Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

Csütörtök, 1976. január 15. 5 Cseh iparművészeti kiállítás A Cseh Kultúra és a Ha­zafias Népfront Szeged vá­rosi bizottsága által rende­zett, cseh iparművészetet be­mutató kiállítást tegnap, szerdán délben Jiri Smolik, a Cseh Kultúra igazgatóhe­lyettese nyitotta meg, a Bartók Béla Művelődési Központban. Jelen volt Kiss Piroska, a Hazafias Nép­front Szeged városi bizottsá­gának titkára is. Már jóval a megnyitó előtt zsúfolásig telt a terem. Érthető a felfokozódott ér­deklődés: a nagy hagyomá­nyú, világszerte elismert cseh iparművészet alkotásai közkedveltek Magyarorszá­gon ls. A tíz napon át nyit­valartó kiállítás a legmo­dernebb iparművészeti tö­rekvésekből ad ízelítőt: kü­lönleges technikával készí­tett faliszőnyegek, díszes textíliák, kecses, mégis rend­kívül dekoratív kerámia- és üvegtárgyak — vázáit, gyü­mölcstálak, boroskészletek — ejtik ámulatba a látoga­tót. A paravánokon fotók mutatják be a csehszlovák iparművészeti központ te­vékenységét: a műemlék­védelemtől a modern formák tervezéséig. Ennek ellenére sem tit­kolhatjuk: kissé szegényes­nek, egysíkúnak tartjuk a kiállítást. (Annak ellenére, hogy tudjuk, a Bartók Béla Művelődési Központ kiállító­terme nem tud nagyobb sza­bású bemutatónak otthont adni. Talán érdemesebb lett volna addig várni a kiállí­tással, amíg alkalmasabb helyet sikerül találni.) Kár, hogy a fényképeken látható szebbnél szebb lakberendezé­si tárgyakból nem láthattunk néhányat a valóságban is. Ugyanígy hiányoljuk — ép­pen a cseh iparművészet sokrétűségének ismeretében — a híres bizsukat, ötvös­munkákat, fából készített disz- és használati tárgya­Irat. L Zs. Fiatal nők és a nem kívánt terhesség A megszakítás következményei — Többségben fizikai dolgozók Az elmúlt évben szakfo- vetélések száma 60 száza- télése. Az elmúlt öt évben lyóiratokban több cikket lékkai csökkent, ezzel szem- az először terhesek majd 10 publikált a fiatalkorúak és ben a 19 éven aluli nők ter- százalékánál következett be a 19—20 évesek terhességé- hességmegszakítása az el- spontán vetélés a klinikán, nek megszakításáról, ezzel múlt évtizedben állandó ezzel szemben a nem szült, összefüggésben orvosi és tár- emelkedést mutat. (Magyar, de már művi vetélés után sadalmi kérdésekről dr. Far- országon 1962-ben az összes levő asszonyok közül min­kas Márton, a Szegedi Or- terhességmegszakításoknak den negyediknél elment a vostudományi Egyetem női 6,7 százaléka, 1970-ben vi- magzat. A 916 fiatalkorún klinikájának docense. A Da- szont már 9,4 százaléka Jut végzett terhességmegszakí­mográíia különlenyomatában a 19 évnél fiatalabb korosz- tás során 65 esetben fordult többedmagával (ugyanezt tályra.) A fiatalkorúak ter- elő azonnali, korai és késői közölte a nyugatnémet hességmegszakításának több- szövődmény. Am ennél a Fortschritte der Medizin is), sége (94,2 százalék) a 16—18 magas százalékos aránynál majd a Medicina kiadású- évesek korcsoportját érinti, is elgondolkodtat óbb, hogy a ban: Az orvostudomány ak- 4,1 százaléka a 15 évesekét, 18 év alatt, valamint a 19— tuális problémái; egyetemi és csak 1,7 százaléka a 12— 20 éves korban végzett mü­jegyzetel jelentek meg a 14 évesekét. (Hasonlóak az vi vetélések késői szövőd­Családtervezésről, a Terhes- országos adatok is.) menye 45 százalékban med­ségmegszakítás módszerei- Az okok között Ieggyak- döséghez vezet, röl és javallatairól, s megje- rabban az szerepelt, hogy a Foglalkozik a dolgozat lenés előtt áll a Magyar Nő- nő hajadon, meglepően sok- 7 = h _ -7._pr1; orvosok Lapjában annak a szor a 19-20 évesek között "f7 f ,Szege<" és dolgozóinak folytatása, me- is. Az elmúlt másfél évti- falusi fiatalkorúak terhes­lyet -folyóirat tavalyi 5. zed tapasztalatát elemezve a ségmegszakítésa egyre keve­száma .közölt szerző arra a következtetés- sebb, a más városbelieké pe­Ebben a szerző megvizs- re jut, hogy a fiatalkorúak- dI növekszlk annak ellené_ gálta és értékelte, hogy az nak nem egészén 10 száza- ... elmúlt fél évtizedben a sze- léka védekezett a teherbe- re> hogy átlagosan a szege­gedi női klinikán a fiatal- Jutás ellen, és statisztikai diek aránya jelenleg is kö­korúakon és a 19—20 éve- adatok bizonyítják, hogy a zel 60 százalékos. A szám­seken elvégzett tsjhesség- fogamzásgátlással kapcsola- adatok azt mutatják hogy megszakításoknak milyen or- tosan alapvető ismeretekkel „ , . ,, , vosi és társadalmi össze- sem rendelkeztek. Itt említ- Sze2eden rendelkeznek a függéselvei kell számolni, jük meg, hogy oktatási mi- legtöbben fogamzásgátlással Statisztikai felmérés alapján nisztériumi tematika alapján kapcsolatos ismeretekkel, igyekezett fényt deríteni a Szegeden is szerveznek elő- ugyanakkor a terhességmeg­terhességmegszakítások mo- adásokat az ifjúság szexuá- . *tp<.pttek k«7fu tivácíóira. ismertette azok lis felvilágosítására. Szükség szakltason átesettek kozul szövődményeit, valamint az is van rá. hiszen az utóbbi mindkét korosztályban több. 1974-ben hozott egészság- két évtized nem hozott je- ségben vannak a fizikai dol­lentős változást a fiatalko- gozók — ami feltétlenül a rúak szexuális nevelésében - ,. , , , , - ez a kérdés jelenleg is a felvUág0sltáí elégtelenségé­társadalmi érdeklődés kö- vel fuSg össze. Osszegzés­zéppontjában áll. Vita tár- képpen — egyebek között — két évtized jelentős váltó- gyát az képezheti — írja dr. megállapítja a dolgozat zásokat hozott a korszerű Farkas Márton —, hogy az h fiatalkorúak terhes fogamzásgátlók elterjedésé- eredményesség szempontjá- nogy a , ~"KOruaK te^nes" vel, mégis gyakori maradt a ból milyen módszerek és el- ségmegszakatása a 16—18 születéskorlátozás egyik leg- járások a célszerűbbel!, to- éveseknél gyakori, illetve előnytelenebb módja, a mű- vábbá, hogy hány éves kor­vi vetélés, mely jelentősen ban kell a fiatalkorúak rontja a teherbe jutás, ké- szexuális nevelését elkezde­sőbbi magzat, illetve újszii- nl. A szegedi klinika nagy­Jött kilátásait. Különösen forgalmú szülészeti osztá- ban is többet kell foglal­érvényes ez a fiatalkorúak- lyán kiskorú szülőnővel elég kőzni a fiatalság szexuál­ra, M korai és késői szövőd- gyakran találkozunk — foly- etikaj nevelésével menyek annál gyakoribbak, tatja —, nem beszélve ar­minél fiitclibb a műtéten ról a viszonylag nagyszámú átesett nő, akit erkölcsileg 12 hetet meghaladó terhe­és lélektanilag megvisel már sekről, akik Ilyen kései ter­a szükséges jegyzőkönyv és minusban vállalják a művi engedély beszerzése is. A vetélések kockázatát, terhessigmegszakíiásnak fia- A terhesség beköveti,-ezté­tal korban azért van óriási ben, illetve megszakltásá­hátránya, mert nemcsak ban komoly szerepet játszik mechanikusan rontja a bel- a felelőtlenség. Annak da­ső nemi szervek működését, cára. hogy számok tükrében hanem a szervezet hormo- igazolható, változás állt he nális állapotának megvál- a családi-há'assági viszo­toztatásával sebzi a bioló- nyokban. Ez a tény arra en­giai fogamzóképességet is. ged következtetni, hogy vál­Ez a lehetőség annál érvé- tozóban van a szülők (és nyesebb, m nél fiatalabb környezetük) magatartása is, korban következik be a mű- erkölcsileg vagy anyagilag vi vetélés. nem kerülnek már olyan Az elmúlt öt évben álta- hátránvos helyzetbe a ita­lában csökkentek az abortu- talkorúak és ( úlszűlöttje'k szok, de 1973-ig továbbra is Erre utal, hogy a klinika: magas volt a-ok aránya a fölvétel után többen választ­fiatalko-úak kö-ött. A sze- ják a szülést. A terhesség­gedi klinikán 1961—73 kö- megszakítások legnagyobb zött 31 ezer 511 terhesség- veszélyét a közvetlen szö­megszakítás történt, majd- vődménvek, méginkább a nem minden tizedik eset- késői következmények jelen­ben fiatalkorúakon. A szü- tik. Egy korábbi kimutatás letések száma ezen a klini- szerint az első gyermek szü­kán 1970—74 között 34,4 letése előtt a nők 18 száza­pzázalékkal emelkedett, a lékának már volt művi ve­ügyi rendeleteknek az emlí­tett korosztályokra tett ha­tását, illetve a családi-há­zassági viszonyok átalakulá­sát értékelte. Bár az utóbbi csaknem azonos a 19—20 évesekével. Számadatok bi­zonyítják, a középiskolák­ig I. Évforduló fanulsággal 1936. január 15-én nagy jelentőségű politikai doku­mentumot adtak közre a magyar kommunisták. A KMP Központi Bizottsága levéllel fordult a párt és a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség valamennyi szer­vezetéhez, tagjához. A mun­kásmozgalom történetében Elvtársi Levél néven emle­getett irat, elemezte a ko­rabeli Magyarország ural­kodó osztályainak népelle­nes, fasiszta háborús poli­tikáját, a hazai társadalmi állapotokat; figyelmezte­tett a munkásság harci egysége megteremtésének fontosságára és meghirdet­te a szövetségi politikát, programot adva a magyar népfrontmozgalom kibon­takoztatására. E harci program egyér­telműen megjelölte kom­munisták és a nép haladó erőinek feladatát: „...A népfront azt jelenti, hogy a dolgozó társadalom min­den erejét fogjuk össze a fasiszta rabszolgaság, az éhség, a háború kormánya ellen" — olvashatjuk a le­vélben. A meghirdetett program a Kommunista Internacionálé 1935. nyarán megtartott VII. kongresz­szusának határozatára tá­maszkodott, amely felhívta a népek figyelmét, hogy a kor legnagyobb veszélye, a fasizmus előretörése ellen, a munkásosztály csakis ak­kor vezethet sikeres harcot, „... ha helyes forradalmi vezetés mellett maga köré tudja tömöríteni a város és a falu széles dolgozó réte­gelt". A szövetségi politika megvalósítása, a népek ere­jének tömörítése a kommu­nista munkásmozgalom ma ls érvényes történelmi je­lentőségű programja. Hi­szen korunk sajnálatos vo­nása, hogy a világ, sőt földrészünk egyes pontjain továbbra is kísért a fasiz­mus, élnek még háborús törekvések, munkálkodnak népellenes erők. Megannyi ország mai történelme szol­gál azzal a tanulsággal, hogy mindenféle elnyomó hatalom ellen a haladó né­pi erők szövetsége képes sikeresen küzdeni. Nekünk, magyaroknak is mindig érvényes tanulságot adott a történelem a mun­kátegységről, a szövetségi politikáról. Annak Idején nem fordulhattunk a nép erejével a fasizmus ellen, mert nem tudtunk egységet teremteni, mert kevés és szétforgácsolt volt a mun­kásosztály körül tömörült szövetséges. Felszabadult országunkban már nyom­ban talpra álltunk, mert kö­vetkezetesek voltunk a ha­ladás erőinek tömörítésé­ben; népünk a Nemzeti Bi­zottságok által, a szövetségi politika jegyében vette ke­zébe a hatalmat. De gyen­gült politikánk, szocialista hatalmunk ereje, amikor elhanyagoltuk, sőt sértettük e szövetséget. És ismét biz­tos, bátrabb előrehaladá­sunk, szocialista építőmun­kánk, amióta következete­sek vagyunk a szövetségi népfrontpolitika minden, napi gyakorlásában. Meggyőződésünket erő­síti. hogy a környező szo­cialista országok tapaszta­latai azonosak a mieinkkeL A szocializmus társadalmat formáló küzdelmeinek si­kerét a munkásosztály a párt vezetésével, a köréje tömörült szövetségesekkel együtt vívhatja kl. 1 H. L» Jubileum A Kohó- és Gépipargazda­sági, Szervezési, Számítás­technikai Intézet 25 éves te­vékenységéről és a jövő fel­adatairól tartott szerdán sajtótájékoztatót Kis Jovák József, az Intézet igazgató­ja. Elmondta, hogy az inté­zet tudományos alapon ala­kítja az ágazat ipargazdasági és üzemszervezési munkáját. Üzemzavar Zolák-bányán Súlyos üzemzavar tőrtént a Mecseki Szénbányák zo­báki bányaüzemében. Szer­dára virradó éjjel egy órakór, a Il.-es szinten, a 10-es te­lepben hajtott vágatban a gázkitörésveszély elhárítá­sára alkalmazott védekezési eljárás közben gázkitörés következett be. A munka­helyen a védekezési eljárást Götzer Ádám aknász irá­nyította, aki a gázkitörés bekövetkezését észlelve, a dolgozókat menekülésre szó­lította fel, majd maga is elmenekült. A gázkitörés körülbelül ötven tonna sze­net dobott ki és nagy meny­nyiségű metán szabadult fel. Szamélyi sérülés szeren­csére nem törtónt. Az érin­tett hét dolgozó a veszélyez­tetett területet Időben el­hagyta. A gázkitörést, mint súlyos üzemzavart, a kerü­'eti Bányaműszaki Felügye­lőség vizsgálja. Divatról — kereskedőknek Lakat alatt a műkincsrablók A Győr-Sopron megyei rendőr-főkapitányság nyomo. zói bravúros nyomozással lepleztek le egy nem min­dennapi bűnügyet. 1975. de­cember 21-én a pannonhalmi főapátságtól bejelentés érke­zett a rendőrségre, hogy 1975. december 16-án dél­után 4 óra és másnap reg­gel 7 óra között nagy értékű műkincsek tűntek el a vár­ból. Az eltűnt műkincsek és kegytárgyak között régi órák. bronz gyertyatartók, ezüst tálak és egvéb értékek voltak. A nyomozás ismeret­len tettesek után azonnal műkincsek gey részét Volks­wagenbe elrejtve Hegyeshal­mon keresztül akarták kül­földre csempészni, a többit pedig egy hegyi búvóhelyen rejtették el. A rendőrség az eset kapcsán két külföldi — holland — és három magyar állampolgárt vett őrizetbe Az őrizetbe vett személyek: Kant Hendrikus és Van Tillburg Jacobus holland ál­lampolgárok, továbbá Vár­palotai Csaba, Batár Gábor, Kovács Sándor büntetett elő­életű magyar állampolgárok, tatai lakosok. A műkincs­rablás részleteinek kideríté­nagy erővel megkezdődött. A tetteseket viszonylag sére a nyomozás tovább fo­rövid idő alatt elfogták. A lyik. Saínos a közhiedelem még mindig azt tartja: a leg­újabb divattal csak az tud lépést tartani, akinek bírja a pénztárcája. Azaz: a pesti divatházakban vásárol kis czériában készített vagy ép­pen egyedi modelleket, avagy a méterre vett ruhaanyagot megvarratja valakivel. Már­pedig ki tagadná, hogy ez mind eléggé költséges vál­lalkozás. Az Ideális az lenne, ha ki-ki megta'álná az áruhá­zak konfekció osztályán is a legdivaiosa'ob és számára is tetsző ho'mknt — elfogad­ható áron. Felismerte ennek szükségességét a Magyar Divatintézet, az ipar és a kereskedelem is. A divat irányitói évente két alka­lommal mutatják be új kol­lekciójukat a gyártóknak és a forgalmazóknak ls. Az 1976 77-ben gyártásra ajánlott őszi, téli modelle­ket az üzemek képviselői már megtekintet' ék, s most smerkednek velük a keres­kedelem szakemberei. Teg­nap, szerdán a Tisza-szálló koncerttermében Vámos Magda divattervező, a Ma­gyar Divatintézet divatter­vezési főosztályának vezető­je beszelt az őszi, téli divat­irányról a Délmagyarországi Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat meghívott dolgozóinak. A manökenek mintegy száz modellt mutattak be. Diva­tos a szoknya-blúz összeál­lítás. kötött holmikban a le­zser, ejtett váll, a T vonal, ugyanez érvényes a ruhák­ra, kabátokra is. Reméljük, a Divatintézet szándéka valóra válik: ja­vaslatait az ipar elfogadta, hiszen elsősorban nem a kereskedőkön múlik majd, ha mégsem látjuk viszont az igazán szép ruhákat az üzle­tekben. Bízunk benne, gyártóra és eladóra találnak ezek a modellek, fi akkor nem lesz gond a vásáriók megnyerése sem. Cb. A. ü munkásélet emlékei A miskolci Hermán Ottó Múzeum történeti osztálya évek óta gyűjti a Borsod megye iparára, a munkások életére vonatkozó emlékeket. A tavalyi gyűjtésből mint­egy ezerötszáz lapot tesz kl a diósgyőri munkáséletre vonatkozó iratanyag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom