Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Szombat, 1976. fan'tár 10.' 5 Óvodás korúak korszerű öltöztetése Az Idol ruházati ellátásról A könnyűipar és a belkereskedelem az ld»i évre is jóelőre egyeztetett tervek alapján közösen készült fel a ruházati ellátásra. Az már 1975 végén nyilvánvaló volt, hogy a textilruházati ipar termékei iránt továbbra is növekvő kereslet várható. A ruházati ipar termelése 1976-ra, a tervek szerint mintegy 5 százalékkal nő. s fogyasztói áron számítva előreláthatólag 38 milliárd forint érétkű hazai gyártmányú cikket bocsátanak a lakosság rendelkezésére. Miután a csecsemő- és bébiruházati ellátás további javulását az ipar a maga eszközeivel már biztosítja, előtérbe került a csecsemőkort elhagyó kisgyermekek, a 3—6 évesek és a kisiskolások korszerű öltöztetése. A Magvar Divat Intézetet megbízták a kisgyermekek számára jelenleg gvártott kínálat felülvizsgálatával, az ipari és a kereskede'emi vállalatok részére szükséges információk, javaslatok és az új kínálati kollekciók összeállításával. Az ipar igyekszik az igényekkel minden tekintetben lépést tartani, mivel azonban az adottságok határt szabnak a kaoacitás növelésének, a minisztérium ösztönzésére most olyan vállalatok és szövetkezetek is kész'tenek majd csecsemőés gyermekruházati cikkeket, amelyek eddig ezzel nem foglalkoztak. Közéjük tartozik a Május 1. Ruhagyár is, amely az idén kezdte meg a gyermekkabátok gyártását. Farmeröltözékből 1976-ban a tavalyinál 44 százalékkal gyártanak többet, s ez nem kevés, hiszen már a múlt évben is mintegy egymillió darab készült. A felkészülés során számoltak azzal is, hogv ha — a korlátozott kapacitás, illetve a szocialista és tőkés exnort növekedése miatt — máris Intézkedés vált szükségessé a pamut, kötött alsóruházati cikkek iránt jelentősen növekvő hazai igények és a mintegy kétszeresére bővülő export miatt. A Könnyűipari Minisztérium már egy évvel ezelőtt kezdeményezte tartós együttműködés létrehozását a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár és egy jugoszláv iparvállalat között. Ennek nyomán a Konzumex közreműködésével már megkötötték a hoszszúlejáratú bérmunkaszerződést, ennek alanján Jugoszláviából az Idén egymillió garnitúra (kétmillió darab) alsó kötött ruházati cikk érkezik, amelynek gyártásához a magyar vállalat műszaki segítséget és fésűsfonalat ad. A hazai vállalatoknál, szövetkezeteknél tavaly mintegy ötmillió egyszázezer férfiing készült. Higiéniai tanfolyam Az élelmiszeripari üzemek higiéniai rendje nem mindenütt kielégítő, pedig a konzervipari termékek minőségével szemben támasztott J követelmény és a tisztább, egvségesebb munkakörülmény a színvonal állandó Medgyessy Ferenc emlékezete , X 20. századi magyar szobrászat kimagasló alakjára, Medgyessy Ferenc szobrászra, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művészre emlékezünk. Kilencvenöt éve, 1881. január 10-én született, Orvosdoktori oklevelet szerzett, majd festészetet és mintázást tanult. Nagy hatással voltak művészetére az ősi plasztikai kultúrák: az ógörög, az egyiptomi, a sumér és az asszír szobrászat, s tanulmányozta Michelangelo és az etruszkok művészetét. Első sikerét a Táncolók című reliefjével nyerte. Ma már a magyar szobrászat legbecsesebb da.rabjai közé tartoznak alkotásai, a Súroló asszony, a Kis lovas, a Táncosnő. Több emlékműszobrot készített, többek között Jelky Andrásról, Rippl-Rónairól, Petőfiről, Móriczról, Csokonairól, ö készítette a debreceni egyetem előtt álló park allegorikus szobrait. Egyik első tagja volt a hódmezővásárhelyi művésztelepnek az 50-es évek elején, s ő kapta az I. Vásárhelyi öszi Tárlat Tornyaiplakettjét. Több művét sokszorosította a Majolikagyár. összegyűjtött írásai, önéletrajza Életemről, művészetemről címmel jelent meg. Századunk egyik legnagyobb magyar szobrászának művészetét a tiszta realizmus, a plasztika műfaji törvényeinek tisztelete és az összefogott formálásmód jellemzi. emelését indokolja. Az okok között a szakember-ellátottságot, a műszaki színvonalat és a különféle fertőtlenítés! technológiákat említhetjük. Szükségessé vált ezért, hogy magas szintű higiénikus képzés is legyen az országban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium együttes rendelete meghatározza a higiéniai rendet, amit 1980-ig minden üzem köteles maradéktalanul betartani, s ezt szakképzett higiénikusokkal ellenőrizni. A MÉM Mérnöktovábbképző Intézete a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Mikrobiológiai Tanszékét bízta meg a higiénikusképző tanfolyam megszervezésével. Dr. Czakó Mihály docens tájékoztatása szerint 1976. január 19-én már a harmadik évfolyam indul. Jelenleg a második évfolyam elméleti és gyakorlati foglalkozásait tartják. Míg a nappali hallgatók a vizsgákra készülnek addig az üzemek jövendő higiénikusaival az élelmiszeripar minden ágazatátó' meghívott előadók foglalkoznak. A hallgatók többnyire felsőfokú végzettségű szakemberek. Zömmel a megye élelmiszerioarából Jöttek, de van. aki győri, miskolci és pécsi. A tanfolyam időtartama négy félév, s minden év januárjában és júniusában rendezik a két-két hetes oktatást. R. F. Coopiouristuiazások A Cooptourist elmúlt évi eredményeiről és az 1976-os utazási nrogrr.mokról tartott sajtótájékoztatót pénteken Lesták Pál, az utazási iroda vezérigazgatója, a SZOT Benczúr utcai szállodáidban. Mint elmondotta, tavaly több mint 180 ezren vettek részt különféle Coontourist-utazásokon, s különösen a belföldi kirándulásoknak, üdüléseknek volt nagy sikerük. Keresettek voltak a felszabadulás 30. évfordulóidra megrendezett társasutazások a Szovjetunióba, a nemzetközi nőnapra szervezett utazás Dubrovnikba, Prágába és Drezdába. 1976-han a szövetkezetek utazási irodája az erldigtoknél is szélesebb kínálatot biztosít az utazóközönségnek, főként a szocialista országokba bővül az utazások választéka. A Szovjetunióba például az eddig már megkedvelt közép-ázsiai utazások mellett, szibériai társasutazásra is eljuthatnak a magyar turisták. A Cooptourist továbbra ls kiemelt feladatának tekinti a szakmai utazások szervezését, például az újvidéki mezőgazdasági vásárra, az őszi és tavaszi grazi vásárra és a szovjetunióbeli különféle kiállításokra indít szakmai csoportokat. Blokk Újfajta blokk >t kap mostanában a vásárló a Centrum Áruházban. Egyik oldalán a tételek, *sszcndva. Erre nyomja rá a tán a pénztárgép az i lazulást: kifizettük, vihetjük a portékát. A másik oldala azonban ennél is soebb. Berillantúst ad az áruház életébe és szellemébe, feltárja azt a törekvését, hogy közvetlen kapcsalatra, bizalomra vágyik a vevővel. A kis cédulára a küve kaz") szöveget nyomtatták: „Kedves Vásári'nk! önt a szegedi Centrum Áruház... brigád tagja szolgálta ki, reméljük megelégedésére. Kérjük, keresse fel a jövőben is áruházunkat. ahol bő válás ték mellett, előzékeny kiszolgálással állnak rendelkezésére a szocialista brigádok. Centrum Á-uház ... . eladóto". Ez a kis nyom'otvány szebb és jobb, mint a r'gi mosolycsekk, mert megtudhatjuk, melyik brloád melyik tagia volt hozzánk kedves, türelmes, előzé keny stb. De csak elvben! Mert a cédulát csak kinyomtatták — de ki nem töltik. Akkor meg minek? Jő ott, ahol házmester megy a havi lakbri'árt; praktikus elintézési mód a betéts ámla is; akinek pedig egyik sem áll kézre, fizethet az IKV díjbeszedőjének. S mind e forma után ott van még egy: csekken is be l?het fizetni a lakbért. Kis sárga átutalási postautalványon, amit a házkezelőségen lehet kapni Udva-ias kérem, szépoue-ésre kap a bérlő két-három darabot, ami azt jelenti, hogv lega'ább negv°rtóvenként el kell neki sétálni a Pet'fi sueárútra. Hogy ecy évre valót is lehetne? Nem, ilyen pocsékolást ki engedne meg? Meg kell óvni a lak't az eltunyulástól! Hadd sétáljon! Ügy se jár kocogni, talán még a tévétornát is fekve nézi! Különböző összeköt 'eté sekkel most szere tem nyolc darubot. Jól átnéztem. miért mérik olyan vekonvan. Másra nem használható, csak befizetésre. És csak az IKV-nak lehet rajta pénzt küldeni. Attól tartanak talán, hogy rendre pénzzel árasztják el őkri a bérlök? Hanem egy monda' mindent megmagyarázott a csekk hátul ián. Csupa nagybetűvel kiabál a szigorú parancs: ..UTÁNNYOMÁS TILOS!" Pedig én éo-<en most akartam nyomtatni, hogy ne kelljen annyit utána járni! Sz. S. I. Tápé és a gyékény „A gyékényszövés a tápal népitek évszázadok óta hagyományos kenyérkereső forrása" — írja Juhász Antal. Bálint Sándor ta'áló szavai már korábban igazolták ezt, mely szerint sokak számára a gyékényszövés volt a hétköznapok szakadatlan munkája — „dógoznl és gyékényt szűni a kevésföldű és vagyontalan táoal nép nyelvében egyet jelent". S hogy mennyire ősi foglalkozás ez Tápén; azt meg Móra Ferenctől tudjuk: .,.. itt van például Tápé. Hamarább itt volt, mint Szeged, és azt hiszem, már az Attila házanépinek is tápélak árulták a gyékényszatyrot". A folyószabályozás előtt még a falu határában is terem a gyékény. A gyékény ad :a az életet, mely foglalkozás mellett a szintén főfoglalkozásnak emlegetett halászat igen kevés tápai családnak adott megélhetést. A gyékényt szinte minden háznál szőtték, fonták. A vízlecsapolást követő Időktől a tápai emberek bandákba verődve indultak az ország gyékényes tájaira, ahol a bandagazda, vagy a kufa rétje volt. A jó gyékény nagy vízben terem, ott is kellett szedni. Erre az időre erősebb vászonból való kékfestő gatyát húztak, melyre harisnyát, majd a „kmcabocskort" erősítették föl. Egy bandában hat ember dolgozott, de egy karra szedte olykor száz is. A levágott gyékényt itthon, a „Kisgyöpön" nyilazták szét, majd kl hogyan tudta hazacipelte a részt. Otthon tutajokba szétkötve került a padlásra, ahonnan lassan fogyott. A földolgozás első mozzanata a hámizás, amit legtöbb helyen az embör csinált, de sok helyen ugyanő selymezett, sodrott, sőt, néme'yik szóit is. Az asszony hasított és szőtt. KEZDŐKÖR A művész műtermében Hogy hol tart Feledy Péter pályakezdők gondjait, sikereit bemutató riportsorozata, nem tudni, ' Témáia kezdettől hálásnak ígérkezett: eleinte el is hittük, nem unjuk meg soha. A műsor vonzereje, hogv szerkes-tőriportere mindig új, s t bbnyire érdekes emberek :t ültet a kamerák elé. Nsm különcöket, nem is sztárokat, olyan fiatalokat, akikkel nap mint nap találkozik szűkebb környezetében a néző is: lakatost és géoészmérnöküt, tanácselnököt és katonát, legutóbb — csütörtökön ette — Kiss Imréné ker'.és"technikust a Komárom megyei KISZ-bizottság első titkó-'t is Nyilasi Ti'-ort. rz FTC válogatott labd-rúgóját. Közös jril-mz \1i'k. hoay mindannyian fiatalok, munkátokban mégis jelentős eredményekkel dicsekedhetnek. Feledy Péter érdeme, hegy felkutatta s közvetlen beszél-. getésre invitálta őket. Kezdetben újat hozott minden műsor, amíg a szerkesztőriporter nem lőtte el minden patronját, vonzó, közkedvelt volt a Kezdőkör. Az utóbbi néhány alkatom viszont arról tanúskodik: ezután már csak a tiszteletköröket rája. A riportsorozat hibáia kezdeti erényéből származik, nevezetesen szerkesztési módjából. Két, merőben más foglalkozású. hivatású emberrel egyszerre beszélgetni lehetetlen. Friedy Prior méeis megpróbálta, az ellentét feloldására a technikát híva segítségük Előre felvett riportokkal ta-kította. egészítette ki a stúdiób"8zái ga'Zseket e-rőttel kttá~ttttta a hoz ászől'k kör őt. Ahogyan a legutóbbi adások igazolták, hosszabb távon monoton a módszer, a spontánnak szánt társalgásokat is erőltetette, zavarossá, olykor semmitmondóvá teszi. Talán hasznosabb lett volna csak a beszélgetésekre, a vitákra hagyatkozni, avagy megelégedni alkalmanként egy fiatal bemutatásával. S noha a televízióban hagyományos riport-műfaj korszerűsítését hasznos törekvésnek tarttok, mégsem vess-ük szívesen, ha — csupán a kuri ;zum kedvéért — az lnteriű-alar:yok léinek elő alkalmi riporterekké. Jobb megoldás lett volna, ha a műsor állandó rioortere osztja meg kollegáival a feladatot. Felváltva vezethették volna a beszélgetéseket, sa'átos egyéniségükkel szavatolva a kérdések változatosságát. Mindenesetre elmondható hogy a televízió egyéb ,.kö rei" közül (Látókör. Családi kör) a Kezdőkör vállalkaz-tt a legnehezebb feladatra. Ha sikerül megújítania önmagát, továbbra is szívesen nézzük. loOh Déltájban „kilépött" a gyékényből ebédet főzni. Ebéd után ismét „beleült'' és szőtte, döcöQtette olykor éjfélig. A tápai gyermek alig 5—6 éves fejjel már szinte teljes emberként vett részt a gyékénymunkában. Iparkodósabbak addig csüngtek édesanyjukon, míg a felfordított asztal lábára föl nem őtötték neki is az ijant. Amit szőtt, leginkább a kuckóba terítették, de a későbbi, szebbre sikeredettet szívesen használták pad- vagy padkatakarónak. Amint a dunántúliak a fonóba, úgy jártak a tápaiak is szomszédolni a hosszú téli estéken, ahová egy hónalj selymeznivalót vitt mindenki magával. A selymezett gyeikényt föl is hasították, a selymet ijahnak sodrottáic. Nyáron is megtalálták a módját a közös munkána'c, csak akkor az utcán csinálták. Az idősebbek ülve, a fiatalok meg állva sodrottak „nyútottuk az ijant utcahosszant". A gyékényszövés a XVIII. század elején már kinőtt az önellátás keretei közül. A vele foglalkozók nagy táborát a törpebirtokosok és a nincstelenek képezik. 1905 októberében megalakult a Gyékényszövők Szövetkezete. Ekkor a faluban 450 család 1500 családtaggal foglalkozik gyékényszövéssel. 1949-ben a kofáktól a Földművesszövetkezet vette át a gyékényáruk értékesítését. 1956-ban a volt Piactéren megépült az új Gyékényesház, ahol a virágkorát élő Háziipari Szövetkezet hatalmas raktáraiban gyűlt a sok gyékénytermék, melyeknek egy része már exportra került. A gyékénymunkát nem lehet gépesíteni. Amikor a falu határában feltört az olaj, sokan azt mondták, ez lesz a gyékényszövés hátravetője. S ha nem is „csak" abból kifolyó'ag, de je'entősen megcsapoant a gyékénnyel fogto'ko-,ók száma Tápén. Pedig ez a hagyományos háziipar éppen itt nem halhat meg! Továbbélését a szövetkezet egy gyékényszövő szakkörrel biztosabbá tehetné. Hj, Lele József ?