Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

8 Péntek, 1976. február 27. Ülésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága IIW Összehívták a tanácsot A virágos Szegedért Tegnap, csütörtökön Papp Gyula tanácselnök elnökleté­vel ülést tartott a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Az ülés munkájában részt vett dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a városi tanács soron következő ülé­sét március 11-re, délelőtt fél 9 órára hívja össze. A végrehajtó bizottság egyút­tal megvitatta a tanácsülés napirendjére javasolt anya­gokat, amelyek között volt a tanács negyedik ötéves ter­vének és középtávú pénz­ügyi tervének teljesítéséről szóló beszámoló, valamint a tanács ötödik ötéves terve és középtávú pénzügyi ter­ve. Tegnapi ülésén hagyta jó­vá a városi tanács végrehaj­tó bizottsága azt a felhívást, amellyel a Hazafias Nép­front Szeged városi bizott­ságával közösen meghirdeti a tiszta, virágos Szegedért mozgalmat. A mozgalom cél­ja az, hogy a város forgal­masabb útjai mentén levő területek, a jelentősebb te­rek, vállalatok és iskoíák előtti zöldsávok, városkör­nyéki erdők, parkok tisztítá­sához, az arra alkalmas te­rületek virágosításához tár­sadalmi segítséget kapjon a tanács. A tanács, amely minden esztendőben sokmil­lió forintot áldoz parkosítás­ra, a közterületek tisztasá­gának biztosítására. Mégis, szükség van a város lakói­nak összefogására, az üze­mek, intézmények és isko­lák segítségére. Ezért fordul felhívással a városi tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Nép­front városi bizottsága a vá­ros valamennyi vállalatá­hoz, a szövetkezetekhez, ter­melőszövetkezetekhez, intéz­mények, iskolák, KlSZ-szer­vezetek, termelőszövet­kezetek és úttörőszerveze­tek vezetőihez, dolgozóihoz, tanulóihoz, hogy vegyék ki részüket a tiszta, virágos Szegedért mozgalomból. A felhívás külön is kéri a szo­cialista brigádok, KlSZ-szer­vezetek és a fiatalok segít­ségét. A tervek szerint min­den év tavaszán kellene megkezdeni a munkát, s az akció június 15-ig fejeződne be. A vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények és iskolák vállalási lapot kapnak, azzal a kéréssel, hogy március 30 -ig juttassák vissza a vá­rosi népfrontbizottsághoz. Hogy miben várják segítsé­güket? Például a városkör­nyéki parkerdők tisztításá­ban, a vállalat vagy iskola környékének rendbentartá­sában, parkosításában, a ját­szóterek gondozásában, vi­rágosításban és fásításban. Elsősorban nekünk, sze­gedieknek tesz jó szolgála­tot e mozgalom, az összefo­gás, amelynek eredménye­ként remélhetőleg megszé­pült, tiszta és rendezett vá­roskép fogadja majd Szeged nyári vendégeit is. Alkotó nyugtalanság Ax oktatási miniszterhelyettes látogatása Szegeden Rónainé dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes tegnap, csütörtökön Szeged­re látogatott dr. Párizs György minisztériumi főosz­tályvezető társaságában. A vendégek Szabó G. László­A közlekedésben: A vasúi megőrzi alapvető szerepét Országos tanácskozás kez­dődött csütörtökön Egerben a Közlekedéstudományi Egyesület Szervezésében. A közút, a vasút, valamint a közlekedés más ágazatainak képviseletében mintegy 500 vezető szakember tanácsko­zik a városban 3 napig a korszerű forgalomszervezés­ről, termelékenységének, ha­tékonyságának javításáról. A Gárdonyi Géza Színilázban lezajlott megnyitón Földvá­ri László, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes tartott bevezető előadást. El­mondotta, hogy az utóbbi másfél évtizedben a népgaz­daság dinamíkss fejlődésé­vel arányosan fejlődött a közlekedési hálózat. Rámu­tatott, hogy miközben a vas­úti szállítás részaránya va­lamelyest csökkent, a köz­úti hálózat feladatai növe­kedtek, de ezzel párhuzam­ban mindkét ágazat tömegé­ben lényegesen nagyobb mennyiséget szállít, jelenleg, mint a korábbi években. Ojdonság említette, hogy a csővezetékes szállítás fontos ágazattá fejlődött az utóbbi években. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg a szállítási kapaci­tás mintegy 7 százaléka há­rul erre a területre, míg öt évvel ezelőtt ez nem érte el az egy százalékot. A mostani időszakról szólva elmondotta, hogy az ötödik •téves tervben megnöveke­dett feladatok hárulnak a közlekedés különböző ágaza­taira. A vasút — amelynek elsősorban a nagy tömegű és hosszabb távolságú szál­lításokban van elsődleges je­lentősége — továbbra is megőrzi alapvető szerepét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közlekedés hazánk­ban egyike a három legna­gyobb energiafogyasztó nép­gazdasági ágazatoknak, éppen ezért az energiatakarékos­ságnak, a szállítás megszer­vezésében döntő fontosságú szerepe van. nak, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottsága osztályvezető­jének társaságában ellátogat­tak a József Attila Tudo­mányegyetem neveléstudo­mányi tanszékére. A minisz­terhelyettes itt tátgyn'f 32 intézet munkatársaival az MSZMP KB 1972 júniusi, az állami oktatás fejlesztésére vonatkozó határozatával ösz­szefüggő, és a Szegeden fo­lyó kísérletekről. A megbe­szélésen jelen voltak a kí­sérletben részt vevő gimná­ziumok igazgatói is. Fogadta a miniszterhelyet­test Bányainé dr. Birkás Má­ria, a városi tanács elnökhe­lyettese. Rónainé dr. Hanga Mária itt, általános iskolai tanítók jelenlétében, tájékoz­tatást adott az alsó tagozatos munka időszerű feladatairól, majd visszautazott Buda­pestre. B orzasztó gond lenne, ha nagy nyugalom lenne az országban. Volt olyan időszak, tudom, sokat emlegetjük, hol ezért, hol azért azt a korszakot, nem is azért *hozzuk most föl, hogy kedvezőbb legyen a kép, dehogy! Csak in­kább azért utalunk rá, mert jó néhányan most meg azt mondják: afféle magyar szo­kás mindenen vitatkozni, mindent „jobban tudni". Persze, sokaihatjuk a vi­tát, s az el is maradhatna, amikor nem érdemben vitat­kozunk, s ha mindenütt a hibák és nem személyek „irtása" lenne a cél, nyilván kevesebb lenne az idegölő párbaj. Értelmes viták is lehetnének, sokkal több is, mint ami van, ha nem lenne néhány olyan hivatal, vagy üzem, ahol a vezető rosszul felfogott tekintélyvédelemből elfojtja a polemizáló kedvet. Ez persze a véglet, mert egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol alkotó vi­tának helye sem lehet. Hogy miért van ilyen még­is? Azt hiszem, egyenként és helyben kellene megálla­pítani a diagnózist, mert „nagypolitikánkra" nem jel­lemző, az vitathatatlan. A közeli hetekben láthatta az egész ország — például mondom, de más is juthatna eszembe — Kádár János lá­togatását egyik nagy gyá­runkban, a Május 1. Ruha­gyárban, amikor is a mun­kások olyan kérdéseket is feltettek, amelyek nemegy­szer a „jól értesültek" sutto­gásaiban is hallhatók. S mint másokat, ugyanúgy ezeket sem kerülte meg pártunk első titkára, sőt, a tévéközvetítés nyilvánossá és nyilvánvalóvá tette, még több, még komolyabb kérdé­seket is várt Mert szokásjog nálunk, hogy nincsenek ta­bukérdések. az önismeret igényének olyan fokán, ami- a labdát az, aki jobbnak vé­lyen pártunk politikájában li, hogy máskor hallgasson, megfogalmazódik, nem is le- Látó, értő, szóló és nem ké­hetne helye elhallgatásnak, nyelmesen hallgató emberek Jó és egészséges türelmet- vittek véghez dolgokat, az lenséget, hibafeltáró kérde- igaz ugyan, hogy ezek meg­seket vár a párt nemcsak kapták már talán a „cimké­tagjaitól, de mindenkitől, aki