Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

Kedd, 1976. február 24. Készlet­börze Március 8—19. között két egyhetes szakaszban 63 nagy­vállalat és 12 ipari szövetke­zet csaknem 1 milliárd fo­rint értékű, feleslegessé vált készletét kínálja eladásra, az Interker-börzén — jelentet­ték be az Országos Piacku­tató Intézet hétfői sajtótájé­koztatóján. A felkínált anya­gokat csak az érintett vál­lalatoknál nem tudják fel­használni, másutt bizonyára szívesen veszik. Tovább­képzés A megyei tanács székházé­ban háromnapos továbbkép­ző tanfolyam kezdődött hét­főn az ötödik ötéves terv és az 1976. évi termelési feladatok megvalósításának előkészítésére. A tanfolya­mon részt vesznek a mező­gazdasági nagyüzemek ve­zetői, párttitkárai, az élel­miszer-ipari vállalatok és ellátó vállalatok vezetői. A tanfolyamot d!r. Perjési László megyei tanácselnök nyitotta meg. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára tartott előadást az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának gazdaságpo­litikai célkitűzéseiről, az V. ötéves terv főbb fel­adatairól. Tárgyak ás emberek Vásárolunk belföldön és külföldön, nem egyszer a vadász szenvedélyével szi­matoljuk, miié. tejik a tu­ris tápén ztárcából. Bűnös szenvedély rabjai lennénk? Nem hiszem. Ké­telkedve hallgatom az ön­ostorozókat, akik társadal­munkat féltik a „cuccok­tól". Szerintem az olasz pulóverek, a lengyel lepe­dők, a cseh takarók és a nyugati farmernadrágok, híradástechnikai,, csoda­szerkentyűk" is csupán tár­gyak. Sem többek, sem ke­vesebbek annál. Használati eszközök, amelyek más or­szágokból hoznak jelet, fo­gyasztási cikkek, amelyek más szokásokat, más ízlést testesítenek meg. A csereberék kemény el­ítélőit hallgatva, az a bizo­nyos hűtőgép-vita jut eszembe. Akkor ugyebár a hűtőszekrényektől féltettük a szocializmust. Attól fél­tünk, hogy a jégszekrény­nek ez a korszerűbb vál­tozata a kispolgári maga­tartást tartósítja, holott csak élelmiszereket tárolt. A hűtőszekrények eme ne­mes feladatukat ma, a fe­ledésbe merült viták után is pompásan betöltik; oly­annyira, hogy mire észbe kaptunk. megváltoztatták a háztartási szokásokat. A dolgozó asszonyok napokra bevásárolhatnak, megfőz­hetnek, megtakarított ide­jükkel szabadon gazdál­kodhatnak. A kereskedelem és az ipar, mint adott tény­nyel, számol a háztartások hűtőszekrény-készletével, eszerint tervez, fejleszt, a nők munkájának további könnyítése érdekében. Szol­gálatunkba álltak. Mi hasz­náljuk őket, saját cél­jainkra. Mert tagadhatjuk-e, hogy a szocializmus összes gaz­dasági, társadalmi törvénye végül is a felesleges ter­hektől akarja megszabadí­tani az embereket, az ér­telmes munka, értelmes élet együttes örömét kíván­ja megteremteni? És ha már a hűtőszekrény-vitát 6ze­Tovább gépesít az építőipar Megbeszélés Szegeden Az Építésügyi- és Város- tőipari szövetkezetek 5,4 szá­fejlesztési Minisztérium ve- zalékkal. A korábbinál job­zetőimegvizsgálták a^épí- ban figyelembe veszik az tő- és épitőanyagipar hosz­szútávú fejlesztési céljainak e®^ építési szektorok, szer­és az ágazat V. ötéves ter- vezetek műszaki-gazdasági vének összhangját, és meg- lehetőségeit az építési igé­határozták a legfontosabb összetételében, kielé­feladatokat. Az elemzések , . ,, ' szerint az ötéves és a hosz- Éüteseben egyarant, hogyru­szútávú fejlesztési céloknak galmasabban alkalmazkod­a megfelelő időszakra vonat- hassanak a változó igények­kozó legfontosabb előirány- h A népgazdaságnak kü­zatai lenyegében azonosak, ... .. .„ de mivel a hatékonyság kö- önösen fontos allami nagy­vetelménye a távlatitan szá- beruházásoknál az előző mítottnál jobban előtérbe tervidőszakhoz viszonyítva került a felszereltség bőví- mintegy 70 százaiékkal na_ tesénél nagyobb ütemben .. ... kell növelni a termelést, te- ^^ éPltési feladatot kell hát jobban ki kell használni elvégezni, a rendelkezésre álló eszkö- ^ építőipari ágazathoz zöket és a munka- és üzem- tartozó szervezetek ebben a szervezésben rejlő tartaléko- tervidőszakban 246 ezer la­kat Ezt a célt szolgálja, kást építenek fel. hogy a korábbinál szélesebb . , . , , . . ~ Az építőipar feladatainak teljesítése érdekében a terv­időszakban 19—20 milliárd forint beruházással fejlesz­tik az állóeszköz-állományt, s ebből mintegy 10 milliárd forintot költenek az építő­A népgazdaság V. ötéves ipari gépáUomány fejleszté­tervének megfelelően az. épí- 6ére. (MTI) tőipar ebben az időszakban • évente 5,5—6 százalékkal bővíti termelését, ezen belül TeffnaP Szegeden, a Tech­az ÉVM vállalatok 6,8, a ta- nika Házában Csongrád me­nácsi vállalatok 5,7, az épí- gyei párt" és áUami vezetők részvételével tanácskoztak a megye építőipari tervező és kivitelező vállalatainak, va­lamint pénzintézeteinek igaz­gatói. Az Építőipari Tudo­mányos Egyesület Csongrád megyei csoportja által szer­vezett eseményen jelen volt dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke. Szabó Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára és Papp Gyula, a Szeged városi tanács elnöke. Kovács Imre, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesé vitaindító referátumá­ban vázolta az építőipar ötödik ötéves tervének főbb célkitűzéseit a megyében. Hetm Jánosnak, az ÉTE Csongrád megyei szervezete elnökének vitavezetésével élénk eszmecsere alakult ki az építőipar napirenden le­vő kérdéseiről. Lakásépítések OKISZ—OTP-megállapodás A lakásépítési ütem foko- bői 12 ezret vidéken, 6 ez- szaki terv-választékot, s zása és a karbantartás fej- ret Budapesten adnak majd olyan mintalakótelepeket le­lesztése érdekében hétfőn, az át. Elhatározták azt is, hogy tesítenek, ahol a legkorsze­OKISZ székházában együtt- a megnövekedett építőipari rűbb, és leggazdaságosabb építési módokat valósítják körben hasznosítják az épí­tés nagyüzemi, iparosított termelési módszereit, ame­lyek különösen fontos forrá­sai a termelékenység növe­lésének. rencsésen elfelejtettük, fe­lesleges, hogy más jelensé­gekkel kapcsolatban ismét beleessünk ugyanabba a verembe. A szocialista és a nyugati országokba kirajzó turisták kíváncsian lépik át az or­szághatárt és tapasztala­tokkal gazdagodva térnek vissza. Holmikat is hoznak ugyan, de tapasztalataik ezeknél sokkalta nagyobb értéket képviselnek. Nem­csak művészeti, történeti nevezetességeket akartak látni amikor elindultak, nemcsak „divatból" utaz­tak. Látni akarták, hogyan élnek szomszédaink itt Eu­rópában. Közelebbi vagy távolabbi szomszédokkal kö­töttek ismeretséget. Ha te­levíziót néznek, újságot ol­vasnak, ezután már a ma­guk megelevenedett kép­soraival is kiegészítik a na­pi eseményeket. A maguk szemével látottak, tapasz­taltak megerősítik bennük a törekvést a jószomszéd­ságra, de azt is, amit szű­kebb és tágabb környeze­tük, otthonuk, hazájuk iránt éreznek. „Jó volt el­utazni, de még jobb haza­jönni" — ez a kijelentés hangzik el talán leggyak­rabban a határátkelőhelye­ken, miközben a megkívánt holmik a bőröndökben, a kocsik csomagtartójában pihennek. Később díszei lesznek a lakásnak, az új ruhadarab felidézi a boltot, az utcát, ahol lealkudták az árát — a tárgyak is megőrzik a távolabbi tájak üzenetét. Tudnunk kell természe­tesen, hogy ahogyan a tá­jak, az. emberek sem egy­formák. Vannak üzérkedők, haszonszerzésből turistásko­dók. Vannak, akik a neve­zetességek helyett csupán az árkülönbséget lesik, s ezt bőséggel meg is próbál, ják kihasználni. Az ő fe­lelösségrevonásuk a büntető hatóságokra tartózik, de ők a kivételes esetek. Kivétel­ként is a szabályt erősítik. ' V. E. működési megállapodást írt feladatok végrehajtására 47 alá dr. Szirmai Jenő, az építőipari szövetkezetet la­OTP vezérigazgatója, és Rév kásépítésre szakosítanak; a me2­Lajos, az Ipari Szövetkeze- lakások fenntartására, fel- Az együttműködési megél­tek Országos Tanácsának el- újítására és épülettartarozás- lapodás aláírásakor az OTP nöke. ra, 16 szövetkezetet, lakás- vezérigazgatója 5 szövetke­A megállapodás értelmé- karbantartásra pedig 21-et zet vezetőit, műszaki szak­ben az V. ötéves tervidő- jelölnek ki. Ezzel a szolgál- embereit és szocialista tan­szakban az ipari szövetkeze- tatások toyábbi javítását kl- gádjait jutalmazta meg. Ezek , -- „„ vánják biztosítani. a szövetkezetek az elmúlt 5 tek altal telepítendő 37 ezer Az OTp anyagí támogatá- évben a legtöbb lakást épí­lakásból 18 ezer az OTP s4Val, közreműködésével a tették fel kiváló minőségben megrendelésére készül. Eb- szövetkezetek bővítik a mű- az OTP megrendelésére. -népi ellenőrök Néhány napig népi ellen- olyan nagy arányban, mint Komáromi Éva az embe­őrök voltak. A vizsgaidőszak ahogy tapasztaltuk. Egy ki- rek értetlenségéről tart kis­kellős közepén jutott nekik ., . előadást. Az előítéletekről be­(természetesen a többi népi , csa oaiam is. szél, amelyek megmételyezik ellenőr mellett) az a feladat, Voznek Marianna veszi át a kapcsolatokat, nehezítik, hogy felderítsék, milyen a a szót, élénk fantáziával hogy két ember egy rendes gyermek- és ifjúságvédelem ecseteli, milyen lehet egy ne- mondarot váltson egymás­Csongrád megyében. A nyolc veiőotthon sal- Hogy miért mondja? gyógyszerészhallgatót nem ' * , ... , Mert az egykori állami gon­kellett kétszer kérni. Igaz, — A megkérdezettek nyolc- dozottakat munkahelyük egy kicsit szorongással gon- van százaléka azt mondta, szűk környezete előítélettel doltak arra, hogy a számuk- hogy mióta elkerültek a ne- fogadja. ra teljesen ismeretlen tere- veiőotthonból, nem tartanak —, Általában lelkileg sé­pen el tudnak-e igazodni. ., . , . . rultek ezek az emberek. Sze­Mert a teljes képhez tartó- semmilyen kapcsolatot egy- gyenlik, hogy nevelőotthon­zik, eddig soha nem voltak kori pedagógusaikkal. Azt ban nőttek fel. Gátlásuk nem népi ellenőrök. hiszem, ezek az intézmények csökken, ha újdonsült mun­u . , ,. » . . azonkívül, hogy szállást, en- kaíársatk neveltetési körül­M milIOenK! OSZintC nivalót, szakmát adnak, nem ményeiket tudatosítják velük, fejlesztik a fiatalok kapcso- Sokkal, de sokkal több segít­iga^r^oTáfában^cT- ^teremtési érzékét Kide- séget kell adniuk a munka­nos egyetemista lányok he- rült a válaszokból: nagyon helyeknek, mint amennyit lyet keresnek maguknak, sokan magányosak. Zárkó- eddig nyújtottak, majd Pigniczki György tol- zottak a munkahelyükön, S bizSf Sönt ^ tudnak feloldodni, nem tét. Pigniczki György úgy ke- tudnak közelebb kerülni egy­rült ebbe a helyzetbe, hogy máshoz, ő vezette a vizsgálatot, és ő gatója."^ kollégiumának igaz- fp^JjJjj {jjfQ^g Jómagam a testületi ülé­sen is részt vettem és onnan A diákok felnőttes komoly­tudom, milyen derekas mun- sáESal elemzik társadalmunk gondo2ottak közül alig tanul­kát végeztek a lányok. gondját. A veszélyez­— A kollokviumokra való tetett helyzetű gyerekekkel váló törődés nincs állandóan reflektorfényben. A megyei NEB felrótta a különböző társadalmi szerveknek, hogy az ifjúságvédelemben nem megfelelő a részvétéi ük. Pél­dául Szeged II. kerületében ferenciált. Sokakkal gyógypo­22 tagú^ mui^abirottság^ala- dag6gusnak keUene foglal­kozni. Az utóbbiak így nens Felelősséggel készülés nehezítette a mun­kát — mondja Tarjáni Ju­dit. — De a vizsgálat na­gyon érdekes volt. Egy do­logra hamar rájöttem: a kérdőívek alapján is kide­rült, nem mindig őszinték az kult már két évvel ezelőtt, Tóth Erzsébet, az egyetem kulturális előadója — aki szintén részt vett a vizsgá­latban — egy szomorú sta­tisztikát ismertet Az állami nak tovább a középiskolák­ban és az egyetemen. — Több nevelőotthonba eljutottam, így megfigyelhet­tem: a gyerekek képzés® nem megfelelő, és nem dif­emberek. Előre tudtuk, hogy nyílt válaszokat nem kapunk. Számítottunk is erre, de nem de a testület azóta nem so­kat hallatott magáról. Né- tudnak kellőképpen fejlődni, hány ember a bizottság tag­jai közül esetenként bekap­csolódik az ifjúságvédelem­be, de más nem történik. Legsajnálatosabb azonban: a közfelfogás nem tudja helyé­re tenni ezt a kérdést Mi­ért? (Ez annál is inkább fon­tos, mivel növekszik az álla­mi gondozásra szorulók szá­ma.) A miértet nemcsak ma­gamnak, hanem az egyete­mistáknak is feltettem, hi­szen ők már értői az ifjú­ságvédelemnek. Hajdú Erzsébet szerint a A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában különféle betonfajt/k sugárvédő tulajdonságait ellenőrzik, és kivá­lasztják a Paksi Atomerőmű reaktortömb építésére alkal­mas típust. A tanreaktor munkatársai a nagy jelentőségű mérések alapján szakvéleményt adnak az atomerőmű tervezőinek elmaradnak attól az értelmi színvonaltól, amit normális körülmények között elérhet­nének. Hiányoznak a szak­képzett piszichológusok is, akik segíthetnék a pedagógu­sokat. Másféle gondokkal is találkoztam. — Ez már nem nevelőott­honi téma. Az iskolák gyer­mekvédelmi feladatokkal is foglalkoznak. Szinte kivétel nélkül valamennyi oktatási intézménynél nyilvántartást vezetnek a veszélyeztetett nevelőotthonokból kikerülő kiskorúakról. De érdemileg fiatalok háromnegyed része nem sokat tesznek az isko­nem talál barátot a munka­helyén. — Nehéz lehet a helyze­tük, mert ha valamilyen problémájuk akad, nem tud­lák. (Tisztelet a kivételnek.) Például Szegvár nem tarto­zik a kivételekhez. Négy is­kolában mindössze egy gyer­mekvédelmi pedagógus van. ják senkivel sem megbeszél- Űgy láttam, az is gond, hogy ni. Rossz lehet teljesen be­zártan élni. « — Nem a vállalati igazga­tóknak, hanem a brigádtagok­lak kellene az ilyen embere­'".en segíteni — ezt már Káp­'ár Zsuzsa veti fel, majd lozzáteszi: — A brigádtagok jól ismerik, jól látják, mi a gondja, mi a baja a másik­nem megfelelő a nevelők anyagi megbecsülése. A beszélgetés fonalát el kell vágni. Természetesen sok olyan izgalmas témáról esett szó, ami a riportba nem fért bele. De azért is izgalmas volt ez a találkozás, mert ki­derült, ha felelősséggel ko­moly feladatokat bíznak a nak. Nem tudom, miképp fiatalokra, el tudják azokat bírják elnézni az ilyen sze- végezni. rencsétler.ek. kallódását. Halász Miklós I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom