Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 20. szám 1976. lanuár 24., szombat Ára: 80 fillér Újabb feladatok a DÉLÉP-nél Öt év alatt 12 ezer lakás r Fölújítják a házgyárat — Óvodák, bölcsődék panelekből A Dél-magyarországi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat tavaly nyáron magtartott műszaki kon "erenciáján, va. lamint a br'gádvezetők őszi tanácskozásán többször el­hangzott, hogy addig az építőmunkával kapcsolatos elképzelések nem valósul­tak meg maradéktalanul. A vezetők akkor kérték a ter­melés közvetlen irányítóit és az építőmunkásokat, igyekezzenek újabb lendü­letet adni tevékenységük­nek, tegyenek meg mindent a terv teljesítése érdeké­ben. Az önkritikusság. a fe­lelősségérzet, a problémák alapos elemzése segített; 1975 végéig sikerült meg­szüntetni a kismértékű el­maradást, ígv sikeres évet zárt a DÉLÉP. Ugyanez mondható el a negyedik öt­éves terv időszakáról; 1970­töl tavalyig megkétszerezte termelését a vállalat. Jól ol­dották meg az építők egyik legfontosabb feladatukat, a lakásépítést: öt év alatt 8877 családnak teremtettek ott­hont, 753-mal többnek, mint tervezték. Ez azt bizonyítja, hogy ke'lóképpen fölkészült a DÉLÉP kollektívája a ne.gypane'es technológia al­kalmazására. Enyhítettek a családosok gondjain más­képpen is: gyermekintézmé­nyekben -* 269 bölcsődés és 650 óvodás kapott helyet jóvoltukból, a nagyobbak­nak, az iskolásoknak pedig 65 tantermet építettek. A munkának lendületet adott a hazánk fölszabadulása és az MSZMP XI. kongresszu­sa tiszte'etére, ille've a Közoonti B;zotiság 1974. de­cember 5-i határozatának végrehajtására kibontako­zott szoc'alista munkaver­seny. A mozgalom újabb brigádok megalakulását is eredményezte; jelenleg 291 kollektíva 3300 dolgozóval vesz részt a versenyben. Tekintélyes szám ez, külö­nösen akkor értékelhető, ha figyelembe vesszük a mun­kahelyek szétszórta-igát, az építőipar adottságait. Azt is tudni kell azonban, hogy a DÉLÉP dolgozónak majd­nem felét eddig még nem sikerült brigádokba szer­vezni. Az év vágyig várható eredményeket ko án, már tavaly decemberben igye­keztek összegezni a vállalat vezetői, hogy ideiében föl­készülhesenek az ötödik ötéves terv megvalósítására A programot egyez'ették a tanácsokkal, s azokkal az ér'tíetőkkel. amelyek a leg­több munkát igénylő beru­házásokat várják a DÉLÉP­től. Az elmúlt években vég­zett tevékenységet, valamint az építőmunkásokra váró úiabb fe'adagokat megvitat­ták a vállalat kommunistái is. A népgazdaság ismeretes­sé vált ötödik ötéves tervé­nek megvalósulásában je­lentős szerep jut a DÉLÉP­nek is. Két év múlva 1978­ban csaknem 700 nrllió fo­rintos közmű- és mélyán-'­tést végeznek, s lega'ább ezt az értéket kívánják tar­ám' a tervidőszak tovább' éveiben. A lakásá'adás: — —, figye­lembe kellett venni, hogy oia termelő ház­gyár bei endezései némileg elhasználódtak, elérkezett a rekonstrukc'ó ideje. Ennek — s a lakásépítés tervezett arányának — meg'elelően idén és jövőre legfeljebb annyi lakást építhetnek, mint az elmúlt esztendőben, a tervidőszak utolsó éve'ben viszont erőteljes fejlődés várható. Így 1980-ig majd­nem 12 ezer lakást énít föl a vállalat kollektívája — legtöbbet előregyártott ele­mekből. A házgvári beren­dezéseket úgy újítják f hogy tovább epeszthessék a panelek többcélú alkalma­zását, az eddiginél is több iskolát, kollégiumot, óvodát és bölcsődét ép'th essenek ilyen techno'ógiával. ígv, valamint hagyományos mó­don idén 89 bölcsődésnek, száz óvodásnak készítenek napközit, iskolásoknak pe­dig 10 tantermet. Ugyan­csak 1976-ban a kereskede­lemnek ezernégyszáz négy­zetméternyi üzletet adnak át. Folytatja a DÉLÉP a kormány által kiemelt be­ruházások megvalósítását, ígv a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények, a gyulai húsüzem, valamint a szegedi irodaház építését, befejezi a szalámigyár re­konstrukcióját. Az idei ter­melési érték várhatóan meg­haladja a kétmilliárd fo­rintot. Ha nem is nagy mérték­ben, a feladatok gyarapod­tak az idén, s ugyanígy ter­melésbővülés várható az öt­éves terv további esztendei­ben. Erre azonban gyakorla­tilag változásán létszámmal kell felkészülni, hiszen az előttünk álló évek máris sejthető munkaerőhelyzetét, a demográ'iai számításokat figve'embe véve évente leg­feljebb egy százalékos mun­kánszámnövekedésre szá­míthat a DÉLÉP. Kézen­fekvő tehát, hogy a megol­dás „házon" belül keresen­dő. Jobban ki kell használ­ni a munkaidőt, a gépeket — különösen a drága gépe­ket —, s ügyelni kell arra is, hogy a technológiai fe­gyelem tovább javuljon, az ellenőrzés színvonala emel­kedjen. így egyre kevesebb lehet az olyan műve'et, amelyet hanyagság, kapko­dás miatt kétszer, vagy többször kell elvégezni. Az üzem- és munkaszervezést segíti az új számítóközpont is, amelyben egyre több fel­adatot oldhatnak meg. Tervezik a vállalat veze­tői, hogy a gyarapodó te­endők ellátásához megfelelő körülményeket, kedvet te­remtenek a dolgozóknak. A bérfejlesztést úgy kívánják megvalósítani, hogy az ed­diginél jobban érvényesül­jön a munka szerinti elosz­tás elve. A munkások béré­nek legalább olyan ütem­ben kell növekedni, mint a vállalati középértéknek. Az átlagosnál nagyobb anyagi elismerésben részesítik a kedvezőtlen körülmánvek között, több műszakban dol­gozókat, a nehéz fizikai munkát végzőket, s jól kép­zett szakmunkásokat, a nagy fele'ősséget vállalókat, a diplomás, szel'emi alkotó­munkát végző alkalmazotta­kat, valamint a legalacso­nyabb keresetűeket. Két­ségtelen, a jó munkára ösz­tönzés leghatékonyabb esz­köze az anyagi juttatások növelése, azonban a szociá­lis körülmények sem mellé­kesek. Nemegyszer elége­detlenkedtek az építőmun­kások például az ebéd si­lánysága miatt. Igaz, a je­lek szerint nem eredmény­telenül, a tervekben szere­pel az étkeztetés javítása, a választék bővítése. Sőt, ha a m-mkások igénylik, ked­vezményes áron vacsorát kapnak. A Szeged környé­kéről bejáróknak a . mun­kahelyükre, illetve onnan hazautazását az autóbuszo'' számúnak növelésével kí­vánják kényelmesebbé ten­ni. Lakáshoz — a villala' segítségével — e'sőso<-ha^ munkások, nagycsaládo­dolgozók, fiatal házasok, alacsony iövede'műek. va­lamint sorkatonai szolgálat­ról leszerelő, gyermeket ne­velő férfiak jutnak. Az épí­tők ezzel remélhetőleg újabb lendületet kapnak munká­juk folytatásához. A válla'at vezetői, lakást remélő családok, új üzemre váró dolgozók számítanak a DÉLÉP kollektívájának to­vábbi jó, az eddiginél is jobb munkájára. Szeged és a megye szépülésáre, gaz­dagodására. Sz. J. Ruhagyári rekonstrukció A győri Graboplast Pa­mutszövő- és Műbőrgyárban tanácskozott pénteken a Textil-, Bőr- és Ruházat­ipari Szakszervezetek Szövet­ségének elnöksége. Az ülésen megjelent Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára, dr. Bíró Györgyné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Petrák Ferenc, a Bőripari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára. A résztvevőket a „házigazda", Jankovich Nándor vezérigaz­gató tájékoztatta a vállalat életéről, a termelési eredmé­nyekről, majd a vendégek üzemlátogatáson vettek részt. A kora délutáni órákban megkezdődött elnökségi ülé­sen dr. Szabó Imre, a Köny­nyűipari Minisztérium főosz­tályvezetője ismertette az V. ötéves terv textil-, bőr- és ruházati iparra vonatkozó feladatait. Az V. ötéves terv­időszakban végrehajtják a kormány ruházatipari re­konstrukció programjának második ütemét. Az elő­irányzatok szerint 1980-ra ruházati iparunk 52 száza­lékkal megnöveli termelési értékét. A termelési értéknö­vekedést kizárólag a terme­lékenyság fejlődésétől, a rejtett tartalékok felhaszná­lásától várják. A textilhordozós műbőrök­nél 21 százalékos volumen­növekedés elérését tervezik, a pamutfonalnál 5, a se­lyemszövetnél pedig 11 szá­zalékos - termelésnövekedést irányoztak elő. A legdinami­kusabban fejlődő iparág, az alsó- és felsőkötöttáru ter­melése. ahol 1980-ig csaknem 38 százalékos termelésnöve­kedésre számítanak. Ezt a nagyarányú felfutást idézte elő, hogy a kötöttáru előállí­tási technológiája jóval ter­melékenyebb a szövött ter­méknél. Apró Antal Veszprém megyében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Veszprém megyében. Csütör­tökön reggel a megyei párt­bizottság székházában Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, Balogh Mihály, a megyei pártbizottság titkára ás dr. Radnóti István, a me­gyei tanács elnöke köszön­tötte a vendéget. Ezt követő­en Apró Antal — Pap János és dr. Radnóti István társa­ságában — a Bakony Mű­vekhez látogatott, ahol Soós Gyula vezérigazgató az utób­bi évek nagyarányú és a Zsi­guli-program sikeres megva­lósításáról számolt be. Apró Antal csütörtökön délután a Balatonalmádi Bauxitkutató Vállalatnál érckutatásunk aktuális prob­lémáiról tájékozódott Vere­bályi Sándor igazgató beszá­molója alapján. Tapolcán á Bakonyi Bauxit Bányák Vállalatnál Kanizsai József igazgató a termelési ered­ményeken kívül ismertette a két egyedi nagyberuházás, az Iza—II., és a deáki bánya­nyitás jelenlegi helyzetét. Apró Antal pénteken Aj­kára látogatott, ahol az ipari város vezetői ismertették az elmúlt évek eredményeit és a jövő terveit. A Politikai Bizottság tagja meglátogatta a csaknem 100 éves Ajkai Üveggyárat, majd az Ajkai Timföldgyár és Alukohóban Tóth Béla igazgató tájékoz­tatását követően megtekin­tette a gyárat, délután részt vett és beszédet mondott az ajkai művelődési házban megrendezett munkásnagy­gyűlésen. Óvári Miklós az I. kerületben Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken látogatást tett az I. kerület­ben. A vendéget az MSZMP I. kerületi bizottsága szék­házában Kékedi György első titkár, dr. Fehér Józsefné tit­kár, Tóth Sándorné tanács­elnök és Sótér István, a KISZ I. kerületi bizottságának tit­kára fogadta. A kerület éle­téről, fejlődéséről, a párt­mozgalom és az időszerű pártfeladatok végrehajtásá­nak helyzetéről Kékedi György adott tájékoztatást. Ezt követően a vendégek megtekintették a Vár kultu­rális intézményeit. A prog­ram befejezéseként Óvári Miklós, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében pártaktívaülésen időszerű po­litikai kérdésekről tájékoz­tatta a résztvevőket. Törpegyárak Szentes környékén Külföldi példák alapján a Kontakta Alkatrészgyár szentesi üzemének szakem­berei megszervezik a külön­féle villamossági alkatrészek, villanykapcsolók házi össze­í'lítását. Sok munkás nem jár b° az üzembe, hanem — az üzemet viszi haza, az­az otthon szereli össze a kapcsolókat, a konnektorokat ;s más cikkeket. A munkát kezdetben egy­szerű kézi szerszámokkal végezték. A termelékenység növelésére most kisgépeket kapnak a házi üzemek. Hamarosan mintegy 300 pici gyár működik majd Szentesen és környékén. A gépesített bedolgozásba igye­keznek bevonni a közeli és távoli helységeket, bizonyos specia'izációra is töreksze­nek: az egyik „foglalatfalu", a másik „konnektorfalu" lesz. Kísérleteznek azzal is, hogy az egy-egy családhoz — a kisgépeken kívül — kö­zös nagyobb gépet is adnak a bonyolultabb feladatok megoldásába. Az ilyenformán szervezett házi gyárak együt­tes termelési értéke egyálta­lán nem lebecsülhető: meg­közelíti az évi kétszázmillió forintot. Sarlós István látogatása Szolnokon Sarlós István, az MSZMP togatást. A vendéget a me­Politikai Bizottságának tag- gyei pártbizottság székhazá­ja, a Hazafias Népfront Or- ban Andrikó Miklós, a me­szágos Tanácsának főtitkára gyei pártbizottság első titká­pénteken Szolnokon tett lá- ra fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, fejlődésé­ről. A pártbizottságról a tisza­ligeti pártüdülőbe vitt Sarlós István útja. Ott talá'kozott és közéleti kérdésekről esz­mecserét folytatott a megye országgyűlési képviselőivel, akik csütörtökön és pénte­ken kétnapos tanácskozáson vettek részt Szolnokon. A beszélgetésen több fon­tos kérdés mellett szó esett a Hazafias Népfront VI. kongresszusáról, melynek előkészítése során számíta­nak az országgyűlési képvi­selők, a tanácsok, a népfront­testületek összehangolt tevé­kenységére. Ezután az MSZMP megyei bizottsága épületének nagy­termében rendezett pártna­pon Sarlós István előadást tartott a megyei, járási és városi pártszervek, tanácsok vezetőinek, a Hazafias Nép­front tisztségviselőinek, bel­politikai életünk időszerű kérdéseiről. Somogyi Károlyné felvétele Ujabb léteritménnyel gazdagodott a szegedi szénhidro­gén-medence. Két napja kezdte próbaüzemelését az algyői III. számú gázfeldoigozó, az úgynevezett csúcoüzcm. Nevét feladata alapján kapta. Ez az üzem hivatott ugyanis arra hegy a téli hónapokban, csúcsfogyasztás idején, a többlet, gázigényt kielégítse. Az üzem szerelése közben súlyos gondokat jelentett az importműczerek hiánya. Sikerült azonban megoldani, hogy az egyik technológiai sor üzemképes legyen. Ezzel naponta . 2,4 millió köbméter gázzal többet ad Algyő a fogyasztók­i nak. A próbaüzemeléssel újabb hat gázkút vesz részt a ter­melésben. Képünkön: A III. számú gázfeldolgozó részlete. Vásárok sikere Érdekes adatot tett közzé a HUNGEXPO: számításaik szerint 1975-ben 14 és fél millió ember nézte meg a magyar vásárokat és kiállí­tásokat, a világ csaknem minden részén. A vásárok­nak nagy sikere volt (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom