Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

8 Péntek, 1976. február 20. Emlékezés Kun Bélára Kun Béla egy kis erdélyi faluban. Leién született, 1886. február 20-án. Iskoláit Zilahon, majd Kolozsvárott végezte. Tizenhat éves korában belépett a Szociáldemok­rata Pártba, és ettél kezdve élete összeforrt a munkásosz­tály harcával. 1908-ban már az erdélyi munkások vezetői közt találjuk. A világháború kitörése után a frontra került 1916. ta­vaszán fogságba esett. Hamarosan megtalálta az utat orosz elvtársaihoz, és 1917 tavaszán bekapcsolódott a tomszki pártszervezet munkájába, segítette a szocialista forradalom előkészítését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Petrog^ádba — a mai Leningrádba — utazott, ahol Lenin fontos feladatot bízott rá: a Szovjet-Oroszország területén tartózkodó magyar hadifoglyok közti kommunista agitá­ciós és szervező munka vezetését. Nem maradt magára ez­zel a roppant feladattal. Olyan kiváló forradalmárok se­gítették, mint Szamuely Tibor, Münnich Ferenc, Pór Ernő, Vántus Károly, Seidler Ernő. Velük alakította meg 1918. március 24-én az első magyar kommunista csoportot. Kun Béla és elvtársai erőfeszítéseinek eredményeként mintegy százezer magyar hadifogoly lépett a Vörös Hadse­reg soraiba, és harcolt az orosz és külföldi ellenforradal­márok ellen, ö maga is több csatában vett részt. Tisztában volt azonban azzal, hogy a forradalomnak elsősorban ide­haza van rá szüksége. 1918 novemberében — elvtársaival együtt — hazatért. Az ő kezdeményezésére alakult meg — 1918. november 24-én — a Kommunisták Magyarországi Pártja. „Az őszirózsás forradalom"' eredményeként létrejött népköztársaság nem volt képes megbirkózni azokkal a problémákkal, amelyeket a nemrég összeomlott monarchia hagyott örökül. Érlelődtek az új forradalom feltételei. A kommunisták tábora gyorsan növekedett, szaporodtak a sztrájkok, tüntetések. Az egyik ilyen incidens ürügyén — 1919. február 20-án — a kormány parancsot adott a kom­munista vezetők letartóztatására. A budapesti Gyűjtőfogház — ahol a letartóztatottakat őrizték — az új forradalom főhadiszállásévá vélt. Kun Béla itt értesült arról, hogy a csepeli munkások elhatározták: fegyverrel szabadítják kí őt. Erre már nem került sor. 1919. március 21-én győzött a szocialista forradalom. Meg­alakult a Magyar Tanácsköztársaság. Mindössze harminchárom éves volt, amikor az ország élére került. A legnehezebb feladatot vállalta: a külügyi népbiztos posztját. Olyan helyzetben, amikor a tőkés világ valamennyi nagyhatalma el volt szánva arra, hogy megaka­dályozza a kommunizmus további elterjedését Az antant­országok rutinos, tapasztalt diplomatáit • is meglepte, hogy milyen körültekintően és ügyesen használta fel minden le­hetőségét a munkásállam javára. Tevékenysége nem korlátozódott a külügyekre. Való­jában ő volt a Tanácsköztársaság első embere — ezt barát és ellenség egyaránt elismerte. Ő mondta kí a döntő szót a forradalom létkérdéseiben. Valamennyi fronton személye­sen buzdította a katonákat, részt vett a hadműveleti ter­vek kidolgozásában. Küzdött a belső ellenforradalom és a vezető szervekben megnyilvánuló ingadozás, pánikhangulat ellen. Elméleti kérdésekkel is foglalkozott: döntő szerepe van a párt programjának kidolgozásában. Mindemellett ju­tott ideje arra ls, hogy gyűlésekre járjon, állandó kapcso­latot tartson a munkásokkal. Beszédeit egykori hallgatói ma is úgy emlegetik, mint életük felejthetetlen élményét. A magyar munkásosztály hősies erőfeszítései nem bizonyultak elegendőnek az ellenséges túlerővel szemben. 1919. augusztus 1-én a Tanácsköztársaságot megdöntötték. Kun Béla emigrálni kényszerült A Szovjetunióban talált új hazára, ahol a Kommunista Internacionálé egyik vezető­jeként dolgozott. Nem törődve a veszéllyel, gyakran hagy­ta el a Szovjetuniót, hogy átadja tapasztalatait a kommu­nista testvérpártoknak. Különösen sokat tartózkodott — il­legálisan — Bécsbenj Az üldözött, illegalitásba szorított magyar párt újjászervezésén fáradozott itt, Landler Jenő­vel, Lukács Györggyel, Révai Józseffel és a KMP más ve­zetőivel együtt A Kommunista Internacionáléban különböző tisztsé­geket viselt. A húszas években az agitációs és propaganda­osztályt vezette. 1929—1934 között a Balkán-titkárság ve­zetője volt. Segítette a bolgár, román, Jugoezláv, görög kom­munisták harcát Élete tragikusan ért véget: a Szovjetunióban a har­mincas években a szt-mólyi kultusz nyomán kibontakozó törvénysértések áldozata lett. Emlékét az utókor a nagy forradalmárokat megillető tisztelettel övezi. BORSANYI GYÖRGY Elhunyt Tóth Illés Február 18-án életének 81 évében elhunyt Tóth Illés, a Szocialista Hazáért Érdem­rend tulajdonosa, a röszkei Kossuth Tsz pártalapszerve­zetének tagja, n téesz nyug­díjasa. A pártnak 1931. óta volt elismert tagja. Párt- és munkásmozgalmi tevékeny­sége Mórahalomhoz, Szék­sóshoz és Röszkéhez kötő­dött. Elvtársai, barátai, ro­konai ma, február 20-án délután 2 órakor búcsúztat­ják a mórahalmi köztemető ravatalozójából. MSZMP Szegedi járási Bizottsága Előadások a mezőgazdasági munkavédelemről Az utóbbi időszakban a mezőgazdaság technikai szín. vonala ugrásszerűen megnö­vekedett. Párosult ehhez a magasszintű növényvédelmi technológia elterjedése ls. Mindezek a mezőgazdasági dolgozókra jelentős veszélyt hozhatnak, melyek megelő­zése vezetőknek s a munká­ban résztvevőknek egyaránt kötelességük és feladatuk. E gondolatok jegyében rendez­tek a mezőgazdasági könyv­hónap keretében Kisteleken előadásokat, ahol a megye és a járás munkavédelmi szakemberei tájékoztatták az időszerű kérdésekről a megjelent mintegy 270 fő érdeklődőt. A rendezvény keretében dr. Farkas Miklós, a TE­SZÖV titkárhelyettese, Ga­rat János, az SZMT munka­védelmi felügyelője, Kabódi István, a járási hivatal me­zőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője és Marsi Mihályné, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályá­nak munkavédelmi felügye­lője tartott előadást Az előadássorozatot vita és filmvetítés követte. A 18 százalék is sok A zt mondják, leginkább abbahagyták. A párt- és tár- gondot jelent, hogy a vidék­a sebtében összevágott, sadalmi szervezetek fáradó- ről bejáró mintegy 500 dol­elfogult, hiányos be- zásait jelentős sikerek koro- gozóval, valamint a szülési számoló ingerli vitára a hall- ná2zák ugyan, amit mutat az szabadságon levő anyákkal gatóságot. Nos, a szegedi tex- is, hogy az általános Iskolát nehezen tudnak kapcsolatot tllmflvek munkásklubjában el nem végzettek aránya itt tartani. Meghívják őket ta­ennek ellenkezője történt, már „csak" 18 százalék, az lálkozókra, kulturális ren­Miután a városi pértbizott- ország textiliparában azon- dezvényekre, bemutatják ne­ság agitációs és propaganda- ban ennél magasabb. Koránt- kik a mind pezsgőbb életű bizottságának tagjai meghall- sem önnyugtatásnak szánják munkásklubot. mindezek gatták az üzemi pártbizott- ezt, hiszen tudják, hogy ez azonban eddig kevés ered­ság titkárának és az igazga- a helyzet is tarthatatlan, ményt hoztak, tónak kendőzetlen informá- csupán azt próbálják érzé- Abban az általános törek­cióját arról, hol tartanak a keltetni, hogy tettek egyet s vésben, hogy a gyárban mind közművelődési határozat mást a jó ügy érdekében. To- többen tanuljanak, vagyis megvalósításával, szinte za- vább folytatják a meggyő- szükségét érezzék az önmű­poroztak a kérdések. Való- zést, de mivel többnyire fia- velésnek, legtöbbet talán a színű, a helyzet reális felvá- tal dolgozókról, köztük fér- szocialista brigádok segite­zolása közben támadtak azok fiakról van szó, gyakran ha- nek. Ez az a mozgalom, a gondolatok, amelyek min- tástalanok az érvek. Meny- amely nemcsak a gazdálko­den jelenlevőt szóra késztet- nyivel növekszik akkor a ke- dási tervek végrehajtásának tek. A helyzetelemzést kiegé- reset? — kérdezik rögtön, ad lendületet, hanem fejleszti szító, a kérdést tovább bon- Mások szégyenlik az iskblá- tagjainak politikai, általános colgató élénk reagálás arról ba járást, különösen azok, és szakmai műveltségét is, tanúskodott, hogy minél tar- akik szakmunkáslánynak sze. tágítja látókörüket, és nevel talmasabb, átfogóbb egy tá- retnének imponálni. Az ilyen az aktív közösségi életre. Az jékoztató, annál alkalma- ifi úgy gondolkodik: hanem üzemi szakszervezeti bizott­sabb gyümölcsöző vita kibon- vállalja az általános Iskola ság azzal is támogatja a bri­takoztatására. befejezését, sokan — köztük gádok' törekvéseit, hogy „vál­Már elöljárójában, a leg- a kiszemelt lány is — azt lalási tanácsadót" bocsát ki fontosabb adatok ismerteté- hiszik, hogy minden rendben részükre. Ebben szerepel ter­sekor megragadta a figyel- van nála. ha viszont hagyja melési, pártoktatási, önmű­met két dolog. Az egyik: a magát rábeszélni, akkor ki- velési .testnevelési, patroná­több mint 3000 embert fog- derül, hogy most, legényfej- lási stb. téma, s ezeket, a ta­lalkoztató gyárban kevés a jel kell gyerekiskolába jár- pasztalatok szerint, szívesen, főiskolát, illetve egyetemet nia. Mindenesetre egyre töb- fogadják. Könnyíti ugyanis a végzett szakvezető. A másik: ben vélik úgy az üzemben közösségi élet fejlesztését, a sok az iskolázatlan fiatal dol- is, hogy iskoláskorban kellé- társadalmi munka megszer­gozó. A számok nyelvén: ne szigorúbban fogni a dol- vezését, a mozgalmi és a csa­esak 23 főnek van diplomá- got, s ha kell, adminisztra- ládl ünnepek rendezését, a ja, 587-en azonban a nyolc tfv eszközökkel is odahatni, kezdő fiatal munkásokkal általános iskolát sem végez- hogy az általános iskolaköte- való foglalkozás és a nyug­ták el. Ez igen magas szám lesek ne csak 80, hanem le- díjasok' rendszeres látogatá­egy olyan üzemben, ahol 2100 hetőleg 100 százaléka fejez- sának megszervezését és így harminc éven aluli fiatal dol- ze be a 8. osztályt is. Annál tovább. Mint megállapították, gozik. inkább szükség volna erre, a közművelődésnek legjobb _ u*.—. „- mert az Iskolás korú gyere- kerete manapság a szocialis­kek egy része nem ismeri ta brigádmozgalom, alkalma­szaktél eltekintve normális körülmények, átlagon jóval föl, hogy a tanulás saját ér- sabb formát egyelőre senki ment gyárban is. A szegedi . VT . textilművekben fordított ,a helyzet, itt a korszerű felsze­relés, a fejlett technika el­lenére jelentős részben szak­középiskolásokkal kénytele­nek megoldani mérnöki fel­adatokat is. Halászok első közös éve Esztendeje, hogy a szege- Az egyetlen Csongrád me­di, a hódmezővásárhelyi és gyei halászati téesznek 138 a csongrádi halászok egye- tagja van és 125 alkalma­sültek, Tisza Halászati T»Z zottja. Az átlagjövedelem az néven. Az első közös esz- egyesülés előtt évi 28 ezer tendő zárszámadó közgyűlé- 800 forint volt, most meg­sét tegnap HódmezŐvásárhe- haladta a 33 ezer forintot, lyen. a szövetkezet halász- Az egyesülés óta szerve­csárdájában tartották meg. zettebb lett a haltermelés a Pelle László elnök hangsú- téesz által telepített holt lyozta: közös vagyonunk az Tisza-ágakban, eredménye­előző évhez viszonyítva két sebben halásznak az élővi­és fél millió forinttal nótt, zeken is. A Tisza, a Maros, vagyis most kerek 15 millió, a Körös tavaly 1150 mázsa halat adott a halászoknak, felüli szociális ellátottság. deke" kéaőbb P^ig. amikor nem tud ajánlani, méeis ilvena helvzet A^ az eszük jobban megérik és Természetesen a kollektív okot keresve-kutatva külön? szükséSét látiák, a napi mun- önművelésnek gátjai is van­féle vélemények hangotok ka mellett nehezükre esik le- nak. amennyiben néha kö­el. A mérnölfök nemCe- 'Tnl^f^fVi v* ^^ , d°l0g "fT-* v sen vállalnak vidéken mun- aJ?27 a... brigádok kát inkább Pesten helvez művelődés fejlesztése. Mivel ilyen jellegű vallalasainak kednek el akár technikusí az *talal™ « politikai mű- realizálását. Éppen e^rt ér­munknkfirhen réffl tönkre veltse« fokozasaban, a szak- demes keresni az egyéni mű­munkaKörDen, re®, tönkre- mai továbbképzésben nem velődért lehetőségeket, illetve határt szabni, hi- eljutni oda, hogy a tanulást szen a fejlődés mindig minél többen tényleges szük­újabb és korszerűbb is- ségletnek érezzék. Nem sza­meretek elsajátítását köve- bad túlzásba esni, mert az teli meg. tulajdonln'rpen föl valószínűleg illúzió, hogy ki­sem vetődhet a közművelő- vétel nélkül valamennyien dési munka befejezése. A egyformán éhét érezzük majd . T textilművekben sem mérik a tudásnak. A textilművek­Nehéz dolog továbbá, hogy tehét> hol tartanak a párt- ben még a nyolc általános is­befejeztessek az altalános is- határozat végrehajtásával, kola utólagos befejezését is kólát azokkal, akik annak hanem igyekeznek megtalál- nehezíti az a tény, hogy vi­idején, ötödik-hatodik osztó- ni a dolgozók különböző cso- szonylag sok a különösebb lyos korukban könnyelműen portjainak és rétegeinek leg- képzettséget nem igénylő ru­megfelelőbb művelődéül for- tinmunka, ami nem teszi mákat. Gondoskodnak arról, nyilvánvalóvá a tanulás szük­hogy ki-ki olyan politikai ségességét. És ha ehhez hoz­tanfolyamra, előadássorozatra závesszük, hogy a közműve­járjon, amely képzettségének lódési munka során is elő­megfelel. Ellenőrzik, hogy az fordulnak lezserségek, klha­új munkásklub a rendeltető- gyások (hiszen tudjuk, a meg­sének megfelelően műkő- ajánlás mindig, mindenütt dik-e: milyen képzőművészeti könnyebben szokott menni, kiállításokat, TIT-elóadáso- mint a végrehajtás), akkor kát, hanglemez-bemutatókat, pláne számolni kell átmeneti Irodalmi esteket 6tb. tartanak kudarcokkal is. A lényeg az, ott. Ez azért ls szívügye a hogy akik e szép feladatot Muzsika az éjszakában Kicsit adósságot törlesztett be Papp Dánlel életművét, szeket abban, hogy hiteles, a televízió, amikor Papp A Rátollak tévés adaptáció- hü»-vér figurákat formálja­Ddníel művét szólaltatta ja helyett tehát, életmüvet nak szerepükből. Hogy va­meg szerdán este a képér- kaptunk. Helyesebben kap- lójában miről is szólt a Mu­nyőn. Kezdeményezése an- tunk volna, ha a játék ren- zsika az cjszakaban, azt. pa­nál Inkább dicsérendő, mi- dezői és dramaturgiai gyen- ratlan bravúrral sem lehet­vel a századvég egyik leg- geséget nem aprózzák flgye- ne megfogalmazni, jelentősebb iroda lom törté- lemmel alig kísérhető, össze- Oyakorl, hogy egy-egy Jól neti szempontból is fontos függést alig sejtető töredé- sikerült adaptáció nagy ér­alkotóia méltatlanul merült kekké. A nagylélegzetű ne- deklődést kelthet a legelfe­leledésbe kifutás, a vitathatatlan jó ledettebb szerzők művei * iz„»!áfzir készítői — szándék ellenére felemás, iránt is. A jobb sorsra érde­HorváthZ OerodEforga- technikai megoldásában is mes Papp Dániel esetében tövíimrv{ro rendrző nrne- ö'enge alkotást láthattunk, erre aligha számíthatunk. A ^fc Ka aUn d™tur£ Cza- Hiányérzetünket ezúttal a tévéjáték nem tudta felidéz­nie Katalin diamoturg. C-a ^^ j4téfe ^ oldo(u n, 8em ír6i nyelvének sajá­barka György vezető opera- fe] A cgeiekmény, a drama- tos ízeit, sem tematikájának tőr — megkísérelték, hogy turgiai következetlenségei sokrétűségét. összetettségében mutassák megakadályozták a művé- U Ze. 20 százalékkal többet, mint korábban. A holtágak le­halászásával 1155 mázsa ponty, busa és amur került a piacra. A szövetkezet 4068 hektár élővízen és 207 hektár holt­ágon gazdálkodik. Szegeden 3 millió forint beruházásból feldolgozóüzemet építtet­nek 1977-re. Saját fogású és máshonnét beszerzett halat dolgoznak majd fel, évente mintegy 50 vagonnal. Gyá­larétnél haltelelőket építe­nek. Telepítésekre is jelen­tős összeget fordított ós for­dít a téesz. A szunyogóSi holtágba például 70 kilo­gramm üveg-Angolnát tele­pítettek, amelyet négy év múlva fognak vissza. vezetőségnek, mert különfé­le fölmérések, üzemi közvé­leménykutatás, ifjúsági par­lament véleménye szerint a legszimpatikusabb művelődé­si lehetőségek egyike a jól irányított munkásklub. Itt van leginkább lehetőség a különféle szakkörök és ama­tőrmozgalmak létrehozására, Illetve fejlesztésére. Gondol­nak az üzemi könyvtár rend­szeres fejlesztésére, 40—50 ezer forintot költenek a könyvállomány felújítására. Jóllehet a dolgozók sok ezer forintot költenek Irodalmi al­kotásokra, a könyvtárból ls évről évre többen kölcsönöz­nek olvasnivalót. Komoly vállalták, azok mindig tud­ják, hogy milyen célt akar­nak elérni. E gyidőben több társa­dalmi szervezet, párt­áé tömegszervezeti munkás dolgozik a közmű­velődési párthatározat meg­valósításáért a textilművek­ben. Fontos, hogy e sokrétű tevékenységet összehangol­ják, és a gyár dolgozóinak több mint 6o százalékát ké­pező törzsgárdára támasz­kodva mindenekelőtt az él­talános iskola elvégzését szor­galmazzák ott, ahol hiányzik. Ez az alapja a közművelő­dési munka sikerének. F. i NAGY ISTVÁN Öj híd épül Győrött Győrött, a folyók és hidak ugyancsak Győrött épülő városéban megkezdődött a legnagyobb, a tizenkettedik híd építése is, a Mosoni-Du­nán. Ez lesz az ország első Olyan hídja, amely helyszí­nen gyártott betonelemekből épül. A feljáróhidak elemei­nek elkészítésére már létre­hozták az előregyártó üze­met. Ez az üzem készíti az vasúti felüljáró elemeit is. Maga a híd sem gyárban készül, hanem a helyszínen gyártott vasbetonelem ?kból épül fel. A szerelés csúszó­zsaluzásos módszerrel törté­nik. A feljárókkal együtt a híd 550 méter hosszú lesz. Ebből 180 m Heres hidpálya ível át a vízen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom