Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
6 Szombat, 1976. február 21.' Olaszországban a kommunisták nélkül nincs kormányképes koalíció 8 Róma (MTI) leges bekapcsolása a kor- A jelenlegi kormánnyal Az olasz képviselőházban mányzásba mélyreható, osz- szemben az OKP ellenzéki pénteken megkezdődött a tályjellegű politikai váltó- magatartást tanúsít majd, bizalmi vita Aldo Moro zást jelentene, gyökeres vál- de építő, módon. „A kor„egyszínű" keresztényde- tozást a hatalomgyakorlás mány átmeneti jellegű, de mokrata kormányának be- módjában. A keresztényde- ez nem jelentheti azt, hogv mutqtkozása után. A szava- mokrata és a szocialista ne cselekedjék hatékonyan zásra szombaton délután ke- pártnak ebben a kérdésben és határozottan a legsürgőrül sor- világosan állást kell foglal- sebb gazdasági intézkedéseAz Olasz Kommunista nia. El kell dönteniök, hogy ket illetően" — jelentette ki Párt képviselőcsoportja ré- mit akarnak, hajlandók-e Berlinguer, s rámutatott: a széről Enrlco Berlinguer fő- széles egységfrontot kiala- gazdasági intézkedések és az titkár szólalt fel és fejtette kítani, ahogy az OKP java- abortusz-törvény jelentik a ki pártja álláspontját. „Azok solja, vagy pedig képesek kormányra váró legsürgőa pártok, amelyek eddig más alternatívát javasolni, sebb tennivalókat. Olaszországot az OKP nélkül kormányozták, ma már nem képesek többséget öszszehozni. Végérvényesen befejeződött az úgynevezett balközép időszaka. Az OKP nélkül nincs többé kormányképes koalíció, s ezzel egy harminc éves szakasz ért véget Olaszország történetében" — állapította meg az OKP vezetője. Rámutatott, hogy az úgynevezett „kommunista kérdést" nem lehet többé megkerülni. Berlinguer ezek után hang. LEMP KB-plénum • Varsó (MTI) egységének elmélyítéséért, az Edward Gierek, a LEMP állam erősítéséért és a szoKB első titkára pénteken a cialista demokráciáért", párt Központi Bizottságának A beszámoló a szocialista harmadik plenáris ülése elé . , terjesztette a Poliükai Bizott- hazafl8á8 68 a Proletór interság beszámolóját, amelynek nacionalizmus kérdéseit tagsülyozta, hogy Bz OKP eset- címe: „A nemzet hazafias lalta, Lengyelországban. Angola - közelről Lisszaboni szállodám — ban a meglevő nyersanyago- száz kilométernyire húzódhasonlóan bármely portugá- kon es munkáskézen kívül nak északra és délre. Am a lial hotelhez — zsúfolásig termelőeszközökre és tech- városkép mégis egy háborúmegtelt angolai menekültek- nikusokra is szükség lenne, ban álló ország fővárosát kel. A szállást és a segélyt E két utóbbi egyelőre hiány- idézi: a buszmegállókban a lisszaboni kormány fizeti cikk. A távozó portugál tu- fiatal fiúk várakoznak még a gyökértelen, munka- és lajdonosok egy része — pa- civilben, hátukon az összecgzisztenciBnélkúll egykori naszolják Luandában — a göngyölt egyenruhával. Kitelepeseknek, akik otthonu- felperzselt föld taktikáját képzésre vonulnak he. A kat,- állásukat feladva ttiene- választotta: Toraokban hagy- luandaiak csoportokban tárkiirték el Afrikából A jobb la ültetvényét, vagy éppen gyalják az utcán az MPLA elfoglaltság híján a szálló müködesképtelenne jett« a fegyveres erőinek, a FAPbárjában Iszogató férfiak az gépeket. A tulajdonosokkal LA-nak (Angolai Felszabaokot nem nagyon tudják együtt mentek el a szakér megfogalmazni. Elűzni nem tők ís. űzte el őket senki, ha csak A közellátásban nem ritka „fantasztikus" jelzőt riem Itt nem a lelkiismeretük, vagy a fennakadás, hiszen elmen- találták ki: nyugati koméppen az, hogy képtelenek tek a pékek is, a Luandát mentátorok voltak elviselni a gondola- élelmiszerrel ellátó déli or•ot: 1975. november 11 óta szágrészben még folynak a egy afrikalak irányította . „ , _ független államban kellett narcoK- 8 volna élniök. Iszogatnak, s az ,d« termesből ma közben minduntalan Afriké'' ratít valami, röl beszélnek, ahol többsé- «r,yhit az a feeS '-t a Szovjetunió és borongós februári Portugá- cialista országok nyújtanak már a beszálláshoz készülődliahőz. a törvényes angolai kor- ve fedezem fel Lucio Larát, A meglepetés s Hsszabo- mánynak. A luandai öbölben harci nevén Tehiwekát, az ni Portela repülőtéren ér. A kirakodásra várakoznak az MPLA Politikai Bizottságaportugál Tap-légi társaság ,,, avóstvszerL luandai gépe nem valami el-imiszert, gyógyszert, kisebb méretű, kiszuperált hanemüt szállító óceánjárók, jelmondatra irtási Népi Fegyveres Erők) fantasztikus hadi sikereit. A írják le mind gyakrabban arról az offenzíváról, amely napok leforgánem ls remélhető, sa alat.t százezer négyzetkilométerekkel terjesztette A gondokon ki a törvényes kormány segítség, sme- fennhatóságét. A luandai repülőtéren, szónak tagját A falra festett mutatok: A motoros, hanem a legmodernebb Boeing Jumbo. A hatalmas. több mint 400 utas szállítására képes monstrum — a várakozással ellentétben— megtelik. Az utazók fehérek, feketék vegyesen. Egyikük megjegyzi: — Mi vagyunk az újra visszatérők. A lisszaboni 6—8 fok után Luanda 30 fokos nyárral fogad. S újabb meglepetésekkel. A tavaly nyári összecsapásokról érkezett hírek alapjan a látoguto a harcok nyomait keresi, uin nem találja. A fövárosoól kivonuló FNLA és UN1TA csapatai kétségbeesetten és esztelenül pusztítottak ugyan, azonban az MPLA felhívására a függetlenség kikiáltása előtt a lakosság kampányszerűen hozzálátott a város szépítéséhez. A külső negyedekben még látható néhány szétlőtt épület: a két szakadár szervezet ágyúkkal lövette az MPLA épületeit. A háromhónapos, vérben született függetlenség után a normalizálódás első, biztató jeleit látni városszerte: ha félénken is, de egv re több üzlet húzza fel redőnyeit Az Ittmaradt portugál kereskedők bizakodnak; mint mondják, a kormány stabil, lesz még üzleti élet Luandában. A falakon mindenütt plakátok, a leggyakoribb jelszóval: „Produzir é resisttr" — termelni annyi, mint ellenA termeléshez azooA ládákon a feliratok: Mos- győzelem biztos! Mosolyogva cow, Berlin, Budapest... Luandában béke van, a frontvonalak már jó néhány bólint: — Higyje el, ma biztosabb, mint bármikor! Major László CIPRUSI KONFERENCIA A területi rendezés kérdésében fennálló véleménykülönbségek inialt pénteken délután Bécsben Klerideszés Denktas nem tartotta meg előzetesen tervbe vett hivatalos megbeszélését. Az ülésnek a Hofburg különtermében, Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével kellett volna sorra kerülnie. A szigetállam görög és török közösségének vezetője ugyan megérkezett a Hofburgba, de közölték Waldheimmel: kormányaikkal konzultáltak, és mivel még hem kaptak felhatalmazást az újabb hivatalos tárgyalásra, csak nem hivatalos jelleggel ülnek a tárgyalóasztalhoz. Így a délutáni eszmecsere nem hivatalos jelleggel, „kötetlen formában" folyt le. ETIÓP KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának meghívására etióp tájékoztatásügyi 1 küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség vezetője Asrat Desta alezredes, az Etióp Ideiglenes Katonai Adminisztratív Tanács tájékoztatási és propagandabizottságának elnöke. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Várkonyt Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke fogadta. RENDKÍVÜLI ÜLES LISSZABONBAN Pénteken háromórás rendkívüli ülést tartott Lisszabonban a legfelsőbb forradalmi tanács. A megbeszélés után a forradalmi tanács szóvivője közölte: az angolai problémával kapcsolatos álláspont tekintetében egyetértés van a forradalmi tanácsban. Costa Gomes elnök n lehető leghamarabb, valószínűleg szombat estére rendkívüli kabinétülést hív öszse, hogy a kérdésben döntsenek. , , DUMITRU TURCES LÁTOGATÁSA BUDAPESTEN A Msgyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságénak meghívására február 17 —20. között látogatást tett Budapesten Dumitru Turcus, a Román Kommunista Párt KB külügyi osztályának helyettes vezetője, aki az MSZMP KB külügyi osztályán megbeszéléseket folvtatott a két testvérpárt. 1970— 77-re szóló együttműködési munkatervéről. A vendéget fogadta Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. CITNHAL SZÓFIÁBAN A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására pénteken Romániából Szófiába érkezett a Portugál Kommunista Pórt küldöttsége. A portugál delegációt Alvaro Cunhal, a párt főtitkára vezeti. A szovjet hadsereg és hadiflotta napja Ünnepség a Barátság Házában Pénteken Budapesten, a és aktivistáinak azért a fáBarátság Házában ünnepsé- radhatatlan és eredményes get rendeztek a szovjet had- munkájukért, amelyet a két sereg és hadiflotta napja al- nép közötti testvéri barátkáiméból. Tétényi Pál. az ság elmélyítéséért folytatMSZBT alelnöke köszöntöt- nak. te a megjelenteket, és meg- Részt vett az ünnepségen emlékezett a szovjet hadse- társadalmi és politikai élereg és hadiflotta megaln- tünk több jeles személyisékulásának 5R. évfordulójáról, ge, parancsnokokkal képviEzután F. F. Krivda vezér- seltették magukat fegyveres ezredes, az Ideiglenesen ha- erőink, s ott volt a Szovjetzánkban állomásozó szovjet unió budapesti nagykövétsédéli hadseregcsoport pa- Sének, valamint az ideigle, . , , . , „ „ nesen hazankban állomásozó rancsnoka fe.iezte ki koszo- szf)Vjet déll hadseregcsoport netét a Magyar—Szovjet több magasrangú képviselőBaráti Társaság vezetőinek je. Megemlékezés a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán A szovjef hadsereg és ha- Megjelent ,J. A. Naumendiflotta megalakulásának 58. ko vezérezredes, a Varsói évfordulója alkalmából pén- Szerződés egyesített fegyveteken este műsorral egybe- res erói főparancsnokságékötött ünnepséget rendeztek nak magyarországi képviseaz ideiglenesen hazánkban lője, valamint B. D. Seviktn tartózkodó szovjet déli had- követtanácsos, ideiglenes seregcsoport parancsnoks'á- ügyvivő vezetésével a Szövgén. Részt vett az tinnepsé- jetunió budapesti nagykögen Biszku Béla, az MSZMP vetsógének több magasrangú Politikai Bizottságának tag- képviselője, ja, a Központi Bizottság tit- A szovjet és a magyar kára, Borbándi János, a Mi- himnusz elhangzása után F. nisztertanács elnökhelyette- K. Iscsenko altábornagy üdse, Czinege Lajos vezérezre- vözölte az ünnepség részldes, honvédelmi miniszter, vevőit, majd F. F. Krivda Benkei András belügymi- vezérezredes, a déli hadseniszter, és Nagy Mária, a regcsoport parancsnoka mélM^yar^^vjet Baráti Tár- az évíorduló ielentősésasag főtitkara. Ott voltak a ... . , társadalmi és ...tömegszerve-. Set Az unnepseg első resze zetek vezetői, E részt vett -az Internacionálé- hangjaival az ünnepi eseményen a Ma- ért véget, majd a déli hadgyar Néphadsereg tábornoki, seregcsoport ének— és táncparancsnoki karának számos együttese adott nagysikerű tagja. műsort. Szegedi baráti találkozó A szovjet hadsereg megala- alezredes, a Szeged városikulásának 58. évfordulója járási rendőrkapitányság vealkalmából tegnap, pénteken zetője. ünnepséggel egybekötött megemlékezést tartottak Szegeden, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának rendezésében a városi Az ünnepségen Lipcsei András őrnagy mondott beszédet, majd Ivan Vaskeba is felszólalt. A vendégeket tegnap Molnépfrontszékházban. A ba- nár Sándor, a népfront meráti találkozón és megemlé- gyei titkára is fogadta, és az kezésen részt vett Ivan Vas- ünnepség előtt Kiss Piroskakeba, a Szovjetunió Szerzői nak, a népfront városi tltkáJogvédő Hivatalának ma- rának kíséretében látogatást gyarországi képviselője, Du- tettek a Szegedi Kábelgyárbecz György, az MSZMP Sze- ban, ahol az MSZBT t.agcsoged városi bizottságának portjának tagjaival találkozmunkatársa, Gyurkó Vince tak. MOCSÁR GÁBOR: A FEJEDELEM ELINDUL 14. És akkor következett a harmadik munkácsi nap, annak is az a soha el nem felejthető kora reggele. Az a vad zaj, üvöltözés, lópaták robaja. A fejedelem épp öltözködött, kisiet az udvarra — hitvány sövénykerítés védi, ha így egyáltalán védhető az a ház —, kuruc lovasok vágtatnak a Latorca folyó felé, ahol a gyalogórséget megtámadták a németek, a fejedelem semmit sem ért, nem tudja, hova, miért vágtatnak ezek a lovasok, a nagyszájú Majos ordítva követeli: — „lovat a fejedelemnek! lovat hozzatok a fejedelemnek!" Lóra ülnek mindketten, de már vágtat is viszszafelé az imént eldübörgött lovascsapat, hozza a hátán az ellenséget. A németeket, aktk nem sejtik, hogy az a fiatal lovas, aki többedmagával egy silány faház udvarán, a nyitott kapuban rángatja a kantárszárat — s ráadásul fegyvere, kardja sincs — az a kurucvezér, az a Rákóczi Ferenc, akinek a fejére Igen sok arany ran kitűzve, tehát aki azt a fürtös hajú fejet a császári hatóság kezébe leteszi, egész életére gazdag emberré válik. Eldübörög a német svadron, és ekkor az féktelen, eszeveszetten dühös és vakmerő Majos István kirántja a kardját, s amint az üldözök csaputa elhalad, néhány lovasát magával ragadva, hátulról nekiront a nemeteknek. Nem törődik az őrült vállalkozás kockázatával, nem számolja, hányat vág le, szúr át, döf meg halálosan, csak azt a veres képű kapitányt keresi, aki tegnap este a várban nagy hencegve azt híresztelte, hogy annak a kutya Rákóczinak a szívét a kardja hegyére tűzve viszi fel a várba. Azt keresi, annak ordít, „hé te kapitány, hé te kapitány" — s amint az ellenfél hátrafordul, hogy vajon ki az, aki őt szólítja, már kapja is a suhintó vágást épp a nyakára, épp az ütőeret metszi át Majos kardja, a kapitány két porc alatt elvérzik, a lova nyaka csurom vér, s a rémült állat már holt gazdáját hurcolja a városszéli temetőbe, ahol a megzavarodott németek próbálták összeszedni, rendezni magukat. Később aztán lehetett ezt a szerencsétlen munkácsi kalandot valamiféle jól megtervezett manőverként beállítani, de a fejedelem nagyon jól tudja: ha akkor nem fordul azonnal vissza a hegyekbe, s ha visszavonulás közben nem jelentkezik az a most már mindörökre névtelen helybeli jobbágy, s nem mutatja meg a gázlót, ahol a Latorcán gyalog is át lehet kelni, s meg lehet szökni a két tűz közül, a németek állította csapdából, akkor a fejedelem most nem beszélgethetne az ülésen mellette zötykölődő gróffal. A munkácsi kudarc után a fegyvertelen, vakrémületbe esett tömeg szétszéledt, elvitték a hegyek közé a hírt: elveszett a fejedelem. Meghalt, megölték a munkácsi csatában. És megint a régi szokás: a pásztorok, hegyi lakók kiálltak a hegyek tetejére, beleordították fájdalmukat a völgyekbe: a torokból szakadt, szinte ősemberi, tehát félállati nyers és vad üvöltés hegyről hegyre szállt, hosszú dudák bömbölték szél a gyász jól ismert üzenetjelél, és amikor a körüllevő hegyekből visszajött a kérdezés dudajele: „ki halt meg?" — zengett a hegy, a völgy egy elnyújtott kiáltozástól: Rákóczi!.., RákócziJ... Rákóczi!... A fejedelem — miközben szétroncsolódott seregmaradványaival Munkácsról viszszafelé menekült a lengyel határra, maga is személyesen, saját füleivel hallotta ezeket a síró-rívó jajgatásokat, üvöltéseket — saját visszhangzó nevét. A lengyel határtól Idáig, tehát Klimóctól Munkácsig három napig tartott a lázadók lelkes és bizakodó menetelése, ám a munkácsi kudarc után két nap alatt visszaért a lengyel határra a züllőfélben levő vert sereg. Zavadkán, a fejedelem saját birtokán levő faluban pihent meg, s gyülekezett a sereg. Az első betörés tehát sírnivalóan és szégyellnivalóan kudarcba fulladt. Ez az, amiről, ha lehet, nem beszélünk. S éppen most, a Zavadkáról kiindult második vonulás közben nem beszélünk. Mert most ne az elmúlt és elfelejtendő kudarcra gondoljunk, hanem az előttünk felkáprázó jövőre, arra, hogy vajon ebből a második elindulásból ml lesz. (FolutatiuJeJ