Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

fO Vasárnap, 1976. január 4. 11 a SZEOL-nál i A SZEOL labdarúgó-szak- tékelték a labdarúgócsapat osztálya tegnap játékosérte- őszi szereplését majd me<* t^li ta/t0™ely«n Tt határozták az idei feladató! jelentek a megye, a varos párt és tanácsi vezetői, kén- kat. melyek középpontjában viselői. Az értekezleten ér- a bennmaradás szerepelt. Fel 1976-ral. Űj esztendőt köszöntünk, új feladatokra várva. Igaz labdarúgó-csapataink napi egy edzéssel már az óévben elkezdték a felkészülést. A fővárosi csapatok az év első két napját pihenéssel töltöt­ték, a Videoton viszont már január 2-án edzett. A csapa­tok még két napig naponta egyszer lefutják a meghatá­rozott kilométereket, aztán január 5-étől tulajdonképpen belevágnak az egy hónapig tartó tiszta felkészülésbe. Ferencváros: Baja Az Őszi „bajnok" vasárnap délután Bajára utazik és ott folytatja az előkészületeket. Az Üllői úton szomorú újság, hogy Dalnoki Jenő beteg. Pénteken délelőtt a Sport­kórházban megállapították az orvosok, hogy tüdőgyulla­dása van, s ezért ágyba pa­rancsolták. Megtudtuk, hogy a Fradi keretében az ismert nevek mellett még újabb két fiatal, Vad és Csaja kap he­lyet Mindenki egészséges... Ü. Dózsa: Megyeri út Az újpestiek is saját pá­lyájukon készülnek. Január 5-étől reggel 9-kor találkoz­nak a Megyeri úton fél 10­kor birtokukba veszik a tor­natermet. Ebéd után 3 órától tartják a szabadtéri edzése­ket Este mindenki hazame­het Bíró személyében egyet­len játékossal bővült a keret. Igaz viszont, hogy Bene sé­rült, nem is tud együtt ké­szülni a többiekkel. Neki majd külön speciális edzés­programot dolgozna^ ki. Vasas: Fáy utca A Vasas is hazai környe­zetben gyakorol. Hétfőtől délelőttönként 9-től 11-ig a tornaterem áll az együttes rendelkezésére, délutánon­ként 3-tól fél 5-ig a szabad­ban lesznek a -foglalkozások. Reggel fél 9-től este fél 6-ig kötelesek a játékosok a sta­dionban tartózkodni. Sérült nincs, még a korábban térd­bántalmakkal bajlódó Mol­nárfi is elkezdte a felkészü­lést. Helsinkiben befejeződött a nem hivatalos ifjúsági jég­korong VB. Az első helyen a szovjet fiatalok végeztek, mögöttük pedig a következő sorrend alakult ki: 2. Kana­da, 3.' Csehszlovákia, 4. Finn­ország, 5. Svédország. Az új esztendő első fut­ball-rangadóját Glasgowban játszották. A két híres skót csapat összecsapásán John­stone góljával a Rangers győzött l:0-ra a Celtic ellen. * A TASZSZ tudósítói volt „Aranylabdások" véleményét kérdezték mee Blohinról. Ki­derült, hogy az előző „na­gyok" méltó utódnak tartják a Dinamó Kijev válogatott csatárát Franz Beckenbauer (NSZK): „Blohin nagy lab­darúgó egyéniség. Az elmúlt évben minden kétséget ki­záróan ő mutatta a legállan­dóbb teljesítményt" Áz osztrák hadsereg ka­tonái 1973 őszétől 1975 őszéig 400 ezer munkaórát dolgoz­tak az innsbrucki téli olim­pia létesítményeinek és pá­lyáinak munkáin. A pálya­egyenetlenségek kijavítására 33 hektár földet szállítottak a helyszínre, 1582 köbméter követ és sziklát távolítottak el, 157 kilométer hceszú ká­belt fektettek le. A rendezők az olimpiai játékok alatt is számítanak 2 ezer 550 ka­tona állandó közreműkö­désére. Az esztendő első országos bajnokságát a sportlövők rendezték. A junior fiúk kö­zül Aranyi Lajos és Hajós István, a lányok közül Pász­tor Erzsébet és Váróczi Ist­vánné nyert aranyérmet lég­puskával. * Az új év első napján a négysánc-ugróverseny mező­nye Garmisch-Partenkirchen­ben folytatta küzdelmét. A második „menetben", csak­úgy, mint Oberstdorfban, a 17 esztendős osztrák ugró­csillag, Tóni Innauer győzött. A „tinédzser-klasszis" meg­előzte tavalyi győztes hon­fitársát, Kari- Schnablt. A Nemzetközi Síszövetség elkészítette az alpesi ver­senyzők új FIS listáját, amelynek élén a következő sportolók állnak: lesiklás: 1—3. Moser-Pröll (osztrák), Nádig (svájci) és Zurbriggen (svájci) 0.00 pont. óriás mű­lesiklás: 1. Moser-Pröll (osztrák) 0.00 pont, 2. More­rod (svájci) 0.66 pont, 3. Kaserer (osztrák) 2.22 pont. Műlesiklás: 1—2. Morerod és Wenzel (lichtensteini) 0.00 pont, 3. Mittermaier (nyu­gatnémet) 1.91 pont. Férfiak: Lesiklás: 1. Klammer (oszt­rák) 0.00 pont, 2. Berthod (svájci) 1.69 p., 3. Collombifi (svájci) 2.00 p. Óriás műle­siklás: 1—2. Gros (olaszj és Stenmark (svéd) 0.00 p., 3. Haker (norvég) 0.10 p. Mű­lesiklás: 1—3. Gros, G. Thöni (olasz) és Stenmark 0.00 p. * Lord Killanin, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság el­nöke a Szovjetszkij Szport újévi számában kijelentette, hogy véleménye szerint 1976 minden vonatkozásban ered­ményes esztedő lesz. „Az olimpia évében minden egyes sporttalálkozó a barátság, a béke, és a kölcsönös megér­tés szellemében zajlik majd le". — mondotta. Sok sikert a 20. nyári olimpiai játékok szovjet szervező bizottságá­nak, hogy az 1980-ban, Moszkvában sorra kerülő versenyek előkészületeit si­keresen oldják meg. Rutintalanság-e a képzetlenség? Egy év ulán ismét búcsú az NB í-től Ha visszalapozzuk a SZEOL követte Zsíros, Kecskés, és a tály. és a játékosok kudar­férfikosarasainak szereplését nyáron igazolt Szőke. Láng cát jelentette, hogy nem tud­őrző gondolatbeli könyv lap- Imre még az alapozásnál — ták megfelelően elrendezni jait, az elmúlt hat év törté- különböző okokra hivatkozva Láng Imrével kapcsolatos netében sok hasonlóságot fe- — bejelentette visszavonulá- dolgaikat. De képtelenek dezhetünk fel. A legszembe- sát, dr. Zöllei pedig klinikai voltak — ha kell a'"ár a fe­tűnőbb, az említett időszak elfoglaltsága miatt nem tud- gyelnjezés eszközével is — kevésnek bizonyult egy ütő- ta vállalni a mindennapos megnyugatató megoldást ta~ képes, komolyabb eredmé- edzéseket. Az őszre való fel- lálni Valaczka Győző eseté­nyek elérésére alkalmas csa- készülés tehát korántsem ben, aki ősszel teljesítmányé­pat kialakításához. Az együt- volt olyan zavartalan, mint vei, viselkedésével hátrá­tes, szép NB l-es múlttal ,a tavasszal. A bentmaradás re- nyára volt csapatának. A fe­háta mögött, 1969-ben búcsú- mínye egyre illuzőrikusabbá gye'.mezés he'yett olyan elő­zött először az első osztály- vált, foszladozni kezdtek a nyöket élvezett, ami któeie­tól. Azóta hullámvasúton ül- valószínűtlen álmok felhői, zetten torzsalkodást, eláge­nek. Olyan képzeletbeli ko- A másfél hónap alatt lezajló detlenséget szült a csapaton csitó béreltek, amely a mere- őszi idény mérkőzései nem dek lejtésű és emelkedésű sok örömet, de annál több pályán gördülve hol a ma- bosszankodást hoztak a sport ­gasba, hol a mélybe röpíti ág szegedi szurkolóinak. ' A őket. A kiesést követően két SZEOL-nak mindössze egy­évig az NB II-ben koptatták szer sikerült győznie, és ez a palnákokat, majd 1972-ben édeskevés volt az üdvösség­az első osztályban próbálták hez. bizonyítani, csak átmeneti ál- H miért u balul si_ ?_y.155,^6.8!3'S,°h került a, második forduló? Mentségként fel lehet hozni, hogy éppen a kritikus idő­szakban több edzés is elma­radt a Sportcsarnok rendez­vényei miatt; hogy nincsenek belül. A játllegysíemről eredménnyel. Az újabb két év viszont jó alkalmat szol­gáltatott a szárnypróbálgatá­sokhoz, a csapatépítéshez. A mostani játékosok közül né­gyen, Zöllei, Láng, Kertész gyakorlópalánkok; hogy és, Reisz megismerhették az egyik kulcsjátáko'suk, Reisz NB I légkörét. Hozzájuk fia Amikor a csapat játékáról, képességéről esik szó, a vé­leményeket általában a játé­kosok rutintalanságára ala­pozzák. Csak ezzel, akár egy kézlegyintéssel elintézni a kiesést, túl olcsó és egy­szerű lenne. Lehet viszont játszani a szavakkal: rutin­talanok, képzetlenek vagy fegyelmezetlenek? Azt hogy rutintalanok, semmiképpen sem mondhatjuk. Az utóbbi ketőt már inkább. Közülük tal tehetségek csatlakoztak m,,ss,,ü!t: h a játék()Sok négyen NB I es tapasztala­- Varga, Valaezkay 11. Bo- a különböz5 6elfoglaUs^aik tokkal rendelkeztek, de a ros. Zsíros, Dormo, Patarícza, miatt nem tudtak rendsze_ resen edzésre járni, emiatt visszaestek formájukban. Jó néhány hasonlót sorolhat­nánk még, de felesleges. Ide Kecskés —, akik ma a ge rincet alkotják. Amikor 1974 végén ismét a legmagasabb osztályba kerül­tek, bár ekkorra még nem kívánkozik az is — bár hi­tervezték, úgy látszott, ké. pesek lesznek megkapasz­kodni. hetetlenül hangzik —, a csa­többi játékos is két éve, ha nem több, együtt kosarazik. Az igaz, hogy nem volt NB l-es rutinjuk, de a két év elegendő volt ahhoz, hogy kialakuljon stílusuk, begya­korolják az adottságaiknak legmegfelelőbb, legeredmé­patnak nem volt intézője, ma ^L"' JTfVhWH sincs' Fzek ténvek novai de nyesebb jatékmrmát. Eoből sincs! Ezek tények ugyan, de t l jnos nem sokat tót_ a valóságnaky hátiunk. Mint ahogyan az, a valosagnak. s3m ,ehetett eldönteni, ki Az is döntő volt, hogy a vo,t a csapat tulajdonképpe­Minden úgy indult, mint kezdetben agilis szakosz- ni irányító embere. Nyugod­ahogyan abban a bizonyos tályvezetés menetközben tan mondhatjuk, senki. Nem Biztató kezdet nagykönyvben írva van. A szakosztályvezetés nagy kedvvel, ambícióval látott munkához. A korábban Bajá­ra távozott Láng Imre haza­tért, az alig pár héttel ko­Hegyénkben egyhelyben topog a női atlétika Válogatott csapatunk az NB I ÍJ keleti csoportjában szerepelt az ifjúsági CSB­ben. 1974-ben az előkelő má­sodik helyen végeztek, 1975­ben a hatodik hely jutott nekik, mely tekintélyes visz­szaesés, és mindent elárul női atlétikánk helyzetéről. A megyei ranglistaveze­tőknél 13 versenyszámból 8 jobb, 5 rosszabb eredmény­nyel vezeti a listát, mely nagy javulást jelentett 1974­hez képest­A tömegek és így az utánpótlás erejét feltüntető ötös és tízes átlagoknal a 22 mutatóból 10 volt jobb. 11 rosszabb, és 1 azonos, mely némi visszaesés. Magasabb minősítési szin­ten 5 aranyjelvényes — For­go Katalin (Csongrádi SC), Mélykúti Judit (SZEOL), Schmidt Andrea (SZVSE), Petróczi Ágnes (SZEOL Sportiskola) es Horváth Il­dikó (SZEOL Sportiskola) —, továbbá 6 másodosztályú — (Farsang Erzsébet (Szentesi Vízmű). .Veisz Erzsébet (Sze­gedi Tanárképző Főiskola), Vajda Zsuzsa (Szegedi Ta­nárképző Főiskola), Kárai Márta (Szentesi Vízmű), Tö­rök Julianna (Szentesi Víz­mű) és Marton Erzsébet (SZEOL) — versenyző iga­zolta a fellendülést. Országos nagyválogatot­tunk a többázörös magyar magasugróbajnok, Gelei Éva (SZVSE) visszavonulása óta nem volt. Válogatott atlétánk 1974-ben 2 volt. 1975-ben utánpótlás szinten: 1 (Kárai Márta), míg ifjúsági szinten: 1 (Schmidt Andrea). 1974-ben 13 megyei csúcs és csúcsebállítás született, 1974­ben 16, melyből 6 felnőtt és 10 ifjúsági volt. Ez jelentős előrehaladás. Kiemelkedő volt Forgó Katalin (CSSC) 178 centiméteres csúcsa a magasugrásban. A rekorde­rek rekordere Schmidt And­rea (SZVSE) 5 csúcsával. Jelentős fejlődés volt 100, 200 és 800 méteren, 100 mé­teres gátfutásban és távol­ugrásban. Erős visszaesés mutatkozott 400 méteren, súlylökésben, diszkoszvetés­ben és gerelyhajításban. Ez a mutató az 1974-essel azo­nos szintű. Az országos bajnoki pont­verseny vonatkozásában 1974-ben 101,5, 1975-ben csak 83 pontot szereztünk, mely újból negatívum. A fentebb felsorolt 9 té­nyező volt az, amit az 1974. évivel való összehasonlítás­nál alapul Vehettünk. A kivételes képességű Petróczi Ágnes (SZEOL Sportiskola) volt az egyet­len, aki a serdülő B kategó­riájú országos bajnokságo­kon a győzelmi emelvény legmagasabb fokára állhatott fel, és egyszemélvben 3 aranyérmet (100 méteres síkfutás, távolugrás, négy­próba B változat) nyerve megyénk legeredményesebb női atlétájának bizonyult. Ha most összegezzük az ismertetett 3 pozitív, 3 azo­nos és 3 negatív tényezőt, meg kell állapítanunk, hogy női atlétikánknál stagnálás mutatkozott, és előrehaladást nem tapasztalhattunk. A hi­bák itt is a tehetséges töme­gek, a rendszeres edzésvál­lalás, illetve akaraterő hiá­nyában keresendők elsősor­ban. melveknek megszünte­tése érdekében a szakveze­tőknek mindent el kell kö­vetniük. Monostori Tibor akár csak a csapat „széthul- voit akj össze'ogja, magával lott", nem tudott úrrá lenni ragad ia társait, a belső viszálykodásokon. A Hiányos képzettségük lehetőségekhez mérten igve- számlájára írható — buká­keztek kielégíteni a külön- egyik előidézője —, hogy böző kéréseket, de az elvte- nem tudnak védekezni! E rábbnn Csepelre igazolt Va- len engedmények nemhogy fogyatékosságuk évek óta laczkay Győző meggondolta lendítettek volna a csapaton, Achilles-sarka a csapatnak. magát, jobbnak látta, ha visszahúzó erőként jelent- £Vek óta, mert a játéknak Szegednek kamatoztatja ké- keztek. Ez a jelenség végig elemét nem gyakorolják ele­pességeit. Nem gyengült, erő- kísérte az együttest, egvik get> nem fordítanak rá keL södött az egységes társaság oka lett tiszavirág-életű NB jő gondot! Támadásunk benyomását keltő gárda. Fel- l-es szereplésének. Az edző, eredményes, védekezésük an. készülten, bizakodva várták dr. Faragó József szakmai kevésbé. Pedig enélküí a korai rajtot. tudása, akarata kevésnek bi_ ma mar elképzelhetetlen egy Az előjelek, a csapatot kö- zonyult a sokrétű feladatok valamirevaló kosárlabdaesa­rülvevő hangulat biztatóak ellátására. önkritikusan pat. Ezek után nyugodtan el­voltak. megjegyezte, neki is voltak mondható, nem ,rutinhiá­Elérkezett a bemutatkozás „eladott" labdái. Nem volt nyuk. inkább hiányos kép­ideje. A Szegeden játszott két elég erélyes, nem fegyelme- zettségüknek, fegyelmezet­mérkőzésüket elvesztették zett, szemet húnyt dolgok ]en, erőtlen, szervezetlen já­ugyan, de ekkor még senki felett, holott elsősorban ne- tékuknak, viszálykodásuk­sem gondolta komolyan, a ki, mint vezetőedzőnek kel- nak köszönhetik rövid életű későbbiekben baj lehet. Pe- lett volna határozottan ál- nb l-es szereplésüket dig figyelmeztető jel már lást foglalni egy-egy esetben. Hogy ez kudarc-e, vagy akadt: a játékosok taktikai- Jellemző a csapaton belül sem> lehet rajta vitatkozni. lag fegyelmezetlenek, hajla- ura]kod5 hangulatra, a csa- Azon viszont már annál ke­mosak az önzősködépre! Fő- patkapitány dr zöllei ist_ vésbé, hogy m'lyenek lehe­leg a hozzájuk hasonló de ván kjfakadáSa. Igen csak tőségeik. Msrt NB l-es sziií­valamivel jobb képességű nekikeseredetten mondta, tű elvárásokat csak első osz­csapatokkal szemben is nem- mekkorát csalódott társai-' tályú körülményeket blzto­egyszer nyert állásnak tűnő ban Sem a pályán, sem "tó egyesület * támaszthat helyzetből vesztettek! Egyik azop kfvüi nem vplt tekinté- csapatával szemben, vereség a másikat érte, ami lye< senki sem hallgatott És ez sajnos eddig a ko­nem volt meglepő, hiszen az re;k Amikor kérte, rendezzék sarasok cetében nem volt első időszakban nem sok esé- a Vjtás kérdéseket, óhaía sü- meS a SZEOL-nál... lyük volt a sikerre a neves ket füiekre talált. A szakosz- Gyürki Ernő vetélytársak ellen. Már-már kedvüket vesztették, amikor a nyolcadik fordulóban for­dult a kocka. Megszületett az első győzelem, amit még kettő követett — éppen a ri­válisok ellen. Az utolsó pil­lanatban — látszatra — min­den jól végződött. De csak a felületes szem­lélőnek. A játékosok ugyanis taktikai éretlenségröl, fe­gyelmezetlenségről tettek ta­núbizonyságot. Ráadásul, XI. téli úttöro-olimpia Jászberényben fellobbant a láng Olimpiával köszöntött be amikor legnagyobb szükség 1976: pénteken este Jászbe­lett volna az összefogásra, rényben, a Hűtőgépgyár megbomlott a baráti szel- sportcsarnokában megnyitot­lem, az egység. Ez a későb- ták a XI. téli úttörő-olimpi­biekben döntőnek bizonyult, át. Az ünnepségen — ame­A lelkesedés indulásnál ma- Iyen megjelent Andrikó Mik­lós, az MSZMP Szolnok me­gyei bizottságának első titká­ra és Tekauer Péter, az AISB elnöke — három sportág (asztalitenisz, cselgáncs, bir­kózás) legjobb úttörő ver­senyzőit, tizenkilenc megye kandeláberben fellobant 200 oiros nyakkendős kép- láng. A résztvevők elmond­viselőjét Sza'óki László, a ták az olimpiai esküt, amely­Jászberánv Város Tanácsa- nek szellemében két napon az ősz sem sok biztatót ígért, nak elnökhelyettese köszön- át versenyeznek Jászberény­A korábban bevonult Dörmőt tötte, majd Kárpáti József, ben. gasra csapó lángja lelohadt, megcsappant a játékosok szorgalma, széthúzás uralko­dott a csapaton belül. 4 Gyenge folytatás A vegyes érzéseket, vitákat kavaró tavaszi szereplés után Jászberény Város Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg a XI. téli úttörő-olimpiát. Az esemény kedves színfoltja volt, amikor Kutika Károly vezérőrnagy tolmácsolta a résztvevőknek Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözletét. Ezután felkúszott az árbocra az olimpiai lobogó. Horváth László jászapáti asztaliteni­szező behozta a fáklyát, s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom