Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

CTdük^t VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 4. szám 1976. január 6., kedd 6ra: 80 fillér MAGYAR S Z O Cl ALISTA /MUNKÁSPÁRT LAPJA a szegedi munkásőrök Egységgyűlés a Sportcsarnokban A munkásőr-zenekar által Játszott pattogó indulók fogadták az érkezüket vasárnap délelőtt az újszegedi, sport zsar nokban a szeged^ munkásörök ünnepélyes évzáró egységgyűlésén. A gyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Pcrjési László, a~. MSZMP Csongrád megye; végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Papp Gyula, a városi tanács elnöke, Mákos István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Dékány Klára, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára, valamint a társ fegyveres Az egységgyűlés elnöksége. Fükő Józser beszédét mondja testületek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, üzemek, intézmények, társadalmi szervek és a munkásőrség országos parancsnokságának meghívott képviselői. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, amelyet a munkásőr-zenekar adott elő. Ezután HnylUcza Mihály, a szegedi munkásőregység parancsnokhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd Fükő József egységparancsnok tartotta meg beszámolóját Fükő József az egység tavalyi munkáját értékelve elmondotta, hogy a szegedi munkásőrök jól hajtották végre az 1975-re előirt kiképzési és szolgálati feladatokat. Méltatta a munkásörök és parancsnokok helytállását, és egyúttal köszönetet mondott a megyei és a városi pártbizottságoknak azért a segítségért amellyel lehetővé tették, hogy teljesíthessék feladataikat. Értékelésében szólott a belpolitikai és a gazdasági élet időszerű kérdéseiről, a munkásőrség feladatairól, politikai és szakmai fejlődéséről. Beszélt a szocialista versenymozgalomban elért eredményekről, s arr">l. hogv a munlcásőrök munkahelyükön is megállják helyüket. A legtöbben részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban, számos újító van közöttük, s alig akad az egység tagjai között olyan, aki jó munkájáért tavaly ne részesült volna valamilyen elismerésben. Az is figyelemre méltó, hogy nz egység tagjainak 96 százaléka részt vesz a pártvagy állami oktatásban. E'mondotta, hogv a gyakorlatokat az egység sikeresen végrehajtotta, s a munkásőrök jól vizsgáztak a kiképzés során szerzett ismeretekből. Méltatta a család, a Párt- és gazdasági vezetés, valamint a munkahelyi légkör fontosságát a munkásőri szolgálatban, hiszen a munkásőr is csak akkor teljesítheti önként vállalt kötelességeit, ha mindenütt támngo*'ák. Énoen ezért mondott köszönetet a családoknak. s azok"ok a gazdasági vezetőknek, akik felismerve a monkésőri hivatás társadalmi fn->tossá®át. minden támogatást megadnak az egység tagjainak. Fükő József végül az idei feladatokat körvonalazta, s kérte az egység tagiait, hogy azok végrehajtáséból is lelkesen vegyék ki részüket, Török József átnyújtja a vándorzászlót a legjobb alegységek parancsnokainak A közlekedés az ¥, ötéves tervben Vasúti kocsik, buszok, kamionok, személyautók — Kezdődik az MS-ús autópálya építése - A Ferihegyi repii ötér rekonslto .ciója Somogyi Károlyné felvételei A gyűlésen részt vevő munkásőrök egy csoportja majd boldog új esztendőt kívánt minden résztvevőnek. A beszámoló után Török József és Fükő Józseí a szocialista versenymozgalomban legjobbnak bizonyult alegységeknek nyújtott át vándorzászlót és oklevelet. Utána dr. Perjési László és Mákos István nyújtott át kitüntetéseket a leszerelő és tartalékállományba vonuló munkásőröknek, valamint azoknak, akik leginkább kitűntek a tavalyi munkában. Tizenöt éves szolgálatért 19-en, tízéves szolgálatért 61-en, ötéves szolgálatért pedig 37-en kapták meg a munká-őr emlékjelvényt. Kiváló Parancsnok kitüntetésben heten részesültek, s 20-an kapták meg a Kiváló Munkásőr kitüntető címet. A kitü-tetásek átadása után Török József szólt az egys Sggyűléshez. A megyei és a városi pártbizottság, valamint a tanács nevében köszöntötte a munkásőröket és hozzátartozóikat, s tolmácsolta az M*ZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának elismerését a tavaly végzett jó munkáért. Szólott a negyedik ötéves tervben elért eredményekről, a jelenlegi ötéves tervben előttünk álló feladatokról, majd köszönetet mondott mindazoknak a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szerveknek, amelyek segítették a munkásőröket feladataik végrehajtásában. Köszöntötte az új munkásőröket, a leszerelő vagy tartalékállományba vonuló munkásöröknek pedig megköszönte eddigi munkájukat. A kitüntetettek, valamint a leszerelő és tartalékállományba vonuló munkásőrök nevében dr. Valaczkai László mondott köszönetet, majd a szegedi ifjúgárdisták köszöntötték az egységgyűlést. Az új munkásőrök eskütétele után Boldog István leszerelő munkásőr adta át jelképesen a fegyvert a most esküt tett Dickmann Ferencnek. A Gutenberg utcai általános iskola énekkarának műsora után az ünnepélyes egységgyúlés az Internacionálé hangjaival ért véget. A közlekedés — eltekintve egy-két esztendő, különösen az 1974. év áruszillitá1 si nehézségeitől — sikerrel zárta a IV. ötéves tervidőszakot, mind a személyszállításban, mind az árufuvarozásban jelentősen túlteljesítette előirányzatait. A társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint a külgazdasági kapcsolatok bővítése erőteljesen növeli a szállítási Igényeket az ötödik ötéves tervben is. A legfontosabb feladatokról és a megoldásukra rendelkezésre álló anvagi eszközökről tájékoztattak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban. Az ágazat jellemzője a tervidőszakban, hogy a közlekedéspolitikai koncepcióval összhangban, tovább módosul a közlekedési munkamegosztás, korszerűsödik a szállítás szerkezete. Meggyorsul a városi és a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás fejlődése, s különösen az árufuvarozásban a vasút továbbra is megtartja alapvető szerepét. A személyszállításban a vasúti közlekedés részaránya 1980-ra 58 százalékról 53 százalékra csökken, a közúti közlekedésé 39.5 százalékról 42 2 százalékra növekszik, a légi közlekedésé kétszeresére. 4 6 százaiákra emelkedik. 1980-ban összesen 3.8 milliárd utassal számolnak. A vasút feladata változatlanul a távolsági tömegközlekedés, az elővárosi és város környéki tömegforgalom színvonalas, biztonságos lebonyolítása. A tervidőszakban a lééi közlekedés személyszállítási feladatai emelkednek n legdinamikusabban. öt év alatt 80 százalékkal növekszik az utasforgalom. A következő öt évben a közlekedés áruforgalma 18 százalékkal nő, ezen belül a közlekedési vállalatokra 23 százalékkal több áru elfuvarozása hárul. A vasút — bár részaránya mérséklődik — megtartja meghatározó szerejét az árufuvarozásban. A közúti közlekedési vállalatok teherforgalma várhatóan 25—27 százalékkal, a vízi árufuvarozás teljesítménye 19 százalékkal növekszik. A csővezetékes áruszállítás — az energifelhasználás szerkezetének korszerűsítésével összhangban — tovább bővül, 1980. évi 28,5 millió tonnás teljesítménye 75 százalékkal lesz magasabb a mostaninál. A közlekedési árufuvarozás teljesítménye 1976-ban is dinamikusan, 7 százalékkal nő. A vasúti árufuvarozás tervét tekintve némi eltérés van a MÁV és a minisztérium elkénzelése között. ettől függően 3—4.5 millió tonnával több árut kell elszállítania a vasútnak. A közúti közlekedési vállalatokra 201 millió tonna áru slfuvarozása hárul. A tengerhaiózás áruforgalma 5.6 százalékkal növekszik, a foivami ha1ózá«sé a mosta"' -z'nt»n mirad, a csővezetéVp* caknem 12 szá--Hkkal bővül. A közlekedéspolitikai koncepció alapján a tervidőszakban tovább folytatják a hálózat racionalizálását. A terv szerint 1980-ig több mint 1000 kilométer gyenge forgalmú normál- és keskeny nyomközű, valamint gazdasági vasútvonalat szüntetnek meg. A prog.-am végrehajtásával év; 25 millió utast és 4 3 millió tonna árat vesz át a közúti közlekedés. A forgalomátterelés és a körzetesítés — azzal, hogy a vonalak felújítása feleslegessé válik — 13 milliárd forint egyszeri és 33 millió forint évi folyamatos megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A szállítás fejlesztésére az V. ötéves tervben összesen mintegy 92 milliárd forint beruházási összeg — s a közúthálózat korszerűsítésére és fenntartására további 43 —45 milliárd forint — fordítható. A legnagyobb öszszeg. 42 milliárd forint. a vasút rekonstrukciójára, korszerűsítésére jut. A városi közlekedés fejlesztésére 22.8 milliárd forintot — ezen belül a metró építésére 10.6 milliárdot —, a közúti közlésed 'sre és útéoítésre 21.5 milliárd forintot használnak fel. A nagy összegek ellenére a beruházások mérsékeltebb üteme nem teszi lehetővé a közlekedés igényeinek teljes kielégítését, ezért a legfontosabb fejlesztési célokra — mindenekelőtt a szállítási kapacitás bővítésére, az eszközök pótlására — összoontosftják az anyagi erőket. Legfontosabb feladatnak tekinti a minisztérium a városi tömegközlekedés és a vasúti közlekedés fokozottabb fejlesztését, a közlekedés biztonságának, üzemképességének további javítását. A vasúti közlekedésben a vonalhálózat, a csomópontok, az állomások rekonstrukciójára. komplex fejlesztésére, a szállítókapacitás bővítésére fordítják a legnagyobb gondot. Befejezik a szemályés a teherkocsi-állomány rekonstrukciólát. s 93—95 százalékra növelik a villamos és Diesel-vontatás, 85 —EK) százalékra a Diesel-tolatás arányát. Folytatják a határállomások korszerűsítését, s befejezik a murakere6Ztúri és a biharkeresztesi közös határállomás kialakítását. A tervidőszakban összesen 387 villamos és D'esel-mozdonynyal, 100 mellékvonali motormozdonnyal, 9200 teherkocsival és csaknem 1000 személykocsival bővítik a vasú.i jármiparkot. Ebből 197ö-ba;i 40 mozdony, 100 személykocsi és több mint 2500 teherkocsi beszerzése jut. öt év alatt mintegy 17u0 kilométer vasúti pályát korszerűsítenek, ICO kilométer vonalat villamosítanak, 76J kilométer vonalat látnak el korszerű térközbiztosító berendezéssel, és 450 önmű.vödő sorompót helyeznek üzembe. A közúti közlekedés 400 ezer személygépkocsival gyarapszik, az állomány 1980-rá eléri a 900 000-et, Több mint 13 000 autóbuszt szereznek be — ezzel kicserél ik az állomány jelentős részit —, 110 000 új teherautót és csaknem 430 kamiont állítanak forgalomba. A növekvő járműforgalom biztonságos lebonyolításához elsősorban a meglevő országos úthálózatot fejlesztik, s gondoskodnak fokozottabb fenntartásáról. Az anyagi erőt mintegy 7 ezer 700 kilométer út teherbírásának, szélesságének és biztonságának növelésére koncentrálják. Az eredetileg tervezettnél szerényebb ütemben folytatják a gyorsforgalmú utak építését, de 57 kilométer autópályát és 30 kilomé' ter fél autópályát helyeznek üzembe: megkezdik az M5ös autópálya építését is. A közúti program szerint 1976ban több mint 1690 kilométer utat erősítenek meg, korszerűsítenek, csaknem 77 ezer személygénkocsit, 2900 autób"szt, 21 900 teherautót és 90 kamiont szereznek be. A városi közlekedés fejlesztésében a legjelentősebb munka a metró észak—déli vonalának folytatása. A légi közlekedést a nemzetközi forgalom követelményeinek megfelelően fejlesztik, s 1977-ben megkezdik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukcióját. A hozzá tartozó létesítményekkel együtt megépítik a második leszállópályát befejezik a keleti és nyugati lokátorrendszer építését, és 4 új gépet helyeznek üzembe. öt—öt balatoni és folyami szeméivhaió, egy komp üzembe állításával és a narti létesítmények korszerűsítésével megkezdik a személyhajózás régen esedékes rekonstrukcióját is. (MTI) Az idén három új nagyberuházás építése kezdődik Népgazdaságunk idei terve a belföldi felhasználás növekedésének mérsékléséve! összhangban határozta meg a felhalmozásra, a beruházásra fordítható összegeket. Énnek megfelelően a múlt évinél 1—2 százalékkal többet, folyóáron összesen 148— 150 milliárd forintot költhetünk a szocialista szektor beruházásaira. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket nagyobbrészt a már megkezdett beruházások folytatására és minél előbbi üzembe helyezésére fordít iák és lendületes ütemben folytat, ják a gyorsításra kijelölt nagyberuházások építését. A beruházási eszközök, javak hatékony kihasználása indokolja, hogy ne forgácsolják szét ezeket az eszközöket sok új beruházás megindításával. Ezért az idei terv szerint három új nagyberuházás, a Dunai Vasmű konverteres acélművének, Leninvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyárénak és a zalaegerszegi hűtőháznak építését kezdik meg. E fontos új létesítmények előkészítése, munkála, tai megkezdődtek. (MTI) '