Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VVyN 1 DELMA6YAR0RSZAG AHA G Y A R SZO CIALISTA M U N K Á SPÁKT LAPj A 66. évfolyam 29. szám 1976. február 4., szerda Ára: 80 fillér Határidő előtt: Elkészült a „Testvériség" gázvezeték második szakasza Kedden Gyöngyösön ünnepélyesen alá­írták a „Testvériség" magyar—szovjet gázvezeték 2. szakaszának átvételéről szóló jegyzőkönyvet A nagyjelentőségű dokumentumot E. V. Scsepkin, a Szojuz­zagrangaz magyarországi építkezésének vezérigazgatója, valamint Hangyái János az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bányászati igazgatója, a magyar átvevő bizottság elnöke látta el kézjegyével. Ebből az alkalomból mindkét részről hangsúlyozták, hogy a „Testvériség" — 2. gázvezeték a magyar és a szovjet szakemberek példás összefogása és helyt­állása eredményeként kifogástalan minő­ségben elkészült Hangyái János Igazgató elmondotta, hogy a „Testvériség" gázvezeték építését 1973-ban kezdték meg, egy évvel később került sor az első szakasz üzembe helye­zésére, ezúttal pedig a vezetékrendszer 112 kilométer hosszú második szakasza is elkészült. A szovjet—magyar határtól Zsámbokig összesen 239 kilométer hossz­ban fektették le a gáz útját képező cső­vezetékeket Hangsúlyozta, hogy a szovjet építők a 2. szakasz csőfektetési munkáit 102 nap­pal a határidő előtt fejezték be, kiváló minőságben. A szovjet szakemberek se­gítésének eredményeként ily módon mint­egy 3 hónappal korábban léphet üzembe a „Testvériség" gázvezeték-rendszer és ez különösen nagy jelentőségű hazánk ener­giaszükségletének kielégítése szempont­jából. A beruházásnál elért megtakarítás, valamint a határidő'előtti befejezés ezen­túl mintegy 200 millió forint megtaka­rítást jelent a magyar népgazdaság szá­mára. Szólt arról, hogy a „Testvériség" gáz­vezetéken 1975-ben mór 600 millió köb­méter gáz érkezett hazánkba, a most el­készült 2. szakasz üzembe helyezésével az idén egymilliárd köbméter szovjet föld­gáz átvételére nyílik lehetőség. A veze­tékrendszer ezentúl a hazai termelésű földgáz szállítására is alkalmas. A „Testvériság" gázvezeték-rendszer már 1976-ban jelentősen hozzájárul ha­zánk zavartalan energia-ellátásához. (MTI) Ifjúságr­Az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkárságának rendezésé­ben kedden négynapos ta­nácskozás kezdődött a MÉ­MOSZ-székházban. Elsőként Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára tartott előadást az ^llamí szervek és intézmények if­júságpolitikai tevékenységé­ről. Fejlesztések a járműiparban Növekvő export A következő öt évben a ~ A gazdaságos, piacképes közlekedési eszközök, rész- gyártmányok termelésének egységek és alkatrészek bővítéséért az V. ötéves terv­gvártása továbbra is a gép- időszakban újabb jelentős ipari termelés átlagos növe- fejlesztéseket valósítanak kertesénél gyorsabb ütemben meg. Bővítik többek között fejlődik. Újító kohászok Több mint százmillió forint megtakarítást értek el a múlt évben az Özdi Kohá­szati Üzemekben az „egy bri­gád — egy újítás" mozgalom keretében. A kohászati üze­mekben dolgozó hatszázötven szoriallsta brigád, több mint kétezerötszáz újítást adott be. Púja Frigyes tárgyalásai Szingapúrban Benjámin Henry Sheares, a Szingapúri Köztársaság elnöke kedden fogadta Púja Frigyes külügyminisztert. A magyar külügyminiszter látogatást tett Li Kuang Ju miniszterelnöknél. Kedden került sor Púja Frigyes és S. Radzsaa'nom külügyminiszter hiva'alos tárgyalásaira is. A szinga­púri külügyminiszter vacso­rát adott magvar partnere tiszteletére. (MTI) n nagyüzemi állattartás eredményei és gondjai A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Több növényvédő szer Tóth Béla felvétele A tavalyinál 20 százalékkal több 670 tonna növényvédő rovarirtó szert ad a mezőgazdaságnak az idén a szeged' Universal Ipari Szövetkezet. Képünkön: Az aerosolos nö­vényvédő szereket géppel töltik flakonokba. a Magyar Vagon- és Gép­gyár középsorozatú futómű­ős motorgyártását, a termék­szerkezetet korszerűsítő programmal összhangban szovjet segítséggel moderni­zálják a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a Ganz­MAVAG üzemeit A gyártmány- és gyártás­fejlesztés lehetővé teszi, hogy a tőkés exportot az V. ötéves tervidőszakban több mint 140 százalékkal növeljék — az egész gépipar tőkés ki­vitelének növekedése 100 százalék —, de a korábbinál jóval több járműipari ter­méket szállítanak majd a szocialista partnereknek is. (MTI) Tegnap, kedden dr Perjé­si László tanácselnök elnök­letével ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabó Sándor, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának titkára. A végrehajtó bizott­ság számos témát vitatott meg, köztük a megye sütő­iparának helyzetéről, a ke­nyér- és péksütemény-ellá­tásról szóló jelentést, ame­lyet a tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya állított össze. A végre­hajtó bizottság a vita ered­ményeként elismerését fejez­te ki a sütőipar dolgozóinak munkájukért, egyúttal úgy foglalt állást határozatában, hogy a sütőipari vállalato­kat a termelés fejlesztésére kell ösztönözni, arra, hogy javítsák termékeik minősé­gét és választékit. A tegnapi ülésen a leg­élénkebb vitát az az elem­zés váltotta ki, amely ar­ról szólt, hogy a szakosított állattenyésztési telepek ho­gyán töltötték be az elmúlt, években a nekik szánt sze­repet, s hogyan feleltek meg a sertés- és szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésére ho­zott határozatoknak. Érthe­tő, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály által készített jelentés élénk ér­deklődést váltott ki, hiszen a nagyüzemi állattenyésztés jelenleg is, s a jövőben méginkább alapja a hús­programr.ak. A kérdés fon­tosságát érzékelteti a megyei nSrtbíz.ottsáenak a m~gye terü'effei,e3zt,lsi irányelvei­re hozott határozata is, amely megállapítja, hogy: „A nagyüzemekben végre­hajtott állattenyésztési beru­házások, valamint a kialakí­tott komplex géprendszerek, új technológiák, és az ezzel együttjáró szakosodás képez­te a fejlődés alapját." A szakosodott nagyüzemi állattartásnak, az iparszerű állattenyésztésnek egyelőre még nem túl nagy a múltja. A nagyüzemi szarvasmarha­és sertéstelepek építése a megyében 1968-ban, a hús­program és a kiemelt támo­gatások meghirdetésekor kezdődött: ennek eredmé­nyeképpen a IV. ötéves terv­ben jelentősen fejlődött a megye állatállománya. Az állami gazdaságok például 1975-ben kétszer annyi ser­tést tartottak, mint öt esz­tendővel korábban, a terme­lőszövetkezetek pedig 50 százalékkal növelték a terv­időszakban az állományt. Jelenleg a megyében 29 sza­kosított tehenészeti telepet tartanak nyilván, amelyek­ben majdnem 12 ezer szarvasmarhát lehet elhe­lyezni, a 19 szakosított ser­téstelep pedig majdnem 10 ezer anyakocának és több mint 100 ezer hízónak adhat he'yet, vagyis évente több mint 200 ezer sertést adhat­nak a húsiparnak. Az ada­tokhoz azt is érdemes hoz­zátenni, hogy a tehenészeti telepek 525 millió forintba, a sertéstelepek pedig vala­mivel több mint egymilli­árdba kerültek. Természetesen nem az ed­dig ismer'etett adafok vál­tozók ki a vitát a tegnapi ülésen, hanem az, hogy e Textiltpari tsrmeiés belföldre és külföldre Az V. ötéves terv főbb feladatairól, a termelést se­gítő tennivalókról tárgyalt keddi ülésén a Textilipari Brigozók Szakszervezeté­nek központi vezetősége. Dr. Bakos Zsigmond könnyű­ipari miniszterhelyettes tá­jékoztatójában elmondotta, hogy öt év alatt a ruházati­ipar termelése 30—32 száza­lékkal nő. Ugyanakkor a munkáslétszám várhatóan tovább csökken, hozzávetőle­gesen mintegy négy száza­lékkal. Éppen ezért folytat­ják a termalőberendezések korszerűsítését, a munka­erőnek gépekkel történő pótlását, tovább javítják a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit. Az elhatározott 'ejlesztések mértéke hason-' 'ó a megelőző tervidőszaké­hoz: erre a rubázatiparban az elkövetkező öt év alatt körülbelül 16 milliárdot for­díthatnak, amiből csaknem tíz százalék, több mint egy­milliárd forint szociális, kommunális fejlesztéseket szolgál, egyebek mellett a gyermekintézmények fej­lesztését is. A textiliparon belül a pa­mut-, a len-, kenderipar mérsékelten, a gyapjúipar az átlag körül, a selyem-, a rövidáru- és a kötszövőipar az átlagot meghaladó ütem­ben fejlődik majd. Tovább dolgoznak a termékszerke­zet átalakításán, elsősorban a gazdaságosabb gyártmá­nyok javára. 1980-ig a kész gyapjúszövetek termelése 22, a kötöttáruké 37 százalékkal nő. igazodva a tzrvezett ex­portnöveléshez is. A tervek szerint a legnagyobb növe. kedés a kötöttáruk exportjá­ban várható; ez tonnában kétszeresére, értékben pedig még ennél is nagyobb mér­tékben növekszik. A ruhá­zatipar szocialista exportját összességében 34—36, a tő­kés szállításokat pedig 100 százalékkal kívánják növel­ni. Az Idei terv sikeres meg­valósításához a kiemelt ter­mékek köréből például 43 millió négyzetméter gyapjú­szövetet és 56 millió négy­zetméter selyemszövetet kell előállítani. A tervek végrehajtása feltételezi a rendelkezésre álló termelő­eszközök és anyagok maga­sabb fokú hasznosítását, és az eddigieknél hatékonyabb, fegyelmezettebb munkát kí­ván az iparban dolgozók egész kollektívájától. számok jelenleg többnyire inkább a lehetőségeket jel­zik. Vagyis azt, hogyha a gazdaságok valóban kihasz­nálnák a meglevő adottságo­kat, mennyit profitálhatná­nak abból ők maguk, és természetesen a népgazda­ság is. Ám jó néhány gazda­ság csak arra törekedett, hogy eleget tegyen a rende­letnek, amely előírja az ál­lami támogatás fejében, hogy a telepeket legalább 80 százalékig ki kell használni. Így aztán kevés gondot for­dítottak az állatállomány minőségére, amelynek ered­ményeként többek között ál­talában alacsony a tejhozam. A szakosított telepeken az átlag 2150 liter. Tnkarmánygondokkal is küszködnek a gazdaságok, s nyilván ez is akadá'ya, hogy kihasználják a szakosított telepek teljes kapacitását. Kevés ugyanis a betakarító gépsor, és a korszerű takar­mánytartósító módszerek is csak lassan terjednek. Ezekkel a gondokkal ter­mészetesen meg kell és meg is lehet birkózni. A nagy­üzemi állattartás már jelen­leg is gerince a megye ál­lattenyésztésének, hús- és tejtermelésének, s a jövőben méginkább azzá válik, hi­szen a kisgazdaságokban tar­tott állatok száma csökken. A gondok egy részének fel­számolására már születtek központi intézkedések: pél­dául tekintélyes mennyiségű takarmánybetakarító gép­sort importálunk. Ez termé­szetesen csak akkor hozhat­ja meg a kívánt eredményt, ha a gazdaságok is jól fel­fogott érdekeik szerint dol­goznak. és elegendő takar­mányról gondoskodnak. Ehhez szemléletváltozásra van szükség, és nem is csak ehhez. A gazdaságoknak ugyanis több gondot kell fordítaniuk telepeikre, olyan programot kell kidolgozni­uk, amelyek alapján a tele­pek valamennyi adottságát és lehetőségét kihasználhat­ják, a saját érdekükben is. Hiszen ha biztosítják a sza­kosított telepek működésé­hez szükséges feltételeket, azok jelentős bevételt hoz­nak a gazdaságok számára is. Ennek érdekében a vég­rejható bizottság határozatá­ban utasította a mezőgazda­sági osztályt, hogy készítsen intézkedési tervet, amely rö­videbb és hosszabb távon egyaránt hatékonyan képes javítani a helyzeten. A nagy üzemi állattenyésztés eddig is jelentős eredményeket mutatott fel a megyében, ám az is tény, hogy koránt­sem használták ki a szakosí­tott telepekben rejlő lehető­ségeket. Ezt pedig minden­képpen meg kell tenni a gazdaságok és a népgazdaság érdekében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom