Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

X gazdasági egységek munkaerd­fazdálkodásl tevékenységét döntően még ma ls a létszám megszerzésére és nem a megtartására és hatékony foglalkoztatására Irányuló törekvések határozzák meg. © A munkaverseny — a szocialis­ta brigádmozgalom szélesedő bázisára épülve — jelentős ered­ményt hozott. A "két évre szóló kongresszusi és felszabadulási mun­kaverseny-felajánlások, az új felada­toknak megfelelően, azokhoz kaocso­lódó további vállalásokkal egészültek ki. Az aktivitásra serkentőleg hatott, hogv az előző évi munkaverseny­eredmények alapján megvánkben 28 szocialista brigád részesült központi, Illetve megyei kongresszusi oklevél elismerésében, a szentesi Termál Tsz pedig elnyerte a Kongresszusi Zászlót. Mindezek hatásaképpen: — a terven felüli termelési vál­lalások értéke meghaladta az 1,2 milliárd forintot: — szélesedett az újítómozgalom; — a szocialista brigádok által végzett társadalmi m -okában 60 ezren vettek részt, értéke közel 11 millió forint volt. A szocialista brigád- és verseny­mozgalomban ugyanakkor még to­vábbra ís számottevőek a tartalékok. Az eredmények mellett ezonbam — a szervezettség fokozására, a tartalékok feltárására, a munkaidő­alap jobb kihasználására stb. irá­nyuló vállalásokat nem mindenütt teljesítették; — a Dolgozz Hibátlanul munka­rendszer elterjedését értelmezési, szervezési problémák akadályozták. O A beruházási feladatok növe­kedtek. A párt gazdaságszerve­ző munkáinkban a korábbi éveknél jobban figvelemmel kísértük a beru­házások kivitelezését. Testületi beszá­moltatások (DÉLÉP, Húsipari Válla­lat, OKGT), tárcatanácskozások, koor­dinációs bizottsági munka keretében konkrétan (pl. a nem termelő beruhá­zások sorolásával) segítettük a nehéz­ségek elhárítását. 1975-ben megyénkben mintegy 5,7 milliárd forint crtékű beruházás va­lósult meg, ez a IV. ötéves tervidőszak összes beruházási értékének negyed­része. A tapasztalatok szerint: — a beruházások között kedve­zően alakult a lakásépítés. Az éves terv célkitűzéseit túlteljesítettük; — fontos termelőberuházásaink többsége — köztük a kormány által kiemelt beruházások — a tervezett­nél lassúbb ütemben valósultak meg. A szénhidrogénprogram keretében épülő olajipari létesítmények kivi­telezése elmaradt a tervezett ütem­től Ezzel szemben megszűnt a le­maradás a szegedi szalámigyár re­konstrukciós kivitelezésénél. Ez évra húzódott át a textilipari rekonstruk­ció 1975. évi befeiezésre tervezett néhány létesítményének kivitelezése a HÓDIKÖT-nél és a KSZV-nél. A beruházásoknál tapasztalt kése­delmeket többnyire az előkészítés hiá­nyosságai, a különböző engedélyezési elfárások elhúzódása, esetenként a ki­vitelező kapacitásszűkössége, anyag és berendezés hiánya okozta. Nem ki­elégítő a beruházási tevékenység szer­vezettsége. a tervezésben, a kivitele-, zésben részt vevők együttműködést © X megye Iparának termelése 1 százalékkal — az országosnál és a korábbi éveknél kisebb ütemben — emelkedett. Az ipar területén az operatív párt gazdaságszerve­ző munka súlyponti kérdése volt a Központi Bizottság 1974. december 5-1 határozatából eredő követelmények ér­vényesítése (a tőkés piacra az export­szállítások növelése, a beruházások kivitelezésének gyorsítása, a készlet­gazdálkodás Javítása), az ipartelepítési törekvések koordinálása, a helyi ipari koncentráció és vállalatközi együttmű­ködések segítése. Az 1975-ös év termelési eredményei: — a termelés bővülését teljes egé­szében a munka termelékenységé­nek emelkedése fedezte, a termelé­kenység növekedése meghaladta a termelését; — az új textilipari kapacitások egy részének kihasználtsága azon­ban elmaradt a tervezettől: — néhány országos nagyvállalat (TAURUS Gumiipari Vállalat, Ma­gyar Kábelművek, MEDICOR Mű­vek, Magyar Alumínium Tröszt) ér­tékes kezdeményezéseket tett a me­gyei munkaerő hatékonyabb fel­használását szolgáló kapacitások lé­tesítésére; — az ipari termelés ágázatl össze­tételének változását a korábbi évek kedvező tendenciája jellemezte: a ' nehéz- és élelmiszeripar (különösen a gép- és húsipar) az átlagom ál gyorsabban fejlődött; — a termékszerkezet átalakításá­ban érzékelhetők voltak az anyag­igényesség mérséklésére (kohászati alapanyagot (eldolgozó gépipari egységeknél), importhelyettesítésre (KSZV, HODIKÖT, TBV), a gyárt­mányok korszerűsítésére (HÓDGÉP, KONTAKTA, METRIPOND) irá­nyuló vállalati törekvések. A pozitív tendenciák mellett a ter­melés és gazdálkodás több negatív vo­nást is tartalmazott: — mérséklődött a nehézipari tár­cához tartozó vállalati és stagnált a korábban igen dinamikusan fejlődő szövetkezeti ipar termelésnövekedé­sének üteme: — a termelés és értékesítés ala= kuiását nagvobb évközben! ingado­zások Jellemezték; — a túlóra-felhasználás magasabb volt, mint a tervidőszak korábbi éveiben; — <i termelési színvonalban gaz­dasági egységenként erős differen­ciálódás volt; — bár az export dinamikusan — 13 százalékkal — nőtt, a népgazda­sági elvárásokkal ellentétesen jelen­tősen — 19 százalékkal — csökkent a tőkés piacra irányuló export volu­mene. Ebben közre látszott, hogy vállalataink és szövetkezeteink ké­sőn érzékelték a tőkés piaci felté­telek megváltozását. O A kivitelező építőipar mintegy I százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelésnöve­kedés üteme a korább! évekhez ké­pest mérsékeltebb volt. A tevékeny­ség főbb jellemző tényezői: — továbbra Is a kínálatot megha­ladó kereslet domfnált * (az építési Igény 90 százalékkal roll maga­sabb a bázisévi termelésnél). A fel­adatokat növelte a korábbi évekből származó lemaradás. Jelentős nagy­Ságrendet képviselt ag elutasított be. ruházás! Igények volumene (350 millió forint); — a megye építőiparában foglal­koztatott munkások szama kismér­tékben nőtt, a termelés bővülése 80 százalékát a termelékenység növe­kedése fedezte, A befejező szak- és szerelőipari tevékenységeknél mun­kaerőhiány tapasztalható; — a megye területén működő ki­vitelező vállalatok gazdálkodása ja­vult, a termelésnövelés és hatékony­ság növelésének azonban jelentős tartalékai kihasználatlanul marad­tak. O A mezőgazdaság fejlődését ai 1975-ös gazdaságpolitikai állás­foglalás az országosan tervezett növe­kedési ütemet meghaladóan határozta meg. A rendkívül csapadékos Időjárás miatt — a gazdaságok és a megyei vezetés erőfeszítései ellenére — me­zőgazdaságunk ezt a célkitűzést nem tudta teljesíteni. Az elázó évhez vi­szonyítva a termelés kisebb mértékű visszaesése következett be. Gazdaság­Irányító munkánk alap /etően a ter­melési színvonal emelésére, ezen belül sz iparszerfl termelési rendszerek sze­repének fokozására, a szakosított ál­lattenyésztési telepek gazdaságos üze­meltetésére, Q tejtermelés fokozá­sára, kedv-zőt'en termőhelyi adotté ságú szövetkezetek feltételeinek javí­tására. Az 1975-ös év gazdálkodásának leg­jellemzőbb vonásai: — a mezőgazdasági üzemek a vetés szerkezetében végrehajtott változtatásokkal Igazodtak a nép­gazdaság Igényeihez. Jelentősebb változást Jelentett a cukorrépa ter­mőterület közel 42 százalékos, va.­lamint a szója termőterület közel háromszoros növelése. Az őszi bú­za vetésterületét — az elvárásnak megfelelően — mintegy 4 százalék­kal túlteljesítette mezőgazdaságunk az 1973-as évhez képest Ugyan­akkor a vetésszerkezet módosulá­sában kedvezőtlen néhány szántó­földi zöldség- és ipari növény (fű­szerpaprika, zöldborsó. kender, napraforgói vetésterületérek Indo­kolatlan csökkentése — tovább javult a mezőgazdaság gl termelő egységcink műszaki­technikai bázisa. Növekedett a korszerű, nagy teljesítményű gé­pek száma. Bővült, bár nem kielégítő mértékben t gazda­ságok szárító- és tárolókapacitá­sa. A megvalósított meliorációval Javult az ültetvények telepítésé­nek feltétele. Az év során végbe-, ment szövetkezeti egyesülések hátáé Sára kedvezőbb feltételek Jöttele létre a magasabb szinvonalat kép­vlseló iparszert! termelés bővítés Sére. Az Igy létrejött nagyobb gaz­dálkodási egységek lehetőségeit szö­vetkezeteink még nem tudták kelifi mértékben hasznosítani; — jelentős clöreléoég történt fi mezőgazdaság termelésének szako­sodásában, Az Iparszert) termelési rendszerek elterjedésével a me­gyénkben meghonosodott 10 terme­lési rendszerben termelt növények vetésterülete elérte az összes nagyi üzemi szántóterület 11 százalékát Ez még mindig elmarad az országos Éttagtól, genforgalml főszezon Bonyolítása, íe. kintettel a szegedi Centenáriumi Ipa­ri Vásár megrendezésére. Intenzív szervező munkával biztosítani kell, hogy az év végére a szegedi szállo­dai elhelyezési gondok (a Hungária Szálló és Étterem Vállalat új szállo­dájának megépülésével) mérséklődje­nek. © A lakosság életkörülményeinek emelését szolgáló források 1976. ban tovább gyarapodnak. Feladatunk, hogy az életkörülmények javítására szánt eszközökkel hatékonyabban, politikai céljainkkal összehangoltan gazdálkodjunk: — a vállalatok és szövetkezetek s lakossági jövedelmek tervezettnek megfelelő alakulását elősegítő bér­politikát folytassanak. Csak a vég­zett munkával arányban álló jnve­melmek kerüljenek kifizetésre. Fo­kozott figyelmet fordítani a társa­dalombiztosítási kifizetések meg­alapozottságára ; — alapvető feladat a lakosság ki­egyensúlyozott áruellátása; — a szolgáltatások fejlesztése a szakmailag (textiltisztítás, lakáskar­bentartás) és területileg (Szegeden • gépjárműjavítás fejlesztése.Csong­rádon, Makón, Hódmezővásárhe­lyen, Kisteleken szolgáltatóházak özembe helyezése) differenciált igé­nyek kielégítését biztosítsa. Ezt se­gítsék elő a tanácsszervek az anya­gi támogatások felosztásával, a szö­vetkezetek és vállalatok eszközeinek Jobb felhasználásával, a szolgáltató­tevékenység szervezeti fejlesztésé­vel; — mintegy 4500 lakás felépítésé­vel tovább javítani a megye lakos­ságának lakáskörülményeit. A vál­lalatok pénzügyi és egyéb lehetősé­geik felhasználásával (fuvarozás, Szakipari munkavégzés stb.) segít­sék — OTP-, szövetkezeti és ma­gánklvitelezésben történő — mint­egy 400 munkáslakás megépítését. Gyorsítsuk az épületeket ért bel­vízkárok helyreállítását.; — az egészségügyi, szociális ága­sat fejlesztésének forrásait elsődle­gesen a folyamatban levő beruhá­zások gyorsítására, illetve befejezé­sére kell koncentrálni (a makói kórház rekonstrukciója, a Szegedi Véradó Állomás építése stb,). Oj lé­tesítményként kerüljön sor 220 böl­csődei férőhely kialakítására, a sze­ged] 150 ágyas és a deszki 140 ágyas körházi pavilon létesítésének előkészítésére; — a kulturális ágazat fejleszté­sében fontos feladat 300 óvodai fé­rőhely, 32 általános iskolai tante­rem megépítése, valamint a folva­matban levő Iskolai és kollégiu­mi beruházások folytatása, il­letve befejezése (a vásárhelyi fém­ipari, a Csongrádi Faipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző In­tézet, a Szegedi Élelmiszeripart Szakközépiskola és Szakmunkás­képző Iskola kollégiummal, a Sze­gedi Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Iskola, a makói középiskolai kollégium). O .A pártbizottságok és Pártszer­vezetek az 1976. évi gazdaság­politikai célkitűzések megvalósítását •egítsék elő azzal, hogy erősítik gaz. fiaságirányító, szervező, ellenőrző Wmegpotttlkal munkájukat: —» törekedjenek arra, hógy mln­a káderpolitikával kapcsolatos haUL rozatának, vessék fe! a személyes felelősség kérdését, ahol a célki­tűzések szemléletbeli problémák miatt nem realizálódnak. Támogas­sák a gazdasági vezetőket, hogy e központi célokkal összhangban ha­tározzák meg és hajtsák végre felö adataikat. Biztosítsák, hogy növe­kedjék a vezetők politikai, szakmai felkészültsége és személyes felelős­ségvállalási készsége Bátorítsák az új iránt fogékony, kezdeményező és véleményüket nyíltan képviselő, szakmailag és po'itikailag felké­szült dolgozók funkcióba állítását. © Az állami gazdaságszervező munka keretében a tanácsok as V. ötéves terv indulásától kezdve kí= sérjék figyelemmel a gazdasági fel­adatok végrehajtását, szervezzék a középtávú területfejlesztési terv mennyiségi és minőségi célkitűzései­nek megvalósítását. Törekedjenek közvetlen kapcso'at kialakítására f> gazdasági egységekkel. Az ellenőrzés, számonkérés színvonalának emelésé­vel javítsák a tanácsi munka haté­konyságát. O A tömegszervezetek a pártszer­vezetek irányításával szervez­zék megyénk dolgozóinak aktív rész= vételét gazdaságpolitikai céljaink megvalósf.árát szolgáló szocialista munkamozgalmakban. Sajátos mód­szereikkel mozgósítsanak a határozat­ban megjelölt célok elérésére; — a szakszervezetben dolgozd kommunisták mozgósítsák a dolga, zókat a hatékonyabb termelésre, a takarékossági célkitűzések megválód sítására. Támogassák az újítási 3en pártszervezet és minden párt­tag egységesen értelmezze az előt­tünk álló gazdaságpolitikai felada­tokat, vállaljon tevékeny részt ezek megvalósításából. Ez fokozott fele­lősséget ró minden kommunistá­ra. E feladatok végrehajtásának személyes felelősségével foglalkoz­zanak a beszámoló taggyűléseken, a párttagokkal történő egyéni be­szélgetéseken is; — a gazdaságpolitikai célkitűzé­sek megvalósításában minden párt­szervezet, minden kommunista a népgazdasági, az össztársadalmi ér­deket tartsa elsődlegesnek. A helyi, területi, vállalati szervek a központi célkitűzésekkel összhangban ké­szüljenek el és valósuljanak meg; — a pártbizottságok, pártalapszer­vezetek és tömegszervezetek politi­kai munkájában nagyobb konkrét­ságra és — ha szükséges — opera­tivitásra van szükség. Az ~ elvi Irá­nyítás mellett, ha szükséges köz­vetlenül, operatívan is avatkozza­nak közbe a termelési szerkezet javítása, a beruházási tevékenység szervezettségének emelése, az ész­szerű takarékosság megvalósítási, az életszínvonal-politikai célkitűzé­sek érvényesítése érdekében. Fog­lalkozzanak a problémás területek­kel, számoltassák be azok vezetőit, tárják fel a megoldás módozatait és mozgósítsanak a nehézségek le­küzdésére; — a kommunisták legyenek kez­deményezői a tartalékok mozgósí­tásának, a gazdaságosabb termék­szerkezet kialakításának. Járjanak élen a teljesítménykövetelmények növelésében, a munkaerő jobb fel­használásában, a lazaságok elleni küzdelemben, az eszköz- és anyag­takarékosságban; — a pártszerve­zetek, a párttagok Jelezzék Időben a hiányosságokat. Eh­hez használják fel a pártfórumokon kívül az üzemi de­mokrácia lehetősé­geit Is. Követeljék meg, hogy a válla­lati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kap­janak. Igényeljék és bátorítsák a dolgozók aktivitá­sát. Segítsék elő, hogy a közösségért többet vállalók kapják meg a- tár. sadalom és a kollek­tívák megbecsülé­sét. Ösztönözzük a Jó politikai közér­tet, a termelési kedv tovébbi növe­kedését, • demok­ratikus, fiszlnte munkahelyi légkör fejlődését; — következete­sebben szerezzenek érvényt pártszerve­zeteink aa MSZMP Kz olaJ- és földgázbányászat új xzénhldro<?énte!eoek hekspeeolS* L-T „ 7 „ savai, • berendezések klhasznáJtsígszlntJének emelésével KB 1973 novemberi, hozzá a hazai szénhidrogén-termelés növCtóéhes m­y Z; is i;i I fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom