Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

Péntek, 1976. január 16; " . —* ­RADIOTELEX VÉGSŐ BÜCSÜ CSOU EN-LAJTÚL • Peking (MTI) • A kínai főváros csütörtökön végső búcsút vett Csou En­Jajtól. Az országos népi gyű­lés épületének csarnokában a Pekingben dolgozó párt- és állami vezetők, valamint a hatmilliós főváros dolgozói­nak ötezer képviselője gyűlt össze, hogy meghallgassa Teng Hsziao-ping miniszter­elnök-helyettes búcsúbeszé­dét. Csou En-laj miniszterelnök hamvait — végakaratának megfelelően — „Kína föld­jein és vizeiben szórják szét"'. Jj * • Budapest (MTI) Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének elhunyta kapcsán a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Havasi Ferenc miniszterelnök-he­lyettes, Marjai József külügy­minisztériumi államtitkár és dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának veze­tője január 15-én részvétlá­togatást tett a Kínai Népköz­társaság budapesti nagykö­vetségén. ANTUNES PRÁGÁBAN TÁRGYAL Prágában csütörtökön meg­kezdődtek a tárgyalások Bo­huslav Chnoupek csehszlo­vák, és Ernesto Melo Antunes portugál külügyminiszter között. A két külügyminisz­ter cszmeeserét folvtátott a csehszlovák—portugál kap­csolatok fejlődésének távla­tairól. A csehszlovák kü'­ügymintszter csütörtökön ebédet adott Antunes tisz­teletére. ÁTALAKÍTOTTÁK AZ ARGENTIN KORMANYI Buenos Airesben csütör­tökön hivatalosan bejelen­tették, hogy Perón elnökasz­szony átalakította az argen­tin kormányt. Az új minisz­terek: RobeVtO Ares bélügy­miniszter, "Pedro Arrighi — ideiglenes jelleggel — kül­ügyminiszter (eddig művelő­dés- és oktatásügyi minisz­ter volt), Raul Quijano mű­velődés- és oktatásügyi mi­niszter és Jüan Jósé Deheza igazságügyminiszter, aki ide­iglenesen a hadügyi tárcát is, átveszi. GORVALÁNT PERBE FOGJAK ' Hamarosan megkezdik T.uis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkárá­nak és a népi egység kilenc magas rangú személyiségé­nek perét Valparaisóban egy 1 ,atonai bíróságon — jelen­titté szerdán az AFP, a san­tiagói bírói testülethez közel i Hó forrásokra hivatkozva, i 'orvalánt egyebek közöt't felforgató tevékenységgel ép fzzal vádolják, hogy állam­titkokat bocsátott külföldi hatalmak rendelkezésére. AGGÓDIK AZ ARAB LIGA Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára csütörtökön Kairóban adott nyilatkoza­tában „legmagasabbszintű arab akciót" sürgetett annak megakadályozására, hogy Li­banon katasztrófába sodrod­jék. Figyelmeztetett arra, hogy óráról órára romlik a helyzet Libanonban, külö­nösképp miután falangista fegyveresek elfoglalták a Bejrút melletti Dbayeh pa­lesztin menekült tábort. RENDKÍVÜLI KORMÁNYÜLÉS MADRIDBAN Carlos Navarro miniszter­elnök csütörtökön rendkívüli i lésre hívta össze a spanyol 1 ormányt az egész országra kiterjedő sztrájkhullám kap­csán kialakult helyzet meg­i itatása végett. A kormány­ülést megelőzően Navarro . ános Károly királlyal foly­tatott megbeszéléseket. A hírügynökségek 250 ezernél többre becsülik a sztrájkold munkások számát, és mintegy 120 millió dollár­ra a munkakiesések okozta eddigi károkat. Míg a kor­mány ülésezett, Madrid be­vásárlóközpontjában kétezer nő tüntetett az áremelések ellen,,. Szorosabbá válnak kapcsolataink Közlemény a portugál külügyminiszter magyarországi iáloga ásáról Puja Frigyes külügymi- erősítették kormányaik elha- seket kell tenni a fegyver­niszter meghívására Ernesto tarozását, hogy a két ország kezési verseny fékezése. Melo Antunes, a Portugál kapcsolatait továbbfejlesztik, majd megszüntetése érdeké­Köztársaság külügyminiszte- és hatékony együttműködést ben. Kifejezték reményüket, re január 12—15. között hi- alakítanak ki politikai, gaz- hogy a. hadászati rendelteté­vatalos látogatást tett Ma- dasági, tudományos és kul- sű fegyverek korlátozására gyarországon. A portugál turális téren egyaránt, irányuló szovjet—amerikai külügyminisztert fogadta Egyetértettek abban, hogy a tárgyalások, valamint a Kádár János, az MSZMP közeljövőben tárgyalások fegyveres erők és fegyverze­Központi Bizottsága első tit- kezdődjenek a két ország tek kölcsönös csökkentéséről kára, Losonczi Pál, az Elnö- képviselői között műszaki- Bécsben folyó tárgyalások ki Tanács elnöke és Lázár tudományos, közúti fuvaro- mielőbb eredményre vezet­György, a Minisztertanács zási, hajózási és ídegenfor- nek. Hangsúlyozták, hogy a elnöke. galmi egyezmény megkötésé- leszerelési világkonferencia A külügyminiszterek meg- ről. Támogatják a két ország összehívása pozitív lépés beszélést folytattak országa- szervezetei és Intézményei lenne az általános és teljes ik kétoldalú kapcsolatainak közötti kapcsolatok létesíté- leszerelés megvalósítása lrá­alakulásáról, és a mindkét sét. nyában. felet érdeklő nemzetközi A külügyminiszterek esz­kérdésekről. Megelégedéssel mecserét folytattak az idő­állapftották meg, hogy a szerű nemzetközi kérdések­diplomáciai kapcsolatok új- ről is. Kiemelték az enyhü­rafelvétele óta eltelt rövid lés uralkodó szerepét a je­idő alatt országaik kétoldalú lenlegi nemzetközi politikai sVőTód'feüknek "adtak haneot" kapcsolatai minden területen életben, s kifejezték meg- hosv a térsé« tartós ésTeaz­gyors fejlődésnek indultak, győződésüket, hogy az eny- a békéie cLkis az Kiemelték a kereskedelmi hü'.és folyamata visszafor­árucserére, a gazdasági, ipari díthatatlanná válik: ez újabb hatar0zatoinarmaradéktolan és műszaki együttműködés lehetőségeket teremt a kü- ™tar™ fejlesztésére vonatkozó meg- lönböző társadalmi rendsze- „„„h állapodés, továbbá a lég- rű államok együtlműködé- ?er°'etek lUrttésf a nő­ügyi egyezmény jelentőségét, sének bővítésére. esztinai arab nén tű^énves A miniszterek megállapí- A Portugál Köztársaság éra tLto vato­fották. hagy a két ország nagyra értékeli a Magyar mennyi állama biztorsatoá kapcsolatainak fejlesztése, a Népköztársaság tevékenysé- ^ak /s füeeeuLsSk tist kölcsönösen előnyös együtt- gét, amelyet az európai bé- naK.es iusg«iensrgeneu usz A külügyminiszterek hasz­nos eszmecserét folytattak az angolai helyzetről. A kö­zel-keleti helyzetet illetően a miniszterek annak a meg­működés kialakítása megíe- ke és biztonság megszilárdí- í^ttható ^Meefe'el^^előkr 'el mind a Magyar Népköz- tása érdekében kifejt. A kül- „ületok u«n a genfi kon­társaság, mind a Portugál ügyminiszterek aláhúzták Köztársaság érdekeinek, és an.nak fontosságát, hogy ferencia felújítása hozzájá­a rulhat minden érdekelt fél alősegíti az európai béke E^^KJSSffl problémájának megoldásé­leszere'ési intézkedésekkel megszilárdítására irányuló párosuljon. Rámutattak ar­erőfeszftések sikerét Meg- ra, hogy fokozott erőfeszíté­BÁTYAI JENŐ: rraifonni a csapatokat! A Biztonsági Tanács vitája <Q New York (MTI) tartott a világszervezet köz­Jakov Malik, a Szovjetunió pontjában, elismerte, hogy állandó ENSZ-képviselője kormanyának alláspontja csütörtökön a Biztonsági Ta- >jsen jelentős kisebbségben" nács ülésén elhangzott fel- var> a Palesztin kérdésről szólalásában kijelentette: a foly° vitaban. A nagykövet politikai rendezés magva az, nem valaszolt arra a kérdés­hogy az izraeli csapatokat ki re. ho2V a genfi konferencia kell vonni az 1987-ben meg- munkajának felujítasa után szállt összes arab területek- kormánya hajlandó lenne-e ről. Ezt a kulcsfontosságú tárgyalni a Palesztinai Fel­javaslatot az ENSZ-határo- szabaditasi Szervezettel, zatai alátámasztották és megerősítették. Maradékta­lanul érvényre kell juttatni a palesztinai arab nép tör­vényes nemzeti jogait, köz­tük a saját állam létrehozá­sának elidegeníthetetlen jo­gát is. A Szovjetunió — mondot­ta Jakov Malik — követke­zetesen síkraszáll ax olyan rendezés mellett, amely biz­tosítaná az összes közel­keleti országok és népek függetlenségét és nemzeti szuverenitását Rámutatott, hogy maga az élet diktálja a közel-keleti genfi békekon­ferencia hatékony munkájá­nak felújítását a lehető leg­rövidebb időn belül. A Szov­jetunió következetesen abból indul ki — jegyezte meg —, hogy a palesztinai arab nén képviselőinek teljes jogú részvétele nélkül nem lenne értelme a közel-keleti prob­léma rendezésével próbál­kozni. Ilymódon a palesztinai arab nép képviselőinek a genfi békekonferencia mun­kájában való részvételének kérdése a legközvetlenebbül összefügg a közel-keleti ren­dezés lényegével. Richárd, Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselője hasznosnak mondotta a kö­zel-keleti részmegíllapodá­sokat, de további tárgyalá­sokat sürgetett. Izraelnek vissza kell vonulnia a meg­szállt területekről, biztosíté­kokat keH kapnia határainak sérthetetlenségére. Ugyanak­kor el kell ismerni a palesz­tin nép nemzeti törekvéseit. Herzog nagykövet, Izrael állandó ENSZ-képviselője «jUöriököa sajtóértekealetel hoz. Ernesto Melo Antunes kül­ügyminiszter budapesti tár­gyalásai, a találkozók és megbeszélések, az őszinte­ség, a bizalom és a baráti együttműködés légkörében zajlottak le. Jelentős mér­tékben hozzájárultak a nem­zetközi kérdésekben elfoglalt álláspontok jobb megismeré­séhez, a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséhez. A külügy­miniszterek örömmel állapí­tották meg. hogy számos nemzetközi kérdésben néze­teik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Melo Antunes hivatalos portugáliai látogatásra hív­ta meg Puja Frigyest, aki a meghívást köszönettel el­fogadta, a látogatás időpont­ját diplomáciai úton egyez­tetik. (MTI) Korlátozások nélkül A magyar-nyugatnémet gazdasági vegyes bizottság tárgyaiásat # Bonn (MTI) szerződésből eredő jogaival. Egész napon át tartó ülés A megbeszéléseknek igen fon­után csütörtökön délután tos témáját alkotta a gazda­jegyzőkönyv aláírásával feje- sági kooperáció. Ilyen jellegű ződtek be Bonnban a magyar kapcsolatok már egy évtize­—nyugatnémet gazdasági ve- de kialakultak a két ország gyes bizottság tárgyalásai. A között, és ma is 159 kooperá-. megbeszéléseken a két kül- ciós megállapodás van ér­döttség — amelyet magyar vényben. A kooperációs kap­részről dr. Bíró József kül- cs-ilatok fejlesztésének még kereskedelmi miniszter, nyu- tág tere van: különösen kí­gatnémet részről Hans Fride- nálkozik erre a gépr és szer­richs szövetségi gazdaságügyi számipar, a műszeripar, a miniszter vezetett — egyetér- vegyipar és a villamosipar. tett abban, hogy harmonikus, Dr. Bíró