Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

4 Szombat, 1975. december 6. Ismerkedjünk az új KftESZ-szel Am elsőbbség Az elsőbbség fogalmának meghatározása a jog szót említi ugyan — „továbbhaladást jog a közlekedés más résztvevőjével szemben" —, mégis helyesebb, ha most aa elsőbbségadásra kötelezett vezető szemszögéből értelmezzek a szabályt. Már csak azért is, mert a KITESZ bizsltin elme sugallja: az áthaladást elsőbbség megadásában általában bízni lehet, de azt kikényszeríteni sohasem szabad. Ha tehát az elsőhbséggo! rendelkező járművezető kellő időben észleli, hogy elsőbbségét nem adják meg, köteles minden tőle elvárhatót megtenni, hogy az összeütközést elhárítsa. De nemcsak a jogarirat erőszakosan érvényesítő vezetőket készteti a'sza' ály a rugalmasabb, udvariasabb vezetésre, A forgalom minden résztvevőjének etőfrja: csak dtran sebességgel közeiedhetnek az útkereszteződéshez hogy elsőbbségadási kötelezettségüknek eleget ls tehessonek. hogy másokat a Jármű sebességével ne tévesszenek meg. Az elsőbbségadásra kötelezett jármű az elsőbbséggel rendelkezőt nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. a gyalogost pedig nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában. Nem Illett meg a jobbróT érkezőt az elsőbbség, ha vá_ rakoz '.helyről, útpadkáról leáHósávról az aut ibályl gyorsító sáv jár <1 csatlakozik be * folyamatos forgalomba. A balról Jövő villamosra aem vonatkozik a Jobbkéz-szabály. ezért a KRESZ egyik új táblája figyelmezteti a Járművezetőket, ha az utat /lllamospálya keresztezi az egyenrangú útkereszteződésben. Az előzés szabályainál már volt erről szó, de most is megismétel Kik: az elsőbbséggel rendelkező jármű útkeresztaződősben is előzhet. Emiatt az útkeresztez "dést az alárendelt útvonalakon, haladó járművekkel csak fokozott óvatoaaóggal szabad megközelíteni, az útkereszteződésbe kellő körültekintés után szabad behajtani. Az áthaladási elsőbbségről le is lehet mondani, de ezt fé'reérthetetlenül kézielzéssel. intéssel és lassítással, illetve megállással kell a másik Járművezető tudomására hozni. A villogtató? megtévesztő és balesetveszélye*. mert a kialakult nemzetközi gyakorlat szerint azt jelenti, hogy a Jármű vezetője él elsőbbeégi Jogával. A lemondás vissza nem vonható és mindig csak egv n!árend"h helyzetben tevő Jő*mű vezetőjére vonatkozik. Az elsőbbségről persze több jármú javára is le le het mondani, de ezt mindegyik vezetőnek külön kell jelezni. Az útkeres+ez*dés előtt összegyűlt 'ármüoszlop tehát nem Indulhat el. csak ha külön-külön mindegyik vezető megkápta t>z elsőbbséget Az elsőbbségről való lemondás csak azt a Járművezetőt kötelezi, aki a kézjelzést adta. Az ő lemondásából nem következik, hogy a mögötte vagy mellette haladó jármű vezetője ls lemond majd elsőbbségéről. Különösen a párhuzamos, közlekedésre alkalmas úttesteken kell fenntartással, vagyis csak körültekintés után élni a megkapott elsőbbségi joggal. Az elsőbbségről lemondani bizonyos helyzetekben nemcsak udvarias gesztus, hanem Indokolt ls. (Ha például az úttesten felismerhetően egymáshoz tartott, zárt járműoszlop halad, vagy a be kanyarodásra váró jármű mögött már hosszú járműsor várakozik.) Az elsőbbséggel rendelkező Jármű' még megállni is köteles az útkereszteződés előtt, ha forgalmi okból nem tudná azt elhagyni, • így akadályozná a keresztező forgalmat. Az elsőbbeégről ilyenkor mindenképpen le kell mondani. A megkülönböztetett jármű elsőbbségének kőre »-} új KRESZ-ben még bővült is: ha autópályára, autíútra hajt rá, elsőbbséget élvez Továbbhaladását az autópályán Is jobbra húzódással kell biztosítani, de a leállósávra még ekkor sem szabad ráhajtani. Két forgalmi helyzet van, ahol nincs elsőbbsége a megkülönböztetett Járműnek: vasúti sorompó tilos jelzésén. és rendőr irányította kereszteződés tilos jelzésén nem haladhat át. A megkülönböztetett gépjárművek elsőbbségéből . következik, hogv elhaladásukat lassítással, jobbra húzódással, szükség esetén megállással kell lehetővé tenni. Ha a/, útkereszteződéshez közeledve a hangjelzés már hallható, de ar, érkezési Irány nem állapítható meg. a jelzőlámpa szabad jelzésén sem haladhat át a többi jármű. A megkülönböztetett gépjárművek — ha használják Jelzésüket — figyelmen kívül hagyhatják a Jelzőlámpa piros fényét és behajthatnak az egyirányú utcába a tilos Oldalr.'.l ls. A Járművezetőknek tehát ezentúl erre is számítaniuk kell. Az el. sőbbséget a villamosvezetőnek és a gyalogosoknak is biztosítaniuk kell, a megkülönböztetett jármű vezetőjének pedig mindig meg k"ll győfcődnie: megkapta-e az elsőbbséget. Végül megemlítjük, hogv a figyelmeztető jelzéssel, sárga villogó lámpával ellátott jármű csupán felépítésében (hosszú va°y széles rakomány), működésével (vontat, utat javit) és menettuiajdonsásaiban tér el a többitől. Az általános szabálylói eltérő elsőbbsége nirvs. Az Ilyen jelzés azonban feltétlen óvatosságra int, hiszen a figyelmeztető jelzésű a-mflnél — például IdCsolokocsinál — bizonyos esetekben Olyan magatartás i* megengedett, amelyre más közúti járműnél nem kell i»sm<fnl Védetté nyilvánították a Szentgyörgyhegye! A Balatoni Intéző Bizottság legutóbbi ülésén bejelentették : rövidesen tájvédelmi körzetté nyilvánítják a Szentgyörgy-hegyet, amely a Badacsonnyal egyidöben keletkezett. A Szentgyörgyhegyen oltalmat kér a 60 méter magas és a hegytető: teljesen beborító bazaltsapka, a körülötte sorakozó 25 méter magas bazaltzsákokkal, • továbbá a ritka, ősi szegfőfajta: a dianthusz lumnitzeni. (MTI) Népünk hagyományvilágából Társasmunkák A tanyai ember szétszórtan, magára maradottan élte le életét. Nemcsak az orvosi segítség hiányzott, de a technikai civilizáció minden vívmánya: a villany, a rádió, a könyv és a szórakozás. Munkájában gyakran adódtak olyan feladatok, amelyeket egyedül nem tudott elvégezni, Segítséget keltett hívni. Ilyen társasmunka többféle volt. A termelési technika fejlődésével változtak a közösen végzett tennivalók is. A cséplőgépek megjelenése előtt nyomtatás volt a szem betakarításának módja. Száraz időben először elkészült az ágyás. Háromméteres sugarú körbe kalászáÖrkény István kulcsot keres „E színdarab megírására Szolnok varos tanacsa kért föl. Szívesen láttam munkához, mert csupa szép emlék fűz Szolnokhoz, a Szigligeti Színház társulatához és rendezőjéhez, Székely Gáoorhuz. O rendezte — teljesen egyéni felfogásban — Tóték című daiabomat, ebben a színházban volt — ismét az ő rendezésében — a Macskajáték ősbemutatója. Őrömmel nyújtottam be neki harmadik közös művünk kéziratát" — írja Örkény István új darabja, a Kulcskeresők műsorfüzetében. Meg is lepődnénk talán, ha urkény komédiáját nem Szolnok, ha lüyés és Hernádi új műveit nem Pécs, na Szabó Magda drámáit nem Debrecen, Raífai Saroltáét nem Kecskemét színháza mutatná be elsőnek. Házi szerzők? Nem. Csak felismerői annak a régi színházi alapigazságnak, hogy a drámát nem az Író írja egyedüL Írja, alakúja, továbbgondolja — maga eszközeivel — a rendező, a jelmeztervező, a iegkisebb szerepet megformáló színész is. S ha már a Kulcskeresókről lesz szó ezúttal, fogalmazhatunk úgy is: a drámaíró és a színházi együttes közösen keresi a közönséghez vezető ajtó kulcsát. Örkény István komédiájában egy valódi kulcsot keresnek a szereplők. A gyanútlan nézőt azonban csak (de milyen jó szórakozást takar ez a csak!) hiteget! Örkény, áltatja a valóságos történet látszatával. Kezdet ben játszik a nézővel Székely Gábor is, gondosan titkolja, hogy hamarosan átbillenti majd a felszabadultan nevetót a „vedd észre, hogy nemcsak az ajtókulcsról van szó" — hangulatába. A komédia és az előadás legnagyobb érdeme, hogy ezt az „átbillentést" stflustörés és minden erőszak nélkül éri el. A néző arcán még ott a mosoly, gondolatai azonban már a drámai mag, egy élet forma, egy emberpár sorsának megoldása körül kavarognak. A kudarc és a balsiker elviselésének hogyanja foglalkoztatja Örkényt, s akarja, nem akarja, követi őt a Kulcskeresők nézője is „Sorsunk — ha úgy tetszik, történelmünk — sokkal több balsikerrel sújtott, mint ahány sikerrel Jutalmazott. A statisztikai többség a balsikert elviseli, túléli, sőt, egy egészségesen logikátlan logikával sikerré is tudja eszményíteni." Erről szól a szolnoki együttes előadása. A kis kudarcok megszépítéséről, a vesztesből — akár hamis érvekkel is — győzőt formáló akaratról. S ha hihetünk az előadás végén magnetofonról is mégszólaló Örkény-hangnak — i s miért ne hinnénk? —, ar-l ról, hogy „mikor jönnek rá, mi mire való? Egy kalapács: szöget verni a falba, ez a kocsonyás anyag a fejünkben: gondolatokat t«mielni, és ha Jön a vonat, akkor aláfeküdni, vagy fölülni rá, az kettő! Itt van maguknál valami zavar.. .* Ahogy mondani szokták, ekkor esik le a tantusz. Hogy írónak és rendezőnek, az összekovácsolódott színészi együttesnek csak ürügy a kulcs, a valóságos kulcs keresése. S nem is csak a gépét végül ls baj nélkül földre hozó pilóta megszépített kudarcáról kall a nézőnek ítéletet mondania, hanem önmagáról is. Egyenként és együtt, mindannyiónknak meg kell találnunk az életünk válságos pillanatait megoldó és helyesen megoldó döntéseket Ha a kritikus pillanatokban, méghozzá sorozatosan, mégis döntésképtelenné válnánk, sem becsvágyból, sem szeméremből, sem élet ösztön bő! nem palástolhatjuk a hibát, mert akkor már bűnné alakul. A 900 éves Szolnok tiszteletére bemutatott Kulcskeresőket az ügyet megillető alázattal és szfnészi fegyelemmel játszotta el az előadás kilenc közreműködője. Pálfy Katalin val befelé rakták a kőtelüktől megfosztott gabonakévéket Középre állt a hajtó, aki laza kötélen az ágyás tetején körbejáratta a lovakat. miközben azok nagyokat haraptak a lábuk alatti gabonából Innen a szólásmondás: Nyomtató lónak nincs bekötve a szájal A nagy melegben a lovak hamar möglacisodtak, a ha'tónak biztatni kellett őket. Bizonyos idő után a fordítás következett, azaz vasvillával a gaz (gabona szalmája) alsó felét fölfelé fordították. Ismét mögjáratták. Végül a lovak félreállítása után a szalmát vasvillával rázogatva külön hányták. A szómét. összehúzták és falapáttal úgy dobták föl. hogy a pelyva kisodródjék. A viszonylag tiszta szemet zsákokba rakták, padlásra főzsákóták és ott szétterítették. A család évi kenyere, az élei, nem ázhatott meg. Ezért fogtak össze a szomszédokkal, hogy közös munkával meggyorsítsák a szem betakarítását. A cséplőgépek megjelenése után a társasmunka a rázott kazal elkészítésére szorítkozott. Arpaszalmát. búza polyvát és hitványabb anyaszénát egyenlő arányban terítették egymásra. Lovakkal mögvágatták és kazalba rakták. Ez lett a tehenek egyik téli takarmánya. Tekintettel arra, hogy a rázott összerakása nem tűrt halasztást, ehhez a munkához ls segítséget kértek. A társasmunkák egy része kemény helytállást követelt A gazda Jó kosztja és bora mellett az a tudat hajtotta őket a munkában, hogy a segítséget visszakapják. A tányéricaverés már nemcsak közös munka, hanem a fiatalok szórakozása is volt. Kint a földeken a ricafejeket késsel levágták és a kocsiderékba dobálták. Behúzatták a tanyaudvarba, és nagy halomba rakták. Ha esőtől kellett tartani, a kandi néven emlegetett takarmányosba rakták be. Korán leszállt az őszi este. és egymás után jöttek kis botikával a ricaverők. A viharlámpa gyér fényénél apró ütögetéssel verték ki a szemet a fejekbőL Közben sűrűn, körbejárt a kulacs vagy a csobolyó, utóbbi időben a bütykös. Ittak, évődtek, nótáztak, meséltek A munkát 10—11 órára befejezték. Más alkalommal a következő tanyában folytatták. A kultoricafosztás hamar megszűnt. A kukoricacsöveket kint a földeken héjával együtt szakították le a szárról, és úgy hordták be a tanyába kocsival. Este körülülték. és jó hangulatban, hasitócüvek segíts gével, megfosztották a csöveket a csuhának nevezett héjától. Addig dolgoztak míg a fosztanivaló el nem fogyott. A kukoricaszár, mint takar, mány, a csuhé híjával csökkent értékűvé vált. A betakarítás folyamata is meglassult. Ezért e társasmunka maradt el leghamarabb. A szüret szívós munkát és egyben szórakozást ls jelentett. Nappal széles jószomszédi segítséggel szedték a szőlőt, este a férfiak daráltak és préseltek. A jó koszt és az előszüret forrásnak indult mustja a murci, másik nevén korcos, jő hangulatot teremtett. Szőlőből, mustból mindegyik annyit fogyaszthatott, amennyit * akart. Este mindenki a magával hozott garabolyba szőlőt kapott. Az apróbb segítséget nem is tartották számon. Ilyen volt a disznókarikázás, disznóvágás, kacsa- és llbakopasztás. Télen, a morzsológép megjelenése előtt a kukoricamorzsolás, a tollfosztás, paprikahasítás elégítette Id a társasélet igényeit Bár fontak és szőttek, a Szeged környéki tanyásodás kialakulása után csak Alsóvároson jártak a fonóba. A tár. sasmunkában való részvételért csak köszönöm járt Igyekeztek a kölcsönt hasonló munkában visszaadni. Jól megfigyelhető a közösségi élet igenlése, az elszigeteltségből való kitörés kísérlete — és nem utolsósorban a sz 'rakozás lehetőségeinek bővítése. Börcsök Vince Az egyedülálló jogosult családi pótlékra ^ Sz. B.-né szegedi olvasónk elvált férjétől, és egy gyermeküket a bíróság neki ítéli te. Munkahelyén kérte, hogy megkaphassa a családi pótlékot Kérelmét elutasították, mert férjével — mivel a bíróság az egyik szobát neki ítélte — egy lakásban laknak, ezért nem tekintik egyedülállónak. Olvasónk azt kéri, adjunk tájékoztatást arról, hogy . kl tekinthető egyedülállónak, és, hogy jogosan utasította el vállalata kérését? Egy gyermek után jogosult az egyedülálló dolgozó családi pótlékra. A társadalombiztosítási törvény szerint egyedülállónak kell tekinteni, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön ál, kivéve, ha élettársa van. Egyedülállónak kell tekinteni még azt is, akinek a férje sorkatonai szolgalatot teljesít, továbbá, akinek á házastársa a gyermekről a gyámügyi hatóság Igazolása szerint legalább két hónapja gondoskodik, vagy akinek a házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Azok a szülők is egyedülállóak, akik látásuk csökkenése miatt munkaképességüket kétharmad részben mindketten elvesztették, és ez az állapotuk előreláthatóan hat hónapig tart. A rendelkezések szerint egyedülállóként veszik figyelembe, akinek" a házastársa betegség, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét kétharmad részben elvesztette, és ez az állapota legalább hat hónapon át fennáll; vngy nyugellátásban, átmeneti segélyben, szociális jsradékban-segélyben részesül, kényszergyógykezelés alatt áll, letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, és e házastárs havi keresete, jövedelme — ide nem számít az eseti segély és a tanulmányi ösztöndíj — a havi 910 forintot nem haladja meg. E rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni az élettársra is. A tőrvény még különélőnek tekinti, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, abban az esetben, ha íérjétől-feleségétől elvált, részére tartásdíjat, illetőleg gyermektartási díjat fizet, vagy házastársától tartásdíjat kap. Az egyedülállókra vonatkozó rendelkezésből világosan kitűnik, hogy a férjétől törvényesen elítélt nőt. ha élettársa nincs, egyedülállónak kell tekinteni, függetlenül, attól, hogy elvált férjével esetleg egy lakásbar. lakik. Olvasónknak azt tanácsoljuk. hogy ennek alapján ismételten kérje, mint egyedülálló biztosított, gyermeke után a családi pótlék meg állapítását és folyósítását. Ha igényét elutasítanák, forduljon fellebbezéssel a munkáltatónál müködó társadalombiztosítási tanács elnökéhez, a vállalat intézkedésének felülvizsgálása miatt. De. V.áfc