Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

Kedd, 1976. február 24. i 5 Á művészet komplexitása A legkomplexebb vizuális lett megszületett kerámia- játékoknak, nem múlik el műfaj, a színpadi tervezés szobor és az Égő csipkebo- esztendő, hogy ne találkoz­egyik legjelentősebb kortárs- kor című kép; vagy Illyés nánk vele a Dóm tér dísz­egyénisége. Varga Mátyás Gyula Dózsa-drámája a letrengetegében. Szinte val­Kossuth-díjas érdemes mű- színpadkép mellett két je- lomás értékű és erejű az Al­vész rendezett kiállítást a lentős kerámiaszobrot IS ins- sóvárosi templom című ké­Móra Ferenc Múzeum Hor- pirál. pe. S külön ajándék az a váth Mihály utcai Képtárá- Külön keli szólni Varga sorozat, mely az új arcú, a han. A tárlatot vasárnap Mátyás kerámiáiról. Készít- most alakuló Szegedet mu­délelőtt nyitotta meg Pogány sen tematikus kerámiaszob- tatja be. Tízemeletes panel­ö. Gábor, a Magyar Nem- rot, funkcinnáris edényt házak tövében pusztuló ré­zeti Galéria főigazgatója. vagy díszkerámiát, Ihletője git és a helyére épülő újat A színpadi tervezés össze- legtöbbször a magyar törté- több, realista hangvételű, tett alkotó tevékenység, nelem. a mitológia, a drá- hangulatié'! festménye áb­Térformálás és dekoráció; mairodatom. Fenséges Gert- rázolja (Esti bontás Retek feltételezi az alkalmazkodá- rudísa, a heroikus, történei- , '„'..„. , •sí képességet éppúgy, mint mi mondák levegőiét árasz- utca" Epul Tarjan- Mult es az önálló véleménymondást, tó Hét vezér című szobra Jelen, Tariáni tó), a történeti ismereteket épp- vagy Hunyadi János portié- Ha egyetlen szóval kellene ügy, mint. a fantáziaszárnya- ja a magvar történelem Jellemezni Varga Mátyás lás tehetségét. Ez a komp- alakjait idézi. Drámai ihlet- kiállítását, drámainak ne­l^xitás jellemzi mostani ki- bői vált önálló művé a Há- vezném. Ez kifejezi a műfa­allításst, mely egyúttal an- rom ördögfióka oszlopa, a jl, tematikai és technikai nak is bizonyítéka, nemcsak Titánia—Obcron kettős port- sokféleséget, a dekoratívi­otthon van a képzőművészet ré. Biblikus-mitikus témát tást. Minden témájában — egyéb műfajaiban, de jelen- Idéz a Salofne, a Danaidák, legyen az drámai, történeti töset is alkot valamennyi- az Utolsó vacsora, a Zsu- vagy természeti ihletésű — ben. Grafikákat, festménye- zsanna és a vének. Tón leg- ott van az őszinteség, anyilt ket, díszletterveket, falikár- szebb edénye a népi korsó- kitárulkozás, a szépség, az pitokat és kerámiákat lát- formából alakult termetes- öröm, az ember tisztelete és hatunk a kiállítóteremben, bővérű Parasztvénusz és a szeretete. Egy régebbi kata­Elsősorban metszetei, ezek a mindent elnyelő, a szőlöfür- iógusának bevezetőjében keményen fogalmazott, ősz- tökkel gazdagon díszített Terentiust idézi méltatója: szefogoU, a nagy tételeken Baechus-kancsó. „Nil humani a me alienum belül részletező grafikai la- Varga Mátyás régóta sze- puto." (Semmi sem idegen pok egész alkotótevékenysé- gedinek vallja magát. 1936. tőlem, ami emberi.) Ezt bi­gének alapja. A középkori óta tervezője a szabadtéri zonyitja e mostani tárlat is. mesterek áhítata, a munká- • " -v' ban talált gyönyörűség jel­lemzi a Kolozsvár, a Buda­pest és a Veszprém című metszeteit. A színházi tervezőművész alkotótárs. A színpadképek mellett — shcl mégiscsak egy művészi kollektíva kö­zös elképzelése valósul meg — egy-egy drámával való találkozás önálló művekre serkenti a mindig nyitott, A bor, a szőlő nedve ö«r- anyagából. Fgy magyar szü­gondolkodó-töprengő mű- szekapcsolja a különböző lctésű, Lengye'országban élő vészt. Így kíséri Az ember nemzetek fiait. S összekrp- agrármérnök Lippóczy Nor­tragédiájához készített dísz- osoUa a kisgrafíka alkotóit bert hazájának ajándékozott letterveket az önálló művé- üs gyűjtőit is. A November gyűjteménye teremtette meg szi alkotássá nemesedett 7- Művelődési Központban az alapját e múzeumi gyúj­falikárpit és a falat betöltő Szőlő és bor a kisgrafikákon töménynek. A tárlat anyagát kerámia falikép: vagy a Mó- címmel kiállítás nyílt a Ma- első ízben 1972-ben, az első res-dráma díszletképe mel- Gyar Mezőgazdasági Múzeum borvilágverseny résztvevői c rf| ff / s hzofo es bor kisgrafikákon Zöld dió Azt mondják, akik idő- se támadt, nem ts játszik, sebb korukban is fogékonyak önmagát adja. Kivételes te­a fiatalokat izgató gondok hetséggel elevenítette meg a iránt, valójában mindig is lázadó, ellentmondásos — fiatalok maradnak. Ha ez úgy is mondhatnánk, tragi­igaz, Palotai Borisról bát- kus — helyzetéből kitörni ran mondhatjuk: irodalmi próbáló kamaszlány figurá­éietünk legfiatalabb alkotói ját. Egyszerre volt nyers, va­közé tartozik. Írásai népsze- lódi érzéseit takargató és rűek az új korosztály tagjai meghatóan őszinte, mind­között, rádiós meditációit, té- végig ügyesen egyensúlyozva vés vallomásait szívesen hall- a szenvtelenség és az érzel­gatják a tízen- és húszon- gősség között éveseit. A tévéfilm alkotóinak leg­Vasárnap este képernyőre nagyobb érdeme, hogy ellen­tűzött tévéfilmje, a Zöld dió álltak a kísértésnek, nem már eredeti, írásos változatú- fullasztották a témát érzel­ban felhívta magára a fia- mességbe. A befejezésnél — talok figyelmét. De öze Kati noha a nézők többsége talán története nem egyszerűen if- igényelte volna — elkerülték júsági téma. A válások meg- a happy endet, lezáratlanul szaporodása, a csonka csa- hagyták a történetet. Éppen Iádban nevelkedő gyerekek ez kelt bennünk ellentmon­fejlődésének pszichikus dásos érzéseket. Régt igaz­rendellenességei, személyisé- ság: a jó művek nem foszt­gük torzulása, egyensúlyvesz- ják meg a közönséget attól, lésük: megannyi, a társada- hogy maguk gondolják to­lom szempontjából sem el- vább az eseményeket, módot hanyagolható gond. Felfede- adnak az egyéni tapasztalá­zésük nem Palotai Boris ér- tok. vágyak felszínre hozá­deme. Az már annál inkább, sára is. Csakhogy jelén eset­liogy sikerült magát függet- ben úgy láttuk: maga az ieníteníe az eddigi feldolgo- írónő sem tudott megbírkóz­zásoktól, s eredeti, írói al- ni a valóság feladta kérdés­katának legsajátosabb je- sel. Ha ugyanis hagyja, hogy gyeit felmutató alkotást ho- fiatal hősnője beevezzen a /ott létre, mely frisseségéből, házasság révébe, képmutató, hatásából, mit sem vesztett megalkuvó cselekvésre bírja, a képernyőn. Szántó Erika Ha pedig Jelleméhez, láza­dramaturg és Nemere László dásos, igazságkereső alkatá­rendező nagy figyelmet for- hoz hűségesen, Kati vissza­dított arra, hogy az eredeti riad a látszatmegoldástól — mű lényeges vonása, a hite- ahogyan ez a filmben végülis les, lélektant motívumokkal történt —. akkor valamiféle, átszőtt jellemábrázolás a a cselekmény logikájába illő filmváltozatban se szenved- befejezést várnánk. Hogy ez jen csorbát. A koncepció mégis elmaradt, írói koncep­kedvezett a főszerepet alaki- dóként is felfogható, de tó művésznőnek, színészi esz- méginkább arra figyelmezte): közeit maradéktalanul fel- a kallódó ifjúság sorsának vonultathatta. Öze Kati sze- megoldása nem egyeszerűen repére Hűvösvölgyi Ildikónál írói, hanem társadalmi fel­jobbat aligha találhattunk adat. volna. A nézőnek az az érzet _ Rá­láthatták Budapesten. A November 7. Művelődé­si Központban rendezett tárlat sok nemzet grafikusa­it sorakoztatja fel. A legkü­lönbözőbb megközelítési mó­dok, stílusok láthatók itt egymás mellett. Szinte vég­telen az a motívumgazdag­ság, mely egy szőlőlevél vagy egy szőlőfürt rajzától a mi­tologikus Bacchus-legendák megjelenítéséig terjed. Ez az ex libris kiállítás is bizo­nyítéka, hogy n szegedi kis­grafikai barátok körének tagjai nemcsak önmaguk szórakoztatására, művelésé­re szorítkoznak, hanem mind többet tesznek e műfaj elis­mertetéséért, népszerűsíté­séért, megszerettetéséért. Tandi Lajos BOLHA A FÜLBE Feydeau bohózata a szegedi színházban „A vaudeville — az vau­deville, s hallatára egyre In­kább Feydeau jut eszünkbe." Imígyen tűnődött a darab gyors vígszínház! csatanye­résén néhány éve a kritikus, lakonikus tömörséggel ne­vén szólítva, egyszersmind magyarázva a műfajt, mely szabatos szűkszavúság csak kivételes esetekben elfogad­ható. s a Bolha a fülbe ilyen kivételes eset. Cégének rek­lámja. S bár műfajcégér, Feydeau és bohózata, erősen századelejf, alkalmas nem­csak a mai néző mulattatá­sára. de ismeretterjesztő cé­lokra is, hiszen szombat óta a szegedt színház társulata előadja , a vaudeville „leg­frissebb", lassan „csak év­százada" divatos változatá­nak mintapéldányát. Hiteles esztétikai besorolás szerint vidám műfajjal ál­lunk szemben, ahol a cselek­mény szemkápráztató csűré­se-csavarása szolgál oly fo­gyatékosságok bűvészi elva­rázsolására, mint a szituáci­ók valószerűsége, vagy még inkább a jellemek soványka izomzata, képlékeny megfor­málása. Tizenötödik századi őse mindössze a Jó kedélyű, piros arcú borozóknak eléne­kelt szatirikus sanzonokban merült ki még, s a 13. század végéig megőrizte a dalok for­mai keretét, ebből terebélye­sedett később a vaudeville vásári darabokká. Azóta, hogy neves protektera, a „jól megcsinált darabok" zseniá­lis gyártója, Eugéne Seribe látványos védőbeszédben agi­tált mellette, lezser, pajzán elszólásokban mártózó, vi­dám lubickolás, könnyed ko­média. Mint Georges Fey­deau 1907-es keltezésű da­rabja, a Bolha a fülbe is, mely pontosan az a vaude­ville, ami az igazi komédiá­tól elválasztja: sziporkázóan szellemes bonyodalom, ügye­sen feledtetve a vakvéletle­neket, sikamlós riposztok, különösebben érzékelhető és kitapintható jellemek nél­kül. A bolha ez esetben jel­kép, röviden és diszkréten amolyan potenciainger. A fölismerés Juttatta Chande­bise-né fülébe, midőn parla­gon töltött éjszakák magvas tanulságaként egy szép reg­gelen ráeszmélt, vulkánszen­vedélyű férjénél hervadóban a férfiasság virága. Chande­bise úr, n biztosítási igazga­tó, orvost tanácsra új nad­rágtatót rendel, amit az asz­szony bont ki a napi postá­ból, s szerelmi zálognak vél. Fölkelti gyanúját, pedig már-már viszonyt kezdett férje társával, a házibarát ifjú Tournellel, ámde a ve­szélyhelyzet elaltatja a flört utáni nosztalgiáját, lelenlez­ni, bosszúra vágy. Barátnő­Acs S. Sándor felvetele Átmeneti szélcsend a szállóban: Barta Mária, Kátay Endre és Kovács János Hagy árengedménnyel vásárolhat MÁRCIUS VÉGÉIG tartós fogyasztási és híradás-technikai cikkeket ÁLLAMI ÉS ÁFÉSZ SZAKBOLTOKBAN többféle árengedményes áruféleségekből ajánlja: CONTESSA RADIÖT 1620,— Ft helyett 1320,— Ft-ért MK—42 típusú MAGNETOFONT 6980,— Ft helyett 1890,— Ft-ért MK—43 típusú MAGNETOFONT 4150,— Ft helyett 2750.— Ft-ért MK—43 A típusú MAGNETOFONT 4480,— Ft helyett 3130,— Ft-ért ASZ—2 SELLŐ VENTILLÁTORT 180,— Ft helyett 100,— Ft-ért jével névtelen levelet írat férjének, paríümöset, szerel­meset, s légyottra hívja egy szállóbeli ágyra, mely ettől a pillanattól az események fő­szereplője. Reménytelen és sportsze­rűtlen kísérlet következhet­nék most, az ágy körüli bo­nyodalmak fölvázolására, ám se haszna, se értelme, hiszen a felismerések és a látszathelyzetek oly irdatlan sebességgel váltakoznak, hogy precízen leírhatatla­nok. Egy bolha százat csinál, mind-mind fülbemászó, nincs a színen ember­fia, ki ne gyanakodna valaki miatt valakire. Mégis röviden: az első fel­vonásban megjelenő urak és hölgyek a másodikban le­vetkőznek, a harmadikban visszaöltöznek. Az ételkészí­tés művészetéhez szokták hasonlítani eme szerzői technikát, s okkal, hiszen a> kellékek receptszerfl adagok­ban és pontossággal sorakoz­nak a Feydeau-konyhán. Van itt széllelbélelt bájgú­nár és mindig kéznél levő háziorvos, zárdamúltú barát­nő és persze a tisztes igaz­gatónő. obsitos szállótulaj és dörzsölt Személyzete, őrült spanyol és nem kevésbé szuggesztív, föl-fölgerjedő angol —de akad olcsó nyers­anyag ls, a dadogó unoka­öecs, aki szerény mócsing ebben a hüsosfazékban, nem válik az írói lelemény dí­szére. Igazi ötletbörze vi­szont az optikai csalódás: igazgatónk a megszólalásig hasonlít a bordély új házi­szolgájára, aki legtöbbször fáskosarat cipel a hátán, s a két ember két öltözetében folyton személyazonosságot cserélő egzisztenciák alaoo­san föltupírozzák az amúgy ts zaklatott kedélyeket. Fey­deau valósággal hivalkodik az ötleteivel, a félreértése­ket viszonylag gyorsan tisz­tázza, hogy újabbakat szik­ráztasson a helyükbe, a pa­rádés ötletfelhalmozásnak aztán a harmadik felvonás vallja kárát, mely Jóval gyengébb az előző kettőnél; csupán arra futja, hogy megtudjuk, amit régóta tu­dunk, s beköszöntsön ismét a joviális szélcsend, a párok egymáshoz visszataláljanak. A szalonba költöztetett farce-ról nincs más vélemé­nye a rendező Giricz Mátyás­nak, mint ami, s ezzel tulaj­donképpen kedvet csiholt színészeinek is, nézőinek ls. Igaz ugyan, színészei olykor a kelleténél ajzottabban fe­ledkeznek a játékba, imitt­amott harsogó, ricsajos a ma­nézs, de hát láthatóan most fölszabaduló humorkedvet, játszanak kl, s mint a kö­zönség szavazata bizonyítja, nem eredménytelenül. Giricz Mátyás bravúrosan elősora­koztatott és megkomponált helyzetgyakorlatait Gyár­mathy Ágnes szecessziósán zsúfolt, fülledten polgári szo­baportréi ágyazzák — ezút­tal a szó legszorosabb értel­mében — kellő hangulati foglalatba. A jelmezekről, különösen az alsóneműkről, meg eszünkbe jut a békebeli antivilág soha vissza nem rítt erkölcstartalma, a prü­riéria. Mint finom porcukor a süteményt, ízesíti a színé­szek korfestő játékát is, min­denekelőtt Martín Mártáét, akinek C-handebise-né.ie unatkozó szépasszany-tanul­mány. Kovács Jánosé a pálma. Urat és szolgát játszik, fess zakójába belopja a londiner bamba mosolyát, a hotelszol­ga uniformisából meg kípá­rologtatja az úriember meg­rökönyödését, ha összeté­vesztik. Hálás szerep, igazi show; Kovács János úgy mutatja be a „ruha teszi az embert" • című figurációt, hogy közben az ellenkezőjé­ről győzi meg a nézőt. Ifi. Űjlaky László (Hlstangua) látványosan bontakozó tehet­ségének viszonylag Ismer­tebb oldaláról bizonyítja, a drámai szerepek után sem felejtett el komédiázni. Fa­luhelyi Magda (Lucienne) dekoratív jelenség, csak kis­sé hangos. Szűcs András mint beszédhibás titkár, ro­konszenvesen sete-suta, Nagy Zoltán Tournell-jé kaj­la gigerli, Mentes József doktora elpusztíthatatlan életművész. Marosi Károly Eticnne-jéből kikukucskál a fölszarvazott férj önérzete, amit Tóth Gabriella nagy lélekjelenléttel igyekszik csillapítani, Kátay Endre szállodatulajdonosi tekinté­lyét még a harcmezőkről hozta magával, s felesége­ként Barta Mária „éri a pénzét", hozzáidomult. Öröm­mel láttuk viszont az örök­ifjú Zádori Istvánt (Baptis­tin), tíytírfci tztván angol vendége ügyes paródia, bár rá is vonatkozik: időnként túlharsogó. Tetszett Szabó Mária szobalánya is. Nikolényi István Egyesült két téesz Balástyán a Felsőgajgonya vetkezet egyesülése mellett, és az Egyetértés Termelő- A közeljövőben tartandó szövetkezet tagsága külön- tervtárgyaló közgyűlésen vá­külön tartott közgyűlésen lasztják meg az új szövetke­döntött a két term elősző- zet vezetőseget is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom