Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

I Vasárnap, 1976. jannár lí: Gyűjtőakció — fenyőfákra Éveken át, január elején az ablakokon át röpköd­tek ki a karácsonyfák elszáradt maradványai a taríáni és az odesszai lakásokból az utcára. Hogy miért? — Nem tudjuk eltüzelni — mondták a lakók. Valami Igazságuk kétségtelenül volt benne. Az idén aztán gondolt egyet a városgazdálkodási vállalat, s a Lenin körúton kívüli területeken, elsősorban Tarjánban és Odesszában, január 5. és 8. között gyűjtőakciót szer­vezett. Csak azt kérték a lakóktól, hogy a kukatárolók mellé tegyék le a fákat. Szó se róla, volt is eredménye az akciónak. Egy teherautó több mint ötven fordulóban hordta el a va­lahai karácsony'á\at. Am úgy látszik, nem mindenki használta ki a lehetőségit, mert azóta is akad járdán vagy úttesten heverő, láthatóan ablakon át kidobott fa. Hiába no. ha már egyszer a központi fűtéses laká­sokban nem lehet eltüzelni az ilyesmit, a kukába meg nem fér. De hát akkor mit kezdjenek vele a lakók? Ja, igen. majd el elejtettem. Egyben eltüzelni sem lehetett a 'ákat, fölvágva meg a kukába is belefér­nek. Remélhetőleg, ezt a megoldást választják azok, akik lemaradtak az akcióról. Ezt választják, az ablak helyett Sz. L Lábakéit pénzesutalvány A postások sorsa, jaj, de nagyon nehéz! Ha egy kicsit is szórakozottak, máris megtörténik a baj, mely­nek nagyságát ók többnyire pénzben — és becsületben — mérik. Egy iatal postás panaszkodik: — Második napja, hogy munkaidő után újból nya­kamba veszem a körzetemet, hátha megtalálom az el­hagyott pénzesutalványt. HétfÓn, kedden, szerdán — mint a hónap elején •általiban — nyakába zúdtílt a sok munka-. Rádió- és' tévédijakat inkasszált, hirlapdijakat szedett — és ren­geteg pénzesutalványt fizetett ki körzetében, Tarján­ban, a 327—330-as, 521-523-an és a 800-as épületek­ben. Csütörtökön azonban kiderült, 'hogy csaknem 9 ezer forintja hiányzik. — Csak az történhetett — mondta —, hogy a nagy sietségben átadtam valakinek a pénzt, * közben letet­tem a nyugtát. Elfelejtettem letépni a címzettnek járó kis papimyelvet, így az átvétel elismerését Igazoló rész is, amelyet a postára kellett volna visszavinnem, ott maradt valakinél Tehát, kedves tarjánlak, S. O. S ! Süllyed a hajó. A szemüveges fiatal postás hajója. Ha tudnak, segít­senek rajta. Ha megtalálná valaki az utalvány nagyob­bik felét, hétfőn akassza-ragassza ki a postaládájára. De már az is segítség lenne, ha egy kis üzenet kerülne oda kitől-kitől: én is kaptam ekkora összeget ezek­ben a napokban. Arra az esetre is kellene azonban gondolnunk, hogy mi van akkor, ha a lába kelt cédula nem kerül elő? És ha a pénznek kelt lába? Elveszett, elvették, kámforrá vált? Talán az is nyomra vezethetne ez eset­ben, aki ekkora öiszeget vár, vár, de hiiba. Na, ne bonyolítsuk a dolgot. Hétfőig kapott hala­dékot a fiatalember, addig bizonyítania kell. hogy csak figyelmetlen volt. És ha nem sikerül? Akkor... De bízunk benne, hogy előkerül az a feddhetetlenségét és pénztárcája tartalmát megőrző utalvány. Ch. A. !SÍ .3 PARAGRAFUSOK A módosítóit fuvarozási díjak A közlekedés- és posta­ügyi miniszter — a belke­reskedelmi miniszterrel és az Országos Anyag- és Ar­hivatal elnökével egyetér­tésben — módosította az áruk házhozfuvarozási díja­it. A rende'et mellékleteként megjelent új tehergépjármű díjszabás szabályozza a fu­varozás kérdéseit, meghatá­rozza az áruosztályokat, s közli az új díjszabási táblá­zatokat. Az új díjszabás az árakon kívül abban ls eltér a régi­től. hogy a korábban vitára okot adó szövegezést egyér­telműen fogalmazták meg benne, szabályozták a teher­gépjárművek napi foglalkoz­tatási idejét és teljesítmé­nyét, ösztönzik a fuvarozó­kat a kocsik jobb kihaszná­lására. Az új rendelkezés egységesítette, egyszerűsítet­te a díjelszámolást ls. Ugyancsak újdonság, hogy — miután részarányuk az áruszállításba^ egyre növek­szik — meghatározták a kü­lönleges felépítésű, célú és szolgál'atású járművek díja­it, amelyeket korábban egyé­ni kalkulációval állapítottak meg. Az új díjszabás szerint a vasúti és a közúti teherfuva­rozás díjai január 5-től át­lagosan 12 százalékkal emel­kedtek. A közúti fuvarozás­ban átlagosan 10 százalékkal drágult a súlydíjas, 15 szá­zalékkal az órakilométer díjas és 20 százalékkal a da­dabáru szállítás. Ez utóbbin belül a távolsági díjak 30 százalékkal, a szállí'ó'artály használati díjak 4o százalék­kal emelkedtek, a háztól­házig szállítás díjai viszont nem változtak. A vasúti exp­ressz árufuvarozás díja, a darabáruéhoz hasonlóan, 20 százalékkal lett magasabb. A fuvareszközök jobb kihasz­nálása érdekében a gépjár­mű állásdíjakat 56 százalék­kal növelték, viszont — ha­sonló céllal — az eddiginél 27 százalékkal nagyobb ked­vezményt adnak a fuvaroz­tatóknak a többletraksúly után. A díjszabás módosítása természetesen érinti a la­kosságot is, hiszen — mint azt már hivatalosan közzé­tették — a szolgáttatások körében az árufuvarozás díjai átlagosan 16 százalék­kal emelkedtek; a tehertaxi díja 10 százalékkal, a da­rabáru szállításé 20 száza­lékkal. A házhozszállítás dí­ja — akár a boyszolgálat, akár a FÖSPED. a Volán vagy a kereskedelmi válla­lat saját kocsijával viszi házhoz az árut — 40 száza­lékkal magasabb. Ennek megfelelően változtak a ke­reskedelmi házhoz szállítás úgynevezett darabdíjai is. Ezeket a fővárosban a ko­rábbihoz hasonlóan kilomá­ter-öveze'.ekre osztva — 0— 3 kilométertől 21—25 kilo­méterig hat övezet szerint — határozták meg, figye­lembe véve azt a gyakorla­tot, hogy az egyik kerület­ből a másikba már átlagos távolságot számítottak. En­nek megfelelően például egy 120 literes hűtőgépet, a tá­volságtól függően, a korábbi 11 forint, illetve 144 forint helyett 71, illetve 202 forint­ért, televíziót á legkisebb távolságra 21 forint helyeit 29 forintért, a fővároson be­lüli legnagyobb távolságra 58 forint helyett 81 forint­ért, mosógépet 11, illetve 30 forint helyett 15, illetve 42 forintért visznek házhoz. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium 60 ezer példányban kiadta az új díjszabást, amelyet az érin­tett szállítási vállalatok vi­déken a Volán vállalatok­nál vehetnek meg 25 forint­ért. Új filmsorozat: Az acélt megedzik Érdekességek a téré közeli terveiről Változatosnak, sokszínűnek ígérkezik a televízió első negyedévi programja. Az aktuális politikai-ismeretter­jesztő műsorok közül külö­nösen hasznos lehet a Program öt esztendőre, ahol négyrészes sorozat vázolja — az elmúlt fél évtized mérlegét elkészítve — az A pályázat célja a hasznosabb szolgáltatásfejlesztés A megyei tanács és a sze­gedi városi tanács vb terv­osztályai együttesen pályá­zatot hirdettek a vissza nem térítendő szolgáltatás fej­lesztési támogatás elnyeré­sére, melyet lapunkban ls közzé té tek. Bérezi Gyulá­tól, a megyei tanács vb tervosztályának vezetőj étől az alábbi kérdésekre kér­tünk választ: — Mi a pályázat célja? . — Azzal a céllal írtuk ki a pályázatot, hogy mind a megyssl, mind a szegedi vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságai elé olyan javasla­tokat tudjanak előterjeszteni a szolgáttatás fejlesztési alap fe'osztására a tervosztályok, amelye^ leg óbban, tehát legeret'mányeseoben seg'tik a lakos-ági szolgáltatások körének bővülését, s javulá­sát. A megvében levő vala­mennyi válla'at és szövet­kezet benyújthatja pályá­zatát amennyiben eddig és ezután lakosság részére va­lamilyen szolgáltatást vé­gez. L — Mily* tevékenységek fejlesztése a legszüksége­sebb? — Mint ismeretes: az MSZMP XI. kongresszusa és a megyei pártértekezlstek határozatai legfőbb feladat­ként jelölték meg az ipari­javító szolgáltatások fejlesz­tését, melyek a dolgozó nők otthoni — háztartási — munkáját megkönnyítik. A textil- és ruhanemű tisztí­tás ebből a szempontból igen lényeges. A motorizáció to­vábbi növekedésével össz­hangban bővíteni szükséges a gépjármű javító kapacitá­sokat — különösen Szege­den. Fontos cél a lalcáslcar­ban tartás az elektromos háztartási gépek és a hír­•adástechn'kai eszközök javí­tásának, kedvezőbbé táto'e, valamint egyéb hagyomá­nyos szo'gáltatási tevékeny­ségek fejlesztése, illetve ed­digi színvona'ának megtar­tása. Az ötödik ötéves terv­időszak végére meg akarjuk valósítani, hogy megyénk városaiban mindenhol legye­nek barkács üzletek és bar­kácsműhelyek. — Mit kell tudniuk a pá­lyázóknak? — Elsősorban a beruhá­zás célját, összegét, időpont­ját, a pénzügyi források ösz­szetételét, a tervezett léte­sítmények kapacitását, va­lamint a rendeltetés szerinti működ te léire vonatkozó kö­telezettség vállalást tartal­mazni kell minden ' pályá­zatnak. Amennyiben azonos fejlesztési céllal több pályá­zat beérkezik, az elbírálás­nál előnyben részesülnek azok, amelyek nagyobb sa­ját forrással rende'keznsk. A pályázatokat január 31-ig kell a megyei tanács címére beküldeni- három, példány­ban. Ezeket a megvei és o megyei városi végrehaitt­bizottságok — előrelátható­an — Február végéig fogja' elbírálni s a vállalatok és szövetkezetek azt követően kapnak értesítést arról, hogv a következő években milyen mértékű szo'g ál tatásra illet­ve -támogatásra számíthat­nak. B. Gy. előttünk álló gazdasági fel­adatokat. Az ipari munkás­ságnak közel fele falun él. Életmódja lakhelyéhez, meg­élhetési lehetősége a gyár­hoz, munkahelyéhez köti. Ezekről a „kétlakiakról" szól az Űtonlevök, azokról a munkásokról, akik többet dolgoznak a városiaknál és falusiaknál, s viszonylag jobb életük ára: kevesebbet szórakozhatnak, pihenhet­nek. ~ . -|j A szórakoztató és zenei műsorok közül figyelemre méltó kezdeményezés a színházi vetélkedő három budapesti és két vidéken működő színház törzsközön­ségének. A vetélkedő a színházak történetével, elő­adásaival sfoglalkozik, egy­kori és mai művészeik köz­reműködésével. Tavaly nyá­-on zenés-táncos filmet for­gatott a televízió Haba­rovszkban, az Amur part­ján. A szovjet távol-keleti zenés komédiaszínház fő­rendezője nagyon szereti a magyar operetteket, s a köl­csönös szimoátia eredménye lesz a Hajhó Habarovszk összeállítás. A Színészmú­zeum Kiss Manyit mutatja be, születésének 65. évfor­dulója alkalmából. A tra­gikus körülmények között elhunyt nagy tehetségű ze­neszerző, Vujlcsics Tihamér utolsó befejezett műve, a Vidám temetés Déry Tibor szatirikus novellája nyomán készült, zenés tévéjáték. Ha­vonta egy alkalommal je­en'kőzik a Randevú, mely neves közéle' i embereket, udósokat invitál kerekasz­tal-beszélgetésre, vitára — Vitray Tamás vezetésével. A filmsorozatok kedvelőinek ajánljuk a már futó soroza­tok (Az utolsó ellenőrzés cí­mű bolgár és A császár kémje című francia ciklu­sok mellett) Osztrovszkij vi­lághírű regényének. Az acélt megedziknek hatrészes tele­víziós változatát, melyet a közelmúltban mutatott be a belgrádi televízió. A film­változatból Gerard Philippe főszereplése tette emlékeze­tessé a Zola regényéből ké­szült Tisztes úriházat, me­lyet ezúttal hétrészes fran­cia filmsorozatból láthatunk viszont. A fekete gyertya fé­nye hárortirészes NDK-tévé­film, hőse a spanyol polgár­háború idején a hírhedi Condor-légióban teljesít szol­gálatot, és egy gyilkos fegy­ver bevetésének megakadá­lyozására akarja a fasiszták kísérleteinek eredményét a Szovjetunióba juttatni... A mozifilmek közül kép­ernyőre kerül egyebek kö­zött Mihail Romm világhí rű alkotása, a Hétköznapi fasizmus. Ivaszkiewicz el­beszéléséből készített fil­met Andrzej Wajda, mely nek címe Nyirfaliget. Másik lengyel film, Az egyes szá­mú ügynök a második világ­háború idejéből meri ti té­máját, a Dulcinea című spa­nyol—olasz film pedig Cer­vantes Don Quijote-jának egyik változata. Szovjet if­júsági film idézi a Nagy Honvédő Háború napjait. Fedőneve: Jégmadár. A Volt egyszer egy család szí­nes magyar filmvígjáték, a Nagy Sándor című színes amerikai film 1 a legendás ókori hadvezér sorsdrámája Az irodalmi és drámai mű­sarok közül n Nyitott könyv .Saricadi-novellákat muta' be. maid Fenákel Judit ri­portregényét: Cokumentu mok VM.-ről. Kazimir Ká roly színpadi vállalkozása után televízióról is láthat­juk az emberiség valószínű­leg első fennmaradt eposzá­nak, a Gilgamesnek termé­szetesen rövidített adaptá­ciólát Lencz Géza halálára Szombathelyről jött a gyászjelentés: Lencz Géza ny nyomdász január 5-én eihunyt. Temetése éppen 87. szütotésnapján volt: 1889. ja­nuár 8-án született Celldö-, mölkön. 1911-ben került gép­szedőként a Szegedi Friss Újság nyomdájába. Mind­össze nyolc évet töltött itt, de nevét mint szerkesztő ír­ta be Szeged művelődéstör­ténetébe. •1918 karácsonyán jelent meg Igazság című hetilap­jának rózsaszín borítójú első száma. Hamarosan az ő lapja lett a baloldali szocia­listák és kommunisták szó­csöve. A szerkesztőn kívül itt jelent meg Szalay János is Hoffmann Ödön több for­radalmi cikke. A Tanácsköz­társaság kikiáltása, majd az első direktórium távozása után közéleti szerep jutott Lencz Gézának: Bétrix ezre­des először vele és néhány más munkástanácsi megbí­zottal tárgyalt a városveze­tésről. Csak mikor ők nem vállalkoztak, akkor bizta meg a francia városkor­mányzó az ún. polgári di­rektóriumot. Lencz ekkor már a Szegedi Vörös Újság munkatársaként dolgozott. Amikor az ellenforradalom fölülkerekedett, hazatért szülővárosába. Az ellenfor­radalom bosszújától ez sem mentette meg: öt hónapot ült Horthy börtönében. Utá­na Pápán, Szombathelyen, Budapesten nyomdászkodott. A fölszabadulás után ismét Szombathelyfen tevékenyke­dett: szerkesztője volt az Új Vasvármegye című na­oilapnak. Nyugdíjasként né­hányszor ismét megfordult Szegeden. Nagy öröme volt 1962-ben, amikor a Somo­gyi-könyvtár kiadta forra­dalmi hetilapjának, az Igaz­ságnak történetét szemelvé­nyekkel és teljes anyagának repertóriumával. Elégtétel­nek érezte a korábbi méltat­lan mellőzésekért. A szombathelyi megyei könyvtárban rendszeresen olvasta a szegedi lapokat, folyóiratokat, s barátaihoz írt leveleiben a legutóbbi időkig frissen megtette ész­revételeit A szegedi forradalmi múlt becsülői tisztelettel emlé­keznek küzdelmes életére, igazságkereső szenvedélyére, emberségére. Népi táncosok versenye Ismét országos versenyre hívja legjobb népi táncosait az OKISZ és a SZÖVOSZ: tavasszal rendezik a hato­dik szövetkezeti találkozót A cél az, hogy a népi táncok színpadi bemutatásával fel­keltsék, fokozzák a népmű­vészetek iránti érdeklődést, és egyúttal módszertani fó­rumot is teremtsenek a szö­vetkezeti együttesek számá­ra. A tavaszi országos ver­senyt területi döntők előzik meg, amelyeken a népműve­lési intézet segítségével és közreműködésével lehetővé válik a csoportok minősítése is. Márciusban Szekszárdon és Szentendrén, áprilisban Kecskeméten, Kapuváron és Nyíregyházán tartják a te­rületi bemutatókat, amelye­ken várhatóan összesen mintegy 100 népi táncos cso­port 4 ezer táncosa vqsz majd részt. Az OKISZ és a SZÖVOSZ a legjobb együtteseket hívja meg az országos verseny döntőire, ame'yeket " július s'ején Balatonlellén. Bala­tonfüreden és Siofolton ren­deznek, a nemze'közi szö­vetkezet nap a'kaiméból. Az országos verseny két legjobb együttese nyeri el az OKISZ és a SZÖVOSZ elnökének '0—10 ezer forintos nagydí­iát, s egyebek mellett külön jutalmazzák majd a legjobb szólótáncot, koreográfiát, ze­nekíséretet, és a legszebb népviseletet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom