Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

Vasárnap, 1976. január 25. 56 Öltözködjünk mindig célszerűen " A : V. Hogyan öltözködjünk télen? Persze, hogy divatosan, szépen, de ami még ennél is fontosabb, egészségesen. Sokszor látunk a ködös, havas utcán körömcipő­ben, hajadonfőtt, sál nélkül ti­pegő nőket. Akik színházba, szó­rakozóhelyre sietve elfelejtkez­nek egészségükről és arról is, hogy nem szép látvány a kék­re, vörösre fagyott láb, a dértől, ködtől, hótól megereszkedett fri­zura, a meggémberedett kéz. Okosabb, ha szórakozáshoz is felvesszük téli „szerelésünket", s inkább szatyorban visszük ma­gunkkal a szandált, a vékony talpú cipőt. A ruhatárban ké­nyelmesen kicserélhetjük. Ha de­li oltá'.t. könnyű anyagból készült az alkalmi ruhánk, nyugodtan vegyünk rá meleg pulóvert, mel­,1 ínyt — a kabát alatt senkit sem zavar —, s a ruhatárban egyszerűen kibújunk belőle. De semmilyen frízura, semmi­Íven alkalom nem éri meg, hogy ázzon, fázzon a fejünk, megfáz­zunk. A fedetlen fejjel járóknak könnyen kihullik a 'hajuk — hány férfit láthatunk, aki ezért hullatta el „sörényét". Szeren­csére az Idei divat sokféle sap­i át, kucsmát, szőrmekalapot ki­rí ál nőknek, férfiaknak egyaránt. Gyakran elhangzó jótanács az ls, hogy öltözködjünk rétegesen. Az idei divat különösen lehető­vé teszi, hogy egymásra húzzunk blúzt, pulóvert, mellényt, kardi­gánt. S ha. meleg munkahelyen, lakásban vagyunk, könnyen megszabadulhatunk egy-két ré­tegtől. Persze az sem mindegy, milyen anyagokból állítjuk össze téli r'határunkat. A nylon télen sem fehérneműként, sem felső­ruházatként nem alkalmas. Könnyen beleizzadunk és meg­fázhatunk benne. Igen praktikus a pamutból, a pamut és műszál keverékéből készült fehérnemű. Ha érzékenyek vagyunk, felfá­zásra hailamosak, ne járjunk télen lehelletszerű bikiniben, hordjunk ' melegebb nadrágot, sőt. nagy hidegben részesítsük e'őnyben a száras műszálnadrá­got. Felsőruházatunk igen kellemes anyaga a Damut jersey, a gyap­jú és műszál keverésű t»xtOia, az idén úira hódító flanell, barhet. Pidóverelnk akrilből, tttzta gyapjúból, kártolt gyapjú­A búvár fóka Am-r'kai kuta'ók megvizsgálták a f.'kík mer ütőképességét. Több m'-t 2:0D kísérlet során meg 1­lapíto'.ták, hogy egyes fókaf jok tárlá kezós célúból "03—Í03 méte­res mílyscgbe is 1 merii'nek. Az el5-t maximális mélyság COD méter volt, cmit e-v Weüdel-fóVn'l mértek. A mc ü'cs átlagos sebességét percenkért 55 tnétc~n k találták, a mer"lé3 Időtartama pedig 10—20 rercet tett ki. Ery k'fejlett nőstény rllí'otta f l a rekordot: több mint 43 percet töltött alámerülve a jeges vízben. A fókák testükben igen sok cx'gént tu'nik e'r-k'é.-o-ni, mivel s-k vérük van, cs az igen fazdrg hcmoglobinbon (ox'gént lékötö vörös szírezíltben). Ez az oxi­géntartelck távolrcl sem I nne elég ahhoz, hogy huzamos alímcrü­lérkor rz ox'g'n'gényt fedezze. A fcké'j azonban a merüléskor igen tak-rá' osan baszn tlUk az oxijérki-zl-töket. Szívverésük jclertősen lelas ul. s a véráremlás főként az clyar lényeges szervekre korláto­zódik, m'nt az agy és a szív. Azt még n-m tu liuK. hogy a fóka szer­vezete a nagy mélységben miként birkózik meg a hatalmas nyo­mással bői készülnek. De jó szolgálatot tesznek a pamut-műszál keveré­kű trikók, blúzok is. Nagy elő­nyük, hogy felszívják az izzad­ságot, jól szellőznek és még szé­pek is. Fontos a jól megválasztott lábbeli is. Hidegben, esőben, hó­ban viseljünk csizmát. De arra ügyeljünk, hogy hosszabb ideig ne izzasszuk a lábunkat meleg szobában csizmában. Viszont ott­hon se, munkahelyen se járjunk papucsban, ócska szandálban. Kényelmes, de nem l®stnoólt félcipőt, esetleg elöl zártSholl­papucsot, vászon kismamacipőt viseljünk. Igv nem fázunk fel, és megjelenésünket sem rontja a rendetlen lábbeli. Az se jó. ha valaki túlöltöz­köd'k. Ha pl"sz öt-tíz fokban is bundában, állig beburkolózva jár. énD úgy, mint mínusz öt fokos hidegben. A nagy hőmér­sékleti ingadozásokkal járó tél­ben — m'nt amilyen az idei is — vegyünk fel vagv le egy-két réteget, ahogy az időjárás meg­kívánja. Hál óöltözékünket különös gond­dal válogassuk meg. Ha elég me­leg szobában alsz"nk. vegyünk könn-'ű takarót és inkább a há­lóingünk, pizsamánk készüljön melegebb anyagból. Üzleteink­ben kapható pamut hálóruha, plüssből, flanellből készült alvó­öltözék igen jó szolgálatot tehet téü éjszakákon. Akár fűtött, akár hideg szobában ébredünk, az ágvból kibújva mindjárt ve­gyünk fel hálóköntöst, frottír­köpenyt — hogv az alvástól ki­melegedett testünk ne hűljön le hirtelen. Jól felöltözve tartózkodjunk sokat szabad levegőn, sétáljunk nagyokat, és szellőztessünk gyak­ran. A fagyást megelőzhetjük a helyes öltözködésen kívül, a jó vérkeringés elősegítését célzó tornagyakorlatokkal, rendszeres masszázzsal, légfürdővel és ed­zéssel. Az edzésnek többféle for­máját választhatjuk. Alapteendő: a véredények rugalmasságának fokozása. Legjobb erre a fokoza­tosan bevezetett hideg-meleg zu­hanyozás. (Szív-, vérkeringési zavarok, reumás és egyéb beteg­ségekben szenvedők kérjék ki erre vonatkozóan az orvosuk vé­leményét!) Sokat segíthetünk az­zal is, ha váltakozva hideg, majd forró vízbe mártott frottír mosdókesztyűvel dörzsöljük vé­gig a testet Az ember és a hideg Régi tapasztalat, hogy a ned­ves, hideg téli évszakban több a náthás, tüdőgyulladásos, ízületi bánta'omban szenvedő ember, mint nyáron. Alig vitatható, hogy a felsorolt betegségeknek köze van a nyálkahártyák vagy egyes testrészek lehűléséhez: vírusok jelenlétében a nyálkahártyák és az egész szervezet lehűlése ked­vez a vírusfertőzés, illetve a nátha létrejöttének. Valószínűleg ugyanis hidegben csökken a nyálkahártyák vérellátása, és ezért a légutakat védő nyákré­tegbsn kevesebb a védőanyag és a nyálkahártya sejtjeiben levő anyagok is károsodnak, ami elő­segíti a mikroorganizmusok sza­porodását. Az állandóan szabadban tar­tózkodó, tehát hideghez szokott, edzett emberek kevésbé hajla­mosak fertőződésre, mint az . el­puhultak, állandóan szobában tartózkodóak. Mindmáig ismeret­len azonban, hogy a hideghez való hozzászokás során milyen kémiai és élettani változások ki­vetkeznek be a légutakban, ame­lyek fokozzák a mikroorganiz­musokkal szembeni védekezést. A náthán kívül még más kel­lemetlenségek is érhetik a le­hűlt embert. Sokan tapasztalhat­ták már, hogy egy-egy váratlan, hirtelen lehűlés fellobbantja az addig nyugvófélben levő hörg­hurutot, szív-, izom-, vese- vagy ízületi gyulladást. Mindezek már viszonylag kisebb lehűlés esetén is bekövetkezhetnek. Különösen érzékenyek a lehűléssel szemben az úiszülöttek és a kisgyerme­kek. Ennek a fokozott érzékeny­ségnek kettős oka van, részben még nem alakult ki a hőszabá­lyozó berendezés, részben pedig a csecsemő és a kisgyermek tes­tének hőleadó felülete arányta­lanul nagv testének a tömegé­hez képest. Az ember életét még nem fe­nyegeti veszély, ha csak körülírt testfelülete hűl le. A sebészetben a bőr körülírt fagyasztását pél­dául még ma is használják ér­zéstelenítésre. Az egyes testré­szek tartós lehűlését az úgyne­vezett fagyártalom követi. A fagyártalom — népies nevén fa­gyás — fokozatokban jelentke­zik. A lehűlés fokától és tartal­mától függően a fagyásnak há­rom fokozata különíthető el. Első fokú fagyártalom eseté­ben a lehűlt szövet feletti bő • élénkvörös, vagy a tágult vissz erek miatt márványozottan lilás színezetű. A hűl is ilyenkor csa : az érrendszerre fejtett ki hatást, ami lassú felmelegedés esetén teljesen megszűnik. A másodfo kú fagyáskor az érkérosodű; olyan mértékű, hogy a hajszál ­erek átjárhatósága erősen meg ­nő, bőven lép ki vérsavó a haj­szálerekből a szövetek közé, d • elsősorban a bőr felhámja és a: alatta levő irharétég között any • nyi folyadék gyűlik meg, hogy felhámot hólyag alakjában ki­emeli. Ez az állapot lényegében azonos az égési hólyagokkal. A másodfokú fagyás tehát arrc l ismerhető fel, hogy lassú, egyen ­letes felmelegítés után a bőrö i vizenyős duzzadás és hólyagkép ­ződés látható. A harmadfokú fa gyás akkor következik be, ha a végtag szövetei jóval a 0 C° al ; hűlnek, amikor a sejtekben ke­letkező jégkristályok teljesen tönkreteszik a sejteket, ereket é. idegeket egyaránt. A végta;', ilyenkor teljesen e'halhat, ami fe'mc'egítés után el feketedésben, majd gangrénaképződésben nyil ­vánul meg. A gangréna az el ­halt szövet lelökődését követő jelenség. Akármilyen fokú fagyásról vau szó, a fagyott felületet puha fia nellruhával csak igen finoma < szabad felmelegíteni. Különösen , ügyelni kell a körülírt fagyá , megelőzésére. Máig sem sikerül: tisztázni, hogy körülírt fagyá i után viszonylag kis lehűlés ese tén miért jelentkezik évek vag'' akár évtizedek múlva duzzadás és kínzó viszketés. M'óta az élelmiszeriparban el­terjedtek a mélyhűtött készít­mények. elvétve előfordulna': száj-, illetve az emésztőcsatorn.u fagyásai is. Óvatlan gyermeke,, néha heves gyomorgörcsöt, has • menést, hányingert, söt eszmé ­letvesztéssel járó. vérnyomás ­zuhanást szenvedhetnek, ha hír­telen mélyhűtött, és előzőleg fel nem melegített gyümölcsöt nyel­nek le. Ezért kell fogyasztás előtt a mé'yhűtött ételeket vala­melyest felmelegíteni. Igazságtalanok lennénk azon • ban a hideggel szemben, ha csatt az ártalmairól tennénk említés­A fagyasztás vagy a mélyhűtés az ételkonzerválásnak egyik leg­gyakrabban használt módszere. A hűtés így közvetve az egészsé • ges táplálkozás révén szolgálj i az embert. A friss víz, a regge­lenkénti csapvízzel való tusoló i a vérkeringés felgyorsításává , edző hatásával közvetlenül i i frissíti, egészségesebbé teszi a embert. Téli világ Weöres Sándor Téli világ című versének négy sorát idézzük. VÍZSZINTES: 1. A versidézet első sora. (Zárt betűk: S, B. A) 13. Nagyobb cím­jegyzék. 14. Személyragos határozószó. 15. lamis. 16. Kézjfeggyel ellát. 17. Ide torkol­lik a Nyltra folyó. 19. Európai nép. 20. A talaj termékenységének javítására szolgál. 22. Tiszta, üde levegő. 23. Molibdén vegy­jele. 24. Az idézet negyedik sora. (Zárt betű: A) 25. Időegység. 27. Ausztráliai vá­ros. 29. Lengyel gépkocsi márka. 30. Név nélkül. 31. Bizalmas félsz úlítás. 32. Moll jellegű hangsor. 34. A szoros ABC kezde­te. 35. Elektromos töltésű anyagi részecs­ke. 36. Visszaad! 38. Az aranyember név­betűi. 40. Etiópiában vezetni cím. 42. Vál­..ozatosan színes. 44. Bent lesik! 48. Min­dennap megjelenő lap. 48. ... piszkál — folyton bosszant valakit 50. Kattogás, csat­ogás. 52. Hatvan percig tartó. 54. A fér­-es asszonyok neve elótt álló rövidítés az tngoloknál. 58. SSSSS. 60. Turkált. 61. Né­met férfinév. 62. Ritka mássalhangzói. 63. betaszít. 65. Tízszer százan. 67. Messziről. 19. Lúgos kémhatású. 70. Pogácsa fajta. FÜGGŐLEGES: 1. Kacat belseje. 2. Erős llatú virág. 3. Gyakori arab férfinév. 4. A magyar hírügynökség névbetűi. 5. Hí­-?s gyógyfürdő Kelet-Szlovákiában. 6. Polc •elseje. 7. Régi hálószoba bútor része. 8. Az alföldi olaj- és földgáztermelés egyik özpontjában. 9. Valaha ez volt a pénz­cazetta. 10. OJU. 11. Gonosz vagy tréfás nesebeli lény. 12. Magas katonai rang. 17. elemelkedő magyar muxikáskóru*. 18. Hosszabb Ideig vízben levő. 21. Jelfogó, áramközvetítő. 23. Az idézet második sora. (Zárt betűk: G, A) 24. Nehéz nyári mun­kát végez. 26. Neki. 28. Mássalhangzó ki­ejtve. 33. ...Vegas, város az USA-ban. 35. Az Írország teljes függetlenségéért küzdő szervezet. 37. Sorrendek jelölésére szolgál, névelővel. 39. Az idézet harmadik sora. (Zárt betűk: I, L) 41. Mondok. 43. Folyó Horvátországban, ford. 45. Férfiről leki­csinylő megjelölés. 47. Az egyik Somogy megyei községbe. 49. Durr betűi. 51. Ma­gánszám. 53. Szófaj. 55. Hatolt pórja. 56. Attila ezen a néven is ismert. 57. Kirán­dulást. 59. ... ikus. rendezetlen, zavaros. 64. Alulra egynemű betűi. 66. ZKR. 68. Határozó rag. 69. Kapa közepe. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes függőle­ges 23., 39., vízszintes 24. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYEHTTESZX A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény meg­fejtése: Holnap új csatára Indulunk erősebben, okosabban, szorosabb fegyelemben. A megfejtők közül sorsolással nyertek, és sze­mélyesen vehetnek át vásárlási utalványt a sze­gedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász ut­ca), ahol azonnal vásárolhatnak ls érte: Lajkó Károly Szeged, Űrhajós u. 3. X. 59., Molnár J6­zsefné. Tápé. Budai Nagy Antal u. 89., Kiss Jó­zsefné. Szeged, Harmat u. 5., Fenyvesi György, Szeged, Gogol u. 3., Balogh József, Szeged, öt­halom u. 28/d., Börcsök Ferenc, Szeged, Pancso­val u. 6/a. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő mindig a megje­lenéstől számított hat nap. Címünk: Délmagyar­ország szerkesztősége, 6740 Szeged, Tanácsköz­társaság útja UL

Next

/
Oldalképek
Tartalom