jüket": okoskodó, kötekedő, becsülettel érdekeltnek érzi akaszkodó embernek nem­magát abban, ami itt és ma egyszer titulálták őket. Nem ebben az országban történik, mindenkinek van ehhez ere­Gond lenne az, ha túl jej türelme. De az ő hasz­nagy nyugalom lenne ebben nosságukat hangsúlyozva! az országban, hiszen az ép- mondom _ vállalva, hogy penséggel azt jelentené, hogy rám fogják, bajkeverőket közömbösek az emberek. Az biztatok: _ fontos hogy le­embereket foglalkoztatják a gyenek olyan emberek, akik kozós nagy kérdések, meg a feltesznek kényes kérdéseket munkahelyi kicsinek tuno ; akik gondolkodásra, cse­gondok is. Csatara késztet lekvésf.e ösztökélnek> mert nem egy embert, ha hanyag nem baj h feltár„ munkát, lelketlen ugym e- nak hibákat J' mu,~ztásokat ^J^TSSL t£ valakik Baj inkább hogy be jön, mások meg hfltöge- sokhelyütt ugy veszik ezek tik forrongó indulataikat, a ..nyugtalanok' csak gon­keresik az ezeregyedik érvet dot ok°f)ak: ha elle1'1 is igazukhoz, mire szóvá merészkednek, holott nyíl­tesznek valamit. Egyformák vanvaló. hogy az a „szél éppenséggel nem vagyunk, többnyire csak személyes Még az is sokaknak megfor- érdekű kis fuvallat, dul a fejében: hiába látom A nyugtalansá édestest­Ll L6gLi™ Lvílf vére a lelkiismeretnek, meg az erveim, nem válla­hogy hasznos-e, kérdezni Magyar­árucsere Az idén mintegy 12 szá­zalékkal nő a magyar—len­gyel árucsere-forgalom az előző évhez képest — közöl­te Ignacy Korai, a lengyel Brassó után Szegeden Társadalmi és természettu­dományos kiadványokból, fo­lyóiratokból állított ki 350 példányt tegnaptól a Román Akadémiai Kiadó, a buka­resti Editura Academiei, Sze­geden, a Kárász utcai idegen nyelvű könyv- és zenemű­boltban. A kiállítás ünnepé­lyes megyitására betelt a bolt, különösen az egyetemi és fő­iskolai oktatók, hallgatók ke­resték a tárlókon elhelyezett különlegességeket. Az alkalomra eljött Florlca Stoenescu, a Román Akadé­miai Kiadó igazgatóhelyette­se, Románia budapesti nagy­követségének küldöttsége, élén Alexandra Iliessel, a nagykövetség tanácsosával, s ott volt Szabó G. László, a városi pártbizottság osztály­vezetője és Bányainé dr: Bir­kás Mária, a városi tanács elnökhelyettese is. Dr. Kará­csonyi Béla egyetemi docens, a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója arról beszélt, mi­lyen nagy figyelmet fordíta­nak Romániában szocialista szomszédaik nemzeti kincsei­nek, kultúrájának megismer­tetésére. A mai magyar drá­ma, a regény és költészet el­jut a román olvasóközönség­hez, s még örvendetesebb tény, hogy a Román Szocia­lista Köztársaság kultúrpoli­Acs S. saudor leivetele Petre Mocanu megnyitja a kiállítást tikájának eredményeképpen a magyar, német és más nemze­ti nyelvű irodalmak soha nem látott felvirágzásának lehe­tünk tanúi. Közös büszkeség­gel vallhatjuk — hangoztat­ta —, hogy napjaink romá­niai irodalma mind a román, mind a magyar kultúrának szerves, értékes alkotóeleme. Sajnos, jóval kisebb mérték­ben ismerjük egymás tudo­mányos munkásságát. Petre Mocanu, á Román Akadémiai Kiadó természet­tudományi szerkesztője vá­laszbeszédében emlékeztetett rá, a kiállításra azután ke­rült sor, hogy tavaly szep­temberben Brassóban rendez­ték meg a Magyar Akadé­miai Kiadó kónyvkiállítását, mely megérdemelt sikert ara­tott. A bukaresti Editura Aca­demiei könyvei és folyóira­tai március 4-ig láthatók a Kárász utcai boltban, ahol megrendeléseket is fölvesz nek. No L lom a kockázatot, hogy fe- ... . , , det.lenül kiállják. Mert való 8e.m ke"t utal ra. igaz. sokhelyütt még a bá- ,Nfmet Ide"loSla ™u kote­torság is kell a vitához, teben ^ogy az eszme eí nemegyszer az a kritizáló is a valóság között feszültség küzdhet, akinek igaza nyíl- yan' s a marxista magatar­vánvaló, szándéka meg a tósboz eppenseggel hozzá tar­nvári napfénynél is fénye- tozlk ez 3 feszültségérzés, sebben tisztességes. Ha nem Attó1 méS nem lenne keve­áll mellé a kollektíva, ha sebb gondunk, sőt optimiz­néhány nyúUélek lapul in- musunkat veszítjük el, ha kább, mint mellette szóljon, azt mernénk állítani, hogy a dupla erő kell és kitartás is vil3S 'gy ahogy van, a lé­persze, hogy a gondolatot, tezhető világok legjobbika, amelyet kisebbségként, kép- De az is igaz, hogy az alko­vísel, a nagy többség is tó, jobbítani akaró nyugta­mielőbb magának vallja. lanság nem egyenlő a hibák szüntelen és gúnyos fel­S az emberi gyávaság hánytorgatásával. Aligha kell nemegyszer pedig ta- ezt komoly, jószándékú em­pasztalatokon alap- bereknek bizonygatni, de szik — sajnos, nem túlzás azért viszont okvetlenül kell, ez, rá kell csak kérdezni, hogy ne fecséreljük sok gon­mikor kapta vissza „fű alatt" dunk közepette az időt és az energiát lényegtelen köteke­déssel. Van mit tennünk, s ha dolgunkat jól végezzük, előforduló hibáinkkal is bát­ran szembenézhetünk. A nnyi mindent csiná­lunk jól, hogy lehet erőnk minden tisztes szándékú bírálatot megfon­tolva, okosan fogadni. Nem véletlen, hogy erre ösztökéli a párt is tagjait, amikor azt kéri, azt várja el, hogy a tagkönyvcserét megelőző be­szélgetésekre készüljenek fel alaposan, bírálatuk, vélemé­nyük legyen olyan, amelyre építeni lehet. Persze nem­csak a párttagok véleményé­re van szükség a közéletben, de minden okos, hibafeltá­ró, javítőszándékú gondolat­ra. A7. idő egyre inkább azoknak az alkotó módon nyugtalan embereknek ked­vez, akik szeretnek gondol­kodni és gondolkodásra ser­kenteni. Szőke Mária lengyel -forgalom nagykövetség kereskedelmi tanácsosa csütörtöki sajtótá­jékoztatóján a Lengyel Kul­túrában. Elmondta, hogy a néhány héttel ezelőtt Varsóban alá­írt 1976—80-ra szóló hosszú lejáratú megállapodás a lengyel export 74. a magyar kivitel 40 százalékos növe­kedését irányozza elő az előző ötéves árucsere-forga­lomhoz képest, s ily módon a kölcsönös szállítások ér­téke meghaladja majd a 2,6 milliárd rubelt A lengyel vállalatok többek között egynapi 6000 tonna cukor­répát. feldolgozó komplett cukorgyár berendezéseit, szállítóhajókat, vasúti kocsi­kat, építő- és bányaipari gé­peket, személy- és teher­gépkocsikat és fogyasztási cikkeket szállítanak hazánk­ba. Üjdonság lesz a hazai piacon a 126-os kis Polski FIAT, ezekből 5 év alatt 25 000-et vesz külkereskedel­münk, s az első szállítmány már úton veui. A magyar külkereskedelmi és iparvál­lalatok főleg állattenyésztési berendezéseket, híradástech­nikai cikkeket, orvosi mű­szereket és autóbuszokat exportálnak lengyel partne­reiknek. Mindkét fél törek­szik a kooperációs szállítá­sok bővítésére, az összforga­lomban a kooperációban és szakosítás alapján készülő termékek 1980-ra 25 száza­lékot tesznek ki. 1971—73 között a magyal export még felülmúlta a lengyel exportot, de az azt követő két évben kiegyen­súlyozódtak a szállítások, összességében a forgalom 5 év alatt 20 százalékkal ha­ladta meg az előirányzottat, értéke több mint 1,7 milli­árd rubel volt, (MTI) Ezeregyszáz új lakás Felsövároson Az elmúlt évben a DÉLÉP dolgozói összes 2335 darab lakást adtak át, tetézve min­den eddigi éves mennyiséget A legtöbb új otthont Szege­ien építették föl, 1955 darab lakást, míg Hódmezővásárha­'yen 270-et, Szentesen pedig 180 lakás épült házgyári pa­lelekből. A szegedi felsővá­rosi területen 1110 lakás ké­szült el, az újszegedi város­negyedben 300, míg a tar ja­ni 8-as ütemben 378 új ott# bonba költözhettek; be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom