Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

4 ca Kedd, 1976. január 6. rr Osviláq a Milton Száüé alatt Rendkívüli kitartást igénylő kutatómunkára vállaik Jzott dr. Skoflek István archenbo'-anikus. öt es-tend "> alatt 370 méternyi, 8—13 cen.iméter átmérőjű fúr magot „szeletelt" f-lsenth korongrkra. hagy a kőbezárt életnyomak alapján a jégkori flóra váltoácait nyam azzá. E nem mindennapi kutatómunka előzménye, hogy a hatvanas évek végén, amikor elkiszü'tek a budai Hilton Szálloda éoítési tervel, az alapozás magkezdése előtt talajmechanikai vizsgálatakát végeztek a budai Várhegyen. A leendő építmény körzetében 51 helyen fúrták át az édesvízi eredetű mIsztu farétegeket az aljzat teherbíró képességének megállapítására. A fúrássarozat alkalmat teremtett nreheabotanikai, faunisztlkai vizsgálatokra is. A budai Várhegyet átlag 30 méter vastagságú, a hajdani források, forráscsap r-tok vizéből kivált mésztufa fedi. A he^v iev tula:donkéooen a jégkárban képződött mészsapkának köszönheti fennmaradását: a képlékeny, harmadkori márgából-anyagból felépülő hegymagot ez a védőburok mentette meg a gyors elpusztulást'1. A mészk'karana egyúttal egy földtörténeti karszak eseményeit is őrzi, a s'ácezer évaken át vastagadó tufarétagek magukba zárták az egykori élővilág maradványait. Dr. Skoflek István azt remélte, hogy a mészkőmagok féleenbnkínti vizsgálatával felderítheti a jégkor eg.es s akaszainak még ism-retlen élővilágát. A scfv's munka eredményeként 1230 éietnyrm~t fedezett fel a fúrómagslyban. A kőbe zárt ősvilág lakóinak öss~eté":e!e rendkívül változatos. A maradványok 40 százaléka növényi eredetű, a többi az •állp.tyIlághoz tartozik, nem számítva a különféle fajú csigák lenyomatait. íme néhány ..tétel" a leltárból: tűlevelűek. lombosfík, fűfélék, alga- és mohafajták, fér'ek, ízeltlábúak megkövesedett fossiliál. illetve lenyomatai, és számos egvéb ismeretlen, pontosabban eddig még mégha ározatlan életnyom. Az anyag rendszerezésekor az is kiderült, hagv a vá'takrzó mélvségb'l kikerült rétegminták az éghajlati változásokat geológiai naptár gyanánt jelzik. A hidegebb, melegebb, szárazabb vagy csapadékosabb klíma jellegének megfelelően változik az élővilág maradványaínak egyedszáma, fajtája a kőzetekben. A csapadékos, hűvös éghajlati periódust például az erdei fenyő tűlaveleinek növekvő menynybége jelzi, a nyírfélék mind nagyobb mérvű előfordulása mellett. A forrásműködés, a m :s tufaképződés megszűnését is regisztrálják az ősmaradványok. A fúrómngok feldőlgo-ása közben számos cúgafaj került elő még a rétegmintákbél. Ezeket a puhates'űek kiváló ismerője, dr. Krolopp Endre tudományos kutat'fogta vallatóra. Kiderült, hogy a több mint tueatnyi csigafajta zöme vbben élő egyed volt, méghozzá olyan, amely csak bizonyos h"mérsékleti tartományban képes élni, 20—35 fok között. Ez a budai Várhegyen hajdan működött források vizének hőmérsékletét is meghatározza. A maga nemében páratlan vizsgálatsorozatot gazdag fotódokumentáció éo matematikai analízissel készült diagram teszi teljessé. HAZASSAQ I. Kerület Szeged: Nyúl János és Patidu Ida, Csillag András és dr. Meíyerl Irén Mária, Tanács Imre ca Nóvák Erzsébet, Révész Lász6, é3 Fülöp Rozália, Ilcldt Jó•'ief és Váradl Erzsébet, Varga i'amás é3 Szentgyörgyvölgyi tozálla, Hegyközi József Sándor Klndleln Erzsébe', Nemes JáIOS és Stenszky Andrea Sára, Sállnt József Zoltán és Jamb-iclt Ilona Ibolya, Hargitai JáIOS és Váczl RJ'.ta Etelka, Pakb Péter és Mthalecz Margit ReÜna, Dávid László és Kovács irzsébet. Simon István és Szabó Julianna, Szalay László és Nógrád! Mária Irén házasságot kötöttek. n. kerület Sseged: Kopasz István Ferenc és Andó Anna, Szüe3 Antal és Mákra Teréz, Ríczltövl Pál é3 Kralczár Erzsébet, Megyeri Imre és Kéri Éva Ilona, Hódi Antal és Szöllösl Magdolna Irén. néraa Ferenc és Noszkó Mária, Bálint Ervin és Matuszka Emőke, Jobba Miklós György és Kovács Éva. Farkas István és Molnár Ilona, Kecskés László és Fazekas Judit írén házasságot kötöttek. ni. kerület Sieged: — SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Borka Zoltánnak és dr. Vlneze Mária Magdolnának Zoltán, Börcsök Zoltánnak és Fürtön Zsuzsannának Szilvia, Ballá Pálnak és Márkus Piroska Katalinnak Róbert, Karácsonyi Dezsőnek és Markó Éva Reginának Gábor. Tóth Sándornak és Lévai Valériának Sándor, Komáromi Károly Györgynek és Ipacs Évának Krisztián Károly, dr. Slmlncsits Andrásnak és Péter Évának Gábor, Molnár Józsefnek és Mitrácska l.rénnek Magdolna, Mészáros Istvánnak és Sekura Máriának István, Kónya Istvánnak és Botos Annamáriának Attila István. TlUinkó Istvánnak éa Kószó Mária Magdolnának Szilvia, .Nagy Ernőnek és Tatár Ildikónak ErnÓ Zsolt. Sándor Jánosnak és Benedek Klárának János, Gyenlzse Péternek és Tanács Mária Teréziának Péter Gábor, Reményfl Ferencnek és Kószó Gizellának Katalin Réka, Budai Péternek éa Matúz Zsuzsannának Edit Zsuzsanna, Huszta Vincének és Török Erzsébetnek István, Kovács Istvánnak és Tarl Juliannának Tímea. Kalmár Józsefnek és Vajda Erzsébetnek Gábor Miklós, Nagy ErnÓ Józsefnek és Her«•-:?•» Erzsébetnek ErnÓ, Berényl Gábornak és Ménesi Ágnesnek Gábor, Banga Istvánnak és Korsós Lídiának István Zsolt, Galdáca Istvánnak és Kószó Irénnek Zsuzsa, Kocsis-Savanya .Szilveszternek és Borbély Ilona Zsuzsannának Zsanett Bernadett, Makra Antalnak és Szél Ilonának Gyöngyi Tünde, Abmhám Szilveszternek és Tápai Márta Ilonának Judit Ilona. Hajdú Péter Pálnak és Komocsf Jr'-zsebeinek Anita Tünde, Calarl Istvánnak és Gyurki Erzsébet Ilonának Anasztázia, Helmeczi Latosnak és Szűcs Margitnak Adám, Szabó János Árpádnak és Frank Valéria Máriának János, Récz Istvánnak és Kerenes Klárának Tamás László, Kovács Jakab Lalosnak és Bzalal Magdolna Máriának Szilvia Beáta. Zab Lászlónak és László Ilonának Ilona Mária. U-abó Jánosnak és Ancsa-Moluár Te-áziának János, MedvcozIrl M hálvnak és Tót i Ibolvának Tamás Em". Kr'sta Cé-.ának és Pbt'lpn Otíliának Andrea, dr. Kalmár Férése Latosnak éi B.srtvlk Katalinnak Zsolt Ferenc, Bacsó Ferencnek és Sáfár Horninak Márta. Lakatos Árpádnak és Hamza Rozáliának Krisztina Izabella, Bunda József Ferencnek és Armán Erzsébet Viktóriának Szilvia. Nyerges Irtvánpsfc ás Gárgyán Máriának Th Családi események bor Zoltán, Dobó Ferencnek és Zvara Katalinnak Jár.os, Fazekas Jáno3 Istvánnak és Törőcslk Ibolyának Róbert, Csépé Imrének é3 Polcornyl Krisztinának Katalin, Tóth Sándornak és BUó Máriának Sándor. Török Istvánnak és Gonda Erzsébetnek Erzsébet. Molnár Jánosnak é3 Galda Erzsébetnek Attila. Cregus Gézának és Zsigmond Ágnes Ildikónak Tamás Péter, Nagy Balázsnak é3 Balogh Teréznek Balázs, Nagy Ferencnek és Becskel Ibolyának Ibolya, dr. Veszelka Elemérnek és Simon Rózsának Elemér Tamá3, Németh Antalnak és Bíró Máriának Melinda Anita, Mltkolczl Mihály Jánosnak és Cseréb Ilonának Péter, Kocsány Andrásnak és Kása Erzsébetnek. Tímea, Lakatos Károlynak és Furák Margitnak Margit, Farkas Szilveszternek és Molnár Máriának Gábor, Kövecs Ferencnek és Monolit Edit Etelkának Edit. Sutus Károlynak és Jovánovlcs Piroskának A -.ila Zoltán, Ézslis Lászlónak és Szabó Valériának Lilla, Bittó István Ferencnek és Kh Zsuzsannának Renáta, Nagy Miklósnak és Cztnk Borbála Saroltának Miklós, Vincze Józsefnek é3 Kótogány Margitnak Nikoletta, Körösi Tibor Józsefnek és Krauzer Magdolna Etelkának Andrea, Lajkó Sándornak és Gyuris Éva. Erzsébetnek Roland. Lak Antalnak és Paprika Julianna Etelkának Mónika, Sléger János Imrének é3 Juhász Irén Évának Tünde Erzsébet, Gál Andrásnak és Jovánovlcs Juliannának Adrienn, dr. Orosz Sándornak és Mármarosl Annának Anna, Papdi Józsefnek és Kószó Évának Ágnes Tímea, Repka Józsefnek és Ball Erzsébetnek Renáta nevú gyermekük született. Hl. kerület Szeged: dr. Máthé Elláknak és dr. MüUer Máriának András Ellák, BarátU Györgynek és Herezeg Mária Viktóriának Gábor György. Dobó Imrének és Juhász Julianna Piroskának Ildikó. Petrovánszki Gyula Mihálynak és Zomborl Máriának Gyula. Tóth Istvánnak és Bíró Máriának Szilvia, Csehók József Gyulának é3 Petrovlcs Aranka Jolánnak Tünde Melinda, Kovács Lászlónak és Román Annn Máriának Krisztián, Rácz Istvánnak és Varga-Szalonnás Eszternek István, Szekeres Imrének és Savanya Piroskának Imre. Csomor János Mihálynak és Kopasz Klárának Attila, Kuruc:: Mihálynak és Süli Máriának Mihály, Nagynemes Istvánnak és Hortl Erzsébetnek József. Gyuris Józsefnek és Palotás Erzsébet Juliannának Edit Mária. Hidasi Károlynak és Süli Juliannának Károly. Kozma István Jenőnek és Nvári Magdolna Zsuzsannának István, Sípos Istvánnak ós Megvesl Annának Hona, K'ss Zoltánnak és Pusztai riroskának Zoltán Krisztián. Kocsi Istvénak és Guti Katalinnak Adrienn Anett, Németh Andrásnak és Kollár Zsuzsannának András, dr. Tombácz Lászlónak ét Danyl Rozáliának Róbert, Széken! Mihály Sándornak és Pao !'..•'> ska Rozáliának Zsoü Mihály. Katona Kálmánnak és Fleaor Ilona Annának Magdolna, Ábrahám Imrének és Demus Ágnesnek Imre. Blacsi Bélának ós Botbás Ilonának Mónika, Fülöp János Péternek és Korom Máriának János Csabá. Malteslc' Bélának és Sárkány RozáPánnk Attilái Csaba. dr. Szörényi Tamás Józsefnek és Laczl Judit Lúcidnak Andrá3, KÓ3ZÓ Istvánnak és Srhayda Márta Idának Adám János, Szél Jenőnek és Szanka Ilonának Ildikó nevú gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Oláh József, Kovács István, Novkov Vitomir, Bah Endráné Szalma Erzsébet, Bene ignáené Polczner Irén, Pintér István, VIgh-Pál Márta, Kovács György né Szálai Veronika, Laska Sándor, Bakos Jáno3né Lázár Piroska, Sajtos-Szűcs János, Lincsel Jánosné Dudás Piroska, Relter Bencdekné Kocsis Terézia, Urbán János, Markovtts Béláné Körösi Regina, Bozókl Imre. Btczók László meghalt, n. kerület Szeged: Zsur'.ta Ferenc György. O'.