Délmagyarország, 1976. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

Pcntek, 1976. január 30. RADIÚTEIIK ALGÉRIAI—MAROKKÓI VISZÁLY Abdel Aziz Buteflika algé­riai külügyminiszter Kurt Waldheimhez, az ENSZ-főtit­kárához intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy sürgős lépéseket kell tenni a Magh­reb országokban kialakult feszültség okainak megszün­tetésére, s rámutatott, hogy az ENSZ-re különleges fel­adatok hárulnak ebben a de­kolonizációs ügyben. Az al­gériai kormány minden erő­feszítést megtesz a feszültség okainak megszüntetésére. A BEKE-VILAGTANACS NYILATKOZATA A Béke-világtanács nyilat­kozatban tiltakozott az ellen, hogy a chilei fasiszta junta bíróság elé állítja Luls Cor­valánt. a Chilei Kommunista Párt főtitkárát és a Népi Egység Kormány több tag­ját. A BVT Helsinkiben ki­adott nyilatkozata felszólítja a világ közvéleményét: te­gyen határozott lépéseket a chilei hazafiak életének meg­mentéséért és mielőbbi ki­szabadításukért. BOMBAROBBANASOK PORTUGÁLIÁBAN A portugál szélsőjobboldal folytatja terrorhadjáratát az ország északi részén. Csütör­tökön hajnalban 10 perc le­forgása alatt hat bomba robbant Braga városában és megrongálta különböző szak­szervezetek és baloldali pár­tok helyi irodáit. Az anyagi kár többmillió escudóra rúg, személyi sérülés nem történt. A rendőrség megállapítása szerint a pontosan Időzített robbanássorozat csak „pro­fik" müve lehet. WALDHEIM TÁRGYALÁSAI Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára további közel-keleti békekezdeményezések lehe­tőségeiről tárgyalt a genfi békekonferencia két társel­nökének, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, valamint arab országoknak világszervezeti képviselőivel — közölte szerdán az ENSZ egyik szóvivője. A főtitkár megbeszélést folytatott a Pa­lesztinai Felszabadítás! Szer­vezet megbízottaival, de még nem konzultált az Izraeli de­legációval. A Biztonsági Ta­nács közel-keleti vitájának hétfő esti lezárása után né­hány arab delegátussal tár­gyalt. CSEHSZLOVÁK HÍRSZERZŐ NYILATKOZATA Pavel Mínarik, a Csehszlo­vák Hírszerző Szolgálat szá­zadosa, aki a Szabad Európa Rádiónál végzett hétéves felderítő munka után a na­pokban tért vissza hazájába, csütörtökön délelőtt beszá­molt Prágában az újságírók­nak tapasztalatairól. Konkrét tények ismertetésével bizo­nyította, hogy a CIA által pénzelt és Irányított Szabad Európa Rádió munkatársai dezinformáló és felforgató aknamunkát végeznek a szo­cialista országok ellen, vala­mint a Helsinki konferencián elfogadott elvek érvényreju­tásának megakadályozására. KGST-szakosodás és kooperáció Moszkva (TASZSZ) által kidolgozott technológiá­A KGST-tagországok a kat a gépgyártásban, az autó­legutóbbi időszakban húsz gyártásban, a textil- és köny­sokoldalú szakosítási és nyűiparban, valamint a bá­kooperációs szerződési írtak nyászatl dúsítóeszközöket alá. E szerződések több mint gyártó és fémkohászati ipar­1900 különböző típusú gép, ban. illetve ipari berendezés gyár- A kurszki mágneses ano­tására vonatkoznak. A sza- mália területén, valamint kosodás lehetővé teszi, hogy Ukrajnában az érdekelt az új ötéves tervben a KGST-országok bányászati KGST-tagországok több mint dúsító és fémfeldolgozó üze­kétszeresére növeljék példa- meket létesítenek, melyek ul a numerikus vezérlésű elkészültük után, 1980-tól áz gépek gyártását. 1975-ös szinthez viszonyít."a Igen jelentősek az autóbu- 20 százalékkal több v;» szok, teherautók, valamint a érccel látják el az érdekelt személygépkocsik gyártására országokat, vonatkozó szakosítási intéz­kedések. © Prága (CTK) A KGST-országok gazda- Prágában megkezdődött a sági fejlődése szempontjából KGST-országok konzultatív nagy jelentőségű a műszaki- tanácskozása a környezetvé­tudományos együttműködés, delemről. A tanácskozáson Az együttműködés értelmé- Bulgária, Csehszlovákia. Len­ben például Csehszlovákia gyelország, Magyarország, a gyártja a golyóscsapágyakat, Német Demokratikus Köztár­a szintetikus kaucsukot, va- saság és a Szovjetunió kül­lamint bizonyos alumínium- döttsége vesz részt, eszközöket, szovjet közremű- Elemzik a nagy hatásfokú ködéssel építették meg Cseh- levegőtisztító-berendezések Szlovákia első atomerőművét:, további alkalmazásaival ösz­ugyanakkor számos szovjet szefüggő problémákat a vállalat sikeresen alkalmaz- KGST integrációs program­za a csehszlovák mérnökök jának keretében. Az SZKP XXV. kongresszusa előtt Küldött Ivanovóból A szovjet textilipar fellegvárában, a közép-oroszor­szági Ivanovóban több mint negyven esztendővel ezelőtt két textilmunkásnő, a Vínogradova nővérek az első öt­éves tervidőszakban vállalták, hogy a korábbinál jelen­tősen több szövőgépen fognak dolgozni, és ezáltal jelen­tősen megnövelik e munka termelékenységét. A Vínog­radova nővérek akkori mozgalmának eredményeként az elmúlt évtizedekben több száz nagyszerű kezdeményezés született az ország számos vállalatánál Az SZKP XXIV. kongresszusa az életszínvonal eme­lésében fontos feladatokat tűzött a textilmunkásnők elé. A pártfeladatok teljesítésének egyik fontos feltétele a munkatermelékenység növelése. Jelena Georgijevna Amo- több száz gép duruzsol. Va­szova, az SZKP XXV. kong- lóságos utcákat képeznek, resszusának küldötte, a Szo- amelyeket a hosszú, finom cialista Munka Hőse, a Szov- fonalszálak ezrei határolnak. követője volt. Szövőgépe va­lóságos tapasztalat átadó is­kolává vált. Jelena gyer­mekkorában tanítónő szere­tett volna lenni, de az élet beleszólt sorsának alakulá­sába. A becsületes munka révén azonban valóra váltak vágyai. Amoszova két leg­ügyesebb tanítványa — Alevtyina Szmirnova, a Szo­cialista Munka Hőse és Zoja Konovalova, Komszomol­díjas, az Oroszországi Fö­deráció parlamenti képvise­lője — ma már ugyanolyan híres ember, mint tanító­mestere. A kilencedik ötéves tervidőszakban két ötéves tervet teljesített mindkettő. A XXV. pártkongresszus tiszteletére indított versenv­Állami-díjasa, iva- A szövőnők figyelmes arccal szövőmunkásnő 1971. hajolnak munkájuk fölé, ke- "" kezdeménvezéssel mindegyikük azonos ütem­Zsoídosolr — hmm pénzen Izvesztyija-állásfoglalás a London (MTI) vözöl egy olyan eljárási for­mát, amely elősegítené An­A Daily Telegraph jelen- goiában az összes hazafias tése szerint Kínából szár- erők konszolidációját, mind­maznak azok az összegek, azokét az erőkét, amelyek amelyekből az Angolába in- ennek az országnak a tény­dult angol zsoldosokat fize- ieges függetlensége és sza­tik. Százhuszonnyolc ember had fejlődése mellett foglal­— közöttük légide6zant kom- nak állást. Éppen erre tö­mandók több volt katonája rekszik az Angolai Népi — szerdán repült Londonból Köztársaság kormánya" ­Brüsszelen át a törvényes mutat rú az Izvesztyija. angolai kormány ellen har­coló erők megsegítésére. A brit parlamentben megkérdezték James Calla­ghan külügyminisztertől: miért nem akadályozza meg a kormány az angolai tobo­rozast? Callaghan megkerül­te a válaszadást. Csupán annyit mondott, hogy hely­teleníti ezt az ügyet, amely „a jelen körülmények között távolról sem kívánatos". Sietett azonban helytelení­teni az Angolai Népi Köz­társaság hadseregének tá­mogatását. is rá a következő ötéves terv­időszakban, hogy ez az idő- ben dolgozik, de ha az em_ szak meghozza számára a ber jobban odafigyel, az éves tervidőszakban két „személyes" ötéves progra­mot teljesítenek. Szmirnova egyik J"munkásnő"i'különösen m"nkájának„ termelékeny­megérdemelt sikert. A SZOl*- Cg.HA Iliuiuvaöliu AUlGilUÖClI • Arúnlrónt neo -s- rJ . galmas textilmunkásnőnek kitűnik. Ügy látszik, hogy ~6™PKént métfE .n - l-i—i-,r — szövet a terv Bzennu i-o méterrel szemben — a leg­jó híre volt a régi munkás- kicsiny, varázslatos keze generáció, a kortársak előtt, mindenre képes: mozdulatai és nemkülönben azok előtt, pontosak, magabiztosak és akiket már ő tanított ki a szinte észrevehetetlenek. <3 mesterségre. A nyolcadik Jelena Amoszova, akinek a ötéves tervidőszakban mun- műhely egy sajátságos la­kaérdemrendet kapott, majd boratórium, ahova nap mint megkapta a „Vinogradova nap új gondolatokkal, új nővérek" emlékdíját. tervekkel érkezik, ahol ki­A kilencedik ötéves terv- próbálja tapasztalatalt, ahol időszak első éveiben az iva- kísérletezik, novói terület üzemeiben, Amoszova 1973. november akárcsak az ország más tex- 10-én, több mint két évvel tilüzemeiben, műszaki re- hamarabb teljesítette egyéni konstrukciót végeztek. Az új ötéves tervét. Ezért a Szo­gépeket azonnal megszeret- cialista Munka Hőse címmel ték a munkásnők: kényei- tüntették ki. Ez új szakaszt mesebbek voltak, könnyebb jelentett az ivanovói textil­vpl.t rajtuk dolgozni és nö- munkásnők életében. Amo. vélték a teljesítményt. Meg- szova akkor ígéretet tett, állapították a normát: egy hogy még egy ötéves tervet szövőnőnek 700 orsót kellett teljesít. Jelena ismét növel­kezelnie. te az orsók számát. Ekkora A hatalmas műhelyben munkásnőnek már több ezer magasabb az iparágban. Konovalova a norma sze­rinti 51 szövőgép helyett 100 gépen dolgozik. Kiváló ered­ményeiket úgy érik el, hogy a legjobb munkamódszere­ket alkalmazzák, racionáli­san szervezik a munkát és gazdaságosan használják ki a munkaidőt. Jelena számára emlékeze­tes volt 1975. novembere: felterjesztették a Szovjet­unió Állami díjára. Most pe­dig ott lesz a 25. pártkong­resszus ivanovói küldöttei között. A területi pártszer­vezet egyhangúlag megvá­lasztotta az ivanovói kom­munisták kongresszusi kül­döttévé. (APN) M. Lcscsinszkij BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi fudomáay­és technikatörténetből 9 Moszkva (MTI) „A Szovjetunió soha nem helyezkedett és nem helyez­kedik szembe az angolai helyzet politikai megoldásá­nak keresésével" — állapítja meg a csütörtöki Jvesztyija „Szemleíró" aláírással meg­jelent szerkesztőségi cikké­ben. „A Szovjetunió ma is üd­Írószövetségi együttműködés • Moszkva (MTI) — Az üléseken fenntartá­sok nélküli őszinte eszme­A magyar és a szovjet csere folyik fontos elvi, ide­írószövetség együttes titkár- ológiai kérdésekről. Jelen sági ülésén mindkét szövet- esetben különösen fontos, ség vezetői teljesen nyílt, hogy a helsinki európai biz­2XKÍ tonsági értekezlet .utáni idő­geik és irodalmaik helyzeté- szakban az alkotoi osszefo­ről — mondotta Dobozy lm- gás mellett rugalmasabb és re, a Magyar írók Szövetsé- szorosabb koordinációt is SSííTí Moszkvában ™ valósUani szövelső­csütörtökön befejeződött író- geink között. A találkozon— szövetségi tárgyalásokról, mondta Dobozy Imre — meg­melyek eredményeként aláír- állapodások jöttek létre a "\fj5iv J^nÜtt «£5ÍS nemzetközi írótalálkozókon, együttműködés ötéves távlati ,, ,, . , ' programlát és kétéves együtt- vitakon való részvétéi kér­jnúködén tervel. . déseibeo, . - . 42. Az iparos szervezetek sorába tar­toztak még a következők: az Iparos Ifjak Közművelődési Egyesülete, amely 1857-ben jött létre, a Szegedi Jóté­kony Iparosok Asztaltársasága, amely 1919-ben alakult és a Szegedi Iparo­sok Nyugdíjas Asztaltársasága, ame­lyet 1920-ban a Raffay-féle vendég­lőben hoztak létre. Itt említjük meg az 1923-ban létrehívott Ipartestületi Hölgyblzottságot, és az 1925-ös alaku­lású Szegedi Ipartestület Temetkezési Egyletét. Az ipartestület és vele együtt minden kisebb-nagyobb szer­vezete a felszabadulással megszűnt. Az árvíz utáni időszakban alapítot­ták a szegedi dohánygyárat állami be­ruházásból. A gyár működését 1885. május 28-án kezdte meg. A dohány­gyár első helyiségei a felsővárosi Fel­mayer-féle kékfestőgyér épületeiben voltak, ahol egészen addig üzemelt, míg a Kossuth Lajos sugárúton az új gyárépület 1893-ban i fel nem épült. Itt a kor követelményeinek megfelelő modern üzemi rendet alakítottak ki, kellemesen parkosított környezetben. A munkatermek kétszáz munkás be­fogadására voltak alkalmasak, és e mellé megfelelő nagyságú raktárépü­leteket is építettek. Kezdetben 62 munkással Indultak, de hamarosan 400 főre egészültek ki, főként női munka­erővel dolgoztak. Kezdetben túlnyo­mórészt szivarféléket gyártottak, majd fokozatosan tértek rá a szivarkak gyártására. A szegedi dohánygyár a felszabadulást követően szűnt meg it t üzemelni, Sátoraljaújhelyre helyezték át. Helyén ma a Szegedi Ruhagyár működik. Masa, István 1887-ben alapította gyógyforrás üzemét a Londoni kör­úton. Kezdetben a forrás napi hoza­ma olyan nagy volt, hogy a palac­kozáson túl fürdő táplálására is gon­doltak. Az alapítástól kezdve négy töl­tőállomással dolgoztak, és a palacko­zott gyógyvizet nemcsak itthon, ha­nem külföldön is forgalomba hozták, Petőfi keserűvíz néven. Bécsben, Belg­rádban és Fiumében nyitott lerakato­kat, és külföldi üzletkörét onnan lát­ta el. Nemzetközi és világkiállításo­kon nyolc alkalommal nyert arany­és ezüstérmet keserűvizével. Ennek a gyógyvíznek keserű-sós ízén és alka­likus kémhatásán túl az volt igen nagy értéke, hogy nyomokban tartal­mazott litiumkarbonátot és stroncium­szulfátot. Ez utóbbi két vegyületet más alföldi keserűvizek nem tartalmazzák. A Petőfi gyógyvíznek Masa István 1921-ben bekövetkezett halálával las­sanként befellegzett, jött az újabb, a tudós Pávai-Vajna geológus által fel­tárt Anna gyógyforrás vize. Minden­esetre még ma is érdemes lenne a forrást újra feltárni, mert kémiai ösz­szetevőit tekintve olyanokat is tar­talmaz, amelyekkel az Anna-víz nem dicsekedhet. Az üzemet Masa halála után veje. Szilágyi Ferenc vezette. Itt­említ jük meg Nedelkovics Milán ál­tal feltárt és fenntartott József főher­ceg keserüvizet, illetve palackozót. Ez nem különösebb gyógyvíz, értékmé­rője jelentős sótartalma. Ezt a kese­rűvizet már a nagy árvíz előtt is for­galmazták. A Stühmer RT-t Sttthmcr Frigyes alapította Pesten, 1868-ban, amikor átvette a hatvanas években alapított Nagy N. cukorkabizományos általa vezetett cukorkafőzö műhelyét. A Szentkirályi utcai építkezés, a na­gyobb üzem számára 1893-ban kez­dődött. Stühmer Frigyes halála után, 1890-ben az üzemet özvegye és an­nak fivére, Koób Géza vette át. A fióküzleteket, így a szegedit is 1912­ben létesítették. 1926-ban négyemele­tes gyárat építettek Budapesten, és állandóan friss áruval látták el vidéki fióküzleteiket is. A Hűtőház és Elelmiszerellátó RT részvénytársasági formában 1921-ben alakult nyugati országokba történő élelmiszerexportra. Jó felkészültségű jéggyárat és hűtőházat is tartottak fenn az Ilona utcában. Patzauer Sán­dor háztartási ecetgyárát. 1923-ban alapította évente 25 vagon ecet elő­állítására. A Patzauer Szesz- és Gyü­mölcsfeldolgozó 1930-ban került a Szegedi Gyógy- és Ásványvíz Kft tu­lajdonába. Ekkor a megye több he­lyén előfeldolgozó telepeket létesítet­tek. Rum- és likőrféleségeikkel több megkülönböztető aranyérmet nyertek. Az Algyői Tejszövetkezetet Kabók István alapította 1936-ban, 32 taggal a jobb értékesítési körülmények biz­tosítására, valamint a higiénis mód­szerek elterjesztésére. A Turul ecet­gyárat Bedő Árpád alapította minő­ségi termékek előállítására. Jelentő­sebb élelmiszeripari üzemek között megemlítjük a Czinner-féle szalámi­gyárat, amely a Tisza Lajos (ma Le­nin) krt. 83., a Kardos Jakab-félo tésztagyárat, amely a Jósika utca 4., a Lindenfeld cukorkagyárat, amely a Petőfi Sándor sgt. 14., a Suhajda cuk­rászüzemet, amely az Iskola utca 15, szám alatt működött. A Szegedi Hús­és Vásárpénztár RJ1 kezelésében volt a közvágóhíd. Különböző húsipari ter­mékeket, műtrágyákat, zsírt és szap­pant hozott forgalomba. Horváth Dá­niel 1940-ben létesített gyümölcsfel­dolgozó üzemet, főleg féltermékekre. A város egyéb iparai között meg­említjük a HÁPÉ szappanüzemet, amelyet 1908-ban alapított a Hús- és Vásárpénztár RT kezdeményezésére Bauer Hugó és Készeg Mihály. Első több irányú érdeklődésüket leküzdve, 1932-töl csak szappangyártással fog­lalkoztak, így főtermékük a híres sze­gedi háziszappan volt. A szőregi Kőszénkátrány- és Petró­leumfinomító RT-t 1931-ben alapítót-* ták a Ploestiből ideérkezett kőolaj fi­nomítására. Külön kátrány gyárat is létesítettek. Megoldották az olajok kéntelenítését. A szakmai irányítók dr. Kell Kornél és Garami Jenő mérnö­kök voltak, míg az rt urainak szere­pét Quitner Lajos és Bokor István vitték. • • (Folytatjuk) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom