Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

6 Szerda, 1976. január 7. Fogadás a kubai p®rt»»«to nemzeti ünnep alkalmából 0 Du dapest (MTI) Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete a kubai forradalom 17. évfordulója alkalmából kedden fogadást adott a margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson részt vett Biszku Bála. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Karakas László munkaügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűinari miniszter, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Marjai József i-ülügyminisztériumi államtitkár, s a politikai, a gazdasági, a kulturális, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Kormányalakítási tárgyalások Cl Lisszabon (TA3ZSZ) Lisszabonban újabb megbeszélést tartott a 6. ideiglenes portugál kormány részleges átalakításáról Costa Gomes köztársasági elnök, Azevedo miniszterelnök, Vitor Crespo, a Legfelsőbb Forradalmi Tanács tagja, valamint a kormányban résztvevő három párt, a PKP, a PSZP és a Demokratikus Néppárt képviselői. A tanácskozás után Azevedo miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány átszervezéséhez vezető útat szabadnak lehet tekinteni, és már csak „néhány vitás kérdés tisztázása" van hátra. A megbeszélés résztvevői szükségesnek tartották, hogy továbbra is a Portugál Kommunista Párt képviselője ICcilewi Sorsa Moszkvában ® Moszkva (MTI) Kedden megkezdődtek a tárgyalások Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió üliigyminisztere és Kalevi Sorsa, Finnország miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke között, aki tegnap érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába. A baráti, tárgyszerű légkörben megtartott tárgyalásokon eszmecserét folytattak a szovjet—finn kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseiről, és megvitatták a nemzetközi helyzet egyes, kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű problémáját. # Moszkva (TASZSZ) Andrej Gromiko délben ebédet adott Kalevi Sorsa tiszteletére. A me'eg, baráti hangulatú ebéden szovjet részről Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, és más hivatalos személyek vettek rész. Gromiko az ebéden elhangzott pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy kedvezően fejlődnek a szovjet— finn kapcsolatok. Ezek elmélyítésében különös jelentőségűek Leonyld Brezsnyev és más szovjet vezetők találkozásai Urho Kekkonennel, a Finn Köztársaság elnökével. Kalevi Sorsa válaszában rámutatott, hogy Finnország és a Szovjetunió kapcsolataiban pozitív hagyománnyá váltak a két ország vezetőinek személyes . találkozásai, amelyeken megjelölik kapcsolataik fejlesztésének jövendő irányait. Sorsa mé'tatta az 1918-ban megkötött finn—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúitásl szerződés nagy jelentőségét töltse be az agrárreform ügyeivel .foglalkozó mezőgazdasági államtitkár posztját. Létrejött tehát annak feltótele, hogy folytatódjon az ország agrár-struktúrájának a'mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen átalakítása. Megállapodás jött létre arról n, hogy milyen elvek alapján hajtsák vígre az agrárreformot az ország déh részén, különösen Alentejo tartományba", ahol ma már jelentős mezőgazdasági területek vannak a mezőgazdasági dolgozók kezelésében. Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára a megbeszélés után kijelentette, hogv a találkozó eredményeit pozitívnak lehet tekinteni, bár néhány kérdéssel kapcsolatban még egyeztetni kell a különböző vé'emén veket. Hasonlóképpen értékelték a tanácskozást a PSZP és a Demokratikus Néppárt vezetői is. A Portugál Kommunista Párt nyugtalanítónak tartja a tömegmegmozdulásokkal szemben -alkalmazót megtorlásokat. Ügy véli, hogy jobboldali Icatanai és politikai körök nem elégedettek helyzetükkel, gyorsabb előretörésre számítottak és újabb hatalmi pozíciók megszerzésére törekednek — közö'ték kommunista hivatalos forrásból. Sikeres tervidőszakét zártak a KGST-tagországok Kuba új alkotmányra készül Havanna (MTI) Kuba első szocialista alkotmányáról február 15-én népszavazást tartanak. Már meg is alakultak a szavazási elnökségek az országos és a tartományiak egyaránt. A kilencmillió lakosú ország történetében — a szavazási korhatár leszállításának eredményeképpen első alkalommái járulhatnak az urnák elé a 18 éves állampolgárok, valamint a hadsereg tagjai, akiknek a forradalom előtt „tilos volt a politikával foglalkozniok". Az új alkotmány ha a kubai nép igent mond — február 21_én lén életbe és egyidejűleg hatilvát verzti az 1910. évi alaptörvény, amelyet az elmúlt Időszakban többször módosított a forradalmi kormány. Az alkotmánytervezet. amelynek végleges megfogalmazását országos vita előzte meg és amelyet a párt decemberi kongresszusa is jóváhagvott, a földrész első olyan alaptörvénye, amely kimondja: az állam szocialista állam, amelyben minden hatalom a dolgozóké. Az úi alkotmány azt is leszögezi, hogy a Kubai Köztársaság a szocialista világrendszer tagja. Támadásba lendüllek az MPLA fegyveres erűi 0 Johannesburg (Itcnter) A luandai rádió által ismertetett katonai közlemény szerint az MPLA fegyveres erői valamennyi fronton támadásba lendültek. Az Angolai Népi Köztársaság hadserege a központi fronton Luandától 320 kilométerrel délkeletre elfoglalta Kungo városát, c Brazzavillc (TASZSZ) Az MPLA brazzavil'ei képviseletén sajtóértekezletet tartott Manuel Pacavira, az MPLA Központi Bizottságának tagia. Mint elmondotta, az Angolai Néoi Köztársaság hadserege sikeresen továbbfejleszti támadásait, visszaveri a külföldi intervenciósod ellentámadásait. A felszabadító erők elfoglalták Carmona városát, az FNLA egyik legfőbb erősségét. Az MPLA Központi Bizottságának tagja különösen kiemelte, azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok nyújtanak Angola harcoló népének. 4$ Sllva Porto (Reuter) Jonas Savimbi, az UNITA szakadár szervezet vezetője sajtóértekezletet tartott. Csalódottan nyilatkozott az Egyesült Államok szenátusának 1975. december 19-én hozott döntéséről, amely megtiltja az Angolába irányuló amerikai fegyverszállításokat, ® Moszkva (TASZSZ) Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára a TASZSZ munkatársának adott nyilatkozatában beszámolt az elmúlt (1971—1975) ötéves tervidőszakban elért eredményekről. Egyebek között a következőket mondotta: — A KGST-tagországok az elmúlt öt év során kiemelkedő sikereket értek el. A nemzeti jövedelem 1971— 1975 között átlagosan 36 százalékkal emelkedett, s ezen belül különösen magas volt a növekedés Bulgáriában, Lengyelországban, Mongóliában és Romániában. A bruttó ipari termelés csak 1975-ben 8,4 százalékkal, az 1970-es szinttel összehasonlítva pedig 46 százalékkal nőtt. A tagországok sikerei különösen szemléletesek, ha összehasonlítjuk őket a kapitalista világot sújtó mély válsággal. Az előzetes adatok szerint a fej'ett tőkés országok bruttó ipari termelése az 1974. éviről 1975-ben körülbelül 8 százalékkal csökkent. — A múlt évben a KGSTtagországok 1380 milliárd kilowattóra elektromos energiát tfermeltek; a növekedés az 1970. évivel összehasonlítva csaknem 390 milliárd kilowattóra volt. Az acéltermelés elérte a 195 millió tonnát, a szénkitermelés pedig a KGST-tagországokban 2,6-szer magasabb, mint a Közös Piac országaiban. — A mezőgazdaságot ugyancsak sikeres , fejlődés jellemzi, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés az ötéves tervidőszakban meghaladta az 1966—1970. évi szintet. Ugyanakkor a múlt évben a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények néhány tagországban nem tették lehetővé a mezőgazdasági tervek teljesítését. — A sokoldalú együttműködés továbbfejlődéséről és a szocialista munkamegosztás mélyüléséről tanúskodik, hogy a KGST-tagországok egymás közötti külkereskedelmének értéke 1975-ben meghaladta a 71 milliárd rubelt, s így csaknem elérte az 1070. évi szint kétszeresét. Az együttműködés megszervezésének és a szocialista munkamegosztás elmélyítésének legfontosabb Szitáik Spanyolországban (D Madrid (Reuter) Második napja tart a madridi metró béremelést, drágasági pótlékot, s jobb munkafeltételeket követelő dolgozóinak sztrájkja. A fővárosban és elővárosaiban kedden a sztrájk miatt teljesen megbénulta földalatti vasúti közlekedés. A sztrákolók száma 21 óra alatt csaknem megduplázódott Vezetőik közölték: a metró lolgozói szerdán is folytatják a munkabeszüntetést, hacsak nem kapnak határozott ígéretet a tárgyalások azonnali megkezdésére. A metró dolgozóinak sztrájkjával kapcsolatban kedden délután Carlos Arias Navarro miniszterelnök elnökletével rendkívüli ülést tartott a spanyol kormány. Közben a madridi városi tanács „válságterveket" dolgozott ki arra az esetre, ha a metrósztrájk szerdán is folytatódnák. • Autóbusz-különjáratok beállításával igycl.'szik biztosítani a forgalmat. A polgárháború befejezése óta ez a metró dolgozóinak második munkabeszüntetése Spanyolországban most is törvény tilt minden munkabeszüntetést, s az új kormány a sztrájk letörésére ugyanazzal a jogkörrel rendelkezik mint előde a Franco-rezsim idején. Am valószínűtlen hogy a kormány éljen is ezzel a jogkörrel, mivel töbt tagja kinyilvánította óhaját hogy a diktátor Franco utódjának', I. János Károly királynak kormányzása alatt „meghonosítja a demokráciát" Spanyolországban. módszere a közös tervezési tevékenység, a népgazdasági tervek összehangolása. A KGST 1975. júniusi, 29. ülésszakán elfogadott határozatoknak megfelelően' folyik például az egységes elektromos energiarendszer tervezése, melynek első láncszeme 1978-ban lép működésbe. — Szélesedik a testvérországok atomenergetikai együttműködése is. A Szovjetunióban és szovjet segítséggel Bulgáriában, Csehszlovákiában és az NDK-ban felépült atomerőművek összkapaeitása elérte a 7,5 millió kilowattot. Az atomerőművek kapacitása a tervek szerint 1980-ra 30 millió kilowattra, 1990-re pedig ennek többszörösére emelkedik. — A testvérországok együttműködésének kiemelkedő példája az orenburgi földgázlelőhely kiaknázása, és a 2750 kilométeresre tervezett orenburgi földgázvezeték építése. Mar felépült a Barátság kőolajvezeték második szakasza, amelyen át 1975-ben csaknem 50 millió tonna kőolaj érkezett az európai szocialista országokba. — Az elmúlt ötéves tervdőszakban erősödőit a szál'ítási együttműködés is. Nagy jelentőségű például az egységes konténeres szállítórendszer megteremtésérői hözott határozat, és a közös vagonpark fejlődése, — A KGST-tagországok fejlődésében az 1971—1975ös tervidőszakban elért magas fejlettségi szint szilárd alapot jelent a tagországok népgazdaságának továbbíej'esztésáhez és népeik anyagi-szellemi igényeinek kielégítéséhez — mondotta végezetül Faggyejev. BATYAI JENŐ: Lapok a szegedi lutoányés techaikatörtéieJfcöl 22. Szeged ipartörténete a legrégibb időkig nyú'ik vissza, ugyan is a város már az Árpád-házi királyok Ideje alatt is fontos szerepet játszott. Kovácsok. bognárok, fazekasok, lábbelikészítők. szabók, ácsok és mászárosok a legrégibb időkben is voltak Szegeden. Ezt bizonyítja az a történelmi tény, hogy Szegednek már Zsigmond és Hunyadi Jáno3 is adtak heti és országos vásárok tartására engedélyt. Ezekből az időkből azonban semmi írásos emlék nem maradt fenn, ami érthető is, hiszen a törökök kétszer felgyújtották, majd a Tisza többször is elpusztította a várost. Egyébként a az iparotok az ország egész terü'ctén, Nagy Lajos király idejéig, szervezetlenül éltek. A XV. században igen jelentős az ötvösipar Szegeden, amely nemcsak Keleten, hanem a Balkánon is nagy megbecsülésnek örvendett. A szervezettebb ipar nyomai az 1376 utáni évekre tehetők, amikor a céhrendszer kialakulását törvénybe iktatták. Már a mohácsi vész körül voltak Szegeden szabik, csizmadiák, mészárosok, ötvösök. Ezt igazolja az 1522. évi egyházi tizedlajstrom. Szeged ekkor az ország egyik legnépesebb városa volt, lakossága 8745 fő, annyi, mint Budáé, Pesté, vagy Kassáé. Az iparosok külön „míves utcá"ban te'épülték. Ebben az időben az iparos és a kereskedő egyet jelent, hiszen az iparosok csaknem kivétel nélkül maguk árusították készítményeiket. Mátyás király 1459. január 20-án négy mészárosnak engedélyt adott mészárszék nyi'ására. II. Ulászló királynak kupákat készítettek itt. A már em'ftett tizedlajstrom szerint 291 önálló iparos működött a városban. nem számítva a hajósokat, a molnárokat és a halászokat. A kereskedők száma 60 volt ebben az időben. Céhben élnek már ekkor a szabók, a vargák, a szűcsök, a kovácsok, a mászárosok és az ácsok. Mindezek a város fejlett ipari és gazdasági életére mutatnak. Szeged Ipara 1526-ig virágzik. A gazdag ipari kultúra is elpusztul, a lakosok e'menekülnek, amikor 1526. szeptember 28-án elfoglalja a török a váro3t. Kemal pasa ígv ír a városról: „A szerencsétlen Magyarországnak azon a részén van egy nagy város ... Segedin néven isms-eies. és földjének termékenységéről, éghajlatának kellemes voltáról, vizének jó izéről, továbbá óriási kiterjedéséről, nagy épületeiről, mindennemű javainak bőségéről. s végre arról híres, hogy lakosai között igen nagy számban vannak dúsgazdagok." A lakosság a török hódoltság elől vagy elmenekült, vagy felkoncolták. A megmaradt lakosság 1552-ben Tóth Mihály főbíró vezetésével megpróbálkozott felszabadítani a várost, de a hősies terv kudarcba fulladt. A török a lakosságot lemészárolta, a várost hűtlenségéért felgyújtotta és kirabolta. A város régi fényét és gazdagságát jó ideig vissza nem nyerte. Előbb török, maid osztrák tartománnyá süllyedt, a társadalmi haladástól, a kultúrától messze elmaradva. Az elmenekült lakosság körében feltűnően nagy számban voltak ötvösmesterek. akik Kecskeméten, Nagyváradon. Debrecenben és Kassán telepedtek le. Az elmenekült ötvösök so? rábai a ie'entősebbek: Szegedi Márton, Ötvös Sebestyén, Ötvös Benedek, Otvü3 Imre. Szegény György ötvösmester egészen Münchenig menekült, és ott Albrecht herceg udvari mestere lett. Stefan Segedi ötvösünk Varsóban telepedett le. A másfél százados török uralom alatt Szeged ipara teljesen elsorvadt. Á nén egészen elszegényedett, mert a török hatóságok zsarolása mellett a magyar földesurak is fenntartották követeléseiket jobbágyaikkal szemben. Ami ipar és kereskedelem egyáltalán volt, leginkább a mohácsi vész után elszaporodott szerb lakosság köréből került kl. Sokféle ipar, például az ötvösség. teljesen megszűnt, viszont a gombkötő- és a paszományipar, továbbá a paplan készít és a hódoltság alatt fejlődött ki. Ekkor tanulták meg a szegedi tímárok a fehér bőrök és a szattyán kikészítését. A szegedi kordován és karmazsin bőröknek messze földön hírük volt. Ekkor saiátították el a szőnyegszövést. A szegedi mészárosok a töröktől adómentességet élveztek, mart ők képazték akkori úgynevezett mészáros pos'át Szeged és Buda között, ami tulajdonképpen nem volt más. mint besúgói szolgálat. Szegeden 1580-ban 11 mászáros volt, de száVnuk 1584-re már 35-re emelkedett. A török hódoltság alatt kezd kialakulni a később hírneves szappanfőző ipar, amikor lúg helyett még sziksóval végezték a zsiradék elszappanosítását. A viaszöntők tevékenysége is ebben az időben veszi kezdetét. A neves szegedi papucsosipar kezdeteit is ekkor kell keresnünk. A török elnyomás alóli felszabadítás 1686-ban történt meg. Szeged felszabadítói között kell megemlítenünk az itt meghalt de la Vergne altábornagyot, utódát, a skót származású Wallis György tábornokot. A nagy dicsőcég a zen'ai győztesnek, Veterá.ninak jutott ki. j (FolytatjukJ j