Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

Szerda, 1976. Január 7, 5 Bacsó Béla emlékére 1891. január 7_én született rúban haditudósító volt. A A Tanácsköztársaság meg­Bacsó Béla szociáldemokrata frontról szerzett élményeiről döntése után a szociáldemok­újságíró, a Népszava egyko- novellái adnak számot. A rata pártsajtó egyik leglé­ri munkatársa, riportere, polgári demokratikus fórra- nyegesebb feladata a fehér­Életcéljának a szocialista új- dalom 1918-ban, már újra terror leleplezése volt. Az ságírás szolgálatát tartotta. Kassán találja. ismét hatalomra került ural­Emellett önmaga, a tömegek, 1918 decembere fordulópont kodó osztályok szörnyű meg­de a későbbi korok gyönyör- az életében. Meghívják Bu_ torlásairól, az újjászervező­ködtetésére is regényeket dapestre a Népszava szer- dött szociáldemokrata párt akart írni. Szépirodalmi pá- kesztőségébe. „Végtelenül sajtóorgánuma — a Szociál­lyára készült. Nevét azon- megtisztelőnek tartom — ír- demokrata Röpiratok — ban elsősorban nem novellái, ja a felkérésre adott vála- majd a Népszava — tudósí­tírcái tették emlékezetessé szában 1918. december 19-én tott. E dicséretes bátorság a és ismertté. Emlékét nem —, hogy a szerkesztőség a lap főszerkesztője, Somogyi szépírói alkotásai őrizték megnagyobbitás gondolaté- Béla érdeme volt. De a ne­meg. Ezek jó része el sem nál reám is. gondolt és héz körülmények között a készülhetett, mert a leendő miután suhanc korom óta lap egész kollektívája támo­szerzőjük 1920. február 17-én mindig az volt az álmom, gatta a főszerkesztőt. A fő­borzalmas politikai gyilkos- hogy mint szocialista újság- szerkesztő, de az egész újság ság áldozatává vált. író szolgáljam a mozgalmat, már 1919 őszén kivívta a Bacsó Béla kispolgári, ne- a legjobb tudásom és belá- Horthy Miklós köré gvüle­héz életű családból szárma- tásomhoz mérten csak termé- kező tiszti különítmények zott Anyagi okok miatt kel- szetes, hogy amikor ez irá- gyűlöletét. Az újságírókat lett iskolai tanulmányait is nyű felszólításukat kézhez rendszeresen megfenyeget­megszakítani, s már majd- vettem, kész voltam az adan- ték. Somogyi Béla iakását nem húszéves volt, amikor dó válasszal is. Bármikor etó^tevel^k "fömegét kereskedelmi érettségit tstt. rendelkezésére állok a Nép- írták bozzá. £ppen ezért 1920 Érdeklődésének és vágyai- szava szerkesztőségének, hisz elején Somogyi már nem Iá­nak megfelelően helyezke- ebben a tudatban utasítót- kott otthon, családja köré­dett el: a kor egyik legje- tam vissza helybeli polgári ^^^^fétöi6 ^Rátaóczi lentősebb szociáldemokrata lapok ajánlatait is. Ha várni "^y S penzióban bérelt hetilapjánál, a Kassai Mun- kell, várok, mert nálam a szobát. Ugyanennek a pen­kásnál kapott munkalehető- szocialistaság nem csak osz- ziónak volt lakója a fiatal séget. Alig húszévesen kez- tilyérdek, hanem a legben- Bacsó házaspár is. akik az dődött újságírói pályája egy sobb lira. A hajlandóságo- Satt pemTutottak olyan városban, ahol élénk mon kívül megígérhetem azt bez Mivel Somogyi és Bacsó politikai élet folyt, ahol a is, ha soraikba állhatok, a azonos helyen lakott, szinte szociáldemokrata sajtó heves legodaadóbb és legbecsülete- természetes, hogy Bacsó küzdelemben állott a klérus sebb munkával fogom szol- gjgj^ k°ítórő?nek&A t«hér­által vezetett politikai reak- gálni pártunk ügyét. Miután terroristáktól fenyegetett So­cióval. írásaival Bacsó „ész- a Kassai Munkásnak már mogyit munkatársai soha revetette magát" és így olyan több mint hat esztendeje dol- nem engedték egyedül az ut szocialista írók társaságában gozom, ilyenféle képpen a kapott nyilvánosságot, mint hírrovati és riportertermé­Bresztovszky Ernő, Farkas szetű munkákra a legkészsé­Antal, Révész Béla. A hábo- gesebben vállalkozom". Kiállítási napló Mozgalmas évkezdet SIMON MIKLÓS ÖNARC- válogatást októberben, majd KÉPE, ez a kicsit groteszk, 11 fiatal alkotó műveivel is­önirónikus és kegyetlen ed- merkedhetünk meg, A Kép­digi utolsó önportré nagysze- tár kiállítási programja Mol­rűen kiféjezi autodidakta al- nár C. Pál festőművész ön­irotójának majd két évtize- álló tárlatával ér véget, des birkózását a képzőművé- A Közművelődési Palota szet, a festészet törvényeivel, kupolájában a Kör '68 alko­iehetőségeivel, önmagával. A tócsoport kiállítása nyitja Sajtóház Művészklubjának meg a sort. Itt láthatjuk ez idei első összejövetelén Sze- évben Varga Mátyás kerá­Icsi Zoltán művészettörté- miáit, Reich Károly könyvil­nész eligazító és értékelőbe- lusztriációit, Kiss Sándor szédével nyílt meg Simon szobrait és Szabó Miklós fest­Miklós önálló tárlata. A mű- ményeit, valamint egy kis­táji és stiláris gazdagság — grafikai tárlatot. az alkotó kísérletező, kereső- A Képcsarnok szegedi, Gu­kutató alkatának is tükre, lács/ Lajos termében ez év­Kemány-konstruktív tájábrá- ben négy festőművész mu­zolások, oldott, impresszió- tatja be alkotásait: Bor­nisztikus ihletésű pasztellek, nemisza László, Balogh absztrakt-dekoratív zománc- András, Dér István és Zala­képek, keményes vésett linó- váry Miklós. Az Ünnepi metszetek, pontos tanulmány- Hetek idején az immár ha­rajzok és expresszív önport- gyományos iparművészeti be­rek sorozata vázolja fel Si- mutatóra és a Művészet és Padlástüz Az SZTK beépített tetőte- jedtek át a lángok a ké­rének irodáiban szikrák pat- ménnyel érintkező fa tető­togására, tűzropogásra fi- szerkezetre. Hogy ki a fele­gyeltek fel tegnap, ebédidő- lős mindezért? Első pillanat­bén az ött dolgozók. Amikor ra nehéz megállapítani kinyitották a padlásajtót, Annyi azonban tény, hogy a füst gomolygott a gerendák nyáron megmagasított ké­között. Azonnal riasztottáK mény mellett nem készítet­a tűzoltókat: három autó ték el a kéményseprőjárdát, fecskendőkkel, létrával fel- így a kéményseprők megta­szerelve háromnegyed egy- gadták a tisztítást. A ké­kor meg is érkezett. A tűz mény égetésétől meg azért szerencsére nem okozott je- vonakodjak, mert túl köze' lentősebb anyagi kárt, s ez van a kéményhez a fa tető­nemcsak a korai észlelésnek, szerkezet, s ez igen tűzve­a tűzoltók gyors munkájá- szélyes. Az SZTK gazdasá nak, hanem a szélcsende- gi vezetője megrendelte sebb időjárásnak is köszön- ugyan a szükséges munká­hető. A tűzoltók szerint a k M & fe kemenyben felgyülemlett ' , T korom gyulladt meg, és a sabban dolgoztak, mint az repedéseken keresztül ter- iparosok. Somogyi Károlyné felvétele Munkában a tűzoltók szerint Bacsót bal szeme fe­lett érte lövés, ajkát, mellét, hasát számtalan szúrás sebe­sítette fel. Holttestüket más­nap Budapest határában. Du­nakeszinél találták meg a Dunában. A nyomozás ki­derítette a tetteseket, a gyil­kosságért azonban soha nem feleltek. Somogyi és Bacsó meg­gyilkolása egyike volt azok­nak a nolitikai gyilkosságok­nak, amelyeknek szinte min­den részlete ismertté válik de a megtorlás elmarad. A gyilkosok azonban mé* haló ooraikban is félnem áldoza­taiktól. Nyilván ezért nem Jelenhettek meg Bacsó Bél" összegyűjtött és kladásrr kész novellái 1970 tavaszán Egvetlen k's novellás kötet­csak 1925-ben látott narrvi­'ágot. Ez- a kis gyűjtemény azt példázza, hogv a fehér­terror áldozataként korár elpusztult fiatal szerző a szocialista munkásirodalom egyéni tollú írójává lehetett volna. A soha igazán ki nem bontakozható szépírót a ma­gyar szocialista újságírás mártírjaként őrzi emlékeze­tében a történelem. Szabó Ágnes otthon című kiállításra kerül sor, az Országos Grafikai Hét keretében reprezentatív­tárlatot rendeznek. Ezenkívül természetesen je­lentős kiállításokat rendez­nek a művelődési központok, ifjúsági klubok, és folytalja hagyományos kiállítássoroza­tát a Sajtóház Művészklubja is. A MUNKÁSMÜVELŐDÉS JEGYÉBEN, a városi tartács mon Miklós alkotói világá­nak sokszínűségét. Simon Miklós a legneme­sebb alkotóíajtából való. Két­kezi munkásember, aki évti­zedek óta következetes ön­képzéssel a képzőművészet mind nagyobb birodalmát ve­szi birtokába. Mostani, sajtó­házbeli tárlatán az arcképek, elsősorban az önportrék mu­tatják legjobb formáját, azo­kat az erényeket, amelyek­nek a folytatását ma már kezdeményezésére tegnap, joggal várják kollégái, bará- kedden délelőtt a Kenderfo­tai, a szegedi művészetpár- nó és Szövőipari Vállalatnál toló közönség. Ezek az ers- megkötötték az első szocia­nyek — biztos karakterárzék, usta szerződést három festő­expresszív fűtöttség, vibráló művésszel. Cs. Pataj Mihály­festőiság és picit ironikus- lyai, Nóvák Andrással és Zol­önirónikus szemléletmód — tánfi Istvánnal. A három későbbi lehetőségeinek zálo- festőművész a vállalat há­3ai. rom gyáregységében esztéti-. A kiállítás megnyitója előtt kai tanácsadói feladatokat lát Környei Edit szép versmon- el, megismerkedik az üzem dása és Országh Ferenc né- munkásaival, életével, a mUn­pi hangszerbemutatója kö- káskörnyezettel, segíti a szo­cára. Ezért távozott 1920. február 17-én este is Bacsó társaságában a szerkesztő­ségből. Alig tettek azonban néhány lénést, igazoltatták őket, majd mindkettőjüket betuszkolták egy autóba, amelyről utóbb kiderült, hogy az Osztemburg-különft­ménv szolgálatában állt. Az autóban halálra kínozták őket. A rendőrségi látltlefl -zöntöfte az ez évi első tár- cialista brigádok, a fiatalok lat közönságét. Á KIÁLLÍTÁSI ELŐRE­JELZÉSEKET így év elején éppúgy elvárják a kiállítás­látogatók, mint valameny­ayien a meteorológusok prog­nózisait. Az 1976. évi szegedi kiállítási program első, je­lentős tárlata, a Természet­képzőművészeti ismerétéinek bővítését. A szocialista mecé­nás/ág e szép és követendő példája nyomán reméljük, hogy a városban mind több üzem, vállalat és intézmény köt hasonló szerzödéseke! Szeged képzőművészeivel. Ezek a kapcsolatok minden­képpen a közös alkotó tevé­litis-alkotás című módszer- kenvséget, a munkás-művész tani sorozat III—IV. részének közeledést segítik elő. bemutatója lesz a Képtár- _ „ _ ÜJ SZÖVETSÉGI TAGO­KAT vett fel hétfői ülésén a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének festőszakosztálya A szegedi képzőművészek kö­zül szövetségi tag lett Cs. Pataj Mihály, Dér Endre é? Pataki Ferenc festőművész. óan. A Képtárban rendezi meg első szegedi önálló ki­állítását Zoltánfi István fes­tőművész februárban. A bé­káscsabai Munkácsy Mihály Múzeum a névadó alkotásai­ból állított össze tárlatot, s ezzel vendégszerepel Szege­den az év első harmadában. Áprilisban Varga Imre szob­rászművész nagyszabású ki­állítását láthatják az érdek­lődők. A nyáron két kollek­tív tárlatnak ad otthont a Képtár: júniusban a XI. Dél­alföldi Tárlat, majd július­augusztusban a XVII. Szege­it Nyíri Tárlat alkotásai vár­ják az érdeklődőket. Szep­tember régóta a karikaturis­ták hónapja, az idén is lát­hatjuk e műfaj képviselőit. \ Magyar Nemzeti Galéria gyöngyszemeiből mutatnak be T. L. Alkotó ifjúság Kétszázhetven munka­helyről 800 fiatal összesen 510 pályaművet küldött be a könnyűipar dolgozóinak „Alkotó ifjúság" című pályá­zatára. Az ágazati értéke­lésen 193 alkotás közül vá­lasztották ki a legjobbakat. A legsikerültebb és díjazott pályamunkákból kedden ki­állítás nyílt a Piackutató Intézet Nagymező utcai be­mutatótermében. A fiatal alkotóknak a kiállítás megnyitóján Dobrotka László miniszterhelyettes adta át a pályadíjakat. A Fáklya legújabb Sikeresen befejeződött a Szovjetunióban a IX. ötéves terv: ez idő alatt kétezer nagy iparvállalatot helyez­tek üzembe. „1976 küszöbén", címmel a szovjet népgazda­ság kimagasló eredményei­ről közöl cikket a Fáklya legújabb száma. Kalendárium című soro­zatában ezúttal V. Puszto­vojt növénynemesítőről, N. Oszipov balalajkavirtuózról és Aliser Navoi üzbég költő­ről emlékezik meg a színes képes folyóirat. Milyen vál­tozást hozott az utóbbi öt esztendő egy szovjet mun­káscsalád életében — erről beszélgetett a lap tudósítója Alekszej Karpowal, a Moszkvai Kalibergyár több­szörösen kitüntetett dolgo­zójával. Húszmilliárd tonna ipari hulladék, másfélmillió ton­na olaj, 1,25 millió tonna vegyszer — ennyi minden­nel szennyezi évente az em­ber a Föld légkörét, vizeit, talaját. A környezet védel­me sürgető feladat: ezt szolgálja az „öt lépés a jö­vőért" címmel ismertetett öt szovjet tanulmány is. Egy szovjet közvélemény­kutatás szerint Jurij Nyiku­lin áll első helyen a sztár­iistán. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság lapja szí­nes kéoripörtban mutatja ba Nyikulint, aki a Cirkusz Művésze címet, filmekben nyújtott alakításaiért pedig Állami-díjat kapott. A sport kedvelői ezúttal Síközfársaság" címmel ér­d -kes képriportot olvashat­nak a Szovjetunió északi részén fekvő Komi Auto­nóm Köztársaság téli sport­életéről. ilíos géjiíáriBüvezetoket ítéltek el Tárgyalás mellőzésével vonia felelősségre a szegedi járásbíróság Péter Imre 23 éves, ÜUés, Radnai utca 21. szám alatti lakost, karosszé­és kötelezte a bűnügyi költ­ségek megfizetésére is. Ugyancsak tárgyalás mel­lőzésével szabott ki 8 ezer forint pénzbüntetést a szé­ria-lakatos kisiparost. Átvett gedi járásbíróság Ko'oganv javításra egy személygép- József 55 éves, Szeged, Föld­kocsit, amellyel részt vett műves utca 19. szám alatti a közúti forgalomban, noha lakosra, aki nagy mennyi­gépjárművezetői engedély- ségű pálinkát fogyasztott, 'yel nem rendelkezett. Üt- azt követően lovas kocsit közben karambolozott egy hajtott, délután pedig sze­másik személygépkocsival, málygépkoesiját vezette \ vádlott, mint megá'lapí- Rendőrjárőr ellenőrizte, és Lották, közepes alkoholos állította elő vérvételre. A állapotban vezette a sze- vizsgálat kiderítette, hogy mélygépkocsit. A szegedi já- enyhe közepes határon Icv. rásbíróság 6 ezer forint a'koholos állapotban veze pénzbüntetést szabott ki rá, tett, Modernzenei koncert A zenekar lelkiismeretesen játszott az értő vezénylés alatt, szép produkciót hall­hattunk. A hangverseny második A Szegedi Szimfonikus Zenekar dicséretes módon modernzenei koncerttel kezdte az új évet. Kórodi András, az est karmestere több évtized tapasztalatával, felével Ravel két művét gyakorlatával a háta mö- hallottuk. Az első a Pavane gött, rendkívül biztonságo- egy infánsnő halálára című san, érthetően vezényelt. Az elbűvölő miniatűr, a máso­első műsorszám Szabó Fe dik a Spanyol rapszódia, renc Lírikus szvitje volt. A Mindkét mű tipikus termé­vonószenekarra írott negyté- ke Ravel műhelyének: kifi­teles divertimentószerű mű nomult, sőt rafinált szín­igen jól megirt, kiegyensú- kultúra a legfőbb jellem­lyozott, világos kompozíció, zőjük, s ez a színekben való A vonóskar igyekezett meg- tobzódás sokszor a puritán oldani a sokszor nyaktörő értelemben vett zenei lénye­czólamokat, és sok részt get temeti maga alá. Azon­eredményesen meg is oldott, ban Ravel zenéjében — Néha azonban bizonytalan- mint mindenben — azt kell ná vált az intonációjuk, in- értékelni, ami benne legér­kább csak .ismerkedtek a tékesebb, így elsősorban a művel. zenekari színek világát kell Kovács Dénes játszotta hagynunk magunkra hatni. Albán Berg Hegedűverse- Ez a hatás pedig egyoldalú­nyének szólóját. Hegedű- sága ellenére ls elsöprő. A hangja tartózkodó, finom zenekar különösen a Spa­sohasem tolakodó, és rend- nyol rapszódiát játszotta kívül színes kulturált. Csak ha'ásosan, virtuózán. Egy­örü'he'ünk, hogy kiváló he- aránt dicséret illeti a vo­gedűművészünk műsorára nóskart, és a gyakran szó­iűzte • századunk hegedűver- lisztikusan is fellépő fúvó­I 3eny-iroda'mának ezt a sokat, t nagybecsű, költői darabját. Huszár Lajar 1 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom