Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-24 / 46. szám
Kedd, 1976. február 24. Készletbörze Március 8—19. között két egyhetes szakaszban 63 nagyvállalat és 12 ipari szövetkezet csaknem 1 milliárd forint értékű, feleslegessé vált készletét kínálja eladásra, az Interker-börzén — jelentették be az Országos Piackutató Intézet hétfői sajtótájékoztatóján. A felkínált anyagokat csak az érintett vállalatoknál nem tudják felhasználni, másutt bizonyára szívesen veszik. Továbbképzés A megyei tanács székházéban háromnapos továbbképző tanfolyam kezdődött hétfőn az ötödik ötéves terv és az 1976. évi termelési feladatok megvalósításának előkészítésére. A tanfolyamon részt vesznek a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, párttitkárai, az élelmiszer-ipari vállalatok és ellátó vállalatok vezetői. A tanfolyamot d!r. Perjési László megyei tanácselnök nyitotta meg. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának gazdaságpolitikai célkitűzéseiről, az V. ötéves terv főbb feladatairól. Tárgyak ás emberek Vásárolunk belföldön és külföldön, nem egyszer a vadász szenvedélyével szimatoljuk, miié. tejik a turis tápén ztárcából. Bűnös szenvedély rabjai lennénk? Nem hiszem. Kételkedve hallgatom az önostorozókat, akik társadalmunkat féltik a „cuccoktól". Szerintem az olasz pulóverek, a lengyel lepedők, a cseh takarók és a nyugati farmernadrágok, híradástechnikai,, csodaszerkentyűk" is csupán tárgyak. Sem többek, sem kevesebbek annál. Használati eszközök, amelyek más országokból hoznak jelet, fogyasztási cikkek, amelyek más szokásokat, más ízlést testesítenek meg. A csereberék kemény elítélőit hallgatva, az a bizonyos hűtőgép-vita jut eszembe. Akkor ugyebár a hűtőszekrényektől féltettük a szocializmust. Attól féltünk, hogy a jégszekrénynek ez a korszerűbb változata a kispolgári magatartást tartósítja, holott csak élelmiszereket tárolt. A hűtőszekrények eme nemes feladatukat ma, a feledésbe merült viták után is pompásan betöltik; olyannyira, hogy mire észbe kaptunk. megváltoztatták a háztartási szokásokat. A dolgozó asszonyok napokra bevásárolhatnak, megfőzhetnek, megtakarított idejükkel szabadon gazdálkodhatnak. A kereskedelem és az ipar, mint adott ténynyel, számol a háztartások hűtőszekrény-készletével, eszerint tervez, fejleszt, a nők munkájának további könnyítése érdekében. Szolgálatunkba álltak. Mi használjuk őket, saját céljainkra. Mert tagadhatjuk-e, hogy a szocializmus összes gazdasági, társadalmi törvénye végül is a felesleges terhektől akarja megszabadítani az embereket, az értelmes munka, értelmes élet együttes örömét kívánja megteremteni? És ha már a hűtőszekrény-vitát 6zeTovább gépesít az építőipar Megbeszélés Szegeden Az Építésügyi- és Város- tőipari szövetkezetek 5,4 száfejlesztési Minisztérium ve- zalékkal. A korábbinál jobzetőimegvizsgálták a^épí- ban figyelembe veszik az tő- és épitőanyagipar hoszszútávú fejlesztési céljainak e®^ építési szektorok, szerés az ágazat V. ötéves ter- vezetek műszaki-gazdasági vének összhangját, és meg- lehetőségeit az építési igéhatározták a legfontosabb összetételében, kieléfeladatokat. Az elemzések , . ,, ' szerint az ötéves és a hosz- Éüteseben egyarant, hogyruszútávú fejlesztési céloknak galmasabban alkalmazkoda megfelelő időszakra vonat- hassanak a változó igényekkozó legfontosabb előirány- h A népgazdaságnak küzatai lenyegében azonosak, ... .. .„ de mivel a hatékonyság kö- önösen fontos allami nagyvetelménye a távlatitan szá- beruházásoknál az előző mítottnál jobban előtérbe tervidőszakhoz viszonyítva került a felszereltség bőví- mintegy 70 százaiékkal na_ tesénél nagyobb ütemben .. ... kell növelni a termelést, te- ^^ éPltési feladatot kell hát jobban ki kell használni elvégezni, a rendelkezésre álló eszkö- ^ építőipari ágazathoz zöket és a munka- és üzem- tartozó szervezetek ebben a szervezésben rejlő tartaléko- tervidőszakban 246 ezer lakat Ezt a célt szolgálja, kást építenek fel. hogy a korábbinál szélesebb . , . , , . . ~ Az építőipar feladatainak teljesítése érdekében a tervidőszakban 19—20 milliárd forint beruházással fejlesztik az állóeszköz-állományt, s ebből mintegy 10 milliárd forintot költenek az építőA népgazdaság V. ötéves ipari gépáUomány fejlesztétervének megfelelően az. épí- 6ére. (MTI) tőipar ebben az időszakban • évente 5,5—6 százalékkal bővíti termelését, ezen belül TeffnaP Szegeden, a Techaz ÉVM vállalatok 6,8, a ta- nika Házában Csongrád menácsi vállalatok 5,7, az épí- gyei párt" és áUami vezetők részvételével tanácskoztak a megye építőipari tervező és kivitelező vállalatainak, valamint pénzintézeteinek igazgatói. Az Építőipari Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoportja által szervezett eseményen jelen volt dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Papp Gyula, a Szeged városi tanács elnöke. Kovács Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettesé vitaindító referátumában vázolta az építőipar ötödik ötéves tervének főbb célkitűzéseit a megyében. Hetm Jánosnak, az ÉTE Csongrád megyei szervezete elnökének vitavezetésével élénk eszmecsere alakult ki az építőipar napirenden levő kérdéseiről. Lakásépítések OKISZ—OTP-megállapodás A lakásépítési ütem foko- bői 12 ezret vidéken, 6 ez- szaki terv-választékot, s zása és a karbantartás fej- ret Budapesten adnak majd olyan mintalakótelepeket lelesztése érdekében hétfőn, az át. Elhatározták azt is, hogy tesítenek, ahol a legkorszeOKISZ székházában együtt- a megnövekedett építőipari rűbb, és leggazdaságosabb építési módokat valósítják körben hasznosítják az építés nagyüzemi, iparosított termelési módszereit, amelyek különösen fontos forrásai a termelékenység növelésének. rencsésen elfelejtettük, felesleges, hogy más jelenségekkel kapcsolatban ismét beleessünk ugyanabba a verembe. A szocialista és a nyugati országokba kirajzó turisták kíváncsian lépik át az országhatárt és tapasztalatokkal gazdagodva térnek vissza. Holmikat is hoznak ugyan, de tapasztalataik ezeknél sokkalta nagyobb értéket képviselnek. Nemcsak művészeti, történeti nevezetességeket akartak látni amikor elindultak, nemcsak „divatból" utaztak. Látni akarták, hogyan élnek szomszédaink itt Európában. Közelebbi vagy távolabbi szomszédokkal kötöttek ismeretséget. Ha televíziót néznek, újságot olvasnak, ezután már a maguk megelevenedett képsoraival is kiegészítik a napi eseményeket. A maguk szemével látottak, tapasztaltak megerősítik bennük a törekvést a jószomszédságra, de azt is, amit szűkebb és tágabb környezetük, otthonuk, hazájuk iránt éreznek. „Jó volt elutazni, de még jobb hazajönni" — ez a kijelentés hangzik el talán leggyakrabban a határátkelőhelyeken, miközben a megkívánt holmik a bőröndökben, a kocsik csomagtartójában pihennek. Később díszei lesznek a lakásnak, az új ruhadarab felidézi