Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

3 Vasárnap, 1975. december 7. Somogyi Károlyné felvétele A szentesi Alkotmány Tsz gázvezeték-fektető brigádja. Sipka József vezetésével, a szegedi te'ü-emben gázvezetéket épít. A te'üzem kaz 'nház'nak bővítésével egy időben olajtüzelésről gáztüzelésre térnek át, az egész munka 6,1 millió forintba kerül Nemcsak múltja van Egy vitatott közlekedési eszköz: a trolibusz Már írtunk egyszer róla: megnőtt a városok közúti pedig 212 forint. És ehhe» Szegeden is felvetődött a forgalma, és egyre komo. azt is hozzá kell tenni, hogy gondolat, hogy meg kellene lyabban veszélyezteti a vá- a BKV rengeteget kísérletevizsgálni, vajon a város köz- roslakófc egészségét a leve- zett az autóbusz hátrányailekedésének fejlesztésében gő szennyeződése. Márpedig nak — légszennyezés, dráérdemes-e számításba venni az elektromos járművek nem ga üzemanyag — csökkenté. a trolibuszt, mint lehetősé- szennyezik a levegőt. A vil- sére. Ám a kísérletek nem get, Ez a gondolat azóta is lamos lassú? Igen. de az váltak be. A rengeteg egyéb él. s az új viilamosremiz egyre zsúfoltabbá váló váró- probléma mellett a gázzal terveit eleve úgy készítik, si forgalomban a buszok és hajtott autóbusz üzemköltséhogy — ha utóbb ilyen dön- személvautók lassanként fe. ge — a troli 170 forintiátést hozna a városi tanács le, vagy negved olyan gyor- val szemben — 250 forint — az új telephelyet alkal- san sem kénesek haladni, lett. a hibrid (Diesel- és mássá lehessen tenni troli- mint a villamosok. Arról elektromos meghaitású) aubuszok fogadására is. nem is beszélve, h"gy az tóbuszé nedig 355 forint. Egyelőre mindez termé- utóbbi évtizedben többszörö- Ügy tűnik tehát, hogv ielen. szetesen csak ötlet. amrty sAre emelkedett o'ajárak leg — bizonyos körülmémég az átgondolás stádiu- mind drágábbá teszik az nvek között — a troli a legmában van. De mindenkép- autóbuszt, amely — egy idő- gazdaságosabb íámű a vápen olyan ötlet, amelvet ér- ben úgy látszott — egved- rosl tömegközlekedésben, demes alaposan megfontol- ura'kodívá válik a városi ni. S ehhez a megfontolás- közlekedésben Igaz, hogv a * hoz nyilván időre, s szak- légveztékek rontják a várósemberek tucatjainak közre- képet de ez még minden működésire van szükség. En- bizonnyal előnvösebb, mint nek egvik. s bizonvára fon- az egészségre veszélyes leve. tos állomása volt az az elő- gőszennyezés. adás. amelyet Piesz Jenő, a BudapesM Köz'ekedésl Vállalat vezérigazeatá-heSzőval alanosan Tehát nagyon is gazdaságos az a iá-mű, amelynek — úgy tűnt még néhány éve — nincs jövője és nanjai meg vannak számlálva. Természetesen nem egyetlen megoldás, s a BKV sokévemegvál- pesti kísérletezése azzal az i^tfí tartott a héten az toztak a utóbbi években a iredménnyeV "rártilt. ho'gv e MTESZ szervezésében asze. gedi szakembereknek. Ml sem jellemezhetné jobban a téma aktualitását, mint az, hogy az előaJáson részt vettek Például a pécsi taná-s közlekedési szakemberei ls, nem leh-t olvan rugalmasan c fű f . . . : U, „1-6 — "SÍ IU.UK ICNAT. nogv PZ szervezni útvonalát, mint az autóbuszét. Sőt évekkel eza jármű amelv e'őször 1882közlekedésszervezók s'ámá- nagyobb városok közlekedéra fontos szempontok. S éo- sét úgy érdemes szervezni, pen ezért ült el lassanként hogy az autóbusz, a vi'laa trolibusz körüli vita Is, mos és a troli ki-pészí'ce amelynél nagyiából hasonló egvmást, hiszen mind"gvikkifoeások merültek fel, mint nek megvannak jól körülha.... a villamosnál. Hiszen a fel- tárolható előnyei. figyel°mmondván: okét is nagyon s6vezeték szintén nem válik be véve alkalmazásuk hekomolyan foglalkoztat^ ha„nára a városkipnek, a Ivét. módját és az utasszágondialnak^negoldására ^ m0t' trolit használ iák föl. Vajon van-e lövője a vl- au;nDuszet' "v™. ez- ^ jnduU út,ára N,metor. déki nagyvárosokban, s Pes- e,6tt a* a vád is érte- ho<?y szágban. nem vonul viss-a a t.en is a trolinak. Hiszen fönntartása, működtetése mú-eumok csöndlébe. Űgv egy időben már a főváros- drágább mint az autóbuszé tűnik. reneszánszát éli ban is ott tarrettak. hogy Csakh0ffy azóta s0k minden nao'ainkban ,, a'aoos megfols-ámolják a meglevő vo- ,, ,, , gondolásra készteti a szegért nalakat. s a világ jó né- megváltozott, például az közlekedéssel f-gla'kozí hánv városában ahol évtl- üzemanyag ára. szakembereket is. Hogy Szegedeken át közlekedtek tro- Érdemes néhány adatot van-e jövője a troli'ibuszok, már sok éve nyu- idézni Riesz Jen6 eI6adásá. ««ik J««. nyl]lvá" galom^a vonultak az óreg ^ A„ ugyanarra a tá- alapos vizsgalatokkal és sok Járművek. Csak az a kérdés, volságra és utasszámra szá- ^ hogv e nyugalom végleges-e. mított üzemköltség ma Bu. z4sekke' keH válaszolni. E Ügy tűnik hogy nem. Hi- dapesten a trolinál mint- vizsgálatok már megkezdődszen az utóbbi tíz-ttzenót egy 170 forint> villamosnál tekévben sok minden történt a 182 íorlnt, az autóbusznál Szávay István vüágban, ami uj megfontolásokra készteti a városi közlekedés szervezésével foglalkozó szakembereket Érdemes talán egy amerikai példát hozni, ahol sorra megszüntették egv-két évtizede a városi vUlamosvonalakat s ma már ott tartanak. hogy a vonalak újjáépít'sét fontoigat'ák. Hogy miért? A válasz — bár jó néhány szempontot tartalmaz — vo'takénpen egyszerű. A villám "svonalakat vilégsze-te azért számol, ták fel. mert a villamos lassú. sok helvét foglal el az utakon és felsővezetéke a tart 'oszlopokkal rontja a városkáiét. Mindez sokáig igais volt, s ma is az, csakhogy ... Azóta rémisztően Munkások és mester szakmunkások K 'após a szakember, a jó szakember meg alighanem minden szakmában hiánycikk. De jó szakember-e az, korszerű tudású ember-e. akit 15—20 éve a vizsgáztatók megfelelőnek tartottak? Ugyanazokra a kérdésekre ma is megfelelő választ tudna adni. bizonyára. De ismeri-e szakmájának fejlődését, s a fejlődés adta új feladatoknak meg tud-e felelni? Aligha kell bizonygatni, hogy csakis akkor. ha tanult. Méghozzá tudatosan, tervszerűen tanult, nem pedig „odalesett" az új fortélyokra. Ma már a munkás képzettsége a termelést meghatározó tényező. Egy ruhagyári brigádnaplóban olvastam: „Vállaljuk, hogy a brigád minden tagja megtanul egy új reszortot." Fiatalok, kisgyermekes anyák valahányan. Ha hiányzik egvikmásikuk a szalagról, s nincs aki „beugorjon". romlik a termelési eredmény. Vagyis, az é'et ís rákényszeríti őket. hogy egymás munkáiét is gvakoroliák. ehhez pedig ismerni kell több reszortot. A murkástovábbképzésről hozott korkormányhatározat 5—8 évenként ismétlődő minden szakmára érvényes továbbképzést ír elő. Érthető, az új technológiák bevezetése. új, korszerű gének kezelése megkívánia a friss tudást. Különösen, ahol a gyakorlati ismeretek mellett az elméleti tudás is rendkívül fontos. A murkások szaktudása az a tartalék, amely pótolia a legtöbb helyen hiányzó új munkaerőt, hiszen a tudás a teljesítőképesség fokozását jelenti. Meddig tanuljak még? — kérdezik nem egyszer az emberek, s ha tréfás-komolyán doktor Agy szavaival válaszolunk is. hogy „hóttig", a kérdés hangszínéből kiérezni az aggodalmat. A tanulás — erőfeszítés. Különösen munka mellett az. Ezt mindenki tudja. S a törekvéseket eszerint is kell megbecsülni! Nem fog már az én eszem! — hallhatjuk ezt is eleget. Pedig a tapasztalatok szerint éppen a középkorúak a legkitartóbbak a tanfolyamokon, mintha pontosan ők éreznék — talán mert gyerekeik is már középiskolások? —, hogy szükségük van a tanulásra. A szakmai képzés és továbbképzés nem könnyű feladat a válla'atok számára, főként. mert elképesztően sok embernek nincs meg az alanvégzettsége. Az általános iskolát a szegedi munkaképes korú emberek 50 százaléka nem végezte el — tapasztalták egy felmérés során a városi pártbizottság munkatársai. — Főleg a VII —VIII. osztály hiányzik. Egy adat a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalattól: dolgozóik közül 2583 nem rendelkezik az általános iskolai végbizonyítvánnyal. 1693 csupán a VII—VIII. osztályt nem végezte el. A 6300 munkásból 1434 szakmunkás. A tavalyi tanévben közel 750 tanulója volt Szegeden a dolgozók általános iskolája VII—VIII. osztályának, mégsem remélhetjük, hogy közelesen megoldódik ez a gond, mert évente 80—100 gyerek „öregszik ki" az általános iskolából úgy, hogy nem végzi el mind a nyolc osztályt. A szakmunkásiskola, a szakmai műveltség megszerzése pedig nem is csak egy-egy elit szakmában kívánná meg még a középiskolai végzettséget is! Ezzel is számolni kell, am'kor a tanfolyamokat szervezik, ez tény, bár nem lehet kerékkötője szándékoknak, leginkább pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy gondosan kell előkészíteni a továbbképző oktatást. Lelkes és lelkiismeretes oktató munka és állandó figyelem tarthatja ébren a szorgalmat és kitartást Manapság a gyermeküket 3 évig otthon gondozó anyukák képzéséről is egyre több szakmában gondoskodnak. Egészségügyi munkát végzett kismamák levelező tanulással szakvizsgát tehetnek. A kenderfonógvárban és a jutaárugvárban is lehetőségük van erre az oktatási formára a kismamáknak, s éonen a kenderiparban vetették fel: ugvanilyen módon lehetne megoldani a bejáró dolgozók továbbképzését is. A betanított munkások közül száz szerzett szakmunkás-bizonyítványt tavaly kenderipari üzemeinkben, része ez annak az eredménvnek. hogy tavaly több mint 400 hallgatója volt a különféle szakmai tanfolyamaiknak. S mért a legkiválóbb szakmunkások művelését is fontosnak tartják a kenderipariak, tervezik egv „mester szakmunkás" tanfolyam indítását, ahol szakmai és általános műveltséget növelő tárgyak mellett vezetési ismereteket is oktatnának. Érdekes kezdeményezés, sikere másoknak is példát adhat. i árki azt hiheti, a fiatalok, frissen végzett ipari tanulók ülhetnek babéraikon. Friss a szaktudásuk, elméletben a legkorszerűbb is. A DÉLÉP szakszerelői mondják, mi mindent kell a munkahelyen megszokniuk, hogy helyüket megállják. Mintha kic6it túl puha fészek lenne a tanműhely, legalább is erre mutat, hogy sokan nem könnyen viselik a hideg munkahelyeket, s úgv elviszi őket a „huzat". mint akik sosem tudták, milyen nehézségei vannak szakmájuknak. A kendergyárban is hasonló színezetű az a tapasztalat. h"gy a fiatalok kevésbé szívesen vesznek részt továbbképzésen, a kitartásra, áldozatokra kaphatóbb az idősebb korosztály náluk. Tanulni nem könnyű, de kell. A munkások tudása, műveltsége fontos termelőerő. de nyilvánvalóan politikai erő is. Csak az ismeretekkel, tudással rendelkező ember igazodik el a közéletben is. az üzem dolgaiban is. csak ezáltal teljesedhet ki szép törekvésünk, az üzemi demokrácia is. Ezért is vállalnak az üzemek is. nem is csekély anyagi áldozatot, a munkástovábbképzés érdekében. Sz. M. B Kisteleken kábelgyártó. Deszken gumiipari üzem lesz a gépjavítóból Évek óta egységes vállala- az utóbbi hónapokban dön- irodaberendezéseket átveszi tot alkotnak a volt gépállo- tés született, s a HŰDGÉP a Kábelművek, a különböző mások. A Hódmezővásárhe- 1976. január 1-én a kistele, gyártógépeket pedig a HÓDlyi Mezőgazdasági Gépgyár- ki üzemét átadja a Magyar GÉP gyáregységeibe telepiló és Szolgáltató Vállalathoz Kábelmüveknek. Lényegében tartozik a kisteleki és desz- az első negyedévben még, ki telephely is. mint kooperáló üzem, a A vidéki iparfejlesztési HÖDGÉP termelését segíti, tervek megvalósítása során de amint érkeznek a kábeltik. Megtartották a tájékoztató gyűlést a deszkí üzemben is. Ezt a telephelyet a Tau. Helyreáll a régi közlekedési rend a Nyugati pályaudvaron Az ígért határidőnél korábban befejeződött a Nyugati pályaudvar rekonstrukciójának első szakasza: a tetőszerkezet bontása, amivel egy időben fedett peronokat építettek a csarnok vágányaihoz Megnyitják a körúti bejáratokat is. és ezzel ismét helyreáll a régi közlekedési rend a pályaudvaron. A MAV Vezérigazgatóságának tájékoztatása szerint december 11-én. csütörtökön 0 órától az angyalföldi, a rákos-rendezői, a rákospalota-újpesti, a zuglói, valamint a Kőbánya-Alsó vasútállomásokra ideiglenesen k'helyezett vonatok ismét a Nyugati pályaudvarról indulnak, illetve oda érkeznek — a június 1-től hivatalos menetrend szerint. A munkálatok folytatása miatt a péntekenként 17.25 órakor Nyíregyházára, és 18.40-kor Záhonyba induló vonat a Budapest-Józsefváros pályaudvarról indul. Oda érkezik vasárnaponként, 23.05-kor, a nyíregyházi és hétfőnként 2.50 perckor a kisvárdai vonat. gyártó gépek, úgy adják á't ZárTve^áJ T^A 37 POTM réxzleeeket OVara veszi át A jó vo év az egyes reszlegeket. március 31-ig még a HÓDAz itt gyártott gépek kö- GÉP üzemegységekánt tevézül az úgynevezett tartály- kenykedik a deszki telep, kocsikat a Nyíregyházi Me- Már azzal, hogy a HÓDzőgazdasági Géogvártó és GÉP-hez kerültek, nagyot Szolgáltató Vállalatnak ad- váit020tt a termelőmunka 'ák at' már.ottke- jellege, valóban gyári munszitik a DETK típusu szip- - - - pantó pótkocsikat. A hagymabetakarító, .kiszedő és kává fejlődött. A gépgyártást most Deszken folytat.,, ., , , 'ák: más jellegű ivari gérend)•elszedő gépeket a BMG peket készítenek, illetve jamakói gyára, az úgyneve zett Alterna lehordószerke zetes n ótkocsikat pedig a vítanak. Kisteleken azonban a kábe'gvártás honosodik meg és újabb i-a-i mun. . . ... ., "'IX w ujauij i a 1 HIUIU HÓDGÉP Sándorjaim üzeme ^lehetőséget biztosít a körjyártja. Az üzem dolgozóit mártányező falvak munkavállalóinak. A jövőben több nőt jékoztatták a vállalat veze- foglalkoztatnak majd és létói és megkötötték az át- nyegesen nagyobb termelési adási szerződést. Ennek ér- értéket állit elő ez az üzem telmébea az ürevnéviUetekaj. ú