á'i István. Ebei Tamás Csaba, verik Vince, Szabó Mihály, Boros Márton, Agócs Dezső meghalt. ül. kerület Szeged: Szurgent János. Gavallér Józsefné Molnár Anna, Kérges Pál, Nagvgyörgy Gézáné Bozső Anna, dr. Hetessy Mlklósné Helntzman Mária, Csamangó István, Barta Józsefné Bálint Etelka, György Imréné Nagv Mária. Süveg Sándorné Dani Rozália. Tanács György, Bánfl Lukács, Szűcs Imréné Mulatt Anna, Jeszenszkl Károlyné Oláh Anna, Simon Jáno3, Pozsgal Imre. Puszta Mihály. Sánta József, Koncz Pál meghalt. A szellemi export itthon, is segít Jogos a Siemens bizalma A számítógépek csak látszatra működnek „maguktól". Tulajdonképpen bonyolult programok níűködtetik a gépeket. És ezknek a programoknak az elkészítése nemcsak szakmai, hanem anyagi szempontból la az egyik legigényesebb feladat. Egy példa: egy új számítógéprendszer beállít '.sánál a gépek és berendeTéaek ára, valamint az építési k'ltsgek az egész beruházás 20 százalékát kötik le. a másik 20 százalékot a s erve éslés egyéb Járulékos munkák — míg a programok készítése „vjgzl cl" az egész beruhá-. zási összeg hatvan százalékát. Az Ilyen, előzetesen kidolgozott programoknak két alaptípusa van: a gép saját, belső vezérlését tartalmazó program és az adott munkafeladat elvégzését tartalmazó program. Mindkettő egyformán fontos, elkészf ésük munkalgényessége, értéke is közei azonos. Magyarországon elsősorban a S-ámítástechnika! Koordinációs Intézet szakemberei foglalkoznak nrog-> ramkészít óssel. Méghozzá olyan sikerrel, hogv nz egyik legismertebb számítástechnikai világcéggel, a Siemens-művekkel komoly, a hazai számítógép-alkalmazók számára Í3 jelentős hasznot hozó kétoldalú együttműködés alakult ki. Kovács Győző, az intézet kutatólaboratóriumának vezetője, erről az alábbi tájékoztatást adta: — A Siemens-cég 1972ben tette első együttműködési ajánlatát. Ennek lényege az volt, hogy mivel intézetünk gyakorlott programozókkal rendelkezik, szakembereink Münchenben működjenek közre a Siemens bizonyos programtípusainak elkészítésében. Mi ennél megfelelőbbnek tartottuk azt a formát. hogy bi-onvos programtípusokat, amelyekre a Siemensnél űj kapacitást kellene kiépíteni, bérmunkában elkészítünk saját gépeinken. A Siemensnél egyébként általános gyakorlat: felesleges párhuzam :s kapacitásokat nem épít ki, inkább Európa már bevált programozóintézetein Í1 végeztet el bizonyos típusé munkákat. Ezért a bizcl m jele is volt, hogy az általunk végzett feladattípusra sem tartottak fenn tartalékkapacitást. Az első konkrét szerződést 1973. májusában kötötték, 3 évre. 1 millió 900 ezer nyugatnémet márka értékben végzett az SZKI programk 'szítá3t a német cég számára. (A keretszerződést. egyébként három helyett, másfél év alatt teljesítették.) Az egyik érdekes feladat volt a számítógépek szüntelenül fejlődő szintű programjainak ú"yneve ett automatikus átírása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyanannak a gépcsaládnak különböző Időp'n ban beállított egyedei másmás fejlettségű belső programmal dolgoznak, ami érthető. hiszen egy-két évvel később beállított gép már az előző hasonlóak esetleges hiányosságaiból, tapasztalataiból „okult" programot kap. Igen ám. de tegyük fel, hogy két vállalatnál azono3, csak két év különbséggel beál'ított gép dolgozik, és az egyiké elromlik. A másik vállalat kisegítené, saját gépén elvégezné a javítás ideje alatt a másik felodats#t is —. de annak program a két évvel régebbi. Hosszú hetek munkájára, telicssn új programok készítésére lenne szükség. Ilyenkor segít az automatikus programátírási módszer — és már futhat is a másik cég feladatsora az „idegen" gépen. Ennek a munkának első részét 1975 júliusára teljesítették a magyar programfejlesztők, de ezzel a feladat még nem ért véget. Mivel a korszerűsítés is időben folyamatosan megy végbe, magát az automatikus prog. Nagyvonalúság és kicsinyesság — azt hinné az ember — egyazon bőrbe nem fér el a kettő együtt Pedig hát...! Araszolgatva lépegetnek az utasok, libasorban, s egyenként járulnak a lápcs5fokok tetején álló úrhoz a Pestről jött, Szabadkára tartó busz vezetőjéhez. Tizenkilenc nyolcvanért tartja a markát, miközben türelmetlenül nógatja a lassú néps éget: — Csak szaporán, szaporán! Így érthető is, hogy a sietség hevében elfelejtődn:k azok a húszasokból visszajáró 20 filléresek. Természetesnek veszi ezt a pll'ta, hisz sietős most mindenkinek, ugyan melyik utas ne röstellné ebben a tolongásban szóvá tenni az önként zsébre tett hálafilléreket. — Nem nagv ügy, hisz apr pénzről van sz') — n' ugtatja magát a kicsii"esséfi és nagyvona'úaág köpött ingadozó is —, ha elgurulna, tán la se hajolnék érte. öt óra elte'tével: &z előző hely 'étkén, csak szabadkai színtérrel. Tolongás, tumultus* Pénzcsörgés, Buszon kétségbeesett segélykérő tekintetek. — Adok én, ötven párám maradt. Vegye csak el — nyúl az egyik kéz a másik tenyér felé. — Nekem is van egy dinárom. Nehogy lemaradjon már emiatt a buszról. — Jaj, hát nem számítottam én csak 7—8 dinárra. Honnan vegyek mégegyszer ennyit? Neki még összeadják. — No, a viszontlátásra — mondja a tehetetlenség szomorúságával egy közénkorú férfi, aki már nem számíthat adományokra és sarkon fordul. Elfogy lassacskán odalenn a fázós tö'meg, bekebelez a busz gyomra. Megkönnyebbülten préselődnek az ülések közé az utasak: csak sikerült valahogy össrekaparni az útravalót. És várnak. Várnak egy perc.t, kettőt, ötöt. — Nem kellene elindulnunk, hisznvolc perccel elmúlt fél három — koek-Watja meg halkan valaki. — Hiányzik egy dinár! — lövell vádját az ülések fe'-é drámai arccal a buszvezető, s s'úrős tekintetét vígigjáratja az utasokon. A jelenet nem marad hatástalan: mindenki kell óképpen magába száll. — Megtehetném — folytatja most már halkabban, majd kivár egy kissé — megtehetném, hocy nddig Innen egy tapodtat se, amíg a hiányzó dinárt nem kapom meg! Az utasok csöndben. némán hallgatják a jogos leckéztetést, szemlesiltve. Némelyek kotorásznak a zsebükben. — Valaki be akar csapni! — csattan íel ismét az erél es hang és a mutatóuij fenyegetőn a magasba lendül. A másik kéz ugyan s orortgatja már a hi invo't egy dinárt: szó nélkül odacsúszta'ta az első szé en ülő férfi. A hang azonban tovább dohog. — Mert hogy bor. raval't, azt ugye egyikőjük sem adott. Azt bezzeg elyáránk, hogy a magaméb'' pótoljam. Fukarkodnak! Itt fukarkodnak! pöfög-morog, akár végre felbőgetett motorja. Az utasok némán roskadoznak az ítéletek alatt, les idva. megszégyenülten. Arcukról lassan lehúzódik a pír, s próbálnak napirendre térni a történtek fölött. Nem tehetnek mást: tudomásul veszik, mi illik, újabban már a közlekedési eszközökön is. Persze csak ha uta"ni, haladni akarnak. És pusztán nyugalmuk, testi épsógük érdekében is hálapénzt adnak ezután a busz ü villamos él a vonat vehetőjének is, hálapénzt merthogy borravalót nem fogadhatnak el. az alkoholfagyasztást tiltja a közlekedési morál. Amíg Szegedre értek valameonyien jói megtanultak a leckét, volt pár emlékezetes percük erre. hisz. azírt fohászkodtak, csak nehogy a2 első úd-aeső fának irányítsa a bus t vezetője, kinek haragiát illetlen, ma. radi viselkedésükkel maguk ellen fordítottak. Cbikán Ágnes ramótí 'ást is folyamatosan igazítják a legújabb eredményekhez. Az SZKI álláspontja: nem csupán lépést tartani szerelnének a világszínvonallal, han:m együtt, sőt annak élvonalában fejlődni, aminek az a fő pozitívuma, hogy a magyar számítástechnika nem „átvesz" máshonnan esetleg elavult eredményekét. hanem saját maga dolgozza ki a legújabbakat, és első kézből részesül kooperációs partnere révén az olyan újdonságokb'l is, amellyel aj foglalkozik. Ilyen új feladat a strukturális programozás. Ism ót példával szemléltetve: miként egyik gycrs.'ró sem tudja néha elolvasni a másik rövidítését, úgv az egyes programozók is sokszor egyé. ni jelrendszerrel dolgoznak. Ezért még a teljesen azonos tínusú, és programszínvonalú gépen sem biztos, hogy a más programozó által hasonló gépre kés ített program hosszadalmas átí'ás nélkül alkalma ható. Az új módszer az egységes jelrendszar révén átírás nélkül alkalmazhatóvá teszi az ilyen programot a hasonló gépekre. Számz-kkal alátámasztva: átlagosan egymillió forintnyi programozd munkáb'l más gépnél és feladatnál e móds-er révén hétszázszer forint értékű munka „menthető át" — azaz, ilyen értékű munkát nem kell újra elvégezni... A másik új vonal: nyugati tínusú számítógépekhez kapcsolható Videöton-végegyrégek kioróbálása. Például a display (képsrnyős megjelenítő) berendezéseké. Ily módon jelentős import takarítható meg, mert csak a számítógépet magát kell behozni, tartozékait magunk gyártjuk. Hasonló feladat az R 10-es ki3számít *gépek nagy gépekkel való összekapcsolása. A szocialista országok egységes számít 'géprendszeréhez (ESZR) pedig azzal járulnak hozzá az SZKI kutatói, hogy például az eredetileg Siemens-rendszerű gépre írt program az ismertetett módszerrel átalakítható ESZR-rendszerü gépre, így ismét hatalmas programozási költségeket lehet megtakarítani. Szatmári Jenő Acél magtárak Csehszlovákiában egyre jobban elterjednek a vltkovl Klement Gottwald kombinátban gyártott fémszerkezetű magtárak. Tavaly a kombinát mintegy 400, egyenként 400 tonna befogadóképességű magtárat gyártott, melyek közül harmincat Magyarországon szereltek fel. Az idén a vltkovl üzem a négyszáz tonnás magtárak mellett előállít nyolc kísór'eti ac'ltárol't. Ezek befogadóképessége ezer tonna lesz. A fémszerkezetű magtárak egyik legnagyobb el nye a .mozgékonyság". Gyártásukhoz, szállításukhoz és öszszeszerclésükhöz jóval kevesebb időre van szükség, mint a haeyományos beton jnagtárals felépítéséhez,