a boltot, az utcát, ahol lealkudták az árát — a tárgyak is megőrzik a távolabbi tájak üzenetét. Tudnunk kell természetesen, hogy ahogyan a tájak, az. emberek sem egyformák. Vannak üzérkedők, haszonszerzésből turistáskodók. Vannak, akik a nevezetességek helyett csupán az árkülönbséget lesik, s ezt bőséggel meg is próbál, ják kihasználni. Az ő felelösségrevonásuk a büntető hatóságokra tartózik, de ők a kivételes esetek. Kivételként is a szabályt erősítik. ' V. E. működési megállapodást írt feladatok végrehajtására 47 alá dr. Szirmai Jenő, az építőipari szövetkezetet laOTP vezérigazgatója, és Rév kásépítésre szakosítanak; a me2Lajos, az Ipari Szövetkeze- lakások fenntartására, fel- Az együttműködési megéltek Országos Tanácsának el- újítására és épülettartarozás- lapodás aláírásakor az OTP nöke. ra, 16 szövetkezetet, lakás- vezérigazgatója 5 szövetkeA megállapodás értelmé- karbantartásra pedig 21-et zet vezetőit, műszaki szakben az V. ötéves tervidő- jelölnek ki. Ezzel a szolgál- embereit és szocialista tanszakban az ipari szövetkeze- tatások toyábbi javítását kl- gádjait jutalmazta meg. Ezek , -- „„ vánják biztosítani. a szövetkezetek az elmúlt 5 tek altal telepítendő 37 ezer Az OTp anyagí támogatá- évben a legtöbb lakást épílakásból 18 ezer az OTP s4Val, közreműködésével a tették fel kiváló minőségben megrendelésére készül. Eb- szövetkezetek bővítik a mű- az OTP megrendelésére. -népi ellenőrök Néhány napig népi ellen- olyan nagy arányban, mint Komáromi Éva az embeőrök voltak. A vizsgaidőszak ahogy tapasztaltuk. Egy ki- rek értetlenségéről tart kiskellős közepén jutott nekik ., . előadást. Az előítéletekről be(természetesen a többi népi , csa oaiam is. szél, amelyek megmételyezik ellenőr mellett) az a feladat, Voznek Marianna veszi át a kapcsolatokat, nehezítik, hogy felderítsék, milyen a a szót, élénk fantáziával hogy két ember egy rendes gyermek- és ifjúságvédelem ecseteli, milyen lehet egy ne- mondarot váltson egymásCsongrád megyében. A nyolc veiőotthon sal- Hogy miért mondja? gyógyszerészhallgatót nem ' * , ... , Mert az egykori állami gonkellett kétszer kérni. Igaz, — A megkérdezettek nyolc- dozottakat munkahelyük egy kicsit szorongással gon- van százaléka azt mondta, szűk környezete előítélettel doltak arra, hogy a számuk- hogy mióta elkerültek a ne- fogadja. ra teljesen ismeretlen tere- veiőotthonból, nem tartanak —, Általában lelkileg sépen el tudnak-e igazodni. ., . , . . rultek ezek az emberek. SzeMert a teljes képhez tartó- semmilyen kapcsolatot egy- gyenlik, hogy nevelőotthonzik, eddig soha nem voltak kori pedagógusaikkal. Azt ban nőttek fel. Gátlásuk nem népi ellenőrök. hiszem, ezek az intézmények csökken, ha újdonsült munu . , ,. » . . azonkívül, hogy szállást, en- kaíársatk neveltetési körülM milIOenK! OSZintC nivalót, szakmát adnak, nem ményeiket tudatosítják velük, fejlesztik a fiatalok kapcso- Sokkal, de sokkal több segítiga^r^oTáfában^cT- ^teremtési érzékét Kide- séget kell adniuk a munkanos egyetemista lányok he- rült a válaszokból: nagyon helyeknek, mint amennyit lyet keresnek maguknak, sokan magányosak. Zárkó- eddig nyújtottak, majd Pigniczki György tol- zottak a munkahelyükön, S bizSf Sönt ^ tudnak feloldodni, nem tét. Pigniczki György úgy ke- tudnak közelebb kerülni egyrült ebbe a helyzetbe, hogy máshoz, ő vezette a vizsgálatot, és ő gatója."^ kollégiumának igaz- fp^JjJjj {jjfQ^g Jómagam a testületi ülésen is részt vettem és onnan A diákok felnőttes komolytudom, milyen derekas mun- sáESal elemzik társadalmunk gondo2ottak közül alig tanulkát végeztek a lányok. gondját. A veszélyez— A kollokviumokra való tetett helyzetű gyerekekkel váló törődés nincs állandóan reflektorfényben. A megyei NEB felrótta a különböző társadalmi szerveknek, hogy az ifjúságvédelemben nem megfelelő a részvétéi ük. Például Szeged II. kerületében ferenciált. Sokakkal gyógypo22 tagú^ mui^abirottság^ala- dag6gusnak keUene foglalkozni. Az utóbbiak így nens Felelősséggel készülés nehezítette a munkát — mondja Tarjáni Judit. — De a vizsgálat nagyon érdekes volt. Egy dologra hamar rájöttem: a kérdőívek alapján is kiderült, nem mindig őszinték az kult már két évvel ezelőtt, Tóth Erzsébet, az egyetem kulturális előadója — aki szintén részt vett a vizsgálatban — egy szomorú statisztikát ismertet Az állami nak tovább a középiskolákban és az egyetemen. — Több nevelőotthonba eljutottam, így megfigyelhettem: a gyerekek képzés® nem megfelelő, és nem difemberek. Előre tudtuk, hogy nyílt válaszokat nem kapunk. Számítottunk is erre, de nem de a testület azóta nem sokat hallatott magáról. Né- tudnak kellőképpen fejlődni, hány ember a bizottság tagjai közül esetenként bekapcsolódik az ifjúságvédelembe, de más nem történik. Legsajnálatosabb azonban: a közfelfogás nem tudja helyére tenni ezt a kérdést Miért? (Ez annál is inkább fontos, mivel növekszik az állami gondozásra szorulók száma.) A miértet nemcsak magamnak, hanem az egyetemistáknak is feltettem, hiszen ők már értői az ifjúságvédelemnek. Hajdú Erzsébet szerint a A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában különféle betonfajt/k sugárvédő tulajdonságait ellenőrzik, és kiválasztják a Paksi Atomerőmű reaktortömb építésére alkalmas típust. A tanreaktor munkatársai a nagy jelentőségű mérések alapján szakvéleményt adnak az atomerőmű tervezőinek elmaradnak attól az értelmi színvonaltól, amit normális körülmények között elérhetnének. Hiányoznak a szakképzett piszichológusok is, akik segíthetnék a pedagógusokat. Másféle gondokkal is találkoztam. — Ez már nem nevelőotthoni téma. Az iskolák gyermekvédelmi feladatokkal is foglalkoznak. Szinte kivétel nélkül valamennyi oktatási intézménynél nyilvántartást vezetnek a veszélyeztetett nevelőotthonokból kikerülő kiskorúakról. De érdemileg fiatalok háromnegyed része nem sokat tesznek az iskonem talál barátot a munkahelyén. — Nehéz lehet a helyzetük, mert ha valamilyen problémájuk akad, nem tudlák. (Tisztelet a kivételnek.) Például Szegvár nem tartozik a kivételekhez. Négy iskolában mindössze egy gyermekvédelmi pedagógus van. ják senkivel sem megbeszél- Űgy láttam, az is gond, hogy ni. Rossz lehet teljesen bezártan élni. « — Nem a vállalati igazgatóknak, hanem a brigádtagoklak kellene az ilyen embere'".en segíteni — ezt már Káp'ár Zsuzsa veti fel, majd lozzáteszi: — A brigádtagok jól ismerik, jól látják, mi a gondja, mi a baja a másiknem megfelelő a nevelők anyagi megbecsülése. A beszélgetés fonalát el kell vágni. Természetesen sok olyan izgalmas témáról esett szó, ami a riportba nem fért bele. De azért is izgalmas volt ez a találkozás, mert kiderült, ha felelősséggel komoly feladatokat bíznak a nak. Nem tudom, miképp fiatalokra, el tudják azokat bírják elnézni az ilyen sze- végezni. rencsétler.ek. kallódását. Halász Miklós I I