Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

Vasárnap, 1976. január 25. 51 A szentesi és a szegedi járási munkásírók egységgyílései Szerte az országban most tartják évzáró itgységgyűléseiket a munkásőrök. A kis­kunhalasiak ünnepségén részt vett Papp Árpád, a munkásőrség országos parancs­noka is, s példaképül állította a testület elé az egység második századát, melynek munkásörei karácsonykor részt vettek a megyében garázdálkodó fegyveres bűnöző ártalmatlanná tételében. Helytállásukért megkapták a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát. Két munkásőregy­ség rendezett gyűlést tegnap, szombaton Csongrád megyében is: Szentesen, a Tóth József Színházban a járási-városi Árva Bálint munkásőregység, Sándorfalván, a művelődési otthonban a szegedi járási Móra Ferenc munkásőregység értékelte a végzett munkát, s jelölte ki az új felada­tokat. A szocialista verseny élén zott kitüntetéseket ugyan­csak dr. Németh Lajos és Mákos István nyújtották át. Dr. Németh Lajos ünnepi beszédében megyei párt­végrehajtóbizottság forró elvtársi, baráti üdvözletét tolmácsolta a munkásőregy­ségnek. Me'eg szavakkal emlékezett többek között arra, hogy a magyar mun­kásosztálynak, a pártnak ez a kiváló fegyveres ereje vé­res harcokban született, be­csület és tisztelet övezi ezt a fegyveres erőt határainkon belül és azokon tül. Barát és ellenség egyaránt tudja, hogy a munkásőrök a he­lyükön vannak. Megemléke­zett a megyei pártbizottság titkára arról is, hogy ebben a fegyveres testületben több munkásgeneráció — nagy­apák, apák és fiúk szolgál­nak együtt kommunista hű­séggel. Ennek nagyszerű tényét láthattuk Itt is, amikor a cartalékba pihenőre vonuló munkásőrök nevében Frid­liedl Ferenc idős munkásőr átnyújtotta a nemzedékvál­tást jelképező fegyvert a most felesküdött ifjú mun­A szentesi egységgyűlésen helyi Pál parancsnoknak. A Csőrök egy'kének, Németh a megyei pártbizottság kép- Munkásőrség országos pa- János baromfiipari dolgozó­viseletében megjelent és be- rancsnoka által adományo- nak. szédet mondott dr. Németh Lajos, a megyei pártbizott­ság titkára, valamint dr. Szucsán Sándor, a szentesi r járási pártbizottság első tit- @s Kiképzéséén laltak he 1 yet°°La bádT* Sánl A szeg*33 3árási munkás- állásukért Szolgálati Érdem­dor, a Szentes városi párt- őregység gyűlésén részt vett éremben bizottság első titkára dr dr• Antalffy György, az A gyűlésen felszólalt Johnt Rabovszki Mihály, a Mun- MSZMP Csongrád megyei László aki tolmác^lta a kásőrség Országos Parancs- végrehajtó bizottságának tag- munkásőroknek az MSZMP nokságának osztályvezetője, * "fiSSS 22&LZX& ' Enyedl Zoltán felvétele Dr. Németh Lajos (jobbról) és Mákos István átadja a győzteseknek a vándorserleget és díszoklevelet Szom­bathelyi Pál parancsnoknak. Helytállás a munkában Mákos István, a Munkásőr­ség Csongrád megyei terü­leti Jáhni László, az MSZMP járási végrehajt ) bizottságá­szegedi járási bizottságának nak üdvözletét. Hangoztatta, az ifjúsági szervezetek kép. viselői is. parancsnoka Csorba ^ titká,ra' {^atomcs Ala- hogy az egység öregbítette Györcru a szentesi városi dar országgyűlési képviselő, jó hírnevét a szegedi járás­tanácfelnökeTBibTiZ a? NK™ ^ ^ ^üttmQkö­re a meevei tanács szentesi segenek vezetője, dr. Kiss dik mas fegyveres testule­járári hSláMk elnöke is Imre- a Csongrád megyei ta- tekkel és társadalmi szer­Me^ele/tek továbtó = táni nács Járási hivatnának rab. vekkel. Külön szilt a mun­feeweri erők küldöttei és vezetője, Huszka Márton, a kás őröket tóm gáti nárt­regyveres erök küldöttei és munkás5rség Csongrád me- szervezetekről, gazdaságive­gyei parancsnokhelyetlese, zetőkről. feleségekről és édes. továbbá a társ fegyveres anyákról, akik fértük, fiuk Szombathelyi Pál egység- testületek képvisel5i és más helyett többet vállalnak ma­parancsnok számolt be a meghívott vendégek. gukra a család munkáíáb l szentesi munkásőrök ki- róvó József századparancs- Felemelő per-ek szakít Jt­emelkedő munkájáról. nok-helyettes üdvözlő szavai tók meg a gvűlést. amikor Helytállásukra jellemző, után szabó János, az egység a sándcrfalvi közlekedési út­áogy a múlt évben újabb 11 parancsnoka érték lte a múlt törők köszöntötték a mun­munkásőr kapott munkahe- évben elért eredményeket kásőröket. s az idősebb ge­yén Kiváló Dolgozó kitün- mind a kikénzésben. mind nerációból azokat, akik le­etást, s a zászlóalj tagjai pedig a harcászati gyakorla- szereltek, illetve tartalékál­közül pedig 107-en részesül- tok végrehajtásában Hang- jományba vonultak. A he­ek kulonfé e jutalmakban, súlyozta a többi között, hogy ... ..... . itlagon felüli munkateljesít- az egység tagjai évről évre lyukbe fiatalok léPtek- aki c nényeikért. Az egységen részt vesznek politikai okta- az előképzés után a csaprt­>elül is magas színvonalú tásban Tovább erősödött az zászló alatt most tettek es­szoc'alista verseny folyt. A egvség összekovácsoltsága. A küt. zászlóalj legjobb százada mUnkásőrök becsü'ettel tel­imet és az ezzel járó ván- jesítették önként vállalt párt­iorzászlót és oklevelet Bá- megbízatásukat. Sikeres volt -ány II. István parancsnok az egységen belül szervezett százada nyerte el. A zászló- szocialista versenymo-galom alj legjobb szakasza címnek is Hatékonyan segítette a oedig a szegvári munkás- munkásőri feladatok jobb őrök lettek a birtokosai. Pa- és eredményesebb végrehaj­rancsnokuk ifj. Buda Ist- tását. van. A tavalyi kikénzésl évben Dr. Szucsán Sándor első tanúsított helytál'ásért ván­titkár a járási és a városi dor-ászlót és oklevelet ka­pártbizottságok nevében pott egysége munkájáért megerősítette, hogy a zászló- Kanalas Sándor, ifj. Níesner alj kiemelkedően teljesítette Ferenc, Kocsó József, Jung a párthatározatokban és pa- József, Kiss Antal Ernő, rancsokban eléje állított fel- Tóth Ferenc. Kiváló nar-oes. idatokat. Eredményeivel el- noki jelvényt kapott Pálin­ső helyet vívott ki magá- kis István. Kiss A. Ernő. tak a megye munkásőregy- Sebők Gyula. Terhes József. ségei között folyó 1975. évi Kiváló munkásőr jelvénvt szocialista versenyben. Ezért kaoott Gergely fi Tamás, Szi­a sikerért a város és a já- lányi Mihály, dr. Dézsí Csa­rás párt- és állami vezető ha. Hegedűs István. Ambrus testii'eteinek nevében őszin- Bála Lengyel Mihály. Vi­te köszönetét fejezte ki. nvikán Péter. Kasza Pál. dr. Ezután a legjobbaknak Öcsai József, Deák Mihály. kijáró vándorserleget. dr. Takács Sándor, Gallai And­Németh Lajos és Mákos rás. Számosan rés-es''üt~k István adták át Szombat- öt-, tíz-, tizenöt éves helyt­Szeged fejlődéséről Mint közöltük, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára is szót kért a Szeged városi pártbizottság legutóbbi ülésén. Hozzászólásából az alábbiakban részlete­ket közlünk. Bevezetőbep a tervkészítés gondjairól és problematikájáról szólt Komócsin elv­társ. Szerinte nem volt könnyű dolog a városi pártbizottság elé kerülő igen jó je­lentés összeállítása. Először is: rövid idő állt rendelkezésre. Másodszor: még min­dig nem állnak rendelkezésre pontos, hi­teles számadatok a IV. ötéves terv vég­rehajtásáról. Ez vonatkozik a megyére, Illetve Szegedre is. Amikor a megyei pártbizottságon megkérdőjeleztek több számadatot, a Statisztikai Hivatal azt mondotta, hogy végleges, megbízható je­lentést csak alapos helyzetelemzés után lehet majd összeállítani. Azért illeti elis­merés az elmúlt ötéves tervről szóló elő­terjesztés készítőit, mert a Szeged városi pártbizottságnak nem adnak külön jelen­tést a megyei statisztikusok. A vitához- kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet csak differenci­áltan értékelhető. Egy veszteségesen záró szövetkezetben nyilvánvalóan pesszimista képet festenek róla. Ellenben ott, ahol jó eredményeket értek el, és nagyobbak voltak a beruházások, ott a vezetők nyil­vánvalóan optimisták. A megye és a vá­ros vezetőinek természetesen másképpen, ennél objektívebben kell elbírálniuk az elmúlt öt esztendőben végzett munkát, őszintén kell beszélnünk: eddig sem a vállalatok, sem a lakosság lényegében nem érezték azokat a nehézségeket, ame­lyeket a népgazdaság érez az úgynevezett egyensúlyi problémák miatt. Most az tör­ténik majd, hogy 1976-ban és 1977-ben elsősorban a vállalatok, de némiképpen a dolgozó emberek is, érezni .fogják ezeket a gondokat. A vállalatok már abból is ér­zik, hogy a közgazdasági szabályozók úgy változtak: ugyanazért a nyereségért, ame­lyet eddig elértek, most majdnem kétszer annyi munkát kell elvégezniök. És nem okvetlenül mennyiségileg kell többet pro­dukálni, hanem inkább minőségileg, ami gyakran sokkal nehezebb dolog. Az igaz­gatóknak is ésszerűbben, körültekintőb­ben kell vezetniök. Valóban létezik pél­dául fluktuáció, de tényleg érdemes, sőt szükséges megvizsgálni — ahogyan azt a munkások mondják — hol cserélődnek leggyakrabban a dolgozók. És lehet, hogy kiderül maid. hogy a munkások cserélő­désének csökkenése érdekében inkább egyes vezetőket ke'l cseré'ni. Tehát mé­lyebben kell be'enézni a vállalati dolgok­ba, s akkor minőségileg tudunk a gazdál­kodáson lendíteni. Az életszínvonalról a többi között azt mondotta a megyei pártbizottság első tit­kára: arra kell törekedni, hogy a lakos­ság minél kevésbé érezze a népgazdaság gondját-baját, jóllehet nyilvánvaló, telje­sen senki sem függetlenítheti magát tőle. Már ebben az évben csökken a reálbér­és a reáljövedelem-növekedés üteme, ép­pen ezért nagy gondot kell fordítanunk a megfelelő ellátásra és szolgáltatásra. A kereskedelem és, a kereskedelmet ellátó könnyűipari vállalatok rendkívül sokat tehetnek azért, hogy a lakosság hozzá­juthasson az olcsóbb, jó minőségű köz­szükségleti cikkekhez. A másfél százalé­kos reálbér- és a háromszázalékos reál­jövede'em-növekedés — amit a terv elő­ír — olyan minimális, hogyha nem tu­dunk az eddigieknél jobb áruellátásról gondoskodni, akkor az emberek többsége úgy érzi majd. stagnál az életszínvonala. A lakosság zömének nagyon fontos, hogy rendszeresen hozzáiuthasson a kereseté­vel arányos árfekvésű ruházati cikkekhez és é'elmiszerekhez. Ha ezek eltűnnek a boltokból, akkor kényte!en lesz drágábban vásárolni, és ez nem-sak anyagilag i°'ent hátrányt a lakosságnak, hanem politikai­lag is kárt okoz. A kereskedelemnek tehát nagyon fontos szerepe lesz a következő ötéves tervben, jóllehet a szemléletben is van hiba, s ezen változtatni kell. Nem szabad, hogy az emberek csak két dologból, a bérekből és az árakból ítéljék meg, javul-e a meg­élhetés vagy sem. Ha egy család például el tudja helyezni gyermekét az óvodában, s így az anya nyugodtan mehet dolgozni, vagy ha nem is megy el, de a gyerek óvodába adása révén csökken a kiadása — nos, ez is életszínvonal-emelkedés. És az is életszínvonal-növekedés, ha az üzemben levő szakrendelő-intézetben ré­szesülnek orvosi ellátásban a dolgozók, te­hát nem kell területi rendelőintézetbe menniök, s ott esetleg órákig várakozni­ok. Az életszínvonalnak rendkívül sok olyan összetevője van tehát, ami nem je­lentkezik a bérek és az árak viszonyában. Szeged fejlődéséről beszélt ezután dr. Komócsin ivnha,y. Mint mondotta, a fej­lődést értékelhetjük negatív szemszögből is úgy, hogy egyoldalúan fe.soroljuk, hány szeme.yes Dölcsode, mekkora alapíerüietd üzlet stb. nem készült el a negyedik öt­éves terv idején. De ez nem lenne reális dolog. Ha közelebbről megnézzük ezt a várost, mi, akik ismerjük életének szinte minden rezdülését, jól láthatjuk: fennál­lása óta — beleértve a nagy árvíz utáni evek nemzetközi segéllyel történt rendkí­vül gyors építkzéseit is — soha nem fej­lődött öt esztendő alatt ekkorát, soha nem épült évente ilyen sok lakás, mint most. A város dinamikus fejlődése szemmel látható, kézzelfogható mindenki számára. És az emberek, Szeged dolgozói ezt be­csülik, értékelik is. Ha drágultak is a la­kások, mindenki tudja, hogy a mostaniak sókkal korszerűbbek, kényelmesebbek, otthonosabbak, mint az akár öt évvel ez­előtt átadottak is. Mi viszont, akiket leg­jobban nyomnak a gondok, mintha most nem tudnánk úgy örülni a kimagasló eredményeknek. Pedig semmi okunk a csüggedésre. Szeged fejlődésének lehető­ségei változatlanul nagyok, s ezt jól mu­tatják az V. ötéves tervre szóló beruhá­zási összegek Fejlődik a város azért is, mert igen nagy a vonzása, sokan költöz­nek ide a környékről. És ezt az érdeklő­dést, ezt az áramlást nem volna bölcs dolog korlátozni. Azzal, hogy új nagyáru ­házat, ABC-áruházakat, bölcsődéket stb. építünk, további munkaalkalmakat is te­remtünk, jóllehet itt-ott ma is küszkö­dünk munkaerőgondokkal. Azért is szor­galmazzuk állandóan a régi üzemek fel­újítását és bővítését, a korszerű technika alka'mazását, a műszaki fejlesztést, hogy ennek révén is szabaduljon föl munka­erő olyan helyekre, ahol arra szükség van. Lehet javítani a város tömegközleke­désén is. Valószínűleg szükség lesz bizo­nyos intézkedésékre, például a lépcsőzetes munkakezdések megvalósítására. Tudjuk, ez néha kényelmetlen mind a vállalatok­nak, mind a dolgozóknak, de mit tehe­tünk. Szegeden sajátos városszerkezet ala­kult ki az utóbbi két évtizedben: nagy tö­megű lakás épü't a város egyik szélén, az új gyárak meg főként a másik végére te­lepültek. S ha már ilyen a helyzet, meg kell köztük teremteni az elfogadható köz­lekedési kapcsolatot, leginkább valami­lyen szervezeti intézkedéssel. Jóllehet azon dolgozunk, hogy autóbuszt is többet kapjon a város, a gazdaságosság azonban ha'árt szab ennek Az autóbuszok kihasz­náltsága ugyanis nem mondható magas színvonalúnak. Ha reggel és az esti csúcs­időszakban nagy tömegű kocsit futtatunk is, a nap túlnyomó Vészében állni kényte­lenek, kihasználatlanul. Végezetül a döntés felelősségét vetette föl a megyei pártbizottság első titkára, hangs ílyozva, hogy az érdemleges vitá­tól soha nem szabad sajnálni az időt és a türe'met. Nem mindegy Szeged város la­kosságának és saját le'kiismeretünknek sem, hogy milyen döntéseket hozunk a város fejlesztéséről. Ha a tervidőszak vé­gén. vagv még későbben megkérdezik majd tőlünk, hogy mire költöttük a milli­árdokat. válaszo'nunk kell rá. És a mai vitát hallgatva, figyelve, űgv érzem, emelt fővel állhatunk a város lakossága elé. Közéleti napló ELUTAZOTT AZ NDK-KÜLDÖTTSÉG Az NDK szolidaritási bi- látogatása idején fogadta zottságának küldöttsége, Sarlós István, az MSZMP amely január 19—24. között Politikai Bizottságának tag­Magyarországon tartózko- ja, a Hazafias Népfront Or­iott, szombaton elutazott szágos Tanácsának főtitkára Budapecstről. A küldöttséget is. A VATIKÁN KÉPVISELŐI MAGYARORSZÁGON A Vatikán képviselői — koztak a püspöki kar tag­Luigi Poggi érsek, pápai jaival. A vatikáni diploma­nuncius és Munos F. Sainz tákat hivatalában fogadta Miklós Imre államtitkár, az alkalmával Állami Egyházügyi Hivatal folytattak dr. elnöke. A tárgyalások során Ijjas József kalocsai érsek- a két felet érintő időszerű kel, a magyar katolikus püs- kérdésekről folytattak esz­poki kar elnökével és talál-, mecserét. nunciaturai titkár — a ja­nuár 19—24-i budapesti tar­tózkodásunk megbeszélést Magyar—csehszlovák árucsere-forgalom Szombaton Prágában dr. A két ország kormánya Bíró József magyar és And- között aláírt legújabb doku­rej Barcak cszhsrtovák kül- mentum tovább mélyíti < i kereskedelmi miniszter alá- újabb területekre terjesztik; írta az 1976—1980-as évekre az egves iparágak köz'-tt má? vonatkozú magyar—csehszlo- korábban létrejött termeiéri vák árucsere-forgalmi meg- együttműködést és koopzr. ­állapodást. ciót, lehetővé t°szi a hagvo • Az egyezmény a két ország mányosan kial°kutt nye~s­tervező szervei között közel- és alaoanyag-szállítások t°­múl ban aláírt tsrvegyrzte- vábbfolytatásit, jelent i tést iegy-őkönyv célkitű'-é- mértékben ,hoz~áiárul a: seit fig'/elembe véve az iPari-m97"gaz larági te-moh ; 1976—1980-as időszakban, az növekedéséhez és fejles t • elmúlt ötéves tervidőszak séhez, a lakosság fogvas tási tényleges forgalmához képest és élelmiszer-ipari cikk ige. az árucsere-forgalom 50 szá- . , , zalékos bővítését irányozza "yeinek a korábbinál miga elő, min+egy 3,9 milliárd ru_ sabb szintű kielégítést teszi bel értékben. lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom