Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 43. szán 1976. február zO. péntek Ára: 80 fillér A MAG Y AH SZOCIALISTA M UN KÁSPÁRT LAPJA Fejlesztés: 9 milliárd Költségvetés: 9,75 milliárd forint Elfogadták Csongrád megye ötödik ötéves tanácsi tervét Ülést tartott a megyei tanács Tegnap, csütörtökön dr. Perjési László tanácselnök elnökletével ülést tartott Csongrád megye tanácsa. A tanácsülésen részt vett és felszólalt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. A tanács elfogadta a lejárt határidejű tanácsi határozatok végre­hajtásáról szóló beszámolót, valamint a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről készített be­számolót. Ez utóbbi témához hozzá­szólt dr. Vincze Zoltán (Makó). A ta­nács jóváhagyta a végrehajtó bizott­ság tavalyi munkájáról készített tá­jékoztatót, majd Csongrád megye kö­zéptávú, ötéves tanácsi fejlesztési és pénzügyi terve került napirendre. A tervjavaslathoz Kovács Imre tanács­elnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészí­tőt, az ezt követő vitában pedig fel­szólalt dr. Szucsán Sándor (Szegvár), Lovas István (Csongrád), dr. Agostgn József (az SZMT vezető titkára), Mun­kácsy György (Szeged), Lantos Ba­lázs (Szentes), Nagy Sándor (Ásott-­halom), dr. Kutiván Rezső (Szeged), dr. Nagy Máté (a megyei Társadalom­biztosítási Igazgatóság vezetője) és dr. Komócsin Mihály. Vita után a tanács elfogadta a me­gye ötéves, középtávú fejlesztési és pénzügyi tervét, s ugyancsak elfogad­ta az 1976. évi költségvetési és fej­lesztési tervet. Ezután a tanács elfo­gadta a TV. ötéves tervben szervezett településfejlesztési verseny tapaszta­latairól összeállított tájékoztatót, va­lamint az V. ötéves tervre kidolgozott versenyfelhívást. (E témához Lángi István (Szeged) szólt hozzá. A tanács helyt adott Keresz­tes N. Lászlóné megyei tanács­tag kérésének, aki betegségére való hivatkozással tisztségéről le­mondott Döntött ezenkívül a testü­let a megyei tanács alkotói díjának megalapításáról. Ezután interpellációk következtek. Dr. Rvsz Márk (Deszk) a belvízrendezés, valamint a 43-as út­ra elrendelt, a lassú jármüvekre ér­vényes forgalomkorlátozás miatt, Huszta Vincze (Zákányszék) az állat­tartásért fizetendő adókkal kapcsolat­ban, Borbás József (Makó) pedig a makói Rákóczi Szakszövetkezet elap­rózott földterületekkel kapcsolatos gondjai ügyében interpellált. Végül személyi ügyekben döntött a megyei tanács. Két ötéves terv halárán Tavaly, 1975-ben zárult a IV. ötéves tervidőszak, amely Csongrád megyében is minden eddiginél sikere­sebb volt. A párt és a kor­mány célkitűzéseinek végre­hajtásával, a megyei pártbi­zottság állásfoglalásainak szellemében végzett tanácsi munka eredményeként je­lentós fejlődés következett be a megyében — állapítot­ta meg a tanács, megvitatva a megye középtávú tanácsi fejlesztési és pénzügyi ter­vét. Javullak a lakosság életkörülményei, lakások ez­rei, új közintézmények épül­tek, és a tanácsi intézmény­hálózat is sziovonalasabb ellátást képes biztosítani, mint korábban. Az elért eredményeken alapszik az a javaslat, ame­lyet a megye 1976—1980-ra szóló középtávú pénzügyi és lejlesztési tervére terjesztett a végrehajtó bizottság a ta­nács elé. A javaslat készítői figyelembe vették a XI. oártkongresszus és az •iSZMP KB 1975. novembe­ri ülésének határozatait, a megyei pártértekezlet dönté­seit, valamint az MSZMP Csongrág- 'megyei bizottsá­gának aé V. ötéves tervre vonatkozó területfejlesztési, s az 1976-ra kiadott gazda­ságpolitikai irányelveit. A tervjavaslat összeállításakor támaszkodtak a népgazdaság V. ötéves tervtörvényére, a költségvetési törvényre, fi­gyelembe vették a miniszté­riumok célkitűzéseit és aján­lásait, a középtávú tervezés­re vonatkozó kormányhatá­rozatokat, rendeleteket és irányelveket, s nem utolsó­sorban a megye gazdasági és társadalmi adottságait. íme, mi mindent kellett átgondolniuk a tervjavaslat készítőinek. A javaslat kü­lönben elsőként a IV. öt­éves tervben elért eredmé­nyeket tárgyalja. A tavaly végződött terv­időszakban a politikai dön­tések végrehajtása során a megyei tanács végrehajtó bizottsága arra törekedett, hogy minél jobban kihasz­nálja a rendelkezésére álló eszközöket. Kiemelten ke­zelték az időszerű társada­lompolitikai feladatokat, az erőforrásokat elsősorban ezekre koncentrálva diffe­renciált fejlesztést valósítot­tak meg. A koncentrált munka eredményeként a legtöbb korábbi elmaradá­sunkat sikerült felszámolni, s felzárkóznunk az országos átlaghoz, olykor még túl is lépve azon. A most véget ért ötéves tervben a megye tanácsai összesen 12.6 milliárd fo­rinttal gazdálkodtak. Ebből valamivel több mint 7 mil­liárd szolgált költségvetési célokat, s a fejlesztésre for­dított összegek is meghalad­ták az 5,7 milliárdot. A ter­vezett bevételeket a költség­vetési és fejlesztési alapnál egyaránt sikerült túlteljesí­teni. emberek ellátása is: az öre­gek számára 17 új napközi otthon nyílt. 1975-ben két­szer annyit — 13.6 millió fo­rintot — fordítottak a taná­csok szociális gondozásra, mint 1970-ben. Jelentős eredmények születtek az óvodai ellátásban — 3650 új óvodai férőhely —, az fút­tatás és a népművelés terén is. Különös gondot fordítot­tak a fizikai dolgozók gyer­mekeinek segítésére. Azt is megállapította azon ban az értékelés, hogy a bejvízkárok elhárításában, a tanácsi utak karbantartásá­ban nem történt fordulat. A városokban még mindig ke­vés az óvoda, nincs elegendő szociális otthon, s az iskolai napközi otthonos ellátás sem javult megfelelően. A sport és testnevelés számára sem sikerült a szükséges felté­teleket biztosítani. n fő cél: az életkörülmények javítása Sokoldalú fejlődés A költségvetésben a IV. ötéves terv alapvető célkitű­zéseit sikerült megvalósíta­ni, néhány területen pedig a tervezettnél is előbbre lep­tünk. Ennek eredményeként a lakosság életkörülményei a vártnál is kedvezőbben alakultak. Az új lakónegye­dek építésével jelentősen fejlődött a kommunális el­látás, hiszen sok ezer új ott­hon természetes tartozéka lett a hideg-meleg víz, a távfűtés es a vezetékes gáz­szolgáltatás. Szépültek a vá­rosok is, s jelentősen fejlő­dött a közvilágítás. Emellett 316 ezer négyzetméter új park épült a megyében. Tekintélyeset léptünk elő­re az egészségügyi ellátás terén, főként ami a járóbe­teg-ellátást illeti. A három új rendelőintézet, s az új orvosi körzetek ugyanúgy hozzájárultak ehhez, mint a rendelők műszerezettségének javítása. Főként az anya- és gyermekvédelem fejlődött.: 22 gyermekorvosi körzet lé­tesült, s 33-mal több védőnő dolgozik a megyében, mint 1970-ben. Sok gondot fordí­tottak a tanácsok a szociális gondoskodás más formáira is. Bár a szociális otthonok ügyében nem "sikerült szá­mottevően előrelépni, egyéb területeken javult az idős A IV. ötéves tervben a fejlesztésre rendelkezésre álló összegeket elsősorban a lakosság életkörülményeinek javítására használták fel a tanácsok, a terv előírásainak megfelelően, amely figye­lembe vette a gyorsuló ur­banizációt, s Szeged kiemelt fejlesztésének szükségessé­gét. A terv számolt a né­pességben bekövetkezett változásokkal; a városokba áramlással, a nők fokozot­tabb munkába állásával, s a tanyák fennmaradásával is. A fejlesztés elsősorban Sze­gedre, a városokra, valamint a városiasodé, területi cent­rummá fejlődő nagyközsé­gekre koncentrált. Ennek megfelelően a tanácsi fej­lesztési alap 89 százalékát a városokban használták fel. Szeged kapta a fejlesztésre rendelkezésre álló összegek 72,6 százalékát. A legfontosabb cél a la­kásviszonyok további javíta­sa volt, elsősorban a váro­sokban. Sok gondot fordí­tottak a tanácsok a munkás­lakások építésének szervezé­sére, a fiatal házasok és a nagycsaládok lakáshoz jut­tatására. Az erőfeszítések eredményeként a tervezett 19 ezer 050 lakásnál jóval több: 22 ezer 346 új lakás épült, s így a megye lakos­ságának mintegy ötöde ju­tott új otthonhoz. Azt is megállapította viszont a ta­nács, hogy az eredmények ellenére még mindig komoly lakásgondok vannak, első­sorban Szegeden és Hódme­zővásárhelyen. Jelentősen fejlődött a köz­műellátás is. A megye víz­műidéi napi 44 ezer köbmé­terrel (54 százalékkal) több vizet tudnak szolgáltatni, mint 1970-ben. 158 kilomé­terrel (10.5 százalékkal) nőtt a települések vízhálózatának hossza, a szennyvízcsatorná­ké pedig 46 kilométerrel (29 százalékkal). Ma már na­ponta 3500 köbméterrel több — ötször annyi — szenny­vizet képesek megtisztítani a megyében levő berendezé­sek. mint 1970-ben. Az elmúlt tervidőszakban 440 új bölcsődei hely épült, emellett három rendelőinté­zet, Szegeden, Csongrádon és Szentesen, több mint 70 munkahellyel, s 37 új orvosi körzetet alakítottak ki. Ugyancsak az egészségügy eredményei közé tartozik: hogy Szegeden elkészült a 150 ágyas ideg-elmegyógyá­szati pavilon, s megkezdődött a makói kórház rekonstruk­ciója. Széles körű társadalmi összefogás eredménye, hogy a tervezettnél 163 százalék­kal több, összesen 3650 új óvodai hely létesült, s így a 3—6 év közötti gyermekek 77 százaléka már óvodába járhat, öt év alatt 72 új ál­talános iskolai tanterem épült, de ez is kevés. Nem sikerült teljesíteni a szak­középiskolák fejlesztésére vonatkozó programot, viszont nagymértékben javultak a szakmunkásképzés feltételei: 47 új tanterem, 311 új tan­műhelyt hely szolgálja a szakmunkásképzést, és 330 kollégiumi hellyel több áll a tanulók rendelkezésére. A kereskedelem és a ven­déglátás az elmúlt ötéves tervben elsősorban az új la­(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár Jánas, Usonczi Pál és Lázár György fogadta a holland külügyminisztert Max van der Stoel elutazott hazánkból Max van der Stoel Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fo­gadta Max van der Stoelt, a Holland Királyság külügy­miniszterét. Losonczi Pál. a Népköz­társaság Elnöki Tarácsának elnökp ugyancsak csütörtö­kön az. Országházban fogad­ta a holland külügyminisz­tert. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hivatalában szintén csütörtökön fogadta a holland diplomácia veze­tőjét. A szívélyes légkörű talál­kozón jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Beb­rits Anna, a Magyar Nép­köztársaság hágai nagykö­vete, valamint Jan Kneppel­hout, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Max van der Stoel — kísé­retének tagjaival együtt — csütörtökön elutazott Ma­gyarországról. . Búcsúztatásukra a' Feri­hegyi' «repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Nagy János külügyminiszter-helyettes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Beb­rits Anna és Jan Kneppel­hout nagykövet A látogatásról kiadott köz­leményt lapunk 2. oldalán ismertetjük. Csehszlovák vendégeink az MSZMP KB első titkáránál és az Elnöki Tanács elnökénél A csehszlovák szövetségi gyűlés hazánkban tartózkodó küldöttsége — Alois Indrá­val, a CSKP KB elnöksége tagjával, a szövetségi gyű­lés elnökével az élen csü­törtökön délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia mar­tonvásári mezőgazdasági ku­tató intézetébe látogatott. A vendégeket elkísérte Inokai János, az országgyűlés al­elnöke. Lzisonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke csütörtö­kön a Parlament Munká­csy-termében fogadta a csehszlovák szövetségi gyű­lés küldöttségét. A szívélyes, baráti beszélgetésen részt vett Péter János, az ország­gyűlés alelnöke. Ott volt dr. Václav Moravec, csehszlovák budapesti nagykövet is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Alois Indrát, a CSKP KB el­nökségének tagját, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság szövetségi gyűlésének elnökét, a hazánkban tar­tózkodó parlamenti delegáció vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, valamint a küldöttség tagjai közül Václav Dávid, a szö­vetségi gyűlés alelnöke és Lőrincz Gyula, a szövetségi gyűlés elnökségének tagja, a CSKP KB tagja. Ott volt dr. Václav Moravec nagykövet is. * Dr. Václav Moravec. bu­dapesti csehszlovák nagykö­vet csütörtökön fogadást adott a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szövetségi gyűlésének hazánkban tar­tózkodó küldöttsége tisztele­tére a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke is. t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom