Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

Vasárnap, 1976. február 15.. 5 A SZAB kiskátéja % iv a TUDOM Hajdú Roland kamarazene-tanár amerikai tanítványával, Beth Móniddal Kodály szellemében A Dóm tér és az Oskola utca sarkán klasszicista stílusú műemléképület, a rajta levő emléktábla szerint a régi Hungária Szálló. Szeged városa azzal bocsátotta a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezésére, hogy renováltassa, és az Akadémia tudományos céljainak megfelelően használja. így lett az 1967-ben fölújított és szépen helyreállított épület a már évekkel azelőtt létrehozott és aktív, de mindaddig otthontalan Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) végleges és méltó székháza. Helyet kaptak itt firikai, matematikai majd szociológiai kutatócsoportok is. Ha rövid, csak a lényegre szorítkozó kérdés—felelet formájában akarná valaki a SZAB létét meghatározni, az ilyen lenne: — Mi a SZAB? — A Magyar Tudományos Akadémia egyik elnökségi bizottsága. — Mi a feladata? — A Szegeden és környékén — elsősorban Csongrád megyében folyó tudományos tevékenység társadalmi eszközökkel való ösztönzése, támogatása és koordinálása. — Ennek érdekében milyen tevékenységet fejt ki? — A helyi tudományos életet figyelemmel kíséri, az eredményeket a helyi hasznosítás szempontjából értékeli, illetve az ehhez szükséges kutatási tevékenységet kezdeményezi és összefogja. Tájékoztatja a város és megye vezetőségét a fontosnbb kutatási irányokról, témákról, kezdeményezi a különböző — társadalmi és gazdasági — intézmények és a megfelelő kutatóhelyek közötti konzultációkat Támogatást nyújt a különböző, rendszerint komplex jellegű kutatási tevékenységhez (meghatározott célú tanulmányok készítése az MTA részére, tudományos pályázatok kiírása és egyes — különösen fiatalabb és nem tudományos intézményben dolgozó kutatóknak jutalmazása, akik a SZAB által elfogadott témákból készítettek tanulmányokat). Lehetőséget teremt a kutatók számára, hogy egymás munkáját megismerjék és általában segíti a tudományos-társadalmi kapcsolatok kialakulását. (Az épület hatvanszemélyes díszterme előadóterem, emellett tudományos rendezvények, kisebb ankétok, szimpóziumok, de oldottabb társadalmi összejöveteleknek is otthona. A társadn'mi jellegű nrogram a SZAB klubja keretében folyik, a programot a klubtanács szervezi.) — Milyen szervezeti formában működik? A SZAB tagjait — rendszerint húszat — az MTA elnöke kéri föl, három évi időtartamra. 1970 óta a SZAB elnöki tisztségét Szökefálvi-Nagy Béla professzor, akadémikus látja el. Az operatív, szervező munkában két tudományos titkár működik közre. 1973 óta a korábbi hét munkabizottság helyett most kilenc szakbizottság munkálkodik az egyes tudományterületeken; két társadal -mtudományi szakbizottság — az í. az irodalom, történelem, nyelvtudományok, a II. a jog, közgazdaságtan szociológia, filozófia tudományában illetékes — és hét természettudományi: biológiai, földtudományi, környezetvédelmi és urbanisztikai, kémiai. matematikai és fizikai, mezőgazdasági és végül orvostudományi szakterületen. Ezeken belül — ahol a szakbizottság által átfogott területen bizonyos speciális témák ezt indokolják — különféle munkabizottságok alakulnak. — Hol működik még az országban hasonló intézmény? — A szegedin kívül — amely elsőként született meg az országban — Pécsett ós Veszprémben, s most van alakulóban Debrecenben. Az egyes szakbizottságok, tervszerűen, hosszabb időre meghatározott program szerint végzik feladatukat. A munkabizottságok programjainak a kijelölését viszont az éppep soronlevő feladatok szabják meg, így kijelölésük rugalmasan, az aktuális igényeknek megfelelően történik. A közelmúltban például a SZAB keretein belül szűkebb bizottság megvizsgálta — a Csongrád megyei és Szeged városi pártbizottság felkérésére — a Dél-Alföldre vonatkozó társadalomtudományi kutatások kiterjesztésével és elmélyítésével kapcsolatos terveket, beleértve egy később szervezendő Dél-Alföldi Tudományos Kutató Intézet létesítésére vonatkozó elgondolásokat: erről előkészítő anyagot állított össze. A SZAB egyik legutóbbi akciója az az együttműködési megállapodás volt, amelyet az elmúlt évben a Kiskunsági Nemzeti Parkká nyilvánított természetvédelmi terület igazgatójával kötött. Ezen a területen a SZAB keretében hoszszabb idő óta folynak hidrogeológiai és hidrobiológiái komplex kutatások; mostantól e munka a KNP munkatársainak bevonásával kibővült és szervezettebbé válik. A társadalomtudományok területén két új fontos témát dolgoz, nak ki. 1. „A falusi települések átalakulása a Dál-Alföldön és a folyamat gazdasági, társadalmi és természeti földrajzi összefüggéseinek föltárása." 2. „A nemzetiségi kérdés a Dél-Alföldön." Számos további téma van még előkészületben, különös tekintettel o társadalomtudományi komplex kutatások nagyobb fokú támogatására. A Szegedi Akadémiai Bizottság 1974 májusa óta negyedévi tájékoztatót ad ki, melynek célja rendszeres és folyamatos, információt nyújtani a SZAB-ban folyó munkáról. A tájékoztató általában a következő témákat fog. lalja magába: — A SZAB kapcsolatai az MTA illetékes szerveivel. A SZAB általános szervezeti kérdései. — A SZAB plénumának, valamint vezetőségének a tárgyidőszakban tartott ülései, határozatai. állásfoglalásai. — Bes'ámoló a SZAB szakbizottságainak és munkabizottságainak tevékenységéről. — Beszámoló a SZAB által rendezett vagy a SZAB közreműködésével megtartott rendezvényekről. Az elmondottakon kívül foglalkoznak olyan — a SZAB keretein belül szervezett — rendezvények érdemi ismertetésével is, amelyek általánosabb érdeklődésre tarthatnak számot. K. E. „ezt rendezi 8, az elszánt, a konok, akinek a sírok üregei dobok, dobok, ezt hozza 8, búval, de hittel is tele, ezzel jön 8, a hangok s lelkek megváltó mestere." M

aga Illyés Gyula olvasta föl Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez című versét a kecskeméti színházban Kodály Zoltán 80. születésnapján, és nyolc évvel a kecskeméti születésű nagy magyar muzsikus halála után, ugyanez hangzott el a Kodály Intézet megnyitóján. Fél év telt el azóta, és ahány kedves ismerőssel találkozom Kecskeméten. mind elhívom csendes sétára ebbe a hófehér épületbe. Szebellédi Tamás, az intézet portása, már régi ismerősként üdvözöl, végigvezet bennünket a volt kolostor folyosóin, lépcsőin. Megmutat mindent, és nagy lelkesedéssel, szeretettel beszél az itteni munkáról. Az épületet Kodály Zoltánná javaslatára, Kerényi József építészmérnök irányítása mellett, eredeti formájában állították vissza Körülötte jólápolt gyep zöldje, tuja bokrok, fenyők Assisi Szent Ferenc kcs'obra. A XIII—XIV. század idején épült szomszédos templomot a török hódoltság idején ferences rendi kolduló barátok kapták meg, akiket veszélytelennek látott. így megtűrt a török, ők építették fel a kolostort, a mostani Kodály Intézet épületét. Az alagsori kazamatákban most is ott van néhányuk holtteste befalazva. A hajdani bamacsuhás barátok helyére most zenebarátok kerültek. Nemcsak zenebarátok, hanem zenetanárok, hiszen a Kodály szellemében itt tanuló amerikai, norvég, japán, francia és más nemzetiségű fiatalok mind egyegy rangos zenei felsőoktatási intézmény diplomájával jöttek: ez felvételi követelmény. Jelenleg tizenhat. külföldi zenetanár igyekszik elsajátítani Kodály zenepedagógiai módsze'-ét. Többek között az a japán fiatalember, aki családostul érkezett, és most éppen a légkondicionált alagsori gimnas'tika-teremben asztaliteniszezik amerikai kollégájával, míg gyermeke derékig nekivetkőzve játékos cselgáncsbemutatót tart a nála jóval idősebb újdonsült francia barátjával. Ez a tornaterem mindig a lakók rendelkezésére áll, hogy a zene világából, kis frissítőül, átléphessenek a sportolás birodalmába. Még egy pillantás az ultramodern fürdőszobákba, aztán visszatérünk az évszázados lépcsőkön. Az épületben harmonikusan megfér egymás mellett régi és új, puritán egyszerűség és XX. századi technika. A volt kerengő vörös, sárga és fehér márványlapokkal van kirakva. A halvány pasztellszínek is hozzájárulnak, hogy csend és nyugalom legyen az emberben. Erről a folyosóról nyílnak a gyakorló-, előadó- és szolfézstermek, a hangversenyterem, ami régen a szerzetesek ebédlője volt. Az egyik szobában „rögtönzött nemzetközi vegyeskórus" Kodály művet énekel, a másikban kanadai fiatalember gyakorol Bösendorfer-zongorán. — Többek között azért is kiválóan alkalmas ez az épület zeneoktatásra. mert vastagok a falak, nem hallatszik át a hang, mindenki nyugodtan tanulhat, gyakorolhat — jegyzi meg Poór Gyöngyi idegennvelvű levelező, az intézet titkárnője. — Viszont van egy kis baj is — mondja a Szegeden érettségizett ifjú portás —, évekig tető né'kiil állt az éoület, átáztak a vastag falak, kicsit dohos a levegő, ami árt a hangszereknek. Ezért fúrtak lyukakat végig a fal tövébe. A fejem felett megpillantok egy harangot. — Regen a barátok használták — mondja Poór Gyöngyi. — Es most? — Most senki. — Meg sem szólalt az elmúlt fél évben? — De, egyszer, a télapóünnepségen. A Bösendorfer-zongorán kívül még Yamaha és Steinway_zongora áll az ösztöndíjasok rendelkezésére. A mahagónira pácolt kőrisfa bútorok Mezei Gábor tervei alapján a Keceli Bútoripari Szövetkezetnél készültek, a szőnyegek Békésszentandrásról va'ók. a csillárok nagy része Ausztriából. — Kik tanítanak az intézetben? —•' kérdezem Soós István tanársegédtől. Az igazgató Erdei Péter, ő vezényelte a megnyitón Kodály Psalmus Hungaricusát. Rajta kívül négy állandó tanárunk van: dr. Kokas Klára, Rozgonyi Era, Nemes Klára és Hajdú Roland, és nagyon sokan tanítanak itt óraadóként Többek között dr. Vargyas Lajos népzenekutató. Hegyi Erzsébet, Hamtxis Anna, Katalics Mária, Szabó Helga. Könyvtárunkat Ittzés Mihály vezeti. Kutatócsoport is dolgozik az intézetben, komplex esztétikai nevelési kísérletekkel a Kodálymetódus továbbfejlesztésén fáradoznak. 1976 szeptemberében kísérleti osztály indul a széchenyivárosi iskolában, ahol mér alkalmazzak az itt kialakuló módszereket. A cél, hogy a gyermekek értékes anyagokon tanuljanak meg zenélni, képzőművészet és irodalom bevonásával. A másik lényeges törekvés, hogy minél előbb hangszert adjunk a kicsik kezébe. — Mit tanulnak a külföldiekf — A módszertan, a zenepszichológia, a magyar népzene, karvezetés, a kamarazene, a zeneelmélet, a partitúraolvasás és a szakmai tárgyak mellett magyarnyelvet is. — És tudnak is magyarul? — Többé-kevésbé. Egyelőre aa intézetben az angol a hivatalos nyelv, de az üzletekben például hasznosítják magyar tudásukat. — Hogy érzik magukat a külföldiek? — Nagyszerűen. Sokan szeretnének hosszabb ideig is maradni. Általános az a vélemény, hogy nagyobb szellemiség, magasabb kultúra fogadta itt őket, mint amire számítottak, és hogy a magyar emberek nagyon barátságosak. Az intézet lakói decemberben megtanultak egy csokorravaló karácsonyi éneket, bejárták a várost, „ingyen koncertet" adva Kecskemét ünneplő lakosságának. Természetesen az épületen belül is rendszeresen vannak hangversenyek, koncertek. A falon megszólal egy szolmizáló kakukkos óra; a freiburgi Kodály Társaság ajándéka. Azt mondja: szo—mi. szo—mi. Kinézek az ablakon. A téglával köralakban kirakott udvar közepén többszáz éves élő hársfa. Csupasz ágait hajlítgatja a szél, de tavasszal virágba borul újra, és a nótafává magasodó vén hárs körül Kodály szellemében tanul zenélni, énekelni a, világ. CSERNÁK ÁRPAD