Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
X gazdasági egységek munkaerdfazdálkodásl tevékenységét döntően még ma ls a létszám megszerzésére és nem a megtartására és hatékony foglalkoztatására Irányuló törekvések határozzák meg. © A munkaverseny — a szocialista brigádmozgalom szélesedő bázisára épülve — jelentős eredményt hozott. A "két évre szóló kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-felajánlások, az új feladatoknak megfelelően, azokhoz kaocsolódó további vállalásokkal egészültek ki. Az aktivitásra serkentőleg hatott, hogv az előző évi munkaversenyeredmények alapján megvánkben 28 szocialista brigád részesült központi, Illetve megyei kongresszusi oklevél elismerésében, a szentesi Termál Tsz pedig elnyerte a Kongresszusi Zászlót. Mindezek hatásaképpen: — a terven felüli termelési vállalások értéke meghaladta az 1,2 milliárd forintot: — szélesedett az újítómozgalom; — a szocialista brigádok által végzett társadalmi m -okában 60 ezren vettek részt, értéke közel 11 millió forint volt. A szocialista brigád- és versenymozgalomban ugyanakkor még továbbra ís számottevőek a tartalékok. Az eredmények mellett ezonbam — a szervezettség fokozására, a tartalékok feltárására, a munkaidőalap jobb kihasználására stb. irányuló vállalásokat nem mindenütt teljesítették; — a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer elterjedését értelmezési, szervezési problémák akadályozták. O A beruházási feladatok növekedtek. A párt gazdaságszervező munkáinkban a korábbi éveknél jobban figvelemmel kísértük a beruházások kivitelezését. Testületi beszámoltatások (DÉLÉP, Húsipari Vállalat, OKGT), tárcatanácskozások, koordinációs bizottsági munka keretében konkrétan (pl. a nem termelő beruházások sorolásával) segítettük a nehézségek elhárítását. 1975-ben megyénkben mintegy 5,7 milliárd forint crtékű beruházás valósult meg, ez a IV. ötéves tervidőszak összes beruházási értékének negyedrésze. A tapasztalatok szerint: — a beruházások között kedvezően alakult a lakásépítés. Az éves terv célkitűzéseit túlteljesítettük; — fontos termelőberuházásaink többsége — köztük a kormány által kiemelt beruházások — a tervezettnél lassúbb ütemben valósultak meg. A szénhidrogénprogram keretében épülő olajipari létesítmények kivitelezése elmaradt a tervezett ütemtől Ezzel szemben megszűnt a lemaradás a szegedi szalámigyár rekonstrukciós kivitelezésénél. Ez évra húzódott át a textilipari rekonstrukció 1975. évi befeiezésre tervezett néhány létesítményének kivitelezése a HÓDIKÖT-nél és a KSZV-nél. A beruházásoknál tapasztalt késedelmeket többnyire az előkészítés hiányosságai, a különböző engedélyezési elfárások elhúzódása, esetenként a kivitelező kapacitásszűkössége, anyag és berendezés hiánya okozta. Nem kielégítő a beruházási tevékenység szervezettsége. a tervezésben, a kivitele-, zésben részt vevők együttműködést © X megye Iparának termelése 1 százalékkal — az országosnál és a korábbi éveknél kisebb ütemben — emelkedett. Az ipar területén az operatív párt gazdaságszervező munka súlyponti kérdése volt a Központi Bizottság 1974. december 5-1 határozatából eredő követelmények érvényesítése (a tőkés piacra az exportszállítások növelése, a beruházások kivitelezésének gyorsítása, a készletgazdálkodás Javítása), az ipartelepítési törekvések koordinálása, a helyi ipari koncentráció és vállalatközi együttműködések segítése. Az 1975-ös év termelési eredményei: — a termelés bővülését teljes egészében a munka termelékenységének emelkedése fedezte, a termelékenység növekedése meghaladta a termelését; — az új textilipari kapacitások egy részének kihasználtsága azonban elmaradt a tervezettől: — néhány országos nagyvállalat (TAURUS Gumiipari Vállalat, Magyar Kábelművek, MEDICOR Művek, Magyar Alumínium Tröszt) értékes kezdeményezéseket tett a megyei munkaerő hatékonyabb felhasználását szolgáló kapacitások létesítésére; — az ipari termelés ágázatl összetételének változását a korábbi évek kedvező tendenciája jellemezte: a ' nehéz- és élelmiszeripar (különösen a gép- és húsipar) az átlagom ál gyorsabban fejlődött; — a termékszerkezet átalakításában érzékelhetők voltak az anyagigényesség mérséklésére (kohászati alapanyagot (eldolgozó gépipari egységeknél), importhelyettesítésre (KSZV, HODIKÖT, TBV), a gyártmányok korszerűsítésére (HÓDGÉP, KONTAKTA, METRIPOND) irányuló vállalati törekvések. A pozitív tendenciák mellett a termelés és gazdálkodás több negatív vonást is tartalmazott: — mérséklődött a nehézipari tárcához tartozó vállalati és stagnált a korábban igen dinamikusan fejlődő szövetkezeti ipar termelésnövekedésének üteme: — a termelés és értékesítés ala= kuiását nagvobb évközben! ingadozások Jellemezték; — a túlóra-felhasználás magasabb volt, mint a tervidőszak korábbi éveiben; — <i termelési színvonalban gazdasági egységenként erős differenciálódás volt; — bár az export dinamikusan — 13 százalékkal — nőtt, a népgazdasági elvárásokkal ellentétesen jelentősen — 19 százalékkal — csökkent a tőkés piacra irányuló export volumene. Ebben közre látszott, hogy vállalataink és szövetkezeteink későn érzékelték a tőkés piaci feltételek megváltozását. O A kivitelező építőipar mintegy I százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelésnövekedés üteme a korább! évekhez képest mérsékeltebb volt. A tevékenység főbb jellemző tényezői: — továbbra Is a kínálatot meghaladó kereslet domfnált * (az építési Igény 90 százalékkal roll magasabb a bázisévi termelésnél). A feladatokat növelte a korábbi évekből származó lemaradás. Jelentős nagySágrendet képviselt ag elutasított be. ruházás! Igények volumene (350 millió forint); — a megye építőiparában foglalkoztatott munkások szama kismértékben nőtt, a termelés bővülése 80 százalékát a termelékenység növekedése fedezte, A befejező szak- és szerelőipari tevékenységeknél munkaerőhiány tapasztalható; — a megye területén működő kivitelező vállalatok gazdálkodása javult, a termelésnövelés és hatékonyság növelésének azonban jelentős tartalékai kihasználatlanul maradtak. O A mezőgazdaság fejlődését ai 1975-ös gazdaságpolitikai állásfoglalás az országosan tervezett növekedési ütemet meghaladóan határozta meg. A rendkívül csapadékos Időjárás miatt — a gazdaságok és a megyei vezetés erőfeszítései ellenére — mezőgazdaságunk ezt a célkitűzést nem tudta teljesíteni. Az elázó évhez viszonyítva a termelés kisebb mértékű visszaesése következett be. GazdaságIrányító munkánk alap /etően a termelési színvonal emelésére, ezen belül sz iparszerfl termelési rendszerek szerepének fokozására, a szakosított állattenyésztési telepek gazdaságos üzemeltetésére, Q tejtermelés fokozására, kedv-zőt'en termőhelyi adotté ságú szövetkezetek feltételeinek javítására. Az 1975-ös év gazdálkodásának legjellemzőbb vonásai: — a mezőgazdasági üzemek a vetés szerkezetében végrehajtott változtatásokkal Igazodtak a népgazdaság Igényeihez. Jelentősebb változást Jelentett a cukorrépa termőterület közel 42 százalékos, va.lamint a szója termőterület közel háromszoros növelése. Az őszi búza vetésterületét — az elvárásnak megfelelően — mintegy 4 százalékkal túlteljesítette mezőgazdaságunk az 1973-as évhez képest Ugyanakkor a vetésszerkezet módosulásában kedvezőtlen néhány szántóföldi zöldség- és ipari növény (fűszerpaprika, zöldborsó. kender, napraforgói vetésterületérek Indokolatlan csökkentése — tovább javult a mezőgazdaság gl termelő egységcink műszakitechnikai bázisa. Növekedett a korszerű, nagy teljesítményű gépek száma. Bővült, bár nem kielégítő mértékben t gazdaságok szárító- és tárolókapacitása. A megvalósított meliorációval Javult az ültetvények telepítésének feltétele. Az év során végbe-, ment szövetkezeti egyesülések hátáé Sára kedvezőbb feltételek Jöttele létre a magasabb szinvonalat képvlseló iparszert! termelés bővítés Sére. Az Igy létrejött nagyobb gazdálkodási egységek lehetőségeit szövetkezeteink még nem tudták kelifi mértékben hasznosítani; — jelentős clöreléoég történt fi mezőgazdaság termelésének szakosodásában, Az Iparszert) termelési rendszerek elterjedésével a megyénkben meghonosodott 10 termelési rendszerben termelt növények vetésterülete elérte az összes nagyi üzemi szántóterület 11 százalékát Ez még mindig elmarad az országos Éttagtól, genforgalml főszezon Bonyolítása, íe. kintettel a szegedi Centenáriumi Ipari Vásár megrendezésére. Intenzív szervező munkával biztosítani kell, hogy az év végére a szegedi szállodai elhelyezési gondok (a Hungária Szálló és Étterem Vállalat új szállodájának megépülésével) mérséklődjenek. © A lakosság életkörülményeinek emelését szolgáló források 1976. ban tovább gyarapodnak. Feladatunk, hogy az életkörülmények javítására szánt eszközökkel hatékonyabban, politikai céljainkkal összehangoltan gazdálkodjunk: — a vállalatok és szövetkezetek s lakossági jövedelmek tervezettnek megfelelő alakulását elősegítő bérpolitikát folytassanak. Csak a végzett munkával arányban álló jnvemelmek kerüljenek kifizetésre. Fokozott figyelmet fordítani a társadalombiztosítási kifizetések megalapozottságára ; — alapvető feladat a lakosság kiegyensúlyozott áruellátása; — a szolgáltatások fejlesztése a szakmailag (textiltisztítás, lakáskarbentartás) és területileg (Szegeden • gépjárműjavítás fejlesztése.Csongrádon, Makón, Hódmezővásárhelyen, Kisteleken szolgáltatóházak özembe helyezése) differenciált igények kielégítését biztosítsa. Ezt segítsék elő a tanácsszervek az anyagi támogatások felosztásával, a szövetkezetek és vállalatok eszközeinek Jobb felhasználásával, a szolgáltatótevékenység szervezeti fejlesztésével; — mintegy 4500 lakás felépítésével tovább javítani a megye lakosságának lakáskörülményeit. A vállalatok pénzügyi és egyéb lehetőségeik felhasználásával (fuvarozás, Szakipari munkavégzés stb.) segítsék — OTP-, szövetkezeti és magánklvitelezésben történő — mintegy 400 munkáslakás megépítését. Gyorsítsuk az épületeket ért belvízkárok helyreállítását.; — az egészségügyi, szociális ágasat fejlesztésének forrásait elsődlegesen a folyamatban levő beruházások gyorsítására, illetve befejezésére kell koncentrálni (a makói kórház rekonstrukciója, a Szegedi Véradó Állomás építése stb,). Oj létesítményként kerüljön sor 220 bölcsődei férőhely kialakítására, a szeged] 150 ágyas és a deszki 140 ágyas körházi pavilon létesítésének előkészítésére; — a kulturális ágazat fejlesztésében fontos feladat 300 óvodai férőhely, 32 általános iskolai tanterem megépítése, valamint a folvamatban levő Iskolai és kollégiumi beruházások folytatása, illetve befejezése (a vásárhelyi fémipari, a Csongrádi Faipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, a Szegedi Élelmiszeripart Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola kollégiummal, a Szegedi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, a makói középiskolai kollégium). O .A pártbizottságok és Pártszervezetek az 1976. évi gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását •egítsék elő azzal, hogy erősítik gaz. fiaságirányító, szervező, ellenőrző Wmegpotttlkal munkájukat: —» törekedjenek arra, hógy mlna káderpolitikával kapcsolatos haUL rozatának, vessék fe! a személyes felelősség kérdését, ahol a célkitűzések szemléletbeli problémák miatt nem realizálódnak. Támogassák a gazdasági vezetőket, hogy e központi célokkal összhangban határozzák meg és hajtsák végre felö adataikat. Biztosítsák, hogy növekedjék a vezetők politikai, szakmai felkészültsége és személyes felelősségvállalási készsége Bátorítsák az új iránt fogékony, kezdeményező és véleményüket nyíltan képviselő, szakmailag és po'itikailag felkészült dolgozók funkcióba állítását. © Az állami gazdaságszervező munka keretében a tanácsok as V. ötéves terv indulásától kezdve kí= sérjék figyelemmel a gazdasági feladatok végrehajtását, szervezzék a középtávú területfejlesztési terv mennyiségi és minőségi célkitűzéseinek megvalósítását. Törekedjenek közvetlen kapcso'at kialakítására f> gazdasági egységekkel. Az ellenőrzés, számonkérés színvonalának emelésével javítsák a tanácsi munka hatékonyságát. O A tömegszervezetek a pártszervezetek irányításával szervezzék megyénk dolgozóinak aktív rész= vételét gazdaságpolitikai céljaink megvalósf.árát szolgáló szocialista munkamozgalmakban. Sajátos módszereikkel mozgósítsanak a határozatban megjelölt célok elérésére; — a szakszervezetben dolgozd kommunisták mozgósítsák a dolga, zókat a hatékonyabb termelésre, a takarékossági célkitűzések megválód sítására. Támogassák az újítási 3en pártszervezet és minden párttag egységesen értelmezze az előttünk álló gazdaságpolitikai feladatokat, vállaljon tevékeny részt ezek megvalósításából. Ez fokozott felelősséget ró minden kommunistára. E feladatok végrehajtásának személyes felelősségével foglalkozzanak a beszámoló taggyűléseken, a párttagokkal történő egyéni beszélgetéseken is; — a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában minden pártszervezet, minden kommunista a népgazdasági, az össztársadalmi érdeket tartsa elsődlegesnek. A helyi, területi, vállalati szervek a központi célkitűzésekkel összhangban készüljenek el és valósuljanak meg; — a pártbizottságok, pártalapszervezetek és tömegszervezetek politikai munkájában nagyobb konkrétságra és — ha szükséges — operativitásra van szükség. Az ~ elvi Irányítás mellett, ha szükséges közvetlenül, operatívan is avatkozzanak közbe a termelési szerkezet javítása, a beruházási tevékenység szervezettségének emelése, az észszerű takarékosság megvalósítási, az életszínvonal-politikai célkitűzések érvényesítése érdekében. Foglalkozzanak a problémás területekkel, számoltassák be azok vezetőit, tárják fel a megoldás módozatait és mozgósítsanak a nehézségek leküzdésére; — a kommunisták legyenek kezdeményezői a tartalékok mozgósításának, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának. Járjanak élen a teljesítménykövetelmények növelésében, a munkaerő jobb felhasználásában, a lazaságok elleni küzdelemben, az eszköz- és anyagtakarékosságban; — a pártszervezetek, a párttagok Jelezzék Időben a hiányosságokat. Ehhez használják fel a pártfórumokon kívül az üzemi demokrácia lehetőségeit Is. Követeljék meg, hogy a vállalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Igényeljék és bátorítsák a dolgozók aktivitását. Segítsék elő, hogy a közösségért többet vállalók kapják meg a- tár. sadalom és a kollektívák megbecsülését. Ösztönözzük a Jó politikai közértet, a termelési kedv tovébbi növekedését, • demokratikus, fiszlnte munkahelyi légkör fejlődését; — következetesebben szerezzenek érvényt pártszervezeteink aa MSZMP Kz olaJ- és földgázbányászat új xzénhldro<?énte!eoek hekspeeolS* L-T „ 7 „ savai, • berendezések klhasznáJtsígszlntJének emelésével KB 1973 novemberi, hozzá a hazai szénhidrogén-termelés növCtóéhes my Z; is i;i I fi