Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
ÍtT6. farraár 27. Újjászületik egy régi gyár Korszerűsítik a szegedi ecsetgyárat A századforduló Idején emelték a Kossuth Lajos sugárúton azokat az épületeket, amelyekben az ország egyetlen ecsetgyára dolgozik. A telep valamikor sokkal kisebb volt, a termelésnövekedés követelményeinek megfe'elően bővítették. Helyesebben toldozták-foldozták, ahogy lehetett. Ma már olyan zsúfoltak a műhelyek, hogy alig férnek bennük az asszonyok, gép gép hátán, ládahegyek tornyosulnak az udvaron, meglehetősen áldatlan állaootok uralkodnak. A munkásnők türelmesek, de nagyon várják a megújhodást. A törzsgárda legidősebb tagjai a megmondhatói, mennyit növekedtek a termelés követelményei az utóbbi huszonöt év alatt, s mi minden változott a felszabadulás óta. Árendás Józsefné és Vecsernyés Pálné például harminchat éve dolgoznak a gyárban. Értő szemmel figyelik a korszerűsítést. Tudják, hogy a jövő útja a gépesítés ebben a nagyrészt kézi munkát igénylő gyárban is. Bugyi Istvánné huszonhét éve hűséges a szakmához. Régóta kezeli a német szőrkeverő gépet a csöpp teremben, ahol sokadmagával szívja a kevés levegőt. Koncsek Ti. borné az ecsethüvely készítő Május • X. szocialista brigád nevében fejezi ki leghőbb vágyát: új műhelybe kerülni! A je'enlegi munkahelyük alig negyven négyzetméter alapterületű, egy műszakban tizenegy ember dolgozik benne. Szinte valamennyi műhelyben hasonló a he'yzet. Az asszonyok elmehettek volna, jobb körülmények közé. de szeretik ezt a régi gyárat. Hozzánőttek sok-sok év alatt, s mindig azt látták, hogy nem reménytelen a helyzet. Hiszen az államosítás óta villanyszerelök végzik az utolsó simításokat az egyik új Tizenegy ember dolgozik negyven négyzetméteren. Részlet az ecsethüvelyműhelyből műhelyben ebédlőt kaptak, fürdőt egyre több fényt a munkatermekbe, a fejlődés tagadha- megcsinálok. A gépek drá- gyen az anvagmozgatás gétotlan, ha lassú is volt ed- gák, amelyeket a termeié- pesítése. Előbb természeteúig. kenység eme'ése érdekében sen kicserélik a föld alatti Az ecsetgyár korszerűsíté- kívánnak beszerezni. Már- közműhálózatot, bekapcsosének tervét a Könnyűipari cius végén négy műhely lódnak a Kossuth Lajos suMinisztérium He'yiipari Ku- költözik új he'yre. A meg- gárúti zárt " csatornarendtató Intézete készítette el. üresedett munkatermeket szerbe. Még az idén hozzá. Első lépcsőként felépült a ósv alakítják át. hogy két fognak a kazáncseréhez: Cserzy Mihály utcai telepen technológ:ai folyamatnak széntüzetesről gáztüzelésre az új famegmunkáló mű- adjanak helyet: a meszelő- térnek át. Az ötöd'k ötéves hely, ezzel jelentős terüle- gyártásnak és az ecsethü- tervben összesen hatmillió tek szabadultak fel a régi vely készítésnek. A har- forintot költenek az ecsetgyárban. El lehetett tehát madik fokozatban kéoezik gyár felújítására de úgy. indulni az átalakítások „sű- maid ki a szőrfeldolgozó hogy a hagyományok szerűiébe", megkezdeni azt a műhelyt, ahol korszerű kö- rint saját műhelyben okos nagyszabású felújítást, amit rülmények között ke'elhe- célgépeket csinálnak, saját annyira vártak az ecsetgyár tik a munkások a drága tervek alap én. Ezzel csökmunkásnői. A gyár anyagi alapanyagot. Mindezt az év kentik a költségeket, erőforrásainak zöfnét az végéig meg akarják valósi- Üjjászületik tehát egy réecsetgyártás fejlesztésének tani, de ezzel még nem fe- gi szegedi gyár. A felújítás költségeire fordítják. Az jeződik be a rekonstrukció, épületek átalakítására tulaj- Az udvart is rendbe kell bonképpen nem sok pénz tenni, utakat építeni, hetokell, a gyár karbantartói nozni, hogy megoldható le- ság bővítése. (Je'enleg is van orvosi rendelő, üzemi bolt stb.) Nem elhanyagolható szempont azonban a termelés mennyiségének növekedése sem. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az ecsetgyár harmincötmillió forint termelési értéket produkált, most pedig százhúszmilliót. Az igények tovább nőnek, rendeli az ecsetet az ipar és a lakosság az ország egyetlen gyárából. Az idén kilencmillió különféle ecsetet gyártanak, ebből kétmi'liót exportra. Somogyi Károlyné felvételei elsődleges célja a dolgozók munkakörülményeinek javítása, a szociális ellátottEmelkedett a kiskereskedelmi forgatom A kereskedelem összessé- gyakorlatának megfelelően gében eredményes évet a fogyasztási szövetkezetek zárt. 1975. évi 218,3 milliárd gyorsabban növelték forgalforintos forgalma folyó áron mukat. mint az állami kiscsaknem 20 milliárddal haladta meg az előző évit — állapította, meg a Belkereskedelmi Minisztérium most megjelent áruforgalmi gyorsjelentése. A minisztérium értékelése a kiskereskedelmi árukínálatot általában meg'e'e'őnek ítélte. Élelmiszerekből és ruháza+i termékekbő' egész évben jó ellátást nyúttott a kereskekereskede'mi vállalatok. A gyorsjelentés külön részletesen értékelte a decemberi forga'mat, az ünnepi ellátás tapasztalatai. A kiskereskedelem az év utolsó hónapjában 21,3 milliárd forint értékű árut adott el, 5,2 szára' ékkal többet. mint az előző év decemberében. Az élebn'szerforgatóm — az éves átlaggal de'em, a növekvő kereslet egyező ütemben — 8 5 száme'lett a vegyesiparcikk- zalé^kal eme'ke-te't. az kínálat sem romlott, egyes iparcikkeké 2.8 százalékka1 termékekből még javult is. ezen belül azonban a ruháA forgalomban az iparcik- kereskedelem jóval kekek aranya az e'ozo évi 53,8 J . százalékról 54,1 számokra vesebbet ertekesitett, mmt emelkedett. Az utóbbi évek 1874. decemberében. (MTI) Órások és traktorosok H ivatalos tájékoztatóban hallottam a napokban, hogy rövidebb ideig szolgálnak a gépek a mezőgazdaságban mostanában, mint azelőtt. Oka lehet, hogy hamarabb ki tudják cserélni újra, jobbra, nem várják meg teljes pusztulásukat. Ha így lenne, örülhetnénk neki. Csakhogy a hivatalos mérések nem a gépek korát, hanem munkában eltöltött idejét veszik figyelembe. Az előbb előlegezett öröm hamar átvág tehát sajnosra. Mondani lehet ugyan erre is valamit, azt például, hogy a „jobb idegzetű" gépek egyszerűen nem bírják úgy a strapát, mint régebbi elődeik. Ha így lenne, a gépgyártóknak és a gépkereskedőknek egyszerre kopna föl az álla a világon. A gyengébb, rosszabb gépet igen nehéz eladni mostanában. Nem vigyázunk annyira az új gépekre? Sajnos, még mindig nem tudják fedett szín alá se tenni valamennyit a termelőszövetkezetek. Ha a kisgyerek azt tanulja az iskolában, hogy az eső meg a fagy, a szél meg a meleg kősziklákat is elporlaszt, akkor első szóra elhiszi, hogy a gépeket is megviselik a mostoha körülmények. A tervekben az szerepel legtöbbször, hogy két-három hét alatt végezhetnek az aratássál a kombájnok, ha kedvez az idő, egyhónapi őszi munkával a kukoricát is letörhetik, kiadós tíz hónapig tehát tétlenül állnak, és semmittevésükben romlanak legalább annyit, mint munka közben. Jobb előbb megteremteni tehát a jó tárolás föltételeit, mint később. De a hivatalos tájékoztató adatait ez sem szépítheti, hiszen a régi gépek — ha lehet — még mostohább körülmények között tűrték az időjárási viszontagságokat, a rozsdát sem tudták különböző védőszerekkel annyira sem távol tartani, mint most. Marad tehát végső magyarázatképpen, hogy a gépek kezelői kímélik kevésbé őket". Jó fizetésért se sértenék meg senkit fölöslegesen, hozzá kell tehát tennem mindjárt egy másfajta szempontot is. Aki mostanáig megmaradt a traktor nyergében, az szereti ezt a munkát. Ezer alkalma lenne, hogy jobb helyet keresen magának. Legtöbbször elismerést érdemel tehát, nem megalapozatlan gyanúsítgatást. A traktorosok, kom báj nosok zömére nincs okunk rosszat mondani. Pedig oda kell figyelnünk erre a figyelmeztetésre, mert ha az eddigi 50—60 lóerős traktor helyett 150—240 lóerős új lép munkába, akkor a korábbi kiöregedés úgy értelmezhető, mintha három-négy régi dőlt volna ki hamarabb a sorból. Óriási lehet tehát a kár. Vesz két új traktort a szövetkezet, biztos, hogy két legjobb masinisztáját ülteti rá. Rangot is jelent az új traktor, ezt a törvényt megkerülni még protekcióval is ritkán lehet. És ha jövőre négy újat vesznek? A két legjobb nyilván nem hagyja ott bejáratott, jó gépét, sorra kerülnek tehát a nem legjobbak is. Aki eddig az MTZ-t nyergelte, fölkerül most a K—700asra. A két gép még messziről nézve sem hasonlít egymáshoz. Pöfög ez is, zörög az is, kerékkel kell kormányozni mindegyiket, fék is van rajta, gázpedál is, de a különbség majdnem 1 millió forinttal mérhető. Bátorság kell hozzá, hogy valaki egyikről simán átszálljon a másikra. Nagy a masiniszták rutinja. Talán egyetlen olyan traktor sincs a világon, amit szóra ne bírnának, és hosszabb-rövidebb tapogatózás után munkára ne fognának. Legföljebb az ütne egyszer-kétszer a kezükre, aki jobban ismeri az új gépet Régi gyakorlat a szövetkezetekben, hogy a gépműhely dolgozói vezetik aratáskor a kombájnokat. Bölcs belátás szülte ezt a gyakorlatot, kezdésig így legalább minden hibáját kijavítják rendesen. Ismerik minden porcikáját — álló helyzetben. Pe ha csak egyszer nyúl valaki másik karhoz, vagy billentyűhöz, amikor „visszabeszél" a gép, már ártott vele. Nekik nincs akkora vezetői gyakorlatuk, mint a traktorosoknak. Igaz, lemászik ilyenkor a kombajnos, aki civilben szerelő, és azonnal megjavítja a hibát. Csakhogy a legjobb mester is tudja — órástól a kazánkovácsig —, hogy javított holmi már nem az igazi. Ha olyan szerelő ül egy modernebb kombájnra, aki a réginek ismeri minden csínját-bínját, még nagyobb a veszélye az akaratlan, de elkerülhetetlen mellényúlásnak. A szerelők se vegyék sértésnek, amil most mondtam. Hihetetlenül nagy szükség van rájuk, kenyerünk veszne oda, ha ők nem segítenének. Bizonyára jobban tudják ellenőrizni, mint bárki más, igazat mondott-e valaki beszélgetés közben. Azt mondta, ha nyugati gép érkezik, külön vizsga nélkül legföljebb csak nézni szabad. Mert az kényes jószág, vigyázni kell rá. Ügy jár, mint a svájci óra, de órás 1 szükségeltetik hozzá. Ha máshonnan jön a gép, rábízzuk a rutinra és a jó szándékra. Traktorosok, kombájnosok szavait idézhetném, hiszen évek óta melléjük szegődöm, ha valahol új gépet vásárolnak. Odahúzódom közel hozzájuk, hogy beszédjüket is halljam, kérdezni is tudjak, és figyelem, hogyan szántanak, hogyan aratnak. Legtöbbször dicsérik a gépet, elismerik, hogy szokni kell, és félreérthetetlenül kijelentik, hogy minden új gép kényesebb, mint a régi volt A „jobb idegzet" azt jelenti, jobban kell vigyázni rá. Traktorosa válogatja, egy nap vagy egy hét kell hozzá, amíg minden titkát megismeri. Csakhogy addig a gép romlik. Kicsit vagy nagyon? — szinte a véletlenen múlik. Sokkal jobban meg kell tehát nézni, melyik traktoros vagy kombájnos kezére bízzuk, de ez nem elég. Igaz. vízben lehet megtanulni úszni, de hogy kézzel is, lábbal is kell evezni, meg a víz alatt lélegzeni se tanácsos, azt már a parton megtanulja mindenki. ,Az új gép kezelésének száz meg száz olyan fortélya lehet, amit az eddigi vezetői tapasztalatokhoz széken ülve, táblánál magyarázva is hozzá lehet ragasztani. T udok szövetkezeti gépkocsivezetőt, aki megszállottja az értelmes oktatásnak. Ha van egy kis idő — hetes eső, vagy ha nagyritkán kifagy az eke a barázdából —, maga köré gyűjti empereit, és elmondja, visszakérdezi mindazt, amit okos szóval könyvekbe, vagy a gépek kísérő irataiba leírtak. Nincsen traktoros, aki szívesen mellé ne állna, és el ne tanulná tőle, amit még nem tudott. Azt mondja ez a pedagóguslelkületű csoportvezető. hogy a legtöbb gép úgy jár, mint a svájci óra, ha órás is van hozzá. A régi körmösökhöz elég volt egy melegítőlámpa, egy franciakulcs meg egy nagykalapács. A mostaniak? Ha egyikre-másikra azt mondanák, aszpirint gyártanak velük, száz emberből ötven elhinné. Finom jószágok, vigyázni kell rájuk. Az órás nem dolgozik nagy ka lapáccsal. HORVÁTH DEZS0 B. I. dollár értékű terméket szállít külfö'd* megrendelőinek a Gobe'in Háziipari Szövetkezet. A szövetkezetnek a fővároson kívül küenc községben van te'ephe'ye. központjába 28 országból érkeznek a Munkát kapott a víz alá került bánya minden dolgozója Erőfeszítések a bánya víztelenítésére Hétfőn munkába állt új gét uralja. És a 19-es akna- teljesítményük növekszik; munkahelyén a víz alá ke- üzem 953 dolgozója egyik keresetük is emelkedhet, rült sárisápi 19-es akna vala- napról a másikra munka Messzemenően gondoskodtak mennyi dolgozója. Mist is- nélkül maradt arról, hogy mindenki szakmeretes, az elmúlt héten A Dorogi Szénbányák igaz- tudásának megfelelő munkaóriási erejű vízbetörés súj- gatósága rendkívül körülte- körbe kerüljön, totta a bányát, a nagy tö- kintően gondoskodott az el- Miután sárisápi 19-es akmegű karsztvíz jelenleg már öntött 19-es akna vala- nában még tekintélyes merryaz akna valamennyi térsé- mennyi dolgozójának elhe- nyiségű és jó minőségű szénlyezéséről. A bányászokat vagyon vár lefejtésre, új munkásgyűlésen tájékoztat- programot készítettek vízteták az akna helyzeté,ről, to- lenítésre. A külszínről mélyívábbi foglakoztatásukról, új tett fúrással hatolnak majd beosztásukról. A dolgozók a vízbetörés helyére, és megtöbbsége a vállalat üzemei- próbálják fúrócsatornán át a ben, főleg az ebszőnyi, a do- mélybe juttatott cementes rogi bányákban, a bányagép- kötőanyaggal eltömni a begyártóban és a szolgáltató áramlás helyét. Az e'őkészüüzemekben kapott munkát, letek folyamatban vannak, s Csupán egy-egy brigád váltóit ideiglenes megbízatást a tatabányai és az oroszlányi szénbányáknál. Az átcsoportosítás a dolgozók jövedelmét nem érinti, változatlan munkabérrel kerültek új Megrendelések — 28 országból Az idén mintegy 600 ezer megrendelések, Európán kívül az Egyesült Államokból Kanadából, Ausztráliából és Japánból is. A Hungarocoop útján a szövetkezet már nyolc éve látja el igényes vevőkörét. (MTI) néhány hét múlva megkezdik a fúrólyuk mélyítését. Az akna vízte'enítése és újbóli megnyitása várhatóan egy évet vesz igénybe, s utána visszamehetnek régi munkahelyükre a sárisápi munkahelyükre; s ha ott bányászok. (MTI t