Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

Vas^imaD, 1976. j-mstfr 4. 3 Elsősorban átutazók Javítani kell a vendégfogadás teltételeit Az utóbbi évtizedek egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazata világszerte az idegenforgalom. Igaz, a nyugati gazdasági pangás az utóbbi egy-két évben valamelyest csökkentette a fejlődés immár hagyományos dinamizmusát, ám az előjelzések szerint «e csökkenés csak átmeneti volt, s világszerte újabb fellendülés várható e szakmában vagy ágazatban — nevezzük, ahogyan akarluk. S mivel Magyarország gazdasági életében is jelentős szerepe van az idegenforgalomnak. hasznos körülnéznünk házunk táján, hogy vajon mikéooen részesedik a Dél-Alföld az idegenforgalomból. mondhatjuk, hogy — sajnos, hiszen nyilván jobb lenne, ha a .turisták jó néhány napot itt töltenének, és — természetesen — költenétek is. De hát az idegenforgalomra is jellemző az, ami a legtöbb gazdasági ágazatra: a kicsit is meg kell becsülni. Sőt, talán a turizmusra jellemző ez igazán, ha megtartani és növelni kívánjuk a jelenlegi forgalmat. 2. 1. Nemrégiben, december második felében tartott ülést Szegeden a Dél-alföldi Idegenforgalmi Intéző Bizottság. A vitából és a megvitatott jelentésekből érdemes néhány adatot idézni, annál is inkább, mert meglepő tények is találhatók közöttük. Például az, hogy a külföldi vendégek fogadásában a Balaton, a Duna-kanyar és Budapest után Csongrád megye a negyedik az országban. Ezen talál el is csodálkozhatunk, hiszen nincsenek hegyeink, fürdésre és csónakázásra alkalmas tavaink, s Szeged sem igen veheti fel a versenyt az idegenforgalmi kínálatban Budapesttel. Mégis rengeteg turista, külföldi és hazai vendég érkezik minden esztendőben Csongrád megyébe. Sajnos, elsősorban átutazóként Arra, hogy megyénket elsősorban az átutazó idegenforgalom jellemzi, nyugodtan Az idegenforgalmi intéző bizottság legutóbbi ülésén javarészben az 1973-as és 1974es adatokat elemezte, s az elemzés eredményeit a tavalyi, az 1975-Ös adatot is alátámasztják. Hiszen tény, hogy például a Szegeden átutazó külföldinek mindössze 9,5 százalékát tudjuk vendégként megállítani, ,legalább egy-két éjszakára itt-tartani a városban. És hasonló a helyzet az intéző bizottság egész területén, vagyis Békés és Csongrád megyében. A területen öt határállomás található, amelyeken 1974-ben majdnem egymillió 200 ezer külföldi lépett be az országba. Csak Röszkén és Nagylakon 912 ezren érkeztek Csongrád megyébe. A hazánkba érkezett külföldiek számában csak Győr-Sopron és Komárom megye előz meg bennünket, s a legtöbb külföldre utazó magyar — az utazók 22 százaléka — is e területen lépi át a határt. Ezek csak egy év adatai. De érdemes szemügyre venni a fejlődést is. 1974-ben például 126 ezerrel több külföldi járt e két megyében, mint 1973ban. Sajnos, a vendéglátás feléttelei korántsem tartottak lépést a forgalom növekedér ii • iiiit t I * •s Jfe JÍjNMW.YÚ u u.t \ • • Somogyi Károlyné (elvétele Szce'en, a volt vágóh<d helyén folyó több mint egymillíá^d fori rtcs t-e-uhá-űs részeként készítik el az új szalímíérlelőt. A DÉLÉP dolgozói fölépítették Dél-Magyarország Icgma;aabb i^arí létesítményét, a 62 méteres tornyot. A belső munkákkal, a berendczés"k szerelésével a tervek szerint jövőre végeznek a szakemberek. Képünkön: az új torony sével. Érdemes meg egyszer idézni a számot: az 1974-ben Nagylakon és Röszkén Magyarországra érkezett 912 ezer külföldi közül csak 88 ezer szállt meg Szegeden, vagyis vagy 800 ezren csak átutaztak a városon és a megvén. Ezek az adatok nagyjából világossá teszik teendőinket is. Az természetesen ábránd l.enne, ha minden egyes turistát megpróbálnánk itt tartani Szegeden, vagy a megyében, hiszen a legtöbben szoros útiprogrammal valamelyik tengerre tartanak. Ám az is bizonyos, hogy sokan azért kénytelenek továbbutazni megállás nélkül, mert nem kapnak szállást. 3. Az elmúlt ötéves tervben meglehetősen sok .történt a megyében az Idegenforgalom érdekében. Üj, a célnak és a követelményeknek megfelelő határállomás épült Röszkén és Nagylakon, s megkezdődött Szeged új szállodájának építése. De az is nyilvánvaló, hogy ennél jóval többre lenne szükség. A szegedi idegenforgalmi hivatal becslései szerint a jelenlegi ötéves tervben legalább 40 százalékkal kellene bővíteni például a fizető vendéglátó helyek számát. Javításra szorul a vendéglátás színvonala is, nem is beszélve arról, hogy a szezonban mennyiségi gondokkal is küszküdönk. Mindkettőn, mármint a színvonalon és a mennyiségen is lehetne javítani a meglevő helyiségek rekonstrukciójával, átépítésével is. Mindezek olyan feladatok, amelyek viszonylag kevés beruházást igényelnek, s nemcsak az idegenforgalmat, hanem a lakosság ellátását is szolgálják. Egyúttal természetesen azt is lehetővé tennék, hogy az átutazó turisták közül többet állíthassunk meg egy vagy két éjszakára, s a kínálat javításával a hazai turisták számára is kívánatosabb úticéllá tegyük Szegedet és Csongrád megyét. Sz. I. Űj üzemrészben készül a csokoládé Az idén már csaknem 250 ezer mázsa édesipari terméket gyártó szerencsi csokoládégyárban a rekonstrukció során „központosították" a termelést A 8 ezer négyzetméteres üzemcsarnok mellett — ahol a cukorka- és csokoládégyártó automatizált gépsorokat helyezték el — háj-om emeletes, összesen 2000 négyzetméteres kakaóbaB-feldolgozó és csokoládégyártó üzemrészt létesítettek. (MTI) Ifjúsági mozgalmunk nagy eseménye előtt JELENTŐS állomása lesz lesz a magyar Ifjú-sági mozgalomnak az 1976-os év: ez év máiu'ában összeül a KTSZ IX. kongresszusa. A KISZ Központi Bizottságának ez a novemberi döntése nem volt váratlan az i'júsági szövetség tagjai, aktívái 'zámára, hi-zen az 1975—76os mozgaimi évre szóló tervünk a ..kongresszusi akcióprogram" címet viseli, és ez-el is e'őre'elzi az eseményt. Tervezett akcióinkat, .munkáinkat e^nek s'eMemében végeztük és végezzük, készülünk az értékelésre és a feladatmeghatározásra. A kongresszus elsősorban 'e'ada'meghatározó tanácskozás lesz. és ennek keT lenni az előkészítő poMtikai kamnánvnak, az üzemi, intézményi, járási, városi és megvei küldöfgvúláseknek is. Erre késztet bennünket az a tény, hogy kongresszusunk egy rendkívül hangsúlyos tár'adalomoo'itikai *olyamatba illeszkedik: egy évvel követi a XI. pártkongresszust, amely szocialista tárcadaimunk eiőtt meghatározta a továbbfejlődés úriát. A KTSZ telies egészében magáénak vallja párt"nk nrn<»ramovilntVozatát, a fiatalok lelkesítő, forradalmi uroaram iának tartia. és rajtunk a sor, ho*n] sa1át lehetős*oein'-et, eszközeinket feltárjuk, és erek. szerint do7"orzu.nk tovább a megvalósításért. A szakszervezetek -öiüddel ez=iőtt vége-**-5'* el fel"datkiiniöiésüket. Ugyancsak meghatározó körülmény ifjúsági szövetségünk számára, hogy új ö'éves tervet kezdünk végrehajtani, amelyben minden fiatalnak becsülettel kell helytállni, minden KISZ-szervezetünk bőven találhat tennivalót. Egész kongresszusi felkészülésünk nem titkolt és büszkén vállalt két leg'ontosabb feladata az, hogy ifjúságunkat mozgósítsuk pártunk politikájának megvalósítására, a fiatalok véleményét, gondolatait, problémáit tolmácsoljuk a párt felé, és mi magunk is reagáljunk rá. Minden KISZ-tagban felmerülhet, a közösségekben megfogalmazódhat a kérdés: hogyan készüljünk kongreszszusunkra, milyen új akciókat hirdetünk meg ennek jegyében? A válasz egyszerűnek tűnhet: végre kell hajtahi azokat az egyéni vállalásokat és közösségi megbízatásokat, amelyeket 1975 tavaszán tettünk, sikeresen kell teljesíteni minden közösségnek a kongresszusi akcióprogramot. A FELKÉSZÜLÉS fő tartalmát ifjúkommunista helytállásunk a munkában és tanulásban, vállalt feladataink színvonalas teljesítése adja, és nem új akciók meghirdetése. Ugyanakkor a KISZ Közoontl Bizottsága közös gondolkodásra, véleménycserére hívia fel ifjúsági szövetségünk taglait. és minden magyar fiatalt. E vita alao!át a Közoonti Bizottság levele és a szervezeti szabályzat módosításának tervezete képezi. Azt szeretnénk, hogy Segítség a bajban A Zalalövőhöz tartozó Sötétmajorban karácsony előestéjén a tűz martaléka lett §zabó István ötgyermekes állami gazdasági dolgozó lakóháza. Dolgozó társai nem törődve az ünnepekkel, pihenőidejüket feláldozva ideiglenes tetőt húztak a kiégett falakra és lakhatóvá tették az épületet A községi tanács gyors segélyt utalt ki a károsult családnak, A tanács ezzel azonban nem zárta le ennek a munkáscsaládnak az ügyét: a község területén építé6i telket biztosított Szabóéknak. A továbbiakban a Zalaegerszegi Állami Gazdaság, Szabó István munkaadója és a zalalövői községi tanácsa gondoskodik róla hogy a károsult nagycsaládos Szabó István mielőbb beköltözhessen a zalalövői új otthonba. (MTI) mí-den olyan fiatal, aki felelősséget érez a jövőárt, java-Tata van a nagy és kis feladatok megoldásához, megszólalón ebben a vitában. A kongresszus akkor végezhet eredményes rrvnkát, ha a KlSZ-csooo-tokban, -alapszerve-etekben minél több okos go"Ho'at szü'erik. a hozott ha*áro-atok az egyes tagok összecí*ett véleményét tartgimazzák. a kougreszszusi készülő-4, nvüzsgére remcsak a KlSZ-bi'otriápo'-bgri jelentkezik, hane-n minden a'gpszeuvez-tb-u. És íik'-n- é-zt minden KTSZ-'ag magéinak a kon"-e"cz"$t, ha v^-ménv^-e megtaWUa a regná'ést a- ló-ásj. n vámosi, a mcvei küidö*tzvúlése'"eu. ha n»m mm-ad vá'a*z nélkül e"vetlen felvetés sem. Fontos és jelentős kérdések azok. ame've'-ben e®"ütt»unfion,-oöásra v>ív1'U< fel jfV'sén-'nkot, mindenki m-"italálknt*a köztük a számára izuntmas, é-Ae,-es. testre *-"hott m-n hiámát. p-.v nébónvat em'ítek >ö7Í1"Vk: . Ho-n-nn mozaő-ftbot lobban a KTCT; a Irnuzehí tű-rue'ési pH^i-öaok a'kn'mea m'»nkasz®rirazéa és nvmkafee've,em javításéra? Hozván vezvenek részt a KlSf-szerveze'ek a fiatalok tanu'mányl munkáiénak ösztönzéséhen? Milyen élet- és munkakörülményeket javító k^rdé-ekben emeljünk szót? Miiven feladatok várnak a KISZ-re az iskolai testnevelés és az ifjúsági tömegsport feilesztése terén? Mit kell tennünk a szakmunkástanulók elevenebb, vonzóbb, rolltizálóbb KISZ-életéért? Hogyan lehetne felsőoktatási intézményeinkben jobban érvényt szereznünk a diplomával járó elkötelezettségnek? Milyen módon javítsuk tevékenységünket és befolyásunkat a fiatal értelmiségiek, művészek és alkotók között. A KISZ-tagokhoz Intézett levél nemcsak kérdez, hanem ismerteti a Központi Bizottság elképzeléseit is. Gyakorlatilag vitára bocsátja a KISZ irányelveit a jövő feladataira. Természetes, hogy mindenki minden kérdéshez nem tud hozzászólni. De ha minden KISZ-tagunk legalább egy vagy két kérdésben állást foglal, az már csak megyénkben ötvenezer okos gondolat, amelynek értéke nemcsak ifjúsági szövetségünk számára felbecsülhetetlen. A kongresszusi felkészülés minden szinten jelenti az értékelést és a vezető szervek újjáválasztását is. A KISZ KB 1974 áforiHsi határozatának megfelelően, a közösségek értékelik az egyéni teljesítményeket, sor kerül a tagsági viszony elbírálására, és ez a feladat is nagy felelősséget kíván a KISZ tagjaitól, a vezetőségektől. Az alapszervezetek egyéves, a nagyüzemi, intézményi, járási és városi bizottság kétéves m'»nkát értékelnek, a megyei KISZ-bizottság négyéves tevékenységéről ad számot. E'eknek az értékeléseknek sehol sem a vllágoohtika változásáról, hanem minden esetben az adott közösség, •e«tü'et munkáiéról, fejlődéséről és problémáiról kell szálúi, az adott te.rület ifjúságpolitikai kérdéseivel kell Viz'a'koznf. MUNKÁNK legfontosabb 'erüiete. abol egész pollttVai 'elkészülésünk sikere múlik: az alapszervezet. Az alao•zerveze'ek az értéke'ést. a ..„Tei-g'tó'zválnszfist. a KB-ie•'él vitáját és az új akciá-"-ogram elfogadását 1976. !anuár 1. és március 21. között. két taggyűlésen végzik el. De ezen túl, számtalan szervezeti lehetőság áll rendelkezésünkre a véleménycserére, hiszen ekkor rendezzük meg a hagyományos Forradalmi Ifjúsági Napokat is, amelynek programjai az első erő "elmér ést és sikerélményt adhatjak az új vezetőségeknek. Ennek keretében szervezhetünk vitafórumokat a KB-Tevélról, az ebben megfogalmazott napjaink forrada'miságaról, ha-, za'rágáról, internacionalizmusáról. A kongresszusi felkészülésnek és a Forradalmi Ifjúsági Nanok rendezvényeinek egymást erősítő munkává kell válni. Az alapszervezeti taggyűlések után. március 21. és április 4. között kerül sor a nagyüzemi, intézményi, járási és városi küldöttgyűlésekre, a vezető szervek újjáválasztására. Ennek során végrehajtjuk a KISZ KB határozatát az alapszervezetek és szervek irányításának továbbfejlesztésére. Ennek értelmében a jövőben minden alapszervezetet KISZ-bizottság Irányít, megszűnik a csúcsvezetőség, és ezek helyébe szintén KISZ-bizottságot választanak. Egyik igen lényeges változás, hogy a jövőben a KISZ-bizottságok egyszerre töltik be az elvi irányító és az operatív végrehajtó feladatot is, és nem választanak végrehajtó bizottságot. A nagyüzemi, intézményi küldöttgyűlések résztvevőinek mandátuma érvényben nWad, és a küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülésezik, illetve, fontos kérdésekben összehívható. Az irányítás változtatásának elsődleges célja a döntések gyorsabb végrehajtása, a kevesebb értekezés, a határozatok újrafogalmazásának elkerülése. A vezetőségek, a testületek új.iáválasztása átgondolt és tudatos kádermunkát követel meg és feltételez minden szinten. Olyan fiatalok kerüljenek megválasztásra, akik aktívak és példamutatók, népszerűek társaik előtt és képviselni tudják pártunk politikáját. Természetes, hogy a KlSZ-vezetők nagy része azonos korú a vezetettekkel, ugyanolyan kevés élettapasztalattal rendelkeznek, ezért kell különös tekintettel figyelni azokra, akiknek már van vezetési gyakorlatuk, vagy mozgalmi iskolájuk. Megyénkben a KISZ-vezetők fele lány vagy fiatalaszony, 35 százaléka kétkezi munkás, és ezeket a jó arányokat tartanunk keLL De növelni kell azoknak a fiatal párttagoknak a számát, akik konkrét vezetői megbízatást kapnak az ifjúsági szövetse.gben. És mozgalmi előrelépésük egyik záloga, ha megválasztott vezetőinkre nemcsak 1—2 évig, hanem hosszabb időre számíthatunk. MOZGALMAS és eseménydús fél év előtt áll az ifjúsági mozgalom. Jelentőssé akkor válik, ha olyan hatással és eredménnyel hajtjuk végre feladatainkat, hogy az egész társadalom ránkfigyel, és össztársadalmi üggyé válik, ifjúságpolitikánk szellemében. Bódj György, a KISZ Csongrád m-gy^j Bizottsága első titkár*