagyobb mértékben, 4—5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakosság összes fogyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit. a felhalmozás pedig, amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna maradnia, mintegy 4—5 százalékkal nőtt. Terv Tény az 1D74. év százalékában Ipar Nemzeti jövede'em A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy főre jutó reáljövedelem A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi árufor. ga'.om (összehasonlítható árakon) A szoc'alista szektor beruházásai (folyó árakon). milliárd Ft Lakásépítés, 1090 db 103—103,5 103—103,5 103 106 103—101 -03,5 102,5 104,1 105 101—105 133 108 101—102 104 tot 101,5 104,8 129—130 00,2 105,4 141—1498—93 • A jelentés ndatal e'Ssetesek. a további részletes feldolgozás során kismértékben még változ hatnak. Nemzeti jövedelem zalékkal, az építőiparban kb. 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban kismértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, A terv a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelését irányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlítható árakon — 5 százalék volt. A nemzeti jövedelem az iparban 5—6 száA szocialista ipar bruttó termelése a terve'ett 6 százalékkal szemben rrintegv 5 százalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csakncm 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelésből tovább emelkedettAz ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A fcel'öldi cél í értékesítés — a terv előirányzatának meg'eMűen — az "74. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül <i beruházási javak értékesítése jelentősen fokozódott. A szocialista országokba irányuló ipari expert nőtt i rem szocialista országokba irányuló — az értékesítési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az ipa-ban fogl-'koztatottak s'áma, a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 0,2 százalékkal csökkent, az át'agos áUományi létszám 1.745 20(1 fő volt. A termelés növeke(Folytatás a 2. oldalon.) 4