József csütörtö­azaz az eddiginél kiegyenlí- kön délben ebédet adott nyu­tettebb fejlődést kell biztosi- gatnémet kollégája, Hans tani Magyarország és az Friderichs tiszteletére. Po­NSZK kereskedelmi kapcso- hárköszöntőjében mindkét latainak. Ennek feltételei, miniszter igen pozitívan ér­hogy mindkét fél, kivált Ma- tékelte a tárgyalások ered­gyarország szállításai növe- ményét. Dr. Bíró József pén­kedjenek. teken délelőtt Ertl földműve­Figye'.embe véve a Magyar- lésügyi miniszterrel tart ország hátrányára jelentkező megbeszélést, majd nyugat­passzívumot, küldöttségünk németországi hivatalos látó­fennálló6 mennri^i^korláto- ga^ak befejeztével kora zások felszámolását Igényét délután a kormány kulongé­alátámaszttotta a GATT- pén visszautazik Budapestre. Közéleti napló KATONA ISTVÁN gyár Vöröskereszt országos HAZAÉRKEZETT vezetősége nevében Hantos PRAGABÖL János főtitkár M. Gazaynak Csütörtökön hazaérkezett átadta a Magyar Vöröske­Prégából Katona István, az resz* ás a Liga közötti kap­MSZMP Központi Bizottsá- csőlátók fejlesztéséért vég­gának tagja, a Népszabadság zett kimagasló munkásságé­főszerkesztője, aki Oldrich árt a „Vöröskeresztes munká­Svestkának, a CSKP KB tit- árt" kitüntetés arany fokoza­kűrsága tagjának, a Rudé *át. Pravo főszerkesztőjének meg- aZ OBT KÜLDÖTTSÉGE hívására január 12—15. kö­zött látogatást tett Csehszlo­vákiában. Fogadta őt Ján Fojtik, a CSKP KB titkára. A Rudé Právo szerkesztő­ségében megbeszélést folyta BEFEJEZTE FRANCIAORSZÁGI LATOGATASAT Csütörtökön hazaérkezett Párizsból az Országos Béke­tott éá megállapodást írt alá ^öttsége amelya Oldrich Svestkával a két ra"cia békemozgalom meg­SSTSSSLJSSSSP íeSnerreS sének tovabbiejieszteseroi. séve] január 8_15 között KITÜNTETTÉK tett látogatást Franciaország­MARC GAZAYT ban. A delegáció tagja volt Marc Gazay, a Vöröske- dr. Kemenes Egon, az MTA reszt Társaságok Ligája in- Világgazdasági Kutató Inté­formációs irodájának vezető- zetének tudományos főmun­je Magyarországra érkezett, katársa. A küldöttség járt Itt-tartózkodása során foly- Marseille-ben. és részt vett a tatódnalc a koprodukciós vö- gazdasági fejlődés és az új röskereszte3 filmekkel kap- gazdasági világrend kérdé­csolatos tárgyalások. A Ma- seiről tartott konferencián. Lapok a szegedi tudom ány­és technikatörténetből 30. Igaz, hogy Csaplár Benedek első­sorban irodalomtörténész volt, de sze­gedi évei alatt aktív szerepet vitt a város társadalmi és közéletében, gaz­dasági fejlesztésében. Ezért is látjuk indokoltnak munkásságát ismertetni az irodalomtörténeti részben. Duna­szerdahelyen született, 1821-ben, 15 éves korában belépett a piarista rend­be, majd teológiai tanulmányainak eleget téve, 1864-től kezdett tanítani. Szegedre 1853-ban került. Tanár: munkássága mellett a város közéleté­ben feleleveníti Dugonics András emlékét, és mozgósítást indított Dugo­nics szobrának felállítására. Felveti a szegedi történelmi társulat gondolatát, és sürgeti a város múltjának megírá­sát. Foglalkozott Szeged művelődés­történetével. Hozzászólt a szegedi szín­ház, a Széchenyi-egylet, a kaszinó és a népművelés kérdéseihez. Sürgette az árvaház megalapítását és anyagiakat ajánlott fel e célra. Figyelme kiter­jedt az iparfejlesztésre is, a gyü­mölcsfatenyésztésre, az egészségügyre, a tiszai gátak állapotára, a város ta­lajviszonyainak rendezésére. Szorgal­mazta az iparos ifjaknak önképző szervezetekbe történő bevonását. Ti­zennégy évi szegedi tanárkodása után, 1867-ban nevezték ki a tatai gimná­zium igazgatójává, és,ebben a minő­ségében három évig maradt. 1870-ben már Pestan működött, készült meg­írni rendje történetét, de Révai Jó­zsefnél olyan hosszan időzött, hogy inkább az ő munkásságát írta meg, négy. kötetbea. Emellett A korabeli folyóiratokban számos történelmi, iro­dalomtörténeti, nevelésügyi, közmű­velődési cikket írt Otthonosan moz­gott a természettudományokban is. Szellemi portréja polihisztorra vall, aki azonban egyik tudományban sem követelte meg magának a szaktudós! titulust. Még az MTA levelező tagsá­got is, 1886-ban, csak rendtársai győz­A szegedi kőművesek sorából idő­ködésére fogadta eL rendben Tombácz István működése kívánkozik ide. Szegeden született 1853-ban .Iskolai kötelezettségének eleget téve, a kőműves szakmát sajá­tította el, és mesterré válása után az ország különböző városaiban dolgo­zott. mindenütt alkalmazottként. Sze­gedre történt hazai érése után önálló­sította magát, és tibb rekonstrukciós építkezésnek volt kivitelezője, Lech­ner Lajosék terveir.ek egyik megvaló­sítója. Jeles közgazdasági és ipargazdasági szakíró volt Bamberger Béla, aki Sze­geden született. Alap- és középfokú iskoláinak szülővái osában történt el­végzése után Bécsbe ment, és az otta­ni egyetem jogi Jakultájára iratko­zott be. Fe'sőfokú tanulmányait a bu­dapesti egyetemen feiezte be, ott avatták doktorrá. 1879-től ügyvédi gyakorlatot folytatott, de közben ak­tívan foglalkozott közgazdasági és ipargazdasági kérdésekkel. E két szakkérdés köréből számos cikke je­lent meg a Pester Lloyd-ban, a Köz­telek- ben és a Nemzetgazdasági Szem­lé-ben. Foglalkozott az USA kérdésé­vel és A tőzsdeadóval. Mindkét lémá? ból két önálló munkát jelentetett meg. még a múlt század végén. Szeged jelenleg is üzemelő gyufa­gyárának ősét 1858-ban alapította Ncubauer József. Tőle vásárolta meg Brcucr Miksa, aki aztán 18—25 mun­kást foglalkoztató gyárrá fejlesztette az üzemet A gyár múlt század végi felszereltségére jó képet ad az a tény, hogy 11 géppel, 8 szárftókamrával volt felszerelve, és ötvenezer csomag kéngyufa, továbbá ötvenezer csomag kén nélküli gyufa előállítására voltak képesek. A gyár 1895-ben Pálfi Lipót és veje tulajdonába ment át. A gyá­rat a századfordulóra fokozatosan modern üzemmé fejlesztették, amely ekkor már 150 munkást foglalkozta­tott, fele arányban nőket. A gyár részvénytársasággá 1909-ben alakult át, és 1910-ben egy nagy erejű robba­nás következtében csaknem megsem­misült. Az újjáépítés után a gyár egy másik részvénytársaság tulajdonába került, 1915-ben vált a Szikra gyújtó­gyárak rt. szegedi gyártelepévé. Az egész gyártelepet 1920-ban átépítették, és a kor technikai szintjén modern gépekkel szerelték fel. A gyár jelen­legi termelése a régi időkben elért­nek sokszorosa. Mai termelése egy­millió 267 ezer doboz naponta. Az 1976-ban befejeződő rekonstrukció következtében mind a mennyiséget, mind a választékot tovább növelik. A Gottlieb Dávid és utóda rész­vénytársasági formában működött ecetgyárat 1859-ben alapították. Az alanttá ideje alatt míg egyéni cégként működött, csak később alakult át részvénytársasági formává. Havonta 25 hektoliter szesz feldolgozására volt képes, és így 240 hektoliter ecetet ál­lítottak elő. Termékét főként a megye városaiban értékesítette. (Folytatjuk A. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom